Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Nyitott könyvtár - Page 3 KaDiPE5
Nyitott könyvtár - Page 3 KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Folrandír Ceilteach
14 Hozzászólások - 16%
Ezaras Azildor
11 Hozzászólások - 13%
Veleris
11 Hozzászólások - 13%
Rhysand Earhgaze
10 Hozzászólások - 12%
Krónikás
9 Hozzászólások - 10%
Naken Forerion
8 Hozzászólások - 9%
Deedra Gindrian
7 Hozzászólások - 8%
Raghat
7 Hozzászólások - 8%
Kalandmester
6 Hozzászólások - 7%
Ystrid Braggart
3 Hozzászólások - 3%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Termékenység havi
Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális havi kihívás
Dobj D6 kockával egy címet, amihez írj egy minimum 700 szavas reagot a Csöndes kalandokba! Bővebben a Próba topikban!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Today at 12:06 pm
• Asztalok

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Deedra Gindrian, Raghat

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 18 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 16 vendég :: 1 Bot

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
8
Ork
0
1
Törpe
1
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
2
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Nyitott könyvtár

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next
Utolsó Poszt Kedd Ápr. 19, 2022 5:11 pm
Master of answers

« @Reinaakviin •  Zene: Dalaran • credit: »
Könnyed biccentéssel fogadom az enyémhez hasonuló, bizonytalan válaszát az ünnepséggel kapcsolatban, ugyanis bizton veszem, nem a közös időtöltés örömének hajszolása terelgette az asztalomhoz, s kivételesen az időt sem kívánom bőséggel mérni. Elmém egésze a kutatásomra koncentrált a nehézségeim ellenére, és most kénytelen vagyok kizökkenteni belőle - bizonyosan nem a kedélyes társalgásunk okán fogom elaprózni a figyelmemet. Várakozással tekintek hát rá, óvatosan hátradöntve a szék puha szövettel bevont támlájának a hátamat, mialatt jobb híján a kamillateámat kortyolgatom. Az asztalra helyezett kezeinek pusztán egy röpke pillantást, nem többet szentelek, megállapítása végett azonban a szemöldökeim komótosan a homlokom közepe fele emelkednek.
- Mégis miből jutottál erre a következtetésre? - kíváncsiskodásommal nem az elismerést hajszolom, bár tény és való, érdemeimet büszkén viselem, ellenben ténylegesen érdekelne, miért éppen engem talál a megfelelő embernek az alkímia terén? Talán a gyengélkedőn ügyködő gyógyítókkal is előbbre volna, mint velem, mert meglehet, Maveros mellett szedtem magamra némi tudást, az érdeklődésem legfőképpen a fiatalító főzetekre vagy a varázslatokkal kapcsolatos italokra redukálódott. Az egyetlen szerencséje, hogy olykor-olykor az alkímia és a mágia kéz a kézben járnak.
- Nem jelenthetném ki bizonyossággal, ám annak idején mintha olvastam volna róla. Segíts felidézni, mire is jó pontosan? - nem rejtem véka alá tudásom megfakulását, elvégre az önérzetemből fakadó esetleges félreértéssel egyikünk sem lesz előrébb. - Vagy ha a pontos hatását te sem ismered, úgy mit várunk tőle? - faggatózom tovább, egyelőre nem felelve leplezett kérdésére afelől, akadna-e bárki a tornyok falai között, aki képes lenne elkészíteni neki az italt, netán okítani őt a diszciplínára. Előbb tudni kívánom, mit óhajt elérni Neriyra kisasszony.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





In a dream,
I was standing someplace high up, a tower, or a mountain. The whole world was in darkness. Then came the flash of light just on the horizon within the clouds that marked the border between worlds.
˙˙˙



Reinaakviin Kedvelte

Varázsló vagyok
Ezaras Azildor

There is a crack in everything. That's how the light gets in.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
581
❖ Tartózkodási hely :
El' Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nyitott könyvtár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Ápr. 19, 2022 3:10 pm
Master
of answers
taggeld;  @Ezaras Azildor  
Zene; ide • credit;  »  
Tán nem szívesen, de megszabadul a könyvtől, s leteszi azt, s csukja is be.
- Reméljük, hogy igen, bár még magam sem tudom azt, hogy elmegyek e. – Biztos örülnél papa engem Fürödbe látni, tán mezítelenül. Vicces, hogy öregnek titulálom, mikor magam sokkal öregebb vagyok, és azért valljuk be elég kellemes rá nézni, jól áll neki. Igyekszem nem elkalandozni, és ahogyan hellyel kínál, gyorsan eleget is teszek neki, még mielőtt meggondolja magát. Leülök.
- Valóban. Szeretek tanulni. – Mondom. Jaj, Mesterem miért kell egy finom hölgyet szurkálni? Tán másra gerjed? Nem nyeri el a dúskebleim a tetszését? Felteszem a kezem az asztalra.
Hát pedig fizettem volna természetben.
- Rendben. – Felelem finoman, s kimérten. Tiszteletlenség legapróbb jelét sem mutatom, pedig tehetném. Ám talán egyet csettint, s megsemmisülök, bár nem emlékszem ilyen mágiára az ágazatában. De jobb félni ugye?
Bele is kezdem, ám tán nem tetszett neki a lassú felfedezésem, mivel számomra úgy tűnik, hogy át is veszi a szót. Talán sürget, talán más dolga van, vagy lenne? Hát szomorú, most velem kell foglalkoznia. Érzem, hogy nem akar itt látni, pedig oly keveset érzem ezt férfiak közelében.
- Úgy van, köszönöm. – Mosolyodom el, mint akinek valóban kedves, hogy okít most is, vagy is számomra ezt az érzést kelti.
- Iker, testvér elikxir. Sajnos nem vagyok jártas az alkímiában, ám úgy hiszem, Ön a kis ujjából kirázza azt is. – Mosolyodom el, itt semmire nem megyek a bájaimmal, maradnak a szavak. De miért nem? Minden egyszerűbb lenne.
- Esetleg ismeri, és mit tud róla? – kérdezem meg illedelmesen.
- Van aki eltudná nekem készíteni, vagy akitől tanulhatnék. Talán érdekelne az alkímia, olyan furfangos tudomány. – Mondom. Csak okosan Reina, nem bolond, nem akarok lebukni sem. Ám nem tudhatom, hogy Veleris mire ment, így kell egy terv mindenképpen.

Ezaras Azildor Kedvelte

Boszorkány vagyok
Reinaakviin

dovahro hil ag fiercely, orin ko luft do vokul.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
327
❖ Tartózkodási hely :
₪ El' Alora
❖ Szintem :
Haladó (Szabadmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nyitott könyvtár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Ápr. 17, 2022 10:59 pm
Master of answers

« @Reinaakviin •  Zene: Dalaran • credit: »
Ahogyan sejtettem, nem szabadulok olyan könnyeden a szabadmágusok ékétől, ezért hát egy apró szusszanást hallatva leteszem az asztalra a száraz növényt, míg az égett papírt könyvjelzőként használva csukom be a vaskos kötetet. Ezt követően nyúlok csak a teámért, amelynek jelenlétét nem éppen helyeselte a könyvtáros, azonban siketet mímelni az esetében kifizetődőnek bizonyult.
- Meglehet, még nem tudom, időm engedi-e, hogy a csillagokat méltóképp ünnepeljem – igaz, szívesen merengnék alattuk lelkem másik felével, de a mulatozáson kívül temérdek probléma megoldása nehezedik a vállaimon. Persze azt sem feledem, olykor a kikapcsolódásnak is teret szükséges adni. - Még elválik… - teszem hozzá elcsöndesedve s tűnődve, mielőtt kortyolnék egyet az italomból, ami langyossága mellett a kamilla ízvilágával ostromolja nyelvemet. Nem lesz állandó vendége a repertoárnak, attól tartok.
- Foglalj helyet, kérlek – szabad kezemmel a keskeny asztal másik felén nyugvó szék felé intek. - Feltételezem sürgető az ügy, amennyiben más alkalom nem tűnt megfelelőnek – pillantok rá nyugodt vonásokkal, leheletnyi célzást fogalmazva meg csupán az időzítése kellemetlenségéről. Ami a csereajánlatát illeti, finoman megingatom a fejemet. - Nem várok el fizetséget, ez itt a mágia és a tudás fellegvára, nem holmi piac. Tehát, miről volna szó? - kíváncsiskodok, újabb korttyal enyhítve mindeddig elfeledett szomjúságomat. Körültekintéssel hallgatom, avagy hallgatnám, ha sejtelmes felvezetése kibontakoztatásra kerülne. Egyik szemöldökömet felfelé görbítve, várakozással függesztem rajta a tekintetemet.
- Keresel egy elixírt… - ismétlem el. - Temérdek fajta elixír létezik, mifélére gondolsz? Netán Aqhir elixírjéről van szó, mely a legenda szerint az örök élet áldásával ruházza fel elfogyasztóját? Vagy a híres ősi sárkány, Sahvotag elixírjéről, ki az istenek hű csatlósaként hintette el az italba a világ minden tudását? - billentem oldalra a fejemet. - A lehetőség szinte számolatlan, világosíts fel, kérlek.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





In a dream,
I was standing someplace high up, a tower, or a mountain. The whole world was in darkness. Then came the flash of light just on the horizon within the clouds that marked the border between worlds.
˙˙˙



Reinaakviin Kedvelte

Varázsló vagyok
Ezaras Azildor

There is a crack in everything. That's how the light gets in.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
581
❖ Tartózkodási hely :
El' Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nyitott könyvtár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Ápr. 17, 2022 10:12 pm
Master
of answers
taggeld;  @Ezaras Azildor  
Zene; ide • credit;  »  
Talán még sem volt jó ötlet egy viccel indítani. Idősebb vagyok, de még is olybá tűnik már számára nem kellemes a móka. Ám úgy teszem, mint aki inkább csak a másodikra figyel. Talán megzavartam, ám sajnálom, de nem érdekel. Most szükségem lesz a szakértelmére, ám előtte kellene valami báj csevej nem?
Könyvtáros, áu! Finoman levegőt veszek, s egy szívdobbanással hosszabb ideig pislogok. Ez fájt. Ám milyen finom módja az emberek elküldésének. De kérlek édesem, Reinaakviint nem rázod le így.
Akkor tán még sem kellene folytatni a bájcsevejt? Térjek a lényegre?
- Bizonyosan… - Kezdek bele, s pillantok a bökése irányába, ám azért csak még is felpillant.
- Remek volt a múltkori mulatság is, öröm volt újra látni ott. Tán a következőn is lesz szerencsénk összefutni? – Kérdeztem rá érdeklődő pillantással.
Ha erre válaszol, akkor hallgatom figyelmesen és elengedek a végén egy lágy mosolyt. Amennyiben még szóval tudom tartani, és nem vágja nekem azt a vaskos kötetet.
- Minden esetre nagyra értékelném a szakértelmét, ha nem bánja? – Teszem fel a kérdést, bár sajnos erre az előbb ajánlotta fel nekem a könyvtárost. Remélem nem teszi újra, és készséges lesz.
- Nem tudom mit ajánlhatnék cserébe, ám reménykedem benne, hogy maga a tudás átadása elegendő fizetség. - Fecsegek. Jaj, mennyire nem szeretem tépni a csodás ajkaim, és nyalni a seggeket.
- Keresek egy elixirt.. - Kezdek bele, ha bele megy, amennyiben nem, úgy még is belekezdek, hátha meggondolja magát. Ám nem csodálkoznék az utamra küldésen sem.

Ezaras Azildor Kedvelte

Boszorkány vagyok
Reinaakviin

dovahro hil ag fiercely, orin ko luft do vokul.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
327
❖ Tartózkodási hely :
₪ El' Alora
❖ Szintem :
Haladó (Szabadmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nyitott könyvtár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Ápr. 17, 2022 1:54 pm
Master of answers

« @Reinaakviin •  Zene: Dalaran • credit: »
Atyám mindég úgy tartotta, ha valamit képtelen vagy megérteni, s hiába koptatod az idő kerekét a megoldandó probléma felett, úgy edzd az elmédet a környezet megváltoztatásával. Az új ingerek, illatok, akár ízek is segíthetnek új perspektívába helyezni az aktuális kérdéskört, s ezáltal hozzásegíteni a megfejtéséhez, ám én hiába ücsörgök órák óta a könyvtár meglehetősen nyüzsgő falai között egy félreeső asztalnál, képtelen vagyok világosságba helyezni az éjmágus szándékait, akit lassacskán hetek, ha nem hónapok óta keresek.
Halk szusszanással emelem fel a Hold tanainak lapjairól a magammal hozott, elszáradt asvét, amellyel kapcsolatban igaza lehetett Kóboromnak; jó eséllyel nem a véletlen folytán akadt tucatszámra a mágus hálójának padlóján. Talán vajmiféle eszköz lehetett a kutatásához, aminek egyik félig megégett, alig kivehető lapja az egyetlen támpontom.
Szabad kezemmel összecsippentve az orrnyergemet, emelem fel a pillantásomat a vaskos kötet lassan egybefolyó betűiről, tekintetem ezúttal viszont nem a szemközt elhelyezkedő festményen, hanem egy ismerős alakon állapodik meg, aki mosollyal illeg a tanoncok között.
Szégyen vagy sem, sebtében süppesztem vissza szemeimet az olvasmányomra, remélve, nem lesz szükséges az ethuil ünnepén történteket bájcsevejbe bugyolálva taglalni. Éppen elég tanulópénz volt a másnap afelől, az én koromban ha nem kívánok közel egy hétig gyengélkedni, hát meg kell húznom a határaimat. Csakhogy az istenek ma nem kegyesek, hozzám szól, és kérdése okán nem tehetek róla, megannyi kép villan az elmémbe, kezdetnek a ma reggel rendkívül hasznos és az egészségnek kedvező eltöltéséről.
- Parancsolsz, Neriyra kisasszony? - emelem meg a szemöldökeimet, elnyomva az ábrázatomra óhajtozó mosolyomat. Helyette elfoglaltságot mímelve hajtok egy újabbat a könyv lapjain, szigorral tapasztva rá a pillantásomat, de olybá tűnik ez édeskevés a magányom megtartásához. S nem tagadom, a kíváncsiságom is árulóként éledezik a bensőmben. - Szintúgy. Esetleg szükséged van vajmiféle olvasmányra? A könyvtáros minden bizonnyal a segítségedre lesz, valamerre arra láttam elsétálni – bökök állammal a tölgyfából mívesen faragott polcok között felfelé kacskaringózó, sekély lépcsősorok irányába. Noha megérzéseim arról dalolnak, közel sem a marcona férfi kutatása okán állapodott meg éppen az én asztalomnál, ezért hát megadással emelem fel rá a tekintetemet.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





In a dream,
I was standing someplace high up, a tower, or a mountain. The whole world was in darkness. Then came the flash of light just on the horizon within the clouds that marked the border between worlds.
˙˙˙



Deedra Gindrian and Veleris Kedvelték

Varázsló vagyok
Ezaras Azildor

There is a crack in everything. That's how the light gets in.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
581
❖ Tartózkodási hely :
El' Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nyitott könyvtár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Ápr. 16, 2022 11:28 pm
Master
of answers
taggeld;  @Ezaras Azildor  
Zene; ide • credit;  »  
Egy rokon nem gondoltam volna, hogy az élet egy élő rokonommal fog össze sodrni - már sodorhatná elém a probléma megoldását - ám szemre való hölgy, szóval bizonyos az, hogy egy vérből vagyunk.
A problémám megoldása egyszerű lenne, ha nem egy Mester, egy tanácstag lenne. Bizonyos, hogy vagy is szerintem az, hogy átok feloldásom nem egy segítő ballal jutalmazná.

Azonban ezt a fent említett Mesterre szükségem lesz, ugyan is az ital nem keveri ki magát, no nem vele akarom kikevertetni, ám tudom azt, hogy ő válaszokkal szolgálhat, s kitudja? Lehet a csókom után, óta csak én járok a fejében.

Könyvtár fele vettem az utam, úgy hallottam ott találom ma, de talán mindig is itt van, ahogyan jó magam is gyakran keresem fel a könyvtárat. Tudom, hogy a csodálatos kis testem nem való a porosodó könyvekhez, ám a mágia a szenvedélyem is lett, és minél előbb szeretném magam mesternek nevezni.

Finom elegáns léptekkel lépek be, már megszoktam a szűk kisfiúk tapogató szemeit, és persze vannak olyan kis cuki falatka kis tanoncok, akiket én vezettem be a bujaság minden műfajába.
Elégedetten mosolyodom el, s tűröm el szendén a hajam a fülem mögé.

Elégedetten pillantom meg a Mestert, aki egy nagy vaskos könyvet olvass éppen. Lépteim gyorsabbak, s úgy közelítem meg. Talán fel se tűnik neki a közeledésem, vagy nem akar meglátni.
- Valami buja könyv legalább? – Kuncogok fel, s remélem, nem veszi tiszteletlennek, hogy kissé lazítottam, és nem karót nyelve köszöntöm, ahogyan mindig.
- Örvendek kedves Azildor Mester. - Teszem hozzá kissé formálisabban. Tisztelem, s képtelen vagyok megérteni egyeseket. Ott volt az a kis Elf, hogy lehetett oly tiszteletlen.

Veleris and Ezaras Azildor Kedvelték

Boszorkány vagyok
Reinaakviin

dovahro hil ag fiercely, orin ko luft do vokul.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
327
❖ Tartózkodási hely :
₪ El' Alora
❖ Szintem :
Haladó (Szabadmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nyitott könyvtár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Ápr. 07, 2022 8:07 pm

Szabad a játéktér

❖❖❖

Tulveron főkrónikása
Krónikás

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
2790
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nyitott könyvtár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Ápr. 07, 2022 8:05 pm

the smelly cat
A magamra öltött szerep, amiben embert játszom már teljesen elveszett. Most az ösztönök uralkodtak. Támadni akartam, ám a hátrálása belátatta velem, hogy van egy másik énem is, ami - hányingerkeltő kimondani - ám még is kedveli ezt az idegent, aki a segítségemre sietett.
Engedem, de úgy is tesz és hamarosan a partra megy. Kissé kikukkant a vízből figyelem, ahogyan még szusszan, s tétovázik egy pillanatra, tán engem várna., ám nem megyek.
A fájdalmas átváltozás későbbre halasztom, és látom azt, ahogyan elsétál.
Magamra hagy, de megértem. Hiszen még is lássuk be az életével játszott, ám még is meg tette. Bár nem tudhatta mi is vagyok, de tán csak remélni tudom, hogy a titkom biztonságban van nála. Amennyiben nem, úgy sajnos ismét a mesterre leszek szorulva.

Úgy döntök még úszkálok egy keveset, el ejtek pár halat, hogy végre normális ételt is vehesse magamhoz. Hiányzik a vízi lét, ám most más a célom, és mást kell tennem.
« taggeld; @Rhysand Earhgaze  ;• credit; »


/Én is nagyon köszönöm ^^  Nyitott könyvtár - Page 3 3138061344 /


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





the Oceans roar
is music to the soul


Sámán vagyok
Calylenia

Let the sea set you free


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1282
❖ Tartózkodási hely :
♒︎ Bárhol
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Tanonc (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nyitott könyvtár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Ápr. 01, 2022 4:23 pm
You be Leina, I be Rhys
Úgy tűnik, a szépség joggal nevezheti magát a végeláthatatlan kékség gyermekének, hisz vérében ott csörgedezik szilajsága, s mérhetetlen kitartása is, bizton veszem, mélyen legbelül ott rejtezik benne, annak minden káprázata is. Apró kövek csapnak fel mögöttünk, ahogy lóhalálában veszem az út kanyarulatait, erősen tartva az alélt lányt. Megeshet, halk fohásszal kérem az isteneket, ne hagyják el. Csak akkor fogom vissza a lovat, amint magunk mögött hagyva a szerpentin érjük el a sziklás partot. A szél csípős hidege s a víz jeges érintése egyszerre marják csupasz bőröm, a kellemetlen érzést azonban felülírja egy még nyomasztóbb érzet; mégpedig a kétségbeesés. Küzdve az elemekkel- a feltámadó széllel, a tajtékzó hullámokkal – gázolok be a sós vízbe, s engedem bele Leniát. Pillanatokig lélegzet visszafojtva nézem, jeleit keresve, nem érkeztünk későn. A druida partról már láttam miként vetkőzi le emberi alakját, ám távolról szemlélni egészen más. Látni, ahogy bájos vonásai eltorzulnak, ahogy kecses ívű ujjai meghosszabbodnak, megfagyasztja az emberben a vért. Valahol ezidőtájt vert nyakon a felismerés és amilyen gyorsan csak tudtam hátrálni kezdtem. Eszem ágában sem volt sarkon fordulva menekülni, így még volt esélyem lábammal „megcirógatni”, amennyiben közelebbi ismeretségre áhítozna. Reményeim szerint, még elég gyenge ahhoz, hogy folytassa üldözésem, s inkább választja otthonának gyógyító ölelését. Minden bizonnyal ebben az esteben nem csak ő az, aki sajgó fájdalommal távozik, hanem én is viselni fogom lábszáramon karmai nyomát. A partra kiérve szükségem van néhány percre, míg úrrá leszek testem s elmém zaklatottságán. Nem vagyok haragtartó, hisz oktalanságom vezetett volna tragédiához. A leány legkevésbé sem tehet róla, hisz magam is tisztában vagyok azzal, milyen, amikor állatias ösztönök hajtják a vért. Ám egyelőre mégsem tudnék könnyű szívvel viseltetni a történtek iránt, s az egyre zordabbá váló időjárás sincs ínyemre. Nem beszélve esetleges sebemről, mely, ha nem is mély ellátásra szorul, ki tudja, miféle betegségeket terjesztenek ezek a népek. Így némi töprengés után a távozás mellett döntök, mely miatt furdal a lelkiismeret, ám azzal sem vagyok tisztában, mégis meddig kellene rá várnom. Még vissza-visszafordulok, hátha látom kiemelkedni idejében a habok közül, hogy együtt térjünk vissza. Amennyiben nem, hát küldetek érte valakit.

//Köszönöm a játékot Nyitott könyvtár - Page 3 905994201 //

Calylenia Kedvelte

Varázsló vagyok
Rhysand Earhgaze

Láttam egy flamingót, amelyik egyéni álláspontot képviselt: két lábon állt


❖ Történetem : ❖ Ulron :
235
❖ Tartózkodási hely :
El' Alora
❖ Szintem :
Kezdő (Elementáris mágia, Független varázslatok); Kezdő (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nyitott könyvtár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Márc. 29, 2022 5:50 pm

the smelly cat
„–Ahaj … -” mondja, s a kezébe tart meg. Már nem tudok azzal foglalkozni, hogy mennyire is iszonyodom el az érintésétől. Zihálva veszem a levegőt, s a tüdőm sípol. Érzem, itt a vég. Soha sem éreztem efféle fájdalmat, éreztem a halál leheletét a tarkómon. Csak abban tudtam bízni, hogy a fiú segítségemre lesz.
Ám úgy lett, a kezében vitt és szemem csak éppen kinyitottam, s akkor amikor ez megtörtént láttam az arcán a rémületet, és a fények játékát.
- Seggí… - Kezdenék bele, de már nem jönnek a szavak, képtelen vagyok rá, hogy segítséget hívjak, ám ez egyfajta ösztön mondat lehet, hiszen valóban már igyekszik, érzem megtenni mindent.
Következő pillanatban érzek egy állatot a combjaim között, s hallom sípolva hangját elmémben. Kapaszkodom, ahogyan bírok, ám az oly kevés, ám még is elégnek bizonyult, amíg visszatér, s felszáll maga is.
Érzem, ahogyan a keze szorosan fog engem, s próbál megóvni engem. Hát még sem hagyja minden ember, hogy vesszen a másik?
Rezgek minden mozdulattal, s fejem ide-oda dülöngél. Olyan hirtelen támadt rám az érzés, olyan hamar kerített hatalmába ez a szárazság.
Tőlünk nem messze hallani vélek egy szitkozódást, ami már csak el is siklik a fülem mellett.
- Kibír… - Ismétlem el maradék erőmből, s ezzel igyekszem sugallni neki, hogy én is mindent megteszek.
Van még feladatom ezen a világon, hiszen a Mester nem tért vissza, és nem kaptam még meg a válaszaim. Érzem, ahogyan erősebben von magához, s a kevés levegőt is kiszorítja belőlem.
„Gyere” mondja nekem, s feleszmélve ki tudom nyitni a szemem, hogy lássam hol vagyok.
Azt hiszem elájulhattam párszor, hiszen olyan ritka emlékeim vannak.
Félig én erőm, s félig övé kellett, hogy leszálljak, majd újra karjaiban találom magamat.
Azonnal megérzem a vízet, s úgy érzem magam, mint akibe életet öntenek.

Teljesen ellep a víz, s akkor elkezdődik az át alakulás.
Most még nehezebben megy, mint ahogyan eddig. Fájdalom hatalmas, s imádkozom a szellemekhez, hogy ne ragadjanak magukkal.
Húsom leválik, s belső szerveim átrendeződnek, karmaim kinő, s fogam is újra saját alakjában van.
Kipptannak a szemeim, s látom még talán a vízben állni. Ösztöneim azt súgják, öljem meg, s nehezen állok neki ellent.
Ha még a vízben áll engedelmeskedem az ösztönnek, s elkapom a lábát. Talán csak a szavai állíthatnak meg, s talán csak mondania kellene, hogy ki is ő, s már el is engedném.
Nem bírok ellenállni a kísértésnek, s hiába a jó szándéka a vízben más vagyok.

« taggeld; @Rhysand Earhgaze  ;• credit; »


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





the Oceans roar
is music to the soul


Sámán vagyok
Calylenia

Let the sea set you free


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1282
❖ Tartózkodási hely :
♒︎ Bárhol
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Tanonc (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nyitott könyvtár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Márc. 26, 2022 10:43 pm
You be Leina, I be Rhys
Elbizonytalanodott orcáját látva, hasonló vonások rajzolódnak ki ábrázatomra. Értetlenül állok a kérdése előtt, hisz magam sem tudom a választ. Úgy érzem hasonló gyerekcipőben járunk ebben a témában. Bár a tény birtokában – miszerint nincs tisztában képességének használatával– nem tudom, hogy meglepetést okoz vagy együttérzést vált ki belőlem, netalán mindkettőt. Hisz valahol én is így vagyok a sajátommal, mely a véremben csörgedezik. – Talán – mondom immár teljesen elbizonytalanodva. Ha valóban volt mestere, s ha egy kicsit is hasonlít a mágia elsajátításához, meg lehet, hogy kellő iránymutatással olvashatna a jelekben vagy csak ösztönből kellene értelmeznie. Fogalmam sincs, de kellően kíváncsivá tett. Morfondíroznák is tovább rajta, amennyiben, mint derült égből a villámcsapás nem hajlana arra, hogy itt azon nyomban összeessen.
Mezítelen talpam cuppanva hagyja maga mögött a lépcsőfokokat, ahogy hirtelen ötlettől, de leginkább a pániktól vezérelve indulok meg vele a csipke barlang irányába a falak között. – Nem? Mit nem? – vetek alabástrom orcájára sebes pillantást, megtorpanva a csigaként tekergő lépcsősoron. Közelebb hajolva hozzá próbálom kivenni elhaló szavait. – Sós? – kapom fel fejem, amint elér tudatomig a felismerés. –Ahaj … - sóhajtok fel, s egy könnyed mozdulattal emelek rajta egyet, hogy biztosan tarthassam karomban a pihekönnyű leányt, hisz nem kis távolságot kell megtennünk a partig, s csak reménykedem, hogy balgaságom nem okozza a vesztét. Megfordulva a feljárón térek vissza az előtérbe, ahol nem kis feltűnést kelt a függönybe csavart kóbor lélek kezében egy alélt leánnyal. Nos, bízom benne, hogy akad majd ennél érdekesebb történés is és elfelejtik mire Azildor visszatér a tanácskozásról. ~ Lehet, le kellene takarni a fejét, még mielőtt valaki felismeri~ - fordul meg a gondolat, majd engedem is tova még mielőtt megvalósítása mellett döntenék, már így is alig pislákol benne az élet. Pont emiatt is döntök úgy, hogy gyaloglás helyett elkötöm az első lovat, mely felnyergelve áll az istálló előtt. – Próbálj meg addig rajta maradni, míg felszállok, kérlek – mondom neki, s bízom benne, hogy jártányi ereje még azért maradt, hogy segítsen rajtunk. bár még így is belekerül némi fáradozásba míg Leniát felküzdöm a lóra, hogy ne úgy lógjon rajta, mint egy zsák liszt és magam is nyeregbe szállok, még mielőtt a ló másik oldalán le nem csurog. Amennyiben hirtelen jött akadályba nem ütközünk, átkarolva derekát markolok rá a kantárra és ösztökélem meg a lovat a part felé. – Gyere vissza, te átok verte! – kiált utánam az öreg lovász. Hátra pillantva vállam felett látom, amint kalapját a földhöz vágja, de még bele is rúg. Talán még vigyorognék is egy más helyzetben, de most csak az előttünk kanyarodó útra koncentrálok, s hogy minél gyorsabban fogyjon alattunk. – Bírd ki, könyörgöm, meg ne próbálj itt nekem meghalni – szorítom még jobban karjaim közé karcsú derekát, fülébe morogva.
A part legtöbbször elhagyatott részére igyekszem, pont ezért szeretek idejárni, mert csak ritkán akadnak erre magányos merengők. A zord sziklák, az apró kavicsokkal meghintett part, nem igazán csalogató annak, akinek szeme csak tündöklésben, türkiz vízben, csillámló fényszikrákban látja meg a szépséget. Megállítva a lovat, óvatosan ereszkedek le a lány mögül. – Gyere! – szólok neki, amennyiben még eszméleténél van, s sikerül magától lefordulnia a lóról, ha nem hát magam csúsztatom le onnan. Bárhogyan is, de újra karjaimba emelve gázolok térdig a jéghideg vízbe, elfelejtve a korábbi óvva intését a Tanácsosnak, miszerint tartani kell valódi alakjától a tenger gyermekeinek. A nehéz anyag hamar szívja magába a sós vizet ezzel egyre inkább megnehezítve járásom, míg végül kifulladva eresztem a vízbe a gyönge testet, hagyva, hogy lassan ölelje körbe a habzó tenger.  



Calylenia Kedvelte

Varázsló vagyok
Rhysand Earhgaze

Láttam egy flamingót, amelyik egyéni álláspontot képviselt: két lábon állt


❖ Történetem : ❖ Ulron :
235
❖ Tartózkodási hely :
El' Alora
❖ Szintem :
Kezdő (Elementáris mágia, Független varázslatok); Kezdő (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nyitott könyvtár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Márc. 11, 2022 8:51 pm

the smelly cat
Nem értettem miért gondolja így, ezért ez az arcomra is kiült. Nagyon jól kezdek bele jönni az emberi viselkedésbe, ám még akkor is lennének mit csiszolni rajtuk. Ám lehet, mivel emberré váltam, és átalakultam – még akkor is, ha csak nem sokáig – talán ez vele jött.
- Néha jönni olyan, mit nem érteni én se. Miért érteni nekem ez kell? – Kérdeztem a végén azt, ami a fejemben volt, és mondtam ki neki is, hogy ő is meghallja azt.

Ám az események zajlanak, s nem hagynak nekem más választást. A testem ebben a lélegzetvételnyi időben akar átalakulni, és eredeti formámat ölteni. A fájdalom elviselhetetlen volt, éget a tokom, s zihálva kaptam csak levegőt. Fulladoztam.
- Nem… - Kezdek bele, de hogyan is mondjam el neki? És, ha megtudja a titkom, akkor ki tudja nem akar majd engem tanulmányozni-e. Hiszen sok faj van a világon, ám a najádokról eddig azt tudják, hogy vagy nem léteztünk, vagy kihaltunk.
Nem ellenkezem, amikor megragad és segítségemre van.
- Sós víz, sós.. – Nyüszögöm, és csak remélni tudom, hogy megérti a szavaimat, és csak reménykedni tudok abban, hogy lépteink elég sebesek. Nem éreztem még ilyet, sem ehhez fogható fájdalmat. Éreztem a közelgő halál jeges leheletét, s csak imádkozni tudtam a szellemekhez.

Hálás pillantást vetek rá, ám már a szavak nem jönnek, lassan fulladok és érzem egyre jobban a kiszáradás jeleit.
« taggeld; @Rhysand Earhgaze  ;• credit; »


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





the Oceans roar
is music to the soul


Sámán vagyok
Calylenia

Let the sea set you free


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1282
❖ Tartózkodási hely :
♒︎ Bárhol
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Tanonc (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nyitott könyvtár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Nyitott könyvtár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
3 / 6 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next
 Similar topics
-
» El'Alora - Nyitott könyvtár, 1 nappal korábban
» Könyvtár
» Könyvtár
» Tiltott könyvtár
» Birodalmi Könyvtár

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: téktér :: Fehér-tenger :: El' Alora :: Mágus tornyok-
Ugrás: