Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Fân en Gwaith KaDiPE5
Fân en Gwaith KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Folrandír Ceilteach
61 Hozzászólások - 24%
Ezaras Azildor
37 Hozzászólások - 15%
Arnav
33 Hozzászólások - 13%
Krónikás
28 Hozzászólások - 11%
Aldrich Cornwell
20 Hozzászólások - 8%
Rhysand Earhgaze
20 Hozzászólások - 8%
Deedra Gindrian
19 Hozzászólások - 7%
Veleris
15 Hozzászólások - 6%
Reinaakviin
12 Hozzászólások - 5%
Calylenia
10 Hozzászólások - 4%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Gailoth havi Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális kétheti kihívás
Töltsd ki a karaktere(i)ddel a Tükröm, tükröm kérdéssort!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Yesterday at 6:36 pm
• Szólánc

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Arnav

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég :: 2 Bots

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
0
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
1
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Fân en Gwaith

Go down 
Utolsó Poszt Kedd Márc. 08, 2022 10:23 pm

Veil of Shadows
Vékony, száraz gally roppan a megviselt csizmám talpa alatt. Az erdő természetellenes csendjébe hasító zaj csupán egy momentumra akaszt meg a futásban, amíg az egyik fa nedves törzsének tapasztva a tenyereimet támaszték gyanánt hátrapillantok a vállam felett. A köddel teljes sötétségben nehezen tájékozódom, és a feszített zihálásom keltette pára, mely bosszantó andalgással oszladozik csak fel a szemeim elől, tovább nehezíti a látásomat. Zaklatottan szorítom az ujjaimat az érdes felületre, ami érzem, több helyen is felsérti a bőrömet, ám az aggodalmaim messze esnek néhány jelentéktelen horzsolástól és vágástól…
Összezárva kicserepesedett számat igyekszem elnyomni magamban a szuszogásomat, hogy a füleimet hegyezve meghallhassam az üldözőm közeledő lépteit. De egy árva falevél sem rezzen a környezetemben.
Némi várakozást követően megkönnyebbedett sóhajjal fordulok menetirányba vissza, csakhogy rögvest farkasszemet nézhessek az apám felpuffadt, oszladozó testével.
Még egy kiáltásra sem futja, belém rekeszti a zsigereimig hatoló iszonyomat a torkomra szorított, csontig bomlott kezével. Érzem, ahogyan a verítéktől nedves bőröm alatt eszeveszett tempóban lüktet a vérem, noszogat, hogy megkíséreljek kiszabadulni a férgektől nyüzsgő fogásából, ám hiába rángatózok, akár horogra akadt csuka, akit most húztak ki az iszaptól zavaros vízből, képtelen vagyok kitörni a fogásából és elvonatkoztatni az üres szemgödreit megvilágító zöldellő ragyogástól.
Ego, ego, ego! (Tűnj el!)
Összeszorítom a szemeimet, erősen és olyan vehemenciával, hogy egy ponton már megfájdulnak - éppúgy az egymásnak feszített fogaim -, mikor viszont felnyitom őket, már nem látom sehol az apámat. Vagy az erdőt.
Ismét futok. Végtelenbe nyúló sötét, széles hídon szelem a métereket, melynek minden oldalát sejtelmes köd öleli a gondozásába. Süvítő szél tombol a magaslaton, mely alulról tompa hangokat kísér a füleimhez. Tovább akarok rohanni, ki akarok szabadulni, a kíváncsiságomnak mégsem tudok ellenállni. Ezért hát megtorpanva a híd széléhez sietek, hogy a feneketlen mélységbe letekintve rálelhessek a hangok forrására. Látni ugyan nem látok semmit a tejfehér felhőktől, de mintha valaki utánam kiáltana a távoli ropogó, sikoly- és morgásszerű zsibongásból. Pernye hullik a hűvös kövön pihentetett kézfejemre, s miként a hátam mögé nézek, egy füsttől terhes mezőn találom magamat, a következő pillanatban pedig már a földön fekszem.

Képtelen vagyok megmozdulni. Különös engedelmességgel simulok bele a hátam alatt elnyúló jéghideg, nedves talajba, mely erőre kapva néma megadásomon sötétlő karmait a lényemre aggatja. Tekintetemet a füsttől és pernyétől terhes éjszakai égboltnak emelem mindeközben, amelyen a telihold vöröses derengéssel mered vissza rám. Nézz le. Suttogja odafentről, akárha meglepetéssel készült volna a számomra, aminek jelenléte eddig elkerülte a figyelmemet. Ösztönös kíváncsiságomnak adózva a kérése szerint teszek, ám ajándék vagy bárminemű kedvesség helyett rideg, zord, zöldellő lángok várnak, melyek kérlelhetetlen hevességgel kapnak a cipőm, a nadrágom és a köpenyem anyagára.
Kiáltásra nyílik a szám, hang viszont nem jön ki rajta, s éppúgy mozdulni sem bírok. A korábban jól ismert társként magamhoz engedett fagyosság ellenem fordul, egyre szorosabban és szigorúbban mélyeszti belém láthatatlan ujjait, de az iszonytató tűz dühén mit sem csillapít. Az égő, maró kín végigfut a lábaimon, fel, a derekamra, majd a törzsemre, honnét egészen a nyakamig kapaszkodik. Mielőtt egészen elterítene s elevenen felperzselne, utolsó erőmmel kétségbeesetten a Holdnak szegezem a pillantásomat, némán könyörögve a megváltásért, de az ég magasán trónoló jelenség felől pusztán aljas kacajt, mit felém sodor az ősz hűvös szele.
Könnybe lábadt szemekkel próbálok egy utolsót kiáltani, de hang helyett csupán utat engedek a forró, kénes ízű lángoknak, melyek nyomán hólyagosra sül a bőröm, megfő minden szervem, míg a lényem szenes, jelentéktelen hamuvá nem változik...

❖❖❖

Hirtelen szívva magamba a levegőt térek a tudatomhoz. A szemhéjaim fájó váratlansággal pattannak fel, azonban a látásomat még elhomályosítják a bosszús könnyek. Sűrűn pislogva veszek erőt magamon, hogy az álomból visszamaradt bénultságból kiszabadulván lenézhessek a lábaim felé, ám csekély megkönnyebbedésemre semmi más nem vár az ágy túlvégén, mint fásliba tekert végtagok és a feltúrt ágynemű. Sűrűn emelkedő mellkassal ejtem vissza a fejemet a párnára, mely bizton veszem, a lepedőhöz hasonlóan átázott az iszonyatban fogant verítéktől. A harmadik nap, s még semmi javulást nem tapasztalok... kizárólag az égő, húzó érzést, ami újra és újra táptalajt kínál a véget nem érő rémálmaimnak.
Mély, reszketeg sóhajjal emelkedek fel az alkarjaimra, majd az éjjeliszekrény rozoga lapjáról leemelem a gondosan kiporciózott fájdalomcsillapítót. Bár a legkevésbé vonzott az ispotályban lábadozás gondolata, az ápolók jószívűsége előtt kénytelen vagyok fejet hajtani. Nem mindenki engedte volna ki a kezei közül a gyógyitalait, amelyekből egy újabb adag végzi a torkomon legurítva. Elfintorodok a keserű ízre, ugyanakkor megértő türelemmel várom a hatását kibontakozni a szobám barátságtalan, por hintette, fakó homályában.
Sosem szívleltem a Sólymok támaszpontján kapott helyiséget, viszont, amennyiben hihetek az ápolók jóslatainak, legalább két hétig még bizonyosan nézegetni fogom az ütött-kopott, csupasz falakat.
Az az átkozott gyík...



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Four Tears
One for the mother whose heart was broken, one for the father who betrayed us. One for the family who were innocent of my father's guilt, and one for the sister I've never wished for.
˙˙˙
Fejvadász vagyok
Nîndaer

I like muted sounds, the shroud of grey, and silence that comes with fog.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
693
❖ Tartózkodási hely :
Qerilyan Birodalom
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás); Kezdő (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Fân en Gwaith Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Márc. 08, 2022 10:23 pm
***


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Four Tears
One for the mother whose heart was broken, one for the father who betrayed us. One for the family who were innocent of my father's guilt, and one for the sister I've never wished for.
˙˙˙
Fejvadász vagyok
Nîndaer

I like muted sounds, the shroud of grey, and silence that comes with fog.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
693
❖ Tartózkodási hely :
Qerilyan Birodalom
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás); Kezdő (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Fân en Gwaith Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: Egyéb síkok :: Csöndes kalandok-
Ugrás: