Városok leírása, térképek

Tulveron Krónikái :: Kezdés :: Tulveron kódexei :: A világról

Tulveron számos várossal, településsel rendelkezik, ezek legjelentősebbjeiről igyekeztünk alapvető információkat összegyűjteni. Nem kötelező az összes leírás elolvasása, bár azok számára feltétlenül ajánlott, akik a játszható városokon (Calden, Ylore, Nulport, El' Alora, A'le Anore) kívülről szeretnék származtatni a karaktereiket, továbbá szeretnének elmélyülni a politikai viszonyokban.

A játszható városok java részéhez tartozik egy várostérkép, amely a bizonyos helyszínek elhelyezkedésének könnyebb elképzelését hivatottak szolgálni.

Tulveron alaptérképe:

A birodalom immáron közel kétszáz évet számlál, nem sokkal a mágus háború vége után jött létre hódító hadjáratok révén. Felvilágosult, azóta békés birodalommá nőtte ki magát, főként kereskedelemből és termelésből él, mind a saját királyságai közt, mind pedig távolabbi birodalmakkal (pl. a nomádok, illetve a sivatag népei). Határai délen a Chaenos, nyugaton Eviran, míg északon a Thalyron Birodalom. Államformáját tekintve császárság, ráadásul kettős, ugyanis jelenleg ikercsászárok uralkodnak a birodalom felett az istenpáros hasonlatában.
Összesen négy királyságból tevődik össze:

1.) Ylore: az egykori elf tartomány, melynek fővárosa szintén Ylore. Királynője - elf nyelven a rían - a vidék történelmére és a békességre való tekintettel csakugyan elf (Fiolora Taengriel). További városaiban; Iletheas hercegségben, Täwarenben és Leeryában is mind elfek uralkodnak.
Fővárosa a tudomány központja, a világ szinte minden tájáról érkeznek ide tanulni vagy oktatni. A művészetektől kezdve a természettudományokon át a gyógyászatig szinte bármit el lehet sajátítani az Akadémián, leszámítva a mágia tudományát. Az alkímia elsajátítására és kísérletezésre hatalmas labor áll rendelkezésre az egyetem negyedében, illetőleg a birodalom legnagyobb méretű és választékú könyvtárát is itt őrzik. Ylorét szokás a világosság városának is nevezni, mely egyszerre utal az értelmi megvilágosodásra, csakúgy a várost körülölelő tornyok csúcsán állandó, kéken ragyogó fénylésre. Az elfek úgy tartják, ez se nem tükrözi a nap vagy a hold fényét, Árë és Isilmë együttes, áldott tündöklését foglalják magukban a soha ki nem alvó őrtüzek.
Jellemző fajok: elf, ember, törpe, keverék

Ylore térképe:

Iletheas hercegségben, melyet a vízesések városának is neveznek, herceg (Celaeth Taengriel) uralkodik. Említést még Täwarenről érdemes tenni, az erdei városról. Rendkívül védett hely, kizárólag Ylorén át vagy a Silmë sűrű erdején keresztül lehet megközelíteni, de az erdei elfek nem igazán örülnek a látogatóknak. Köztük számtalan druida található, kik a természet megóvásának jegyében ügyelnek a viszonylagos függetlenségükre és szabadságukra, éppen ezért nem ritka, hogy ha az erdő ylorei határán észrevesznek valakit engedély nélkül átkelni, és nem a fajtársuk, azt szó nélkül megölik. A főváros felől ritkábban érkeznek nem kívánatos látogatóik, a Királynő garantálja a háborítatlanságukat.

2.) Caldenia: emberemlékezet óta emberek lakták a vidékét, és az arányokat tekintve ez most sem változott. Fővárosa Calden, ahol az ikercsászárok székelnek. Testvérek (I. Fredthor & III. Ryliam Adelwald), akik felmenőik szellemében vasmarokkal irányítják a birodalmukat, noha pont emiatt nevezhető gazdagnak és biztonságosnak. A fővárosra ez kimondottan jellemző, bár a méreteinél fogva elkerülhetetlen, hogy a peremterület szegénynegyeddel is rendelkezzen, ennél fogva pedig megvesse a lábát a városban az alvilág is. Igaz, leplezetten, merthogy a békét komolyan őrzik és felügyelik.
A főváros híres még a sárkány legendájáról, ugyanis ezer éven át a mágus háborúig itt őrizték azt a bizonyos hüllőt, amit aztán a Királyi mágusok felébresztettek visszavágó gyanánt a város ellen elkövetett támadásért. Úgy tartják, jelenleg csupán két tojás, ami a város fogságában rejtezik, ám hogy valóban itt őriznék-e őket, azt még senki nem tudta bizonyítani.
Caldenia tartomány további városai: Venge főhercegség (Ferbar Adelwald), az örök napfény városa, Glaiver, Rytia, a szirtek őrzője és Milheim grófság.
Jellemző fajok: ember, elf, törpe, keverék

Calden térképe:

3.) Zetvyn: a királyság fővárosa Zetvyn, ahol Yloréhoz hasonlóan királynő (I. Merilia Ethelwig) uralkodik. Az isteni páros szimbóluma az esetében sem maradt el, ugyanis a szomszédos királyságban, Tamriában a fivére uralkodik. Állandó perlekedésben állnak, a viszonyuk közel sem nevezhető kiegyensúlyozottnak vagy testvériesnek. Qerilyan összességében békés birodalom, ám Zetvyn és Tamria között olykor-olykor felforrósodik a hangulat egy-egy csata képében. Sajnos mind a király, mind a királynő makacs, törtető és erőszakos jellem, emiatt enyhülés a politikájukban nem várható.
Zetvyn további városai: Sloham hercegség és Nulport, a kikötőváros ami a királyság talán legjelentősebb városa. Meglepő módon az ottani helytartó gróf egy törpe (Dardwa), aki jól ért a kereskedelemhez és az üzlethez. A tengeri kereskedelem fellegvárának is lehet nevezni Nulportot, bár a paradicsomi hangulat azért nem jellemző. Mindenféle alakok megfordulnak ott, átutazók, kalózok, bosszús törpék vagy megszegényedett kereskedők, szóval nem egyszer futni balhéba az utcákon.
Jellemző fajok: törpe, ember, elf, najád, keverék

Nulport térképe:

4.) Tamria: a királyság fővárosa Ansgow, ahol király (I. Merilon Ethelwig) uralkodik, a zetvyni királynő fivére, és csupán egyetlen másik várossal rendelkezik, Ansdiff grófsággal. Tamriában nem különböztetnek meg hercegséget, a király leszármazottai mind a fővárosban segítik az irányítást, ami a felfokozott szomszédi viszony révén el is kél. Tamriával szomszédos Jardige, a független törpe település, illetve El' Alora, a szintén független mágus-sziget.
Déli határát a Chaenos avagy a Végzet-torkolata képezi, mely az utolsó biztonságos pont a Káosz-Birodalom határán.
Jellemző fajok: ember, törpe, elf

El' Alora a Fehér-sziget hegyvonulatai között, a szirtek magaslatán fekvő független mágusváros, amely a háborúk után egyedüliként maradt fent a varázstudók mentsváraként. A szigetre egyrészt a Fehér-hegység oldaláról, a Nagy-híd által lehet jutni, másrészt hajóval, mely az alant elterülő kikötőbe vezet. A várost falak, katonák óvják, a bejutást, esetleges letelepedést pedig a település vezetői, a Tanács (minimum négy főből, minden mágikus irányzat egy-egy képviselőjéből álló csoportosulás) hagyják jóvá. Amíg a menlevél nem kerül kiállításra, a Nagy-híd közelében fekvő Vendégvár vagy a kikötői fogadó szolgál oltalmul.
A város központi részegysége a mágustornyok, ahol a leendő varázslók és a magukat fejleszteni kívánó mágusok aktív képzése folyik. Falai között ugyancsak a Tanács engedélyével lehetséges a szabad mozgás, melynek záloga egy melltű (apró kristálygömböt tartó kéz).
El' Alora másik fontos helyszíne a Titkok kertje, mely az utolsó élő, lebegő-fát őrzi. A lebegő-fát a mágia forrásának tekintik, közelében könnyebbé válik a varázslatok elvégzése. Ugyanakkor a tanoncoknak tiltott vagy csak felügyelettel szabad gyakorolni mellette, hiszen a nyers erő ingatag és könnyen túltöltődéshez vezethet. Labilis mágikus jelenségek igaz, a tornyok falai között is olykor-olykor tetten érthetőek főként azon épületrészekben, amelyeket a háborúk után nem újítottak fel, avagy romosan várják szebb napjaikat.
Az alorai mágusok és tanoncok szigorú szabályoknak kell, hogy megfeleljenek, hiszen a túlélésük múlik rajta a mágusháború árnyékában. A renegát varázslókat, tehát azokat, akik pusztító szándékkal, a mágusok hírnevét rombolva űzik tudományukat, igyekeznek figyelemmel tartani és ha kell, kiemelni őket a társadalomból.

El' Alora térképe:

Eviran a szabad nép területe, mely nyugaton határos Thalyron Birodalommal, keleten Qerilyan Birodalommal, míg délen Mynzash-al. Egykor, körülbelül kétszáz évvel ezelőtt Mynzash és Eviran egyetlen egészt alkottak, ám míg a sivatagi népek elkezdtek hajlani a városiasodásra, addig a pusztaság gyermekei ragaszkodtak a nomád életmódjukhoz. Ezért esett meg aztán, hogy Mynzash meghúzta a határát a sivatagnál, és kettévált a két nép.
Eviran vidéke változatos; északon az Eviran-hegység szegélyezi, mely csupán egy kicsiny részlete az ott húzódó Kontinensválasztó hegyláncolatnak. A hegy lábánál régi városok, települések romjai emlékeztetnek a mágus háború borzalmaira, s hogy egykor a civilizált világ megvetette a lábát a területen. Akad mocsaras vidéke is, füves pusztaságai, tavai és folyói, így nagy eséllyel lehet kijelenteni, hogy Eviran a kontinens legsokoldalúbb területe.
Ez elmondható a „lakosságáról” is. Zömével orkok és emberek élnek Eviranban, ám nem ritka, hogy mindenféle számkivetett vagy változásra vágyó nép társul hozzájuk.
Jellemző fajok: ember, ork, keverék, vivern

A kontinens hatalmas, sivatagos területén nyúlik el Mynzash. Ugyan kétszáz éve elszakadt Evirantól a fejlődés jegyében, ám néhány ismeretlen, néptelen települést leszámítva egyetlen nagyvárost sikerült felemelniük, méghozzá Qieseát. Ami nem is csoda, ha megismerjük a domborzatát.
Azt mondják, merész és egyben ostoba, aki Mynzashba érkezik felkészületlenül. Nagy része sziklával kevert homokból álló hatalmas kopár terület, mely folyamatosan változik, mozgásban van. A szél alakítja a járatokat a homokdűnéken, s az első nap még biztonságosnak tűnő útvonalát perceken belül felülbírálhatja a természet. Nem tarkítják fák, bokrok, amelyek a tájékozódásban segíthetnek, a csillagok állása és a sok éves tapasztalat lehet az, ami átsegíti az erre tévedőt.
Qiesea városa a sivatag legnagyobb oázisának szomszédságába és a Zynx folyó kanyarulatába épült, természetes sziklafalakkal körbevett település. Uralkodója ember, (Hirsin Yafaw Mynza) abból a Mynza családból származik, amely évszázadokkal ezelőtt a városiasodás gondolata mellé állt. Qiesea jellemzően emberek lakta város, de elég sok félszerzet is megfordul az utcáin.
Mynzash dél-nyugati részén található még egy nagyobb település, a vidék legnagyobb ork törzsének területe. Nem ápolnak jó viszonyt Qieseával, ahogy általánosságban a sivatagi orkok sem, mivelhogy rossz szemmel nézik az emberek terjeszkedését.
Jellemző fajok: ember, ork, keverék, vivern

Thalyron az egyik legrégebbi, egybefüggő birodalom a kontinensen, ami nem csoda annak tekintetében, hogy határait, vidékeit egykoron hatalmas, veszedelmes sárkányok óvták. Régen temérdek királyság és település csipkézte a területét, ahogyan most Qerilyanban, úgy Thalyronban is császár uralkodott. A háború és a tisztogatás óta azonban már csak halovány önmaga a birodalom.
Fővárosa Vreserian, ahol jelenleg király (Krildovah) uralkodik. A város a Tüske-félszigetre épült, mely a szigetet körülívelő, csúcsos és éles hegyláncolatról kapta a nevét. Természetes védelmi vonalként funkcionál, s még ha akadna is egy-egy kikötésre alkalmatos partszakasz, a számtalan örvény és sodrás miatt egyenlő az öngyilkossággal megpróbálkozni vele. Keletről sem olyan egyszerű a bejutás, a Syallin folyó és a sűrű erdő csakugyan megnehezíti a város megközelítését. Azt mondják, Vreserian az utolsó város, ahol vivernek élnek, azonban a szóbeszéd közel sem igaz.
A birodalom további városaiban; Neziaarban, Thaselyában és Oz'herith örök télbe forduló településén bőven akadnak még a faj tagjai, ki-ki a maga vérmérsékletének megfelelő éghajlatot preferálva. Noha tény és való, ezek a városok cseppet sem duzzadnak az élettől, mint hajdanán, éppen ezért veszítették el királyság mivoltukat és váltak egyszerű településekké.
A birodalomban előfordulnak más fajok is, a határok közelében nem ritka egy-egy emberi falu, a Karmazsin erdőségben pedig előszeretettel bújnak meg az elfek radikális, emberutáló példányai. A birodalomhoz tartozó hegyrészen a törpék jelenléte sem ritkaság, sőt, többüket hagyták a városaikban letelepedni a mágus háború után, a déli birodalmuk elvileg óhatatlan megsemmisítéséért cserébe.
Elszeparáltsága révén a kereskedelemben akadnak nehézségeik, de titokban Mynzash-al állnak kapcsolatban.

Említést érdemes még tenni a birodalom különálló, független szigetéről, a Skavrah-szigetről, mely hosszú múltra tekint vissza. A császárság fénykorában speciális feladatot töltött be, ugyanis ide száműzték azokat a bűnözőket, akikről úgy ítélték, hogy nem maradhatnak büntetlenül, ám még képesek lehetnek a változásra. Erről többségében a császár döntött, övé volt a végső szó, de a királyok mindegyikének akadt beleszólása az ítéletbe. A szigeten eltöltendő időtartam minden bűnöző esetében más volt, csakhogy egy idő után az ott letelepedők már egyáltalán nem is szándékoztak visszatérni Thalyronba; megalapították a maguk közel független államát a császárságon belül. Cserébe, hogy a bűnözőket változatlanul befogadták, s mondhatni rehabilitálták a sajátságos társadalmukban, a császár nem háborgatta és azóta sem háborgatja a szigeten élőket, ahol egyedi módon bizony mindenféle faj képviselteti magát (vivernek közül a méregfúvók jellemzőek).
Jellemző fajok: vivern, najád, ork, elf

A'le Anore kétségkívül a legizgalmasabb királyság Tulveron egészén, a Nagy öböl és a Fehér-tenger határán, ugyanis a víz alatt rejtezik. Egykoron, még az Istenek korában építették egy különálló szigetre, a formáit tekintve nagy valószínűséggel az elfek legelső csoportjai. Azonban úgy tartják, a világra hulló harmadik istenség egy része, akinek a mágiát köszönhetik a népek, éppen erre a páratlan szigetre zuhant, ezáltal elsüllyesztve és a feledés homályába taszítva azt. Szerencsére nem kárhoztatott örök elhagyatottságra, ugyanis a nem sokkal később megjelenő najádok elfoglalták maguknak, és hátramaradt tagjaik azóta is itt élnek.
A királyság nem nevezhető terebélyesnek, azonban számtalan víz alatti barlanggal és járattal egészül ki, ezért a najádok kényelmesen megférnek benne. Uralkodójuk a mindenkori vezérnőstény (Alumara), aki a Véres éjszakát megelőzően összefogta a népét. A királyság viszonylag békés, a szárazföldön nem sok vizet zavar, habár leszűkült életterüket állandó elégedetlenség övezi a részükről. Ritkán kereskednek, viszont elő szokott fordulni, hogy a szárazföldi javakért cserébe ritkaságokat, igazgyöngyöket, egyéb értékeket kínálnak Nulport piacain. Illetőleg a háborítatlanságuk megőrzéséért függő-kapcsolatban állnak az elfekkel, akik Qerilyan Birodalomban képviselik az érdekeiket, cserébe pedig a najádok tengermélyi, mágiához és bájitalokhoz szükséges alapanyagokkal látják el őket.
Jellemző fajok: najád

Qerilyan Birodalom kereskedelmi viszonyt ápol Evirannal és Mynzash-al. Összességében békés birodalom, ám a két déli királysága, Zetvyn és Tamria között puskaporos a hangulat. Silmë erdeje és Täwaren városa amolyan tiltott terület, hiszen az ott élő druidák nem engedélyezik senkinek a belépést, ők kitartanak a szuverenitásuk mellett, ezt viszont a császárság nem nézi jó szemmel. Nyílt konfliktus nincs közöttük, de az emberek gyakran teszik próbára a druidák türelmét, veszélyességét.
Egyedül Thalyron Birodalommal áll nyílt konfliktusban a mágus háború következményei révén, a viverneknek tilos a városba lépniük, és ha mégis megtennék, kivégzik őket. Azokra is hasonló sors vár, akik segítik vagy bújtatják őket a városban, noha a vivernek kiszűrése nem olyan egyszerű.

El' Alora független város, azonban jó viszonyt ápol Qerilyan Birodalommal és Mynzash-al is. Alapvetően a mágusok nem törekednek a politikai részvételre, nyíltan nem pártolnak senkit és nem is állnak konfliktusban senkivel, ám ha az érdekük úgy szolgálja, a háttérben szívesen szólnak bele a világ dolgaiba az udvari varázslók közvetítésében. A birodalom felé húzásuk mindenesetre a vivern faj kiközösítésében, alkalomadtán kiadatásukban tetten érthető.

Eviran, amíg a függetlenségét és szabadságát garantálják, nem zavarog, legfeljebb a belföldi nomád népek, orkok között szokott kialakulni némi területi vita.

Mynzash kicsit kaotikus, mert bár elméletileg egyetlen királyságot takar, valójában cseppet sem egységes. Qiesea nem pusztán a dél-nyugati ork törzzsel szokott civódni, hanem a saját népével is, amelyek között bőven akad olyan település, törzs, ami még csak nem is hallott a fővárosuk és az uralkodójuk létezéséről. Nehézkes a sivatagos terület ellenőrzése, a jelentős számban ott élő orkok pedig egyáltalán nem könnyítik meg a vezetés dolgát.
A külpolitikát tekintve jelenleg nem állnak hadban senkivel, Evirannal, Qerilyannal is kereskednek, titokban pedig a Thalyron Birodalommal.

Thalyron Birodalom nyílt konfliktusban áll Qerilyannal, leginkább az emberekkel, habár az elfek rosszallását is kivívták maguknak a Káosz megidézésével. Csaták és háború nincsen egyelőre, ám egyik birodalom népének sem engedélyezett a másik határainak átlépése.