Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Karaván út - Page 5 KaDiPE5
Karaván út - Page 5 KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Krónikás
83 Hozzászólások - 23%
Kalandmester
60 Hozzászólások - 16%
Rhysand Earhgaze
59 Hozzászólások - 16%
Folrandír Ceilteach
54 Hozzászólások - 15%
Deedra Gindrian
31 Hozzászólások - 8%
Ezaras Azildor
30 Hozzászólások - 8%
Naken Forerion
19 Hozzászólások - 5%
Ned Hawke
11 Hozzászólások - 3%
Nîndaer
10 Hozzászólások - 3%
Veleris
9 Hozzászólások - 2%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Termékenység havi
Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális havi kihívás
Dobj D6 kockával egy címet, amihez írj egy minimum 700 szavas reagot a Csöndes kalandokba! Bővebben a Próba topikban!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Yesterday at 10:18 pm
• Asszociáció

Yesterday at 10:18 pm
• Szólánc

Yesterday at 9:58 pm
• Karaván út

Hétf. Szept. 26, 2022 11:26 pm
• Fehér-tenger

Hétf. Szept. 26, 2022 4:04 pm
• Erdei tisztás

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Nincs

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 2 Bots

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
1
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
2
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Karaván út

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
Utolsó Poszt Pént. Szept. 02, 2022 8:11 pm
MYNZASHI  ZSIVÁNYOK
Mindenki
«  szószám: 390  • Öltözet • Credit: »
E
lgondolkodtam ezen.
- Milyen lehet a hátukra ülni, s azon szelni a vidéket… hmm. – Elmélkedtem el magamban.
Megráztam a fejem, s kijavítottam magam.
- Számomra ez újdonság. – Ráztam meg a fejem, mikor megláttam milyen arcot vágot, -  na meg persze a feltett kérdése is segített - s eljutott a tudatomig, hogy ez bizony badarság volt.
- Meglepettségemben nem tudom már a közös nyelvet sem, avagy a bor beszél belőlem, s csavarja meg nyelvem. – Mosolyodtam el, kissé zavarba jöttem azon, hogy elrontottam, de nem éppen lányos mivoltom révén, hamar kizökkentem ebből az állapotból.


Naked újító gondolatnak nevezte, számomra még mindig az istenek káromlása ez. Ám megpróbáltam lenyelni a bizonyos békát, jelen esetben kígyót, ami igazán ízletes volt.
Felsóhajtottam.
- Te mindig ilyen tudálékos vagy? – Forgattam meg a szemem, majd kortyoltam a boromból. Nem akartam a lelkébe taposni, azonban ki nem állhatom az ilyen embereket. Had gondoljam, s higgyem, valamint tudjam, amit akarok. Nem akartam ezzel „vitát” robbantani, csak ami a szívemen, a számon.

Van valami a fájdalomra? Netán valami kábítás lenne? Magam, akármilyen fájdalmam is volt, soha sem fordult meg a fejembe annak valamiféle kábítással s csillapítása. Életem eldobása azonban hazudnék, ha nem lett volna a gondolataimban.
- Én magam csak a rosszat hallottam oda haza. – Vontam meg a vállam.
- Ám ez sértettség úgy vélem, hiszen Evirani leány volnék. – Remélem, nem feszítenek karóra ezért, fogalmam sincs, mik lehetnek igazak abból, amiket az öregek meséltek.
Hallottam már olyat is, hogy erre fele félig gyík emberek élnek és olyat is, hogy a gyerekeket a homokba szülik, majdan onnan másznak ki.
Nem vagyok bolond, tudom ezeket kitalálták az ottaniak.
Mágus újabb mágiát hajt végre, amire csak magamban fogalmazok meg pár gondolatot, miszerint nem lenne, segítségére a mágia úgy elveszett lenne a világban.
Megvontam a vállam a fiatal mágus kérdésére.
- Szeretnék bízni benned mágus, ám sajnos még alig ismerlek, hogy ezt elfecsegjem. – Mondtam higgadtan nem bántó hangon. Természetesen nem taszítom el a lehetőséget, hogy jobban megismerjem, ám még nem érzem azt, hogy kitárhatom a titkaim. Ki tudja, lehet ő az, aki az üzenetet írta nekem.
- Remélem, kalandunk végén már változik ez. – Húztam valamiféle mosolyra a szám, hogy tudja ez nem ellene irányul. Azonban már is elárultam neki is magamról valamit, még pedig a származásom, így láthatja nem vagyok teljesen elzárkózó, s azt sem vetem meg később, hogy védelmére kelljek egy esetleges csatában.






○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○






You step into
the Road, and if you don’t keep your feet, there is no knowing where you might be swept off to
• • •

Kalandmester, Rhysand Earhgaze and Naken Forerion Kedvelték

Világi vagyok
Deedra Gindrian

Every great warrior must learn to endure and overcome the adversities of life.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1939
❖ Tartózkodási hely :
Ω Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Szept. 01, 2022 9:45 pm
Mynzashi zsiványok
Megvallom, más fajta reakcióra számítottam, s a megdöbbenés talán az én arcomra jobban kiült egy pillanatra. Azzal együtt elmémre súlyos csend telepedik, melyet megtör a mellkasomat rázó őszinte kacaj. – Felettébb bámulatos lények, vihetnél haza magaddal egyet – felelem, ahogy csendesedni kezd bennem a jókedv, noha nem sokáig hagyott magamra. Vele együtt nevetem, mikor széles vigyorra húzta ajkát. Örültem, hogy túl mély nyomot nem hagyott benne a kellemetlen találkozás, s bíztam benne, további jókedélye kitart utunk végéig. Kérdésére, csak bólintottam, hisz hamarosan sebesen száguldó sárkány hasította ketté az eget szárnyaival. Raab megjegyzésére, újabb mosolyra húzom ajkam, hisz nincs mit tagadnom, a kíváncsiságot kétszer mérték számomra az istenek. Dee megjegyzésére, mi szerint nincs számára meglepő az elhangzottakban kérdőn siklik szemöldököm homlokomra. – Talán, ahonnan érkeztél, ott is élnek sárkányok? – teszem fel a lánynak a kérdést, ha már lehetőségem akad kissé jobban megismerni útitársaim. – Azt lehet tudni, hogy most éppen a nőstények, sárkányosabb hangulatban vannak-e a megszokottnál? – kérdésemet több indok is vezéreli, egyrészt a félsz egy esetleges találkozásra, másrészt pedig a kíváncsiság. Az egy istenhit kevesebb ellenszenvet váltott ki belőlem, mint Deedrából, s kevesebb közönyt, mint Nakenből.  – Nem nevezném istenkáromlásnak, hisz mint bizonyára te is tudod, a harmadik isten létezése elfogadott a mi hitünkben is. S jobban belegondolva Khaziiri története mutat hasonlóságot a mi elbeszéléseinkkel. S talán nem is annyira új, hisz a harmadik isten létezését tényként kezelik, ám hite a homályba veszett. Legalábbis azt hittük, itt csak nevet adtak neki – osztom meg saját gondolataimat velük. – Mondtam ilyesmit igen – bólintottam Nakenek. Nagyot kortyoltam a citromos vízből, s a táskát leakasztva vállamról túrtam fel annak tartalmát. Színét vesztett virágzatot csomagolok ki egy bőrdarabból, magam mellé helyezve. – Megkaphatnám az ígért kendőt? – emelem tekintetem Fizaimra, közben pedig kiürítem bádog bögrémet, s amennyiben akad, tiszta víz a közelben töltök, majd a tenyerembe véve halk igét mormolva forralom fel benne a vizet. Mindeközben vezetőnk minden szavára figyelek. – Akkor a csendes felszín alatt egy háborgó lélek lakozik? – hisz a víz lágy fodrozódása örvényeket rejt. – Elveszett atyád vagy csupán erre fújta a szél és te utána jöttél? – meglehet, otrombaságnak véli kérdésem a lány, s ismét kardot ránt, hogy kivágja nyelvem, miként az is megtörténhet Raab helyismerete segítségére lehet. – S te Naken, mely vidékről érkeztél, hogy ilyen kopár tájra vágyódtál? Nincs itt más, mint homok és kő, és még egy kis homok – s míg a rendelkezésemre nem bocsájtják az ígért kendőt – ha még él az ajánlat – a cipőmbe folyt homokot öntöm ki belőle.


#varázslat Tűzgömb

Krónikás, Deedra Gindrian and Folrandír Ceilteach Kedvelték

Varázsló vagyok
Rhysand Earhgaze

Láttam egy flamingót, amelyik egyéni álláspontot képviselt: két lábon állt


❖ Történetem : ❖ Ulron :
191
❖ Tartózkodási hely :
El' Alora
❖ Szintem :
Kezdő (Elementáris mágia, Független varázslatok); Kezdő (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Szept. 01, 2022 6:17 pm


– Azt hittem, neked nem kenyered az udvariasság, Lop. Tur. – Szólaltam meg a rosszulléttel küzdő társunk megjegyzésére. A vak is látta persze, hogy nálunk sokkal jobban ismerte a lányt, ezért nem kárhoztattam a megjegyzéséért.
Deedra velünk tartott a táborba. Jobban örültem volna, ha hátramarad és ulronjait szétosztják közöttünk. Sóhajtással engedtem el a dolgot, aztán engedtem magamnak némi pihenőt, ahogy megérkeztünk és végre helyet foglaltam a tábortűz közelében. A kinti levegő gyorsan váltott forróságból hűvösre.
Nem voltam válogatós, ha ételről volt szó. A kígyóragú és az a furcsa, lapos valami, amit kenyérnek csúfoltak, máris a számban volt. Akármiből is csinálták, elcsitította a gyomromat. Aztán meghallottam Rhys szavait… teveürülék? Ezek talán lisztet adnak ki magukból a sok séta után. Az állatok felé pillantottam, majd elismerően bólintottam.
– Cipelik az árut, az embert és még lisztet is tojnak… – hümmögtem teli szájjal.
Aztán az ökölszerű dologra terelődött a téma. Nem bántam, hogy végre van egy beszélgető társ a táborban, így végül is a varázsló érkezése kevésbé hagyott keserű szájízt maga után. Fájdalomdíjat is kapok, csevegni is lehet vele.
– Hát, inkább kopogtassa a fejem tetejét, minthogy orron pöcköljön, nem igaz? – Nevettem fel, majd elvettem a felkínált bort. Nem voltam szakértője a jobb vagy rosszabb italoknak, én az alkoholt arra használtam, hogy ellazuljak, mulassak vagy éppen jó mélyen aludjak.
– Egyetlen isten? Micsoda újító gondolat – állapított meg. Engem nem érdekelt a vallás olyan módon, mint Deedrát, hogy mindezt istenkáromlásnak nevezzem. Egyszerűbb lehetett egyetlen istent vádolni az aszályért. Ahogy ettünk és hallgattam a többiek beszélgetését, éreztem a talpam húzódását. Bizonyára éppen a gyógyulás útjára lépett. Ám azonnal fel is szisszentem rá.
– Mit is mondtál Rhys, van valamid a fájdalomra? – kérdeztem. Aztán vártam a válaszát, mielőtt válaszoltam volna Raab kíváncsiskodásának, hogy minek érkeztünk úgy mégis a vidékre. Nem volt senkinek sem túl sok köze ahhoz, hogy engem végig üldöztek Nulporton és teljesen véletlenül kapaszkodtam fel éppen az ide tartó hajóra.
– Úgy hallottam, gyönyörű a vidék ebben az évszakban… – vontam vállat sejtelmes vigyorral a képemen. – Remélem nem esik le a talpam a nap végére – szisszentem fel aztán újra, megkoronázva mondandómat. A többiek amúgy is érdekesebbek voltak, Deedra például az apját kereste. Milyen jó érzés lehet, ha valaki tudja ki az apja. Én még csak megkeresni sem tudom. Biztos valami részeges csavargó volt, aki bemászott az anyám ágyába… vagy az anyám az övébe.




Deedra Gindrian, Kalandmester and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Zsivány vagyok
Naken Forerion

Anger makes you stupid. Stupid gets you killed.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
94
❖ Tartózkodási hely :
Ylore és környéke
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Tanonc (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Szept. 01, 2022 1:07 pm
MYNZASHI  ZSIVÁNYOK
Mindenki
«  szószám: 330  • Öltözet • Credit: »
K
issé elmosolyodtam, amikor Arthus kedvesem - maga módján kedvesen - védelmemre kellt. Leszakadva haladtam mögöttük Arthussal.Amennyiben beszélgetni akar vele, úgy figyelmesen hallgattam. Magam nem tudtam mit mondhatnék neki, talán mondjam el azt neki, hogy hatalmas kétségeim vannak még mindig és minden másodpercben azon gondolkodom, hogy a semmibe haladok, vagy egy hatalmas tréfa ez?
Már elmondta a kétségeit. Vagy mondjam neki a gondolatokat ami a fejemben van Aiken haláláról, hogy sötétséget hagyott?
- Evirani sert? - Kérdeztem, s tudhatja azért kérdem ezt, hiszen ahogyan Eviranban mind tudjuk ottani sernek lóhugy íze van. de azért kellően ellazít. Majd oly apaian letorkol engem.
- Már nem az vagyok, akit ismertél. - Mondtam, s kissé szomorúság költözött a hangomba.

Meglepetésemre kígyóból készült ragu főtt. Gyakori ettünk mi is ilyet Eviranban, és eljövetelem óta nem volt erre példa. Elveszem a bort, és kellemesen végig csurog a torkomon.
Hallgatom a történetet az itteni hely nevéről, és igazán kellemes névnek találom, ám a gondolatok nem jönnek ajkamra.
- Milyen kedvesek.  - Emeltem meg kicsit poharamat, mint ha rájuk innék, majd aprót kortyolok.
- Mi a…! - Állok fel, és nézek a feketeség után. Nem csak én, de a mágus is felállt.
- Ez egy? - Kérdeztem döbbenten, levegőt is elfelejtek venni.
- Számomra ez nem újdonság. - Mondtam, majd leültem. A férfi vállat von, lehet ő már többet látott ilyet. Majd kérdéseket tesz fel, mik jogosan és érdekesek.
Én nem vagyok olyan tanult ember, így inkább elöbb nézelődtem, mit kérdéseket fogalmazok meg. Tőle érthetőek voltak.
Kérdésre a férfi felel is, amit magam is érdeklődve hallgatok.
- Csodálatos.- Fejezem ki átmulatom. MInden állat oly nagyszerű, s többre értékelendő, mint embertársaim. Bár már rám se hatna a forróság.
- Megérthető. - Mondom, hiszen érthető viselkedés. Enniük kell, és féltik a kicsinyüket.
Hallottam, amit mond, de nem tudtam a szavaira figyelni.
- Ez az istenek káromlása. - Mondtam magamba durmogva halkan. Két isten van, nem pedig egy! Micsoda népség ez, miféle istenséget imádnak. Igyekszem ételből is fogyasztani.
Tovább meséli, hogy ők hogyan is imádják a hamis istenüket. Érdekes, ám nem hiszem azt, hogy helyes amit cselekszenek.
- Apámat keresem. - Mondom.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○






You step into
the Road, and if you don’t keep your feet, there is no knowing where you might be swept off to
• • •

Ahronit and Folrandír Ceilteach Kedvelték

Világi vagyok
Deedra Gindrian

Every great warrior must learn to endure and overcome the adversities of life.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1939
❖ Tartózkodási hely :
Ω Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Aug. 31, 2022 9:59 pm

Mynzashi Zsiványok
A tűz körül csöndben falatozó feleségek közül az egyiknek kis híján megakad az étel a torkán Rhysand kijelentésére, és a többiek is úgy merednek hol a varázslóra, hol pedig Raabra, mintha kísértetet láttak volna. Fizaim ellenben értve a tréfát, elkomolyodott arccal bólogat a megállapításra.
- Senki sem szokta gondolni – adja meg a sejtelmes feleletét, amit mindenki úgy értelmez, amiként kíván. Egyedül abban reménykedik, Loptur nem hallja az eszmecserét, mert az újabb rosszullétét nem kívánná. Közben a köröttük magasodó sziklák kerülnek szóba, amivel kapcsolatosan csakugyan elmosolyodva figyeli a munkaadójuk Naken feleletét. Nem tagadná, tényleg fenyegetően hathatnak a kövek azok számára, akiknek nem bírnak szent jelentőséggel, mielőtt azonban még elmagyarázhatná ezt a számukra, egy sárkány felbukkanása akasztja meg a beszélgetésük fonalát.
- Igaz, amit a varázslókról mondanak, a tudásszomjuk kiapadhatatlan – jegyzi meg jó kedéllyel, igyekezve jelezni, semmi rosszindulat nem akad az észrevételében. - Nem sűrűn látni őket, s Khaziirinek hála közelebbről sem találkoztam eggyel sem. Tüzet okádnak, levadásszák a kisebb jószágokat, de van, hogy az embernek is nekitámadnak, ha épp tojásrakó időszakuk van és a barlangjukat közelítik – magyarázza készségesen, noha nem rejti véka alá, hogy belőle komolyabb csodálatot nem váltanak ki a pikkelyes szárnyasok. - Tehát a sziklák között érzik jól magukat, méretesebb vájatokba szeretnek behúzódni. Azt mondják, a forróság rájuk mit sem hat, ezért nappal nagyobb az esély találkozni velük az égen – vonja meg a vállait, megint csak jelezve, ő inkább elkerülné azt a randevút. Kicsit aztán ő is elcsendesedik, elsősorban, hogy a vacsoráját befejezze, másrészt, hogy meghallgassa, amennyiben bárkinek volna még észrevétele, egyéb kérdése, vagy csak egyszerűen beszédtémája maguk között.
- Ő az egyetlen – szólal meg kisvártatva, miután Nakent illetően válaszra jutottak a fájdalmát illetően. Őt is érdekli, másnap nem fogja-e őket lassítani a sérülés. - Több külhoni tartja a harmadik istenségnek, még Mynzashban is vannak páran, akik ebben hisznek. Ám sokunk szerint nincs más isten, csak is ő – magyarázza, előhúzva a felsője alól a láncot, melyen a végtelen jelképe csüng, közepén két hullámvonallal. - Az ő lénye, aki a napsugarakat adja, ő az, aki az éjszaka hűvösét kínálja, ő hozza az áradást és ő büntet aszállyal. Khaziiri, aki a mágia, a szél, a tűz, a föld és a víz, egyszerűen a mindenség. És ez az ő jelképe, az örökkévalóság – mutatja közelebb nekik, már amennyiben Rhysandon kívül valakit érdekel, hisz utóbbi esetben csupán neki illegeti a nyakéket. - Szinte mindenkinek van egy medálja Mynzashban, a nap, a hold, tűz, föld, levegő vagy esetemben a víz szimbólumával. A szülők választják ki, amelyiket természetben a legillőbbnek találják a gyermekükhöz. A qieseai bazár tele van velük – teszi hozzá, visszacsúsztatva a helyére a láncot. - Mi szél hozta egyébként magukat Mynzashba? - néz végig rajtuk, hiszen úgy tűnt a kikötőben, egészen céltalan volt a többség, Rhysand esetében pedig komolyan fontolóra veszi, hogy valamiféle mágikus fuvallat kapta a hátára.

« Karaván út térkép •  Zene; Fremen, Pt. 1 • credit; »

Deedra Gindrian, Veleris and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Tulveron főkrónikása
Kalandmester

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
514
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron
❖ Szintem :
Mester




Karaván út - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Aug. 31, 2022 10:11 am
Mynzashi zsiványok
A bajtársi élcelődés, nem is annyira baráti, mint ahogy elsőre gondoltam. Ez azután lesz számomra nyilvánvaló, mikor kiderül, nem ismerik egymást régebb óta, minthogy az első sirály felkiáltott ma a kikötőben. Talán ez alól csak Deedra és Loptur kivételt, noha megeshet csak a párzási ösztönök hozták őket közelebb egymáshoz, nem meglepő ez nő és férfi közt. Ezért sem érzek késztetést arra, hogy egyszerre érkezzünk meg az épülő táborhoz, máskülönben a sivatag különös éneke sem marasztal, sürgető szó csupán azért nem gördül ajkamról, mert a karaván tagjai mit sem törődve vele készítik elő a tábort.
A felkínált étel jól esik gyomromnak, noha mértékkel fogyasztom, nem szeretnék Loptur sorsára jutni, s kevés érdeklődést is mutatok a felhasznált alapanyagok iránt. – Sosem gondoltam volna, hogy a teveürülékből ilyen jóízű kenyeret lehet sütni – forgatom meg kezemben belőle egy darabot, még mielőtt a számba tömve jóízűen le nem nyelem, pajkos szemvillantást küldve Raab felé. A sűrű történések közepette nem is igazán volt időm szemügyre venni a helyet, de Naken röpke válaszára a magasba emelem tekintem. Egyet kell értsek vele; a nap utolsó sugarai és a tűz szülte lengedező árnyak, afféle érzéki csalódást keltenek, mintha olykor felénk mozdulnának a fölénk magasadó ujjpercek. – Valóban olyan. S nem félsz, hogy az egyik ujjával megkopogtatja a fejed? – mosolyodok el halványan, mielőtt Raab a baljós képzelgést szerte foszlatva ad számunkra választ, mely számomra az újdonság erejével hat. Az árnyék, mely hívatlan vendékként érkezik, további ámulatra ad okot, s hogy jobban szemügyre vegyem, felállva kémlelem az égi ragadozót. Közelebbről csak könyvek lapjain láttam, most pedig szinte érzem a szárnyai által keltett légörvényt. – Hol fészkelnek ilyenkor? Igaz, hogy a homokba fúrják be magukat? Nappal is lehet őket látni? Útjaid során volt szerencséd közelebbről megcsodálnod őket? – megfeledkezve magamról záporoznak belőlem a kérdések, s csak akkor foglalok helyet ismét, mikor csak egyetlen ponttá zsugorodik az ezüsttel szórt sötét leplen. A tapasztalás hatása alatt hallgatom tovább történetét, már – már elfeledve éhségemet is, de nem feledkezve meg a nem messze ülő Nakenről, egy – egy pillantást felé vetve mérem fel állapotát, s ha netalán kérdése akadna, vagy csak szólna, érdeklődve hallgatom. – Ha fájdalmad lenne, szólj, talán akad nálam valami, amivel csillapíthatom – szólok neki, az egyik alkalommal, majd Fizaimra függesztem elgondolkodó tekintetem. – Azt mondtad „ az egyetlen isten keze”. Ezt miként értetted? Ő lenne az egyetlen, vagy az egyetlenből, kivált rész… segítője, gyermeke, egy hatalommal rendelkező entitás? Netalán kit mi csak harmadik istenként említünk, a néped oltalmazója lenne?


Deedra Gindrian, Folrandír Ceilteach and Kalandmester Kedvelték

Varázsló vagyok
Rhysand Earhgaze

Láttam egy flamingót, amelyik egyéni álláspontot képviselt: két lábon állt


❖ Történetem : ❖ Ulron :
191
❖ Tartózkodási hely :
El' Alora
❖ Szintem :
Kezdő (Elementáris mágia, Független varázslatok); Kezdő (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Aug. 30, 2022 5:56 pm

Mynzashi Zsiványok
Amíg Deedra ellátja Nakent az egyik félreeső szikla takarásában, s kicsit a beszédük is elhalkul, különös hangjátékára lehetnek figyelmesek a sivatagi száraz szélnek, miként a természet által formált vájatok, üregek között andalog, vagy máskor egyenest süvít. Furcsa, borzongást keltő hang, de mivel a karaván többi tagja ügyet sem vet rá, tudhatják, hogy veszedelem nem leselkedik rájuk. Legfeljebb pár másodpercig akaszthatja meg a tolvaj istápolását, aminek Deedra egykettőre pontot tesz a végére.
Naken Rhysand hátán folytatja az utat a tábor felé, míg az evirani lány és Arthus kicsit lemaradva haladnak mögöttük. Ekként lehetőségük nyílik arra, hogy egymás között beszélhessenek akár a tábor szélénél, vagy a tűz kevésbé népes oldalán.
Körülbelül egy óra, mire a felrakott zöldségekből és a kígyóból valamirevaló, fűszeres ragu fő, noha panaszra senkinek nem lehet oka. Az étel ízes és laktató, s bár a mellé kínált kelesztetlen, porhanyós, nem különben vékonyka kenyér furcsának tűnhet, a könnyedsége mégis csak jóleső. Aki kap Raab ajánlatán, még bort is ihat a felkínált víz után, de ser az nem akad. Ellenben ha Arthus még igényt tart a gyomra békítésére, Rhysand mellett citrommal élvezheti a víz frissítő üdeségét.
- Khaziiri, az egyetlen isten keze. Az Örökkévalónak is nevezzük őt, innét kapta a nevét ez a hely; az Örökkévaló keze – szólal meg falatozás közben Fizaim az újdonsült kísérője kérdésére. - Szent hely, így aki itt húzza meg magát, nem érheti ártalom. Ezt az útonállók is tiszteletben szokták tartani – magyarázza tovább, s csupán akkor akad meg a beszédben, mikor az egyre sötétedő égbolton egy termetes árnyalak suhan át a fejük felett. Jobban megnézve bármelyikük felismerhet benne egy sárkányt, melynek fekete pikkelyes hasán éppen csak megcsillan a tábortűz narancsos fénye. Nem igazán vet rájuk ügyet, tovább reppen vélhetően a barlangjába az egyre csökkenő hőmérséklet elől. - Fekete sárkányok… Nem szívlelik a hideget, éjszaka pedig más a világ, mint nappal – jegyzi meg Raab némi töprengéssel, aztán megvonja a vállait. - Visszatérve az Örökkévaló kezére, úgy tartják, az idők hajnalán Khaziiri óriásként járta a világot, amit egyre inkább a saját ízlésére formált. Lassacskán eggyé vált vele, olyannyira, hogy végül a föld magába zárta a maga örök körforgásába. Ez a kéz a bizonyítéka ennek, egy jel, hogy minden vég csupán egy új kezdet. Elvégre meglehet, hogy a föld magába zárta, de létezni nem szűnt meg – pillant végig rajtuk, majd a feltámadó hűs szellő okán megdideregve folytatja a vacsoráját.

« Karaván út térkép •  Zene; Fremen, Pt. 1 • credit; »

Deedra Gindrian, Folrandír Ceilteach and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Tulveron főkrónikása
Kalandmester

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
514
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron
❖ Szintem :
Mester




Karaván út - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Aug. 30, 2022 8:45 am
MYNZASHI ZSIVÁNYOK
Mindenki
« • @Deedra Gindrian @Naken Forerion Zene; Faolan • credit; »
A
z új ételek, na persze. Inkább csak magamban horkantottam fel, mivel úrigyík volnék, nem állt szándékomban megsérteni a munkaadóinkat. Ki harapná meg a kezet, amelytől enni kap?
- Ami biztos, pazar étkeik vannak, hölgyeknek ideálisak, nem hízlalnak, ha idő előtt kiokádja őket az ember - jegyeztem meg végül válaszként, bajszom alatt félmosollyal.
A tábor gondolata kellemes volt a megpróbáltatások után, és úgy vettem észre, nem csak nekem lett volna szükségem egy kiadós pihenésre.
- Azt csak szeretnéd, cukorbogyó - röhögtem fel halkan Naken kijelentését hallva. - Még a végén azt hiszem, direkt veretted el magad a kedves új útitársunkkal.
Itt a jövevényre fordítottam a tekintetem. Elfogadtam a kéznyújtását, erősen megszorítottam azt.
- Loptur, öröm az ürümben, bár kedves Nakennek talán kevésbé, hogy nem egy újabb hölgy csatlakozott hozzánk - leengedtem a kezem - Nem olyan rég. Ami azt illeti, pont olyan régen, hogy Naken napszúrást kapjon, mert máskülönben nem beszélne így egy hölggyel - a mondat utolsó részét szándékosan hangosabban mondtam ki, miután mindeközben meghallottam, hogy invitálta meg Deedrát a táborba. Még a végén újra ki lesz picsázva.
Annak mindenesetre örültem, hogy a lány velünk jött, annak már kevésbé, hogy népesebb lett a társaságunk. Még mindig nem ejtettük meg a beszélgetést, pedig az idő úgy éreztem, nem a mi oldalunkon állt. Talán majd ma este sort keríthetünk rá.
Ahogy a tábor felé haladunk, szótlanul mellé szegődök, és csak némán mosolyodok el az első esetes megjegyzésén.
- Egy sörnek most valóban örülnék - ismertem be. - Te kölyök, Nykon megbotránkozna ezen a szabadszájúságon, de az istenek verjenek meg, Nulport utcái ennyire megköszörülték a humorérzéked is? - mondom halkan, arcomon a jól ismert félmosollyal.

Deedra Gindrian and Kalandmester Kedvelték

Boszorkánymester vagyok
Arthus Nendrac

A sors vezeti azokat, akik követik, de magával hurcolja azt, aki ellenáll.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
425
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol, amerre a lába viszi
❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia); Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Aug. 29, 2022 6:59 pm
MYNZASHI  ZSIVÁNYOK
Mindenki
«  szószám: 335  • Öltözet • Credit: »
A
férfigyógyító kezdő kijelentésére megforgattam a szemem. Nem taglalom azt, hogy mennyire is vagyok nőies inkább.
- Vagy némi erős ital, esetleg egy vidító. – Mosolyodok rá Arthusra, hiszen hát ha ez macska jaj, akkor az a legjobb mód rá, ám azonban kétlem. Biztos nem bírta a gyomra a húst, vagy csak a nap cirógatta meg.
Szerencsére a munkaadóinknak nem ment ez az eszük.
- Azt remélem is. – Mondtam még mindig kiállva azért, amiben hiszek. Ám véleményem szerint nem így értette, ám a munkaadónk szavai – kinek már tudnom illene a nevét – elég határozott volt, így elégedett voltam.
Minél elöbb akartam túl esni az ápolgatáson, így ezt helyben akartam elintézni. Amennyiben hosszabbra nyúlna, úgy csatlakozzunk, de nem látom értelmét, hogy sokáig tapogassam.
- Hát rendben. – Sóhajtottam fel halkan, s elindultam utánuk. Pár lépés ide vagy oda, már nem számít nekem.
Bár jobban örültem volna, ha Nakenel, és majdan Arthussal is válthattam volna pár szót az új jövevényről, ám nem tehettem.
Már nyitnám a szám, amikor is válaszol Naken helyettem is.
- Kész. – Mondtam, majd elindultak a tábor fele, és kérlelt engem is, hogy menjek.
Nem is állt szándékomban egyedül maradni, de szavak, és aggodalmaknak nem tudtam hangot adni.  
Úgy vitte azt, mint egy fiatal szűzleányt, csak párszor megráztam a fejem a látványra.
- Csak gyengéden, az első mindig kellemetlen. – Vetem oda, s félre biccentem a fejem. Magam is meglepődöm már, hogy képes vagyok a viccelődésre, még ha az más „kárán” is van.
Helyet foglaltam magam is. Tevét csodáltam, és hiányozni kezdett Gesztenye.
„Mi ez a hely?” Nos erre a kérdésre csupán egyszerúen tudnék felelni, így meghagyom a munkaadóinknak. Remélem egy kígyó sem akar közben megmardni, igyekszem résen lenni.




○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○






You step into
the Road, and if you don’t keep your feet, there is no knowing where you might be swept off to
• • •

Folrandír Ceilteach, Kalandmester and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Világi vagyok
Deedra Gindrian

Every great warrior must learn to endure and overcome the adversities of life.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1939
❖ Tartózkodási hely :
Ω Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Aug. 29, 2022 6:41 pm


– Ugyan Deedra, miért fáj neked, ha Rhys… bocs, képtelen vagyok megjegyezni, olyan varázslósan hosszú… szóval, ha újdonsült barátunk jutalmának egy részét én kapom? – Érdeklődtem. Raab is hasonlóan érthette, mint én. Így hát a többiek semmilyen módon nem voltak megkárosítva, de még csak a kereskedőnek sem.
Valójában szívesebben néztem volna, ahogy a varázsló igyekszik bekenni a talpamat. A kárt mégis csak ő okozta, habár tény, hogy kecsességben és szépségeben Deedra verhetetlen volt vele szemben, de engem nem az ilyen fajta látvány érdekelt, pláne nem ebben a helyzetben. Mégis megadtam magam a többség akaratának.
– Hasonlóképpen hozzád, kedves Lop… Tur… – jegyeztem meg, ismét lebizonytalanodva a névben. – Remélem, jobban van a gyomrod. Ha igen, akár át is veheted Deedrától az ápolásom. – Kacsintottam rá. Az óvatosan részt megjegyeztem, bár éppen csak feltettem magamban a kérdést, miért is fontos neki a lány annyira.
Amilyen kellemessé kezdett válni a hangulat oly’ meglepő volt, hogy Deedra lényegében leszakadt a társaságtól egy másik sziklacsoportot választva magának. Nem erre számítottam, mármint most ez bizonyára a pénzügyi változások eredménye volt… de hát lássuk be, ha ő távol marad és mondjuk ráun a képünkre, egy adaggal több ulron kerül közöttünk szétosztásra, az pedig nekem csak is jó lehet.
– Néhány órája… ami meglepő annak fényében, hogy a hátsómba mart egy kígyó és még a csizmámat is felgyújtották azóta. – Sóhajtottam fel és csak megráztam a fejemet. Világ életemben szerencsétlen voltam. Még csak szüleim sem voltak, ráadásul lopnom kellett és még egyszerű senkiként is meg akarnak ölni.
– Azt hiszem, még cipelned kell. – Feleltem és ha nem ütköztem ellenállásba, visszakapaszkodtam varázslócimboránk hátára. Csak egy pillantást vetve a lányre: – Na, kislány, nem csaltakozol? Étel, kellemes tábortűz… utolsó esély! – Persze, Naken, pont most legyél kedves, amikor a pénz fontosabb lenne minden másnál. Karjaim átfonták a varázsló nyakát, hogy könnyebben maradjak a nekem felkínált háton.
A táborban aztán végül leültem valahova, hogy tovább pihentessem a talpamat. Eddigre már éppen elég éhes is voltam, mégis is figyeltem a társaságra. Az éhség nem volt elég indok arra, hogy másképpen tegyek.
– Valami ököl. – Vontam vállat, nagyjából ennyi maradt meg abból, amit Raab mondott. – Olyan, mintha egy óriás kővé dermedt ujjai meredeznének a homokból, hogy rámarkoljanak a gyanútlan erre járóra.




Deedra Gindrian, Kalandmester and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Zsivány vagyok
Naken Forerion

Anger makes you stupid. Stupid gets you killed.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
94
❖ Tartózkodási hely :
Ylore és környéke
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Tanonc (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Aug. 29, 2022 10:35 am
Mynzashi zsiványok
Deedra és Naken problémája szinte egy tőről fakad, így mikor Fizaim a harcos amazonnak, már – már bókolva válaszol: - Pont ezért – hanyag kéz lendítéssel mutatok munkadóm felé, s nézek a még mindig sopánkodó férfira. – Mégis mit vársz még tőlem? – tárom szét a karom, miután gondolva az átélt kellemetlenségére, ajánlom fel bérem egy részét számára, s mégis tovább dünnyög az orra alatt. – Járhattál volna rosszabbul is. Ülhetnél most meztelen hátsóval is a homokban, a nadrágod darabjait markolászva – nagyot fújva dörzsölöm meg tarkóm. – Konyítok hozzá egy keveset. A citromos víz is megteszi, s ha jut nekem is, úgy lenne a legjobb – biccentek a kérdésre. Jobban oltja a szomjúságot, mint a negédes bor, mely a hőségtől még jobban az ember fejébe száll.  Nem kevés hiányzik, hogy magára hagyjam a díszes kis kompániát, de szerencse a szerencsétlenségben Fizaim gyorsan menti a helyzetet. Még ilyen kapzsi társaságot nem láttam, a kutyák nem marakodnak így az eléjük vetett csonton, mint ők itt ketten. Csoda, hogy idáig eljutottak élve, és nem szegték egymás torkát. Így csak egy bólintással adok hitelt Raab szavainak, hogy a saját jussomból kínáltam a többletet Naken számára. Messze áll tőlem a követelőzés, egy idegen tájon, idegen emberek közt. Halvány mosolyt eresztettem az elismerően hangzó szavakra. – Ne aggódj, elnézve több hús van az elhullott állaton, amit keselyűk marcangolnak, mint rajtad – szavaimról egy csepp gúny sem csordul, s barátságosan a vállát is megveregetem, mielőtt segítek a hátamra kapaszkodni neki. Arca több megélt korról árulkodik, mint az enyém, mégis úgy csüng rajtam, mint messze lévő húgaim hajdanán. Bár ismeretségünk döcögősre sikeredett, egyelőre még ő az egyetlen, aki hajlandó a kérdésemre választ adni, s ezért némán ugyan, de hálás vagyok neki. Nem értve a lány választását a távolabb lévő sziklacsoportot illetően, de ha ideiglenes csomagom, kérdő pillantásomra beleegyezéssel felel, hát nem bánom, elbattyogok vele odáig s egy kisebb kőre helyezem. Időközben a Loptur nevezett alaki is csatlakozik hozzánk. – Rhysand – nyújtom felé kezem, s amennyiben elfogadja üdvözlésem, rázom meg kezét. Ha Deedrának, komolyabb mondandója mégsem akad, magam kíváncsiskodom tovább. – Régóta álltok Fizaim szolgálatában?
- El tudsz jönni a táborig? – fordulok Naken felé. Akár tud a saját lábán jönni, akár a hatámon kell cipelni, az ápolás végeztével a tábor felé indulok. Hacsak nem akar még maradni. Száraz a torkom, éhes a gyomrom és valahogy biztonságosabbnak tűnik a felizzó tábortűz mellett. Odaérve, ha szükséges segítek a letáborozásban, majd kényelembe helyezem magam, s elfogyasztom a kapott ételt. - Mi ez a hely?


Deedra Gindrian, Kalandmester and Naken Forerion Kedvelték

Varázsló vagyok
Rhysand Earhgaze

Láttam egy flamingót, amelyik egyéni álláspontot képviselt: két lábon állt


❖ Történetem : ❖ Ulron :
191
❖ Tartózkodási hely :
El' Alora
❖ Szintem :
Kezdő (Elementáris mágia, Független varázslatok); Kezdő (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Aug. 27, 2022 1:45 pm

Mynzashi Zsiványok
- Azt mondják, a női kéznél nincs gyógyítóbb hatalom. S máskülönben a maga társa – mosolyodik el Fizaim, még mielőtt Rhysandnak szentelné a figyelmét. A hálálkodást méltóságteljes főhajtással fogadja, a kérdést illetőn pedig momentumokra eltöpreng. - Attól tartok semlan nincs nálunk. Jól ért a növényekhez is? - kíváncsiskodik, elvégre nem árt tudnia – csakúgy a kalandoroknak -, hogy a kísérői miben jeleskednek. A többiek mellett az újdonsült bérence közlékenyebbnek hat, s ezt a lehetőséget igyekszik is kiaknázni. - Talán némi citromos víz jót tenne neki, készítünk a vacsorához – tekint el ő is Arthus felé, aki láthatóan kezd megkönnyebbülni az eddig magában tartott kényelmetlenségtől. - Egyébiránt azok között előfordul, akik először jönnek Mynzashba. Új ételek, új környezet… - vonja meg a vállait, miszerint választhatnak, a megannyi ismeretlen hatás közül, mi feküdte meg a férfi gyomrát. Az mindenesetre meglepi, hogy a varázsló ilyen előzékeny Nakennel, s ami még inkább, hogy a bérezésnél a hangját kevésbé hallató Deedra ezúttal határozottan kiáll a véleménye mellett.
- Ugyan, kisasszony, semmi ok a felháborodásra! Minden bizonnyal a kedves jó varázsló úgy gondolta, a saját részéből ajánl tizenöt ulront Naken barátunknak – legyint egyet, olyan hangsúllyal ejtve le a szájáról a szavakat, amellyel jelezni kívánja; amennyiben nem így gondolta, akkor is ekként fog történni. Nem fűlik a foga még több pénzétől megszabadulni. - Tehát, ahogy kívánja. Ha csatlakoznak a táborhelyen, addigra kerítünk egy szabad kendőt is – bólint az egyezségükre, s ha másban valóban nincs rá szükség, hátrahagyja a kísérőit előkészíteni az este méltó eltöltését mindannyiuk számára.
Rhysand ajánlata szerint a készülő táborban lenne ildomos leápolni Nakent, aki bizonyára egyetért vele, miként a hátára pattan, viszont amikor már elindulnak, láthatják, hogy Deedra legfeljebb a szomszédos szikla árnyékába húzódik, semmint a karaván után igyekezne. Talán szeretne valamit maguk között megbeszélni, távol a munkaadójuk érdeklődésétől?
Nakenen, Rhysandon és Arthuson a döntés súlya, visszafordulnak-e maradni a maguk magányában, amíg egyáltalán a tábor elkészül, vagy rábírják Deedrát a csatlakozásra? Idejük még tulajdonképpen akad egy röpke megbeszélésre vagy bármi másra, hiszen a nap még nem bukott alá teljesen a horizonton, így a váratlan sötétségtől nem kell tartaniuk, a fölébbük magasodó sziklák ellenben elnyúló árnyékokat vetnek, amelyek érezhető felüdülést kínálnak a forrósággal szemben.

« Karaván út térkép •  Zene; Fremen, Pt. 1 • credit; »

Folrandír Ceilteach, Arthus Nendrac, Rhysand Earhgaze and Naken Forerion Kedvelték

Tulveron főkrónikása
Kalandmester

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
514
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron
❖ Szintem :
Mester




Karaván út - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Karaván út - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
5 / 8 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: téktér :: Mynzash-
Ugrás: