Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Holdösvény - Page 6 KaDiPE5
Holdösvény - Page 6 KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Veleris
3 Hozzászólások - 30%
Kalandmester
2 Hozzászólások - 20%
Naken Forerion
2 Hozzászólások - 20%
Ezaras Azildor
2 Hozzászólások - 20%
Krónikás
1 Témanyitás - 10%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Termékenység havi
Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális havi kihívás
Dobj D6 kockával egy címet, amihez írj egy minimum 700 szavas reagot a Csöndes kalandokba! Bővebben a Próba topikban!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Today at 10:41 pm
• Szólánc

Today at 10:40 pm
• Asszociáció

Today at 8:32 am
• Kockadobó

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Ezaras Azildor

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 16 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 15 vendég :: 2 Bots

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
1
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
2
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Holdösvény

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6
Utolsó Poszt Pént. Dec. 24, 2021 4:17 pm
Let's choose our paths

Leheletnyi mosoly kucorodik a szájzugaimba a férfi felelete hallatán, ugyanis nyers őszintesége változatlan szórakozással tölt el, de ezúttal nem szövöm tovább az élcelődés fonalát. Éppen elég alapanyagot szolgáltat a további szóváltásokra az ifjú mágus gyermeteg rimánkodása, amelynek pontosan annyira kellene meglepnie, minthogy a zsoldosunk a körülményeitől teszi függővé a becsületét. Mégis, valahol reméltem, hogy az első pár napon még állni fogja a sarat, s eltökéltségét bizonyítandó megteszi, amit szükséges. Attól félek, sokat fogom még emlegetni a mestere nevét...
- Annyira akkor nem lehet súlyos a hátsó feled helyzete, ifjú Ceilteach, ha kényed van válogatni – nem óhajtottam beszállni az alacsonyan reppenő gondolatvirágaikba, ám az út számomra is hosszú lesz máskülönben. - Jó útitársunk legalább a becsületével küzd, pedig szűken méri – jegyzem meg szórakozottan, mielőtt az ösvényre fordulnék a hátasommal, akinek sajnos még a nevére sem emlékszem. Mondott valamit a lovászfiú kora reggel, viszont a tudatom valahol a kelletlen félbehagyott munkám és Káosz toporzékolása között lebegett.
- Nem hiszem, hogy a mai estén gondunk lenne bármelyikre is. Nemes lelkű emberekre bíztam a viskó és a hátasaink óvását – amennyiben Ydán múlott, jó eséllyel borból és pipafűből sem lesz hiány, de ezt a meglepetést megtartom a zsoldosunknak, s kizárólag neki, mert az ifjút egyik közelébe sem engedném jó szívvel. Azután főként, hogy megegyezésünkkel szemben ismét veszi a merészséget, hogy megtiport nevemmel illessen.
- Egy erdő vesz minket körül, Ceilteach… - vonom meg a szemöldökeimet naiv kérdése okán. - Mindenféle veszedelem megél itt, noha szörnyekről egy ideje nem érkezett jelentés. Egyébtől nem tartanék, senki sem olyan ostoba, hogy kivívja maga ellen a papnők és a mágusok haragját – felelem higgadtan, megsimítva kesztyűbe bújtatott tenyeremmel a lovam nyakát, akinek léptein és mozgásán egyre inkább érzem a türelmetlenséget és fáradtságot. - Persze bizton állítani semmit nem lehet, ezért van velünk Gray úr, aki jobban ért a penge nyelvén minálunk – magyarázom csöndesen, mondandóm végén nem túl elegánsan megszívva orromat, amely az érzés alapján pár órán belül könnyed egyszerűséggel törne le a helyéről.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





In a dream,
I was standing someplace high up, a tower, or a mountain. The whole world was in darkness. Then came the flash of light just on the horizon within the clouds that marked the border between worlds.
˙˙˙



Folrandír Ceilteach, Ian Gray and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Varázsló vagyok
Ezaras Azildor

There is a crack in everything. That's how the light gets in.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
560
❖ Tartózkodási hely :
El' Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Holdösvény - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Dec. 23, 2021 8:12 pm
 
let's choose our paths
Ezaras & Ian & Folrandír
──────────────── ─────────────────
« Comment; barack • Szószám; 417 • Zene; Heart of courage »
« "some people are pure magic. that's all."»
Kényelmetlenül ficeregtem a nyeregbe, remélve, hogy az kicsit helyre rázza a hátsom kicsit kellemesebben érzi magát, de nem sok lehetőség volt a pozícióváltásban. Na meg úgy tűnt, bármit is teszek, a helyzet változatlanul fájdalmas maradt. Így csak hangot adtam a kellemetlenségemnek, biztosítva Szamócát arról, hogy természetesen mindezért nem ő felel. Az állat aligha tehetett róla, hogy nem szoktam a lovagláshoz.
– Ez a segg sajnálatos módon nem városi jó uram, inkább erdei – közöltem Ian Gray-jel, a zsoldosunkkal. Az ő neve rövid volt és könnyebben ráállt a nyelvem, mint Azizi mester végtelenül hosszú, túlzottan is drámai nevére. – És mellesleg nem vágyom rá, hogy asszonyságok fogdossák a hátsófelem… – Dünnyögtem csak úgy hozzá. Persze nem ismertem a férfit annyira, hogy ebbe a kérdésbe bőségesen belemenjek, dacos kijelentésem egészen hatásos lehetett, ha elgondolkodott rajta egyáltalán. – Mikor érünk végre oda…
A nyafogásomra a mester adott választ. Reméltem, hogy a félóra csakugyan áll, ha már egyszer a távolban feltűnt a várva várt leágazás. Alig vártam, hogy leszálljak a lóról, megigazítsam a ruhámat.
– Inkább a lábam, mint a hátsóm. A gyalogláshoz inkább szoktam, mint a lovakhoz. – Feleltem és bár próbáltam magabiztosnak látszani, két ilyen tapasztalt, idősebb férfi mellett továbbra sem tűntem gyermeknél többnek. Ez pedig sértette az egomat, amennyire csak lehetett, ahogy a „Folrika” becenév is. Csak egy cuppogós szemforgatást engedtem meg magamnak erre.
– Köszönöm, zsoldoskám a megerősítést. – Vetettem oda gyermeteg daccal, majd inkább a mester válaszát hallgattam. Biztonságos szállást emlegetett, de idekint, távol a nagyobb településektől bárki sejthette, azért tartogat veszélyt az éjszaka. A sötétben pedig nem sok minden óvta meg a vándort, hacsak nem volt éjmágus. A gondolatra kicsit büszkén húztam ki magamat. Én elememben voltam az éjszakában, a sötétség menedék volt, ahogy a hold ezüstös fénye egyenesen erőt adott. Isilmë istennőnek hálát is adtam a képességeimért nem egyszer, és hát éppen ezért alig vártam, hogy a Hold templomát elérjük.
– Az ételszerzéshez ugyan nem értek, de tűzifát szívesen gyűjtök. – Helyeseltem, ugyanis ahogy közeledett az éjszaka és ezzel együtt a sötétség is, úgy bújtam volna szívesebben közel a tűzhöz én magam is. – Azizi… khöm mester, a környéken nem élnek olyan teremtmények, amik esetleg zavarhatnak minket az éjszaka… veszélyesebb módon is? – Érdeklődtem. Értettem, hogy biztonságosnak ítéli meg, de én nem ismertem a vidéket és elhagyatott viskó, nem használják sokan, nyilván a vadállatok is közelebb keverednek… na meg a haramiák, akik az itt megszállókból élnek, akármilyen módon is… – Nehéz elhinni, hogy egy ilyen vidéken nem leselkedik senki a zarándokokra vagy az újoncokra.



Veleris, Ian Gray and Ezaras Azildor Kedvelték

Varázsló vagyok
Folrandír Ceilteach

we only obsess over relationships that feel unfinished


❖ Történetem : ❖ Ulron :
2129
❖ Tartózkodási hely :
Qerilyan Birodalom területe
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Éjmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Holdösvény - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Dec. 23, 2021 6:53 pm
Let's choose our paths

Holdösvény - Page 6 2392699629

Megkapta a válaszát, és sejtette, hogy valami hasonlóra kell számítania, hogy a becsülete említve lesz, amin csak szélesen vigyorogni tudott. Legalább van esély arra, hogy valakivel némi szócsatát is vívhat.
- Ugyan.- legyintett egy aprót a megbízója felé.- Van nekem becsületem, csak valahol elhagytam.- elnevette magát.- Akivel kell, azzal szemben az vagyok én, csak a magam fajtákkal nem. Aki egy becsületsüllyesztő be jár inni és kártyázni, az ne számítson tisztességes játékra.- nemtörődő módon vonta meg a jobb vállát. Nem igazán szorul arra, hogy magyarázkodjon, de azért nem árt megerősítenie abban a megbízóját, hogy nem tervezi álmukban átvágni a torkukat.
Kár, hogy nem fogadott abban a megbízójával, hogy a kis hegyes fülűnél mikor fog eltörni a gát, és enged teret a sírálmok végtelen folyójának. Nyert volna, annyi szent. Hisz nem túl sokat nézett ki belőle Ian, látszik rajta, hogy inkább tollat forgat, mint lapátot, talán még azt is sérelemnek venné, ha a körme hosszabb, mint szeretné. De nem teszi szóvá a véleményét, hisz lehet téved, lehet meglepetés fogja érni, és a legény az út végére kissé kikupálódik, de azért a bajsza alatt egy mosolyt megengedett magának.
- Kényes, városi seggek alá általában valami puha pokrócot szoktunk rakni, nem töri annyira.- mondta vidáman, de hát mivel senki se kérte ki a tanácsát az út előtt, nem tehet arról, hogy így járt az ifjú mágus.- Talán a vén papnők majd megteszik neked és már is többet nőztél ott, mint én fogok.- vigyorgott, majd oldalra fordította a fejét és a földre köpött.
Jókedvűen elröhögte magát, ez már röhögés volt, nem nevetés. Micsoda bensőséges kapcsolatuk lehet, hogy csak Azizinek hívja a mesterét, vagy inkább pimasz és szemtelen az ifjú, mintha csak éppen némi szőr sarjadt volna a tökén, és már is azt gondolja, hogy övé a Világ.
- Biztos így lesz Folrika, biztos így lesz.- ha már úgy alakult, akkor Ian is becsatlakozik a becézésekbe.
- Számíthatunk valami vendégváróra is? Némi tűzifa, esetleg hús? Mert ha nem, akkor ajánlom, hogy még azelőtt szedjünk valami éghetőt is, mert he beáll az esete, szép eséllyel a fagy is megtalál majd minket, és akkor nem lesz túl sok alvás a vacogó fogak miatt.- Ian aludt már zordabb körülmények között is, de a két mágus nevében nem tud szólni. Ha más nem, hát majd egymáshoz bújva alszanak, mint télen a macskák.

Folrandír Ceilteach, Veleris and Ezaras Azildor Kedvelték

Harcos vagyok
Ian Gray

You need the three W in life; Wine, Women, Wealth


❖ Történetem : ❖ Ulron :
796
❖ Tartózkodási hely :
Ahol az urlon, ott vagyok én is
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Holdösvény - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Dec. 23, 2021 1:48 am
Let's choose our paths

Az út békés csendje, melyet az elmúlt napok, hetek távlatában bölcsen kiélveztem, megtörni látszik a zsoldos további érdeklődésével, habár nem hibáztathatom, a helyében én sem bólogatnék némán a szűken mért információkra. Ha valamit megtanultam vele kapcsolatban; nem éri be egykönnyen csekély magyarázataimmal, és hogy jellemének árnyoldalait sem rejti aggodalmak közepette véka alá. Pusztán a szemöldököm emelkedik enyhén a vallomására.
- Nincs miért aggódnod, mire visszatérünk, meglesz a hátasod. Feltéve, ha a róluk gondoskodóak nem hasonulnak a becsületességedben – mosolyodok el haloványan, noha efelől nem aggódnék. Az anyám falujából, mely nincs innen olyan messzire, kértem fel néhány ismerőst, hogy holnap reggel vegyék át tőlünk a lovakat, és gondozzák, amíg jelet nem küldök a számukra. Szinte bizton veszem, a munka bő markú fizetsége okán még arra is volt gondjuk, hogy előzetesen kitakarítsák a viskót és némi élelmet is hagyjanak a számunkra.
Közben az ifjú varázsló is megtalálja a hangját.
- Legfeljebb fél órát mondanék, addig még ki kell bírnod. Noha az út további részén a cipő sem fogja törni kevésbé a lábad – tekintek rá szórakozottan, okítva őt a magas lóról, mintha napjában háromszor járnék különféle kalandokra. Ám már párszor megtettem az utat a Hold templomába, hogy tudhassam, miféle megpróbáltatások várnak ránk.
A nevem elbaltázása hallatán ugyanakkor vetek egy jelentőségteljes pillantást az ifjú mágusra, de jobban tudom annál, minthogy egész útnyi csemegét szolgáltassak a zsoldosnak holmi egyszerű sérelem okán. Apró szusszanással felelek, miközben finoman megnoszogatom a lovamat, hogy lomha tempóját szaporítsa meg az ösvény irányába.
- Elég lesz a mester is – pusztán remélni merem, a varázsigékbe kevéssé akad bele a nyelve, mikor a szükség úgy hozza. - Tartanotok ezúttal sincs mitől. Habár ez év ezen szakaszában nem sokan használják, rendszerint szolgál pihenőhelyül a templomba igyekvő tanoncoknak. Máskülönben volt gondom rá, hogy biztonsággal óvjon minket az éjszakára – magyarázom, összébb húzva magamon a köpenyemet, ugyanis a sietősebb tempó kérlelhetetlenebb ellenszelet ígér. - Ma még lesz lehetőségünk kipihenni magunkat, feltöltődni. Tanácsolom, hogy éljetek a lehetőséggel – nézek végig rajtuk, s miként elérünk a leágazáshoz, húzok egyet a kantáron, hogy végre egyenesbe érhessünk a mai célunk felé.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





In a dream,
I was standing someplace high up, a tower, or a mountain. The whole world was in darkness. Then came the flash of light just on the horizon within the clouds that marked the border between worlds.
˙˙˙



Ian Gray and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Varázsló vagyok
Ezaras Azildor

There is a crack in everything. That's how the light gets in.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
560
❖ Tartózkodási hely :
El' Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Holdösvény - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Dec. 22, 2021 9:15 pm
 
let's choose our paths
Ezaras & Ian & Folrandír
──────────────── ─────────────────
« Comment; barack • Szószám; 463 • Zene; Heart of courage »
« "some people are pure magic. that's all."»
A visszatérés El’Alorába, Dulfar mester áhított, öreg kötetével inkább volt megváltás, semmint olyan béklyó, amit gyűlöltem. A nyomomban járó furcsa lovag oda nem követett. Talán nyomomat vesztette, talán úgy döntött mégsem engem akar megölni, ki tudja. Az élet pedig gyorsan új irányba terelte a figyelmemet, hiszen Eza… Azi… mesterrel való kalandom is megkezdődött. Ahogy haladtunk mind északabbra, mind hidegebb utakon haladva, beleveszve a fagyos időjárásba, én úgy lettem izgatottabb.
Megfogattam a mester tanácsát. Ezúttal otthon hagytam imádott bársonyköpenyem és melegebb öltözéket vettem fel. Fekete, magasított nyakú felsőt, mely elég vastag volt, hogy a nyakamat és a mellkasomat óvja, bélelt, bundás, térdig érő kabátot, ami túlzottan is kiemelete alacsony, törékeny testalkatomat. A sötét nadrág és a fényesre pucolt cipő pedig tudtam, hogy majd bekoszolódik az új során. A régi énemből nem maradt meg több, mint a holdsarló forma nyaklánc, amit anyámtól örököltem meg és a fekete gyöngyfülbevalók, amik tökéletes kontrasztban álltak ezüst tincsiemmel. Egy újabb kendőt terítettem a vállamra, miután a fejemre húztam a szőrmés csuklyát, hogy dacoljak a hideg szellővel, de az aligha védett meg a mind inkább havasba forduló táj hidegségétől.
A lovagláshoz sem szoktam. Állandóan kényelmetlen volt, a hátsómat törte a nyereg… de a lelkesedésem mondhatni felülírta ezt is. Még is, mikor a mester azt mondta, hogy hamarosan hátasok nélkül mehetünk tovább, hangos sóhaj szakadt ki belőlem. Olyan megkönnyebbülés féle, még a tekintetem is elkaptam a holdsarlót formáló útjelzőről, ami egyenes utat mutatott a Holdtemplom felé, mely az úticélunk volt.
– Végre… már teljesen tönkre ment a hátsóm… – sóhajtottam bele a beszélgetésbe, amit a zsoldos és a mester folytatott. Bár az is tény, hogy Szamóca és én összebarátkoztunk az út során, a közlekedésnek ez a módja mégsem illett hozzám túlzottan. – Bocsánat Szamóca, ez nem a te hibád… – Paskoltam meg a nyakát, jelezve, hogy nekem sem mindegy, mi lesz a szegény pára sorsa. – De egy fenékmasszázst határozottan megérdemelnék ezek után.
Az elhagyatott viskó is jobban hangzott, mint a semmi. Nem szívesen töltöttem volna az éjszakát a hidegben, főleg ha újabb adag hó és szél érkezik. Törékeny voltam és reszketeg, bár az örökségem sok mindennel szemben védelmet jelentett, mégsem volt biztosíték semmire. Túl sokban tértem el a többi elftől.
A zsoldos szavaira kicsit megborzongtam. Azizi mester bizonyára nem vinne minket olyan helyre, ahol bántanának… ugye? Kicsit rémülten, összeszorított ajkakkal bámultam a tőlem jobbra haladó mesterre.
– Azizi mester bizonyára tudja, hogy megfelelő menedék ez a… viskó. Na meg elhagyatott is, nyilván nem sokan fordulnak meg arra. – Próbáltam magam bíztatni azzal, hogy nem véletlenül nevezte meg így a helyet. Én sem szívesen futottam volna bele mondjuk egy őrül, késes lovagba, aki meg akar ölni valami miatt, amihez közöm sincs. Mindenesetre azon voltam, hogy tartsam a tempót és a távolról már-már kirajzolód elágazást elérjük minél előbb, a hátsóm pedig fellélegezhessen.



Ian Gray, Ezaras Azildor and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Varázsló vagyok
Folrandír Ceilteach

we only obsess over relationships that feel unfinished


❖ Történetem : ❖ Ulron :
2129
❖ Tartózkodási hely :
Qerilyan Birodalom területe
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Éjmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Holdösvény - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Dec. 22, 2021 5:49 pm
Let's do it

Holdösvény - Page 6 2392699629

Még egyszer leellenőrizte a nyergét, meghúzta a szíjakat, belenézett az oldaltáskákba, hátha véletlen elfelejtett elrakni valamit, amit később hiányolhat, de nem, ott volt minden, amire csak szüksége lehet egy hosszabb útra. Szárított hús és füstölt, tűz csiholására is alkalmas kellékek, némi bor és egy kevéske töményebb, kötszerek, pokróc, amin feküdhet, hidegek már az éjszakák és a föld, na meg persze víz.
- Nah, minden itt van, remélem Csiribá és Csiribi is rendesen felkészül, és nem akarják, hogy vadász is legyek.- mondta a lovának, miközben megsimogatta a nyakát, utána felmászott a nyeregbe, összébb húzta a mellkasa előtt a köpenyét, sajnos elmúltak a naposabb idők. Lassan minden fehérré változik majd, a Nap elrejti magát a sötét felhők mögé, mik úgy terülnek a világra, mintha csak denevérszárnyak lennének, a szerencsétlenebbek éhen halnak, a merészebbek pedig egymást falják, akárhogyan is, az urak járnak a legjobban, kevesebb éhes szájjal kell foglalkozniuk.
Meg kell hagynia, hogy az első találkozásuk alkalmával jóval beszédesebb volta a mágus, talán az út kényelmetlensége kikezdte a nyelvét, vagy a nyereg törte fel a seggét. Akármelyik is legyen, legalább nem kell valami bölcselkedést hallgatnia. S ami pedig a társaságuk harmadik tagját illeti, a bemutatkozás óta még nem beszéltek.  Úri népek ezek a mágusok, ha nem úgy finganak, ahogy megszokták, máris a véget emlegetik.
- Azt el is felejtettem megkérdezni, hogy mi lesz a lovakkal? Lesz, aki gondot visel rájuk? Nem szívesen hagynám magára az enyémet, tegnap nyertem kártyán, és még csak nem is csalva… na jó, mire a ló volt a tét, addig végig, de ez részletkérdés.- utána becsületesen játszott, és egyébként is, két ütés után a hátas előző tulajdonosa is rájött arra, hogy Ian talpig becsületes, csak ami afelett van, azért nem vállal garanciát.
- Sokan ismerik azt a viskót? Vagy nem igazán kell számítanunk váratlan vendégekre?- nem feltétlen kellemetlenkedő alakokra gondolt, hanem ha rossz a zár, vagy az ablak, akár vadak is benézhetnek, hátha szerencséjük lesz ezegyszer, és három utazón dőzsölhetnek végre.

Ahronit and Folrandír Ceilteach Kedvelték

Harcos vagyok
Ian Gray

You need the three W in life; Wine, Women, Wealth


❖ Történetem : ❖ Ulron :
796
❖ Tartózkodási hely :
Ahol az urlon, ott vagyok én is
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Holdösvény - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Dec. 21, 2021 12:08 am
Let's choose our paths

Rendkívül naiv elképzeléseimmel szemben, miszerint az ünnepség utáni napon rögvest útnak is indulunk a zsoldossal és az ifjú varázslóval, pusztán a rá következő reggel volt értekezésem szalonképesen tálalni magamat a számukra. Nem gondoltam volna, hogy a mulatságon elfogyasztott italok és a hajnali fekvés ilyen mértékben meg fogja terhelni a szervezetemet, vagy, hogy Káosszal jóformán közelharcot kell majd vívnom, amiért újfent a najád gondjaira bíztam...
Tehát egy napnyi késedelemmel a hátunk mögött, mindenesetre a magam részéről kipihenten és megkönnyebbülten ringatózok a hátasomon a tél csókolta ösvényen, melynek viszonylag keskeny voltát égbe nyúló fenyvesek és örökzöld bokrok, cserjék szegélyezik. A hűvös megterhelő, s ha az északi szélnek kedve támad a tombolásra, már-már elviselhetetlen, de ennek ellenére sem vágyódok vissza a város óvásába, hogy újdonsült árnyékom minden léptemet árgus szemekkel figyelje. Már a gondolattól görcsbe rándul a gyomrom, hogy békés, kutatásokkal és képletekkel teljes mindennapjaimat makacs követelőzés fogja áthatni s az állandó szél-malom harc annak érdekében, valami elégséges süljön ki a nemesek pártfogoltjából...
Apró sóhajjal pillantok oldalra, amint a látóterembe keveredik a Holdsarló szobra.
- Lassan elérkezünk az út azon szakaszához, ahonnét gyalogszerrel kell folytatnunk a haladást – szólalok meg kisvártatva, hol az éles nyelvű harcosra, hol pedig a küldetés iránt lelkes elfre sandítva vaskos, feketeszín csuklyám alól. - Nemsokára lesz egy leágazás. Ha ott letérünk, egy elhagyatott viskó fog várni bennünket. Sötétedésre éppen oda fogunk érni – osztom meg velük az elképzeléseimet a nap lezárásáról, ugyanis annyira nem hajt bennünket a szükség, hogy az est leszálltával is folytassuk a menetelésünket.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





In a dream,
I was standing someplace high up, a tower, or a mountain. The whole world was in darkness. Then came the flash of light just on the horizon within the clouds that marked the border between worlds.
˙˙˙



Folrandír Ceilteach, Veleris and Ian Gray Kedvelték

Varázsló vagyok
Ezaras Azildor

There is a crack in everything. That's how the light gets in.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
560
❖ Tartózkodási hely :
El' Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Holdösvény - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Dec. 20, 2021 9:51 pm

Az ösvény Zetvyn királyságban található, amely a kontinenst és a Fehér-szigetet összekötő hídtól indul egészen a Fehér-hegység vonulatai közé. Végpontja egy még ma is aktív Hold templom, ahol Isilmë istennő nevében felszentelt papnők élik mindennapjaikat s imádkoznak a Holdanyához. Az ösvény érdekessége, hogy vonalán bizonyos távolságokban a hold fázisait idéző szobrocskák vannak kihelyezve, kezdve egy üres karikával, majd egy sarlóval s így tovább. Összesen öt darab található az út egészén.
Tulveron főkrónikása
Krónikás

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
2763
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Holdösvény - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Holdösvény - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
6 / 6 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: téktér :: Qerilyan Birodalom-
Ugrás: