Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
The order of the Sea V. KaDiPE5
The order of the Sea V. KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Krónikás
83 Hozzászólások - 23%
Kalandmester
60 Hozzászólások - 16%
Rhysand Earhgaze
59 Hozzászólások - 16%
Folrandír Ceilteach
54 Hozzászólások - 15%
Deedra Gindrian
31 Hozzászólások - 8%
Ezaras Azildor
30 Hozzászólások - 8%
Naken Forerion
19 Hozzászólások - 5%
Ned Hawke
11 Hozzászólások - 3%
Nîndaer
10 Hozzászólások - 3%
Veleris
9 Hozzászólások - 2%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Termékenység havi
Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális havi kihívás
Dobj D6 kockával egy címet, amihez írj egy minimum 700 szavas reagot a Csöndes kalandokba! Bővebben a Próba topikban!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Yesterday at 10:18 pm
• Asszociáció

Yesterday at 10:18 pm
• Szólánc

Yesterday at 9:58 pm
• Karaván út

Hétf. Szept. 26, 2022 11:26 pm
• Fehér-tenger

Hétf. Szept. 26, 2022 4:04 pm
• Erdei tisztás

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Nincs

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 2 Bots

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
1
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
2
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
The order of the Sea V.

Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Utolsó Poszt Csüt. Ápr. 07, 2022 8:07 pm

Lezárt játéktér

❖❖❖

Tulveron főkrónikása
Krónikás

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
2760
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

The order of the Sea V. Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Ápr. 07, 2022 8:06 pm

Wizard of my answers
Minden erőmmel igyekeztem a férfinak elmondani, amit hallottam. A szavak egyszerre keserítettek el, rémítenek meg és bosszantott fel. Nem tudtam ennyi érzelmet kezelni, ám a az Elfek folytatták a beszédet.
- Ősi rend? Mi lenni ősi rend?- Kérdezem magam elé halkan, s remélem már a Mester is hallja a dolgaimat. Kezem még mindig ökölbe, arcomon teljes a rémület, és a borzalom.
HIttem bennük, egy nemes fájlban, kik mindenek előtt már itt voltak. Hittem azt, hogy ők Tulveron, és az emberek a gonoszak. De egyenlőre több jó látok az emberekben, mint bennük.
Rázom a fejem, s már nem is mondom mit beszélnek, egyszerűen nem tudok beszélni, csak figyelni. Körmei bele frodnak a húsomba, és látom, hogy egy kevés vér szerként ki a tenyeremből. Érdektelen teszem vissza magam mellé a kezem, s figyelem tovább az eseményeket, s néha a férfit nézem.

Halkulnak a szavak, s ekkor értem meg a férfi kezét magamon, rá pillanatok, aki felém magasodik, hiszen apró termetű emberi formám alacsonyabb nálam, majd azt kéri ne eresszem.
Újra a színek, s fények tánca repít vissza minket talán a valóságba.
Később kellett, ahogy a férfi, s kezemre pillanatok, ahol még ott volt a körmöm nyoma. Érdekes.
Rá pillanatok, s tekintetedben oly sok minden tükröződik vissza.

« taggeld; @Ezaras Azildor   •  Zene; ide • credit; »


||Nagyon köszönöm én is, várom a folytatást ^^  The order of the Sea V. 3138061344 ||


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





the Oceans roar
is music to the soul


Ezaras Azildor Kedvelte

Sámán vagyok
Calylenia

Let the sea set you free


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1273
❖ Tartózkodási hely :
♒︎ Bárhol
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Tanonc (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

The order of the Sea V. Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Ápr. 02, 2022 9:18 pm
The order of the Sea

« @Calylenia •  Zene: Moons of Evening Star • credit: »
Egy lassú, kifejezett pislogással, majd az arcom végigdörgölésével igyekszem lerázni magamról a kellemetlen érzeteket, ám nem, hogy csillapodna tapasztalásom, egyre dacosabbá válik. Igaz, némiképp hullámzik az erőssége, ugyanis Calylenia mellett olykor-olykor magam is kiértek beszédrészleteket, de az összkép képtelen formát bontani a tudatomban – s ebben a najád karcsú tolmácsolása sem segít. Derekammal megtámaszkodom az ablakpárkánynál, míg kezeimet hátrasimítva belé kapaszkodom.
- Még mindig azt vallom, körültekintőbben kellene eljárnunk… Aleraniel szerint akad más mód is, hogy visszaállítsuk az ősi rendet. Tán megfejthetjük és visszacsinálhatjuk a fajok rejtelmeit, vagy elnyerhetjük a képességeiket, de miféle áron? - mintha az eddig csöndben író szólalna fel az asztalnál, ám a beszédéből csekély, amit megértek. Viszont az a napnál is világosabb, hogy a nőt türelmetlenné teszi a véleménye. Meleg nedvességet érzek az orromból aláfolyni.
- Neldor, az Ősi rend tanai színtiszták és évszázadokra nyúlnak vissza. Kegy, hogy ráleltünk, s kegy, hogy szolgálhatjuk a célját… Tekintsd filozófiának, világnézetnek, hitvallásnak, magad is egyetértettél azzal, hogy a világ jelenlegi rendje nem maradhat. Ennek pedig ez a módja, vivernek és najádok – teszi karba a kezeit csökönyösen, azonban, hogy a továbbiakban miről értekeznek, számomra egészében a köd homályába vész. Összevont szemöldökökkel nyúlok az orromhoz, melyről élénk vérem piroslik vissza, s ekkor értem meg, hogy a látomásban vagy különös világban töltött időm alaposan meg van számlálva. Nehézkesen szívva magamba a levegőt szedem össze az erőmet, hogy a tenger gyermekéhez léphessek, és a felkarjára szoríthassam az ujjaimat.
- Nem hiszem, hogy sokáig bírom itt… Ne eressz el, hogy bizton együtt térhessünk vissza – magyarázom neki csöndesen, igaz, szavaim helyességében magam sem lehetek biztos. Elképzelésem sincs, vissza fog-e velem térni, vagy a vére okán addig marad, amíg kívánja, de az kétségtelen, hogy az én világhoz fűződő kapcsom egyre gyengül. Néha-néha megtörik a köröttünk elterülő látvány fátyla, hol vakító fényt, máskor merő sötétséget engedve át, aztán egy határozott rengés kíséretében végtelen feketeség telepedik az érzékeimre. S legközelebb már a szobám padlóján ér a kíméletlen ébredés…

// Köszönöm a játékot! The order of the Sea V. 854324872 //


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





In a dream,
I was standing someplace high up, a tower, or a mountain. The whole world was in darkness. Then came the flash of light just on the horizon within the clouds that marked the border between worlds.
˙˙˙



Calylenia Kedvelte

Varázsló vagyok
Ezaras Azildor

There is a crack in everything. That's how the light gets in.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
557
❖ Tartózkodási hely :
El' Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

The order of the Sea V. Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Ápr. 02, 2022 5:56 pm

Wizard of my answers
Nem értem miért teszi ezt velünk a világ? Miért állít ily sok próba elé minket. Bizonyosan a tudás nem adhatják át akárkinek, ám nagyon megviselő. Nem csak az örökös próbatételek, hanem maga a frusztráló gondolat is, ami ott pihen elmémben, hogy mi lesz akkor, ha nem sikerül? Mi lesz akkor, ha a próbán elbukva életem, s lelkem a szellemvilágba ragad? Nem menthetem meg a testvéreimet soha sem. Gyomromban ez a fojtogató érzés lapít, ami már a torkomban egy gombócot is formált az idő alatt. Társaim, akik velem együtt érkeztek elvesztek. Máshol értünk mind partot, és a világ túl nagy, de még a vizek is.
Újra rezzen az arca. Azt hinném, már talán jól olvasom a jeleket, ám most nem tudom még is mi lehet a baj. Ám újra szóhoz vesz a levegőt.
- Érteni. – Mondom a más jól ismert szót. Akkor nincs mitől tartanunk. Hiába a Najád mivoltom a vízben vagyok veszélyesebb. Itt a szárazföldön nem tudom megvédeni magam.
Pillantásom ide oda jár, majd a végén megállapodik, a három elfen. Egy ici picit közelebb lépek, hogy jobban halljam őket.

A férfi rá kérdez arra, hogy még is mi a beszéd tárgya, s ekkor gyors pillantást vetek a Mesterre, majd vissza rájuk. Hogy nem hallja őket? Közös nyelven beszélnek, így megértéssel nem volt probléma, ám még is a szavakat lassabban formálom, hiszen ez a nyelv nehézkes és nem rég tanult számomra.
- Illithor, azt hiszem, lassan elérkezünk a célunkhoz. – Mondja a nő a jobb oldali férfinek, amíg a másik férfi valamit ír.
- Lenni cél nekik, ami eljött. – Mondom halkan a Mesternek.
- Holnap indul a hajó egy nagyobb szállítmányért. Készen állnak a zsoldos kalózok? – Fordul a férfihez a feltehetően Illithor névre hallgató Elf.
- Készen, megvannak a szükséges hálók is, ám figyelembe kell vennünk, hogy átalakulnak a szárazföldön, így majdan a hajón is. Az egyedek nem bírják sokáig, ha még nem jártak a földön, ahogyan kémeink jelentették, így a gyorsaság elengedhetetlen. – Magyarázza.
- Hajó indul holnap, egyed nem bírni sokat szárazföldön, lenni gyors. – Remeg a hangom z idegességtől, s ekkor tudatosul bennem, hogy Najádokról beszélnek.
- Najádok. – Pillantok rá, s a szám remegni kezd, de visszanyelem a fájdalmam.
- Nagyszerű! Másik fajjal nehezebb dolgunk lesz, őket nehezebb megtalálni. – Mondja a nő.
- Másik fajjal lenni nehéz, találni nehezen. – Mondom.

« taggeld; @Ezaras Azildor   •  Zene; ide • credit; »



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





the Oceans roar
is music to the soul


Krónikás Kedvelte

Sámán vagyok
Calylenia

Let the sea set you free


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1273
❖ Tartózkodási hely :
♒︎ Bárhol
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Tanonc (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

The order of the Sea V. Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Márc. 29, 2022 11:13 pm
The order of the Sea

« @Calylenia •  Zene: Moons of Evening Star • credit: »
Egymásnak vont szemöldökökkel fogadom kérdését, hisz Ylore városáról már értekeztem a számára az alkímiát érintő érdeklődése okán a Druidák partján, noha nem tagadom, akárha egy másik életben esett volna, oly sok minden történt azóta. Legalábbis a magam részéről, ugyanis rá kell döbbenjek, semmit sem tudok arról, miként boldogult a tornyok falai között Calylenia a távollétem s egyéb elfoglaltságaim alatt. De az idő most sem kedvez a kíváncsiságomnak.
- Az elfek otthona, benne foglaltatik a város, mely az alkímia fellegvára. Nem veszélyesebb mint a birodalom többi királysága – magyarázom csöndesen, eltűnődötten fixírozva tekintetemet a tornyon, mialatt számot vetek magamban arról, körülbelül milyen távolságra és pontosan hol lehetünk tőle. Ha létezik még ez a hely, úgy tudatunkhoz térve rálelhetünk, ahhoz viszont minden részletre szükségünk lesz. Persze figyelmem nem hordozhatom sokáig a tájon, mivel mögöttünk a rezzenéstelen világba élet költözik, akárha láthatatlan papírlapokról csordulnának alá a betűk, hogy formát bontva tolmácsolhassák értelmüket. Érzem magamon a tenger gyermekének pillantását, mégsem nézek el felé, ugyanis érdeklődésemet jobban megkapja a társalgás a három elf között. Különös mód nem a saját nyelvükön beszélnek, hanem a közösön vitatják meg nézeteiket. Legalábbis az el-elcsípett szavakból erre következtetek, hiszen magam sem tudom milyen okból kifolyólag, de mintha hirtelenjében víz alá került volna a fejem; tompán érnek el hozzám a hangok, a fülem zúgni kezd, és az orromat is furcsa nyomás telíti el. Talán a világnak most támadt kedve tudatni velem, nem szívesen lát a vérem híján…
- Miről beszélnek…? - kérdezem csöndesen a leányt.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





In a dream,
I was standing someplace high up, a tower, or a mountain. The whole world was in darkness. Then came the flash of light just on the horizon within the clouds that marked the border between worlds.
˙˙˙



Calylenia Kedvelte

Varázsló vagyok
Ezaras Azildor

There is a crack in everything. That's how the light gets in.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
557
❖ Tartózkodási hely :
El' Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

The order of the Sea V. Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Márc. 29, 2022 5:51 pm

Wizard of my answers
Oly bizonytalanul mondja a szavakat, hogy semmi kétségem sincs abban, hogy valóban így is érzi, vagy gondolja azokat. Körbe pillantok mozdulatlanul, csak a szemem jár, kissé megszédültem. Mi ez a rengeteg utazás?
Egy tárgy van előttünk, ami olyan, mint ahol az ételt szolgálják fel nekem. Középen pedig újra a szimbólum. Ahogyan a szemem észreveszi, s azonosítja, érzem, ahogyan az kitágul a felismerésben.
Pillantást vet a kezemre, s azt valamiféle melegség járja át. Vagy már képzelődöm is? Ám semmi látványos, csupán olyan érzésem van, mint ha közel járnánk. Ám, lehet ez csupán az akaratom, s nem a fények, s a jelek hatása. Következő pillanatban a kezem a kezében, olyan hidegnek érzem azt.
- Nos, akkor örülni. – Kerül egy lágy mosolyféleség az arcomra. Végre valami.
Nem tudok mit szólni, nem ismerős a hely, csupán az a nagy tárgy. A szimbólum pedig már-már beleivódik a tudatomba.
Elenged, s ellép tőlem. Olyan lyukon pillant, ahol én a tenger bámultam mindig.
- Látni valamit? – Kérdezem, de már jön is a felismerő válasz. Ylore? Oh bár jobban figyeltem volna, amikor az emberek világáról beszéltek. Az merre van, és mi van ott?
- Veszély hely? – Kérdeztem, bár újra azon gondolkodom, hogy megint túl sokat kérdezek.
Hirtelen meghűl bennem a vér, s egy pillanatra meg is rezzenek, ahogyan az ételtartó beszélni kezd. Közelebb lépek, s vizsgálgatom.
Megdörzsöltem a szemem, hogy jól látom e azt ami történik. Valami emberi, vagy tán más alakot öltenek. Ezek lennének az Elfek, vagy csak emberek? Ám mikor megpillantom a hegyes fület, akkor tudatosul benne, hogy kik is.
Pillaira oda pillantok a Mesterre, aki dermedt figyeli a színjátékot. Nem tudom eldönteni, hogy a múlt, vagy való idejű, ám tán a múlt.
az ételtartót állják körbe hárman, s beszélgetnek.
« taggeld; @Ezaras Azildor   •  Zene; ide • credit; »



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





the Oceans roar
is music to the soul


Ezaras Azildor Kedvelte

Sámán vagyok
Calylenia

Let the sea set you free


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1273
❖ Tartózkodási hely :
♒︎ Bárhol
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Tanonc (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

The order of the Sea V. Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Márc. 27, 2022 6:10 pm
The order of the Sea

« @Calylenia •  Zene: Moons of Evening Star • credit: »
Az erős fényjelenséggel kísért tapasztalást halovány bizonytalanságérzet követi a gyomromban, mint, mikor először kíséreltem meg az atyám oldalán a teleportkristályok hatalmával élni. Ezúttal igaz, nem szökik ki a vér az ábrázatomból és a térdeim sem bicsaklanak, így a félhomályhoz lassan szokó tekintetemet hamarost állíthatom a környezetünk feltérképezésének szolgálatába.
- Elképzelésem sincsen… - suttogom fakó hangon, felmérve a helyiséget, mely vajmiféle tárgyalószobának tűnik, közepén nyolcszögletű asztallal, amelynek lapján a már megszokott szimbólum ékeskedik. Túlzott részletességgel mindenesetre egyelőre nem tudom behatárolni a szobát, ugyanis a látóterembe kúszik Calylenia keze. Érdeklődéssel süppesztem le tenyerére lelkem tükreit, amin az imént ejtett sérülésnek már nyoma sincsen, ellenben a jelkép egy szegmentuma villan fel rajta, majd tűnik tova. - Meglehetősen érdekes… - jegyzem meg csöndesen, és amennyiben engedi, kezeim közé veszem a sajátját, puhán megtapogatva hüvelykujjaimmal bőrének keskeny redőit. Ám bármiként vizsgáljam, nem tapasztalok rajta semminemű furcsaságot. - Úgy vélem jel volt ez afelől, jó úton haladunk – biccentek felé, aztán elengedve kacsóját, lépek az ablakhoz, ami zord, hegyes-völgyes tájra enged rálátást nyerni. Nem különbözne sokban a megannyi hasonló vidéktől, amennyiben az egyik hófödte vonulat oldalán nem magasodna egy jól ismert, romos torony. Noha teteje még eredeti pompájában áll, mi legutóbb húsz esztendeje lehetett így utoljára.
- Ylore királyságban vagyunk. Vagyis, amit látunk – osztom meg a tenger gyermekével a megállapításomat, egyelőre az időbéli vagy térbéli különbségekről nem ejtve szót. Leginkább, mert az asztal felől eleinte egészen éteri, majd egyre erősödő hangfoszlányok vonják magukra a figyelmemet. A bútor lapján betűk sorai kezdenek kirajzolódni a beszédhangokkal szinkronban, majd az írás felnyúlva holmi láthatatlan kapaszkodókra, apránként egy-egy alakot bontakoztatnak ki előttünk, s addig-addig sűrűsödnek, színesednek a betűk, amíg hús-vérnek ható elfekké nem válnak. Megdermedve figyelem őket, igaz úgy fest, nem különösebben vesznek rólunk tudomást, miként az asztalt körbeállva tanácskoznak összesen hárman; két férfi és egy nő.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





In a dream,
I was standing someplace high up, a tower, or a mountain. The whole world was in darkness. Then came the flash of light just on the horizon within the clouds that marked the border between worlds.
˙˙˙



Calylenia Kedvelte

Varázsló vagyok
Ezaras Azildor

There is a crack in everything. That's how the light gets in.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
557
❖ Tartózkodási hely :
El' Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

The order of the Sea V. Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Márc. 27, 2022 5:05 pm

Wizard of my answers
Arca megrándul a kérdésemtől, s válasza is érkezik. Magyarázatát végig hallgatom. Nem érzek benne semmi rosszindulatot, így igyekszem a tanácsát megfontolni inkább, mint mérgesnek lenni, hogy egy ember kioktat, hiszen erről nincs szó.
- Érteni. – Mondom neki. Összeszedni magam? Pillanatra magamra nézek, hiszen nem igazán értettem ezt a kijelentését. Nem lennék egybe? Ám nem időzök ennek megértésében.
Nyugodtsága, és összeszedettsége rám is rám ragad, és a jelelésem is megnyugvást hozott nekem. Kiskoromban gyakran jelenték ezt nekem altatónak, vagy meséltek az őseimről, vagy a nagy Elfekről. A nagy Elfekről, akik most nagyon is a bolondját járatják velem.
Felel, s én pedig végig húzom a tenyeremen az éles kavicsot. Felszisszenek az éles fájdalomba. Nehezemre sík bele fektetnem erőt ebbe a mozdulatba, legszívesebben nem kínoznám magam.
Figyelem a vörösen bugyogó vért, s szinte alig húzom végig a képzelt vonallom valami történik.
A föld megremeg, fények pedig szinte táncba kezdenek jobban, s jobban. Újra elvakít a fény, s nem látok semmit. A kő kihullik a kezemből, s hallom még azt hogyan puffan a talajon.
Ahogyan a fény alább hagy, s a szemem újra élesen lát felfedezem már, hogy máshol vagyunk.
- Hol lenni? – kérdeztem pillantva újra magam köré. Vágott tenyeremre nézek, aminek hűlt helye.
Mesternek is mutatom, hogy a vágás semmivé lett, s a helyén a szimbólum egyik részlete villan fel, s majd tűnik el. Olyan volt, mint ha magába itta volna a testem azt.
Reméltem ő is látta, szokatlan élmény volt. Tán így jelezte a szellemvilág, hogy sikerült ez a próba?
« taggeld; @Ezaras Azildor   •  Zene; ide • credit; »



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





the Oceans roar
is music to the soul


Ezaras Azildor Kedvelte

Sámán vagyok
Calylenia

Let the sea set you free


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1273
❖ Tartózkodási hely :
♒︎ Bárhol
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Tanonc (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

The order of the Sea V. Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Márc. 25, 2022 7:32 pm
The order of the Sea

« @Calylenia •  Zene: Moons of Evening Star • credit: »
Kérdése okán egymásnak vonom a szemöldökeimet, tűnődve, olykor merre hagyja a leány fajtájának élelmességét. Feltételezése akár lehetne sértő is, amennyiben önbizalmamon könnyedén volna szokása csorbának esni, ám inkább döbbent meg a következetlensége.
- Fogadd el, hogy ne ragadjon el az őrület. Miért tennék bármit, ami számomra sem előnyös? Szedd össze magadat, tenger gyermeke, szükségünk lesz rá – tekintek rá enyhe bizonytalansággal. Hangomban talpalatnyi hely sem jut a kioktatásnak vagy a haragnak, mindössze szeretném, ha kettőnk elméje és figyelme összpontosulna az előttünk álló problémára ahelyett, hogy valamelyikünkké maga is a nehézségeink részévé válna.
Haladásunk közben nem kerüli el a figyelmemet a jelelése, mely olybá tűnik senkinek nem szól. Legfeljebb egy-két kifejezés, amit képes vagyok belőle elcsípni, ám mint a korábbi jelenségnél, ezúttal is túl gyorsan fűzi mozdulatait ahhoz, hogy csekély tudásom birtokában megértsem a mondanivalóját. Ehelyett az előttünk álló talánynak szentelem a gondolataimat. Őszintén megvallva hajt az érdeklődés aziránt, miféle hatással tudunk lenni a környezetünkre, egyáltalán, magunk is teljesen a részévé váltunk-e, noha tekintve, testünk szilárdsága mit sem fakult, akadnak még kérdések, amelyek egyelőre megválaszolatlanul maradtak.
- Próbáld meg – bólintok, s kizárólag azért nem a saját tenyeremet kínzom a kővel, mert eddig is Calylenia vére vezetett minket, konkrét vagy átvitt értelemben. A vére nyitotta a könyvet, a rokonai kísértek bennünket, úgy talán a kiutunkat is vöröslő élete kínálhatja. Megsebzi hát magát a kővel, amelynek rücskös éle alatt sűrű folyam csordul alá, meghazudtolva feltételezéseink egy részét. Csakhogy tanakodni különösebben már nem marad időnk, a lábunk alatt a föld rengeni kezd, míg a kopár részletek fényleni, egyre erősebben és vakítóbban addig, amíg a hófehér semminél már egyikünk sem láthat többet. Mire pedig elkezd csitulni a kínzó ragyogás, már egy egészen más környezetben találhatjuk magunkat.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





In a dream,
I was standing someplace high up, a tower, or a mountain. The whole world was in darkness. Then came the flash of light just on the horizon within the clouds that marked the border between worlds.
˙˙˙



Calylenia Kedvelte

Varázsló vagyok
Ezaras Azildor

There is a crack in everything. That's how the light gets in.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
557
❖ Tartózkodási hely :
El' Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

The order of the Sea V. Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Márc. 25, 2022 4:13 pm

Wizard of my answers
Érdekesek, és egyben furcsák is voltak a szavai.
- Miért fogadni el? Te tenni ezt? – Kérdeztem érdeklődve. Valami varázslat lenne, amit nem tudok esetleg?
Ám a következő pillanatban megvadultak az érzelmeim, s hiába igyekeztem azokat tartani alig, ha ment. Szavaiba kapaszkodtam, mint egy fajta igaz dologban.
Kedvenc altatóm kezdtem el magam előtt jelelni lágyan finoman. Könnyebben is ment, nem volt a víz, amihez erőm kellene. Lassan apróbb jelekkel mutogattam, nem kelve feltűnést, csupán magam megnyugtatására szolgált ez.
Mikor megtorpanunk, hogy elmálazzunk a kellemetlen írás felett, abba hagyom a dalt. Elmondom neki, hogy miképpen érzek, s bizalmam fektetem bele, ami ritka.
Nem gondolná, pillantok rá, s felúszik a szemöldököm. Hanem? Kérőd pillantásom vetem rá, nincs szükség szavakra, hiszen folytatja is gondolatainak menetét.
- Véremre? – Kérdezek újra rá, mint ha nem tudnám. Ám ez csak inkább tudatosítása magamnak, hogy miket is beszélt. Igyekeztem értelmezni a szavakat. Lenéztem és egy kőért kutattam.
Felvettem egy szerintem éleset, amik itt a főben lapultak.
- Vágni most? – Kérdeztem, és abban az esetben, ha igennel felel, megteszem, s már csurog is, ha pedig nem akkor várom az utasítását. Ebből is láthatja, hogy már minden bizalmam bele fektettem. De hogyan fog egy szellem vérezni?
« taggeld; @Ezaras Azildor   •  Zene; ide • credit; »



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





the Oceans roar
is music to the soul


Ezaras Azildor Kedvelte

Sámán vagyok
Calylenia

Let the sea set you free


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1273
❖ Tartózkodási hely :
♒︎ Bárhol
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Tanonc (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

The order of the Sea V. Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Márc. 25, 2022 1:12 pm
The order of the Sea

« @Calylenia •  Zene: Moons of Evening Star • credit: »
Az elméjének épségéről szőtt aggodalmai otthonukra lelnek mind a tudatomban, mind a szívemben, ugyanis ha valamivel, ezzel az érzettel az utóbbi időben egyre inkább azonosulni tudok. Mégis elsimulnak a vonásaim a megfogalmazást illetően, hiszen ennél érzékletesebben és igazabban nem is szólhatott volna; az elménk nem mindig a barátunk.
- Úgy hát ne dacolj vele, fogadd el, hogy amit most látunk és tapasztalunk, olyasmi, mely nem a józan észnek való – kínálok szerény vigaszt a nehézségre, ami következő ráismerésével bizton veszem, könnyeden foszlik semmivé. Az egyik elsuhanó alakban a vérét véli felfedezni, minden bizonnyal azok egyikét, akiket elragadtak tőle a tengerből. Meglehet, ha tudatosabban figyelnék a köröttünk lebegő alakokra, határozottabb választ kínálhatnék a kérdésére, mégis az álláspontom változatlan; olykor bölcsebb a kíváncsiságot elengedni, mert ismeretlen környezetben rafináltan vezethet tévútra.
- Remélem, hogy nem… Ám a lehetőséggel szemben is fel szükséges vértezni magadat – pillantok rá elnézéssel, együttérzéssel, mielőtt folytatnám az utunkat a célunkhoz. A fűben kirajzolódó írás nem ígér semmi jót, azonban a tejfelhajú leány által levont következtetést hallva komorodik el igazán az ábrázatom, s gyűrődnek általa mély ráncok a homlokomra. Egyértelműnek hat a világ kívánsága, de mi van, ha ez sem több puszta ámításnál?
- Noha ajánlatod nemes, nem gondolnám, hogy ez lenne a megoldás – tekintek rá újfent, végigsimítva a szakállamon. Töprengésem aláfestése gyanánt lassú sétába kezdek a kicsiny földrészleten, szemeimet szigorral fixírozva a kopár cirádákon. - Ha valóban a szellemvilágot járjuk, az azt jelenti, hogy a testünk… a szellemek között csak szellemként válva járhatunk – fogalmazom meg nem éppen jó szívvel a következtetést. - Kétszer pedig nem válhatunk szellemmé, nem gondolod? Talán másra van szükség… Netán a véredre, az életre, amely kitölti a lényedet – kapom fel rá lelkem tükreit.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





In a dream,
I was standing someplace high up, a tower, or a mountain. The whole world was in darkness. Then came the flash of light just on the horizon within the clouds that marked the border between worlds.
˙˙˙



Calylenia Kedvelte

Varázsló vagyok
Ezaras Azildor

There is a crack in everything. That's how the light gets in.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
557
❖ Tartózkodási hely :
El' Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

The order of the Sea V. Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Márc. 23, 2022 11:25 am

Wizard of my answers
Benne is felmerült ez, s bólintással igazolja a kijelentésem. Lassan kezdek kételkedni mindenben, ami körülöttünk van.
Magyarázásba kezd, állításaira pedig nekem is be kell látnom, hogy igazak. Kissé megnyugszom, ám már úgy érzem, nem vagyok önmagam. Bizonyos, hogy ezt a hely teszi velem. Bennem van az örült, s a félelem szikrája.
Őt bizonyos nem bánják, ám najád vagyok. Kiről azt hitték kihalt vagy nem létezett faj.
Úgy érzem, ő sem tud magyarázatot adni, s a mindig bölcs nyelve, most csendben pihen.
Ez egy érzés, mint nem bizonyosság. Nem tudom, ki lehet ez, s mi ehet ez. Az is lehet, hogy csak játszik velünk, s valójában gyilkos gondolatai vannak.
Érintésébe beleborzongok, nem szeretem azt, ha valaki hozzám nyúl, de nem lököm le magamról.
Szavaival egyetértek, s így egyik lábam másik után teszem.
Milyen furcsa, hogy ez már, olyan könnyen megy, pedig régen minden lépés remegéssel, s fájdalommal is járt.
- Úgy érezni, bolondulni meg, mint elme nem lenni barát nekem most. – Próbálom kifejteni gondolataim a Mesternek. Az alakok más és mások. Hol növények, állatok ám olykor úgy érzem ismerősebbek.
- Húg? – Torpanok meg egy pillanatra, s merem felfedezni az egyikben az elrabolt húgom arcát.
- Ne, ne.. – Pillantok rá a Mestere.
- Gondol te lenni húg halott? – Kérdeztem idegesen. Elkéstem? Próbálom összeszedni magam, s nem megállni. Igyekszem lépést tartani vele, ő is olyan, mint ha figyelem kívül hagyná az alakokat.
- Képzelni. – Mondom és megrázom a fejem.
„Ez volna az.” Mondja, s tekintettem oda siklik a földre. Furcsa kriszkraszokat látok bele, amit nem tudok mire vélni. Ám ekkor megszólalt, s magyarázattal is élt.
- Meg kelni halni? – Kérdezem magam elé, s nem is várok rá választ, egyszerűen csak kibuktak megint a szavak.
- Feláldozni magam, ha ígérni megment család. – Mondom neki, hangomban szomorúság és elszántság is volt.  Talán kissé elhamarkodott vagyok, de tudnia kell, ezt is megteszem a fajtámért, a családomért.

« taggeld; @Ezaras Azildor   •  Zene; ide • credit; »



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





the Oceans roar
is music to the soul


Ezaras Azildor Kedvelte

Sámán vagyok
Calylenia

Let the sea set you free


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1273
❖ Tartózkodási hely :
♒︎ Bárhol
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Tanonc (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

The order of the Sea V. Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





The order of the Sea V. Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: Egyéb síkok :: Alternatív univerzum :: Lezárt alternatív-
Ugrás: