Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Nulporti piac KaDiPE5
Nulporti piac KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Veleris
3 Hozzászólások - 30%
Ezaras Azildor
2 Hozzászólások - 20%
Kalandmester
2 Hozzászólások - 20%
Naken Forerion
2 Hozzászólások - 20%
Krónikás
1 Témanyitás - 10%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Termékenység havi
Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális havi kihívás
Dobj D6 kockával egy címet, amihez írj egy minimum 700 szavas reagot a Csöndes kalandokba! Bővebben a Próba topikban!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Today at 10:41 pm
• Szólánc

Today at 10:40 pm
• Asszociáció

Today at 8:32 am
• Kockadobó

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Ezaras Azildor

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 1 Bot

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
1
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
2
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Nulporti piac

Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Utolsó Poszt Hétf. Júl. 25, 2022 6:58 am
Sikerült kisurranom, amikor az asszony nem figyelt. A leányok tartják a hátukat értem, így nem volt nehéz dolgom. Koszos ruhát öltöttem, hogy ne ismerjenek meg, és eltakartam az arcom. Tudom, hogy nem vagyok oly népszerű, hogy azonnal felismerjenek, de soha nem lehet tudni azt, hogy mikor ismer fel egy olyan ember, kinek örömöt okoztam az éjjel.

Sebes, s hangtalan léptekkel suhantam. Velem született adottság ez, amit olyan gyakran alkalmaztam, ahogyan azt csak lehetett.
Nem tétovázva léptem oda az árushoz, és ellentmondást nem tűrve jelentettem ki mit is akarok.
- Tüzlevél-papírt kérem. - Mondtam, s szemem sarkából figyeltem az embereket.
- Egyet? - Kérdezett vissza. Na, ember nem látja, hogy sietek?
- Igen. - válaszolom kedvesen, egy mosollyal, amit olyan hamar ejtek le, ahogyan felvettem azt.

- 7 ulron lesz. - Feleli, én pedig kikeresem a kért összeget. Elejtem azt, s gyorsan hajolok le érte, hogy már adhassam is a kezébe. Furcsa tekintet fogad engem, ahogyan újra rá pillantok.
- Tessék... - Mondom, s vállat vonva elveszi, majd oda adja nekem a kért árut.
Ahogyan jöttem, úgy távozom.

// #vásárlás: - Tűzlevél-papír 7 ulron //


Teljesítve

❖❖❖
Alkimista vagyok
Edeyra Rolar

there was more to you than the insipid whore you present yourself to be


❖ Történetem :
₰ Maybe just an average whore?
❖ Ulron :
831
❖ Tartózkodási hely :
₰ Qerilyan Birodalom
❖ Szintem :
Haladó (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nulporti piac Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Ápr. 13, 2022 7:30 pm


golden rules
« taggeld;  -  •  Zene; The Golden One  »
Második alkalom. Jó nem igaz. Harmadik alkalom. Ennyiszer voltam a Nulportban található zajos piacon az elmúlt időszakban. Valójában vásárlás céljából csak egyszer jártam itt, azelőtt meg egy gyilkosságba keveredtem… vagyis kevertem valakit. Nem voltam magamra büszke még mindig azért, amit Thorával tettem. Szégyelltem magam és azt kívántam bár jóvá tehetném valahogy, de nem volt birtokomban semmi olyan dolog, ami erre alkalmas lett volna. Ehelyett inkább megpróbáltam más dolgokra koncentrálni, vagyis amikor nem éppen Ian mellett voltam valami feladat miatt, elvegyültem a városban, figyeltem az embereket és próbáltam józan maradni. Az alkohol jól esett, de nem tett boldoggá. A józanság sem volt sokkal jobb, egy csomó keserű gondolattal kellett az embernek szembe néznie. Talán ezért is választottam a vásárlást. Ulronom elég volt, költeni pedig olyan furcsán megnyugtató volt, még ha Iannek meg is ígértem, nem vonom magamra a figyelmet… igazából éppen miatta jöttem ide. Akartam neki venni egy táskát, amibe a dolgokat pakolhatta, mint például azt a faragott szarvast, amit apám készített nekem és én jószándékból neki adtam. Ő még nálam is apátlanabb életben nőtt fel. Egyszerűen csak azt akartam, hogy legyen egy játéka, ami gyerekként biztosan nem volt meg. Ő jól bánt velem, s én is jól akartam bánni vele, még ha sokszor túl nagy is volt a szám és úgy tűnt csak lázadozok.
Az egyik pultnál megállva egy kevésbé feltűnő, mégis szép táskán simítottam végig. Megfelelő bőrből készült, a minta bele volt égetve, bár fogalmam sem volt, mit ábrázol. Tökéletes volt arra is, hogy a nyeregre erősítse, így hát praktikusnak látszott.
– Kiváló darab. Nem feltűnő, illik egy férfiemberhez. – Szólított meg az árus. Az első gondolatom persze az volt, hogy biztosan látszik, nem magamnak nézem. Nem sokszor használták rám a férfi jelzőt, a kölyök, az ifjú és a fiú gyakoribb volt. Megszoktam. Egyre kevésbé zavart, ráadásul nem áltattam magam olyan nevetséges felvetésekkel, minthogy felnőttnek tűnök. Nem is voltam rá készen, hogy az legyek, bármennyire is szerettem volna ezt korábban elhitetni a világgal. De talán egy lépéssel közelebb voltam hozzá azzal, hogy beismertem.
Kifizettem hát a pénzt, azt a harmincöt ulront és már álltam is tovább. Egyszerű lant, mandolin és mindenféle hangszerek is voltak ott. Összeszorult a látványtól a gyomrom, de épp csak annyira léptem közelebb, hogy az ujjaimat végig tudjam húzni a lant húrjain. Álmodoznom még szabad, fél pillanatig, aztán tovább kell lépni, mert muszáj és kész. Csillogó holmi nem sok akadt erre, a vasmacska medálos amulettnek még sem tudtam ellenállni. Nem magamnak vettem meg, hanem egy bizonyos valakinek, hogy emlékbe odaadjam, ha esetleg újra összesodor minket az élet, majd megint elválaszt. Nem hittem volna, hogy ilyesmit bárki is jó szívvel viselne egyébként.
Ezen kívül csak hat darab teleport kristályt vásároltam, mintha abból be kéne raktároznom, ha megyek valahova… mégis hova mennék? Senkim sem volt, akivel beszélnék, leveleznék egyáltalán. Ian itt volt velem és rajta kívül nem is volt más. Ő volt minden támaszom.

// #vásárlás: Teleport kristály (6): 90 ulron; Vasmacska medál: 20 ulron; Míves táska: 35 ulron; Összesen: 145 ulron //










Teljesítve

❖❖❖

Varázsló vagyok
Folrandír Ceilteach

we only obsess over relationships that feel unfinished


❖ Történetem : ❖ Ulron :
2129
❖ Tartózkodási hely :
Qerilyan Birodalom területe
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Éjmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nulporti piac Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Ápr. 12, 2022 7:28 pm


Vásárlás
 @Ezaras Azildor  • zene • 247• credit;
Készségesen követem Ezarast a piacra, bár amint egyre közelebb érünk a standokhoz, úgy a lelkem annál súlyosabbá válik. Hiába igyekszem elterelni a figyelmemet és nézegetem helyette az árusok portékáit, időközönként a sikátor felé sandítok. Vajon sikerült minden vért eltüntetniük? Vagy maradt még egy kevés, mely csúnya foltként emlékeztet az elmúlt napok gyötrelmeire, melyek a lelkemet akaratlanul is nyomják?
A magamban vitázó gondolatokat a mágus szavai hessegetik el, én pedig, mint aki most ébredt volna fel egy rossz rémálomból, pislantok fel a férfira és bólintok. Tisztességesen kivárom a sorom Ezaras után, s míg ő tovalép a következő standhoz, én állok az árus elé.
- Négy teleport kristályt kérek – szólalok meg folyamatosan a portékát mustrálva. Az árus a tenyereibe veszi az apró köveket, én pedig kitárom a kezemben lévő batyut, hogy beletudja dobni. Csak ezután veszem elő az ulronokat, hogy lerójam fizetési kötelezettségemet felé. Felfigyelek Ezarasra, aki eközben különböző ékszerek között időzik, így én is kicsit tovább állok egészen az első ruhás kofáig és a tekintetem egy éjfekete köpenyen akad meg, melyet egy ezüst bross kapcsolja össze a viselőjén. Végigsimítok a finom anyagon és meglepetten veszem észre, hogy hiába melegítette reggel óta a nap, a tapintása még mindig hűs maradt. Szó nélkül emelem le az akasztóról és nyújtom át az árusnak egy félmosoly keretében.
Fizetés után rögvest akasztom is a vállamra az új szerzeményt, s ekkor hallom meg a mágus szavait a hátam mögött. – Igen, én is kész vagyok – bólintok ismét a férfira, és követni kezdem kifelé a piacról.


// #vásárlás: Teleport kristály (4x), Köpeny (1x, fekete): 90 ulron //





Teljesítve

❖❖❖

Varázslónő vagyok
Thora Haleye

Skill and confidence are an unconquered army"


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1040
❖ Tartózkodási hely :
El'Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nulporti piac Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Ápr. 12, 2022 1:08 am


Indulás előtt
« Vásárlás »
A nap már kibukkant a horizont mögül mire a piacra érek. Hosszú út áll előttem, és igyekszem a lehető legjobban felkészülni a hetekig tartó ringatózásra a nyeregben, így még egyszer utoljára körül akartam nézni, hogy tényleg minden megvan-e. Megigazítom a tűzőt a szőrmén, sajnos a kúriából sietve távoztam. Minél előbb indulni szerettem volna, mert rengeteg dolgom lesz odahaza, és minél előbb vissza szeretnék érni a klánhoz.
A standok között sétálgatok, szemmel pipálom ki a dolgokat a fejemben. Szinte mindent megvettem, amit szerettem volna, kivéve egy dolgot. Sokáig gondolkodtam rajta az elmúlt hétben. Nem vagyok a varázslatok híve, ki tudja milyen boszorkányság öleli körbe az efféle tárgyakat, de ha tényleg úgy működik, mint azt az árus mondta, akkor biztos ami biztos, jól jön a háznál egy-két ilyen.
- Kettőt szeretnék belőle - mutatok az apró kis üvegcsékre, melyben feketéllenek a tinták. Majd ha lesz elég bátorságom és megbizonyosodok róla, hogy nem a pokol bugyraiba küld engem, fel fogom őket használni. Hónapokkal ezelőtt jött egy vándorkereskedő a klánhoz, aki ódákat zengett egy bizonyos kardról a caldeni kovácsnál. Évtizedek óta nem volt új fegyverem, s már elkéne egy újítás a mostani ütött-kopott, de annál több orkfejet a nyakától elválasztottól.
- Negyven ulront kérek - nyújtja felém a kezét az árus, én pedig az eddig ökölben szorított aprót a tenyerébe nyomom, a másik kezemmel pedig kettő darabot összefogva az üvegcsékből elrejtek a zsebeim rejtekébe.


// #vásárlás: Utazók tintája(2x): 40 ulron //





Teljesítve

❖❖❖

Harcos vagyok
Nykon Gindrian

Behind every great man there is a powerful woman


❖ Történetem : ❖ Ulron :
777
❖ Tartózkodási hely :
Nulport
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nulporti piac Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Ápr. 02, 2022 5:36 pm
Let your light shine

« @Thora Haleye •  Zene; The Heart of Nirn • credit; »
Megvont szemöldökökkel fordulok hátra, hallva, hogy léptei inkább fakulnak, semmint erősödnének az enyéim mellett, ám mihelyt látom, pusztán a fogadóssal diskurál, türelemmel megvárom, kényelemmel állva el az ajtót. Felajánlását aztán egy halovány mosoly és fejem ingatásának kíséretében utasítom el, mielőtt még kilépnénk a város nyüzsgő, zsibongó utcájára. Néma csenddel adózom a tegnapból fogant tünetek enyhülő voltának, magamba szippantva a tenger jól ismert, sós illatát. Igaz, bár hiába mossa ugyanaz a víz a Fehér-sziget partjait, mégis különbözik az aromája s az érzet, amellyel a bőrömet cirógatja a szél közvetítésében. Hasonló gondolatoknak élve sétálok el újdonsült tanoncom társaságában a piac forgatagához.
- Kövess – intem, miként útnak eredek a kofák és vásárolni óhajtó népek tömkelegén. Az itteni kínálat meg sem közelíti azt, amely Alorában várna bennünket, azonban ismerek egy árust, aki viszonylag megbízható portékákat kínál eladásra. - Tinta helyett kristályt vegyél, mégis csak mágia csörgedezik az ereidben. Kizárólag mi vagyunk képesek használni, noha az élményt s a módszert meg kell szokni – magyarázom készséggel, s miután megérkeztünk, magam is szerzek egyet az említett tárgyból, továbbá, ha már úgyis helyben vagyunk, egy tűzlevél papírral is gyarapítom szerzeményeimet. És amíg Thora válogat, netán kedvére nézelődik, magam is odébb állok kicsivel a szomszédos standhoz, ahol mindenféle érdekességeket és régiségeket árusítanak. Alapvetően nem hajtott komolyabb cél, mint az idő kitöltése puszta bámészkodással, ám óhatatlanul megakad a pillantásom az egyik állványon függő aranyláncon, amelyen egy kisebb medalion függ, szitakötőt formázva. Mióta az álmaimat űzik eme kecses rovarok, nem vagyok rájuk közömbös, de itt, ebben a momentumban úgy érzem, több egyengetett ide mint puszta véletlenség.
- Azt kérném – bökök mutatóujjammal a láncra, és még ha nem is vezetett a sors csalafinta fonala, bizton veszem lesz, aki örömét fogja lelni a csekély figyelmességben. Érdeklődése felőlük annak idején nyilvánvaló, hogy nem biológiai ismereteit gyarapítandó fogant benne, jelentést hordoz magában ez a nemes lény. Így tehát az ulronokért cserébe hamarost a tenyeremben pihen az ék, amely végül köpenyem óvásában lel ideiglenes nyugalmára.
- Mehetünk? - lépek vissza Thora mellé, és ha maga is végzett a vásárlással, nézelődéssel, úgy ismerősöm rezidenciája felé indulok meg, oldalamon a leánnyal.

// #vásárlás: Tűzlevél papír (7), Teleport kristály (15), Szitakötő medalion láncon (30): 52 ulron //






Teljesítve

❖❖❖



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





In a dream,
I was standing someplace high up, a tower, or a mountain. The whole world was in darkness. Then came the flash of light just on the horizon within the clouds that marked the border between worlds.
˙˙˙



Veleris Kedvelte

Varázsló vagyok
Ezaras Azildor

There is a crack in everything. That's how the light gets in.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
560
❖ Tartózkodási hely :
El' Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nulporti piac Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Feb. 26, 2022 3:46 pm
 
rich heart
Folrandír
──────────────── ─────────────────
« Comment; szórjuk, amit szórni kell • Szószám; 376 • Zene; little destroyer »
« "some people are pure magic. that's all."»
A nulporti piac aligha volt csendes. Mindenhol hangzavar uralkodott, mindenki tukmált, alkudozott, de legalább az a végtelen halszag nem ült meg a város falainak ezen részén úgy, mint a dokkoknál. Ezen a helyen ráadásul valamivel finomabb árú is megfordult. Elixírek, aprócska dísztárgyak és ruhák is előfordultak. Ahogy Ian tanította elrejtettem a pénzem egy részét az ingem és a köpenyem alatt. Éppen csak annyi volt kéznél, amennyire szükségem lehetett.
Csak prémet akartam vásárolni, meg valami szert, ami jó lehet másnaposságra. Nem Iannel töltöttem az estét, hanem magányosan. Míg ő a munkánkat intézte, addig én is kicsit ismerkedtem a várossal. Felfedeztem azon részeit, na meg kocsmáit, ahol korábban nem fordultam meg… így hát a fejfájás és a hányinger mostanra kishíján ledöntött a lábamról. A fogadósunk a fehérítő szirupot javasolta. Sokaknak használ és talán, ha eleget iszok belőle, úgy Ian sem szúrja ki, mit műveltem. Azt a huszonöt ulront pedig határozottan megérte, amit elkértek érte.
– Biztosan csak ennyi, fiatalember? – kérdezte a férfi és egy másik üveget is felemelt, hogy az arcomhoz nyomja. – A szenvedély elixírünk világhírű. Azt hallottam, hogy a fiatalok egy kis szórakozás kedvéért rendszerint egymás italába csempészik… ha érted – Kacsintott rám, de csak megráztam a fejemet.
– Én nem…
– Na vidd csak el, ötven ulron egy adag szenvedély elixír. Garantált siker! – Nyeltem egyet, de mielőtt választhattam volna, már a kezembe nyomta mind a két fiolát. Így hát kénytelen voltam a hetvenöt ulront kifizetni. Már így is túl hangosan beszélt a szenvedély elixírről ahhoz, hogy mindenki engem kezdjen el bámulni. A fiolákat azonnal elrejtettem a vállamon hordott batyuba és zavartan sétáltam tovább az árusok között.
A hangzavar mostanra csak még jobban zavart. Nem akartam egy percnél sem tovább maradni… ahogy ez a gondolat végig futott rajtam és már léptem is volna tovább, megpillantottam az egyik asztalon azokat a kristályokat. Tudtam, mire való… és azonnal az jutott eszembe, hogy ilyesmivel meglátogathatnám Ront, vagy bárkit… még a nővéremet is, ha éppen tudom hol van. Így hát vásároltam két darabot magamnak. Ha másra nem is lesz jó, legalább reményt ad, hogy láthatom a számomra fontos személyeket.
Kicsivel odébb, a szabónál könnyebb dolgom volt. Egyszerű, fekete prémet akartam venni, ami a hűvös széltől megvéd. A legutóbbi nagyon bepiszkolódott és elhasználódott. Tudom, tudom Ian most azt mondaná, ne cicomázzam magam, nem illik a magunk fajtához. De a puha, fekete prém mégis szükségesnek tűnt. Így hát végig simítottam rajta az ujjaimmal, mielőtt kifizettem volna és elégedetten sétáltam volna vissza vele a fogadóhoz.

// #vásárlás: 2 db Teleport kristály (30 ulron), Fehérítő szirup (25 ulron), Szenvedély elixír (50 ulron), Prém (50 ulron): 155 ulron//








Teljesítve

❖❖❖

Varázsló vagyok
Folrandír Ceilteach

we only obsess over relationships that feel unfinished


❖ Történetem : ❖ Ulron :
2129
❖ Tartózkodási hely :
Qerilyan Birodalom területe
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Éjmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nulporti piac Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Ápr. 25, 2021 6:57 pm

Szabad a játéktér

❖❖❖

Tulveron főkrónikása
Krónikás

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
2763
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nulporti piac Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Ápr. 25, 2021 6:50 pm


Fejem továbbra is enyhén félrehajtva tartom. Rögtön érkezik a replika bármit is szeretnék hallani tőle. Ő pedig nem azt mondja, amit hallanom kell, mégis azt teszi. Nem lekenyerezni, vagy meggyőzni kívánna. Munkát kíván kapni és ehhez a legjobbját teszi meg, amit csak tud.
- Tiszteletre méltó az őszintesége – már ha annak szánja. Ebben teljesen biztos azonban nem tudok lenni. De a nap hátralévő része éppen elégnek kell lennie, hogy más opciót is találjunk arra, hogy miként jussunk haza. Az értékes portékáinkat tekintve nem vetemednék arra, hogy védelem nélkül induljunk tova.
Pimasz replikája újra csak felvonja a szemöldököm homlokom közepére, az én tekintetemben is ott ül, az amolyan, ezt most komolyan mondta jellegű néma villanás. Röviden rázom meg a fejem, válasszal ezt már nem méltatom. Bizalmam nem tudta ennyivel megvenni, Aslannak mégis kapóra jön, hogy olcsón adja magát a férfi. Én mindössze azt féltem, amit visszavinni kívánunk Caldenbe. Ezt nem lehet akárkire bízni.
Bólintok Aslannak, amikor megerősít, hogy merre is találhatjuk majd az istállót, és később a férfit is. Az üzlet, mely annyira még nem is köthető üzletnek, megköttetik. A szeretet azonban elég erős kifejezés.
- Akkor naplemente előtt. Ha sikerül szállást találni, annak függvényében eltolódik az indulás kezdete, de erről később tájékoztatjuk – biccentek a férfinak és még mondanék valamit, ha nem válaszolna arra az egyszerű kérdésre, amit én tettem fel neki. A vért pedig megfagyasztja bennem. Egy szívdobbanás erejéig levegőt is elfelejtek venni, egy régi emlék fakó képei tolakszanak lelki szemeim elé.
- Viszlát – válaszolom röviden és ha Aslannak sincs már mondanivalója, könnyedén fordulok meg, zavarodott gondolataimmal egyetemben, mellyel egyedül hagytak. – Ideje beszereznünk mindent – fordulok a nő irányába. – Közben pedig elárulom, hogy bár kecsegtető, Nulportban miért nem megyünk bele a legolcsóbb zsoldos ajánlatában. Sok a tolvajcéh erre és remek trükkjeik vannak, hogy miként játszák ki az új, de igencsak tehetős kereskedni vágyókat – mosolygok rá szelíden, fejem mégis egy pillanatra még hátra fordítom, arra emerre Khaled távozott. Kezemmel tarkóm vakarom meg.
Ez mégis hogy lehetséges?
Varázslónő vagyok
Evelyn Gyffard

You are not what you were born, but what you have it in yourself to be


❖ Történetem : ❖ Ulron :
358
❖ Tartózkodási hely :
Calden
❖ Szintem :
Haladó (Éjmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nulporti piac Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Ápr. 25, 2021 6:30 pm
Unknown Horizon

Túl sokat nem kell, mélázzak a megjegyzésén, rögvest érkezik is a válaszom. - Az ár, nem mindig fejezhető ki aranyban. A szükség nagyúr. S nekem most a nagy ár az nem a csengő érme. Ettől még nem kevesebb mintha az volna. Számomra most ez ér sokat. - Vonok vállat csak, hogy választ adjak. Az izmok melegedésével kapcsolatos elmés okfejtése egészen aprón megmosolyogtat, még parányit oldalra is billentem fejem s lesüt orcámról, az a bizonyos "ez most komoly?" Jellegű tekintet. - Az izmok melegségéről nem diskurálni kell, hanem használni őket. - Reflektálok röviden, tömören, még egy parányit kacsintok is, sokatmondón és még sem. Örülök, hogy megy neki az elmélet, de ha a gyakorlati rész is ilyen jól menne, akkor nem kellene nekik kíséret. Hideg ide, meleg oda, az életösztön úgy is győz mindenek felett. Aztán egy igazán jótét lélekoktatás következik. Kedves, hogy gondol rám, de nem most ejtettek a fejemre. Persze tény, a bezártság után nem árt azért valóban, ha észben tartom a társadalmi normákat. Verbálisan még sem reagálok, csupán egy bólintás a jussa. Kicsit tán olyan jellege van, hogy "jó jó, csak lépjünk már tovább". Megtörténik, elhangzik melyik is az Ő kocsijuk. - Rendben, részemről áll az alku! Találkozunk naplemente előtt, a negyedik istállónál. - Ismétlem meg s egy bólintással is megtoldom. - A nevem Khaled. Khaled Amar. - Teszem végül hozzá, ha már kérdezte. Nos, igen, a protokolláris dolgok, meg az etikett, nos, nem az erősségem lássuk be, de végtére is nem is azért tartottak. Ha az egyezség megköttetett, úgy én magam is távozóra fogom, van még idő, míg a napkorong alábukni készül, addig is ráérek beszerezni ezt, azt, takarókat, melegebb ruházatot, tűzszerszámot, s néhány egyéb holmit mi jól jön majd az útra. A zsákomban elfér majd.


Harcos vagyok
avatar

You kill me, you're better. I kill you, I'm better.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
740
❖ Tartózkodási hely :
Nulport
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nulporti piac Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Ápr. 25, 2021 6:05 pm
The heart of the kingdom

Khaled & Evelyn & Aslan
zene • szószám: 267 • Credit:
 

A kelletlen társaság egyre kevésbé zavart, miként rájöttem, hogy akár némi hasznom is lehet a dologból. Emiatt Evelyn óvatosságát némileg túlzónak éreztem, de eszem ágában sem volt vitába szállni vele. Világlátott hölgyként sokkal több tapasztalattal rendelkezik ezen a téren, mint én, bármilyen fájó is ezt beismerni. Nem álltam meg, hogy egy apró kérdés révén magam is csatlakozzak a beszélgetéshez, de alapvetően, hagytam, hogy az események árja az Evelyn által kiásott mederben hömpölyögjön tovább. Szemöldököm íve azonban rögvest feljebb kúszott, amikor Evelyn apró, de mégis egyértelmű célzást tett arra, hogy hajlamos vagyok a nyereség reményében kihasználni az elesetteket. Nem éltem meg sértésként, hiszen az igazságot fogalmazta meg az útitársam, de meglepetésként ért az észrevétele, hiszen mindig is kínosan ügyeltem rá, hogy eme tulajdonságom rejtve maradjon előle. Úgy tűnik csorba esett a fényes álarcon, melyet valódi lényem elkendőzése végett viselek. Ideje hát, hogy javításokat eszközöljek rajta, és ehhez az is hozzátartozik, hogy a célzást elengedjem a fülem mellett.
– Így van Evelyn, a negyedik istállónál.   – válaszoltam a nőre nézve, majd a férfi felé fordultam. - Várjuk szeretettel naplemente előtt. Illetve, hogy lássa a nagylelkűségünket, a vacsoráját is biztosítjuk, bárhogy is alakul végül. – egy bájos mosoly kíséretében próbáltam az ajánlatot még vonzóbbá tenni, így azon apró részletet kihagytam, hogy legfeljebb a lovak répájából vagyok hajlandó ingyen vacsorát biztosítani, és abból sem korlátlan mennyiségben. A hátasok jobban megérdemlik az elemózsiát, mint ez a pimasz fráter. Ugyanakkor nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy ha bizonyítja rátermettségét, és biztonságban visszajuttat minket, akkor megváltoztatom a véleményem róla, de ehhez valamit le kell tennie az asztalra. Lehetőleg valami kereket és fényeset…


Boszorkány vagyok
Aslan Shade

Life is unpredictable, Death is inevitable


❖ Történetem : ❖ Ulron :
762
❖ Tartózkodási hely :
Calden
❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia); Tanonc (Alkímia)




Nulporti piac Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Ápr. 25, 2021 5:40 pm


Nem mondhatni, hogy gyerekkoromban a fejemre ejtettek volna – bár azért meglehet, hogy ez megesett – így nem hiszem el egy idegen szavait első hallásra. Főként ha munkát kér. És ha ezt még ilyen olcsón is kéri. Régről beivódó ösztöneimnek most hiszek és inkább próbálok utána járni annak, hogy mi állhat ennek a hátterében. Akkor is, ha utazótársam nem bízik bennem.
Kezét a vállamra helyezi, én pedig fejem fordítom csak az irányába. – Egy jó zsoldos sosem nagyvonalú. Egy jó katona mindig elkéri az árát – felelem neki, a tapasztalataim a zsoldosokkal kapcsolatban sokrétű. Egy azonban eddig is mindig közös volt bennük. Hanem az idegen férfira tekintek vissza.
- Valóban, a sivatagi éjszaka hidegjéhez semmi sem hasonlítható, az azonban csak átmeneti. A nap első sugaraival az ember végtagját áthatja a meleg, a megfagyott izmok feloldódnak. Ez az északi vidékekre nem jellemző – hajtom fejem enyhén oldalra, parányi mosollyal az ajkamon. Tudom, hogy miről beszélek, jártam mindkét vidéken már és ha választanom kellene, akkor a sivatagi éjszakát tenném.
Csendes türelemmel, kezem összefonva magam előtt hallgatom, hogy milyen munkát kívánna elvállalni. A városőrséget hallva, szemöldököm lágyan ráncolom össze. – Le kíván telepedni Caldenben? – érdeklődöm tőle, hisz az ottani őrség tagjait nem néhány napra választják. Meggyőződésem, hogy nem zsoldos, egyre inkább kezd bebizonyosodni.
Ajkaim mégis félmosolyra húzom. Nem kifogásokat keres, hanem próbál meggyőzni. Kell neki a munka. Bal szemöldököm a magasba röppen, miként az íriszeit fúrja az enyémbe. Érzékeim zavarja össze a férfi, fogalmam sincs, hogy mit gondoljak róla, ám kételyeimben segít társam a kérdésével.
Melyet szintén nyugodt türelemmel hallgatok végig. A hordákat hallva, enyhe fújtatással hajtom le a fejem. Na igen, ha az jönne velünk szemben, sokáig nem maradnánk életben. Tudomásom szerint azonban Nulport senkivel sem áll hadban jelenleg, így hasonló veszély nem fenyeget. Elmémben mégis szöget ver az, hogy a sivatag megedzette. Az ottani harcosok…
- Sose becsülje magát, ennyire kevésre – vetem közben, a harmadik opciót hallva. Ha nincstelen sem kellene ennyivel beérni. – Vagy ugyancsak kihasználják magát, olyanok, akik az üzlethez jól értenek – fejem enyhén hajtom félre, szánt szándékkal Aslan irányába, ajkam pimasz mosolya nem tűnik el. – S még a végén olyan üzletbe menne bele, amibe nem kíván. Csak egy jó tanács. Ha valóban nincstelen és valóban munkát kíván, legyen. Keresünk mást és ha találunk, csatlakozzon hozzánk. A kocsink, a negyedik istállónál található, igaz, Aslan? – fordulok a nő felé. Veszíteni valónk nincs, nem sok. – Ha viszont nem találunk senkit, akkor megmaradunk az eredeti ajánlatánál, ez így megfelel, kedves… - húzom össze szemeim. – Mit is mondott, hogy hívják? – nem mutatkozott be, ahogy mi sem tettük.
Varázslónő vagyok
Evelyn Gyffard

You are not what you were born, but what you have it in yourself to be


❖ Történetem : ❖ Ulron :
358
❖ Tartózkodási hely :
Calden
❖ Szintem :
Haladó (Éjmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nulporti piac Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Ápr. 25, 2021 5:16 pm
Unknown Horizon

Figyelmüket pimaszsággal ugyan, de elnyerem, s hát a cél ez volt végtére is, nemde? Állom tekintetük, s egymás közti szóváltásuk is csupán egészen apró, szinte nem is látható mosolyt csal orcámra. Eszem ágában sincs beleszólni vívódásukba, kétségeik abszolúte helytállók. Egy idegen fickó, nem épp makulátlan ruhában tesz ajánlatot s éppen ilyet. Magam is kételkedhetnék nem tagadom. Persze az üzleti fejjel gondolkodó nem habozna, kapna az alkalmon. De a barna hajú (Evelyn) kobakjában egészen másfajta kerekek forognak, tekintetem az övével tartom egy szinten amint kétségeit felveti, régi emlék jut eszembe. - Hallottam már a fehér sapkákról mik a hegyek tetején pihennek. - Mélázok el majd vissza is térek a jelenbe a kósza gyermeki emlékből. - Az éjszakák a sivatagban is fagyosak tudnak lenni. Oda sem árt felkészülni. - Tekintek le szegényes felszerelésemre, majd bólintok, ahogy visszanézek a nőre. - Tehát néhány takaró s meleg ruha nem árt majd, ezt észben tartom. - Az a néhány csengő arany mely az erszényem mélyén pihen elkél majd ezekre, jó hogy felhívt rá a figyelmem. - Úgy hallottam, Calden az északi királyság fővárosa, munkát keresek, gondoltam az a legésszerűbb hely erre, ha más nem, a városőrségben elkél egy magamfajta harcot megélt alak. - Vonom meg parányit vállam, egészen aprón, nagyvárosban előbb akad munka egy zsoldosnak lássuk be. De kiindulásnak jó lesz, ahogy az öreg kapitány is tanácsolta. Ezzel választ is adtam a miértre. De persze megannyi egyéb kérdés is felmerült, mi ezúttal már mosoly csal orcámra. - Ezt gondolhatnánk az égető forróságról is, hogy képtelen hőgutában fegyvert forgatni. De hidd el kisasszony, ha az ember élete múlik rajta, akkor bármilyen környezetben forgatja. - Fúrom tekintetem az övébe sokat mondón. Ó bizony ám, mindegy az, ha tudod közel a halál akkor nem adod egykönnyen magad, az aréna pora megtanított erre, belemarta, véste, s nem csak az elmémbe, de a húsomba s csontomba is. A másik fiatal nő kérdésére felé fordulok. - Mitagadás, a tengeren kevés az erdőből, lesből támadó bandita, így nem sokhoz volt szerencsém. - Bólintom fejem parányit jobbra balra, tetetetten elmélázva, kicsit rájátszva. - Ha hordák támadnának, nos kisasszonyka, azok ellen a piac összes zsoldosa sem sokra menne, hiszen azt már inkább hadseregnek mondanám. De a realitás talaján maradva, néhánnyal elbánok egymagam is, a legtöbbjük tudatlan, nem képzett, önjelölt marcona. - Magyarázom, kissé tán még cukkolva is a nemes fruskát. A másik, következő felvetése apró mosollyal kevert fújást eredményez. - Kezdőnek semmiképp sem mondanám magam, a sivatag kellően megedzett. Így ha a kettőből választanom kell akkor csupán a szélhámos marad. - Nézek vissza rá ismét egy pimasz mosollyal, de rögvest folytatom is. - Ellemben azért a harmadik verziót is feltenném az asztalra. Miszerint nincstelenként ennyivel is beérem csak azért, valóban eljuthassak a fővárosba. De tudod mit, találkozzunk naplemente előtt, a kocsitoknál. Ha addig találtok jobb ajánlatot mástól, úgy ingyen szegődök én magam is a meglévők mellé kíséretnek. Egy vasat sem kérek, sem egyebet. - Vetem fel végül, az őszintéség útját választom pimaszságom mellé, meglátjuk náluk beválik e. Ha nem, hát az a néhány csengő érme még elég egy pár napra, addig pedig csak találok egy karavánt ki szintén északnak tart. Viszont addig is lesz időm beszerezni a holmikat mikre felhívták figyelmem, ha más nem, legalább ennyi haszna volt a beszélgetésnek.


Harcos vagyok
avatar

You kill me, you're better. I kill you, I'm better.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
740
❖ Tartózkodási hely :
Nulport
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nulporti piac Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Nulporti piac Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
 Similar topics
-
» Nulporti Piac
» Nulporti katakombák
» Caldeni piac
» Ylorei piac

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: téktér :: Qerilyan Birodalom :: Nulport-
Ugrás: