Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Karaván út - Page 6 KaDiPE5
Karaván út - Page 6 KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Krónikás
83 Hozzászólások - 23%
Kalandmester
60 Hozzászólások - 16%
Rhysand Earhgaze
59 Hozzászólások - 16%
Folrandír Ceilteach
54 Hozzászólások - 15%
Deedra Gindrian
31 Hozzászólások - 8%
Ezaras Azildor
30 Hozzászólások - 8%
Naken Forerion
19 Hozzászólások - 5%
Ned Hawke
11 Hozzászólások - 3%
Nîndaer
10 Hozzászólások - 3%
Veleris
9 Hozzászólások - 2%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Termékenység havi
Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális havi kihívás
Dobj D6 kockával egy címet, amihez írj egy minimum 700 szavas reagot a Csöndes kalandokba! Bővebben a Próba topikban!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Yesterday at 10:18 pm
• Asszociáció

Yesterday at 10:18 pm
• Szólánc

Yesterday at 9:58 pm
• Karaván út

Hétf. Szept. 26, 2022 11:26 pm
• Fehér-tenger

Hétf. Szept. 26, 2022 4:04 pm
• Erdei tisztás

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Nincs

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 2 Bots

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
1
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
2
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Karaván út

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
Utolsó Poszt Szomb. Aug. 27, 2022 8:47 am
MYNZASHI ZSIVÁNYOK
Mindenki
« • @Deedra Gindrian @Naken Forerion Zene; Faolan • credit; »
A
z ebéd úgymond kiadós volt, talán túlságosan is. Jobban el voltam foglalva azzal, hogy ne a nagyközönég előtt adjam ki a bendőm tartalmát, mintsem azzal, hogy kit fújt hozzánk a passzátszél.
A társaságba egyelőre még nem kapcsolódtam be, fél szemmel láttam azt is, ahogy a cukorbogyót elpicsázta. Szimpatikus nekem ez a kölyök. Mert bizony kölyök képe volt, habár a jelek szerint rátermettebb fából faragták.
Nem tudom, mi volt az ebédbe, de az is biztos, hogy jó ideig nem fogok enni a kereskedők főztjéből. Féloldalasan feléjük sandítottam, miközben az értékes vizet arra pazaroltam, hogy kiöblítsem a számból azt a förmedvény ízt.
Megtöröltem a homlokom is, hiszen egész leizzadtam a mutatványban.
Megigazítottam az ingem, hátra tűrtem font varkocsom, és amint biztosan tudtam állni, legalább annyira biztos léptekkel indultam meg a többiek felé.
- Te is jól szarul festesz cukorbogyó - jegyeztem meg halkan, amíg elhaladtam mellette. - De kész szerencse, hogy van egy ilyen remek hölgy, aki ápol. Csak óvatosan - kacsintottam rá, de ez cseppet sem a cinkos kacsintás volt. Deedre mindenesetre rendületlenül ápolta a lábát, én viszont közel sem szorultam asszonyi segítségre. Inkább vízre. Sok vízre.

Kalandmester and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Boszorkánymester vagyok
Arthus Nendrac

A sors vezeti azokat, akik követik, de magával hurcolja azt, aki ellenáll.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
425
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol, amerre a lába viszi
❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia); Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Aug. 26, 2022 7:12 pm
MYNZASHI  ZSIVÁNYOK
Mindenki
«  szószám: 335  • Öltözet • Credit: »
S
zavaimba vetette a hitet vezetőnk, és ennek hangot is adott. Ám az eseményeket követnem kellett.
A varázslat eredménye képen Naked cipőjének talpa leválik. Ezért a férfi, elesik.
Szavak elsuhantak mellettem, de megráztam a fejem, s már késve, de igyekeztem nem udvariatlan lenni.
- Nem tudnám meg mondani. – Válaszoltam megkésve, de be kell azt valljam a varázslat elvonta a figyelmem, hiszen még soha vagy tán nem emlékszem, hogy találkoztam volna ehhez hasonlóval.
Tapsba kezd, én pedig csak pislogok.  Hozza ide nekem? Kikerekedett a szemem.
- Hát istopályos leánynak látszom? – horkantam fel, de elvettem azt, egy sóhajjal.
- Legyen. – Egyezek bele végül. Mágus meg is jegyzi a történteket, de remélem, nem gondolja, hogy ilyen nő lennék, aki majd amikor bibis lesz az ujja beköti neki.
Elismétli a nevem, majd végig mérem némán. Ekkor ugrik be, hogy Arthus még javában rosszul van. Róla csak azért gondoskodnék, mert régi ismeretség, és apám által kötődöm hozzá.
Bátorság? hmm, női cica harc inkább. De nem mondom ki a szavakat hangosan, hiszen nincs kedvem nekem itt a melegben bohóckodni.
- Ilyen hajóút és sok ital után magának is az lenne. Mi nem ide hoppantunk. – Gúnyolódom kissé, sajnálom vagy nem, nincs kedves hangulatom már hónapok óta.
Ám már ő is közénk tartozik valamelyest, szóval egye fene nem leszek vele tovább oly goromba, még is csak csapatban kell lennünk, hiszen látjuk, mi féle veszedelmeket rejt Tulveron ezen része.
ám rögtönk máshogyan kezdem gondolni, mikor is követelőzni kezd.
- Miért is kellene neki több pénz? Mert le hokuszpókuszálta a cipőjét? – Kérdő pillantást vetettem.
- Bocsásson meg, de nem érzem ezt jogosnak. Győztesnek rendben van, dehogy fájdalomdíj. – Mondtam a vezetőnknek, hiszen ennyi lehetne benne, már így is több a jussa, amit én visszautasítottam tekintetve vezetőnk anyagiaira.
Bár előbb mondta, ám még sem érzem igazságosnak, gondoltam ezt megjegyzem, hiszen tudom úgy sem az én szavam fog döntést hozni.

Majd ismét valamiféle varázslat, amivel helyrehozza tán az okozott kárt.
- Na gyere, nincs időm egésznap. – Mondtam, majd amennyiben ide ér, és segít neki akkor elkezdem a lábának ápolását.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○






You step into
the Road, and if you don’t keep your feet, there is no knowing where you might be swept off to
• • •

Folrandír Ceilteach, Kalandmester and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Világi vagyok
Deedra Gindrian

Every great warrior must learn to endure and overcome the adversities of life.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1939
❖ Tartózkodási hely :
Ω Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Aug. 26, 2022 4:40 pm


A talpam borzalmasan fájt, szinte éreztem, ahogy hólyagosodik ki a bőr. Hiába próbáltam palástolni a könnyeket, amik a szemeimbe szöktek a kín nyomán a büszkeségemen esett csorbát nem tudta semmissé tenni.
- Máris Deedrára bíznád az ápolásom, miközben te okoztad a kárt? - kérdeztem a megjegyezhetetlen nevű varázslót, amint sikerült mélyebb levegőt vennem és kevésbé fájdalmas hangon kierőszakolni magamból. Mindent megtettem, hogy még ebben a kellemetlen helyzetben is a lehető legerősebbnek tűnjek.
Természetesen mindennek a vége, amellett, hogy megjavítják az amúgy is szörnyű állapotban lévő csizmámat, az volt, hogy ő is részesül a harmincöt ulronban. Keserű szájízzel vettem tudomásul a tényt, amint felültem és csak végig dörzsöltem az arcomon, hogy a könnyek nyomait is eltüntessem. Az ulronnál amúgy is jobban fájt, hogy a hátsóm alatt is éreztem a forróságot, bár közel sem olyan égetően, mint mezítelen talppal. Ez annyira megviselt, hogy egy pillanatra talán még a beszélgetésből is kimaradtam.
- Micsoda nagy lelkűség.- Biccentettem felé. Nos, éppen tizenöt ulront ért a büszkeségem, amit megsebzett. Nem voltam ellenére, hogy megfizesse a fájdalmat, amit átéltem.  
Zavartan simítottam végig a hajamon, ahogy megfigyeltem az ismeretlen mormogás közben. Idegen volt, mégis ismerős. Meglehet néha elkaptam egy-egy szót Ylore városában, amikor valaki varázsolt, bár felidézni nem tudtam. A mozdulatnak köszönhetően persze megint kivillantak hegyes füleim, de nem számított. Túlságosan lenyűgözött, ahogy a csizmám helyreállításon fáradozott.
- Tényleg jobb, mint újkorában. - Pillantottam rá és a hangomban némi elismerés csendült, de nem, nem akartam hagyni, hogy elcsábítson a boszorkánykodásával. Még a végén azt is megbocsátom neki, hogy elorozta a pénzt, amit magunknak akartam megszerezni.  
- Biztos vagy benne, hogy elbírsz? - kérdeztem vissza. Férfihoz képest persze alacsony voltam és inkább sovány, semmint edzett vagy testet. Nem ettem eleget, hogy izmom vagy hájam fejlődhessen. - Persze megpróbálhatod. - Tettem hozzá, szinte mentegetőzve és hagytam, hogy a hátára kapjon. Természetesen úgy kapaszkodtam, mint valami apró gyerek az anyjába, szorosan karolva át a nyakát. Kölyökkorom óta nem kapott fel senki, rettegtem, hogy visszadob a forró homokba. Ráadásul mindeközben még a csizmáimat is ott szorongattam az ujjaim között.
-  Qieseába akar eljutni Raab. Vagy hova. - Dünnyögtem a fülébe.



Deedra Gindrian, Kalandmester and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Zsivány vagyok
Naken Forerion

Anger makes you stupid. Stupid gets you killed.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
94
❖ Tartózkodási hely :
Ylore és környéke
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Tanonc (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Aug. 24, 2022 9:58 pm
Mynzashi zsiványok
Még el sem kezdődött s már vége is van. Nem mardos bűntudat, mindenki azzal küzd, amije van, s számomra a mágia az, melyre támaszkodhatok. Kissé dagasztja a mellem az elégedettség – igaz egy tét nélküli küzdelemben-, de a tornyokon kívül is sikerült életre kelteni, a bennem áradó varázserőt. Máskülönben Nyurga is élhetett volna a felkínált lehetőséggel. Nem sokat tétovázok, a szikrázó homokot taposva indulok meg a férfi felé, csak akkor torpanok meg egy pillanatra, mikor életem megrövidítését tűzi ki céljául. – Ha felhólyagosodik, majd felültetünk egy tevére – felé magasodva nyújtom felé kezem, hogy felsegítsem. Amennyiben elfogadja segítő jobbom, felhúzom. A bőrén végig gördülő nedvességre ügyet sem vetettem, a fájdalom a legedzettebb lelkeket is térdre kényszeríti. – Sajnálom, amiért ily kellemetlenre sikerült találkozásunk. S mint, hallottad akad itt kenőcs, mellyel enyhítheted fájdalmadat – szorítom meg barátian felkarját, amennyiben nem maga áll talpra vagy marad ülve.  – Vagy Nem kell, azt tudnod kisasszony megeshet segítségedre lesz – intek fejemmel a harcias fehérnép felé, kinek nevét csak később tudom meg Fizaim által. – Csizmára pedig, ne legyen gondod, jobb lesz, mint új korában – bólintottam Raab szavaira, hisz tudása vagy megérzése jónak bizonyult. – Köszönöm Fizaim,  a nagylelkűséget, amiben tudok, a segítségére leszek – határozott mozdulattal fogadom és szorítom a felém nyújtott kezet. – Deedra …és Naken – egy- egy biccentéssel ismétlem az elhangzott neveket. – Lopourt… talán neki sem ártana valami, ha esetleg akad semlan abban a zsákban, az segíthet. Egyébként gyakoriak az efféle megfekvések? – vonom össze gyanakvón méregetve a távolban könnyítő férfit, majd Fizaimra vetek egy sanda pillantást. – Ami pedig a fizetséget illeti, tizenöt ulront adjon Nakennek fájdalomdíjként, s ami pedig engem illet, jobban örülnék valami rongynak a nap forrósága ellen. Bevallom felkészületlenül ért ez a kis kiruccanás – mondom, még mielőtt távozna s maradunk magunkra. Amennyiben senki nem kívánja megtörni a kínos csendet, úgy magam teszem meg a korában elhangzott ige újbóli mormolásával. Melynek eredményeként pillanatok leforgások alatt áll újra össze az, mi előbb széthullott korábbi vagy annál jobb állapotba. – Parancsolj. Azt javaslom, a lábad a szikláknál, a táborban lássuk el – mindenképp kényelmesebb lenne. – Elviszlek odáig a hátamon – ajánlom fel. Ruhástól se nyomhat többet, mint Ezaras, így nem jelenthet túl nagy kihívást ez a pár méter. Ha ráállnak, segítek Nakennek felkapaszkodni a hátamra, s elindulok vele Fizaim után. Azonban, amennyiben ragaszkodnak, a helyszíni ápoláshoz nem ellenkezem. Előzékenyen adom át a terepet az ifjú hölgynek. Bármiként is döntsenek, felteszem az egyik engem foglalkoztató egyik kérdést. – Hová és meddig is fog tartani az út?

#varázslat: Tárgymanipuláció

Deedra Gindrian, Folrandír Ceilteach and Kalandmester Kedvelték

Varázsló vagyok
Rhysand Earhgaze

Láttam egy flamingót, amelyik egyéni álláspontot képviselt: két lábon állt


❖ Történetem : ❖ Ulron :
191
❖ Tartózkodási hely :
El' Alora
❖ Szintem :
Kezdő (Elementáris mágia, Független varázslatok); Kezdő (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Aug. 24, 2022 7:31 pm

Mynzashi Zsiványok
- Hiszek a szavainak, Deedra – bólint Raab, majd karbafont kezekkel figyeli a küzdelmet. Avagy figyelné, ám a varázsló szélsebesen ejti le a szájáról a mágikus szavakat, amelynek hozományaként Nakennek esélye sem marad talpon maradni – ahogy meglódulna az ellenfele irányába, leválik a csizmájának talpa, a váratlan forróság és a lépése alá gördülő anyag pedig tesz róla, hogy felbukjon. Nem csoda, hogy az evirani lány nem felel Fizaim kérdésére, elvégre ennyi idő alatt képtelenség is lett volna bárki mellé állni egy fogadásban. Azt viszont megállapítja magában; a tiszteletreméltóságot bizonyította a jövevény a gyors reakciójával és az észjárásával, no meg azzal, nem egy botcsinálta mágus.
- Bravó! - kezd tapsba a nyurga férfi, bár látva a tolvaj állapotát, hamarost elhagyja a jó kedélyét. - A sivatagban nem ritka az égés, van nálunk enyhítő kenőcs és gyolcs is. Másnapra kutya baja nem lesz! - ajánlkozik a kelleténél talán előzékenyebben, mivel komolyabb sérülésekre nem számított. - Fiam, hozd ide a kisasszonynak a felszerelést – int a fiatalabbik Fizaim felé, aki egy bólintással veszik el könyökig az egyik málhában. Kisvártatva aztán odasétál hozzájuk, Deedra felé nyújtva a Naken sérülését enyhítő holmikat.
- Akad félreeső lábbelink, hacsak nem szánja meg a varázsló és hozza helyre az eredetit – sandít Raab a kompániájuk legújabb tagja felé, noha a felsejlő lehetőség nem több mint egyszerű tipp a részéről. Halovány lila elképzelése sincs arról, miféle hatalommal bírnak a varázstudók. - Máskülönben, ahogy megbeszéltük, a városig csatlakozhat mellénk, kap elemózsiát és a többieknek kiszabott jutalmat is, ha van kedvtelése a karavánunkat megvédeni a tudásával. Harmincöt ulron – lép Rhysandhoz, hogy kézfogással pecsételhessék meg az alkut, és egyúttal tisztességgel köszönthesse is az ifjút. - Engem Raab Fizaimnak hívnak, ők pedig a kísérőim, Deedra, Naken, amott pedig Loptur, akinek megfeküdte a gyomrát a sivatag – horkant fel, eltekintve egy kósza momentumra a vivern felé. Közben a kereskedőtársai csendes biccentésekkel haladnak el mellettük az elhagyatott táborhelyhez, hogy helyet csinálhassanak maguknak és felkészüljenek a vacsora készítésre, illetőleg az éjszaka átvészelésére.
- El kell ismernem, mindkettejük bátorsága és kiállása megnyerte a tetszésemet, a legjobb boromat kínálom hát a mai vacsorához – pillant vissza rájuk. - Ha rendbe szedték a társukat, csatlakozzanak mellénk az Örökkévaló kezénél – int a hatalmas kőujjak felé, amelyek mintha csak azért nyúlnának fölé a homoknak, hogy vasmarokra foghassák a közéjük keveredő áldozataikat. Amennyiben tehát nincs szükség másban a segítségére, a saját társaihoz sétál, hogy a tábor felállításában és a tevék ellátásában működhessen közre.

« Karaván út térkép •  Zene; Fremen, Pt. 1 • credit; »

Deedra Gindrian and Folrandír Ceilteach Kedvelték

Tulveron főkrónikása
Kalandmester

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
514
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron
❖ Szintem :
Mester




Karaván út - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Aug. 24, 2022 6:47 pm


Gyűlöltem a szabályokat, mert nem tudtam magam tartani hozzájuk és tiszta játékban könnyen elbánhattak velem. Nem tisztában is minden esély megvolt rá, hogy ledönt a lábamról. Bár a fájdalmat egész jól tűrtem, sem alkatom, sem képességem nem volt a test a test elleni küzdelemhez, ezzel pedig sajnálatos módon még tisztában is voltam, habár büszkeségem alig ha engedte volna ezt kifelé mutatni.
– Még sosem találkoztam mágussal, így sajnos nem tudom, mennyire tiszteletreméltók – böktem oda Raab nyálas szövegére a Fehér-szigetről származó varázslókkal kapcsolatban. Mindenesetre ez a Rhystúlhosszúnevevanakárki bebizonyíthatta, hogy az. Én szívesen elismertem a vereségemet. Tolvaj vagyok, ugyanakkor van némi fogalmam mások tiszteletéről, ha éppen nem állnak köztem és a megszerzendő vagyontárgy között. Jelenleg némi ulron volt a kérdés, amit ugyan szívesen szereztem volna meg ételre, de mégis csak jobban aggasztott volna a dolog, ha szépséges ékszert ajánlott volna fel Raab. Kétségtelenül annyira szerettem a csillogó dolgokat, mint a szarka…
A szavak zavartak meg, amiket olyan furcsán idegennek éreztem. Nyilván szükség volt hozzá a mágiához. Pedig volt terv: homokot szórni a szemébe, elvakítani… de ehelyett, hagytam, hogy a bűvészmutatványa szószerint ledöntsön a talpamról. Nem volt nehéz dolga. Az amúgy is viseltes csizma elszakadt, a talpam a forró homokhoz ért. Ehhez nem szoktam odafent Ylore falai között, így hát morogva, de éppen csak fel nem kiáltva, terültem el.
– Ha hólyagos lesz a talpam, én vágom el a torkod, míg alszol… – dünnyögtem, jobb kezem ujjaival a szemhéjaimat masszírozva, hogy elfedjem a fájdalomtól kicsorduló könnyeimet. Nem voltam kisbaba, hogy sírjak, de az égésnél nagyobb kínt nem tudtam elképzelni.
– Valakinek le kell ápolnia… – folytattam fennhangon, bár a kétségbeesés jele sem csendült a hangomban. Azért, ahogy elhúztam a kezem, még megláthatták a könnyeimet, ahogy kisiklottak a szemem sarkán, beleveszve az arcszőrzetemben. – És nem mellesleg egy csizma sem ártana – folytattam a magam szenvtelen stílusában.



Kalandmester and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Zsivány vagyok
Naken Forerion

Anger makes you stupid. Stupid gets you killed.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
94
❖ Tartózkodási hely :
Ylore és környéke
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Tanonc (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Aug. 23, 2022 1:16 pm
MYNZASHI  ZSIVÁNYOK
Mindenki
«  szószám: 215  • Öltözet • Credit: »
N
aken nekem adott igazat, mire egy gyors pillantást vetettem rá. Végre valakinek van esze. Figyelmesen hallgatom a körülöttem lévő történéseket. Ahogyan a munka adónk arról beszél, hogy mi is történt múltkor. Megemelkedik a szemöldököm. Micsoda kedves kis történet, gondoltam magamban.
Felém intézi a szavait, de nem reagálok csupán a tekintetem végig jár rajta.
Fehér-sziget, abszolút nem tudom miről beszélnek, miért olyan nagy dolog ez. Ám bizonyosan olyan hely lehet, ha még itt is tudnak róla.
Többet kellett volna figyelnem az öregekre, vagy az emberekre, akik oda látogattak.
- Majd a kardom ítél, ha úgy van, ne aggódjon. - Csodáltam meg azt, majd figyelem tovább a történéseket.
Összecsapja a tenyerét, láthatólag nagyon megörült neki. Felsóhajtottam. Soha nem érünk a városba.
- Vigyázzanak, nehogy bibisek legyenek. - Mondtam egy kedves kis mosollyal.
Mit mondhatnék? Cica harba nem akarok avatkozni, nincs vér.. unalmas. Bár értem, de nem érdekel. Azonban figyelni fogok, hiszen ez a Naken inkább velem van, és amennyiben a kisfiú olyat tesz, ami nem illendő akkor suhintok, ha kell.
“háromig számolok” mondja, majd helyére tettem a kardom, és keresztbe fontam a karom, jól megvetve a lábam.
Reménykedtem nem varázslat let, de motyogásából arra következtetek… na meg igen ujjai mozdulataiból, s várom a varázslat eredményét.
Olyan gyávák ezek a varázslók. Puszta kézzel soha sem mernek küzdeni, bár mit tehetnének? Meg magam is használni, ha lehetne, azt be kell valljam. Ám erőm soha nem adnám fel, kis ácsorgásért, nekem a ruhám bepiszkolása volt mindig a megfelelő.




○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○






You step into
the Road, and if you don’t keep your feet, there is no knowing where you might be swept off to
• • •

Kalandmester and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Világi vagyok
Deedra Gindrian

Every great warrior must learn to endure and overcome the adversities of life.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1939
❖ Tartózkodási hely :
Ω Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Aug. 23, 2022 10:31 am
Mynzashi zsiványok
… a barátaimnak, javítanám ki a cingár alakot, de vállvonással hagyom annyiban a dolgot, legkevésbé van kedvem a lenyugvó nap forróságában tovább aszalódni. – Neked mindenképp – vetem oda még számára, mielőtt a harcias üdvöske mérne rám az eddiginél is ostorozóbb pillantást a fenyegetőzés mellé. Nem állítom, hogy a kard villogtatás, nem okoz bennem pánikot, de éppen úgy nem szívlelem. – Ha nem kényszerítesz, eltekintek tőle, Nem kell azt tudnod kisasszony – folytom el magamban az engem ért kellemetlenséget, kihasználva a látszólagos kölcsönös fenntartásokat. Bárki is legyen az a Khaziiri, a Fel- vagy Alvilágban, vagy pusztán a halandó földön, remélem hamar megunja az akadékoskodó szavakat, s a rögtönzött felvilágosító órát – melyek azért dagasztják a mellem, s bősz bólogatást csalnak ki belőlem – átérezve, szenvedésem a kellemetlenül izzasztó klíma alatt, melyre egy cseppet sem voltam felkészülve. Már- már türelmetlenkedve adnék hangot felháborodásomnak, mikor kardélre hánylak mennyecske feltételezése, halk kuncogást csal ki belőlem. Eddig nem gondoltam volna, hogy ilyen félelmetes fizimiskával rendelkezem, de remélem, ráírja az ajánlólevelemre, s a többi bőszen támogatja aláírásával. Még szerencse, hogy a gazvezír vajszíve, vagy ki tudja miféle ravasz vagy nevelő célzatok irányítják, de rááll az ajánlatomra, még ha, ezért mágiám pazarlásával kell fizetnem szórakoztatásáért, mint valami bazári majomnak. Még szerencse, hogy a kitüntető figyelmet nem egyedül kell élveznem, s csatlakozik mellém csenevész uraság is. – Ahogy akarjátok – tárom szét karjaimat, ha már a szabályok felállítását rájuk bízva, sok elvárásnak nem kell megfelelnem. Mindenesetre ellenfelem büszkeséggel kevert bátorsága elismerő pillantást követel tőlem. Elnézve az esélyeket, még ha az erő serpenyője az én oldalamra is billen, a gyorsaságával mindenképpen számolnom kell, ha közelembe jut. Bár tény, volt részem, a szegénynegyedben burjánzó mocsokkal, s nevelt is sokáig, ám lassan egy éve, hogy a tornyok közt élek, s félek emlékeim megkoptak. Míg a játékmester meg nem adja jelet, gondolatban készülök fel a lehetőségekre, és akasztom nyelvemre az igét. Sokat nem is kell várni, az elharsanó szóra, melyre ajkamról is leperegnek az elf szavak s ujjaim lágy hullámzásával bűvölöm meg a feltételezhetően felém iramodó férfi lábbeliét. Amennyiben tervem beválik és a lábáról leszakadó csizma a talpa bőrét égető forró homok a földre kényszeríti a küzdelemnek vége is. Amennyiben a kínt leküzdve tart felém tovább, akkor magam is megindulok felé, akár egy dúvad s kissé meggörnyedve próbálok a mellkasának csapódva felnyalábolni és a vállam felett átdobni lendületét kihasználva.

#varázslat: Tárgymanipuláció
d20: 13




Varázslat következménye: Naken nem marad talpon
Támadás: sikeres

Deedra Gindrian Kedvelte

Varázsló vagyok
Rhysand Earhgaze

Láttam egy flamingót, amelyik egyéni álláspontot képviselt: két lábon állt


❖ Történetem : ❖ Ulron :
191
❖ Tartózkodási hely :
El' Alora
❖ Szintem :
Kezdő (Elementáris mágia, Független varázslatok); Kezdő (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Aug. 22, 2022 8:47 pm

Mynzashi Zsiványok
Raab kereskedő, s mint olyan, jól ért az emberek megítéléséhez, máskülönben nem lenne képes akkora hatékonysággal a vevőire tukmálni a portékáit, vagy a kelleténél egy icipicit drágábbért adni azt, ami nem ér annyit. Ebből kifolyólag képes felmérni, hogy a szikla tetején szabadkozó alak vagy rendkívüli színészi képességekkel van megáldva, vagy valóban nem akar problémát, s elnézve, a felszerelése közel sem a sivataghoz idomul, valamivel közelebb billen a mérleg nyelve az utóbbi feltételezéséhez. Az persze megint csak fintort varázsol a képére, hogy holmi tárgyként van emlegetve, de neki is van életösztöne.
- Így is van – bólint Naken felháborodására. - Ugyanakkor az egyik társuk szó nélkül tűnt el, mire a karaván útra léptünk, lett némi tartalékom – vonja meg az egyik szemöldökét. - Másrészt hallották az urat, a Fehér-szigetről származik, azzal pedig nem szokás viccelődni. A hófehér hegység mágusait tisztelni szokás, s ha mégis hazugsággal méri a szavait, úgy Khaziiri ítélkezzen felettünk – fog a nyakában függő medalionjára, ami a végtelen fektetett nyolcasát formázza.
Közben a Rhysandként bemutatkozó újabbat csavar az ajánlatán, ami nem kérdés, hogy elégedetté teszi. Való igaz, szeretnek a sivatagi népek alkudozni, és hogy valaki már ennyit ismer róluk, csupán tovább növeli a magabiztosságát a döntése helyességében.
- Legyen úgy, egy jó alkunak sosem vagyok ellenére! - csapja össze a tenyereit, amire a mögöttük ácsorgó tevék érdektelenül mozdítják a füleiket. Kisebb szélfergeteg andalog végig a sziklák között, rejtekébe űzve az eddig a köveken sütkérező gyíkot, és kellemesen frissítve a megfáradt kalandorokat is. - A két szabály, hogy vérontás ne legyen, és addig tart a küzdelem, míg valaki földre nem kerül. Ha döntetlen, úgy mindkettőjüket nyertesnek találom – osztja meg Fizaim a sebtében a fejébe röppenő feltételeit, dacára Naken felcsattanásának, ugyanis a tömör összefoglalóba még bőven szőhetett csalafintaságokat az élénk fantázia.
- Akkor, ha készen állnak, háromig számolok! - szólal fel ismét, amire a karaván hátramaradó tagjai érdeklődéssel nyújtóztatják a nyakukat, hogy láthassák, miféle küzdelem kerekedik a váratlan üzletből. S amennyiben készen állnak, Raab csakugyan háromig számol, mielőtt belekezdhetnének a viadalba. Ekkor kicsit közelebb lép Deedrához, aki a kardját támasztja, elsősorban azért, hogy véletlen se kerüljön a küzdők útjába.
- Melyikre fogadna? Pénz nélkül, ha úgy tetszik, bár annak sem vagyok ellenére – horkant fel, a mellkasa előtt összefonva a karjait.

« Karaván út térkép •  Zene; Fremen, Pt. 1 • credit; »

Deedra Gindrian, Folrandír Ceilteach and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Tulveron főkrónikása
Kalandmester

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
514
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron
❖ Szintem :
Mester




Karaván út - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Aug. 22, 2022 6:01 pm


Az ilyen hirtelen felbukkanó mutatványos jövevények mindig csak bajt jelentenek. Ezért inkább gyorsan tisztázni óhajtottam, hogy hol vannak a határok és hogy maradjon távol az ulronforrástól. Nem akartam még valakivel osztozkodni és majdnem biztos voltam benne, ha pénzt szagol, akkor majd be akar furakodni a társaságba. Így is eggyel kevesebben lettünk, ami azt jelentette, hogy még több ulron lehetett az enyém, ráadásul Lopi is kidőlni látszott.
– Rhys… akárki! – Csattantam fel a túl bonyolult név hallattán. Nem sokat tudtam a világ dolgairól, meg egyebekről sem. – Mindenkinek jobb lenne, ha távoznál.– Persze, hiába a szavak, gyorsan bebizonyosodott, hogy ezeknek semmi értelme nem volt. Raab ugyanis maga is közénk lépett, mintha hirtelen ő akarna megküzdeni az érkezővel.
– Ledönteni?! – kérdeztem felháborodva. Ha kicsit jobb koszton tartották, mint engem és kellő izommal is rendelkezett, könnyedén nekem ronthatott volna sikerrel. – Megjutalmazod? Azt hittem, minden mellőzhető ulronodat a mi fizettségünke fektetted. – Jegyezte meg egy rosszalló ciccenéssel és csak megráztam a fejemet. Rosszallásnak szántam, ám nem álltam ellen, hajlandó voltam neki menni, ha szükséges.
– Deedrával értek egyet. Nem jó ötlet. – Tettem hozzá, hátha ér valamit a szavam Raabnak, ha már egyszer érte ragadtam tőrt.
A varázsló persze alkudozni kezdett, én pedig felvont szemöldökkel figyeltem. Nem hittem, hogy győzhetek ellene, de a büszkeségem aligha engedte volna a visszakozást. Neki akartam esni, hogy az ulron az enyém legyen. Életben maradás, az volt az én fegyverem a világ ellen, ám könnyen lehet, ellene még az is kevés lesz. A mágusok tornyai között állítólag elég pazar élet folyik… már amennyit hallottam az egészről. Nem volt valójában sok ismeretem a világról s kifejezetten okos sem voltam, inkább csak amolyan leleményes, amihez a helyismeret nem igen társult.
– Ezt meg kell kérdezni? – vetettem oda a szavakat, majd visszadugtam a díszes tőrt a hüvelyébe, készen állva, hogy a magaslatról elénk huppanó varázslóval megküzdjek. Már-már sértettséget éreztem, hogy nem volt egyértelmű: ha harcolni kell, harcolok. – Küzdelem nélkül nincs vereség, ugyebár. – Feladni meg szánalmas és gyenge dolog. Tettem volna hozzá. Tolvaj voltam, de kifejezetten gyáva sosem.
– Szabályok? – csattantan fel. – Ha én döntelek le, én nyertem, ha te döntesz le, akkor pedig te. – Foglaltam össze röviden. Raab persze hozzá tehetett valamit, de a szabályok betartása meg aztán végképp nem volt az erősségem… szóval reménykedtem benne, hogy nem óhajt mindenfélét belefűzni, amit aztán úgysem tartok be. Inkább csak sóhajtással vártam, hogy közöljék, mikor kezdődjön a birkózás.



Deedra Gindrian, Kalandmester and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Zsivány vagyok
Naken Forerion

Anger makes you stupid. Stupid gets you killed.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
94
❖ Tartózkodási hely :
Ylore és környéke
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Tanonc (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Aug. 22, 2022 10:27 am
MYNZASHI  ZSIVÁNYOK
Mindenki
«  szószám: 215  • Öltözet • Credit: »
M
egforgattam a szemeim.
- Értettem először is. - Mondtam neki cseppet sem kellemesen. Válaszoltam még mielőtt útnak indultunk volna. Majd vár ránk a gyalok túra.

Az új szerzet bennem aggodalomra ad okot. Fegyvert rántottam biztos, ami biztos. Hirtelen nem tudtam, hogy mire számíthatok egy mágustól, hiszen nem gyakran sodor az élet elém e fajta szerzeteket.
Nem suhintok, csupán megfélemlíteni, ami talán sikerrel is járt, hiszen beszélni kezd a közös nyelven a mágus.
A megmart fiú..azt hiszem Naken, igen talán az, hiszen Aiken nevére hasonlít. Szóval ennek a férfinak a mondatára szisszent fel sértetten valaki. Minden koncentrációm a mágusra irányult, hiszen nem akartam szem elől téveszteni.
- Ha egyszer is varázsolsz vagy mit teszel, akkor nem hiszem azt, hogy élve jutsz el!. - Mondom neki.
Majd felajánl neki vacsorát is.
- És, ha álmunkban elvágja a torkunkat? Nem jó ötlet.- Morogtam, kissé renyhébben, de magam előtt tartom a kardom. Ledönteni, hogy érti vajon? Meg kell küzdeni vele, és kinek? Szavak nem hangzanak el, azonban az arcomon bizonyosan kiült a kérdés, de nem tettem fel.
Be mutatkozik, majd kiemeli honnan is való. Nem ismerem a világot eléggé ahhoz, hogy elámuljak.
Küzdelem mégiscsak? Ám nem nekem szólott.
- Nem kell azt tudnod. - Mondtam.
Kissé elmosolyodtam, ahogyan Naken kis tőre eszembe jutott. Már levontam a kardom, magam mellé a földbe fúrtam, s kissé ránehezedtem. Várom mi lesz ennek a vége.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○






You step into
the Road, and if you don’t keep your feet, there is no knowing where you might be swept off to
• • •

Kalandmester, Rhysand Earhgaze and Naken Forerion Kedvelték

Világi vagyok
Deedra Gindrian

Every great warrior must learn to endure and overcome the adversities of life.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1939
❖ Tartózkodási hely :
Ω Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Aug. 20, 2022 6:52 pm
Mynzashi zsiványok
Más megállapításra nem jutok, minthogy az Ezaras által vásárolt kristály ellenőrizetlen kezek alól kerültek ki. Jelenleg azonban ez a tény a helyzetemen mit sem változtat. A tűző napon a folyó homokdűnék közt, ahol út nem jelzi az irányt, egyedül halálra vagyok ítélve. A mosoly, mely számsarkára kucorodik, az idegeneket látva, hamar fakítja a gondolat: ~ Vajon martalócokat sodortak utamba az istenek, netalán jóhiszemű kereskedők volnának? ~ S mélyíti bennem az érzést, miként előbb a cingár alak, majd a nő lép előre, nem mellesleg az egyik egy tőrt, míg a másik kardot szorongatva. – Hopp? Ho-ho ..csak hátrébb az agarakkal vagy agancsokkal … - csúsztatom hátrébb egyik lábam, s berogyasztott térdekkel parancsolok nekik megálljt, kinyújtott karral, s felcsapott tenyérrel. Bízom benne, hogy a két kardforgató, úgy, mint a közéjük álló fenntartásokkal kezelik a magam fajtát, s meggondolatlan lépésre nem szánják magukat. – Csak sorjában emberek – csitítom őket, tovább tartva a pozíciómat, ha estleg mégis csak a körülöttem pulzáló erőhöz kellene nyúlnom. Ennyi előny nekem is kijár. – Nos, azt nem mondom, hogy nem tölteném itt az éjszakát, de a kereskedőt megtarthatod magadnak, az erszényével együtt, ha ennyire tetszik – pillantok a férfira, aki olyan vézna, hogy a szőr a bokájáig ugrott a bőréből. Az illemet, nem hagytam a falak mögött, ám, amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten. Meglehet, ha szerencsém lesz, ez változni fog. – Nem akarok mást, csupán eljutni a legközelebbi városba, lehetőleg élve – a férfi ábrázatáról tőrét szorongató kezére siklik tekintetem.  – Drága hölgyem, ha nem tévedek… - éppen csak biccentem fejem üdvözlésként felé, s csak remélni merem, nem lőttem bakot, hisz mivoltálról csak az enyhén domborodó hacuka árulkodik, s akadnak még csodák. – a nevem Rhysand. S hogy mi vagyok? Varázsló volnék, egyenesen a Fehér- szigetekről – teszem hozzá, még mielőtt bármelyikük holmi botcsinálta bűvésznek gondolna. – S te mi vagy ki lennél? – kérdezem.  Majd az igen csak felbátorodott harmadikra nézek, s bár már elég kényelmetlen a pozitúra a forróságban, még tartom magam. Akkor könnyítek, csak tartásomon mikor megteszi fura ajánlatát. – Úgy hírlik, szerettek alkudozni ti sivataglakók. Az én ajánlatom az, ha sikerül ledönteni a lábáról, a városig etetsz, s jutalmat is kapok. Amennyiben nem, a nekem szánt jutalmat megtarthatod, vagy neki adhatod. Nos? – vonom fel szemöldököm. – Már ha ragaszkodsz a küzdelemhez, s nem fogadod el anélkül is – feladva helyzetem ugrok le a kőhalomról. – Te akarsz küzdeni vagy elismered, hogy vesztettél? – fordulok a tőrös fickó felé. – Amennyiben semmiképpen sem elkerülhető, hallgatom a szabályokat.

Deedra Gindrian and Kalandmester Kedvelték

Varázsló vagyok
Rhysand Earhgaze

Láttam egy flamingót, amelyik egyéni álláspontot képviselt: két lábon állt


❖ Történetem : ❖ Ulron :
191
❖ Tartózkodási hely :
El' Alora
❖ Szintem :
Kezdő (Elementáris mágia, Független varázslatok); Kezdő (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Karaván út - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
6 / 8 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: téktér :: Mynzash-
Ugrás: