Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Dokkok - Page 3 KaDiPE5
Dokkok - Page 3 KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Folrandír Ceilteach
61 Hozzászólások - 29%
Rymdira
25 Hozzászólások - 12%
Ezaras Azildor
24 Hozzászólások - 11%
Veleris
21 Hozzászólások - 10%
Deedra Gindrian
20 Hozzászólások - 9%
Krónikás
18 Hozzászólások - 8%
Nîndaer
14 Hozzászólások - 7%
Rhysand Earhgaze
11 Hozzászólások - 5%
Ahronit
10 Hozzászólások - 5%
Aldrich Cornwell
9 Hozzászólások - 4%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Nyárelő havi Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális kétheti kihívás
A korábbi feladat apropóján a Csöndes kalandok fórumrészen jeleníts meg egy emléket, ami a nyárhoz vagy a nyári ünnepekhez kötődik!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Today at 4:14 pm
• Templom

Today at 4:11 pm
• Folyosók

Today at 2:17 pm
• Kockadobó

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Folrandír Ceilteach, Ian Gray, Nîndaer, Rhysand Earhgaze

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
1
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
0
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Dokkok

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3
Utolsó Poszt Csüt. Jan. 14, 2021 12:54 pm
merry of soul she sailed on a day
──────────────── ────────────────
« Zene; skye boat song »
Utam a vendégházból a dokkok felé vezet, míg apám a szobánkban piheni ki a reggeli árusítás és folytonos alkudozás fáradalmait. Szeretem nézni a kikötőt, az induló és érkező hajókat, hallani a tenger morajlását, érezni az illatát; talán még az a jellegzetes szag is kedves számomra valahol, amit a megannyi halászbárkának köszönhetünk. Halvány mosollyal az arcomon fogadom be a soha el nem halkuló zajt, a kofák kiáltásait, az árusok és vevőik egyre hangosabb alkudozását, a matrózok és a rakodómunkások párbeszédeit, ahogy igyekeznek túlkiabálni az alapzajt.
Mézédesnek tűnő szárazföldi gyümölcsök vonják magukra a figyelmem, a mögöttük ülő terebélyes asszony elégedett mosollyal veszi tudomásul, hogy potenciális vevője érkezett, a fülemet azonban megüti egy közelben zajló párbeszéd a tengeri boszorkákról. A mosolyom kiszélesedik, csupán a szemem sarkából pillantok a két férfi irányába, az idősebbik szavai azonban halk kuncogásra késztetnek, ezért inkább vissza is fordulok. Fiatalabb társa hallhatóan nincs különösebben lenyűgözve, vagy éppen megfélemlítve a rémmese által. A kofa türelmetlenségét látva gyorsan rámutatok egy körtére, majd kinyújtott tenyerébe dobok egy érmét, és a zsákmányommal tovább indulok. Kíváncsi pillantásom visszatér a két férfihoz, a fiatalabbik épp a válla köré teker egy rongyot; nem tűnik sérültnek, ezért nem igazán értem, miért, de nem bámulom sokáig.
Lépteim mégsem visznek sokkal messzebb, és ha a fiatalabb férfi a búcsút követően elindul és mellém ér, halvány mosollyal az arcomon megszólalok.
Hisz neki? – fordítom felé kíváncsi, kékeszöld szemeimet. – Különösnek hangzott a meséje a tengeri boszorkákról – fűzöm hozzá magyarázatként. – Még nem hallottam róluk, nem tudtam nem felfigyelni rá.
Megforgatom a gyümölcsöt a kezemben, tekintetem a hajóra vándorol, amit épp távozásra készítenek fel, idősebb társával a fedélzeten.
Ön nem tart velük? – pillantok ismét a férfi arcára. Volt idő, amikor sokkal elővigyázatosabb, vagy még inkább előítéletesebb voltam a felszínen élőkkel szemben, de mára már inkább kíváncsivá tesznek, így nem okoz gondot szóba elegyedni az egyikükkel.
Vendég
Vendég
Anonymous




Dokkok - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Jan. 13, 2021 11:53 pm
Szép, új világ

Csontszín kocka perdül laposan, oldalain a szimbólumok itt-ott megkoptak, láthatóan sokat használt darab. Útja nem viszi messzire, hiszen a hordó falán rögvest fogást talál és pattan is vissza, két fordulat még aztán megáll a fa pallón. A tetején két vészmadár. Hatalmas ujjongás követi, a kopasz fickó maradék néhány szál haja is égnek áll, ahogy mozgását igyekszik követni. Örömében felkiáltva mutogat a másikra. - Ma is üres kézzel mész haza, Te balga marha! - rivall rá hahotázva. A másik köpcös, az ételt bizonyosan nagyon szereti, köldöke alantas kacsintgat ingjének rövidsége, s pocakjának mérete alatt. Hurkás ujjaival, zsíros haját túrja, fejét fogva s tudatosulva vereségének tényén. A szerencse forgandó, mondják, a disznósült pedig ínycsiklandó, de ma úgy látszik, a köpcösnek egyikből sem jut.
Kofák kiabálják túl egymást, s munkások rakodják az árut, felettük sirályok rikácsolnak, reménykedve tekintve a halászok bőséges zsákmányára melyből hátha hátra marad néhány kóbor darab. Egy újabb hajó fut be a Nulport-i kikötőbe.

- A Tengerek szerencséje ezúttal bíz melléd állt fiam! - Szólal meg a kapitány szavait intézve nekem. - Ugyan miért? - Érkezik is vissza a kérdés rögvest, s közben acélszín szemeim nem vonom el az elém táruló kikötő városról, mely lüktet, mintha soha sem aludna, folyton mozgásban volna. Az árusok portékáikat bocsátják áruba, a rakodók szakadatlan emelik a méretes ládákat szekerekre, vagy kisebb kocsikra. Az első benyomások egy idegen világból érkező számára. - Megúsztad a találkozást a Tengeri Boszorkákkal! - Nos, ez a mondat már kényszerű mozgásra késztet, még ilyen látvány mellett is, mégpedig, hogy fejem a kapitány irányába fordítsam. A másik haja hátára vetve, szabadon kiengedve álláig ér nagyjából. Hajdanán hollószín, mostanra inkább a viharos ég szürkéjébe váltott, jócskán a korban lehet, hatvannál is több telet látott már legalább. Alkata még így is szikár, dolgos múltról árulkodik. Nyakában egyszerű bőrlánc lóg rajta apró fából készült kicsiny karikával. Barna íriszei állják, az acélkék kérdő pillantásom, tán még fejem is parányit dőlni látszik oldalra, jelezvén a másiknak, hogy nem igazán tiszta számomra, hogy csupán a rumos üveg üressége, vagy netán a nap túlzott áradata a kobakra okozza a mondatok ilyen irányú áramlását. De az öreg nem rest, látja a tekintetemben megcsillanó értelem teljes hiányát s annak abszolút kérdő mivoltát. - A Tengeri boszorkák, úgy tartják meseszép hajadonok, a mélyből úsznak fel, s ha nem vigyázol, a végtelen sötétségbe ragadnak magukkal, s többé nem látod a napvilágot, ha tengerre szállsz, óvakodj tőlük! - Int óva, egy sokat látott matróz tanácsa. Úgy döntök, betudom a rumos palacknak. Végül apró mosollyal bólintok. - Kerülöm akkor a Vízi banyákat. De egyelőre nem tervezek újra vízre szállni. Aldo, azt mondta északnak induljak, Calden felé. Nekem megfelel, mint úti cél. - Válaszolom, miközben karom a korlátnak támasztom. A hajó köteleit közben a partra vetik, s a kintiek gyakorlottan kis is kötik, hogy megkezdhessük a délről érkezett árut kirakodni. - Azért azt jobb, ha nem vered nagydobra fiam. - Szól még vélhetően úgy, hogy csak én halljam, s közben karja lendül, hogy egy egyszerű kopottas rongyot repítsen felém, éppen a vállamnak. Reflexszerűen mozdul kezem és az anyagot elkapom, annak helyére tekintek. Éppen oda hol az örök emlék díszeleg, a billog mely megpecsételte sorsom. Felnézek rá, egészen aprót bólintok, Ő bíztatón viszonozza, tudja, mi vagyok, mi voltam mégsem használta ellenem. Hála mit érezhetek most, de kezem mozdul és a szövetanyagot gondosan a billog köré tekerem, hogy mellényem ujjából látható amaz ne legyen a kíváncsi szemek számára. A rakodásban segítek, ez a legkevesebb mivel tartozom, s mit adhatok cserébe az útért, hogy elhozott. - Sokkal tartozom, egyszer majd megadom! - Nyújtom karom az öregnek. - Ne aggódj, behajtom! - Vigyorodik el. Rövid bólintás, néma köszönet, majd az ötfogú, Aldo kiált még oda. - Észak Khaled, ne feledd, és lehetőleg ne dögölj meg, túl hamar! - Igazán kedves búcsúszavak, főként csodaszép vigyorával megfűszerezve. - Te pedig nyugodtan nyírasd ki magad Aldo, senkinek nem fogsz hiányozni! - Vigyorodom el én is, rövid kis nevetés az öregtől is aztán a búcsú megvolt, hát irány a part, majd onnan kitalálom merre tovább. Gondolnám de Aldo nem hagyja annyiban, egy kóbor almát hajít felém, hátha kobakon talál. De bíz a reflexek jól működnek nálam így hát elkalom. - Az útra, akadjon a torkodon! - Vigyorog még Ő is miközben int egyet. Én pedig jóízűt harapok a gyümölcsből ha már így megkínált búcsúzóul, egy bólintás még neki is jár aztán távozom. Egyszerű dolgaim magamhoz vettem, két kardom a hátamon keresztben, s a páncél mit út közben szereztem, ez minden vagyonom így hát sürgősen munkát kell keresnem, lássuk mit tartogat a nagy világ a magam fajtának. Jobbomban a szegényes holmim, egy egyszerű táskában, míg balommal a piros almát majszolom.


Harcos vagyok
Khaled Amar

You kill me, you're better. I kill you, I'm better.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
645
❖ Tartózkodási hely :
Nulport
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Dokkok - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Nov. 06, 2020 9:09 pm

A kikötői város talán legnyüzsgőbb helye a dokkok, ahol a kisebb csónakoktól kezdve a több árbócos hajókig mindenféle vízi jármű megtalálható. A sirályok rikácsolásába a matrózok alkoholgőzös rikoltásai, a kofák kiabálása és az egyszerű népek életének szimfóniája elegyedik szinte éjjel-nappal. A dokkok a piacon kívül az egyedüli hely, ahol a katonai jelenlét kifejezett, hiszen a kereskedelem visszaesése néhány tolvaj, bűnöző miatt senkinek sem tenne jót.
Tulveron főkrónikása
Krónikás

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
2496
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Dokkok - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Dokkok - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
3 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: téktér :: Qerilyan Birodalom :: Nulport-
Ugrás: