Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Holdösvény - Page 5 KaDiPE5
Holdösvény - Page 5 KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Folrandír Ceilteach
50 Hozzászólások - 25%
Arnav
29 Hozzászólások - 14%
Ezaras Azildor
26 Hozzászólások - 13%
Krónikás
21 Hozzászólások - 10%
Aldrich Cornwell
19 Hozzászólások - 9%
Deedra Gindrian
15 Hozzászólások - 7%
Veleris
14 Hozzászólások - 7%
Rhysand Earhgaze
12 Hozzászólások - 6%
Reinaakviin
8 Hozzászólások - 4%
Calylenia
8 Hozzászólások - 4%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Gailoth havi Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális kétheti kihívás
Készíts zenelistát a karakteredről a Karakternaplók topikban a megadott kód segítségével!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Yesterday at 10:36 am
• Moments

Yesterday at 12:35 am
• Szólánc

Yesterday at 12:34 am
• Asszociáció

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Aldrich Cornwell, Arnav, Deedra Gindrian, Folrandír Ceilteach, Tindómiel Ceilteach

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 27 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 22 vendég :: 1 Bot

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
0
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
1
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Holdösvény

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next
Utolsó Poszt Csüt. Dec. 30, 2021 2:38 pm
Let's choose our paths

Az ártalmatlan csipkelődések lassan elapadnak közöttünk, habár meg kell hagyni, Ian lelkiismeretesen osztogatja mindkettőnk számára a humorba csomagolt sziporkáit.
- Szerencsétlen Iant az ulronjai védik meg – vetem oda foghegyről, még mielőtt a beszélgetés fonala Ceilteach és rejtélyes lovagja köré tekeredne. Nem értek egyet a hallgatásával a mestere irányában, habár nem azért, mert számomra a bizalom elengedhetetlen volna egy ilyen felállásban. Természetesen fontos, hogy tudjon Durfar a feladatot nehezítő körülményekről, hogy később óvatosabban válogathassa meg az elf számára kiosztott küldetéseket, ám a hallgatásból fakadó bizonytalanság sokkalta ártóbb. Éjmágusok… Honnét is lehetne olyannyira biztos abban, a mesterének nincsen köze a támadáshoz, ha nem vizsgálja meg a történés minden aspektusát?
- Amiként Ian ecseteli, előfordulhat, hogy holmi régmúltba vesző ügy miatt kerekedett utánad, noha úgy vélem, ezt te sem hiszed el. Holmi iszogatás révén hajtana végig téged Yloréban? Miért éppen ott, mikor az otthona jóval messzebbre köti? Számtalan kérdés, ifjú varázsló, számtalan kérdés… - csóválom meg leheletnyire a fejemet, kitartással haladva a viskó irányába, melyhez a métereket az utunk egészéhez viszonyítva könnyed gyorsasággal szeljük át.
S mihelyt megérkezünk, még én sem tudok elnyomni magamban egy megkönnyebbedett sóhajt, amint végre hátrahagyhatom a hátsómat egész nap ostromoló nyerget. A házikó mellett fedett, rozoga lécekkel szegélyezett hely várja a megpihenni kívánó hátasainkat, de ahelyett, hogy a lovam gondozásával törődnék, Folrandír kezébe nyomom a kantárt, rá bízva a feladat teljesítését. Addig is lehúzom a kesztyűt a kezeimről, és óvatosan benyitva a viskóba, röpke igét mormolok el annak érdekében, hogy ne kelljen kényelmetlen meglepetésekkel számolnunk. Érdeklődéssel figyelem, fenn akad-e bárkin a sötét helyiségben a varázslatom.

// #varázslat: Leleplezés //


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





In a dream,
I was standing someplace high up, a tower, or a mountain. The whole world was in darkness. Then came the flash of light just on the horizon within the clouds that marked the border between worlds.
˙˙˙



Thora Haleye, Ian Gray and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Varázsló vagyok
Ezaras Azildor

There is a crack in everything. That's how the light gets in.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
733
❖ Tartózkodási hely :
El' Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Holdösvény - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Dec. 29, 2021 9:14 pm
 
let's choose our paths
Ezaras & Ian & Folrandír
──────────────── ─────────────────
« Comment; barack • Szószám; 417 • Zene; Heart of courage »
« "some people are pure magic. that's all."»
A fészkelődés és a hideg szél sem tette kellemesebbé az utat. Habár a lovam, Szamóca édes teremtés volt, ezért időről időre megsimítottam a nyakát, jelezve neki, hogy nem haragszom a fájdalmak miatt. Egészen szerettem az állatokat, habár mióta a mágusokhoz szegődtem, nem igazán volt alkalmam a közelükbe menni, leszámítva azt a szárnyas bellist, akit a nővéremtől kaptam, sérülten és éhesen.
Nem is tudom, miért bukott ki belőlem a kérdés a furcsa lovagról. Ian nem volt különösebben megbízható alak a szememben, mégis olyannak tűnt, aki valóban sokat tapasztalt már ki ebből a világból. Reméltem, hogy legalább ismerős lehet neki a címer, amit megjegyeztem. Valószínűleg a fekete hullámos haj és rendezett szakáll, na meg a túlzottan is finom ruhák nem sokat segítettek volna a beazonosításába. Egyedi jelzőt kellett keresnem. Ez pedig a címer volt.
– Nem tud a mesterem róla, Az… szóval mester. – Pillantottam az idősebb varázslóra és kicsit kihúztam magam. – Csupán egy történészt kerestem fel, aki egy mágiatörténeti könyvet küldött Durfar mesternek. – Magyaráztam el. Úgy gondoltam, hogy a kettő ügy nem függhetett össze, tekintve, hogy a támadás ráadásul a kötet beszerzése előtt történt meg. A fickó szavaiból ítélve pedig kifejezetten engem keresett. – Azt hiszem, nem a küldetésem célja érdekelte, hanem én.
Nem tudtam, hogy aggódik-e vagy csak simán érdekli az előéletem. Tény, hogy amikor visszatértem El’Alorába felszakadt sebbel a vádlimon, véresen, kicsit gyanúsan néztek rám. De nem terveztem a mester orra alá dörgölni, hogy részt vettem egy veszélyes törptársulás megtámadásába, hogy foglyokat szabadítsunk ki.
Ian arcát figyeltem, ahogy a lángoló kardon gondolkodott. Aztán kibökte Ansgow nevét és valami kis falut, aminek még életemben nem hallottam a nevét. Hythe. Mégis mi közöm lenne egy lovaghoz onnan? Részegen, az utam során igencsak sok fickóval akadtam össze, egy-kettővel flörtöltem is és persze a legtöbben zokon vették. Hol meglökdöstek, hol megfenyegettek, hogy letépik a kis részeimet. Meglehet ezzel is csak ennyi történt.
– Lehet, hogy csak valamit csináltam vele, mikor ittam… nem mindenki örült nekem annyira. Vagyis inkább senki. – Megköszörültem a torkomat és megint hagytam magam elpirulni. Inkább elpillantottam a távolba.
– Bár semennyire sem rémlett az arca. – Megint kihúztam magam és eltűrtem néhány ezüst tincset az arcomból, ami belegabalyodott a szélnek köszönhetően a hosszú szempilláimba.
A távolban én is megpillantottam a kis viskót. Kedvem lett volna azonnal vágtára fogni Szamócát, hogy hatalmas, lendületes léptekkel, de elérjük a helyet. Csakhogy az nagyon fájt volna. Így csak kicsivel diktáltam gyorsabb tempót, remélve, hogy most már leszállhatok az állatról és újra a talpam alatt érezhetem a talajt.
– Végre… – sóhajtottam fel örömömben, ahogy a házacska alakja mind nagyobbra nőtt a ló lépteivel.



Ian Gray, Ezaras Azildor and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Varázsló vagyok
Folrandír Ceilteach

we only obsess over relationships that feel unfinished


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1647
❖ Tartózkodási hely :
Épp Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Éjmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Holdösvény - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Dec. 29, 2021 6:45 pm
Let's choose our paths

- Minek kérsz bocsánatot? Csak az igazat mondtad, na meg ki szeretne olyan valaki lenni, aki a mágusbotját ott tartja, ahová a Nap se süt?- akár mondhatná azt is, hogy olyan valaki, aki már a jelenlétével kiszívja a teremből az örömöt és vidámságot, de nem mondja, mert annyira nem ismeri Ezarast, sőt, igazából semennyire se, úgy pedig nem akar ítélkezni valakiről, hogy nincs teljesen alapja az egésznek. Egy csoport az már más helyzet, róluk már egyszerűbb következtetni.
- Láttam már emberei csontból készült fogpiszkálót, egy kisebb vagyont akartak elkérni érte. Még szerencse az apám, hogy a démonok forgassák nyárson, nem harapott rá és az ötletre se, hogy csináljunk sajátot és áruljuk őket. Ahogy ismeretem, nekem kellett volna foglalkozni velük.- az egy dolog, hogy ért a pengékhez, de a kézügyessége nem éppen a faragáshoz volt jó. Egy nő arcára bármikor mosolyt tud csalni azzal, hogy a szoknyája alatt matat, de az azért más tudomány.- Csodás… már csak az a kérdés, hogy ki védi meg szerencsétlen Iant?- tette fel a kérdést kedélyesen, vidám hangnemben.
Elnevette magát, nem azon, hogy megkergették, hanem a tényen, hogy hová is kellett bemenekülnie. Rosszabbat is el tudott volna képzelni, legalább nem egy rakás trágya volt a menekvésének kulcsa.
- Lángoló kard…- elhalkultak a szavai és gondolkozni kezdett, kutatott az emlékei közt, már amennyi megvolt még, és nem bújtak el a múltba, az alkohol gőzös éjszakák mögé. Addig legalább a mágus is feltette a maga kérdését.
- Valami rémlik, szerencsére a legtöbb lovag szeret valami túlzó, de legalább teljesen értelmetlen címert magukra aggatni. Azt hiszem, hogy valami Hiszti… Hipsi… áh megvan.- megütötte a homlokát, ahogy becsapott az a bizonyos szikra.- Hythe, az a falu neve, ahol ezt a címert viselik, Anshow környékén van. Biztos valami helyi faroknak a zacskószökevénye volt az a lovag, aki meghajtott. Az okát ne is kérdezd, néha olyan nyakatekert dolgokat mondanak, például azt, hogy száz éve, a nagyapád túl büdöst fingott az Ő nagyapójának orra alá, és most ezért akar elégtételt venni. Ha előbb látod meg akkor szerintem kerüld el.- pedig ha tudná néhány lovag, hogy Ian apja miket is művelt, sehol se maradhatna néhány óránál többet.
- Nah, egész szépen haladunk.- továbbra is jó volt a kedve, de az, hogy hamarosan megállnak, azt talán még az elfet még jobb kedvre deríti, mint amilyen Iané volt.

Folrandír Ceilteach, Ezaras Azildor and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Harcos vagyok
Ian Gray

You need the three W in life; Wine, Women, Wealth


❖ Történetem : ❖ Ulron :
534
❖ Tartózkodási hely :
Ahol az urlon, ott vagyok én is
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Holdösvény - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Dec. 28, 2021 8:15 pm
Let's choose our paths

Leplezett mosollyal csóválom meg a fejemet Ian szavaira, remélve, közös célpontjuk némi jó kedvet hoz az elf lényére. A hatás pedig valóban nem marad el. A kicsinyes mesterek jellemét magamra öltve puffoghatnék, amiért újból a képzelt becsületemet sérti, azonban cseppet sem vágyom fagyott hangulatú, rémes utóízt maga után hagyó útra. Ceilteach tanulni és segíteni csatlakozott mellém – mindamellett, hogy elvesztettem egy kényes fogadást –, igazán felesleges volna a kelleténél szörnyűbbé varázsolni számára az élményt.
Ezen gondolataimon merengve fél füllel azért hallgatom, miről beszélgetnek éppen, de teljesen már csak akkor nyerik vissza a figyelmemet, miként az ifjú varázsló rejtélyes lovagjáról esik szó. A leírása alapján a magam részéről nem tudok segíteni az illető beazonosításában, ám mindemellett felmerülnek bennem kérdések az eset kapcsán.
- A mestered tud erről? - kíváncsiskodom, pillantásomat szigorúan az úton tartva. Egyelőre nem faggatózom tovább, és az elméletembe sem avatom be őket addig, amíg Durfar álláspontját meg nem ismerem e történetben. Mindazonáltal igen csak meglepne, ha a megbízás és a furcsa lovag váratlan felbukkanása nem függne egymással össze. Feltéve persze, ha az ifjúnak nincsenek foltok az előéletében, de bizonyára akkor nem lepte volna meg ennyire az ylorei eset.
- Lassan megérkezünk – szúrom közbe a legkevésbé hangsúlyosan az információt, ugyanis elérhető távolságban már körvonalazódik a viskó magányos alakja.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





In a dream,
I was standing someplace high up, a tower, or a mountain. The whole world was in darkness. Then came the flash of light just on the horizon within the clouds that marked the border between worlds.
˙˙˙



Folrandír Ceilteach, Ian Gray and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Varázsló vagyok
Ezaras Azildor

There is a crack in everything. That's how the light gets in.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
733
❖ Tartózkodási hely :
El' Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Holdösvény - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Dec. 27, 2021 10:40 pm
 
let's choose our paths
Ezaras & Ian & Folrandír
──────────────── ─────────────────
« Comment; barack • Szószám; 417 • Zene; Heart of courage »
« "some people are pure magic. that's all."»
Ian szavaira megint sóhajtottam. Ezúttal inkább megkönnyebbülésként, ahogy a nehéz csuklya alatt megengedtem magamnak egy széles vigyort. Ha valamilyen nem akartam lenni, hát olyan, mint a mesterem… vagy mint azok, akik gyakran felnőttként hivatkoznak magukra. Nem azért, mert én ne álltam volna közel hozzá korban, vagy éppen nem vágytam volna mesterré válni, kivívni mások tiszteletét. Dehogynem. Ez volt minden vágyam az elmúlt hónapokban, mert le akartam nyűgözni apámat, de sokkal inkább magamat. Meg akartam mutatni, hogy igenis képes vagyok rá. Bíztam a magam erejében, vagy legalábbis bízni akartam.
- Azt valóban nem akarom… bocsánat, mester… - biccentettem fel egyszerre nevetve és tiszteletteljesen. Aztán hagytam, hogy a szél, ami időnként felélénkült, kicsit kifújja az arcomból a csuklyát és minden kellemetlenséget egybevéve, ekkor tört igazán ki belőlem a dac.  
- Meglehet a csontjaim jó fogpiszkálók lennének a lóhús után. - vontam vállat, mintha ezzel is azt akarnám mondani, jöjjön csak az a medve, mit számít nekem. Nem gondoltam komolyan. Nagyon is számított. Ahhoz, hogy bizonyíthassak még jó ideig meg kellett volna úsznom ezeket a felfalós incidenseket. - A védelmetekben persze ettől nem kell tartanom. - Tettem hozzá, ezúttal némileg tiszteletteljesebben és éppen csak az oldalamon ügető mesterre pillantottam. Meglehet most már egy kicsit őt is le akartam nyűgözni, hogy végre megunja, hogy lekezel és egy kicsit lássa bennem a tehetséget és a lehetőséget. Persze apám okán már megtanultam, hogy nem sok esély van arra, hogy kitörjek a rám aggatott címkékből. Ha hülyének tart, valószínűleg úgyis maradok a szemében már.
Nem szóltam egy ideig, hogy kicsit megnyugodjak. Addig hallgattam, ahogy Azizi a rokonáról kérdezősködjön. Mélyet szippantottam a hideg levegőből, hagyva, hogy átjárjon és kitisztítsa belőlem a mérget. Egy idősebb elf mutatta ezt még otthon, mikor azon bosszankodtam, hogy a nagytestvéreim nem akarnak velem játsznai. Mindkettő felnőtt volt a maga dolgaival, én pedig csak az idegesítő kistestvér voltam. Mély levegővétel, aztán hosszan ki. Tízszer ismételve.
Ez elég hatásos volt, hogy a beszélgetésüket hallva felvessem a lovagom nevét is. Lovagom… mármint nem az enyém… mindenesetre az életemre akart törni, vagyis volt némi közünk egymáshoz. Ian világlátott embernek látszott, bár őszintén nem reméltem, hogy név nélkül bármit is tudhat a férfiról.
- Ylore városába tettem látogatást néhány hete. Durfar mester megbízásából - tettem hozzá, ahogy a mesterre pillantottam a történet felvezetése közben. - Egy jól öltözött, lovagnak tűnő alak a semmiből rám támadt és üldözni kezdett, hogy “megbűntessen,” az istenek tudják miért… be kellett menekülnöm egy fürdőházba, hogy a pucér öregemberek között rejtőzzek el. - Magyaráztam talán túlságosan is nyersen leírva a helyzetet.
Na igen, nem volt éppen szép látvány egy-két test. Csupán Ron tette elviselhetővé a helyzetet, na meg az ő látványa háttérbe szorította mindazt, ami nos… nem volt jó.
- Sajnos nem tudom a nevét, csak egy lángoló kardot ábrázoló szalag volt a karjára erősítve. Ha ez mondd bármit… - Tettem hozzá. Nem is tudom miért érdekelt a kiléte, talán azért, hogy elkerüljem, ahonnan jött… valójában csak izgatott a veszély. Kíváncsi lettem.


Ian Gray and Ezaras Azildor Kedvelték

Varázsló vagyok
Folrandír Ceilteach

we only obsess over relationships that feel unfinished


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1647
❖ Tartózkodási hely :
Épp Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Éjmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Holdösvény - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Dec. 27, 2021 6:43 pm
Let's choose our paths



- Ne siettesd azt a felnövést Folri, nem sok jó sülhet ki belőle. Több munka, több feladat, több felelősség. Addig legyél boldog, még megteheted, vagy a végén még olyan leszel, mint a mestered, azt pedig te se akarhatod.- megint csak elvigyorodott, és nem járja, hogy a nyelvét csak az elfen köszörüli, amikor volt egy másik, lehetséges célpont is.
Újfent elröhögte magát az elf miatt, sértődött gyermek, mi lesz a következő? Nem fog kérni vacsorát, vagy beül a sarokba és ott fog magában morogni? Nem kellene meglepődnie azon, amik történnek, ha valaki kurvának áll, nem kellene meglepődnie azon, ha meg basszák. Ez az élet rendje, de még bőven van ideje arra, hogy az út végére kissé edzettebb legyen.
- Ha esélye lesz a medvének, előbb a lovat vinné, több rajta a hús. Valahogy úgy, ahogy a mestered mondja, a védelmünk alatt, ahogy ti ketten pedig az enyém alatt.- mondta könnyed hangnemben, nem komolykodik mint a mester. Miért tenné? Csupán egy zsoldos volt, semmi több, annyi a dolga, hogy kettejüket épségben eljuttassa a templomban, lehetőleg egészben. De egyiküket se kell babusgatnia vagy szép szavakkal illetnie. Előbb harapná le a nyelvét.
Sejtette, hogy meglepi a mágust, érthető, nem úgy fest, mint aki kihagyná a lehetőséget, hogy még néhány ulronra szert tegyen. De ez munka volt és nem szerencsejáték.
- Ha csak az unalom nem öli meg. De amennyire a világvégén van az a falu, még azt se vennék észre, ha tényleg vége lenne mindennek.- talán nem árt megjegyezni a nevét, ha véletlen akkora bajba kerülne, hogy egy időre el kell tűnnie, tökéletes választás lehet az a portanya.
Látta a máguson, hogy volna még kérdése, de az ifjú elf megelőzte, és Ian számára fura kérdést tett, fel, biztosan nem ez lett volna az első tippje, ha bárki kérdezi.
- Igen, néhányat mondhatni ismerek. Béreltek már fel ők is olyan munkára, ami szerintük nem méltó a becsületükhöz, meg erényekhez és a többi lovagi marhasághoz. Miért érdekel?- nem olyannak tűnt, mint akit hősi lovagokról szóló történetek érdeklik.

Folrandír Ceilteach, Ezaras Azildor and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Harcos vagyok
Ian Gray

You need the three W in life; Wine, Women, Wealth


❖ Történetem : ❖ Ulron :
534
❖ Tartózkodási hely :
Ahol az urlon, ott vagyok én is
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Holdösvény - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Dec. 26, 2021 10:16 pm
Let's choose our paths

A régi idők nosztalgiája nem kizárólag azért tölt el mosolyogni való érzetekkel, mert lehetetlen körülmények között ügetek lóháton jóformán idegenekkel, hanem mert szűken mért kompániánkban a rend kedvéért újfent akad egy ifjonti, kinek tapasztalatlansága kitűnő táptalaj az unalom elűzésére formált humornak. Voltam én is mindennek a kereszttüzében, megkockáztatom, tán még az éles nyelvű Ian is, aki nem fukarkodik a levegőjével sajátos okítása gyanánt. Atyáskodó oldalam szeretné megkímélni az elfet az egyre harapósabb megjegyzésektől, de éppen olyan kegyetlen lenne tőle elvenni a tapasztalás és a tanulás lehetőségét, mint hallgatni a zsoldos szórakoztató vicceit. Ha valóban szeretne felnőni, ahhoz meg kell tanulnia odafigyelni.
- Ha felnősz, a döntés joga a tiéd lesz. Míg velem utazol, nem nyitok erről vitát – jelentem ki szűkszavúan, nem bocsátkozva hosszadalmas hegyi beszédekbe arról, melyről úgy sem lenne értelme. A bő lére eresztett tanácsok osztogatását harcos társunk veszi magára, s bár nem ez az első tél, amit e világon taposok, én is figyelemmel kísérem a mondanivalóját, elvégre még sohasem kerültem szembe medvével, és szerencsére támadásnak sem voltam szemtanúja. Mielőtt azonban még hozzátoldhatnám a magam észrevételeit a legrosszabb forgatókönyv lehetőségéhez, ráncokba szedődik a homlokom az ifjú feleletét hallván.
- A medve napját, legfeljebb. Senki sem kívánná itt a végedet, ifjú Ceilteach. A védelmünk alatt állsz – tudatom vele elkomolyodott hangon, noha ennél mélyebben nem vonom pátyolgatás alá a lelki világát. Mindannyian kimerültek, éhesek és átfagyottak vagyunk, vélhetően nincsen többről szó, mint a kitartásunk végességéről. Viszont a viskóig még el kell érnünk, így a figyelmünket kénytelenek vagyunk lekötni valamivel, melynek legüdvözítőbb módja a beszélgetés. Ami az olcsó felszereléseket illeti, némi megilletődöttséggel és elismeréssel biccentek Iannek, hisz jó néhány ulront tettem volna arra, ebben sem lenne rest élni a lehetőségeivel. A fivéremmel kapcsolatban azonban nem mondhatom el, különösebb döbbenet ért volna.
- Nos, legalább él és biztonságban van. Olykor ez a legtöbb, mit remélhetünk – tekintek egy momentum erejéig a férfira, s bár érdekelne, ő osztozik-e bárkivel rokoni szálakon, megelőz Ceilteach a maga kérdésével, ezért hát csendben maradok és figyelmesen hallgatom az érdeklődése tárgyáról őket.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





In a dream,
I was standing someplace high up, a tower, or a mountain. The whole world was in darkness. Then came the flash of light just on the horizon within the clouds that marked the border between worlds.
˙˙˙



Folrandír Ceilteach, Veleris and Ian Gray Kedvelték

Varázsló vagyok
Ezaras Azildor

There is a crack in everything. That's how the light gets in.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
733
❖ Tartózkodási hely :
El' Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Holdösvény - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Dec. 26, 2021 8:20 pm
 
let's choose our paths
Ezaras & Ian & Folrandír
──────────────── ─────────────────
« Comment; barack • Szószám; 417 • Zene; Heart of courage »
« "some people are pure magic. that's all."»
A hideget egy pillanatra feledtette a zavarom. Éreztem, ahogy elönt a vörösség és még a torokköszörülés is kevés volt, hogy elűzze ezt az érzést. Nem. Csak igazítottam egyet a csuklyámon, annak reményében, hogy legalább nem veszik észre. Nem, mintha számított volna. Sem a mester, sem a zsoldos véleménye nem jelentett semmit – legalábbis szerettem volna magammal ezt elhitetni. Talán egy részem akart a mesternek bizonyítani úgy, ahogyan annak idején az apámnak, de itt is csak kemény falakba ütköztem. Szigorúság, komorság, csupa unalom, amiket csak a küldetés izgalmas volt képes felrázni. Azizi mester nem kedvelt, de ez nem lepett meg. Még azok sem kedveltek, akiket kedveltem, mit várjak tőle?
Sóhajjal vettem tudomásul, hogy lényegében teljesen hülyének tart. Apám is semmire kellőnek tartott, inkább zavart el El’Alorába, semminthogy törődjön velem és mindezt csak azért, mert egy kevéske mágia volt bennem. Most sem hittem volna, hogy sokra viszem, de szerettem volna kikerülni a burokból és megismerni a világot. Az ivászat persze kielégítő volt Nulportban egy darabig, na meg a megismert társaság is, de édeskevésnek bizonyult hosszú távon.
– Gyermek… – ismételtem meg, kihúztam magam a nyeregben, kicsit még mocorogva közben, hátha a hátsófelem is visszanyeri a megfelelő állapotát. – Majd ha felnővök, biztosan tiszteletteljes leszek, mesterem… legalábbis, ha úgy tartja kedvem. – Biccentettem felé aztán.
A köpködő zsoldosra megpróbáltam ügyet sem vetni, habár egy undorodó fintor megült az arcomon, ahogy rápillantottam. Kár volt neki megmutatnom a tőrömet, ez már biztos volt.
– Az legalább feldobná a napot, ha széttépne valami vadállat. – Dünnyögtem az orrom alatt a medvés dologra. Aztán inkább elmerültem a gondolataimban arról, hogy hogyan tudnék most azonnal megszökni innen… persze azonnal eszembe ötlött, hogy akkor nem láthatnám a Hold templomát, nem teljesíthettem volna be, amiért elindultunk.
Aztán hallgattam, ahogy Balian Azildorról vagy kiről fecsegnek. Azizi mester semmirekellő rokonáról, vagy hasonló… vajon őt is így okította volna, mint engem? Megint sóhajtottam egyet, ám nem szóltam semmit, inkább úgy tettem, mintha az érdekelne, miképpen rendeződött vissza a kabátom a tőrmutogatást követően. A gondolataim a saját családom körül jártak. Azt tudtam, hogy apámat nem különösebben érdeklem, legfeljebb annyira méltat, hogy küld némi ulront, ha a nővérem szól neki, milyen régóta nem nézett felém. Tin viszont hiányzott. A nővérem ölelése egészen hasonlított anyáméhoz. Az illata, a hajának finom cirógatása. Talán csak összemostam ezt az érzést a kevés emlékkel, amit gyerekkoromból őriztem róla.  
Csak egy pillanatra jutott eszembe, hogy esetleg Ian, aki világlátott embernek tűnt, tud valamit arról a lovagról is, aki engem vett üldözőbe legutóbb látogatásom alkalmával Ylore városában. Ha mást nem talán a nevét, vagy azt hogy bolond-e, ha már egyszer minden létező ok nélkül nekem esett.
– Lovagokat is ismersz, Ian? – érdeklődtem végül, félre téve a sértettségemet.  



Ian Gray and Ezaras Azildor Kedvelték

Varázsló vagyok
Folrandír Ceilteach

we only obsess over relationships that feel unfinished


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1647
❖ Tartózkodási hely :
Épp Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Éjmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Holdösvény - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Dec. 26, 2021 10:26 am
Let's choose our paths

Apró félmosoly kúszott fel ajkának a sarkába és hamar tova is szállt. Úgy látszik, hogy szavaival érzékeny témára tapintott és az ifjú elf pontosan úgy tett, ahogy egy szende leány tenne, csuklyája alá rejti zavarát. Ian pedig van annyira tapintatos, hogy nem firtatja a témát.
- Akkor ajánlom, hogy rendesen figyelj, nehogy lemaradj bármiről is, amivel talán élezheted a nyelvedet. Mert eddig inkább egy pufogó kölyökmacskára emlékeztetsz, ami éppen csak próbálgatja a karmait.- s azokat is rosszul, se élük se hegyük, vakarni még jók, de se több és se kevesebb.
Vigyorogva hallgatta a letolást, amit az ifjú kapott. Igaz, csűrt és csavart szavak voltak azok, amiket a mágus használt, de még Ian számára is érthető volt a mögöttes tartalom; Okosnak hiszed magad, de sötét vagy, mint a föld.
- Nos..- felszívta az orrát majd megint köpött egy szépet és turhást.- Ahogy elnézem az ifjút, még a medvét is ütni kéne, hogy megegye, de akkor is sírna. Jobban szeretik a vastagabbat, amin van is mit fogni és csócsálni.- vicceskedett egy keveset, de talán tényleg nincs mitől tartaniuk, hiszen jön a Tél, a medvék inkább az álmot választják, ilyenkor már átadják a területet a farkasoknak.
- Ha megfogadsz egy tanácsot ifjú Folrika, ha elég időt nyersz magadnak a mágiáddal, de a medve még talpon van, és nem tudunk segíteni, akkor kapd a lábaid a nyakadba és fuss. Hasznos, hogy van nálad penge, de egy éhes és dühös medve ellen sok esélyed nem lenne, de ha mégis elkap, akkor próbáld a szívét vagy az agyát célba venni, egy esélyed lesz csak, lehet jobban járnál, ha magaddal végeznél. Az első alkalommal, amikor láttam, hogy valakit széttépett egy medve, alig múlhattam tíz, nem szép látvány és elég fájdalmas lehetett.- megrázta a vállait, mintha egész testében a hideg rázta volna ki. Az a hang, ahogy a csont tört és ropogott, majdnem nem tudott miatta aludni azeste.
- Áh, megnyugodhatsz, ha úgy alakulna, akkor nem a holmim javíttatása fog csődbe vinni benneteket. Nem vagyok valami lovag, hogy minél fényesebb és drágább holmit aggassak magamra. Praktikusság és nem a csicsa az első. Olcsók de a céljukat megteszik.- megütögette kardjának tokját, eddig még nem hagyta cserbe a penge, az áráért tényleg a legjobb volt.
- Balian?- elgondolkozva dőlt hátra a nyergében, kutatott a név után majd fény gyúlt a szemeiben és nevetni kezdett.- Tehát nem csak névrokonság. Hallottam már róla, persze. A szakmánkban két fajtát érdemes ismerni, a legjobbakat és a legrosszabbakat, és bizony Balian az utóbbiba esik. Nem volt éppen a kimagasló abban, amit mi csinálunk. Úgy hallottam, hogy valami nevesincs faluban ahol mindenki rokona mindenkinek, az ottani egyetlen kocsmában dolgozik, mint őr vagy hasonló. A legnagyobb fenyegetés, amivel szembe kell néznie az néhány tyúktolvaj róka, vagy két testvér részeg civakodása volt.- akár még békés is lehet egyeseknek, de Ian számára nem volt több, mint büntetés. Olyanok közt élni, akiknek több volt a fülük mint a fogaik, és sokak nővére egyben az apja is volt, nem kérne belőle, vagy ha mégis, akkor nem tudnák megfizetni.

Folrandír Ceilteach, Veleris and Ezaras Azildor Kedvelték

Harcos vagyok
Ian Gray

You need the three W in life; Wine, Women, Wealth


❖ Történetem : ❖ Ulron :
534
❖ Tartózkodási hely :
Ahol az urlon, ott vagyok én is
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Holdösvény - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Dec. 25, 2021 9:22 pm
Let's choose our paths

Sokadik alkalommal csal mosolyt az ábrázatomra a zsoldos könnyed humorizálása, s be kell látnom, jól esik egy kicsit kizökkenni a mágusok övezte hétköznapokból. Azokra az időkre emlékeztet, mikor az apámmal jártuk a kontinenst különfélébbnél különfélébb szerzetekhez csatlakozva az utunkon, akik közül jócskán szert tettünk hosszú távú ismerősökre is. Kedvelte a csípős nyelvű lelkeket, elvégre az őszinteséget mindennél előrébb valónak tartotta. S talán ezért nem csatlakozom végül én sem Folrandír ijesztegetéséhez, pusztán a fejemet csóválom jó kedéllyel.
- Ezért fontos megkülönböztetni egyik nemes lelket a másiktól – pillantok az elf varázslóra sokat sejtetően, még mielőtt kiábrándulttá húzódnának a vonásaim a nevem újbóli megsértése hallatán. - A sötétség olykor a fény palástja mögé búvik megtévesztésül. Miként azt gondolhatnám, ifjú varázsló, hogy a te tudatod ragyog, csalódottá tesznek a benne rejlő foltok – jelentem ki higgadtan, akárha az éghajlat változásairól ejtenénk éppen szót. Közben az ifjonti mellé ügetek a hátasommal, hogy véletlen se kerüljék meg éles füleit a szavaim. - Mint megbeszéltük, nem vagyunk pajtások. Hacsak nem vágysz megoldássá válni az esetleges medve problémánkra, hát fékezd a nyelved, gyermek – húzom leheletnyi mosolyra a számat, mely nem éri el a tekintetemet, és csak eztán haladok előrébb az ösvényen, mely határozott egyenességgel vezet minket a viskó irányába. Tán fertályóra, nem több, hogy megérkezzünk.
- Reméljük, Ian. Félő, még a felszerelésed javíttatása is a tanács terhévé válna – horkantok fel szórakozottan, nem feledve, miféle összeget kért meg ezért az útért, noha nem hibáztathatom. Megtette az ajánlatát, mi pedig éltünk vele, ostoba lett volna ennél csekélyebbel beérni. - S ha már a szakértelmedet firtatjuk… - kezdek bele némi elbizonytalanodással. - Közhely volna feltételezni, ismeri minden zsoldos egymást, de hallottál-e bármit Balian Azildorról? - nehezen adtam meg magamat a kíváncsiságomnak, ám mégis csak a fivérem, érdekel a sora.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





In a dream,
I was standing someplace high up, a tower, or a mountain. The whole world was in darkness. Then came the flash of light just on the horizon within the clouds that marked the border between worlds.
˙˙˙



Folrandír Ceilteach, Ian Gray and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Varázsló vagyok
Ezaras Azildor

There is a crack in everything. That's how the light gets in.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
733
❖ Tartózkodási hely :
El' Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Holdösvény - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Dec. 25, 2021 8:06 pm
 
let's choose our paths
Ezaras & Ian & Folrandír
──────────────── ─────────────────
« Comment; barack • Szószám; 417 • Zene; Heart of courage »
« "some people are pure magic. that's all."»
Kicsit jobban az arcomba húztam a csuklyát, ahogy zsoldos barátunk megjegyzést tett a kijelentésemre, miszerint nem óhajtom, hogy asszonyságok érintsék a finom tomporom. Aztán még rákontrázott, hogy „akkor lehet lesz ott pár uraság.” Szinte fülig pirultam és le is hajtottam a fejemet, hogy még véletlenül se lássák mennyire zavarba jöttem. Ez nem olyan dolog volt, amiről beszéltem volna bárkivel… lényegében senkivel. Talán volt egy bizonyos bárd, akinek a tudtára adtam, hogy esetleg tetszik, de az is elég süket fülekre talált. Azóta meg nem sok értelme volt még csak gondolni sem a dologra. A belső vívódásom pedig már odáig fajult az ügyben, hogy inkább ne érjen hozzám senki, addig jó minden.
– Ah... – sóhajtottam bosszúsan magam elé, jelezve, hogy nem akarok erről a témáról többet szólni. Inkább csak az előttünk futó útra koncentráltam, minél előbb a viskónál akartam lenni, lehetőleg a teljes sötétség előtt. Hiába éreztem magam elememben az éjszakában, megfagyni nem óhajtottam és a testemen megülő remegéstől már jócskán úgy festett, hogy ez lesz a következő lépés.
– Majd megtanulom tőled, zsoldoskám. – Nyeltem vissza a sértett büszkeségem. Amúgy is fontosabb volt az előttünk álló út, na meg az, hogy minél előbb leszálljak erről a lóról a hátsóm érdekében. Ciccegve ficeregtem a nyereben, annak reményében, hogy attól majd esetleg jobb lesz. Nem volt az.
Azizi mester és Gray beszélgetését figyeltem. Kések, bizonytalan nemes lélek… csupa olyan téma, ami a frászt hozta rám. Nem, mintha Ronan mellett, na meg korábban egy másik bárd mellett ne lett volna alkalmam egy-két éles pengével találkozni. Aki jól megfigyelte a járásomat, még láthatta is, amint sántikálva mozgok még. Már nem volt szembetűnő, de a fájdalom a nagyobb havazások és esőzések előtt kifejezetten elviselhetetlenné tudott válni a heg körül. Rossz helyen talált a penge. Nehezen gyógyul és minden bizonnyal nem is megfelelően.
Mindenesetre felajánlottam, hogy majd én gyűjtök fát, ha valamikor is szükséges lesz az út során. Akár a sötétben is képes voltam rá, némi mágiát pazarolva a dologra. Nem tudom minek mondtam, talán azért, hogy úgy tűnjön, én sem vagyok kölyök… de két ilyen férfi mellett, képtelenség lett volna elrejteni a koromat, főleg ezzel a törékeny testalkattal.
– Erre vannak medvék? Azizi mester! – Pillantottam felé, amikor Gray egyértelmű célzást tett a vadállatokról a környéken. Az erdő, ahol laktam is tele volt veszélyes állatokkal, nem egyszer jött hír arról, hogy valakit széttépett medve vagy farkas, esetleg más fajta szörnyeteg.
– Azért nálam is van fegyver, ha a mágiám cserben hagyna… – Mondtam és kigomboltam a kabátomat annyira, hogy az anyagát félrehúzva Ian-nek is megmutassam a derekamra szerelt kidolgozott nyelű tőrt. A penge persze nem látszott, mert azt az egyszerű bőrhüvely rejtetett, de ez mindig nálam volt. Ez volt a vésztartalék és már nem egyszer mentett meg nagyobb bajtól.



Ian Gray, Ezaras Azildor and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Varázsló vagyok
Folrandír Ceilteach

we only obsess over relationships that feel unfinished


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1647
❖ Tartózkodási hely :
Épp Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Éjmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Holdösvény - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Dec. 24, 2021 6:18 pm
Let's choose our paths

Holdösvény - Page 5 2392699629


- Erdei vagy városi, esetleg szaros, jobb lesz, ha még egy röpke ideig kibírod.- csak vigyorogni tud az elf szerencsétlenkedésén, és remélni, hogy nem most ütnek rajtuk, mert akkor inkább a saját lovára dobja át a kölyköt, mert Ian biztos volt abban, hogy a vágtánál, az első vastagabb ág kiüti a helyéből.- Hát, akkor ha szerencséd van, akkor lehet lesz ott pár uraság, akik szívesen fogdossák majd.- vont vállat, nem Ian dolga volt, hogy mit és kiket szeret a kicsi elf.
- Amiből kevés van jó mágusom, azt jobb nem pazarolni.- jókedélyűjen elvigyorodott a mágus szavain, mennyire igaza van, szűken méri, szűkebben, mint egy kapzsi kereskedő a gabonáját.
- Akkor miért nem gyalogolsz és vezeted a lovadat?- kérdezte tényleg kíváncsian. Ha erdei a segge, akkor elég sokat szedhette már a lábait, nem jelenthet neki gondot egy kis gyaloglás.
- Szóra se érdemes Flori, de azért a visszavágásokat még gyakorold egy kicsit.- vigyorgott és nem vette magára a „zsoldoskámat”, ennyi erővel egy mérges kölyök macska elől is elszaladhatna.
- A tapasztalataim szerint a nemes lélek addig tart ki, még pengét nem nyomnak a torkának vagy elég urlont ajánlanak fel.- komoly arcot öltött magára, miközben beszélt, de szemeiben vidámság csillogott, reméli, hogy Azizi érti a célzást, hogy csupán az ifjúra tervez ráhozni a frászt.
- Nah, akkor ha elhagytuk a viskót, a te feladatod lesz a tábortűzhöz gyűjteni a fát ifjú Folrandír.- tessék, komoly feladatot kapott az ifjú és még a nevén is lett szólítva. Ian pedig remélte, hogy hála ennek a gesztusnak, meg is érti majd a feladat komolyságát.
- Úgy van, ahogy a mestered mondja. Egy erdőben vagyunk, de szerintem, amitől tartanod kell, azok a medvék, ordasok, persze csak ha kimerészkedsz az éjszaka sötétjébe.- bár azt azért nem mondaná biztosra, hogy nincsenek akkora marhák, akik megkockáztatják a mágusok haragját. A haszon nagy úr és hülyék mindig lesznek.
Kérdően szaladt fel a bal szemöldöke, szörnyekről nem volt szó a megbízás elején. Ha mást is kell ölnie, mint ember és néhány vadállat, akkor az megdobja az árakat.
- Az Ian is megteszi, távol állók én az úrtól, de az igaz, meg tudom táncoltatni a kardomat. De reméljük a legjobbakat és nem lesz rá szükség.- a könnyű pénz mindig jobb volt, mint a véres.

Folrandír Ceilteach, Thora Haleye, Ezaras Azildor and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Harcos vagyok
Ian Gray

You need the three W in life; Wine, Women, Wealth


❖ Történetem : ❖ Ulron :
534
❖ Tartózkodási hely :
Ahol az urlon, ott vagyok én is
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Holdösvény - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Holdösvény - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
5 / 6 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: téktér :: Qerilyan Birodalom-
Ugrás: