Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Istálló KaDiPE5
Istálló KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Folrandír Ceilteach
61 Hozzászólások - 24%
Ezaras Azildor
37 Hozzászólások - 14%
Arnav
33 Hozzászólások - 13%
Krónikás
28 Hozzászólások - 11%
Deedra Gindrian
22 Hozzászólások - 9%
Aldrich Cornwell
20 Hozzászólások - 8%
Rhysand Earhgaze
20 Hozzászólások - 8%
Veleris
15 Hozzászólások - 6%
Reinaakviin
12 Hozzászólások - 5%
Calylenia
10 Hozzászólások - 4%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Gailoth havi Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális kétheti kihívás
Töltsd ki a karaktere(i)ddel a Tükröm, tükröm kérdéssort!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Yesterday at 12:52 pm
• Szólánc

Yesterday at 12:51 pm
• Asszociáció

Hétf. Május 23, 2022 6:54 pm
• Asztalok

Hétf. Május 23, 2022 6:23 pm
• Tükröm, tükröm

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Nincs

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 2 Bots

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
0
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
1
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Istálló

Go down 
Utolsó Poszt Vas. Szept. 12, 2021 6:11 pm
Fáradt voltam a sok megpróbáltatástól, amit átéltünk. Másnap már nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy szükségem lenne egy lóra. Erősen gondolkodom azon is, hogy vásárolok egy otthont Nuplort falván, vagy valahol ám ennek a gondolatnak még érnie kell lelkemben. A ló viszont égető, és fontos számomra. Emlékszem, hogy Nulportban van egy istálló, ahol hallomásom szerint Evirani lovat adnak el. Más lóval tán bánni se tudnék, de ennek a híre felcsigázott engem.
Végig mentem hát, egészen az istállóig, ám utam koránt sem volt ilyen gyors, és könnyed. Messze volt, és lejártam a lábam, ami már a gyaloglástól így is hasogatott.
Mikor már megpillantottam az istállót, és éreztem a bűzt, ha még fintorogva is, de kedves mosoly húzódott számra.
Sietős léptekkel léptem be, ahol egy férfi állt.
- Szép napot! – Mondom izgatottan, szemeim már rá is fordultak a lovakra és azonnal elkezdtem méregetni őket.
- Jó napot, mit adhatok?  - Kérdezi, micsoda mókás megszólalás. Ám bizpnyos, hogy ez egy berögzült kereskedői kérdés.
- Egy Evirani lovat szeretnék vásárolni. – Mondom izgatottan.
- Remek választás, az idősebb megbízható, nyugodt barátságos hátas. Jól kezelhető, bár a vágtázást már nehezebben bírja, míg a másik megbízható, barátságos és jól kezelhető ló. Jól bírja a vágtát, főleg sík terepen érzi magát otthon. Elsőnek az ára 180 ulron másodiké 200 ulron lenne asszonyom. – Mondja. Asszonyom? Hmm, ezt se hallottam még.  A férfi int, hogy kövessem, vegyem őket szemügyre is, amit meg is teszek. Az egyik fekete tekintette azonnal megfogott, éreztem hogy szemeivel hív engem. Közelebb léptem, kissé nyugtalon volt, majd kezem a fejére tettem.
- Shh.- Mondom. Azonnal beleszerettem.
- Őt szeretném. – Mondom, ás rá pillantok a férfire.
- Ebben az esetben 200-at kérek. – Mondja, majd zsebembe nyőlok, és ki keresem a kért összeget.
- Vigye, aztán vigyázzon rá. Már kapott enni, csutakolva is van. – Mondja. El se hiszem, hogy lett újra lovam, mi nagy vágyam volt.


#vásárlás: Evirani ló





Teljesítve

❖❖❖



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○






You step into
the Road, and if you don’t keep your feet, there is no knowing where you might be swept off to
• • •
Világi vagyok
Deedra Gindrian

Every great warrior must learn to endure and overcome the adversities of life.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1795
❖ Tartózkodási hely :
Ω Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Istálló Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Jún. 10, 2021 6:55 pm

Szabad a játéktér

❖❖❖

Tulveron főkrónikása
Krónikás

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
2426
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Istálló Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Ápr. 25, 2021 2:43 pm

Night of mystery
Nissa & Rilrion
We are linked by blood, and blood is memory without language.
Ki hitte volna, hogy a leány, ki Laer ünnepén még gyanakodó távolságtartással méregetett a sátorban, s vélhetően a háta közepére sem kívánt egy, a szeretett nővére figyelmét elorzó dalnokot, effajta heves szenvedélyt rejteget magában. Vagy ha mindez nem több mint látszat, úgy példás tehetséget a színjátszásban. Már-már kedvem támadna elmorzsolni egy atyai könnycseppet, viszont a helyzetünk semmiféle szentimentalizmust nem tűr meg, hát még a gondolataim túlzó elkalandozását. Össze kell kaparnom minden, eme kora éjjelen elérhető s kisajtolható koncentrációmat, ugyanis afelől kétségem sincs, hogy a díszpéldányok közel sem azok, akinek állították magukat, s hiába az eset komédiája, meglepő gyorsasággal tudnak bizonyos helyzetek a lehető legrosszabb végkifejletben révbe érni.
- Valaki, aki nagyon gyorsan el fogja metszeni a csinos kis torkocskádat – elég sok, a miénkhez hasonló esetnek voltam már szem- és fültanúja a röpke negyven nyaramnak tükrében, ám az efféle kéjelgéssel teljes fenyegetőzések rendületlen felforgatják a gyomromat. Hangot ennek mégsem adok, révén, valóban előkerül egy vadászkés, melynek élét a szavát igazolva Nissa nyakához szorítja a cimboránk.
Nos, ha ők is szabadon élnek a megfélemlítés erejével, én sem fogom megtagadni tőlük az élményt, habár bizton veszem, temérdek problémát fog még okozni a hirtelen kélt lovagiasságom és a lehetőség, teret adjak a forrongó véremnek. Ezen viszont később is ráérek törni a fejemet. E kényelmetlen szituáció orvoslása után is lesz időm eldönteni, miként kezeljem Deedra fogadott testvérének a sorsát...
- Kezd felbőszíteni a tény, ahogyan az unokahúgommal bántok. Nem hiszem, hogy a két szép szemére vagytok kíváncsiak, ahogyan azt sem, bármi köze lenne ennek az egésznek az általam képviselt oldalhoz. Szóval bökjétek ki végre-valahára, hogy mit akartok – szólok hozzájuk ezúttal kiszűrve a hangomból a drámai élt, melynek páratlan szerepét a hosszú ideje nem mutogatott szemeim veszik át. A hatás pedig nem marad el, noha rendkívül jól viselik magukat ahhoz képest, vélhetően korábban még nem néztek farkasszemet a fajtámmal.
- Ám legyen… - szólal meg Joe, aki nagy sokára feltápászkodott a földről és megközelítőleg vissza avanzsálta magát egykori pompájába. - Ha mindketten gyíkok vagytok, annál jobb – teszi hozzá bátran, igaz, egy biztatásra váró pillantást azért elsüt a fő kolompos irányába, mielőtt folytatná. - Mondjátok el, hol tartjátok a kincseket és akkor nem lesz bántódásotok. És ne próbáljatok hülyére venni bennünket, mindenki tudja, hogy barlangokban őrzitek a kincseiteket – jelenti ki őszinte meggyőződéssel, hol az én, hol pedig Nissa tekintetét kutatva.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Tinvaak los grah
There is no distinction between debate and combat to a dragon. For us it is one and the same.
Bárd vagyok
Ahronit

Our deepest fears are like Dragons guarding our deepest Treasures


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1514
❖ Tartózkodási hely :
Ylore
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Istálló Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Ápr. 20, 2021 10:32 pm

Ne szólj száj..
Zene: Decode  • szószám: ide •  @Ahronit
──────────── ────────────


A sikerrel bevitt rúgás hízlalja a májamat, mint a hitvány minőségű, de heveny mennyiségű alkohol a törpökét, ám annyira balga nem vagyok, hogy elbízzam magam. A végén még kizökkennék a felvett szerepből, s féltörpe helyett félorkként híresülnék el, hacsak az értelmi képességeim lefeleződését venném számításba. Nem ám! Abból nem esznek ezek a senkiháziak, amiből szeretnének!
- Elég volt a löttyedt hancórlécetekből annyi, amennyit az előbb találkoztam vele. Már abból meg tudtam állapítani, hogy semmilyen módon nem mennék vele semmire. - forgatok fitymálón szemet, próbálva heves szócsépléssel húzni az időt addig, amíg kitalálom, hogy miképpen keveredhetek ki ebből a slamasztikából. Kissé dühít, hogy Rilrion* csak fakutyát imitál, de lefoglal az ép bőröm megőrzése, így azért olyan nagyon nem neheztelek rá. Valahol meg is értem, hiszen nem őriztünk együtt libákat, hogy szoros legyen vadonban nőtt kapcsolatunk.
Már-már el is felejtem, hogy itt van, amikor hirtelen megszólal, s beszáll a játékba a maga módján. Közelebb lépését hálás tekintetcsillanásom kíséri, de egyelőre nem szólok, mert úgy érzem elrontanám a kialakuló játékot, s márpedig tovébbra is célom a testi épségem jelenlegi állapotának szinten tartása, úgyhogy nem dolgozom ez ellen ha egy mód van rá.
- Mindig kényes voltál a szagokra. Sej, de megemberesedtél, amióta nem láttalak! - találom meg végre a szavakat, s bár az ölelésre tárt kar egy kicsit megrökönyít, jó hasznát veszem Zynna önfegyelmezés-tanításának, s nem mutatok ki semmit mindebből.
Úgy simulnék karjai közé, mintha az összes emlegetett rokoni szálunkhoz társuló szeretet valódi lenne, de a rusnyapofa másképpen gondolja.
Ahogy csuklómra fog, hirtelen megemelkedik a pulzusom és érzem, hogy kezd elszakadni a láthatatlan cérna. elmémben kutatok a megszokott önnyugtató kép után, s hála a sok éves gyakorlásnak, sikerül kordában tartanom** jellegzetességemet.
- Mégis mit képzelsz, ki vagy te, hogy pont neked fogok bizonyítani bármit is? - veszem elő a faji fennsőbbrendűség-kártyát, ami talán kicsit túl elfes lesz, s nem vivern-szerű, így inkább a kezemet forgatom, hogy lazírsak szorításán, s kiránthassam csuklóimat a markából. Egyelőre tartom magam ahhoz, hogy ember vagyok, tagadom magam előtt is a tényét annak, hogy ez nincsen így, hát eszemben sincs megmutatni egy olyan titkot a fekáliagőzös istállóban, amelyre minden vagyok, csak büszke nem. Kérdés, hogy meddig fog még kitartani eme elhatározás az események forgatagában. Az egyelőre tünékeny, s a majd nem kiszámítható. 




*off: ha egyáltalán ezen a néven ismer a karakter. Shocked
**off 2.0: ezt a kockadobást ki szerettem volna próbálni, olyan menő. Very Happy

Ahronit and Aiken Hackney Kedvelték

Vándor vagyok
Nissa Bellissa..

A jég is szilárd, míg meg nem hasad, és belefulladsz a jeges vízbe.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
433
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Istálló Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Ápr. 18, 2021 4:21 pm

Night of mystery
Nissa & Rilrion
We are linked by blood, and blood is memory without language.
Szórakozott horkantás buggyan elő belőlem a lány visszavágóját hallva, amire a pofozkodós barátunk társa szemrehányóan villantja rám azt a rendkívül otromba tekintetét. Ártatlan vállvonással jelzem persze, legfeljebb csak a torkom kaparását hallhatta, véletlen sem mulattat a cimborája előnytelen oldalainak kidomborítása...
- Rendben, láttuk, milyen belevaló legény vagy egy lánykával szemben, most már jó le- - lenne a tárgyra térni, fejezném be ekként a mondatot, azonban Nissa megakaszt benne, miként jól irányzott mozdulattal ágyékon suhintja a lábával a pofozó-bajnokot. Szívesen felnevetnék a mutatványon, ám a felé lóduló másik díszpéldány vérben forgó szemei láttán úgy határozok, tanácsosabb lesz közbe avatkoznom. Az információ, ami után körültekintően szimatoltam, végtére már a birtokomba került.
- Te kis szuka! Móresre tanítunk, ne aggódj! Utána majd lesz indokod arra vágyódni, hogy tökön rúgj valamelyikünket, ezt garantálhatom! - hőbörög a nyálát fröcsögtetve, amíg a társa kutyákat megszégyenítő szűköléssel hempereg a szénával meghintett padlón. Példátlan komédia, én mondom!
- Várj már! Azt hiszem én ismerem őt – intem nyugalomra a férfit, majd látványos hunyorgással közelebb lépdelek a lányhoz, hátha tisztább rálátást nyerhetek a fáklya jótékony fényében. - Ahh! Tudtam én! - csattanok fel jó kedéllyel, noha a továbbhaladásomban megakaszt a talpon lévő figyelmeztető morranása és a karja megemelése. - Margaret, hogy is lehet az, hogy nem ismertem rád eddig! Ez a fránya sötétség és a bűz egészen megszédíti a bárd elméjét, de hát miként is lepődök meg, mikor azt a rúgást éppen tőlem tanultad – vigyorodok el büszkén, meggyőződéssel mímelve az előadásomat. - Ezer esztendeje nem láttalak, drága unokahúgom, gyere csak, hadd öleljelek meg – tárom ki a karjaimat lelkesen, igaz, a dolgunk természetest nem lehet ilyen egyszerű…
Az eddig felé igyekvő kolosszus kapva az alkalmon hátulról lefogja Nissa csuklóit, míg az irányomba egészen egyértelmű, fenyegető pillantásokat küld. A számat elhúzva, egyik szemöldökömet megemelve folytatnám a szócséplést, kifejezvén méltatlankodásomat a bosszantóan alpári bánásmód tükrében, csakhogy megnyikkanni sincs időm, olyan sürgetően vág közbe a hangjával.
- Ha tényleg a rokonod, akkor bizonyítsa be – jelenti ki a határozottság és önelégültség érzetében fürdőzve, mint aki rendkívül nagyot alakított most. - Nem kell ide bármit köpködnöd, aranyom, de Joe látni fogja a szemedet. Ha tényleg a Vörös fajtájából vagy való, akkor bizonyítsd – szól hozzá ezúttal, biccentve a fejével a földön fetrengőnek, hogy szedje össze magát és figyeljen oda a koronaékszereit megsemmisítő lány ábrázatára.
Az istenekre...
- Pff, semmi szükség erre a komédiára, mégis honnét veszitek a bátorságot, hogy megkérdőjelezzetek engem? - puffogok egy sort, előrántva a könnyen sértődő oldalamat, bár valahol sejtem, hogy mindez nem lesz rájuk semminemű hatással. S miként türelmetlenül csöndre int Joe barátunk, lázasan kezdek tanakodni a kényelmetlen szituáció megoldása iránt.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Tinvaak los grah
There is no distinction between debate and combat to a dragon. For us it is one and the same.

Aiken Hackney and Nissa Bellissa.. Kedvelték

Bárd vagyok
Ahronit

Our deepest fears are like Dragons guarding our deepest Treasures


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1514
❖ Tartózkodási hely :
Ylore
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Istálló Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Ápr. 16, 2021 8:46 pm

Ne szólj száj..
Zene: Decode  • szószám: ide •  @Ahronit
──────────── ────────────


Felszalad először a jobb, majd a bal szemöldököm is az elfojtott motyogás hallatán. Vagyis éppen annak nem-hallatán. Egyrészt az elejét nem értem, s így a szerelem kifejezés kissé flúgosan veszi ki magát a szituáció keblére feszülve, másrészt meg a hanglejtés sem jut el igazán hallójárataimba, tehát nem csiklandoz plusz jelentésréteget a helyzetről lefelé. Ami egy kicsit pech, mert nem lendíti különösebben előre az ügyemet, de más oldalról szimatolva szerencse is, mert legalább nem is nyom még pluszban a rosszkor és rossz helyen nevezetű mocsárba.
Levegőt veszek, hogy közbevágjak, mert egy: nem vagyok vörös. Kettő: nem motyogtam, hanem érthetően artikuláltam, mi több a hanegrőm is megfelelő volt a három napot vízihulla felébresztéséhez és szalutáltatásához is, nem hogy ahhoz, hogy eljusson fülzsíros hallószerveikbe a mondandóm lényege. Végül viszont jobb, hogy csendben maradok, mert pár szusszanással és szótaggal később leesik, hogy nem színvakult meg az ismerősöm amióta utoljára láttam, csak nemes egyszerűséggel nem hozzám beszél.
'Na, azt én is szeretném tudni, hogy mit akarnak csinálni ezek az istállóbarmai!' - értek egyet magamban a kérdéssel, de azért van bennem némi balsejtelem, ami azt súgja, hogy jobb volna, ha olyan nagyon mégse lennék érdeklődő ezt illetően. A "kezdetnek" után be is igazolódik alapos gyanúm, hiszen kimutatja rothadt foga valaha volt fehérjét az ellen, s nem csak közli, de meg is teszi azt, hogy leoszt egy maflást nekem.
Annyi szerencsém van, hogy a balga előbb felcimkézte a cselekedetét, s nem ütött a meglepetés némaságának erejével, így valamelyest fel tudok készülni fáklyaakasztásnyi ideje alatt az ütésre. Nem lesz tőle kisebb, de talán annyira el tudom fordítani az arcomat, hogy egy hangyanemiszervnyit jobban járjak.
- Alázattal esedezem bocsánatodért, te pudvásképű fajankó. - teszem a megsemmisült kis nebántsvirágot, aki a pofon helyét simogatja álságos szipogással. Magamban pedig folytatom a gondolatmenetemet ekképp: 'Tekergesd csak, de előbb én tekerem le a helyéről lankadt hímtagod!'. S hogy ne csak gondolkodjak, hanem tettleg is fellépjek, egy hirtelen jött helyzetváltással megpróbálom ágyékon rúgni a figurát. Az kéne még, hogy elhíresüljek valami védtelen kisasszonynak! Nem úrias a harcmodorom, de amilyen vetőmagot és kapanyelet köptem szavakkaz az imént, ahhoz mérten illik a felvett faji álcámhoz. És különben is szembe köpne a víztükör, hogyha hagynám magam. Ha nem cselekszem, akkor félő, hogy érzelmileg robbanok, márpedig nem óhajtok szemformát váltani, ezek előtt itt pláne nem. Marad tehát, hogy beleálljak a hevenyészett kis csatározásba, lettlégyen akármilyen nyers és kimunkálatlan a mozdulatsorom.  


Aiken Hackney Kedvelte

Vándor vagyok
Nissa Bellissa..

A jég is szilárd, míg meg nem hasad, és belefulladsz a jeges vízbe.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
433
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Istálló Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Ápr. 16, 2021 3:32 pm

Night of mystery
Nissa & Rilrion
We are linked by blood, and blood is memory without language.
A lehetőség arra, hogy tőrbe csaltak, egyre valósabbnak és igazabbnak érződik, hisz szerény pályafutásom alatt eddig egyszer sem keveredtem a megbízóimmal és a futáraikkal efféle kényelmetlen szituációba, minthogy ne vegyenek észre valakit a környezetünkben rejtőzni. Azt sem tartom kizártnak, hogy egy módszeresen és aprólékosan megkomponált színházi dráma kellős közepébe keveredtem, ahol az ártalmatlan hallgatózó majd a legváratlanabb momentumban fog tőrt döfni a bordáim közé. Micsoda izgalmak!
Azonban az aggódással keveredett lenyűgözöttségem pontosan addig tart, amíg az előráncigált, szőke üstökű kisasszony Eviran echójaként el nem kezd szitkozódni a maga rendkívül ismerős hangján. Márpedig szerény jómagam ritkán téveszt össze két hangot, dalnok volnék elvégre, vagy micsoda.
- Tahrovin szerelmére… - sóhajtok fel elfojtott hangon, ugyanis nem veszem jó szívvel, hogy éppen Nissa keveredett bele ebbe a késő éjjeli randevúba. Igaz, annyira jól nem ismerem a leányt, mint Deedrát, ám igazán kellemetlen volna, ha itt s most a vérét vennék. Feltéve, ha a küldöncök tényleg azok, akiknek mondták magukat.
- Mit motyogsz, Vörös? - szól hozzám az eddigi okostojás, s bár túl sok időm nem adatik elhatározni magamat, végül úgy döntök, megkockáztatom, amit nem volna szabad. Megvan a kígyóknak a protokollja arra vonatkozóan, mit kezdjen a nem várt fejleményekkel, s amennyiben eszerint kívánnak eljárni a kísérőim, úgy biztossá válhatok a kilétükben is. Kockázatos játszma Nissára nézve, azonban tudnom kell…
- Pusztán azt, hogy egyenesen hihetetlen, amiként a társad képtelen volt elég körültekintően felmérni a terepet. Mégis mit vártok, ezek után bízzak bennetek? S most mégis mihez akartok kezdeni? - teszem csípőre a kezeimet, kifejezvén felháborodott érzéseimet, majd a szőke fürtösre süllyesztem a tekintetemet. Leheletnyi emelkedésével az egyik szemöldökömnek üzenem felé a kérdést; mi az istenek keservét keres éppen itt, távol az otthonától?
- Kezdetnek elkenem a mocskos kis száját! - csattan fel a fáklyás barátunk, aki miután belesüppesztette az egyik falon nyugvó tartóba a fényforrásunk biztosítékát, csakugyan felpofozza szegény Nissát. - Még egy ilyen kiabálás, te kis liba, és kitekerem a nyakadat! - fenyegeti felrobbanni készülő erekkel a halántékán, utána viszont a társára pislant, várva az utasítását afelől, miféle eljárásban részesítsék a hallgatózót.  



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Tinvaak los grah
There is no distinction between debate and combat to a dragon. For us it is one and the same.

Deedra Gindrian Kedvelte

Bárd vagyok
Ahronit

Our deepest fears are like Dragons guarding our deepest Treasures


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1514
❖ Tartózkodási hely :
Ylore
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Istálló Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Ápr. 16, 2021 8:00 am

Ne szólj száj..
Zene: Decode  • szószám: ide •  @Ahronit
──────────── ────────────

Félszendergésemben elkapott “kígyó-emlegetés” meghallgatásából ugyan nem félrevert harang vert fel, de így sem telt kellemes élménnyel az ébredés. Hamar realizálom a rám törő senkiházi kapcsán, hogy övé volt a meglepetés ereje és túl közel került hozzám, mire reakciót tudok kicsalni magamból, így egyik fegyveremnek sem veszem hasznát ellene. Kivéve a saját testemet. Kevésbé vagyok jó ökölharcos, mint vívó s pláne mint íjász, éppen ezért nem az először ütök elvet alkalmazom. Sokkal inkább a zajcsapásét. Hiszen ha erkölcsi trágyában dagonyáznak ittend, akkor bizonyára nem lenne kénykedvükre, ha kikiabálnám.
Tettetve a tehetségtelent hagyom, hogy ráncigáljon a beste, közben pedig előveszem anyám tanítását és felkészülök az előadásra.
- Hogy az összes talajban rohadó rokonod fordulna a pupjára, te alattomos féreg! - harsogom keresetlenül. Nem baj az - sőt, előny is, nem véletlen teszem azt most amit - , ha keveréknek hisznek, csak ne tűnjek annak a keveréknek, ami vagyok. (Aminek vélelmezem magam.)
Hallgatózott az anyád vasporral hintett, kénkövön pácolt, lottyadt fara. Az! - szórom szitkaim, mint egy vérbeli féltörpe, kinek nem emberi szülejétől az öröksége nem más, mint a méretes bagólesője. Nem sokhoz volt szerencsém még személyesen, de Zynna, az anyám helyett anyám igencsak kiművelt egyes fajok jellegzetességeiből. Igazi rejtett tehetsége van a színhátazáshoz, csukott szemmel bárminek elhihető, aminek el akarja adni magát csak csupán a szavainak csűrésével és csavarásával. Engem is folyvást arra okított, hogy miképp rejtsem igazi valómat áljellemvonások mögé.
Alacsony testalkatú tettetett félfelmenőim álcáját viszont egy pillanat alatt bánom meg, amint a hevenyészett, réseken beszüremlő holdcsókolta fényre előcitáltan ismerőst vélek felfedezni magam előtt.
Veszek egy mély lélegzetet,  s úgy döntök, hogy megadást színlelve kivárok. Vajh csak a szemem káprázik vagy tényleg az áll e díszes társaság gyűrűjében, aki?  


Ahronit, Deedra Gindrian, Aiken Hackney and Edellyn Arienthe Kedvelték

Vándor vagyok
Nissa Bellissa..

A jég is szilárd, míg meg nem hasad, és belefulladsz a jeges vízbe.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
433
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Istálló Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Ápr. 15, 2021 10:23 pm

Night of mystery
Nissa & Rilrion
We are linked by blood, and blood is memory without language.
Noha az éjszaka jótékony leple nem kívánja meg a különösebb rejtőzködést, ezúttal az arcomba húzott csuklyával, sötét köpenyben szelem a macskakővel gazdagon kirakott utcákat. Iránytűim s egyben kíséretem két hasonszín sejtelmes alak, akik még a késő délután folyamán kerestek fel nem egyéb célból, minthogy beszámoljak az eddigi munkámról a kígyóknak. Számítottam a megkeresésükre, mégsem ilyen hamar s ilyen… bizonytalan terepen. Viszont nemet nem mondhatok a megkeresésükre, árulással érne fel legalább, így hát tőlem szokatlan csendben baktatok utánuk a város azon szegleteinek egyikén, ahol nem virágzik a kurtizánok üzelme, vagy éppen a tolvajok, bandák, kalózok tivornyázása.
Meglehetős némaság öleli körbe az istálló épületét, miként belépünk, bár a sötétséget egyhamar elriasztja az egyik kísérőm által életre noszogatott fáklyája. Türelemmel várom, amíg sebtében felmérik a terepet, miként pedig megbizonyosodnak a lovászfiú hiányáról, egy megkönnyebbedett sóhajjal lesöpröm magamról a kölcsönzött csuhámat. Ódivatú és meglehetősen bűzös, talán még a környezetünkben terjengő lótrágyáénál is erősebben szaglik.
- Találhattatok volna valami kevéssé bizarr helyszínt, például ott a csoda szép erdő. Ilyenkor tavasszal nyílnak a réteken az éjszakai csillámlók. Persze nem ítélkezem, ha ti inkább a trágyát preferáljátok, meg a kecske mekegést – vigyorodok el, ráérősen az egyik üres karám ajtajának döntve a hátamat. A köpenyt az egyik kiálló kampóra akasztom, majd egymásba fonva a karjaimat a mellkasom előtt, várakozón függesztem a pillantásomat a keverékekre. Igen, keverékekre, ugyanis bizton veszem, tiszta vérű rokonaimat nem használnák gyalogos futárnak.
- Örülj, hogy nem egyből Yloréba rángattunk vissza. Az alvezér nem örül, nagyon nem. Úgy hírlik, hogy kétes ügyletekbe kezdtél a koszos emberekkel, valami alantas tolvajokkal. Aggódnia kell a Kígyóknak? - szólal meg a kis csapat oszlopos tagja, s ugyan végigkísérek egy, a homlokáról alágördülő verejtékcseppet a tekintetemmel, nem mutatom különösképp a figyelem billogját. Sőt, igen hamar elkezdem a körmeimet vizslatni a rusnya ábrázata helyett.
- Mióta ódzkodnak a Kígyók a kapcsolatépítéstől? Nulportban nem a szentéletűek fogják az ügyünket szolgálni, vagy a csinos kis papnők a fikarcnyi imahelyükről, ezt mindenki tudja. Mi a valódi oka hát ennek a kellemetlen látogatásnak? Már-már azt feltételezhetné egy ártatlan bárd, hogy csőbe akarják húzni… - vonom meg az egyik szemöldököket sokat sejtetően, mielőtt viszont komolyabban kibontakozhatna közöttünk a felfokozott beszédtémánk, a fáklyás barátunk felrikolt.
- Itt ni! Gyere csak elő, te ringyó! - érdeklődően nyújtóztatom a nyakamat a dulakodás és morgás irányába, ahonnét kisvártatva a férfi egy szőke hajú nőszemélyt ráncigál elő a szénakazalból. Nem igazán látok rájuk. - Itt hallgatózott a fehérnép!



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Tinvaak los grah
There is no distinction between debate and combat to a dragon. For us it is one and the same.

Deedra Gindrian, Aiken Hackney and Edellyn Arienthe Kedvelték

Bárd vagyok
Ahronit

Our deepest fears are like Dragons guarding our deepest Treasures


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1514
❖ Tartózkodási hely :
Ylore
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Istálló Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Ápr. 15, 2021 9:36 pm

Ne szólj száj..
Zene: Decode  • szószám: ide •  @Ahronit
──────────── ────────────

Nem volt szükség lopással szert tennem a hátasra, mely ezidáig társam volt. Nem az éj leple alatt osontam, mint csendes tolvaj, hanem nyíltan apám elé állva közöltem akaratom. Szívbemarkoló volt homlokának ráncai között látni szigorúsága mellett az összeszaladó gondokat, de nem tehettem mást. Jobbnak láttam, hogyha én teszek pontot az ügy végére, vagy megpróbálom legalább. Mert Deedra nekem is hiányzott, legalább annyira, mint neki. De a belém nevelt érzelmi kontrolláltság miatt talán én jobban tudom majd kezelni a helyzetet, akármit is hozzon. És a klánvezér mégsem hagyhatja el a klánját. Nem nézne ki jól. S mi maradna neki, ha már a klánja sem? Egyszülöttje elhagyta, megsebezte, összezúzta, hát kell neki valami, amit ismer és ami kapcsán fürödhet abban, amiben jó. Mert nyilván erős férfi, nem fogja közszemlére tenni, hogy mit is érez legbelül. De anyám előtt nem nagyon akadnak titkok. S ígyhát előttem sem sok. (Leszámítva azt az egyet, ami magammal kapcsolatos, s amiről csakcsupán hamisság az, amit tudok.)
A lovat az istállóban hagytam, először jó ötletnek tűnt, de kevés bizodalmam van a városiakban, ígyhát hamar visszatértem hozzá. Nincs ellenemre, hogyha nem egy fogadóban, hanem az istállóbeli szalmán kell töltsem az éjszakát, pláne mert nincs pénzem új hátasra, így vigyáznom is kell tulajdonom.
Csendesen jövök, nem célom zajongással megriasztani az állatokat, más se hiányzik, mint veszett kecskemekegés, lónyerítés és mintha egy kóbor cocát is láttam volna valamelyik bokszban heverni a dagonyában. A röfögés nélkül is megvagyok.
Mivel eddig nem nagyon hagytam el a klánterületet, nincs nagy tapasztalatom abban, hogy milyen üzelmek is folyhatnak egy istállóban, nincsenek hát skrupulusaim, nem félek, hogy olyasmit találok, ami miatt zavartatnom kellene magam. Nyilván aki hálni akar - nem egymagában - az felkeres egy kuplerájt vagy a saját házában esetleg fogadóban teszi, vagy ha éppen nem kétlábúra fájna ágyéka, akkor meg nem nyilvános istállóban végezné dolgát, gondolom én. Egy szó, mint száz, teljes lelki nyugalommal nyitok be az istállóba, hogy megkeressem a lovam ott, ahol hagytam. Leterítem a köpenyemet a szalma egy tisztakupacba hordott részére mellette, s elheveredek. Talán az álom is elnyom. Kérdés, hogy mi lesz az, amire megébredek?


Ahronit, Deedra Gindrian, Aiken Hackney and Edellyn Arienthe Kedvelték

Vándor vagyok
Nissa Bellissa..

A jég is szilárd, míg meg nem hasad, és belefulladsz a jeges vízbe.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
433
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Istálló Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Nov. 06, 2020 9:10 pm

A város központi istállója több funkciót is ellát; egyrészt az átutazók, városban élők lovait szállásolják és látják el benne a lovászfiúk fizetség ellenében, másrészt a piacnapokon kívüli lóvásár helyszínéül is szolgál. Gyakran hagynak hátra idősebb, gyengébb, kevésbé gyors hátasokat, melyeket jutányos áron meg lehet szerezni, azonban magasabb összegért már szemrevaló jószágokat is ki lehet fogni.

A helyszínen lehetőség van vásárolni, melyet jelezni szükséges a reag végén: // #vásárlás: megvásárolt állat/-ok felsorolása //


Leírása
Szamár50 ulrona szamarak köztudottan híresek a makacsságukról, nehéz rájuk erőltetni bármit is. Bizalmuk elnyerése után viszont készséges és társbarát állatok tudnak lenni, megbízhatóak a munkában. Meglehetősen intelligensek, óvatosak, barátságosak, játékosak, és szívesen tanulnak. Ám ugyanakkor ha idegennel találkoznak, gyakran rúgnak és harapnak.
Öszvér60 ulrona szamár és a ló keresztezéséből származik. Általában erős, szívós és igénytelen haszonállat. Teherhordóként, igavonóként és hátasként is használható. Szilárd, türelmes állat. Hosszabb utak megtételére viszont alkalmatlanok, lassúak.
Igásló100 ulronmezőgazdasági munkák végzésére, teherhúzásra tenyésztett lófajta. Masszív testfelépítése, vastag csontozata és erős izmai nehéz terhek vontatására teszik alkalmassá. Rendszerint hidegvérűek, nyugodtak és megfontoltak, viszont lassúak és nehézkesek. Hosszabb utakra ők sem alkalmasak lassúságuk miatt.
Fekete-hegyi póni190 ulronbarátságos, bár kissé makacs állat. Ellenállóbb terepekkel is megbirkózik, jól viseli a szélsőséges időjárási viszonyokat. (színe, neme választható)
Evirani ló200 ulronmegbízható, barátságos és jól kezelhető ló. Jól bírja a vágtát, főleg sík terepen érzi magát otthon. (színe, neme választható)
Idősebb Evirani ló180 ulronmegbízható, nyugodt barátságos hátas. Jól kezelhető, bár a vágtázást már nehezebben bírja. (színe, neme választható)
Fiatal Zetvyni büszke370 ulronbarátságos, bár kissé ijedős hátasló. Ébenfekete szőre és hosszú, dús sörénye eleganciát sugároz. Könnyen kezelhető, igazi jó társ. (neme választható)
Mynzashi telivér480 ulronszívós természetű, ellenálló hátas, távlovaglás céljára ideális választás. Kitartó, bár néha harapós. (színe, neme választható)


Tulveron főkrónikása
Krónikás

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
2426
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Istálló Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Istálló Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Istálló
» Istálló

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: téktér :: Qerilyan Birodalom :: Nulport-
Ugrás: