Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Karaván út - Page 7 KaDiPE5
Karaván út - Page 7 KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Krónikás
83 Hozzászólások - 23%
Kalandmester
60 Hozzászólások - 16%
Rhysand Earhgaze
59 Hozzászólások - 16%
Folrandír Ceilteach
54 Hozzászólások - 15%
Deedra Gindrian
31 Hozzászólások - 8%
Ezaras Azildor
30 Hozzászólások - 8%
Naken Forerion
19 Hozzászólások - 5%
Ned Hawke
11 Hozzászólások - 3%
Nîndaer
10 Hozzászólások - 3%
Cailen Sephiran
9 Hozzászólások - 2%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Termékenység havi
Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális havi kihívás
Dobj D6 kockával egy címet, amihez írj egy minimum 700 szavas reagot a Csöndes kalandokba! Bővebben a Próba topikban!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Yesterday at 10:18 pm
• Asszociáció

Yesterday at 10:18 pm
• Szólánc

Yesterday at 9:58 pm
• Karaván út

Hétf. Szept. 26, 2022 11:26 pm
• Fehér-tenger

Hétf. Szept. 26, 2022 4:04 pm
• Erdei tisztás

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Deedra Gindrian

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 6 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 2 Bots

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
1
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
2
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Karaván út

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
Utolsó Poszt Szomb. Aug. 20, 2022 5:17 pm

Mynzashi Zsiványok
- Mint említettem, ha közvetlen a marás után használjuk, jó eséllyel nem lesz hasztalan az ital. Bár, ha maguknál úgy szokás, igyekszünk nem oda nézni – vonja meg a vállait Raab Deedra érdeklődésére, mielőtt még lepihennének, aztán útnak erednének a nap hátralevő részét végigkutyagolni.
Az Örökkévaló kezéhez érve viszont nem várt meglepetésbe botlanak, s meglehet, Nakent annyira nem hatja meg az újdonsült jövevény egyébként valóban ártalmatlan látványa, a karaván vezetője ennél gyanakvóbb természet.
- Persze, egyik varázsló sem tűnik annak, aztán hopp…! - jegyzi meg valamivel emelkedettebb hangon, amit minden bizonnyal Rhysand is meghall, mivel a sziklák között jól terjed a hang. Kissé elvörösödik Fizaim nap barnította ábrázata, bár az némiképp megnyugtatja, hogy a három kísérőjükből legalább kettő fegyvert ránt és az ismeretlen felé lépnek. Az pedig külön az örömére tesz, hogy Deedra sem vélekedik másként az ártalmatlan küllemekről, csakhogy a békéje nem tart soká a tolvaj megjegyzésével. - Pénzeszsák…? - szisszen fel csöppet sértetten a munkaadójuk, mialatt körbefuttatja a tekintetét a tájon. A bal oldalukon magasba nyúló sziklákon nem vél felfedezni senkit, s a környező kövek, kisebb bokrok között sem találja gyanús nyomait annak, hogy a megjelenő varázslón kívül bárki a közelükben lenne. Így hát a felháborodásából merítkezve és a lehetséges erőviszonyokat felmérve bátorságára lel annyira, hogy Naken és Deedra közé lépve egyenest az ismeretlenhez szóljon.
- Varázsló vagy mágus, bárhogy nevezd magad! Itt, a jobbomon álló nagyszájút, ha képes vagy ledönteni a lábáról egy vérontást mellőző küzdelemben, vendégem leszel vacsorára és meg is jutalmazlak! - ajánlkozik fel, kezdve kapiskálni, hogy nem egy banditával van dolguk, elvégre látott már párat ahhoz, hogy tudja, mostanra rég lerohanták volna őket a meglepetés erejét felhasználva. S egy magányos - ebből kifolyólag jó eséllyel veszedelmes - varázstudóval jobbnak látja nem ujjat húzni, tükrében annak, a kísérői bőven hagynak neki időt az esetleges támadásra, bármilyen igézet megfogalmazására. Arról nem beszélve, gyarló énje tiszteletért kívánkozik, Mynzashban elvégre nem szokás a bérenceknek a munkaadójukat sértegetni.

« Karaván út térkép •  Zene; Fremen, Pt. 1 • credit; »

Deedra Gindrian, Folrandír Ceilteach and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Tulveron főkrónikása
Kalandmester

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
514
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron
❖ Szintem :
Mester




Karaván út - Page 7 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Aug. 20, 2022 4:12 pm
MYNZASHI  ZSIVÁNYOK
Mindenki
«  szószám: 215  • Öltözet • Credit: »
B
ár tudom, hogy semmi közöm nem volt a férfihoz, mégis bennem volt az emberség kicsinyke kis szikrája.
Megmaradok, mondta. Bár tudom, hogy valóban így lesz, azonban aggódtam.
Kérdésemre választ, és nem javasolták az italt mire költöttem.
- Oh nagyon jó. Akkor, ha megmar valami mit teszünk? Lepisiljük? - Kérdeztem.
Szurús pillantások nem zavartak, leperegtek rólam.

A tovább indulás előtt már én is nyugodtabb voltam, s csendben telt el. Teli hassal és már nem kiszáradva jobb volt léteznem nekem is.
A meleg elviselhetetlen volt nekem, s még mindig kételkedem, hogy itt a helyem.
Néha a vezetőnk, vagy kicsodánk mesélésbe kezdett, s nemigen tudtam odafigyelni. Igyekeztem, de néha csak a vízre gondoltam, ám akkor se mertem elinni a többiektől.
Tanultunk a homokviharról és a táborozás szépségeiről is.

Csak haladtunk és haladtunk, szinte már úgy  éreztem lefekszem, s meghalok itt. Hiányzott  a lovam.
Hirtelen egy éles fényre leszek figyelmes, s tán nem csak én. Egy ismeretlen alak jelenik meg.
- Mi a…? - Kérdeztem.
Előrántom a kardom.
- Maradjanak hátul. - Lépek előre és teszem, amiért felbéreltek elviekben. Mintha hányást is hallanék, de tekintetem a veszélyre irányul inkább.
- Ki az? Mi az?? - Ordítok.
- Az nem lényeges. - Torkolom le a kígyómarásos férfit. Bárkiből lehet ellenség, hiába nem tűnik annak.
- NA..- Mondom, mire a pénzhez ér, hogy hallgasson. A végén még elveszi a pénzünket.
Vajon veszélyes?



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○






You step into
the Road, and if you don’t keep your feet, there is no knowing where you might be swept off to
• • •

Folrandír Ceilteach, Kalandmester and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Világi vagyok
Deedra Gindrian

Every great warrior must learn to endure and overcome the adversities of life.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1939
❖ Tartózkodási hely :
Ω Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 7 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Aug. 20, 2022 11:33 am


– Megmaradok.– Biccentettem Deedra felé, nehogy túl komolyan vegye a dolgot. Csak egy karcolás volt, ami erősen vérzett, de könnyen gyógyul majd – legalábbis ezzel nyugtattam magam. Pórbáltam a lehető legkevésbé komolyan venni ezt a kígyótámadást és a velejáró sérüléseket. Az evés amúgy is mindent helyre billentett, na meg Lop piszkálása a becenevével. Alig vártam, hogy kicsit morgolódjon vagy némileg gúnyosan szóljon hozzám ismét.
– Lopi. Bájos. – Vigyorogtam Deedrára. Nem csoda, hogy ő volt itt a legszimpatikusabb, elég humoros volt az ízlésemhez viszonyítva. Örültem, hogy csatlakozott a beszélgetéshez, hiszen Loptur csendes volt, bizonyára az evés lefoglalta a száját. – Neked van beceneved? – kérdeztem végül a fiatal nőt.
Élveztem, hogy ez a néhány óra beszélgetéssel és ismerkedéssel telt. Lazen óta nem igazán volt alkalmam társaságot találni, egyszer-egyszer felületes beszélgetéseket persze folytattam, ha a szükség úgy hozta, de elég paranoiás lettem az engem ért támadásoktól és az állandó bujkálástól. Most viszont más volt, talán mert messzebb kerültem a megszokott helytől. A beszélgetés és a pihenés, mintha kicsit feltöltött volna a nem várt események után. A fájdalom enyhült a karomban is.
A gyaloglás persze kíméletlen maradt és fájdalmas. A nap továbbra is égetett, a homok forrósága pedig a csizmán keresztül is érződött. Alig vártam, hogy érkezzen a hűvös, amiről annyit beszéltek menet közben. Az újabb táborhelyen azonban nem is a homokból kibúvó ujjak jelentették az érdekességet, hanem a szószerint előttünk előrobbanó alak. Mágia lehetett, ám ezzel kapcsolatban igencsak kevés emlékem volt. Természetesen pont a legerősebb tagnak kellett kidőlnie, mikor a munkaadónk pánikba esik. Érdekes… előbb hinné az ember, hogy egy magam fajta, éhező tolvaj nem bírja az utat, semmint egy csatabárdot cipelő csupa izom valaki.
– Nem tűnik veszélyesnek. – Jegyeztem meg Raab megszólalására végül, ahogy megnéztem magamnak az érkezőt. Mégis előhúztam az agancsos markolatú tőrömet és felé emeltem, ahogy közelebb léptem. Gyorsan le akartam tudni, mert éhes voltam megint csak. – Mit akarsz? Keress magadnak máshol táborhelyet. Ez itt a mi pénzeszsák… – elharaptam a mondatot. – A mi kereskedőnk. Szóval állj tovább és jó lesz mindenkinek.



Deedra Gindrian, Kalandmester and Rhysand Earhgaze Kedvelték

Zsivány vagyok
Naken Forerion

Anger makes you stupid. Stupid gets you killed.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
94
❖ Tartózkodási hely :
Ylore és környéke
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Tanonc (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 7 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Aug. 18, 2022 11:14 pm
Mynzashi zsiványok
Az ajtó halk nyikorgással tárul előttem; az ablakon betóduló lemenő Nap fénye a narancs összes nüanszába borítja a halót, egészen a méz csurgó cseppjétől a tűz vadul lobbanó lángjáig. A hangos csend olyan, mint a szoba tulajdonosa, könnyeden simul lényemhez, s teríti rám az otthon puha meleg köntösét. Elmerülnék benne, ahogy a látványba, miként a tüzesgömb sugara milliőnyi szikrát vet a nyílászárók víztiszta üvegén. Ám az asztalon egy galambraj árnyéka suhan át, eszembe juttatva, bizony engem pont ő vár a hatalmas aula keresztboltozata alatt.  Amiért itt vagyok, a feladat, mellyel megbízott. Az üres tekercstartót megtöltése a nemes kötelesség, ha már szórakozottsága véget, maga nem járt el az ügyben. A szekreter helyzete ugyan javult, ám még mindig akad rajta felelőtlenül elől hagyott telport kristály, ahogy rendezetlenül egymásra polcolt könyvek, itt egy írótoll, ott egy másik, s kifeszített s magába kunkorodó tekercsek, s ott lapul közte az is, amit én keresek, egy elf nyelven íródott darab. A sok között az egyetlen. Könnyű dolgom lesz, elvégre egy kukkot se értek a szépek nyelvén, leszámítva azt a párat, melyek a varázslatok előhívásához szükségesek. Váll vonva, sietős léptekkel veszem a távolságot, hasonló vehemenciával pakolgatva a kezem alatt recsegő papírosokat, míg fellelem azt az egyet, s rejtem el a tartó sötét alagutjába. Halk koppanással érkezik a végére és én elégedetten illesztem vissza rá a tetejét. S hogy az istenek huncutok, az már egyszer biztos, hisz ugyanabban a pillanatban vánszorogva indul meg az asztalon az egyik ásvány. Még mielőtt a padló kemény felületén landolna, útjába az asztal peremén sikerül akadályt gördítenem, s tenyerem puha ágyába érkezik. Megkönnyebbült sóhaj szakad fel belőlem. Az égiek, hogy bizonyítsák, biz ketten szövik sorsom fonalát, most küldik nyakamra a cirmost is. Nyújtózkodása s halk morgása belsőmben megrémít, s már csak arra marad időm, hogy arcom elé emeljem kezem, ne is lássam, miként törik szilánkjaira a kristály.

Az ujjaim közt átszűrődő fény égetett, s verejtéket csalt homlokomra. Jelen pillanatban képes volnék, levedleni a bőröm is, oly forróság telepedik vállamra. Hunyorogva nyitotom ki a szemem, de nem volt ismerős a hely. Sóhajtás szakad fel tüdőmből, s megszédülök, ahogy mozdulok. Megtörölöm homlokom, körbe nézve a tájon. A sivatag egyszerre fenséges, ismeretlenül ismerős és riasztó látványt nyújt. Ezredévek óta hullámzó, fodrozódó homokdűnék sokasága csillog az égető napban. Egy felhő nem sok, annyi sem volt az égen, szinte vakít a homok. A homokdűnék mögül kibukkanó alakok némelyike nem hasonlít a sivatagot járó embernépekre. Arcukat nem fedik kendővel, s inkább hasonlítanak ágról szakadt, jött- ment átutazókra. A többi viszont a könyvekben olvasott formáját mutatja, s hatalmas dromedárok mellett baktatnak. Egy kisebb homok födte kőhalmon állok. Leguggolva merítetek az aranyporból, -mely úgy pereg ki ujjaim közt, akár az idő- s tudatom utolsó emlékébe kapaszkodom, hogy értelmezni tudjam a helyzetet.

Deedra Gindrian, Kalandmester and Naken Forerion Kedvelték

Varázsló vagyok
Rhysand Earhgaze

Láttam egy flamingót, amelyik egyéni álláspontot képviselt: két lábon állt


❖ Történetem : ❖ Ulron :
191
❖ Tartózkodási hely :
El' Alora
❖ Szintem :
Kezdő (Elementáris mágia, Független varázslatok); Kezdő (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 7 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Aug. 18, 2022 11:03 pm

Mynzashi Zsiványok
- Hmm, ha ez a perae ital, inkább megelőzésre ajánlott, bár ilyen hamar a sérülés után talán még használna. De higgyenek nekem, kár pazarolni – feleli meg Deedra kérdését Fizaim, és meglehet, kissé szúrósan pillantanak a fiával az evirani lányra az ingerültsége okán, végül a pórul járt kísérőjük részére szó nélkül biztosítják a kötszert. Arthus közben nem bizonyul túlzottan beszédesnek, igaz, Naken sérülésének az ellátásában a segítségére van. S a zsebmetsző társaság nélkül sem marad az ebéd idejére, elvégre a kompániájuk harmadik tagja csatlakozik mellé.
A továbbindulásuk előtt eltöltött egy-két óra így hát eseménytelenül zajlik, noha a szerény éteknek és a bőséges folyadéknak hála minden bizonnyal nagyobb lelkesedéssel és kitartással veselkednek neki a nap hátralevő szakaszának. Az egykori ylorei tolvaj is érezheti, hogy mire útra kelnek, a kígyómarásból származó szúrásnyomok már szinte egyáltalán nem fájnak, s talán Deedra gondolatai sem csak akörül forognak, bárcsak odahaza lehetne, de legalábbis valahol, ahol a bőre nem aszalódik a csontjaira a kíméletlenül tűző napon...
Ám a kutyagolás nem lett hozzájuk kíméletesebb. Raab figyelemelterelés gyanánt olykor-olykor beavatja őket egy-két információmorzsába arról, hogy például ezen a vidéken a homokviharok szerencsére ritkábbak, így attól nem igazán kell tartaniuk, vagy, hogy az Örökkévaló kezénél milyen kitűnő a lehetőség a táborozásra, hiszen szent helynek számít, azt pedig még a banditáknak sem akaródzik támadni, viszont ezeket a röpke közléseit leszámítva ők is csendben haladnak, küzdve a természet szigorával.
Több órás gyalogtúra, mire a semmibe vesző dűnék látványát ismét felváltják a sziklák magasztos kanyarulatai, s mire elérnek hozzájuk, az idő is valamivel kíméletesebbé válik. A nap még ugyan az égen ragyog, de a karavántagok elmondása alapján az este és annak hirtelen hűvöse gyorsan szokott érkezni. Éppen ezért az Örökkévaló kezének láttán nem tétlenkednének sokat, már, ha a környezete a megszokott volna. Csakhogy a homokból kinyúló hatalmas ujjak között egy látszólag hátrahagyatott táborhelyiség, s néhány sátor maradványai bontakoznak ki, ami kétségkívül körültekintésre ad okot. De nem ez az egyetlen…
Alig néhány momentum, amíg egyáltalán felmérhetik a helyzetüket, amikor is éles fényjelenség kíséretében az egyik kisebb szikla tetején egy számukra teljesen idegen alak jelenik meg a semmiből. Még azok is felhördülnek Fizaim kompániájából, akik láttak már életükben varázslatot, elvégre a legkevésbé itt, a sivatag kietlenségében számítanának mágusra vagy bárkire, aki kicsit is konyít a dologhoz. Raab és a karaván ezért hát bölcsen a kísérőik mögé húzódnak, s tekintetük hol a jövevényre, hol pedig a túrától kimerült védőikre siklik.
- Egy bandita lenne…? - szólal meg csöndesen, visszafojtott hangon a munkaadójuk. - Az a tábor elhagyatottnak tűnik. Gyerünk, kezdjenek valamit, más sem hiányzik, minthogy valami pökhendi máguska raboljon meg minket…! - sürgeti meg Deedrát, Nakent és Arthust a férfi, bár a vivern mintha egy másik bolygón létezne. Pontosan az ellenkező irányban lévő sziklákat és bokrokat bűvöli, ügyet sem vetve a kialakult szituációra, aztán persze nyilvánvalóvá válik, hogy miért… Pillanatok alatt terem a növények mellett, hogy kellemetlen hanghatások kíséretében kiadja a gyomra tartalmát. Minden bizonnyal megviselte az út, Naken és Deedra figyelme azonban nem ragadhat rajta túlzottan soká, hiszen lehetőségük akadt arra, hogy megdolgozzanak a pénzükért. Vajon diplomatikus eszközökkel közelítik meg a tőlük körülbelül öt méterre helyezkedő idegent, vagy másként járnak a helyzet végére?

« Karaván út térkép •  Zene; Fremen, Pt. 1 • credit; »
Naken életerő: 24/20

Deedra Gindrian, Rhysand Earhgaze and Naken Forerion Kedvelték

Tulveron főkrónikása
Kalandmester

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
514
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron
❖ Szintem :
Mester




Karaván út - Page 7 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Aug. 18, 2022 9:43 pm
MYNZASHI  ZSIVÁNYOK
Mindenki
«   Arthus ,  Ivy ,  Naken  • szószám: 391  • Öltözet • Credit: »
N
em tétovázva vágtam oda a kígyónak, és azonnal kérdés nélkül cselekedtem.
Vágásom sikerrel  járt, és sikerült a kígyó fejét eltalálnom. Elégedett ábrázattal figyeltem, ahogy a kígyó kettészakad a fejnél.
A suhintásom azonban nem volt olyan pontos, ahogyan én azt képzete, ugyan is sikerült eltalálnom a férfit is, ha jól láttam.
- tetves kígyó az! – Mondom válaszolva.
- Azonnan kell valami kendőkötözésre, és talán valami méreg ellenszer. Ez jó amit vásároltam? – kérdeztem aggódva, és vártam a választ. Fogalmam sincs miért aggódtam érte, hiszen a szemében egy senki, ám még is előtört bennem az emberség.
- Jól vagy? – Fordultam oda és figyeltem a férfit.
Dicséretére egy finom mosolyt engedtem el. Nos, igyekszik az ember, s úgy érezm remek tanáraim voltak.
- Nem játék ez! – Mondtam nekik kissé ingerülten, ám tisztában voltam azzal, hogy mit vállaltam.
Hamarosan válasz is érkezik, mi szerint a kígyó nem mérges.
- Hála az isteneknek. – Mondtam, és sóhajtottam egyet.  
- MOST AKKOR??? – kérdeztem már jobban ingerülten, és körbe pillantottam.
- Én élek itt vagy maguk? – Kérdeztem újra. Majd elkezdtem magamban szentségelni, amit biztosan nem értettek, hiszen szinte motyogtam. Valami olyasmit, hogy nem csodálom, hogy ezektől a lényeknek nevezhető emberektől elválltunk, és Eviram elhagyta őket..

Ebédre is sorkerült ám a figyelmem nem lankadt. Szárított hús volt némi friss kenyérrel, ami tökéletesen jól esett a testemnek.
Kérdést intézett azt hiszem Arthushoz, ám már el is felejtettem, hogyan is neveztette magát.
- Lopi? – Mosolyodtam el, válaszolva helyette.







○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○






You step into
the Road, and if you don’t keep your feet, there is no knowing where you might be swept off to
• • •

Kalandmester and Naken Forerion Kedvelték

Világi vagyok
Deedra Gindrian

Every great warrior must learn to endure and overcome the adversities of life.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1939
❖ Tartózkodási hely :
Ω Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 7 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Aug. 16, 2022 5:40 pm


Mynzashi Zsiványok
« taggeld;    @Arthus Nendrac  @Deedra Gindrian   @Ivy Reaves   »
Deedra lépett csak közelebb, a kígyóval való találkozásomra felfigyelve, ám addigra már megragadtam a bestiát, hogy szó szerint letépjem magamról, már amennyire a kitekeredett pozíció engedte volna önmagában. Éreztem, ahogy hirtelen enged, a kezembe marad, majd jött az a csípős érzés valahol a karomon. Felszisszentem, de különösebb hangot nem adtam a fájdalmamnak. Mint mondtam, nem is én lettem volna…
- Deedrának hála mindenképp - biccentettem Tur kérdésére, majd ahogy elhajítottam a kígyó maradékát megnéztem a vágást. Kicsit vérzett és bemocskolta az amúgyis viseltes ingemet. - Hú, te aztán értesz a fegyverforgatáshoz. - Állapítottam meg elnézve a vágást, ahogy újabb vér buggyant a szétnyílt bőr alól. Nem volt guszutsos is, de édes kevés, hogy elvegye az éhségemet.
A sérülés jóformán meg sem rázott a dolog… de Raab helyettem is úgy sietett oda az eseményekre, mintha elpatkolni készülnék. Hát én aztán nem. Mindenesetre egy jól irányzott seggfogdosással egybe is kötötte a kígyó fejének eltávolítását.
- Amíg taknyom-nyálam nem folyik egybe, kétlem, hogy baj lenne - vetettem oda az ifjabb Fizaim vagy Raab részére. - Ám a kötszert mindenképpen igénybe venném, mi lesz így a szép ruhámmal. - Vigyorogtam rá a kereskedőre. Bár a kötésekben nem voltam jó, de Deedra és Tur is erőskezűnek tűnt, talán rá tudták úgy szorítani a sebre, hogy a vérzés elapadjon.
Végül a szakállasra esett választásom, odasétáltam hozzá, némiképp szándékosan elrontva az ebédjét: - Kérhetnék egy kis segítséget?- Nyújtottam felé vérző karomat. Akárhogy is alakult, segített vagy sem, végül mellé telepedtem le, egy közelebbi sziklára, hogy pihenjek és ebédeljek.
- Na jó… megöl a kíváncsiság. A Lopturt, hogyan kell becézni? - kérdeztem, ahogy egy nagyobb falat kenyeret a számba tömtem, mintha az égvilágon semmi sem történt volna korábban. Tény, hogy egy vágás nem rázott meg túlzottan. Gyerekként sokszor elvertek, nem volt ritka, hogy az ujjaim törték el, ha lopáson kaptak, ezért a két kisujjam meglehetősen görbe is volt. Máskor kegyetlenebb dolgok is történtek, ám azok már régi idő zenéjét jelentették s kár lett volna keseregni rajtuk.



Deedra Gindrian and Kalandmester Kedvelték

Zsivány vagyok
Naken Forerion

Anger makes you stupid. Stupid gets you killed.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
94
❖ Tartózkodási hely :
Ylore és környéke
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Tanonc (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 7 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Aug. 15, 2022 9:32 pm

Mynzashi Zsiványok
A csapat kisebb felzúdulására felfigyelnek Fizaimék is, bár még igazán felmérni sincs idejük a helyzetet, mivel Deedra rögtön kardot ránt, és már suhint is a Naken hátsóján csüngő kígyó felé. Már önmagában veszedelmes a mutatvány, ám a helyén maradó Arthus és a karaván többi része a következő jelenettel szembesülhet; miközben az evirani klán vezetőjének lánya harci szellemét meglovagolva lesújt a nadrág csapdájába esett kígyóra, Naken pontosan azzal a lendülettel nyúl hátra, hogy elkapja a sziszegőt és levesse azt magáról. Mindketten sikerrel járnak, Deedra lenyesi a kígyó fejét, míg Naken ujjai között az állat maradék része kerül fogságba, csakhogy a suhintás az egykori ylorei tolvajt is eléri. Az alkarjának vaskosabb részén egy körülbelül hat-hét centiméteres, viszonylag felületes vágás bont formát, amit a rövidkard hegye okozott. Nem vészes, de azért egy kötést el fog bírni a sérülése a vérzés ellen.
- Khaziiri szerelmére, mi történt? - siet hozzájuk Raab, aki kisebb elborzadással igyekszik felmérni azt, ami az imént lepergett a szemei előtt. - Ó, egy közönséges sivatagi kígyó… Szerencsére nem mérges – emeli le óvatosan az állat fejét Naken nadrágjáról, de hamarost leejti a homokba.
- Atyám, nem kívánok vitatkozni, de szerintem a sivatagi veszedelem az, nem? Az pedig mérges – lép hozzájuk Fizaim fia is, mire az idősebb kétkedéssel horkant egyet.
- Ne beszélj sületlenségeket, egyértelmű, hogy nem az. Nincs a farka végén csörgő, szóval ez még vacsorára is jó lesz. Na, szedd össze – csapja össze a tenyereit, mire a fia fintorogva ugyan, de összeszedi a kígyó tetemet, és a málhák közé teszi egy üres zsákba.
- Tudunk adni gyolcsot, ha nincs maguknál – ajánlkozik Raab, felmérve Naken sérülését, ám a felcser képében annyira nem sietős neki feltűnni. Amennyiben kívánják, ellátja őket a szükséges felszereléssel, megvárják azt is, hogy Naken összeszedje magát, s végül az ebédre is sor kerül, ami nem több mint némi szárított hús a kikötőben frissen vásárolt kenyérrel.
- Ebéd után egy-két órát várakozunk, s csak aztán állunk tovább. Estére egy újabb sziklás résznél táborozunk le, az Örökkévaló kezénél – szólal meg némi csönd után a karaván vezetője, csak hogy tudják, mivel kell számolniuk a nap fennmaradó részére. S hogy azt a két órát mivel töltik? Pihenéssel, a karavántagok, netán egymás megismerésével, informálódással vagy valami egészen mással? Rajtuk áll.

« Térkép link •  Zene; Fremen, Pt. 1 • credit; »
Naken életerő: 24/18
(Deedra +4 bónusszal rendelkezik a támadásokra)

Deedra Gindrian and Naken Forerion Kedvelték

Tulveron főkrónikása
Kalandmester

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
514
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron
❖ Szintem :
Mester




Karaván út - Page 7 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Aug. 15, 2022 8:18 pm
MYNZASHI ZSIVÁNYOK
Mindenki
A
z ebéd hallatán megkordult a gyomrom, és akkor valahogy ez tűnt a legfontosabbnak. És ugyan rásandítok a nem is olyan messzi tátongó mélyedésre, de nem foglalkozom vele. Kicsinek tűnik, és ha minden igaz, csak kicsi tud rajta kijönni. Addig meg nem érdekel, amíg nem ér tovább a térdemnél.
Békés filozofálgatásaim, illetve megérdemelt hűsölésem közepette arra leszek figyelmes, hogy Naken barátunk felé kígyó kígyózik.
- Hé cukorbo...
Már mindegy. Pislogni se volt időm, és máris megharapta a farpofáját. Így egyrészt, ezt mind vágás nélkül végignéztem, másrészt már nem bírtam visszafojtani egy halk rötyögést.
Szerencsétlen.
- Úgy látszik, még ha a nők nem is harapnak rád, a kígyók igen, cukorbogyó - töröltem meg a szám szélét, de nem álltam fel.
Deedra egyből ugrott, én nem éreztem a motivációt. Végtére is, ő volt az, aki megkérdezte, hogy a másik jussát bezsebelheti-e halál esetén. És ez egyébként is csak egy kígyó. Azt csinálja, amit csinálnia kell. A kígyók kígyóznak. Te meg csináld azt, amit minden rendes ember: kapd el a fejét és dobd arrébb.
- Megmaradsz? - sandítottam felé, mert elvégre úrigyík lennék.
Ha esetleg a kígyót Deedra felé merészelné dobni, akárcsak véletlenségből, mert olyan kétbalkéz,  akkor viszont felállok. Addig meg, az ebéd az ebéd.
Hm, apropo, nem többen voltunk? Csak megrántom erre a gondolatra a vállamat, és visszafordulok a vergődő Naken felé. Az érdekesebb.

Ahronit and Naken Forerion Kedvelték

Boszorkánymester vagyok
Arthus Nendrac

A sors vezeti azokat, akik követik, de magával hurcolja azt, aki ellenáll.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
425
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol, amerre a lába viszi
❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia); Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 7 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Aug. 15, 2022 6:21 pm


Mynzashi Zsiványok
« taggeld;    @Arthus Nendrac  @Deedra Gindrian   @Ivy Reaves   »
Régen csodálkoztam rá a világra. Régen éreztem azt, hogy újat tud nekem mutatni, de ezek a tevének nevezett lények egyszerre voltak furcsák, szórakoztatók és érdekesek. Már megérte útnak erednem, mégha célomat sosem érhettem el, mert nem is létezett valójában, csupán átverés volt. Bár a sivatag kínzó volt, kiváló üzleti érzékem fejében mégiscsak megérte ide tévedni és belekeveredni a gyanúsan jól felfegyverzett társaságban.
A homokbuckák között bandukolva éreztem csak meg milyen kegyetlenül forró a nap sugara, a puha talaj, amin még a járás is rendkívül fárasztó volt. Nem ehhez voltam szokva, a csizmám talpát nem ilyen viszonyokhoz tervezték - valamikor régen, amikor még nem volt ilyen szörnyen elkopva. Már-már úgy éreztem, hogy nem kapok levegőt, csak a forróság szökken a tüdőmbe, mikor végre megálltunk, a sziklák között árnyékra bukkantunk és vizes palackkal a kezemben bámulhattam meg a sötét hajú nőszemélyt… Deedrát, azt hiszem. Ahogy elnéztem magamnak, húztam egyet a kulacsból. Szinte fel sem tűnt, hogy a másik nő eltűnt, egészen addig, míg végig nem páztáztam a tekintetemmel a társaságot és el nem kaptam Tur tekintetét.
A pillantásom visszatért a sötét hajú Deedrára. Ő volt itt a legkellemesebb látvány, habár a szakállast sem tartottam rosszfejnek. Cukorbogyónak hívott, érthette akármilyen sértőn is, hát legalább nem illetett színesebb kifejezéssel.
A gondolataimba mélyedni sem volt időm. Összerezzentem, ahogy a hátsómban megéreztem a fájdalmat, majd ellépve a sziklából, még a kulacsot is elejtettem egy szikkantással. Egy kígyó volt, ám talán nem tudta belém fecskendezni a mérgét, mert láthatóan beleakadt a nem éppen minőségi nadrág foszladozó anyagába. Nem is én lettem volna, ha nem harap a seggembe már is valamiféle sivatagi csúszómászó.
- Mi a fa… - haraptam el egy káromkodást. Nem voltam naiv, én nem vártam senkitől sem, hogy jöjjön és mentsen meg. Egyszerűen hátra nyúltam, hogy megpróbáljam elkapni a kígyót és lendületesen magam elé dobjam a homokba. Talán mellettem szólt, hogy be van akadva a nadrágomba és nem tudta volna a kezembe mélyeszteni a fogát.

Dobásom: 20



Deedra Gindrian and Kalandmester Kedvelték

Zsivány vagyok
Naken Forerion

Anger makes you stupid. Stupid gets you killed.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
94
❖ Tartózkodási hely :
Ylore és környéke
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Tanonc (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 7 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Aug. 15, 2022 5:55 pm
MYNZASHI  ZSIVÁNYOK
Mindenki
«   Arthus ,  Ivy ,  Naken  • szószám: 391  • Öltözet • Credit: »
M
agam sem láttam e fajta állatot még soha sem. Pompás teretések, hasonlatosak a lovakhoz, ám még is kicsit másak. Olyan kecsesen lépkedtek, mit akik valóban ide teremtette őket az istenek.
- Gyönyörűek. – Mondtam finoman.  Útközben jobban össze barátkoztam velük, mint a többiekkel. Megsimogattam őket, amennyiben engedik.

Ám lassan egy kellemesebb hűvösebb helyre tértünk, ahol egyenlőre nem szóltam. Mellém támaszkodott Naken, s  tán ő is élvezte a finom levegőt. Pillanatra rá néztem, és egy kicsit arrébb húzódtam.  Víz hallatán összefutott a nyál a számban.
Vízhez jutottam, amit kellemesen ért, s csurgott le a torkomon.
Ebéd? Pillantok rá kérdően. Nos, ez valóban kedves, bár emlékeim nem csalnak, akkor valóban volt erről szó.
Már csak hárman voltunk. Kérdést nem érdemelt, hogy merre lehet a másik nő, hiszen olyan kimerült voltam, hogy energiáim inkább az ivásra fordítottam.

Nem tudja elkerülni a figyelmem egy lyuk, vagy valami mélyedés, amit talán bizonyságosabb lesz elkerülni.
- Veszélyes. – Jegyzek meg ennyit, hiszen fáradt vagyok, de jobb résen lenni, így igyekszem erre figyelmeztetni legalább ennyivel.
Hirtelen egy hangra leszek figyelmes, még pedig a cukobogyóé, amire azonnal oda pillantok.
-Mi történt? – Kérdeztem azonnal, majd felálltam. Ekkor megpillantom meg az a kígyót. És azonnal előrántom a kardom.
Vezetőink fele nézek még is csak jobban ismerik az itteni állatokat. Sajnáltam az állatot, de azonnal suhintottam, és remélem azt, hogy célt érek vele.  

Dobás eredménye : 10






○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○






You step into
the Road, and if you don’t keep your feet, there is no knowing where you might be swept off to
• • •

Kalandmester and Naken Forerion Kedvelték

Világi vagyok
Deedra Gindrian

Every great warrior must learn to endure and overcome the adversities of life.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1939
❖ Tartózkodási hely :
Ω Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Karaván út - Page 7 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Aug. 13, 2022 10:32 pm

Mynzashi Zsiványok
- Tevének hívják őket – szólal meg Raab, meghallva Naken dünnyögését. - Sokáig bírják a szárazságot, és a málhát is elcipelik – egészíti ki röpke ismertetőjét, mielőtt a csapat útnak eredne elébb vásárolni, majd egyenest a sivatagnak. Ahol bizony még az edzett kereskedőknek sincsen könnyű dolguk, hát még a kalandoroknak, akik életükben először tapasztalhatják meg, milyen a levegő helyett forró homokot nyelni.
Amerre a szem ellát, sárgás-narancsos színben derengő homokbuckák hajlanak alá a földnek, finom szitálással fodrozódva az olykor-olykor feltámadó szél óhaja alatt. Az ég valótlanul kéken szikrázik és a pompáját egyetlen árva felhő sem csorbítja. Gyönyörű is lehetne, ám vélhetően jobban leköti a figyelmüket a lábaik figyelése, semmint a kíméletlen táj szépsége. Fáradalmas a puha talajt taposni, hát még elviselni, ahogy a hajukba, szempillájukra, vállaikra telepedik a felkavart homok. A bőrüket égeti a nappal hatalmas, izzó ura, s mire az árnyékot kínáló sziklákhoz érnek, egyikük sem marad átvizesedett ruhák nélkül.
- Tessék, igyanak – lép hozzájuk Fizaim fia, kicserélve az út elején átadott kulacsaikat. - Mindjárt az ebédet is adom – jegyzi meg, és a kalandoroktól valamivel odébb helyezkedő társulathoz sétál, hogy a málhák közül kikészítse a délre szánt elemózsiát. Talán oda sem figyelnek rá, ahogyan az sem biztos, hogy hamar leesik a számukra, a vörheny hajú nőszemély, aki Reavesként mutatkozott be korábban, nincs se a közelükben, sem a kereskedők társaságában. Vajon meggondolta volna magát, és a kikötői település forgatagát kihasználva levált volna a csapatuktól? Vélhetően már nem fogják megtudni.
Mindhárman elhelyezkednek a sziklákon vagy épp azoknak támaszkodva, és bár egyikük sincs kifejezetten beszámítható állapotban, Deedrának még időben feltűnik, hogy kicsivel mellette akad egy furcsa vájat, amit talán jobb elkerülni. Arthus valamivel odébb táborozik le tőlük egy magányos, biztonságosnak ható kövön, így kitűnő rálátása nyílik kettejükre. Ez csupán annak tükrében érdekes – a Nykonnal kapcsolatos gondolatai mellett –, hogy neki rögvest feltűnik a néhány perc múlva bekövetkező mocorgás a vájat környékén, aminek a közvetlen közelében a hűvöset kissé óvatlanul élvező Naken támasztja a hátát. Talán figyelmezteti a vivern a másikat, talán nem, ám bárhogy is alakuljon, mire az ylorei tolvaj egyáltalán felocsúdhatna, egy kellemetlen csípős, maró érzés hasít a hátsójába. Egy homokszín, körülbelül fél méter hosszúságú kígyó csüng éppenséggel a nadrágján, amelynek a szövetébe történetesen beleakadt a hüllő foga. A bőrét is elérte a harapás, noha két apró szúrásnyomnál komolyabb sérülés nem érte külsőleg. Vajon lesz elég lélekjelenléte egymagában leküzdeni a kígyót, vagy Deedra és Arthus a segítségére lesz benne?

« Térkép link •  Zene; Fremen, Pt. 1 • credit; »

Deedra Gindrian, Folrandír Ceilteach and Arthus Nendrac Kedvelték

Tulveron főkrónikása
Kalandmester

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
514
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron
❖ Szintem :
Mester




Karaván út - Page 7 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Karaván út - Page 7 Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
7 / 8 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: téktér :: Mynzash-
Ugrás: