Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Labor veteményese KaDiPE5
Labor veteményese KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Folrandír Ceilteach
54 Hozzászólások - 23%
Ezaras Azildor
33 Hozzászólások - 14%
Arnav
31 Hozzászólások - 13%
Krónikás
26 Hozzászólások - 11%
Rhysand Earhgaze
20 Hozzászólások - 9%
Aldrich Cornwell
19 Hozzászólások - 8%
Deedra Gindrian
16 Hozzászólások - 7%
Veleris
14 Hozzászólások - 6%
Reinaakviin
11 Hozzászólások - 5%
Calylenia
10 Hozzászólások - 4%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Gailoth havi Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális kétheti kihívás
Töltsd ki a karaktere(i)ddel a Tükröm, tükröm kérdéssort!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Yesterday at 10:57 pm
• Moments

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Arnav, Ezaras Azildor, Folrandír Ceilteach, Shani Masrani, Thora Haleye

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 12 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
0
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
1
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Labor veteményese

Go down 
Utolsó Poszt Csüt. Márc. 10, 2022 12:55 pm

Szabad a játéktér

❖❖❖

Tulveron főkrónikása
Krónikás

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
2421
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Labor veteményese Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Márc. 09, 2022 9:20 pm

Season of the Witch
Wynva & Rilrion
What happens in Ylore, stays in Ylore.
Nem tagadom, költő mivoltam holmi szövevényes mesére éhezik, melyben a soha meg nem értett erdei leány óhatatlan cselekedetei okán erdei boszorkává avanzsál, mégis, amint az igazságra fény derül, nem tudok mást tenni, csupán jóízűen felnevetni.
- Ne sajnáld, az igazságot sokszor meg szükséges színezni ahhoz, hogy érdekessé váljon – kacsintok rá megértéssel, egészen megtisztelve érezve magamat, miként egyáltalán beavatott egyszerű életének rejtelmeibe. Ronan fahumorához mérve meg sem fordul a fejemben, hogy tán igazat beszélne a kedves, egyébiránt sem úgy ismertem meg eddig, aki szívesen vacsorázik kölyköket.
Újabb kíváncsiskodásomra adott felelete megint csak kacajra sarkall, amint elképzelem a borzalmat, bár ennek végett szépen apránként, ahogy leülepszik bennem szavai mélysége, elhűl az ábrázatom.
- Szentséges istenek… - sutyorgom elhaló hangon, igyekezve mihamarabb kiűzni a lelki szemeim előtt megelevenedő esetet. Sétánk aláfestéseként ide-oda legyintgetek fintorba torzult ábrázatom előtt, majd röpke másodpercekig kifejezett érdeklődést mutatok az útba eső növények iránt, melyeknek látványa lassacskán felülírja a terrort a tudatomban. Onnantól kezdve pedig sikeredik a feladatomra is koncentrálni.
- Én is remélem – mosolyodok el gyengéden, kiélezetten figyelve utasításaira. Hála Tahrovinnak és Ronitnak, hogy nem nekem kell meginnom a löttyöt, mindenesetre igyekszem némi elbizonytalanodással keveredett kötelességtudatot varázsolni a vonásaimra. - Persze, Ylore a kedvenc városom! Megfogadom tanácsodat – bólintok halovány izgatottsággal, míg várom, hogy lefirkantsa a számomra a bevásárló listát. Kíváncsi arckifejezéssel veszem aztán át tőle, és futtatom végig a szemeimet az alapanyagokon, bár szerény személyemnek keveset mondanak.
- Rendben, igyekszem nem váratni téged soká. Akkor a laborban találkozunk, és Wynva… Köszönöm – mosolygok rá kedvesen, aztán a zakóm belsejébe süppesztve az összehajtogatott papírt, s egy kötelező teátrális főhajtást követően útnak eredek a piac irányába.

// Köszönöm a csodás kört, a laborban ütközünk Wink Labor veteményese 854324872 //




○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Tinvaak los grah
There is no distinction between debate and combat to a dragon. For us it is one and the same.
Bárd vagyok
Ahronit

Our deepest fears are like Dragons guarding our deepest Treasures


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1509
❖ Tartózkodási hely :
Ylore
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Labor veteményese Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Márc. 08, 2022 12:05 am
Valahol megnyugtató, hogy találkozom végre olyan emberekkel is ebben a városban, akik nyíltan vállalják, ha nem épp a köz általános nézeteivel értenek egyet. Így kevésébé érzem egyedül magam.  CSak mosolygok Rilrion válaszát hallva, és a szemeimet is megforgatom. Vajon miket oszt meg Ron a bárátaival? Jobb, ha ezen most nem gondolkodom, mert menten elpirulnék. Az pedig igazán nem tenne jót az erdei boszorkáról alkotott képnek. Olyan sokáig tartott, míg bekerültem abba a fránya könyvbe. - A szóbeszédek nagyját magam költöttem, vagy keltettem. - ismerem el mostmár valamivel komolyabb képpel, aztán viszont csak vállat vonogatva hümmögök egy sort. - időnként fenyőmagot, máskor egyéb ehető dolgokat szórok szét az erdőben. Aki viszont ezek nyomát követi, az könnyen nyúlcsapdában találja magát. - felelem nagy komolyan, aztán még kelletlenül hozzáteszem: - Sajnálom, az igazság néha rettentő kiábrándító tud lenni. Egyszer mondjuk fenékbe billentettem egy kölyköt, aki felszedte a csaliretket az ösvény mellett, mert azt hitte, krumplicukor. Meg azt is, hogy kicselezheti az erdei boszorkányt. Ha jól emlékszem, végül nem ettem meg. - Ha valaki nem ismer, nem feltétlenül tudja kiszúrni, mikor tréfálok, és mikor mondok valamit teljesen komolyan, így jól megfigyelhetem az arcokat, amik néha nyilvánvaló, máskor meglehetősen titkos gondolatokat próbálnak rejtegetni. Mit is mondhatnék? Magányos remetének kevés a szórakozási lehetősége.

Nem tagadom, élvezem Rilrion érdeklődését. Annyi kérdése van, hogy visszakérdezni is alig van lehetőségem, de úgy tűnik, őt ez nem zavarja különösebben. - Nem szoktam ilyesmiről beszélni, de ... Nos, ha egy térdigmellű vénasszonyt a patakban fürdés közben zavar meg egy kifejlett hegyi troll, és ő nem ijed meg, azt biztosan nem akartam volna látni. Egyetlen részletét sem.... Néha viszont egészen hasznos dolgokat mutatnak a szellemek. -  Nem, a vénasszony és a troll esetéről nem vagyok hajlandó többet mondani, bármi érdeklődést is mutatna eziránt Ril.  Inkább a lényegre térünk, hiszen én sem vagyok olyan naiv, hogy azt gondoljam, csupán bájos csevegőpartnert keresett magának a férfi, azért jött ide, a veteményeshez.  Nem szokásom túl sokat kérdezősködni, így most is csak annyi kíváncsiskodást engedek meg magamnak, ami feltétlenül szükséges információkkal szolgál a bájital elkészítéséhez. - Remélem, úgy találod majd, hogy megérte az emlék. -  
Fejben már össze is írom a kelléklistát, de egyelőre nem terhelem ezzel Rilriont, inkább tovább fűzöm a beszélgetést. - Előre szólok, szörnyű az íze, és szaga is. Erre készülj fel! Egyékbént jól kiismered magad Yloreban? Mert akkor a piac helyett a füvesemberhez is mehetnél, ott olcsóbban kapnál meg néhány dolgot. De ha nem, akkor csak keresd Timotiust a piacon. Nála mindent megtalálsz, amire szükséged lesz. Addig én előkészülök.
Ahogy lehetőségem van lepakolni a holmimat, tintát és pennát veszek elő, majd egy darab papírra firkantom fel a bájital hozzávalóit. A listán többek között a tusak virág, és hogy az elkészítést meggyorsítsuk, egy adag nyugalom elixír is. Reményeim szerint elsőre sikerül majd a keverés, és nem kell újabb bevásárló körre elküldenem szegény Rilriont.

Ahronit Kedvelte

Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
472
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Labor veteményese Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Feb. 03, 2022 11:29 pm

Season of the Witch
Wynva & Rilrion
What happens in Ylore, stays in Ylore.
Képtelen vagyok visszafogni szárnak szökkenő nevetésemet Wynva sziporkái révén, melyeknek tükrében újra megértésre jutok afelől, miként is egyengették egymáshoz őt és Ronant az istenek. Mindkettejük humora alatt képes volna elhalni egy mimóza virágszál, s nem tagadom, eme tény rendkívül mulattat.
- Szavamon értél, kedvesem, valóban, magam sem hiszem, bűn volna megélnünk a szépet és a kellemeset – kacsintok rá játékosan, és felfokozott hangulatomon mit sem csillapít a tény, hogy örömmel kelti önnön maga rossz hírét. Derűmet legfeljebb az időjárás hűvöse képes beárnyékolni, melynek egy-egy didergéssel adózom, ám széles mosolyomat nincs, ami óhajom nélkül letörhetné.
- Nem tagadom, temérdek szóbeszéd kering rólad, főként az evirani határt érve. Noha úgy gondolom, mindet ismered már, kár volna sorolnom – legyintek, mielőtt egy momentumra megakadva eltöprengenék. - Igaz, egyetlen dolog mégis csak foglalkoztat. Visszatérő pletyka, hogy édességeket hullajtva az erdőben csalod magadhoz a gyermekeket. Ezt még az is ismeri, akinek halovány fogalma sincs arról, merre fekszik a Holtak erdeje – pillantok rá érdeklődéssel, leheletnyire emelve a szemöldökeimet, némán intézve felé a kérdést; honnét rügyezett eme történet? Elvégre minden mesének megvan az alapja, hol szilárdan, hol alaposan megszínezve, de a valóság és a szóbeszéd egy tőről fakad.
- Hmm… Érdekes lehet látni a jövőt, belepillantani mások életének leendő folyamába – szólalok meg kisvártatva, eltöprengéssel, s valamivel alább engedve szórakozottságomat. - Volt már olyan látomásod, amiről úgy érezted jobb lett volna nem tudni róla? - kíváncsiskodok, s bár meglehet, túllépem a jó ízlés határát, eme tény ritkán szokott meggátolni. Nem hiába szokták a bárd mellé a pimasz jelzőt is hozzácsapni. Persze annyira nem sietős megpróbálnom a türelmét, elvégre olyasfajta tudás és hatalom birtokában van, melyet nem tudnék pótolni és amelyre feltétlen szükségem van.
- Ohh, micsoda megkönnyebbedés, hogy létezik ilyesmi! - szusszanok fel, leengedve mellkasomról a mímelt kősziklákat. Tétován még a tenyeremet is rásimítom. - Rendben, amire csak szükséged van! - lódulok meg utána lelkesedéssel, megnyugodva afelől, hogy nem kell bővebb történetet vagy magyarázatot körítenem a kérésemhez. Nem hiába népszerű a boszorka kunyhója a szóbeszédek dacára. - Ó… nem, nem tudtam – torpanok meg egy pillanatra, mielőtt megráznám a fejemet. - Viszont soha nem is ittam effélét, így minden bizonnyal használni fog – bólintok, újfent megindulva sietősebb tempójú sétánkban a labor felé. Őszinte érdeklődéssel méricskélem az épület külsejét, ugyanis hiába koptatom időtlen idők óta Ylore utcaköveit, még sohasem jártam az alkímia fellegvárában.




○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Tinvaak los grah
There is no distinction between debate and combat to a dragon. For us it is one and the same.

Wynva Kedvelte

Bárd vagyok
Ahronit

Our deepest fears are like Dragons guarding our deepest Treasures


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1509
❖ Tartózkodási hely :
Ylore
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Labor veteményese Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Feb. 01, 2022 12:55 am
- A jóízlésről beszéltél, hát én is arra gondoltam... nos... tudod. Például arra a rémeslilákba öltözött nemeshölgyre, aki minden nap megsétáltatja a molyos ruhatára egy-egy darabját, és úgy világít fényes nappal a sok ékszertől, hogy még a vak zsebmetsző is kiszúrja a piac másik végéből. Vagy az leány a főtéren, aki tánccal kalapozik, de úgy mozog, mint egy derékba tört tengeriszár a szélben. - vállat vonok, és bólintok is egyet. - De valóban, a paráznaság mindenhol dívik manapság. De hogy bűn -e? - újabb vállvonogatás, és egy apró, bocsánatkérő mosoly. Gondolom az úrihölgyek ilyesmiről nem beszélnek. Én viszont nem vagyok az, és úgy érzem, itt és most jobb is lenne, ha nem próbálnám tettetni, ami az árverésen még úgy ahogy ment is. Bátran lehetek önmagam, hisz úgyis tudja jól, ki vagyok valójában.
- Az az érzésem, hogy hallottál már rólam ezt -azt. Bevallom, bűnös lélek vagyok. Szeretem a rosszhíremet. -
Halkan kuncogok, hiszen tudom jól, Hófehér mennyire kedveli Rilriont, és hogy sosem ártana neki. Főleg ilyen apróságok miatt nem. De ráhagyom hát a dolgot, és egy elnéző pillantással kötök egy legyintést. Nem érdekes. Nem szokásom kíváncsiskodni. Inkább megvárom szépen, hogy a tárgyra térjünk. És ez nem is tart olyan soká. Kedvelem az ilyet. Mindketten tudjuk, hogy ez nem egy egyszerű kis csevely, és nem akarjuk azzal sérteni a másikat, hogy úgy teszünk, mintha máshogy lenne.
- Nem szoktam így nevezni magam, hiszen annyi más nevet adtak már nekem, hogy rendesen hencegésnek érezném, ha még ezt is hozzátenném. De igen, afféle sámán vagyok. És egy kicsit alkimista is. - felelem elgondolkodva, és jól meg is rovom magam gondolatban, hiszen ha valami, hát ez igazán hencegés volt. Bocsánatkérő somolygással pillantok megint Rilrion felé. Kicsit örülök, hogy nem valami titkos dologba akar belevonni, bár az is igaz, hogy sosem voltam fecsegő típus. Akik hozzám járnak, többek között ezért is fizetnek annyit, amennyit. De legalább tudják, hogy előttem nem kell szégyenkezniük. Rilrion sem teszi. És nincs is rá oka. Kérése egyszerűnek tűnik. Könnyen teljesíthetőnek, így azonnal bólintok is rá. - Az emlékidézés italára gondolsz. Elkészítem neked, de van néhány hozzávaló, amiért a piacra kell menni. Gyere! Odabent összeírom, mi mindenre lesz szükségem! - ezzel kicsit meg is szaporázom a lépteimet, hogy a gyakorló laborba minél hamarabb eljuthassunk. - Ugye tudod, hogy ez csak akkor fog működni, ha még nem fogyasztottál ilyet ezelőtt? - pillantok rá hirtelen, mikor eszembe jut, mit olvastam róla a könyvben. Nem gondolnám, hogy Rilrion fogyasztott már ezelőtt ilyesmit, de a figyelmeztetés akkor is kijár.

Ahronit Kedvelte

Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
472
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Labor veteményese Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Jan. 28, 2022 6:59 pm

Season of the Witch
Wynva & Rilrion
What happens in Ylore, stays in Ylore.
- Bűnös? - vonom meg a szemöldökeimet némi megilletődöttséggel. - Bizonyára összekeverték a szóbeszédek Nulporttal, na az… Az egy fertő, az alvilág legmélyebb bugyra, ahol soha véget nem érő hal és rothadás szag kísérti elveszett lelkeit – fintorodok el, visszagondolva röpke ott tartózkodásomra. Nem túlzok, ha azt állítom; a szívem mélyéről gyűlölöm a kikötői várost. - Yloréban legfeljebb afféle bűnök csábíthatják az embert, amelyeket olykor-olykor örömmel el is követ – mosolyodok el pajkosan, még mielőtt újra megszeppenésre sarkallna szavaival. Leheletnyi hunyorral méregetem ábrázatát, keresve a trükköt és csalafintaságot, ugyanis el nem tudnám képzelni, hogy Ronan ekként szóljon rólam. Inkább nem is firtatom szegény pára kedves bókját, helyette széles mosollyal és egy elegáns főhajtással fogadom figyelmességét.
- Biztosan megvan a bája. Ha egy banyatanya lenne az otthonom, fáradhatatlanul rémisztgetném az arra járóakat – kuncogok fel, tudván, hogy bizonyos mértékben Wynva sem tehetett másként, hiszen azoknak a szóbeszédeknek és bő lére eresztett leírásoknak foganni kellett valamiből. S ha már szóbeszédek, én is örömmel szőnék néhányat Dérhajú cimborámról a legutóbbi vadhajtásainak fényében, ám szerencséjére aranyból van a szívem. Gyengéden viszonozom hát a kedves mosolyát, melynek görbületét kizárólag a színtiszta ragaszkodás és szeretet képes efféle bájjal simítani.
- Attól tartok a nyakamat szegné, ha megosztanám bárkivel. Egyébként sem volt komoly költemény, a felére nem is emlékszem – legyintek, persze az igazság az, hogy tökéletesen a tudatomba véstem a felkérésre komponált dalocskát. Csakhogy ma nem azért vagyok itt, mert világnak óhajtanám kürtölni ismérveit a férfinak, hanem mert feladatot kaptam.
- Ó, szóval nem lódított Ronan, tényleg sámán vagy! Vagyis úgy hallottam a szabad nép klánjában, ők azok, akik a jövőt látják – pillantok rá őszinte érdeklődéssel és eltűnődéssel. Már-már fájó a kíváncsiságom, amely a képességének megpróbálására irányul, de tartom magamat a küldetésemhez. - Ahh, nem különösebben bizalmas, egy bájitalra volna szükségem. Affélére, amely képes visszahozni egy emléket, amely a feledés homályába veszett, ha létezik ilyesmi. Szentimentális dolog, tudom… - tekintek oldalra zavarodott, kicsiny mosollyal az ajkaimon.




○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Tinvaak los grah
There is no distinction between debate and combat to a dragon. For us it is one and the same.

Wynva Kedvelte

Bárd vagyok
Ahronit

Our deepest fears are like Dragons guarding our deepest Treasures


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1509
❖ Tartózkodási hely :
Ylore
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Labor veteményese Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Jan. 26, 2022 8:59 pm

Kedves mosolyom továbbra is ott ül az arcomon, ahogy picit megingatom a fejem Rilrion szavai hallatán. - Ez rossz hír, mert én úgy hallottam, ez egy bűnös hely, egy bűnös város. - Könnyed kis beszélgetésnek indul ez, bár azt azért érzem, hogy csupán ezért tévedt erre a férfi. Nem bánom nagyon, hiszen már egy ideje szerettem volna közelebbről is megismerni Ron barátját. Főleg az első, meglehetősen kapkodósra sikerült találkozás után. Ehhez pedig természetesen hozzátartozik az is, hogy a szóbeszédek és pletykák sűrű trutymójából megpróbálja kihámozni a valóságot. Kétségtelenül ügyesen csinálja, azt meg kell hagyni. Vállat vonok és megrázom a fejem. - Ron nem túlzott, mikor azt mondta, olyan ügyesen forgatod a szavakat, mint a legnagyobb lovagok a fegyvert. - igen, ez egy válasz volt a bókjaira, bár azt hiszem, Rilrionnak már ennyiből nyilvánvaló, hogy nem vagyok ebben elég gyakorlott. - Egyébként egy százéves kunyhóban élek a Holtak erdejében. Tudod, olyan tipikus banyatanyán. - szívesen sétálok vele, hisz alapvetően hideg idő van, így nem is lenne túl kellemes sokáig a padon ücsörögni. Lassan lépkedek mellette, hisz ráérek, és egyelőre élvezem is a társalgást. Dérhajú. Akaratlanul is másfajta mosolyra húzódnak ajkaim, ahogy Ron említésre kerül, és ezzel a mosollyal pillantok most Rilrionra is. - Ha Ronról dalt költöttél, azt szívesen meghallgatnám. - azt már nem teszem hozzá, hogy már csak azért is van így, mert az legalább nem hozna zavarba. Összehúzom magamon a szőrmét, és eltűnődve vizsgálgatom kicsit a bárd arcát. Próbálom kitalálni, melyik szakértelmem lehetne segítségére, de hamar feladom a dolgot. Túlságosan titokzatos nekem egyelőre. - A jövődre lennél kíváncsi, netán egy kenőcs, vagy bájital, amire szükséged lenne? - mielőtt még visszakozhatna, vagy ne adják a szellemek, meggondolná magát, még hozzáteszem gyorsan: - Szívesen segítek, ha tudok. De ha bizalmas természetű ügyről van szó, menjünk védettebb helyre. - Nem, mintha attól tartanék, hogy bárkit is érdekel, mit csinálok, vagy kivel beszélgetek. Ezzel igazából csak arra kérdeztem rá, Ron előtt vajon titkolni akarná-e a dolgot.

Ahronit Kedvelte

Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
472
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Labor veteményese Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Jan. 15, 2022 6:18 pm

Season of the Witch
Wynva & Rilrion
What happens in Ylore, stays in Ylore.
- Az öröm éppúgy az enyém is, drága Wynva – pillantok le rá, miközben az eddig bújt könyvét elpakolva felkel a padról, hogy köszönthessen. Ha nem aggódnék Ron cimbora esetleges morcossága, vagy a Holterdei boszorka sértett átka végett, tán még át is ölelném a kedvest szigorúan baráti indíttatásokból. - A kedvemet csupán a jó ízlés ellen elkövetett bűntettek képesek elvenni, de azok maradéktalanul – csóválom meg a fejemet mímelt elégedetlenséggel, akárha egy effajta eset emléke derengene fel a tudatom lankáin, noha az elmémet változatlan a hátsószándékaim töltik ki. - Érthető. A szóbeszédek tükrében pedig már rendkívül furdalja az oldalamat a kíváncsiság az otthonod felől, már ne vedd tolakodásnak. Se bibircsók az orrodon, se púpos hát, úgy vélem, hajlékod is inkább tükrözi egy erdei tünemény otthonát, semmint egy mocsári rémét – somolygok, s ha érez kedvet, lassú sétára invitálom a számomra átlagos gyomtartalommal megáldott kertben. A különleges növények látványa szemet gyönyörködtető, és minden bizonnyal még tovább kápráztatna, ha a tavasz üdeségében vagy a nyár forróságában élvezhetnénk, nem ebben az undok, cudar és fertelmes hidegben. Brrr…
- Ahh, mintha csak a Dérhajút hallanám, őt sem lelkesítette egy saját költemény! Pedig állítom neked, ő kérte találkozásunk óráján, hogy bizonyítsam rátermettségemet – kuncogok cinkosan, terelve némiképp a szót saját indokaimról az itt létem kapcsán. Még nem tűnődtem el tüzetesebben azon, hogyan kérjem fel a hölgyeményt a bájital kikeverésére, bár meglehet, a féligazság a legjobb stratégia, főként, hogy az eddig tapasztaltak alapján Wynvát sem ejtették a fejére születésekor. - Nos, bevallom töredelmesen, tulajdonképpen téged kerestelek. Volna valami, amiben úgy gondolom, a segítségemre lehetnél szakértelmed okán – tekintek rá őszinte, érdeklődő ábrázattal, puhatolva, vajon a felkérés puszta gondolatától is letépi-e a fejemet, vagy nyitott az együttműködésre?




○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Tinvaak los grah
There is no distinction between debate and combat to a dragon. For us it is one and the same.

Wynva Kedvelte

Bárd vagyok
Ahronit

Our deepest fears are like Dragons guarding our deepest Treasures


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1509
❖ Tartózkodási hely :
Ylore
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Labor veteményese Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Jan. 12, 2022 1:00 am
A kissé elhanyagolt kertbe érkezvén nagyokat lélegzek a friss levegőn. Bár tudom, hogy teljességgel csak az agyamban létezik, de leveregetem a köpenyem vállairól a port, ami az ereklyetárban ült meg, amíg a vénember halálra kínzott a pénzszámolgatással. Úgy éreztem, egy örökkévalóság telik el, míg végre utamra enged az új kincseimmel.
S lám, most, hogy itt vagyok a csípős, de annál kellemesebb levegőn, elégedetten ülök le az egyik padra, hogy az újonnan szerzett kincsemet átlapozzam. Bámulatos! Most megint érzem azt a kellemes bizsergetést, amit a tettvágy, a tanulás vágya okoz, és képes lenne rávenni, hogy minden pénzem itt költsem el. Ami azt illeti, ez majdnem sikerült is az előbb, de azért van még némi tartalékom. Határozottan nem könyvekre! Ezt itt és most kell megfogadnom, különben sosem hagyom el ezt a helyet!

Gondolataimból Rilrion felbukkanása szakít ki. Előbb csak a hangját hallom. A kis dalocska megüti a fülem és mosolyogva rázom meg a fejem, miközben látom, hogy felém veszi az irányt. - Rilrion! Örülök, hogy látlak! És annak is, hogy ilyen jó kedved van. - üdvözlöm mosolyogva, miután a könyvemet a táskámba dugom és felállok a férfi üdvözlésére. Most, hogy nem kell úrihölgyet játszanom, már sokkal kellemesebb a helyzet. - Szeretek ide jönni gondolkodni, és olvasni. Olyan nyugalmas és kicsit az otthoni kertecskémet juttatja eszembe. - vonom meg a vállam.- Bár az enyém sosem gyomos. - hirtelen váltok témát, mert eszembe ötlik, hogy amilyen régóta távol vagyok otthonról, éppenséggel nagyon is gizgazos lehet a kert. Az udvar. Talán már ki sem látszik a kunyhó a sok gaz közül. - És te? Egy költeményen dolgozol? Remélem, hogy nem azon, amit idefelé jövet énekeltél, mert őszintén szólva megrémít a gondolat, hogy dalokban szerepeljek. Még akkor is, ha ilyen kedves és ...dicsérő dalról van szó. Vagy talán főleg akkor.  -  jegyzem meg a bárdnak, elnevetve kissé a végét.

Ahronit Kedvelte

Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
472
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Labor veteményese Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Jan. 08, 2022 1:24 am

Season of the Witch
Wynva & Rilrion
What happens in Ylore, stays in Ylore.
- Ylore legrejtelmesebb éke,
Kire cimborámnak
Szeretettel csillan szeme,
Itt kódorog magányosan,
S nekem, egyedül hagyni őt nincsen szívem
– szertelen mosollyal, kedélyes hangon kezdek rövid dalolásba, miként az alkimisták gazos-kertjében tévelyegve felettébb véletlenségből éppen Ronan cimborám kedvesébe botlok. Micsoda sorsszerű momentumok! - Drága Wynva, micsoda meglepetés! - szólítom meg változatlan lelkesedéssel, közelebb szökkenve hozzá a dérrel meghintett növények ölelésében, melyek közül jó, ha legalább egyet fel tudok ismerni, s annak a tudása sem afféle, mi az életemet menthetné. De hát nem is alkimistának, holmi méregkeverőnek vagy gyógyítónak képeztek a vörösek, meghagyom eme lehengerlő tudást az arra érdemesebbekre. Mint például borostyánszemű barátom szíve-lelkére, kiről úgy hírlik a városban, jól ért a főzetekhez mindamellett, hogy főállásban rettegett boszorkánya a holtak erdejének. Még mindig nem vagyok megbizonyosodva ártalmatlansága felől, ám tény, eddig még egyikünknek sem ártott, s átkokat sem hallottam legördülni bájos ajkairól. Benne szükséges megbíznom, ha már rövid határos feladatot kaptam a feletteseimtől.
- Ki hitte volna, hogy valaki hozzám hasonlóan éppen itt keresi a magányát. Noha úgy sejtem, te nem a múzsád édes csókját várod a természet páratlan ölelésében – húzom félszeg mosolyra a számat, kicsit összébb húzva magamon a felsőmet, mely bár a szemnek rendkívül gyönyörködtető, de a hűvös ellen kevés a haszna. - Miért éppen a kert, ha szabad érdeklődnöm? - pillogok rá ártatlanul, mellé szegődve, hacsak nem hesseget el láthatatlan puttonyából előhúzott varázsseprűjével.




○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Tinvaak los grah
There is no distinction between debate and combat to a dragon. For us it is one and the same.

Deedra Gindrian, Wynva and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Bárd vagyok
Ahronit

Our deepest fears are like Dragons guarding our deepest Treasures


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1509
❖ Tartózkodási hely :
Ylore
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Labor veteményese Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Nov. 06, 2020 9:05 pm

A királyi palota és az alkimista laboratórium szomszédságában leledző veteményesben minden olyan növény megtalálható, amely egy-egy bájital elkészítéséhez szükséges lehet. Speciális eljárásoknak köszönhetően az éghajlatidegen fajok is megmaradnak, gyarapodnak.
Tulveron főkrónikása
Krónikás

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
2421
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Labor veteményese Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Labor veteményese Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Kísérleti labor

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: téktér :: Qerilyan Birodalom :: Ylore :: Alkimista laboratórium-
Ugrás: