Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Utca - Page 3 KaDiPE5
Utca - Page 3 KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Folrandír Ceilteach
54 Hozzászólások - 23%
Ezaras Azildor
33 Hozzászólások - 14%
Arnav
31 Hozzászólások - 13%
Krónikás
26 Hozzászólások - 11%
Rhysand Earhgaze
20 Hozzászólások - 9%
Aldrich Cornwell
19 Hozzászólások - 8%
Deedra Gindrian
16 Hozzászólások - 7%
Veleris
14 Hozzászólások - 6%
Reinaakviin
11 Hozzászólások - 5%
Calylenia
10 Hozzászólások - 4%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Gailoth havi Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális kétheti kihívás
Töltsd ki a karaktere(i)ddel a Tükröm, tükröm kérdéssort!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Yesterday at 10:57 pm
• Moments

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Arnav, Ezaras Azildor, Folrandír Ceilteach, Shani Masrani, Thora Haleye

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 12 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
0
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
1
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Utca

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next
Utolsó Poszt Kedd Feb. 22, 2022 5:58 pm
It's always sunny in Nulport
@Folrandír Ceilteach

- És ő khöm, lecsapta a kezedről a bárdot. Ez történt. Ne fájjon miatta a fejed, nem te vagy az első és nem is az utolsó, akinek az orra elől viszik el a vágya tárgyát.- ez volt a férfilét és a női is. Nem mindig kaphatták meg azokat, akik után a szívük dobbant, vagy inkább derék alatt lángra lobbantak. Néha nem volt az több, mint lángolás, a vágy a testük után, se több se kevesebb.
- Na látod, kezdetnek megteszi. Nézzék csak az arcodat, ne foglalkozz velük, egyszer majd eljön annak is az ideje, hogy egy szál faszban is kimerészkedsz az utcára. Nem foglalkoztat majd az, hogy mások mit gondolnak. De ha ideáig eljutsz, sose télen, nincs jóhatással azzal, ami a lábad közt fityeg.- már csak a gondolat miatt is kirázta a hideg, de közben vigyorgott. Rég vedelt annyit, de megtette, és még a fogadást is megnyerte.
- Nem lett volna más, rosszabb lett volna. Mintha életed legjobb sörét kóstoltad volna, és utána kikapják a kezedből, többé nem ihatod, nem ízlelheted, na olyan lett volna, sóvárgás utána. De így csak láthattad azt a sört, érdekelt az íze, ennyi csupán.- volt egy olyan érzése, hogy hiába is mondta ezeket, egy gyermeki szív nem fogja fel teljesen a szavakat.- Értem mire gondolsz, jártam már én is így. De tudod mi vigasztalt? Nem csak az, hogy utána berúgtam. Az, hogy bizony az én kiszemeltem nem kellett többre, csak arra, hogy az a szoknyapecér a magját ürítse, majd ahogy érkezett a napkelte, úgy pattant fel a lóvára és csapot meg papot otthagyva eltűnt. Lehet a te bárdod se kellett többre, egy éjszakára játékszer, ennyi csupán.- megtudja nyugtatni a sértett szívet a tudat, hogy bizony a másikat is csak kihasználták, hiába akarna vissza kúszni-mászni, az arcába köphetnek és elhajthatják.
- Már ha tényleg szerelmes voltál és nem csak hitted, hogy az vagy. De ha tényleg nem akarsz többé az lenni, akkor a mi életmódunk tökéletes lesz a számodra. Mindig úton, esélyed se lesz arra, hogy az legyél.- biztatóan rávigyorgott az ifjú elfre.- Egyébként se a legegyszerűbb művészet az udvarlás. Nem mindenkinél egyforma. Vannak, akik előtt megvillantasz pár ulront, néhány szép szó és már is az ágyadba kerülnek, de akadnak olyanok is, akiknek a csillagokat lehozod az égről, és az se elég.-  és ők azok, akik belekeserednek az életbe, egyedül maradnak, talán lesz férjük vagy feleségük, de mégis egyedül vannak.- Ha olyan szerelmet találnál, akkor egy dologban biztos lehetsz, nem akarod elhagyni, nem hiszem, hogy utána is velem tartanál. De ha mégis, akkor azt megígérhetem, ha állandóan róla fecsegnél, bekötném a szádat.- már a gondolat miatt is elnevette magát.

Utca - Page 3 2392699629

Folrandír Ceilteach Kedvelte

Harcos vagyok
Ian Gray

You need the three W in life; Wine, Women, Wealth


❖ Történetem : ❖ Ulron :
542
❖ Tartózkodási hely :
Ahol az urlon, ott vagyok én is
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Utca - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Feb. 20, 2022 5:30 pm
 
it’s always sunny in Nulport
@Ian Gray & Folrandír
──────────────── ─────────────────
« Comment;  Utca - Page 3 3138061344 • Szószám; 442 • Zene; Heart of courage »
« "some people are pure magic. that's all."»
– Hát… nem biztos, hogy emlékszik rám. – Ismertem el. Már volt vagy egy éve is, hogy Ethuil ünnepén iszogatott a társasággal, akikhez odacsapódtam és hát… egyikünk sem volt éppen józan. Bennem is a túl mélyen dekoltált ruha hagyott komolyabb nyomot, az arcát nehezen idéztem fel. Abban viszont biztos voltam, ha meglátnám, azonnal tudnám, hogy ő az. – Ethuil ünnepének tiszteletére tartottak mulatságot itt Nulportban, mikor történt… és ő… khöm. – Megráztam a fejemet, nem akartam elmesélni neki, hogy Csip-csippel, az akkor annyira imádott bárddal éppen félre is vonult a bozótosba. Talán gyerekes vagyok, meg túl érzékeny… és persze naiv is, de tudtam, mi történik. Mindenki tudta.
Megálltam a mozdulatban. Elengedtem a csuklyám, hogy visszahulljon a vállaimra és láttassa az ezüst tincseket, a kosztol kicsit szürkés szint öltött arcomat. Igaza volt Iannek, gyerekes voltam, de nem ment, hogy egyik pillanatról a másikra kivetkőzzek magamból és férfiassá válljak. Akartam. Tényleg akartam, mert látszólag az olyanokat, mint ő semmilyen kétség nem gyötörte.
– Igazad van. – Nyeltem egyet a mondat végén, aztán megpróbáltam kihúzni magam. Én tényleg más akartam lenni, egy olyan Folrandír, akit nem törnek meg, aki nem tör össze semmitől. De hogy lehettem volna az? Minden megviselt, még az is, amit sikerült elnyomnom magamban.
– Talán, ha megélhettem volna és nem csak áhítozás lett volna más lenne. – Magyaráztam halkan, miután lepattantam a lóról. Iant nyilván nem érdekelte a kicsi Folrika összetört szíve, nem is akartam vele traktálni. – Amikor úgy éreztem végre pislog közöttünk valami szikra, mindennek vége lett egy csapásra. Kihagyott dolognak tűnik, amit nem lehet pótolni. Ha érted. – Ahogy haladtunk és finoman irányítgattam Szamócát a macskaköves úton, nézegettem az ismerős épületeket. Nem volt messze a Korall, csak éppen meglehetősen sok nép volt az utcán és a lovat is kár lett volna felizgatni a gyorsabb tempóval.
Örültem, hogy Ian is sétára váltott. Bár nem mondtam volna ki neki soha, igazi barátnak tartottam… sőt, sokkal inkább társnak, akiben megbíztam. Tudtam, hogy nem fog otthagyni valahol, csak azért mert valami hülyeséget csináltam. Legfeljebb mérges lesz. Egy részem pedig kíváncsi volt arra az oldalára, de tiszteletben tartottam, amit értem tett, így nem akartam az idegein táncolni, csak azért, mert jó játék.
– Nem akarok többé szerelmes lenni. Elég volt belőle ez a kis ízelítő. – Közöltem egyszerűen. Kívülről talán gyerekes lehetett elsőre, de ha Ian rám nézett, láthatta, hogy mennyire komolyan gondolom ezt. Hozzá tettem volna, hogy nem akarok érezni semmit, de akkor biztosan ostobának tartott volna. – Talán jobb is, ha nem tanulok meg udvarolni. – tettem hozzá, majd elmosolyodtam. – Képzeld el, mi lenne, ha szerelmes lennék. Az rosszabb, mint a mostani állapot. Szétszórt lennék és… nem is tudom, nem bírnál velem.



Ian Gray Kedvelte

Varázsló vagyok
Folrandír Ceilteach

we only obsess over relationships that feel unfinished


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1670
❖ Tartózkodási hely :
Épp Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Éjmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Utca - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Feb. 20, 2022 9:35 am
It's always sunny in Nulport
@Folrandír Ceilteach

- Én is jártam már úgy, hogy láttam egy nőt és egyből a fejembe égett. Bár szerintem teljesen más lehetett az oka.- kaján mosoly ült ki az arcára. Micsoda egy asszonyság volt. Tökéletes és kerek keblek, amin az ember el is tudna aludni, olyan hátsó, ami még a lelket is magába zárja, oly remek és kemény volt. Haj de kár, hogy soha többé nem látta.- Nyelvtörő neve volt, legalábbis nekem.- s talán az is hozzátartozott, hogy Ian nem annyira vette komolyan annak a lánynak a fenyegetését. Elengedte csupán a füle mellett, és a névből is csak foszlányokat kapott el.- Nem sértésként kérdezem, de az a nő… tudja egyáltalán, hogy a világon vagy? Vagy csak te fújod ennyire fel a dolgot?- a nők hajlamosak kicsit túlreagálni a dolgokat, és bár Folrika nem volt az, de néha… elég gyakran úgy viselkedik, mintha az lenne. Lehet az elf túl sokat gondol az egészbe, és bizony az említett nő még csak nem is emlékszik az egészre.
- Ha minden egyes alkalommal az arcodba húzod a csuklyád, amikor valaki gyereknek nevez, akkor pont úgy viselkedsz, mint egy gyerek. Szard le, hogy mint gondolnak rólad azok, akikkel jó eséllyel soha nem fogsz újra találkozni. Úgy fest, hogy el kell fogadnod, hogy ekkora maradsz. Hozd ki ebből a legtöbbet.- jobbat nem tud tanácsolni, ha ekkora hát ekkora, nincs mit tenni.
S úgy fest, hogy egy korábbi kérdésére itt a válasz. Folrika is úgy gondolja, hogy nem emlékeznek rá.
- Meglátjuk, de legyen úgy. Majd ha ki lettünk fizetve, majd utána odavethetsz valami apró kis sértést, vagy hasonlót. Ne túl nagyot, mert megjárhatjuk.- nem tanácsos abba a kézbe harapni, amiből esznek. Legalábbis nem nagyot.
- Első szerelem? Ugyan már.- lemondóan legyintett.- Mindenki annyira nagyra becsüli az első szerelmet. Csak azt felejtik el, hogy az első az nem az egyetlen és az utolsó. Egy idő után röhögve gondolsz vissza rá, hogy mi is volt akkor, milyen volt az a valaki. A legtöbben még gyerekként esnek át ezen az egészen. Egy darabig szar, utána egy reggel felébredsz, és puff, oda is az egész. Keresed a következőt.- Ian elmosolyodott, emlékszik a sajátjára, egy aranyos kis vörös, szeplős parasztlány volt. A szalmakazal mögött bujkáltak, lopva váltottak csókokat, gyerekek voltak még, olyan rég volt, azóta már valami részeges parasztnak a felesége, és egymás után szüli a bömbölő kölyköket.
- Akkor gyalogoljunk.- leszállt a sajátjáról. Nem volt úr, hogy a magaslóról beszéljen másokhoz, főleg olyan valakihez, akivel együtt utazik.
- Ki tudja, lehet most megismersz egy másikat, aki elfelejtetti az előzőt és most nem csapják le a kezedről. Tényleg, tudod te, hogy egyáltalán hogy kell udvarolni?- kérdően nézett Folrikára.

Folrandír Ceilteach Kedvelte

Harcos vagyok
Ian Gray

You need the three W in life; Wine, Women, Wealth


❖ Történetem : ❖ Ulron :
542
❖ Tartózkodási hely :
Ahol az urlon, ott vagyok én is
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Utca - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Feb. 19, 2022 8:48 am
 
it’s always sunny in Nulport
@Ian Gray & Folrandír
──────────────── ─────────────────
« Comment;  Utca - Page 3 3138061344 • Szószám; 608 • Zene; Heart of courage »
« "some people are pure magic. that's all."»
Két sör. Nem volt kifogásom Ian szavai ellen, inkább csak az íze hiányzott az italnak, nem maga a kellemes kábulat utána. A napokban történtek után amúgy is szívesebben voltam józan… összpontosítanom kellett a tetteimre, a szavaimra. Egyszerűen meg kellett komolyodnom. Még ha ez szószerint nem is volt kimondva.
– Csak egyszer láttam azt a nőt, de örökre az emlékeimbe véste magát. – Bólintottam elkomorodva. De azért még mindig reménykedtem benne, hogy nem ő az… hogy valaki egészen másra gondol Ian. Bár az a nőszemély kellően befolyásosnak látszott. – Kecske… – Dünnyögtem, ahogy a zsoldos mellettem elmélkedett a nővel kapcsolatban. – Ha mégis ő lenne, majd megpróbálok valahogy felülemelkedni a közöttünk történteken… – Sóhajtottam fel aztán. De hiába ráztam meg a fejemet a féltékenység nem akart távolodni. Igen, féltékeny voltam… bár az istenek tudják, minek. Az már egy éve volt és Rilriont is távol sodorta tőlem a szél. Valamelyest ki is szerettem belőle és míg ő egészen más utakon járt, csak néha-néha talált rám az emléke.
Talán éppen a bennem felkavart állóvíz okozta az erőteljesebb felháborodást, hogy megint gyereknek néznek. Felnőtt voltam. Felnőttnek kellett volna lennem, ahogy a nővérem is az volt, vagy az én koromban a másik két testvérünk. Kicsit jobban az arcomba húztam a csuklyámat, látszani sem akartam.
– Kétlem, hogy valaha ennél nagyobb leszek. – ismertem be aztán és végig néztem magamon. Még a kezem is, ami a kantárt fogta, olyan gyerekesen aprók voltak. Nem tudtam, miért borultam ki… jó de, tudtam… az a hülye féltékenység, amit bizonyára Ian is kiszúrt. Most még erőteljesebben öntött el. – Kétlem, hogy emlékezne rám az a nő. Szóval nem, nem fogok nyafogni és veszekedni sem vele… – nem mertem hozzá tenni, hogy megígérem. Ian már bizonyára rájött, hogy az érzelmek terén elég robbanékony vagyok, legyen szó sírásról, ijedtségről, nyafogásról vagy felhőtlen jókedvről. Nem tudtam általában magamban tartani. Igyekeztem, de nem ment. Most viszont új esélyt kaptam az élettől és Iantől.
– Csak elrontotta az első szerelmemet. Ennyi. Régen volt már. – Dünnyögtem magam elé. – Tovább léptem. Azt hiszem. – Folytattam és mély levegőt vettem, majd hosszan fújtam ki, hogy nyugalmat erőltessek magamon. Egy részem érezte, hogy a Nulportba érkezés még sok mindent össze tud kutyulni. De nem akartam, hogy Ian is csalódjon bennem.
Még folytatni akartam a mondandómat, mintha Iant tényleg be kéne avatnom a dolgaimba. Talán egyszerűbb is lett volna, hogy megértse miért vagyok olyan, amilyen… azonban, mielőtt még szóra nyithattam volna a számat, Szamóca megint hátra hőkölt, ugyanattól a macskától, ami az imént ijesztette meg.
– Na jó… – megállítottam az állatot, majd lepattantam róla – ezúttal bénázás nélkül – és finoman megcirógattam az orrát. – Nyugi, Szamóca. A macskák nem veszélyesek rád. – Suttogtam oda neki, majd megfogtam a kantárt, hogy úgy vezessem. – Jobb lesz, ha innentől sétálok. – Pillantottam Ianre. Amúgy sem tartott már hosszan az utunk és mivel a zsoldos lova is sétára volt fogva, könnyen mehettünk tovább.
– Szóval, itt a Korallban ismertem meg pont a bárdot, aki miatt nem kedvelem azt a nőt. – Folytattam aztán Iannek.



Ian Gray Kedvelte

Varázsló vagyok
Folrandír Ceilteach

we only obsess over relationships that feel unfinished


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1670
❖ Tartózkodási hely :
Épp Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Éjmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Utca - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Feb. 16, 2022 5:32 pm
It's always sunny in Nulport
@Folrandír Ceilteach


- Legyen így, egy vagy két sör ellen nincs kifogásom, de annyinál állj is meg.- egyszer elkapta egy beszélgetésnek a foszlányát, minél jobban tiltanak valamit egy gyerek számára, annál jobban akarja azt. Lehet ezt a módszert kell majd Folrikánál is alkalmaznia. Keveset fog engedni, de remélhetőleg az elf annyival is be fogja érni, de ha mégsem, hát akkor nem tehet mást Ian, erőskezűnek kell lennie és szigorúbban kell a neveléshez hozzáállnia.
- Nem tudom, hogy mennyire dekoltált, de ha téged ennyire zavar, akkor lehet eléggé mély az a bizonyos dekoltázs. Ha ő is, reméljük, hogy csak a mellkasát napoztatja, vagy nem lesz kirakva a lényeg. Rosszat jelenhetne az ulronok szempontjából.- de ha mégis jók azok a keblek és mutogatja is őket, abban reménykedhet Ian, hogy nyaktól felfelé már nem lesz olyan szép a látvány, és fogakból is annyi lesz, mint sötét égen a Hold.- Ari… hm… ismerős-ismerős, valami Ariankecske vagy ilyesmi.- elmélázott egy pillanatra.- Ha más nem, akkor majd becsukod a szemed.- vagy majd a fogadóban hagyja, és nem kell néznie azt a nőt. Még csak az hiányozna Ian nyakába, ha Folrika valami sértett, féltékeny női rohamot kapna. Férfiból volt, néha azért nem ártana, ha úgy is viselkedne. Nem pedig egy pufogó macskaként, akitől elvették a gombolyagot.
- Lehet a tartásod, meg egyszerűen a külsőd, fiatalnak nézel ki, alacsonyabb is vagy, meg azt se hagyjuk ki, elf. Máshogy vénültők, mint mi.- azt már nem teszi hozzá, hogy lehet, hogy az a pár év, amit a mágusok közt töltött el, nem volt olyan szigorú, kemény, hogy az nyomot is hagyjon a külsőjén.- Meg, persze, hogy meg. Gondold én így akartam menni?- tette felé kérdését egy széles vigyor társaságában.- Nekem se lehet éppen rózsás az illatom, egy fürdés rám is rám férne. Meg akkor már a ruhámat is megtisztítom és a többi és a többi. Na és persze a karoddal is kezdeni kell valamit. Nehogy ott nyafogni kezdj miatta. Ami meg a csábítást illeti, az a kettőtök dolga lesz. De ha te is jössz, és megérkezik az a nő is, egy szót se akarok hallani az egészről. Szépen lenyeled az összes mérged, és nem kezdesz bele semmilyen veszekedésbe vagy panaszkodásba. Azzal csak ártanál az üzletnek és rontanád az árunkat.- váltott komolyabb hangvételre. Az már biztos, hogy egy darabig Ian lesz az, aki tárgyalni fog a leendő munkaadókkal.

Folrandír Ceilteach Kedvelte

Harcos vagyok
Ian Gray

You need the three W in life; Wine, Women, Wealth


❖ Történetem : ❖ Ulron :
542
❖ Tartózkodási hely :
Ahol az urlon, ott vagyok én is
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Utca - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Feb. 11, 2022 8:44 pm
 
it’s always sunny in Nulport
@Ian Gray & Folrandír
──────────────── ─────────────────
« Comment;  Utca - Page 3 3138061344 • Szószám; 608 • Zene; Heart of courage »
« "some people are pure magic. that's all."»
Kirázott a hideg a patakban fürdés gondolatától. Az hideg víz nem hiányzott az életemből, de a bűz még kevésbé. Hozzá voltam szokva a tisztasághoz. Az erdei népek, bár a természet közelében élnek, mindig volt hova menni. Egy-két melegvízű forrás akadt a szállásunk környékén, amit télen-nyáron lehetett látogatni… és bár esténként sokszor szerelmesek húzták meg ott magukat, mindenkinek volt lehetősége tisztálkodni.
- Ezért ígértem azt, hogy nem leszek részeg. - Vontam vállat. - Azt könnyebb betartani, minthogy egyáltalán nem iszom. - sóhajtottam fel, majd megsimogattam Szamóca nyakának az oldalát. Egyre jobban összenőttünk, jobb hátast nem is kívánhattam volna magamnak. Hálás voltam hát Iannek, amiért nem vette magát olyan komolyan, mint Azizi, hogy hagyjuk ott őket a faluban. Gyalog ez az út még hetekig is húzódhatott volna, ami sem a karomnak, sem a rajtam gyűlő koszrétegnek nem tett volna jót.
- Ugye nem arra a túl dekoltált nőre gondolsz? - kérdeztem, most már hangot adva a rosszat sejtésemnek. Valami úrhölgy, vagy úrnő vagy ki volt… haloványan emlékeztem rá a részegségem homályából, de azt tudtam, hogy Rilrionnal félrevonult, hogy egy bozótosból csemegézzenek. Szóval részemről elvi kérdés volt, hogy gyűlöltem. A gondolattól is elfelejtettem remegni, mint a nyárfalevél - ahogyan Ian fogalmazott -, helyette indulatosan kipirultam. - Csak ne az a nő legyen a helyi nagykutya… csak ne ő! Ari… valaki… Ari… úrnő… nem! Nem! Nem! Látni sem akarom. - Hát igen, talán túl hangosan mondtam ki ezeket a szavakat és az útra kiugró macska mellett, még én is összerezzentem egy pillanatra az idegtől. Természetes volt, hogy az állat az ilyesmit megérzi… és persze már érkezett is mellé egy dühös megjegyzést, mert hát nos… Szamóca farka arcon libbentett valakit.
- Miért hisz mindenki gyereknek… már felnőtt férfi vagyok. - Húztam ki magam. A hangom nem volt nyafogos, hiszen még mindig dühös voltam. Meg is igazítottam magamon a ruhát. - Remélem, megérted, de ilyen állapotban tényleg semmiféleképpen nem mehetek a bögyös nő elé. Egyszer már elcsábított valakit, aki… mindegy. Jól kell kinéznem. - Közöltem komoly hangon. Nem voltam oda a Korallért, bár a helyi fogadók közül talán a legnívósabb volt, mégis csak saját fürdőháza volt, ahol pillanatok alatt lecsutakolhattuk magunkat. Mégsem vágytam igazán oda a túl sok emlék miatt.



Ian Gray Kedvelte

Varázsló vagyok
Folrandír Ceilteach

we only obsess over relationships that feel unfinished


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1670
❖ Tartózkodási hely :
Épp Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Éjmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Utca - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Feb. 08, 2022 5:00 pm
It's always sunny in Nulport
@Folrandír Ceilteach

- Akkor rendesen élvezd ki. Mert a szakmánkban könnyen előfordulhat, hogy egy jó darabig nem fürdünk. Ha szerencsénk van, van egy patak a közelben és abban gyorsan megmossuk, amit meg kell.- jobb ha előre elmondja a hátrányokat, mintsem akkor csapja arcon Folrikát, amikor a fürdés hiányától a bőrét is levakarja magáról. Bár egy idő után meglehet szokni és már észre se lehet venni, de az elején rohadt idegesítő.
- Csak óvatosan az ígéretekkel. Csak akkor ígérj meg valamit, ha azt be is tudod tartani. Pont ezért nem szoktam ígérgetni. Nem szeretem, ha felhánytorgatják a szavaimat. És persze az se elhanyagolható, hogy utána kevésbé tartanak szavahihetőnek.- kíváncsi, hogy Folrika tényleg tartja magát a szavaihoz és nem fog lerészegedni. De ha mégis, nos, akkor lehet Ian szobafogságra fogja ítélni az elfet. Vagy lehet az ellenkezőjét fogja tenni, annyira leitatja, hogy az eszméletét is elveszítse, hogy olyan másnapja legyen, ami miatt egy életre megundorodik majd az alkoholtól.
- Olyan nincs, hogy túl sok.- szólt és elvigyorodott. Mindig van mire költeni, és mivel Folrika volt olyan rendes, hogy elszólta magát, így hát a saját költségeit magának fogja állni. Így a tisztességes.- A te esetedben… nehéz kérdés… mond azt, hogy mágusok ügyében jársz el. Vagy… a fene, nem jut eszembe annak a nőnek a neve.- erősen gondolkodik és közben megvakarta a tarkóját.- Majd megkérdezünk valakit, utána elég ha azt mondod, hogy annak a helyi nagykutyának dolgozol, szerintem akkor békén fognak hagyni. Csak ne remegj, mint a nyárfalevél.- egy jó hazugság nem csak a szavakon múlik, a testbeszéd is számít, és mondhat bármit Forlika, ha úgy néz ki, mint egy ijedt nyuszi, cseszheti.
- Korall Vendégház… még nem hallottam róla. Ahol én voltam az… mondjuk úgy, hogy nem a nézelődők elsődleges célpontja.- vigyorogva paskolta meg a hátasa nyakát. –Mivel jobbat nem tudok és szerintem te se, akkor arra megyünk…- alig fejezte be a szavait, valaki a lovak mögül panaszkodni kezdett. Felsóhajtott egy nagyon és az orra alatt káromkodott.
- Oh hogy a jó kurva anyád.- csupán néhány perce érkeztek, de már is történik valami.
- Azért mert az anyád éppen foglalt volt.- Ian arra se méltatta a férfit, hogy hátra nézzen.- Inkább sétálj tovább, olyan szép a mai nap, ne akard elbaszni.- igazán nem sok hangulata volt ahhoz, hogy valakivel kakaskodjon. Más egy városban, mint egy falu kocsmájában.
Harcos vagyok
Ian Gray

You need the three W in life; Wine, Women, Wealth


❖ Történetem : ❖ Ulron :
542
❖ Tartózkodási hely :
Ahol az urlon, ott vagyok én is
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Utca - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Feb. 07, 2022 7:55 pm
 
it’s always sunny in Nulport
@Ian Gray & Folrandír
──────────────── ─────────────────
« Comment;  Utca - Page 3 3138061344 • Szószám; 608 • Zene; Heart of courage »
« "some people are pure magic. that's all."»
Hát elértük Nulport halszagtól bűzlő városát. Minden olyan volt, mint korábban: nyüzsgő és zajos. Valahogy nem éreztem semmi különöset, leszámítva, hogy nem a lábamon, hanem Szamóca hátán járom a macskaköves utcáka. A fülemben csengett a lópatkó ritmikus újabb és újabb becsapódása, ahogy haladtunk előre.
A tekintetemmel az ismerős utcát pásztáztam, mintha csak azt várnám, felbukkan a nővérem és a vörös tincsein megcsillan a sápadt napfény. Egy kicsit mást is vártam… pedig tudtam, hogy ő innen távolabb van. Egyszer fordult meg Aroloth… apa Nulportban, de nem volt módunk találkozni, pedig én magam is éppen itt időztem. Szinte vártam, hogy majd elővesz és megkérdezi, hogy mégis mi a fenét keresek a városban és iszogatok, ahelyett, hogy a mágusok között tanulnék. Hiányzott a hangja, a szigorúsága, annak ellenére is, hogy tudtam, nem szeret engem fiaként.
Ian megszólalt és felvázolta a tervet. Fogadó, fürdés, ruhamosás, evés, sörözés és kecsketejezés.
– Hát. Ebből a fürdés hangzott a legjobban. – Vágtam rá. Nem volt olyan jó az étvágyam mióta úton voltunk. Hiába korgott a gyomrom, semmit sem kívántam, ami előkerült a nyeregtáskából vagy éppen az erdőkből és mezőkről. Meglehet csak a történtek utóhatása volt, habár Ian előtt szándékosan nem mutattam érzéseket. Este eresztettem el egy-két könnycseppet, mikor a családi tetoválást néztem az alkaromon vagy anyám holdas medálát szorongattam, amit a nyakamban viseltem állandóan.
– Nem leszek részeg… ígérem! – Esküdöztem, pedig annyira hiányzott egy korsó jó hűvös sör. Leinni nem akartam magamat, féltem, hogy megint kellemetlen helyzetbe sodrom magam. A fejemre húztam a kapucnimat, hogy kellemetlen szellőtől kicsit óvjam a füleimet.
– Talán túl sok is… – bólintottam. Az elmúlt évben kerestem egy kevés ulront, annyit, hogy könnyedén életben tudtam volna maradni bármelyik városban. De tudtam: ez veszélyes. Megfogadva Ian tanácsát, csak biccentettem még egyet. Szükség volt az efféle trükkökre. – Mi lehet hihető? – kérdeztem, éppen elég rosszul hazudtam. Ezt persze Ian már nagyjából sejthette, habár a színészi tehetségemet még nem villogtattam meg előtte.
– Egyszer megszálltam a Korall Vendégházban. Valami fesztivál volt… – magyaráztam, de nem igazán óhajtottam odamenni. – Van egy fürdőházuk is.
Ahogy beszélgettünk Szamóca hirtelen megtántorodott, majd hátrálni kezdett. Megpillantottam egy ijedt macskát előttünk, a hátunk mögül pedig káromkodás hallatszott. – Figyelj a kölyködre, ember! Minek ülteted ekkora lóra, ha törpe? – Magyarázott a felháborodott városi, akit letarolt szamóca hátsó fele.



Ian Gray Kedvelte

Varázsló vagyok
Folrandír Ceilteach

we only obsess over relationships that feel unfinished


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1670
❖ Tartózkodási hely :
Épp Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Éjmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Utca - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Feb. 06, 2022 10:39 am
It's always sunny in Nulport
@Folrandír Ceilteach


Lassú léptekkel haladtak a lovak, a patkók halkan koppantak a macskakövön, nevető, sipákoló gyerekek tértek ki az útjukból. Gondtalanul játszottak, mintha nem lenne holnap, nem foglalkoztak azzal, hogy mi lesz később. A városiak siettek a dolgukra, van aki munkába, volt aki a kocsmába, és voltak akik maguk se tudhatták. Ez volt Nulport, a város, amit szeretett volna maga mögött tudni, hiába sokan voltak, kik a zsoldosra hasonlítottak, akkor se volt éppen a szíve csücske, de sajnos kénytelen volt visszatérni, oldalán a törött kezű Folrikával. Ha nem találnak valakit, aki rendesen el tudja látni a kezét, akkor elég jó esélye volt arra, hogy le kell vágni, de a minimum az volt, hogy használhatatlan lesz, csak úgy lóg majd az oldalán, semmire se jó és mindenben akadályozni fogja, beakad, vízbe lóg, értéktelen.
- Az első dolgunk, hogy keresünk egy fogadót, és nem kell mondanod, olyat, ahol még meg tudsz fürdeni, és a ruháidat is kimossák. Utána eszünk valamit, én sört iszok mellé, te pedig a kecsketejnél nem ihatsz erősebbet.- mondta a zsoldos és egy félmosoly jelent meg az ajkán.- Azután pedig megyek és felkeresem azt a nőt, hátha van valami munkája a számunkra. Addig neked szabad foglalkozás, de kerüld a kocsmákat, mert ha részegen talállak akkor bedoblak a disznok közzé.- és bár vigyorgott, de a szemeiben komolyság csillogott. Volt már bajuk abból, hogy berúgott az elf, nem szívesen ismételné meg a múltkorit.- Azt se felejtsük el, hogy neked új ruhákat is szereznünk kell és valakit, aki helyreteszi a karodat. Jut eszembe, van ulronod? Mert ha van, akkor a következőt csináld, vegyél ki belőle… nem is tudom, tízet, azt rakd a zsebedbe, a többit pedig egy olyan erszénybe, amit a nyakadba tudsz akasztani és dugd a ruhád alá, így legalább ha ki is zsebelnek, akkor nem teljesen kopasztanak meg.- lát rá esélyt, hogy ez megtörténhet, elég könnyű prédának látszik Folrika, jobb az óvatosság.- A nyelvedre pedig ügyelj, senkinek se kell meg tudnia, hogy mi történt veled, vagy éppen ki vagy. Hazudj, ha kell, de valami hihetőt.- semmi felesleges felhajtás, még a végén valaki olyat ígérne Folrinak, ami miatt ismét csak bajba kerülnek.

Folrandír Ceilteach Kedvelte

Harcos vagyok
Ian Gray

You need the three W in life; Wine, Women, Wealth


❖ Történetem : ❖ Ulron :
542
❖ Tartózkodási hely :
Ahol az urlon, ott vagyok én is
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Utca - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Ápr. 06, 2021 4:50 pm

Szabad a játéktér

❖❖❖

Tulveron főkrónikása
Krónikás

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
2421
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Utca - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Feb. 25, 2021 7:05 pm
Csintalan zsiványlány
Ruffian && Deedra
──────────────── ────────────────
« taggeld;  @Ruffian  • Szószám; ide • Zene; ide »
Mindenre hatalmas szemekkel csodálkozom rá. Minden épület, s minden jó olyan egyedi, s újnak tűnik. Mi sátrakban a romok között éltünk. Nem tősödtünk efféle balgaságokkal. Reggel után úgy érzem feltöltöttem, persze nem azért mert olyan jól érezném magam az ivászat után, hanem mert Aiken megtörni látszik. Még ugyan nem mondta ki teljesen, de bízom benne.
Mivel fogom meggyőzni? Levakarhatatlan leszek. Azt akarom, hogy lássa, hogy elszánt vagyok. Tanulatlan vagyok, tényleg nem éri meg engem cipelni, de gyorsan tanulok, s erőm teljében vagyok. Már csak az a kérdés, hogy mi lesz, ha elfogy apámtól lopott ulronom.  Reméltem, hogy gyilkolás nem volt az asztala, de őt választottam, vagy talán az istenek választották nekem. Hiába minden reggeli szó, megbízom benne. Talán naivságom az oka, talán mert még nem láttam sok féle embert.
Minden olyan más. Elmerülök gondolataim tengerében, s akkor egy kellemes női hang szólít meg.
- Hello. – Pillantok a nőre, s fogalmam sincs, mit akarhat.
- Nem vásárolok semmit, ha ezért szólított le köszönöm. – Mondom határozottan.


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○






You step into
the Road, and if you don’t keep your feet, there is no knowing where you might be swept off to
• • •
Világi vagyok
Deedra Gindrian

Every great warrior must learn to endure and overcome the adversities of life.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1790
❖ Tartózkodási hely :
Ω Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Utca - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Feb. 21, 2021 8:47 pm
 
Csintalan Zsiványlány esete a Szabad nép gyermekével
Deedra & Ruffian
──────────────── ─────────────────
« Comment; ide • Szószám; ide • Zene; ide »
« "Ha a csintalanságra nem szakítassz időt, jobb ha nem veszel több levegőt!"»
Mit mondhatnék? Imádom a céh által biztosított életet. Az olykor megérdemelt nyugalmat, mikor tetethetem a helyieknek a jo kislanyt. Az artatlan baranykát, kinek szívében egy sárkány jégvihara tomból. Ez vagy én, talán... sose tudnam megmondani. Ezer meg ezer arcom van, mit kényem kedvem szerint váltogatok.
-Hő te! Láttalak már teged valahol, utolso csavargó! - miközben egy almaba harapnék megdöntve fejem nézek a másik szemeibe.
-Meglehet. Tegnap este a bordélynál? - villantok felé egy buja mosolyt. Ha! Hallatlan és buta egy népség! Nem akarjak bajba keverni magukat asszonyaik előtt, így az ilyen jellegű konfrontálódásnak hamar vége lesz.
-Bi... bizonyára összetévesztettem valakivel... - nyel nagyobbat a kufa, kit nem oly rég valóban megkoppasztottam. Nem ártana jobban figyelnem.
-Megesik. - zárom rövidre majd  megakad a tekintetem egy elveszettnek tűnő nőn. Nocsak? Mit fújt erre a keleti szél? Ecc pecc kimehetsz, vele meg mit tehetsz? Gondolkodom el majd latolgatom mit is tehetnék. Nincs szívem meglopni. Olyan kis... elveszettnek tűnt. Végül mellé lépve rajta függesztem szemeim.
-Üdvözöllek e kietlen világ nyomornegyedében és az istenek szégyenfoltján! Mi járatban erre?

Deedra Gindrian Kedvelte

Zsivány vagyok
Ruffian

Akkor loptam, hogy élhessek. Ma élek, hogy lophassak.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
493
❖ Tartózkodási hely :
Ahova éppen küldenek. (Mindig egy lépéssel Luna előtt)
❖ Szintem :
Kezdő (Tolvajlás)




Utca - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Utca - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
3 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: téktér :: Qerilyan Birodalom :: Nulport-
Ugrás: