Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
1022. Esőzés hava 26. - Ylore KaDiPE5
1022. Esőzés hava 26. - Ylore KaDiPE5
Mynzash
a place without expectation
"A sivatag nem arról híres, hogy kíméletes lenne a látogatóihoz, és ez a szélfútta dűnék esetében kifejezetten igaz (...)"

Hamarosan...
●●●●●●●●●●●●

  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Deedra Gindrian
11 Hozzászólások - 22%
Kalandmester
7 Hozzászólások - 14%
Ezaras Azildor
6 Hozzászólások - 12%
Folrandír Ceilteach
5 Hozzászólások - 10%
Veleris
4 Hozzászólások - 8%
Krónikás
4 Hozzászólások - 8%
Arthus Nendrac
4 Hozzászólások - 8%
Ivy Reaves
3 Hozzászólások - 6%
Naken Forerion
3 Hozzászólások - 6%
Rhysand Earhgaze
2 Hozzászólások - 4%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Forróság havi Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális kétheti kihívás
Valamelyik reagod tartalmazza a következő szavakat: analfabéta, cickafark, inventárium. Mindhárom szónak egyetlen reagban kell szerepelnie!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Ezaras Azildor

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 2 Bots

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
1
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
2
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
1022. Esőzés hava 26. - Ylore

Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Utolsó Poszt Csüt. Júl. 21, 2022 7:19 pm

Lezárt játék

❖❖❖

Tulveron főkrónikása
Krónikás

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
2643
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1022. Esőzés hava 26. - Ylore Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Júl. 21, 2022 7:12 pm


The Pretender
1022. Esőzés hava 26.

- Meglehetős szerencséje, hogy szinte végtelen türelemmel viseltetem az arcátlan utazók iránt. - válaszolok neki közönyösnek szánt hangon, s végig azon gondolkodom, ki tudnám-e billenteni a széket alóla úgy, hogy az ne legyen túl feltűnő. Tudom, hogy nem tehetem, de azért jól esik elképzelni Raoul meglepett arcát, mielőtt elterülne a fogadó padlóján. Csakis ezt az elképzelést dédelgetve vagyok képes egy szűk kis mosolyt kipréselni magamból, mikor hitetlenkedő pillantásával találkozik az enyém.

Ami majdnem az arcomra is fagy, amikor megemlíti az árverést. CSak egy pillanatra rebben a szemem, talán észre sem veszi. Vagy ha igen, már az sem számít, csak szabaduljak ebből az egyre kínosabbá váló helyzetből. Legszívesebben hanyatt-homlok menekülnék vissza a szobámba, hogy visszaváltozhassak az erdei remete boszorkánnyá, aki mindig is voltam. Nem való nekem a város, nem valók nekem az emberek. Pillanatok alatt jutok el gondolatban odáig, hogy még a térképről is leátkozzam Ront, amiért elhitette velem, hogy ez egy működőképes terv lehet. Egészen nyilvánvaló, hogy semmi keresnivalóm itt. De mostmár csakazértis kitartok. Hűvös mosolyt villantok a távozni készülő Raoulra és csak úgy mellékesen vetem oda neki, mielőtt távozna: - Köszönöm a tanácsot, talán meg is fogadom, ha addig kijózanítja a barátját...- Az elköszönésre már nem futja. Továbbra is távolságtartó pillantással követem a mozdulatait, s csak egy biccentéssel búcsúzom tőle.

Maradok még néhány percet, hogy megigyam a borom, és megkóstoljam a süteményt. Ystrid sosem lő mellé, bármilyen ételről, édességről legyen is szó. Csak, ahogy a tányér felé nyúlok, tűnik fel, hogy reszket kicsit a kezem. Ez a férfi még csak meg sem erőltette magát, és teljesen lerombolta a morzsákból építgetett önbizalmamat. Ezek után fogalmam sincs, hogyan fogom rávenni magam, hogy újra álruhába bújjak. Amíg lent időzöm, más már nem keresi a társaságomat, hála a szellemeknek! Még hosszú percekkel később is erősen él bennem a késztetés, hogy menekülve távozzam, de annál azért büszkébb vagyok. Ystinek majd elpanaszolom, mi történt, s talán reggelre el is felejtem ezt a végtelenül kínos kis közjátékot.




« @Raoul Damaris •  ZENELINKKEL • credit; »


//köszönöm a játékot 1022. Esőzés hava 26. - Ylore 854324872
Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
712
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1022. Esőzés hava 26. - Ylore Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Júl. 20, 2022 9:31 pm
A Rejtett Gyémánt
1022. Esőzés hava 26.
« @Wynva •  ZENE • 440 • credit; »
N
agyon, de nagyon jól szórakozom rajta. A kis dulifuli feje ahogy minden egyes válaszommal csak torzul, még ha takargatni is próbálná, de nem sikerül. Olyan érzésem van, hogy ha tovább húzom az Edricnek panaszkodó visszakézből pofon bizony hamarosan elcsattan, és még csak nem is az ő hibájából. Ha úrihölgy, vajon meddig hajlandó elmenni vele? Jön az apró kézlegyintés, vagy az istenes jobbos? Érdekelne melyiket kapnám tőle, bár valószínűleg nő létének mivoltján egyik sem fájna.
- Tudja, ez a hobbim – vonok vállat vigyorogva újra, és ekkor rabolok rá a tál süteményre az asztalról.
A tippelés úgy tűnik telitalálat, mint ahogy vártam, de a válasz már nem úgy sül el, mint ahogy vártam. Egy apró, néma horkantás tör fel a mellkasomból, lehúzom a lábamat a székről, és nekitámaszkodok az egyik karommal az asztalnak, a másikat a térdemen pihentetem tovább.
Hogyne, teljes mértékben – villan a szemem a viszont hazugság tükrében. Lassan negyvenöt éve űzöm a kereskedői munkámat, a hazugság nálam felkenődik a falra. Hiába próbálkozik, nem tud eltántorítani tőle, így inkább még utoljára belemegyek a játékába, mielőtt útjára engedem a saját kis világában himbálódzva. Meg amúgy is, az ígéretemet betartva, Edricet is meg kell valahogyan majd vigasztalnom, amiért ez sem jött össze neki. Óvatosan egyenesedek ki a széken és állok fel róla. Az ujjaim a következő süteményre tévednek.
Hamarosan egy árverés lesz itt a városban – rámarkolok a süteményre, és magamhoz emelem – Ha kiakarja próbálni magát, menjen el. Edric is küldöttként lesz ott általam. Majd megkérem, hogy meséljen magáról. Ha ott elhiteti a befanyalodott társasággal a szerepét, akkor úgy mehet vissza a cirkuszhoz, hogy mindent megtett az ügy érdekében – kacsintok egyet, és a sütivel a kezemben intek neki, mielőtt bekapnám azt. – További szép estét kívánok, Madame Boulderbrew.


Lassú léptekkel megyek vissza Edrichez, akinek a szemében csak úgy csillog a remény. Vállat vonok és egy apró szusszanással elhelyezkedek a mellette lévő széken. – Sajnálom, haver.
- Ezzzzt nhem hiszem eeeeel – meglett férfi létére szipogni kezd, én pedig lágyan hátbaveregetem az asztalon átnyúlva. Mondhatnám is neki, hogy ha nem lenne minden éjjel tök részeg, és kicsit figyelne magára, talán magától is feltudná szedni a lányokat, és nem engem kellene bevetnie minden áldott alkalommal, de akkor mintha a falnak beszélnék.
- Te, figyelj, már – fordítom a fejem Edric felé, de közben le nem veszem a szemem a pár asztallal előttünk ülő Mira-ról. – Mit tudsz a városon kívül táborozó utazócirkuszról?
- Mi? Nhincs… nhincs is cirkusz a közellben – kapja fel könnybelábadt szemeit megilletődve Edric. Kérdőn, és zavarodottan néz rám, majd követi a tekintetét a nőre ő is.
- Rögtön sejtettem – mosolyodok el aprót bólintva, aztán a férfi felé fordulva, újra kitöltök neki a borból egy újabb pohárkával, hogy ezt a bánatát is felejtetni tudjam.



// Csókoltatom, Madame Boulderbrew 1022. Esőzés hava 26. - Ylore 14760816 //

Wynva Kedvelte

Vándor vagyok
Raoul Damaris

Fogoly vagyok, szegény szerencsétlen, aki beleszeretett börtönébe.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
71
❖ Tartózkodási hely :
Ylore
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás); Tanonc (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1022. Esőzés hava 26. - Ylore Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Júl. 20, 2022 8:55 pm


The Pretender
1022. Esőzés hava 26.

Vállat vonok a megjegyzésére és taktikát próbálok váltani. - Miért is akarom meggyőzni bármiről is? - úgy teszek, mintha nem érdekelne, mit gondol, pedig közben egyre erősebb bennem a késztetés, hogy fájdalmat okozzak neki valami hihetetlenül úrinőietlen módon, amiért látványosan jól szórakozik rajtam. Néhány perce beszélgetünk csupán, de hihetetlenül viszket a tenyerem. Hogy képzeli, hogy ideül hozzám, és nekiáll vádaskodni és sértegetni? Egyáltalán mi célja lehet ezzel? És miért kell neki mindent tudnia mindenféle távoli tájakról, amikről errefelé még a madarak sem csicseregnek semmit? Idegesítő egy alak, hogy a szellemek csapkodnák tarkón érte!

Bron szerencsére nem buktat le, és nem is avatkozik közbe semmilyen módon, pedig látom, hogy beszélgetőpartnerem tőle is vár valamiféle jelet, visszaigazolást, hogy a saját elméletét megerősítse. - És nem átall nemeshölgyeket zaklatni, hogy megszerezze, amire szüksége van. Értem... - hangomból érezheti az őszinte neheztelést, amit ha akarnék, akkor sem tudnék eltitkolni jelenleg.  Erőt veszek magamon, és nem vágok a szavába. Hagyom, hogy találgasson, mert biztos vagyok benne, hogy sosem gondolna a néhány nap múlva kezdődő árverésre, ahol törp kincsek fognak kalapács alá kerülni. El is mosolyodom hát az első próbálkozáson, és csak fejem ingatásával jelzem, hogy ez egyáltalán nem talált. A második tipp azonban, bár nem túl specifikus, nagyon is közel jár az igazsághoz. Szemeimet az égre -jobb híján a plafonra- emelem, és sóhajtok egyet. - A nevem Mira.  
Színésznő vagyok egy utazócirkuszban, amely itt táborozik a város közelében. A korábbi előadásaink nem arattak osztatlan sikert, amiért többen engem tettek felelőssé. A többit magától is kitalálhatja... -
A hazugság könnyebben jön, mint gondoltam volna, s még el is fintorodom a megfelelő helyeken, ahogy mesélek. - Nos? Kielégítettem vagy még kíváncsi valamire? -





« @Raoul Damaris •  ZENELINKKEL • credit; »

Raoul Damaris Kedvelte

Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
712
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1022. Esőzés hava 26. - Ylore Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Júl. 20, 2022 8:17 pm
A Rejtett Gyémánt
1022. Esőzés hava 26.
« @Wynva •  ZENE • 325 • credit; »
- Ú
gyis tudja nagyon jól, hogy nincs Boulderbrew nevezetű nemescsalád Jardige-ben – döntöm meg kissé a fejemet oldalra. Erőszakosan ragaszkodik az álarcához, de minél jobban próbál hozzá igazodni, annál több hibát ejt. Engem pedig annál jobban gyújtja fel a kíváncsiság lángját.
Arcomra kiülő vigyoromat a sértődött válaszára, minden erőmet be kell vetnem, hogy elfojtsam. Az arc, amit drámaiságból próbál magára varázsolni, egyszerűen zseniális lenne, ha nem tudnám, hogy csak színészkedés. Az egyik kezemet is segítségül hívom, és félökölbe szorítva emelem a számhoz, hogy lenyomjam a belülről feltörő majdnem kacagást.
Bron tűnik fel a szemem sarkában, én pedig, miután megköszörülöm a torkomat a sikeres elfojtás után, jelentőségteljesen fordítom felé a fejem és biccentek neki egyet köszönésképp. A pultossal, Braggart asszony hű társával már megannyi éjszakát átbeszélgettem, és megannyi jó estét okozott nekünk Edriccel a finom serével egyetemben. A férfi arcát kémlelem, amint a mellettem ülő Mirabelle-re pillant. Várok valamiféle visszaigazolást az igazamról, de ő egyszerűen csak bólint és ellép az asztalunktól.
- Egyszerűen csupán a miértre vagyok kíváncsi - Tehát a hölgyemény belemegy az alkuba. Pont ez volt a terv, és egész jó irányban haladok vele. Odahúzom a túloldalon álló széket egészen közel és rápakolom keresztbe a lábaimat, majd elvéve egy apró süteményt az asztalról, újra hátradőlök a széken. Az ölemben forgatom a kis süteményt, ami teljesen bizonyos, hogy Ystrid munkája. – Nem hiszem, hogy gyáva lenne, akkor nem erőlködni ennyire, mint amennyire most teszi – pillantok oldalra a tekintetébe, és figyelve arcának rezdüléseit kapom be a süteményt teljes egészében. – Az egyik tippem, hogy valami elől bujkál, és jelenleg is próbál új személyazonosságot keresni magának, talán ezért is nyúlt bele a nem létező családnévbe – hátranézek Edricre, akinek már kezd elfogyni a türelme láthatóan, én pedig szúrós pillantást vetek rá, hogy lenyugodjon.
Visszafordulok Mirabelle felé. – A másik, hogy szerepre készül, és jelenleg gyakorolja, hogyan tudná eljátszani a leghihetőbben ezt a szerepet. Ha valamelyikkel beletrafálok, akkor a mesélést legyen szíves kezdje azzal, hogy megmondja az igazi nevét – félmosolyt eresztek, és türelmesen várok.


Wynva Kedvelte

Vándor vagyok
Raoul Damaris

Fogoly vagyok, szegény szerencsétlen, aki beleszeretett börtönébe.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
71
❖ Tartózkodási hely :
Ylore
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás); Tanonc (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1022. Esőzés hava 26. - Ylore Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Júl. 20, 2022 7:38 pm


The Pretender
1022. Esőzés hava 26.

- Nem állítottam, hogy törp vagyok, csak, hogy hozzámentem egyhez. - Nagyon okosnak gondolja magát, de minél jobban erőlködik, hogy lebuktasson, én annál inkább ragaszkodom a történethez, amit mostmár fel is fogok használni az árverésen. Kivéve, persze, ha Raoul szétkürtöli nekem a sanda gyanúját Ylore legpletykásabbjai, a részeg férfiak között.  Talán újra kellene gondolnom a dolgot. Valószínűleg úgyis hamarosan útra kel, és nem lesz jelentősége, mit visz magával rólam.

Nem tetszik, hogy megmosolyog. Tudom, hogy nem vagyok elég meggyőző, és azt is, hogy ezzel ő is tökéletesen tisztában van. Pont ez az, amit viccesnek talál, és ezért most legszívesebben felpofoznám és elküldeném a francba. Ehelyett azonban ismét előveszem a lenéző dámapillantásom -még tökéletesítésre szorul- és finoman megrázom a fejem. - Nem az én problémám, ha nem lát a szemétől. -

Bevallom, meglep, hogy úgy adja meg a választ a kérdésemre, hogy azt még el is tudnám hinni. Fontolgatom egy ideig az ajánlatát, és szerencsére Bron is megérkezik a borral, süteménnyel, mielőtt még bármit is mondhatnék. A régről ismert csapos elkapja a pillantásomat, így láthatom, ahogy fény gyúl a szemében. Már tudja ki vagyok. Egy egészen aprót intek a fejemmel, és úgy tűnik, ennyiből is ért, mert lemadamoz és magunkra is hagy minket, hogy aztán a pult mögül figyeljen, amíg csak nem kiáltják valahonnan a nevét. -  Azt akarja tudni, hogy veszélyes vagyok-e, vagy csak gyáva? - kérdezek vissza őszinte kíváncsisággal, aztán még hozzáteszem: - Hármat találhat. Ha csak kicsit is közelíti az igazságot, akkor mesélek. - Alkudozni én is tudok.  Igaz, nem nyerhetek mást, csak tapasztalatot, de hát épp ezért vagyok most itt.





« @Raoul Damaris •  ZENELINKKEL • credit; »

Raoul Damaris Kedvelte

Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
712
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1022. Esőzés hava 26. - Ylore Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Júl. 20, 2022 2:08 am
A Rejtett Gyémánt
1022. Esőzés hava 26.
« @Wynva •  ZENE • 237 • credit; »
- N
em is tudtam, hogy azt a várost ilyen magasra nőtt törp úrihölgyek is lakják – nézek rá sandán, utalva arra, hogy sajnos ez sem talált, és ezzel most már ténylegesen is sikerült bebizonyítania, hogy álruhában ül mellettem. De kíváncsiság immáron az egekbe hágott iránta, és most már ha bele pusztulok is kiderítem a titkát.
Látom, ahogy próbálkozik, azt pedig végképp, hogy még csak most kezdte el ezt az egész úrihölgyesdit. A mozdulatok, amikkel próbálja bizonyítani az ellenkezőjét a ténynek, bevallom magamnak őszintén, megmosolyogtat. Vajon mennyi energiát feccölt bele az egészbe, hogy ilyen tartással üljön le a közemberek közé, és játssza el a nemesasszonyt?
- Ne haragudjon meg, de az én szemeim nem látnak egy nemes hölgyet sem – kényelemként a tarkómnál támasztom meg a kezeimet, és úgy folytatom. – Csak egy morcos nőszemélyt, akinek feltűnően másabb a humora, mint a mondott nemesasszonyoknak. Hiszen nekik nincs is humoruk.
- Mert felkeltette az érdeklődésemet, hogy miért ilyen rejtélyes – vallom be őszintén és hanyagul megrántom a vállamat. – De akkor alkut ajánlok. Elmondja miért csinálja ezt, én pedig megígérem, hogy a lehető legnagyobb színészi tudásomat bevetem Edric ellen, miszerint szánja bánja, de ezt a lehetőséget vele most kihagyná, és ezt úgy fogom elmondani neki, hogy csak kintről fogja hallani a szívtört zokogását, amiért a mai nap már negyedjére utasították el – Az alkudozás az én asztalom. Az eddigi fél életemet ezzel töltöttem, ha már a frappáns válaszadás képessége elárult, legalább ez maradjon meg nekem.


Wynva Kedvelte

Vándor vagyok
Raoul Damaris

Fogoly vagyok, szegény szerencsétlen, aki beleszeretett börtönébe.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
71
❖ Tartózkodási hely :
Ylore
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás); Tanonc (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1022. Esőzés hava 26. - Ylore Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Júl. 20, 2022 1:50 am


The Pretender
1022. Esőzés hava 26.

Nem hagyom magam kibillenteni. Nem hagyhatom. Érzem, hogy ez az ember csak játszadozik velem, de ettől én csak komolyabban veszem a dolgot, és még inkább ragaszkodom a hazugságomhoz. - Biztos vagyok benne, hogy nem járt még mindenhol. Talán Jardige pont kimaradt. -  felelem magabiztosan, pedig arról a helyről épp csak annyit tudok, amit egy kalandor törptől hallottam, aki csak az én jóslatomért vágott át a Holtak erdején, mielőtt a hegyek felé vette volna az irányt a messzi észak sárkányai után kutatva.  Ennek ellenére még engem is meglep a határozottság, ami a hangomból és tartásomból árad.  

Van valami megkapó abban, ahogy jóízűen elneveti magát, de nem hagyom, hogy ez akár csak egy pillanatra is elaltassa az éberségemet. Nem bízhatok benne. Még akkor sem, ha most, hogy kiderült, képes értékelni a humoromat, valamivel jobban kedvelem. - Akár nemes hölgy vagyok, akár nem, szemem azért még van. - vonom meg kecsesnek szánt mozdulattal a vállaimat, mielőtt közelebb hajolnék, hogy a rendkívül nem titkos gondolataimat közöljem vele. Legszívesebben hangosan felciccentenék, mikor szavaival igazolja, hogy nem bízhatok meg benne. Annyira tudtam! Nem örülök neki, de nem is lep meg. Az emberekben nem lehet megbízni.
 - Ugye tudja, hogy ezzel csak kidobatná magát innen? Egy nemes hölgyet nem lehet büntetlenül sértegetni. Lehet, hogy nem vagyok az, de lehet hogy igen.  Megéri a kockázatot? -
Egy apró félmosolyra húzódik a szám, és  megrázom a fejem a kérdésére. - Miért akarja tudni? Nem elég, hogy a barátjának sem egyik, sem másik esetben nincs semmi esélye? Vagy valami más oka van a kíváncsiságának?  - próbálom átvenni a kérdező szerepét, talán akkor megjuhászodik kicsit.





« @Raoul Damaris •  ZENELINKKEL • credit; »

Raoul Damaris Kedvelte

Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
712
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1022. Esőzés hava 26. - Ylore Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Júl. 20, 2022 1:14 am
A Rejtett Gyémánt
1022. Esőzés hava 26.
« @Wynva •  ZENE • 240 • credit; »
- B
oulderbrew, hmm… - Játékos gondolkodásba kezdek, kezemmel beletúrok a szakállamba. – Mondja csak, honnan valósi? Még sosem hallottam ezt a családnevet egyik városban sem amerre jártam, és valljuk be, nem nagyon van már olyan hely Tulveronon, ahol még nem jártam – Talán sikerült megfognom a turpisságát, kedves Mirabelle?
A szoknyás kecskék kijelentésére magam sem tudom miért, de hangosan felkacagok. Micsoda humor leledzik ebbe a hölgybe. Újabb pont az ellen, hogy valóban nemeshölgy. Az a réteg túlságosan befanyalodott, hogy ilyen szavakat használjon ráadásul ilyen humorhoz.
- Hát, - hátrasandítok Edricre, aki tátott szájjal, izgatottan néz engem és bólogat, mintha beakadt volna neki ez a mozdulat, aztán visszafordítom a figyelmem a nőre -, tulajdonképpen van benne valami.
Közelebb hajolok miként ő is halkabb, suttogós hangnemre vált, aztán… úgy maradok. Teljesen igaza van, és ott abban a pillanatban tanult beszédem semmilyen kis formája sem hajlandó nekem segíteni. Elárult a saját képességem. – Most megfogott – fonom keresztbe a karjaimat a mellkasomon, és hátradőlök a széken. – De azért ne felejtsük el azt az apró tényt, hogy ez az információ a másodperc töredéke alatt szerte tud futni általam a jelenlévők között, és akkor aztán hupsz az álcának – nem akartam támadni, tényleg nem. De úgy fel van vágva a nyelve ennek a nőnek, hogy érzem, bele kell mennem ebbe a kis adok-kapok játékba. – Nem lenne könnyebb egyszerűen bevallani a dolgot, és tovább folytathatja ezt az… - végigintek a kezemmel a teste irányába – amit most tesz, bármi oka is legyen?


Wynva Kedvelte

Vándor vagyok
Raoul Damaris

Fogoly vagyok, szegény szerencsétlen, aki beleszeretett börtönébe.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
71
❖ Tartózkodási hely :
Ylore
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás); Tanonc (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1022. Esőzés hava 26. - Ylore Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Júl. 20, 2022 12:59 am


The Pretender
1022. Esőzés hava 26.

Ön tévedésben van, jó uram! Azzal, hogy elfoglalta ezt a széket, ön úriemberi szavát adta, hogy teljesíti a feltételem, miszerint nem engedi közel a részeg barátját. - mondom neki szépen artikulálva, szándékosan kioktató hangnemben, mert böki a csőröm az önelégült kis mosolya. Foglamam sincs, létezik -e egyáltalán, amiről beszélek, de szerintem jól hangzik. Hátha... Egyébként ha önmagam lehetnék, kicsit sem tudna megijeszteni egy részeg félnótás, de ezzel az álcával valószínűleg nem tudnám helyén kezelni a helyzetet. Jobb, ha nem jön a közelembe. Bezzeg Ron ilyenkor még a közelben sincs...

- Örvendek a szerencsének! - hangom csengéséből érezheti, hogy nem egészen felhőtlen ez az öröm, de gúnyosnak azért még nem merném nevezni. Arra azért vigyázok, hogy a jómodor keretei között maradjunk. - Mirabelle Boulderbrew. - igyekszem az Ystridéhez hasonló kiejtéssel közölni ezt a sosem hallott nevet, és ki is húzom magam, mintha büszke lennék rá. Mi sem áll távolabb a valóságtól, de ezt neki nem kell tudnia.

- A barátja olyan részeg, hogy még egy szoknyás kecske is megtévesztené, ha egy kis parfümöt fújnék rá. - jegyzem meg ismét a szemeimet forgatva, miközben egy leheletnyit közelebb hajolok, és én is suttogósra veszem a figurát. - Csak így kettőnk között... - körbenézek, mintha attól tartnék, hogy valaki tényleg megneszeli a beszélgetésünket. - Úgy hallottam, a kíváncsiság ártalmas a testi-lelki egészségre. Megéri a kockázatot ez a  jelentéktelen információ valakiről, aki ön szerint még csak nem is nemes hölgy? - felvonom a szemöldököm, és ismét csak visszavonulok, válaszra várva. Nem tudom, hogy ez most kifinomult beszéd, vagy csak okoskodás, de nem akarom könnyen adni a titkom. Főleg, amíg fogalmam sincs, kivel is állok szemben.




« @Raoul Damaris •  ZENELINKKEL • credit; »

Raoul Damaris Kedvelte

Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
712
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1022. Esőzés hava 26. - Ylore Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Júl. 20, 2022 12:28 am
A Rejtett Gyémánt
1022. Esőzés hava 26.
« @Wynva •  ZENE • 233 • credit; »
- H
ölgyem, nem rajtam fog ezzel segíteni, nekem csak könnyíteni fog. Az igazi nyertese ennek a beszélgetésnek majd Maga lesz azzal, hogy a barátom nem jön ide felbátorodva és botladozva, hogy ilyen olyan pohár alkohollal próbálja leitatni – félmosolyra húzódik a szám sarka. Jobban jár, ha elfogadja az ajánlatomat, mert én aztán tényleg mindent kinézek Edricből, és akármennyire se hisz nekem, nem ő fog a sarokban elborzadni annak az állatnak a bepróbálkozásain, hanem én. Fészkelődni kezdek kicsit a széken, mikor rám rivall, hogy nem mutatkoztam be.
Valóban – bólintok egyetértően és a felém nyújtott kezét nem rázom meg köszönés gyanánt, hanem lágyan érintem meg alulról tenyeremmel, és közel hajolva hozzá az ajkaimmal, csókot imitálok a bőre felszínére, de épp olyan távolságban, hogy fizikailag ne érintsem meg vele. – Raoul a becses nevem, és ott hátul az a valami pedig Edric – bökök a fejemmel a férfi irányába. – És Önt, ha már itt tartunk? – kérdezek vissza rögtön, miután elhúzódtam a kezétől és óvatosan elengedtem azt. Nem tűnik egy törékeny nőnek, de jobb félni, mint megijedni.
- Ne haragudjon az arcátlanságomért, már ha ezt tényleg nevezni lehet annak, nekem csupán feltűnt, hogy jelenleg mondhatni álruhában ült le közénk az asztalhoz, szegény Edricet teljesen megtévesztve azzal, hogy maga egy gazdag úrinő, amiről természetesen mindketten tudjuk, hogy nem így van. A kérdésem még mindig áll, és tényleg csak kíváncsiságból. – Hangom halk beszédből, egészen suttogássá vált - Ígérem, senkinek se mondom el!


Wynva Kedvelte

Vándor vagyok
Raoul Damaris

Fogoly vagyok, szegény szerencsétlen, aki beleszeretett börtönébe.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
71
❖ Tartózkodási hely :
Ylore
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás); Tanonc (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1022. Esőzés hava 26. - Ylore Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Júl. 20, 2022 12:13 am


The Pretender
1022. Esőzés hava 26.

Csak a szemeimet forgatom a férfi őszintesége hallatán, és lemondó kis sóhajjal veszem tudomásul, hogy csak azért sem arra a székre ült, amelyikre szerettem volna. Ajkaimat vékony vonallá préselve mosolyodom el, miközben ő a barátjáról beszél, és illedelmesen végig hallgatom. Jó néhányszor félbe szakítanám mondandóját szívem szerint, de Ysti egyértelműen a tudtomra adta, hogy nemes hölgy ilyen otrombaságot nem követ el. - Még nem döntöttem el, akarok -e magán segíteni. Hisz még a nevét sem tudom. - felé nyújtom a kezem, hogy illendő módon bemutatkozhasson, ha úgy óhajtja, aztán viszont, akár megteszi, akár nem, vissza is vonulok, és még inkább kihúzva magam próbálok sértődött arcot vágni. Hiszen két pillanat alatt felfedte a csalást, és rájött, hogy nincs bennem semmi nemes. Már hogy is lenne? Hiszen félig ork vagyok. Egy erdő közepén nőttem fel és éltem le eddigi életem legnagyobb részét, ahol csak akkor találkoztam emberrel, ha odamerészkedett vagy odatévedt. Nem vagyok nemes, de egy felületes szemlélődőt azért mégiscsak meg kellene tudnom téveszteni, ha már ennyit tanultam és Ystrid is olyan sokat dolgozott a kinézetemen. - Nekem meg sem fordult a fejemben, hogy származása felől érdeklődjek, uram. Nem gondolja, hogy ez az ön részéről is meglehetős arcátlanság? - Ha pillantással ölni lehetne, neki most igen komoly egészségügyi problémái lennének, de ilyen képességekkel sajnos nem áldottak meg a szellemek. Csak remélni merem, hogy Ysti a közelben van, és közbelép, ha úgy hozná a szükség.  




« @Raoul Damaris •  ZENELINKKEL • credit; »

Raoul Damaris Kedvelte

Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
712
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1022. Esőzés hava 26. - Ylore Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





1022. Esőzés hava 26. - Ylore Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
 Similar topics
-
» Eviran, 1016. Esőzés hava
» Calden, Szárnyas Csikó, 1022 ősze, az Ősök éjjele után pár nappal
» 1022. Remény hava, Nulport
» Ylore, 1007. remény hava
» 1022. Nulport

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: Egyéb síkok :: Múlt :: Lezárt múlt-
Ugrás: