Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Romok Klánjának otthona - Page 6 KaDiPE5
Romok Klánjának otthona - Page 6 KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Folrandír Ceilteach
61 Hozzászólások - 24%
Ezaras Azildor
37 Hozzászólások - 14%
Arnav
33 Hozzászólások - 13%
Krónikás
28 Hozzászólások - 11%
Deedra Gindrian
22 Hozzászólások - 8%
Aldrich Cornwell
20 Hozzászólások - 8%
Rhysand Earhgaze
20 Hozzászólások - 8%
Veleris
15 Hozzászólások - 6%
Reinaakviin
13 Hozzászólások - 5%
Calylenia
10 Hozzászólások - 4%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Gailoth havi Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális kétheti kihívás
Töltsd ki a karaktere(i)ddel a Tükröm, tükröm kérdéssort!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Today at 12:49 pm
• Asszociáció

Yesterday at 12:52 pm
• Szólánc

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Arnav, Deedra Gindrian, Ezaras Azildor

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 13 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 1 Bot

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
0
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
1
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Romok Klánjának otthona

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next
Utolsó Poszt Csüt. Aug. 19, 2021 11:28 pm
Clan of the Ruins

@Nykon Gindrian & Aldrich
 

- Két leány - vigyorodtam el a fejemet csóválva. - Én egyelőre eggyel is nehezen bírok. Mindenesetre, az istenek áldják őket! - emeltem magasba a korsómat. - És az atyjukat, aki úgy tűnik, nem csak klánvezérként bizonyította rátermettségét.
Valóban így is gondoltam. Aki vezetői szerepet vállal magára, legyen szó bármilyen közösségről, az igencsak hasonló mintha egyfajta családfő lenne. Ugyanúgy felelősséggel tartozik klánja tagjaiért, mint atya a gyermekeiért...
Kelletlenül elkomorodtam ettől a kósza gondolattól. Eszembe jutottak mindazok, kiket elégettünk az Eviran tó partján. Mindazok, akiket nem tudtam megvédeni, és ezáltal kudarcot vallottam, mint vezető. Talán tényleg az lesz a legjobb, ha itt maradunk egy ideig. Nykon és a Romok klánja biztonságot nyújthat.
- Igazán hálás vagyok a szívélyes fogadtatásért, Nykon - biccentettem. - Itt töltött időnk alatt azon leszünk, hogy hasznára váljunk a közösségnek, besegítünk, amiben tudunk.
Ezt már akkor eltökéltem, mikor megközelítettük a táborhelyet. Nem tűrném, ha pusztán vendégként heverésznénk mások sátrában, mások tüzénél.
- Holnap reggel felkeresünk Myllával. Jó éjszakát!
Miután magamra hagyott, kissé melankolikusan révedtem korsóm aljára, miközben elfogyasztottam a maradék sörömet. Rövid ideig még elüldögéltem az ivóban, miközben körülöttem a bajtársaim már remekül megtalálták a közös hangot az itteniekkel. Egész biztosan jól meglesznek itt.
Üres korsómat félretolva álltam fel az asztaltól, elbúcsúztam a többiektől, majd a fogadó előtt álló őrhöz indultam, hogy megmutassa a sátrat, ahol alhatok.



Nykon Gindrian Kedvelte

Lovag vagyok
Aldrich Cornwell

Hol háború kezdődik, varjak dalolnak és farkasok üvöltenek


❖ Történetem : ❖ Ulron :
893
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Romok Klánjának otthona - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Júl. 17, 2021 12:49 am

Better to trust the man who is frequently in error than the one who is never in doubt.
Aldrich & Nykon

E

gy gyermek, áldás. Én minden nap hálát adok a két lányomért, és imádkozom értük az Isteneknek, hogy sikerüljön nekik ebben a világban boldogulniuk, még úgy is, hogy ha én már nem leszek e világon. – Természetesen nem azt gondoltam, hogy jelenleg csak és kizárólag miattam élnek, és úgy ahogy. Mindent őértük tettem, teszek, és tenni fogok amíg világ a világ, de nagyon reméltem, hogy megfelelő útmutatást adtam számukra a saját életük végigéléséhez, mégha az idősebbik lányom most épp tudatlanul is, de letért a helyes útról.
Aldrich válaszán kissé elkomorodott a tekintetem. Az utóbbi hónapokban az orkok jelenléte valóban elvadította Eviran gyönyörű tájait, és az időjárás, mintha ennek hatására sem úgy működött, ahogy annak lennie kellene. Az utolsó telünk korábban érkezett, mint szokott, emiatt rengeteg veteményes és föld még az aratás előtt elfagyott, az erdő idő előtt elkomorult, a vadállományunk pedig fokozott tempóban fogyatkozik. Az élet, a természet, nem tud ilyen gyors ütemben regenerálódni, és ennek csúnya vége lesz, ha nem állítjuk meg a szörnyeket időben. A mi megélhetésünk forog kockán.
- Jogos, amit mondasz, és reméljük, egyszer minden jobb lesz. – Egyetértésemet egy elhaló gyors bólintással erősítettem meg. – De ha most megbocsátasz, itt az idő eltenni magunkat holnapra. – Lágyan rácsaptam az asztalra, aminek a lendületével felmagasodtam a székről, és kiléptem az asztal aurájából.  – A kocsma előtti őr majd megmutatja nektek az utat a sátraitokhoz. További nyugodalmas jó éjszakát!
Helyre ráztam az övemet a derekamon, és határozott léptekkel az ajtó felé irányultam. Kint a csillagok már fényesen pislákoltak, s immáron a hold is előbújt, messze a horizonton, az evirani-helység egyik csúcsa felett, én pedig halkan dalolva sétálgattam a hálósátram felé.

"Tested, a gazdag, mindent kínál nekem,
De én csak az arcod, az arcod kívánom végtelen.
Mióta a világ saját eszébe szállt,
te vagy az, akinek nincsen értelme egyáltalán."

#kihívás1
Harcos vagyok
Nykon Gindrian

Behind every great man there is a powerful woman


❖ Történetem : ❖ Ulron :
623
❖ Tartózkodási hely :
Nulport
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Romok Klánjának otthona - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Jún. 28, 2021 12:35 pm
Clan of the Ruins

@Nykon Gindrian & Aldrich
 
Miután Mylla elviharzott a sörömmel, Nykon nagylelkűen csapolt nekem még egy korsóval. Nem utasítottam vissza, jól esett a hideg frissítő. Miután elmeséltem neki a kislány történetét, válaszára kissé felkaptam a szemem.
- Soha sem volt kellő türelmem a gyermekekhez, de ha már így alakult, igyekszem - ismertem el.
Nykont elnézve, bizonyára lehetnek már saját gyerekei. Jócskán abban a korban van, és egy klán vezetőjeként azt hiszem fontos is az utódlás kérdése. Egy másik életben, valahol Milheimben talán már én is járnék ott, de nem Eviran pusztáiban.
A sörre tett megjegyzésén elmosolyodva csóváltam meg a fejem.
- Sajnos inkább a szükség szoktatta hozzá a sörhöz a kicsi lányt. Amikor a füves pusztát jártuk, az ivóvizünk pedig kifogyott, inkább a sörünkből adtam neki, mint, hogy abból a mocskos vízű patakból igyon, amit az orkok beszennyeztek. Még fürdésre sem volt alkalmas.
Tényleg voltak efféle ínséges idők, de azt is túléltük valahogy. Az orkok pedig, akikenk a nyomukban voltunk, sokkal rosszabbul jártak... Ismét Glashán járt az eszem, és az orkon, akit Nykon korábban említett. Vajon tényleg az ő alvezére lehet?


Edellyn Arienthe Kedvelte

Lovag vagyok
Aldrich Cornwell

Hol háború kezdődik, varjak dalolnak és farkasok üvöltenek


❖ Történetem : ❖ Ulron :
893
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Romok Klánjának otthona - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Jún. 28, 2021 2:38 am

Better to trust the man who is frequently in error than the one who is never in doubt.
Aldrich & Nykon

A

ldrich bizonyára büszke erre a kislányra. Micsoda talpraesettség és éles nyelvezet. Öröm volt látni, hogy még mindig vannak ilyen erős személyiséggel bíró fiatal lányok. Manapság egyre jobban nevelik őket az egyszerű asszonyi létbe, de biztos állítottam, hogy a kis Mylla egyszer még egy erőteljes harcossá is válhat.
- Hát már eléggé a bácsi korban vagyok, főleg neked, úgyhogy nyugodtan megengedem, hogy bácsizz – válaszoltam neki mosolyogva.
Hangosan felnevettem, amikor csak úgy hipp-hopp eltűnt a férfi korsója az asztalról.
- Neked is szép estét, és akkor reggel várlak – búcsúztam el a kislánytól.
Ahogy a gyermek eltűnt az ajtóban, még egy ideig elbambultam a csukódó ajtón. Aztán visszanéztem Aldrichra, és rögtön eszembe jutott a lány felbukkanása előtti beszélgetésünk. Láthatólag jól jött számára Mylla felbukkanása, én pedig már úgy voltam vele, eléggé elhalt az ilyen témájú beszélgetés a mai napra, később ki tudja, ha több napig maradnak, talán sikerül valamit kihúznom belőle. Mielőtt a férfi újra megszólalt volna, gyorsan felugrottam a székből, és a söntéshez sétálva egy újabb korsóval töltöttem meg neki a sörből. A sarokban már halomra álltak az üres hordók. Hihetetlen mennyit isznak, csóváltam a fejem.
Visszaérve az asztalhoz egy apró bólintás kíséretében letettem a friss italt, majd gyorsan visszatettem a megüresedett széket a másik, még mindig üresen álló asztalhoz. Végül visszaültem a helyemre, és összefont karokkal nehezedtem rá az asztal lapjára.
- Nagyon sajnálom – válaszoltam neki, mikor elmesélte a kislány rövid történetét. Borzasztó már maga a tudat, hogy még mindig nem álltak le ezek a szörnyetegek a portyázással, és ahogy a vezérork hadserege egyre csak nő, nagy valószínűséggel egyre több ilyen incidens lesz. – De látom, szárnyaid alá vetted a kislányt és a sörözés engedélyezését leszámítva, nagyon is jól végzed az apa szerepét. Ezért felettébb tisztellek – újból bólintottam egy elismerő mosoly keretében.

Mylla Eroltsdottir Kedvelte

Harcos vagyok
Nykon Gindrian

Behind every great man there is a powerful woman


❖ Történetem : ❖ Ulron :
623
❖ Tartózkodási hely :
Nulport
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Romok Klánjának otthona - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Jún. 21, 2021 6:05 pm
Clan of the Ruins

 
Nykon csöndben hallgatta beszélgetésünket, nem szólt közbe, míg én Myllával foglalkoztam. Azt hiszem, némi figyelemre vágyhatott a kishölgy, amit Flanttól és a fiúktól bizonyára nem kapott meg. Ami nem meglepő, elég kimerültek voltak egy ilyen út után.
- Mindjárt elpirulok - mosolyodtam el Mylla kijelentésén, majd játékosan megpöcköltem az orrát. - Idegesítő? - vontam fel színpadiasan a szemöldökömet. - Hát jó, ezt megjegyeztem ám.
Jól szórakoztam a Nykonhoz intézett szavain, ám valóban igaza volt, a férfi benne volt már a "bácsi" korban, noha nem lehetett sokkal idősebb nálam. Egy klán vezetője azonban előbb utóbb "bácsivá" válik, és ez így van rendjén.
- Rendben, vigyázz Flantra, és ne hagyd, hogy kispórolja a hagymát a raguból - mondtam, majd a kislány a korsómért nyúlt. - Hé! - hőköltem fel, de nem nagyon volt időm reagálni, magával vitte.
Még, hogy fontoskodni. Egy darabig most ez a tábor lesz az otthonunk, hát persze, hogy fontos dolog elnyerni a vezető bizalmát. Hát még, ha tényleg tud valamit Fekete Agyar Glasháról.
- Ne maradj fent túl sokáig, hisz ne feledd, holnap reggel munka vár rád! - szóltam utána, ahogy elhagyta a kis fogadó épületét. Fejemet csóválva kissé elmosolyodtam, majd újra Nykonra pillantottam.
- Mylla lassan már egy éve, hogy velünk utazik - mondtam elkomolyodva, némi habozás után. - A faluját feldúlták, és végeztek mindenkivel. Nem maradt senkije, hát hozzánk szegődött.


Mylla Eroltsdottir Kedvelte

Lovag vagyok
Aldrich Cornwell

Hol háború kezdődik, varjak dalolnak és farkasok üvöltenek


❖ Történetem : ❖ Ulron :
893
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Romok Klánjának otthona - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Jún. 19, 2021 10:20 pm
Clanof theruins
@Aldrich Cornwell & @Nykon Gindrian & Mylla Eroltsdottir
──────────────── ────────────────


Örömmel fogtam két kezem közé az elém tolt korsót, és jólesően belekortyoltam. Szörnyű íze volt, nem értettem, a felnőttek hogy szerethetik, de azért nem köptem vissza, ha már kikönyörögtem. Meg egyébként is, ez olyan felnőttes.
- Tudod, hogy szeretlek Aldrich, ugye? - néztem a férfira a korsó mögül. De meg se vártam a választ. - Hát persze, hogy tudod - nevettem fel a saját kérdésemre.
- De néha idegesítő vagy - ismertem be, és csuklottam egyet a sörtől.
- Egyébként köszönöm, Nykon bácsi. Mármint, remélem bácsizhatom, tűnik már olyan bácsi korúnak. De szóljon ha nem, Aldrich is szólt. A munkát köszönöm, elfogadom, és ott leszek - bólogattam sűrűn.
- De akkor nem is zavarok, még a végén Flant megeszi az összes ragut - álltam fel a székről.
- Ezt a korsót elviszem neki, már eléggé rég vár rád Aldrich, megmondom, hogy te küldöd, és nem lesz morcos. Rossz látni, ha valaki morcos, mert én is rossz kedvű leszek - vontam vállat, majd felvettem a korsót az asztalról. - Akkor jó estét nektek, és azért te se igyál sokat - néztem Aldrichra kicsit szigorúan. - Holnap nagyon rosszul leszel és nem tudsz tovább fontoskodni, pedig te nagyon szeretsz fontoskodni.
- Viszlát Nykon bácsi - mosolyogtam szélesen a másik férfira, majd a korsóval a kezemben elkezdtem magam átverekedni az ajtó felé. Flant örülni fog. Aldrichot nem, de sört viszek neki.
Világi vagyok
Mylla Eroltsdottir

A szeretet a léleknek, mint virágnak az eső: nélkülözhetetlen.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
991
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Szintem :
Tanonc (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Romok Klánjának otthona - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Jún. 17, 2021 1:00 am

Better to trust the man who is frequently in error than the one who is never in doubt.
Aldrich & Nykon

J


óízűen felkacagtam én is Mylla beszólásán, és rápillantottam Aldrichra.
- Jól is teszi, Aldrich – válaszoltam vigyorogva. – Hallotta a kishölgyet, Nykon bácsi az erősebb – kacsintottam, és reménykedtem, hogy azért nem vette ezt fel erőfölényeskedésnek, mert tényleg csak poénnak szántam.
A következő párbeszédjüket csak hátra dőlve hallgattam, nem szóltam bele. Nézelődtem az ivóban, és vidáman nyugtáztam, már eléggé megduzzadt a létszám a teremben. Egyre több hordó fogyott, az önkéntesek már sorra hordták be az újakat, de még mindig nem értük el a pár hónappal ezelőtti ünnepség szintjét, amikor még én magam is besegítettem a csapravágásban, annyi fogyott. A mellettünk lévő asztalnál hangosan nevetgéltek az emberek, mögöttünk pedig egy nagyon izzasztónak tűnő kockapóker zajlott egy elég nagy mennyiségű ulronért, már amennyit láttam az asztalra kiszórt pénzérmékből. Mindig öröm volt ide betérni, látni, ahogy az emberek boldogsággal telve szórakoznak egymással, és hála az isteneknek, az elmúlt években talán, ha kétszer alakult ki verekedés.
Nosztalgiázásomból Aldrich kérdése rántott vissza.
- Természetesen – válaszoltam mosolyogva. – Holnap reggel gyere el a sátramhoz, és akkor megmutatom a jelenleg fellelhető munkáinkat a táborban – bólogattam Myllának. Újra végigmértem a kislányt, majd Aldrichot és nem, sajnos még mindig nem láttam köztük hasonlóságot. Immáron feltűnt, hogy a férfit a saját nevén szólítja, nem apának, ráadásul nem is először, amivel rögtön tisztázódott bennem, hogy nincs vérkapcsolat közöttük, mégis a lány úgy néz fel a férfira, mintha saját édesapja lenne. Reménykedtem, hogy Nissa és én közöttem létrejött ez a kapcsolat az évek alatt, mert én természetesen nem látom magunkat kívülről, de másoktól sem hallottam még.
- Na kicsilány – szólaltam meg hirtelen, miután döbbenten figyeltem, hogy Aldrich megengedte neki, hogy beleihasson a sörébe. Ezt egyik lányomnak sem engedtem meg, főleg nem ennyi idősen, így valóban meglepett ez a tette. – Jól becsüld meg ezt a férfit, mert én biztos nem engedtelek volna a sör közelébe még, hiába, hogy te már ilyen nagy lány vagy! – direkt elvigyorodtam, hogy ne vegye fel, amit mondtam, elvégre csak megjegyeztem, semmi hátsó szándék nem volt benne.

Aldrich Cornwell Kedvelte

Harcos vagyok
Nykon Gindrian

Behind every great man there is a powerful woman


❖ Történetem : ❖ Ulron :
623
❖ Tartózkodási hely :
Nulport
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Romok Klánjának otthona - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Jún. 16, 2021 10:12 pm
Clan of the Ruins

 
Mylla megjegyzésén felnevettem, miközben tekintetem ismét Nykonra tévedt. Talán tényleg észrevette rajtam, hogy tudok valamit, mert mintha egy pillanatra ő is elkomorodott volna. Most viszont ismét elővette nyájas, mosolygós énjét, ahogy a kislány felé fordult.
- Nem kételkedem benne, hogy erősebb - helyeseltem, újra felöltve vidám, könnyed arcomat. - Bár, ami azt illeti, inkább nem tenném magamat próbára - csóváltam a fejem, miközben hátradőltem a széken, nagyot kortyolva sörömbe.
- Új ló, meg nyereg? - vontam fel a szemöldökömet. - Ne kényeskedj, a saját nyereg is ugyanúgy fel fogja törni a popsidat. De előbb-utóbb megszokja az ember, ha elég időt tölt lóháton. De ha mindenképp szeretnél, biztos találunk neked valami munkát a faluban, amíg itt vagyunk. Segíthetsz mondjuk kosarat fonni, az a múltkor is jól ment. Vagy besegíthetsz a konyhán, talán tényleg jobban járunk, mint ha Flantot küldjük oda. De majd Nykon megmondja, hol vennénk a legnagyobb hasznodat, nem igaz?  - Pillantottam a férfira.
Hát igen, Mylla volt az egyetlen a kis kompániánkból, akin nem érződött a hosszú utazás, noha ő is lefogyott és legyengült kissé, nem látszott rajta a kimerültség. Ugyanolyan életvidám és bőbeszédű volt, mint azelőtt. Mindig is csodáltam gyermeki derűlátását, ami a sok szörnyűség hatására sem tűnt el belőle.
- Tessék, igyál egy kortyot - toltam elé a korsómat. - De ne túl sokat, mert megfájdul a pocakod.


Lovag vagyok
Aldrich Cornwell

Hol háború kezdődik, varjak dalolnak és farkasok üvöltenek


❖ Történetem : ❖ Ulron :
893
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Romok Klánjának otthona - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Jún. 16, 2021 9:15 pm
Clanof theruins
@Aldrich Cornwell & @Nykon Gindrian & Mylla Eroltsdottir
──────────────── ────────────────


- Csókolom Nykon bácsi, én Mylla vagyok. Mylla Eroltsdottir - mutatkoztam be, ahogy egy ennyi idős gyerekhez illik.
- Hú de erősnek tetszik lenni. Szerintem erősebb, mint Aldrich. Nagyobb ember is, nem mintha ő kicsi lenne, csak tudja - néztem csodálkozva, ahogy könnyű szerrel átemelt nekem egy széket. Egyből lehuppantam rá, és láblóbálva egy ideig csak a tekintetem jártattam a két férfi között.
- Szóval Romok Klánja. Aham. Aranyos kis hely, az emberek mind kedvesek - mondtam végül. - Aldrich, egyébként kéne egy új nyereg Ragacsnak. Mármint, annak a lónak, aki csak az utóbbi pár hétben lett Ragacs, mert én neveztem el így. Mert mindig ragacsos a sörénye, de egyébként nagyon aranyos. Szóval kell egy új nyereg, mert feltörte a fenekem idefelé, és kényelmetlen - kezdtem le magyarázni.
- Egyébként ha úgy alakul, szívesen vennék egy saját lovat is. Flant előtt ülni nem túl kellemes, de ezt nehogy elmond neki. Ahogy azt se, hogy besegítettem a raguban. Ő azt hiszi, tud főzni, és olyan kedves, nem venném el tőle ezt. Szóval kéne egy ló, jó nyereggel. Ha kell szívesen keresek rá én is pénzt. Gondolom van itt munka a faluban bőven, hátha akad amiért fizetnek is.
Kicsit kifújtam magam, és a fülem mögé tűrtem az egyik tincsem.
- Kaphatok sört? Kicsit kiszáradt a szám - néztem Aldrichra. - Csak egy kis korsóval na. Mindig azt kell néznem, ahogy ti iszogattok és már tizenkét telet éltem.

Világi vagyok
Mylla Eroltsdottir

A szeretet a léleknek, mint virágnak az eső: nélkülözhetetlen.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
991
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Szintem :
Tanonc (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Romok Klánjának otthona - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Jún. 16, 2021 8:54 pm

Better to trust the man who is frequently in error than the one who is never in doubt.
Aldrich & Mylla & Nykon

M

ikor kimondtam a vezér ork nevét, alig láthatóan Aldrich arca megrándult. Túl sok évet megéltem már, hogy tudjam, valamit titkolhat előlem, ezért próbált a lehető legdiszkrétebben hozzá állni ahhoz, amit mondtam.
Már tények elé állítottam volna, hogy tudom, hogy tud valamit Snakháról, és legyen szíves elmondani, cserébe én is elmondok neki mindent, amire esetleg szüksége van akár bármilyen témában, de egyszeriben egy kislány jelent meg az asztalunknál. Nem lehet több tizenkét-tizenhárom évesnél, szőke, hosszú haja hullámosan omlott le a vállán, egészen majd a derekáig. Nissára emlékeztett kicsit, ő neki is ilyen szép, hosszú lenhaja volt gyerekkorában. Vajon merre járhat? Sikerült neki elérnie Deedráékat?
Csendben, mégis mosolyogva hallgattam végig Aldrich már-már törvényszerű ténymegállapítását az ivási szokásokról, végül tisztelettudóan felálltam a székből, hogy kellőképpen üdvözölhessem a leányt, és egy apró meghajlást intéztem felé.
- Üdvözöllek, kicsi lány a Romok Klánjának Táborában! – köszöntem neki, majd a túlsó üres asztalról átemeltem egy széket, hogy letudjon hozzánk ülni az asztal végében. Visszahelyezkedtem én is, és érdeklődve lestem a leányzót. Aldrich már be is mutatott engem, kíváncsi voltam az ő nevére is. Feltűnő volt a kettejük közti kapcsolat, szinte már apa-lánya, de valami nem stimmelt az ügyben. Egyáltalán nem hasonlítottak egymásra.

Mylla Eroltsdottir Kedvelte

Harcos vagyok
Nykon Gindrian

Behind every great man there is a powerful woman


❖ Történetem : ❖ Ulron :
623
❖ Tartózkodási hely :
Nulport
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Romok Klánjának otthona - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Jún. 16, 2021 5:12 pm
Clan of the Ruins

 
Nykon odafigyelt minden szavamra, érdeklődve hallgatta a történetemet. Nem tartom kizártnak, hogy ő is élt át hasonlókat, abból a bizonyos ork iránti gyűlöletéből kiindulva, noha ez nem meglepő, bizonyára minden egyes evirani klánt értek fájdalmas veszteségek az átkozott ork fattyak miatt.
Kioktató hangnemén azonban felvontam a szemöldökömet. Persze, Nykonnak igaza van, ám válasza kissé váratlanul ért. Igen, egy életre megtanultam... Nem, mintha lenne még klánom, falvam, táborom, vagy családom, amit védenem kellene, de az az egy biztos, hogy nem fogom mégegyszer elkövetni ugyanazt a hibát.
Az orkot érintő kérdésem után rövid ideig habozott, majd egyenesen a szemembe nézett. Huszon három éve üldözi, jóságos istenek... Gyáva, rejtőzködő férgek ezek, magam is jól tudom, de még a gondolatába is beleborzongok, hogy egy emberöltőn át űznöm kelljen az orkot, aki tönkretette az életemet, és mindenemet elvette. Ám ahogy folytatta a történetét, vissza kellett fognom meglepettségemet. Glasha? A Fekete Agyar lenne az a törzsfő, akinek a klánja befogadta Snakhát? Ez sokmindent megváltoztat, talán Nykon információkkal szolgálhat, talán valamelyikünk birtokol olyan nyomokat, ami a másiknak hiányzik. Talán hasznát vehetném neki és a harcosainak. Ennek azonban még nincs itt az ideje.
Meglehet, hogy Nykon is észrevehette zavaromat, de mielőtt bármit is reagálhattam volna, vékony, de harsány gyermeki hang zökkentett ki gondolataimból. Mylla rángatta meg a vállaimat, én pedig akaratlanul is elmosolyodtam, és megsimítottam a kis fejét.
- Az ital sohasem céltalan - válaszoltam a lánynak - Az ember vagy örömében iszik, vagy bánatában, de sohasem céltalanul. Ma este ünneplünk, hisz rég volt szerencsénk ilyen becsületes és nagylelkű vendéglátókhoz - sandítottam újra a férfira, még mindig mosolyogva. - De elég a szemtelenségből, inkább mutatkozz be a bácsinak. Ő Nykon, a Romok klánjának vezetője.

Mylla Eroltsdottir Kedvelte

Lovag vagyok
Aldrich Cornwell

Hol háború kezdődik, varjak dalolnak és farkasok üvöltenek


❖ Történetem : ❖ Ulron :
893
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Romok Klánjának otthona - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Jún. 16, 2021 11:54 am
Clanof theruins
@Aldrich Cornwell & @Nykon Gindrian & Mylla Eroltsdottir
──────────────── ────────────────


Furcsa volt ismételten idegenek között járni, annak ellenére, hogy kedvesnek tűntek. De a nyereg rettenetesen kényelmetlen volt, ráadásul Flanttal egy lovon ülni... Nagyon kedvelem, ám remélem megfürdik most, hogy van rá lehetőség.
Az a kevés ember, akikkel együtt érkeztünk úgy tetszett, mind tudja a dolgát. Én is csináltam, amit lehetett, leszerszámoztam a lovakat, megetettem őket, és segítettem főzni. Flant rémes szakács, de sikerült feljavítanom a ragut, amikor nem látta. Még a végén megsértem szegényem.
- Te Mylla, ugye, hogy isteni? - kanalazta a levest.
- Igen, Flant, nagyon finom - mosolyogtam rá, és kenyeret törtem a magaméba. A bogrács alatt már szunnyadóban volt a tűz, de a kenyér még pont megpirult benne.
- Hiába mondom én Aldrichnak, hogy tudok főzni. Senki se hiszi el.
- Az emberek bizalmatlanok - vontam vállat.
- Egyébként nem láttad azt a zsiványt? Egy ideig mindig vele lófráltál, de ma színét se láttam.
- Én se - morfondíroztam el. - Biztos elfoglalt, bár már hiányzik. Meg nekünk sose mond semmit.
- Nekem is beszélnem kéne vele - mondta Flant egy lenyelt falat után.
- Kéne egy új nyereg is, feltörte a fenekem - panaszkodtam.
- A nyereg most a legkisebb gondunk kislány - nevetett fel Flant hátba veregetve. - Majd megszokod, egy idő után nem érzed.
- Nagyon vicces vagy Flant - forgattam meg a szemem. - De én akkor is beszélni akarok Aldrichal, tudni szeretném, merre tovább, és ha megtalálom, kiküldöm hozzád. Te mit szeretnél tőle? - pillantok felé.
- Feltörte a nyereg a seggem - röhögött fel a férfi.
- Nagyon vicces vagy Flant - álltam fel, miután befejeztem az ételt.
- Már is indulsz? Nem lehet, hogy jobb lenne megvárni, amíg visszajön?
- Mi ő? Herceg hogy nem lehet zavarni? - fújtam ingerülten. - Biztos, hogy az ivóban van - azzal elindultam arra, amerre az ivót sejtettem, nem törődve Flant szabadkozásával.
Igaz, kellett egy párszor útbaigazítást kérnem, ám végtére is megtaláltam a helyet. Benyitottam az ajtón, és megcsapott a sör, sültek és pipafüst szagának egyvelege. Kicsinek éreztem magam a sok felnőtt, és magas asztalok között, viszont megpróbáltam körbenézni. Meg is láttam Aldrich fejét az egyik asztalnál. Nem törődve azzal, hogy láttam, társasága van, átszuszakoltam magam a többi vendégen, és megálltam az ő asztaluknál.
- Szia Aldrich - ütögettem meg a vállát. - Most valami fontosat csinálsz, vagy csak céltalanul iszogtasz, ahogy szoktál?
- Csókolom bácsi - köszöntem az asztal túloldalán ülő férfinak.
Világi vagyok
Mylla Eroltsdottir

A szeretet a léleknek, mint virágnak az eső: nélkülözhetetlen.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
991
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Szintem :
Tanonc (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Romok Klánjának otthona - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Romok Klánjának otthona - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
6 / 9 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next
 Similar topics
-
» Ősi romok
» Romok klánja, 1020 nyara

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: téktér :: Eviran-
Ugrás: