Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Kalmár - Page 3 KaDiPE5
Kalmár - Page 3 KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Kalandmester
2 Hozzászólások - 29%
Naken Forerion
2 Hozzászólások - 29%
Ezaras Azildor
2 Hozzászólások - 29%
Krónikás
1 Témanyitás - 14%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Termékenység havi
Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális havi kihívás
Dobj D6 kockával egy címet, amihez írj egy minimum 700 szavas reagot a Csöndes kalandokba! Bővebben a Próba topikban!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Today at 8:32 am
• Kockadobó

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Ezaras Azildor

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
1
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
2
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Kalmár

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next
Utolsó Poszt Szomb. Márc. 05, 2022 7:49 pm
Steel for traitors, gold for mercenaries

« taggeld;  @Ian Gray& @Folrandír Ceilteach •  Zene; Remains • credit; »
 

Fél füllel figyeltem a beszélgetésükre, miközben a papírosok között kutattam. Komikusnak is találhattam volna, egy más helyen, egy más időben.
- Jókor jöttek Nulportba - bólintottam - akad bőven rohadt alma, amelyet le kell verni a fáról.
Megtaláltam az El'Alorából érkező szállítmány leltárját, amit egyenesen kedves Nasir barátomtól kaptam kézhez. És megtaláltam azt is, amelyet a Garune és legénysége adott át az ellenőrzéskor. És sajnos nem egyeztek.
- A kikötőben horgonyoz egy hajó, Lélekvesztőnek hívják. Három árbócos, fakó, kék vitorlákkal, felismerik majd, kevés ekkora bárka van a dokkoknál. És nem mellesleg rá van festve a neve - tettem hozzá némi szarkazmussal. - Nem engedtem vitorlát bontani, ugyanis baj van a rakománnyal. Hiányos az áru, és megalapozott gyanúm van feltételezni, a kedves Garune Varo kapitány saját szakállára megrövidített. Természetesen tagad - sóhajtottam fel színpadiasan -, és fenyegetőzik.
Itt nem tudtam megállni, hogy ne nevessek fel halkan. Lomhán pillantottam le a levelekre, a számításokra, amelyek szerint három láda gomba hiányzott. Jelentős összegről beszélünk.
- Tegnap lejárt a haladéka, mely szerint elém kellett volna járuljon, hogy vallomást tegyen. Abban az esetben még kegyelmet is kaphatott volna. Ám most - néztem Ianra, majd a tündére - sajnálatos módon más eszközökhöz kell nyúlnom.
Hátradőltem a vörös kárpittal húzott székemben, ujjaimmal egyenletesen doboltam a szarvasfejes karfán.
- Csak a kapitányt takarítsák el. Csendben és diszkréten intézzék, sötétedés után. A kikötő kihalt lesz, onnantól a maguk dolga, hogy surrannak fel a hajóra - itt az ezüst hajúra néztem - bár annak, aki éjmágiát tanult, bizonyosan lesznek ötletei.


 

Folrandír Ceilteach and Ian Gray Kedvelték

Varázslónő vagyok
Edellyn Arienthe

A véres alkony tiszta hajnalt hoz


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1429
❖ Tartózkodási hely :
Nulport
❖ Szintem :
Haladó (Elementáris mágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kalmár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Márc. 05, 2022 4:58 pm
 
let’s get  down to the business
 @Edellyn Arienthe  & @Ian Gray & Folrandír
──────────────── ─────────────────
« Comment;  Kalmár - Page 3 3138061344 • Szószám; 608 • Zene; Heart of courage »
« "you are magic, own that shit"»
– Szerintem túl feszes a nadrágom ahhoz, hogy beleerőltessek még egy krumplit is. – Jegyeztem meg egy halk nevetéssel. Nem akartam persze még jobban magamra vonni a figyelmet.  
Furcsa érzés volt életemben először nem gyomorgörcsöt kapni nő társaságban. A nővéreimre persze sosem tekintetem így, de az idegenektől rendszerint elsápadtam vagy elpirultam, attól függően, hogy éppen milyen helyzet volt. Ez az asszony viszont amolyan ellenség volt a szememben, bár rápillantva szinte semmit sem éreztem. Semmit. Haragot nem, gyűlöletet nem, inkább azt a furcsa ridegséget, amit a bárd iránt is kellett volna egy év távlatában. Bizonyára már ő sem emlékezett rám.
– Hm. Hát köszönöm. – Biccentettem a fejemmel, ahogy a tenyerembe került az ezüstösen csillogó fülbevaló. Bár a ki máshoz kérdés felvetette, mégis miért gondolta, hogy az épületben lévő mindenki közül éppen engem illet. Vihette valaki az asszonynak vagy éppen szép summa fejében remélte, hogy eladhatja itt. Mégsem kérdeztem vissza. Iannek megígértem, hogy semmilyen módon nem próbálok meg gondot okozni és hát mivel éppen ott volt mellett, még csak nem is hazudhattam, hogy „minden rendben ment.”
– Tudok róla, bár ez aligha sajnálatos. – Feleltem, mikor szóba került, hogy Rilrion nincs a városban. Gondoltam, hogy még mindig Ronan mellett van. A napokban küldtem neki egy levelet Ylore-ba, remélve, hogy ott találom. A legutóbbi találkozásunk alkalmával valami közös kalandot emlegetett a bárddal. Úgyhogy gyanítottam, tökéletes távolságban vagyunk egymástól. Tudtam, hogy majd kicsattannék az örömtől, a nyakába borulnék, ha látnám… de már nem akartam az a gyerekes hülye lenni, aki futott utána. Pedig az voltam. Még mindig.
Követtem a nőt, na meg Iant is odafentre. Tényleg jobb lett volna valahol, ahol nem figyelnek ennyien, ahol kicsit csendesebb. Persze Ian még odaszúrta, hogy ne igyak alkoholt, amint elértük az ében ajtót.
– De hát… – dünnyögtem magunk közé, ahogy elhelyezkedtem az egyik székben és a bor felé bámultam. A fülemmel feléjük figyeltem, a szemem viszont nem szakítottam el egyelőre az italtól, egészen addig míg a levélre nem terelődött a beszélgetés, amit Ian küldött ide. Munkát akarunk, mert kell az ulron. Akármennyire is nem szerettem volna ennek a nőnek dolgozni, ez volt az egyetlen lehetőségem arra, hogy folytassam az életemet valamerre… legalábbis jelenleg.
– El’Alorában tanultam. Éjmágiát. – Jegyeztem meg, csakhogy értse miféle képességekről van szó. Kedélyesre próbáltam venni a hangomat, de őszintén nehezemre esett és nagyon is vágytam egy kis borra, hiába mondta Ian, hogy ne igyak semmit. Most még sem pillantottam az ital felé, csak kihúztam magam és végig simítottam a ruhámon megint, pontosan úgy, mint odalent, hogy a lehető legkevesebb gyűrődés tarkítsa az anyagot.



Edellyn Arienthe and Ian Gray Kedvelték

Varázsló vagyok
Folrandír Ceilteach

we only obsess over relationships that feel unfinished


❖ Történetem : ❖ Ulron :
2129
❖ Tartózkodási hely :
Qerilyan Birodalom területe
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Éjmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kalmár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Márc. 04, 2022 5:52 pm
Let's Get Down To Business
@Folrandír Ceilteach  @Edellyn Arienthe
Kalmár - Page 3 2392699629



- A női ruhák már csak ilyenek, felnyomják a melleket, hogy nagyobbnak tűnjenek, jobban vonzza a magunkfajták tekintetét. Még mi férfiak is csinálhatnánk, egy krumplit a nadrágba, csak arra kell odafigyelni, nehogy véletlen a seggedhez kerüljön. Hehe.- megengedett magának egy rövidebb kacajt. Látott már ilyen szerencsétlen parasztlegényeket, és nehezen akarták megérteni, hogy mire fel az a sok és hangos röhögés, na meg a mutogatás az irányukba.
Már-már meg is sértődik, ilyenek a nők, előkerül egy ékszer, és máris arra terelődik a szó, a férfiak pedig ki vannak zárva, mintha nem is léteznének. De talán jobb is ez, hisz így Ian is jobban ki tudja ismerni a hölgyet. Pár szó csupán, ahogyan kiejti őket, amilyen hangsúllyal mondja őket, ezekből sok mindent le lehet szűrni. S amit Ian leszűrt, az pont elég volt arra, hogy jobban odafigyeljen majd arra, amit mondani fog és inkább az üzlet legyen a téma, mintsem a bájolgás. Rémes, hiszen attól, hogy veszélyes nővel álltak szemben, a zsoldos természetesen kíváncsi arra, hogy mit is rejthet a ruha. Talán majd a munka után, néhány pohár bor után.
- Örömmel vesszük az invitálást. S csak is kegyed után.- így udvarias és talán még a ruha még enged láttatni valamit a hátsójából is.
Követte Edellynt oda, ahol nyugodtan beszélhetnek, kíváncsi szemek és fülek nélkül. S mikor végre már csak hárman voltak, addig nem foglal helyet, még engedélyt nem kap rá. Jobb nem piszkálni az oroszlán farkát.
- Felejtsd el az alkoholt.- halkan szólt oda Folrikának. Még csak az hiányozna, hogy a bortól megeredjen a nyelve.

- Ahogy a levelemben is említettem, nem lenne ellenünkre, hogy hölgyemnek dolgozzunk, ha kegyed is úgy gondolja, akad valamije a számunkra, ami megfelelő lehet a képességeinkhez.

Folrandír Ceilteach and Edellyn Arienthe Kedvelték

Harcos vagyok
Ian Gray

You need the three W in life; Wine, Women, Wealth


❖ Történetem : ❖ Ulron :
796
❖ Tartózkodási hely :
Ahol az urlon, ott vagyok én is
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kalmár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Feb. 27, 2022 11:38 am
Steel for traitors, gold for mercenaries

« taggeld;  @Ian Gray& @Folrandír Ceilteach •  Zene; Remains • credit; »
 

Az arcomra formális, mégis halvány mosolyt varázsoltam. Nem voltam bájolgó kedvemben, ők mégse szolgáltak rá a negédes szavakra. Egyelőre. És remélem lesz annyi eszük, hogy óvatosan forgatják a nyelvüket.
A zsebembe nyúltam a fél pár fülbevalóért.
- Mily' fontos lett hirtelen - sóhajtottam fel színpadiasan. - Ki máshoz is tartozna, tünde uram? - ejtettem az ezüst hajú tenyerébe, hangomban enyhe szarkazmus bújt meg, nem a sértő, inkább csak a szokásos árnyalatban.
- Igen, már valóban volt szerencsénk. Ki hitte volna, hogy ismét találkozunk. Ám attól tartok a kedves bárd nincs a városban - megengedtem magamnak még egy kis megjegyzést, mielőtt a lépcső felé intettem volna. Sose gondoltam, hogy ilyen körülmények között látom viszont, arca szinte már megfakult, neve régről csengett vissza, hiszen közel egy éve, hogy futólag láttam.
- Odafent kellemesebb körülmények között folytathatjuk. Jöjjenek, és helyezzék kényelembe magukat.
Még ránéztem a csőcselékre, mielőtt én felfelé indultam volna, bízva abban, hogy a két férfi is követni fog. Amennyiben így történik, s elérünk az irodám ében ajtajáig, kényelmes székek és bor várja őket, míg én a megannyi pecsétes papír között kezdek kutatni.

 

Ian Gray Kedvelte

Varázslónő vagyok
Edellyn Arienthe

A véres alkony tiszta hajnalt hoz


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1429
❖ Tartózkodási hely :
Nulport
❖ Szintem :
Haladó (Elementáris mágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kalmár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Feb. 22, 2022 2:38 pm
 
let’s get  down to the business
 @Edellyn Arienthe  & @Ian Gray & Folrandír
──────────────── ─────────────────
« Comment;  Kalmár - Page 3 3138061344 • Szószám; 608 • Zene; Heart of courage »
« "you are magic, own that shit"»
Ian magyarázata nem nyugtatott meg. Nem azért, mert ilyen-olyan dolgokkal kereskedhetnek titokban… hanem mert a zsoldosnak is legalább annyira ismeretlen terep volt, mint nekem. Bár megfordultam Nulport kétséges kocsmáiban, egy-két késdobálóban is, ahol még az arcomat is majdnem letépték csak, mert túl kedvesen pislogtam vissza, amikor megszólítottak, ez a hely mégis ismeretlen volt.
Szinte kétségbeesetten bámultam az elrepülő, csillogó függő után, melynek párja a zsebemben lapult. Persze, hogy beleakadt a csinos, sötétlila kabát ujjába és olyan ívesen repült, pontosan az ismerős hölgyemény lába elé, hogy még az is látta, aki nem akarta – hiszen megcsillant a művelet közben.
– Nem egészen… bögyösebbnek tűnt abban a ruhában… – dünnyögtem. Mondjuk elég merész volt Rilriont a bárdomnak nevezni. Az igazat megvallva semmi közöm nem volt hozzá és soha nem is lesz. Ezt már ugyan nem sírtam vissza, de reménykedtem, hogyha szembe nézek a múlttal – legyen akármilyen kellemetlen is -, majd túllépek végre.
– Remek… – húztam ki magam. Igyekeztem egyenesen a nőstényördög szemébe. Végig túrtam a mostanra már kicsit túlnőtt, ezüst tincseimet, majd megigazítottam a ruhámat is, nehogy legyen azon egyetlen gyűrődés is. Olyan akartam lenni, mint a többi elf, gyönyörű, sebezhetetlennek látszó.
„Komolynak kell lenned, Folrandír, nagyon komolynak.” Próbáltam magamban helyre tenni az érzéseimet, nehezemre esett. Az egyetlen nő állt ugyanis immáron velünk szemben, akinek a közelében nem zavart éreztem. Nem is pirultam el annyira erőteljesen. Csak hagytam, hogy a morcosság uralkodjon el rajtam. Ennek persze kifelé nem mutattam semmilyen jelét. Nem. Vele szemben hideg voltam, amennyire csak képes voltam rá, hiába állt az olyan messze a gyermekinek titulált természetemtől.
– Már volt szerencsénk egymáshoz, más minőségben – kicsit komolyabb hangon beszéltem, mint máskor. Nem voltam benne biztos, hogy rám ismert, de ha mégis, úgy elégedett kis mosoly kezdett az ajkaim szegletében megbújni. Kicsit fejethajtottam üdvözlésként, majd ugyanúgy, kihúzva magamat pillantottam a nő arcára, ha pedig elkaptam a pillantását, úgy folytattam a mondandómat: – Elnézést a közjátékért, a csillogó ékszerek a gyengéim... bár dobálni nem szokásom őket szándékosan. – Tettem hozzá, nem mintha köze lett volna bármilyen szinten is az érdeklődési körömhöz. Egyszer már beletúrt a dolgaimba, most nem óhajtottam ennek utat engedni.
Többet viszont inkább nem szóltam. Hagytam, hogy Ian beszéljen, mégis csak ő a tapasztalt zsoldos, én viszont a tanulmányaim kellős közepén álló varázslóként nem sokat tudtam a világban zajló üzelmekről. Figyeltem. Tanultam. És meglepően komoly voltam.



Ian Gray Kedvelte

Varázsló vagyok
Folrandír Ceilteach

we only obsess over relationships that feel unfinished


❖ Történetem : ❖ Ulron :
2129
❖ Tartózkodási hely :
Qerilyan Birodalom területe
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Éjmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kalmár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Feb. 21, 2022 7:05 pm
Let's Get Down To Business
@Folrandír Ceilteach  @Edellyn Arienthe
Kalmár - Page 3 2392699629


- Nem, éppen ezért nem tetszik… vagyis csak részben ez az oka- nem tudja, hogy mire számítson, hol a legközelebbi ablak, ahol távozhatnak, ha az ajtóban éppen állnak. Kissé feszélyezve érezte magát, hogy a bentiek közül ki az, aki pár másodperc múlva már Ian zsebébe nyúlkál, kész szerencse, hogy nem ott tartja az ulronját, talán még egy lyukat is fog bele vágni, és a farkát odarakni, fogdossák inkább azt.
Bent olyan volt, minta mire számított, legalábbis nagyjából olyan. Arra azért nem számított, hogy az emeletről kiabálás hallatszik majd le, jó hangos, hogy még azok hangját is elnyomja, akik kissé hangosabban alkudoztak. Sejti, hogy kihez is tartozhat az a hang. S ennek még örülhet is, talán pont olyan a személyisége, ami majd kiegyensúlyozza a külsejét és Ian figyelmét nem terelik el a mézes-mázos szavak és gömbölyded keblek.
- Fogjuk rá, hogy amolyan kereskedelmi központ szerűség, adnak és vesznek, de a felszín és a pultok alatt más is gazdát cserél, olyanok, amikre ritkán vagy sose mondanák, hogy törvényes. S itt a nagykutya vagy esetünkben inkább macska, az a személy, akitől munkát és ulront remélhetünk.- nőket csak nem hív kutyának, és egyébként is, valamiért a férfiakat tartják kutyának, még a nőket macskának, ami talán jogos is, hisz a hölgyek, ha kell bújnak és dorombolnak, de ha a szükség úgy hozza, hamar fújnak és karmaikat meresztik.
S ott jött Edellyn Arienthe, a város úrnője, vagy olyasmi, de az biztos, hogy valaki, akivel jobb ha jóban vannak, vagy megtörténhet, hogy hamar valakinek a kertjében találják magukat, a föld alatt, hogy holmi virágok verjenek gyökeret az élettelen testükben. A hírek pedig nem túloztak, sajnos igazak voltak, szemrevaló volt a hölgyemény. Tényleg csak abban reménykedhetnek, hogy bár a külső egy szép alma, de a belseje rothadt.
- Bazmeg, arra bizony…- elmorogta az orra alatt a szavakat. Természetesen Folrika az, aki felhívja kettejükre a figyelmet. S mintha az istenek elbaszott humorérzéke lenne, pont a nő előtt hagyta abba a gurulást az a szaros fülbevaló. Egyre világosabban látszik Ian számára, hogy ki miatt fog a sírba kerülni.
Jobjával ráfogott kardjának a gombjára és ujjaival halkan dobolt a markolaton.  Ajkán halvány mosoly látszhatott. Indulhatott volna szebben is az egész, de azzal kell főznie, amit kapott.
- Ilyen volt akkor is, amikor a bárdodat lecsapta a kezedről?- kérdezte suttogva Folrikától. Mert ha igen, hát akkor nem tudja, hogy mit láthatott benne az a trubadúr. Ian is szerette a tüzesebb nőket, de azokat nem, akik még a házat is felgyújtanák.
Az asszonylelkű miatt szélesedett a mosolya, ami inkább vigyorba fordult átt. De azért annyira nem tartotta viccesnek, sejtése szerint azok, kik mégis nevettek, inkább nyalizásból tették, mint őszintén. Habár, ha Folrikára gondol, nem is lőtt túl messzire a hölgy, néha tényleg úgy viselkedett az elf, mint egy asszony, de inkább gyermeki volt a lelke, mintsem asszonyi.
- Húzd ki magad, ki lettünk szúrva.- szólt rá bátorítóan az elfre. Ne görnyedjen, nem azt mutassa, hogy tart a nőtől, vagy azoktól, akik itt voltak. S még egy utolsó parancs az írnoknak, végre hármuk is elkezdheti a beszélgetést, de reméli Ian, hogy valahol máshol, nem ennyi fül előtt, már csak azért is, mert túl nagy volt a csend, még a legsunyibb fingot is mennydörgésnek lehetne hallani.
- Miénk a szerencse, hogy fogad minket.- bemutatkozásként biccentett.- Mielőtt komolyabb dolgokra térnénk rá. Meg kell kérdeznem, hogy mit tervez azzal a fülbevalóval?  Biztosra veszem, hogy jól mutatna a fülében, de a párja nélkül nem lenne az igazi. Ami pedig a társam, Folrandír Ceilteach zsebében rejtőzik. Ha nem veszi sértésnek, visszakérnénk. Bár a lelke nem asszonyi, amit én természetnek ismertem, de a lélek se rossz. viszont az ifjú elfnek inkább gyerekes volt, mintsem asszonyi.- nyugodt volt a hangja, egyenes a tartása, miért lenne más? Hisz semmi olyat se mondott még, ami miatt főhet a feje, ami pedig a fülbevalót illeti, ha nem kapja vissza Folrika, majd hallgathatja Ian a panaszkodást, hogy még valamitől megfosztotta Edellyn.

Folrandír Ceilteach Kedvelte

Harcos vagyok
Ian Gray

You need the three W in life; Wine, Women, Wealth


❖ Történetem : ❖ Ulron :
796
❖ Tartózkodási hely :
Ahol az urlon, ott vagyok én is
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kalmár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Feb. 20, 2022 1:11 pm
Steel for traitors, gold for mercenaries

« taggeld;  @Ian Gray& @Folrandír Ceilteach •  Zene; Remains • credit; »
 

- Felköttetettem - feleltem ridegen, rezzenéstelen arccal. Hangom egészen biztos, lehallatszott, túl a lépcsőkön, túl az ablaktáblákon. Így ment már reggel óta.
Vörös és fekete. Vér és hamu, amely körbelengte a napokat, amely körbelengte az elmém.
Vörös és fekete, a harag és a gyász keveréke, olthatatlan szomjúság és megtörhetetlen, ördögtől való körforgás.
És mégis, a napok folyása nem állt meg, az idő nem lassult, még akkor se, ha számomra kiáradt a medréből.
Hisz nélkülem a város kereskedelme összeomlott volna. Túlzás volt ezt állítani? Talán. Mégse szeretném megtapasztalni. Porba hullt már egy világ, a következőt nem engedem veszni.
Így is túl sokáig voltam távol, hunytam szemet bizonyos dolgok felett, és az egerek, azok az élősködők, cincogtak, összepiszkították a kamrát.
Ideje volt rendet rakni.
- Kisasszony, kérem, gondolja át... - szorongatta gyapjú sapkáját az írnokom.
- Mondja, azért fizetem magát, hogy fecsegjen, vagy, hogy írjon? - fordultam felé éllel a hangomban. - Körmölje, amit mondtam. Szaporán.
Lefelé tartottam a lépcsőn, széles léptekkel, hideg haraggal, ami a belsőmet egy ideig kitölthette.
- Kérem...
- Azt mondtam, felkötettetem! - ismételtem meg. - Amennyiben nem járul elém és ad magyarázatot. Örüljön, hogy nem azonnal. Megértette? Írja le neki! Ha tovább jártatja a száját, magát is kirakom sóshordóba a tengerpartra, hogy jómodort tanuljon.
Az írnok rám se nézett, szó nélkül követett, közben szüntelenül sercegett kezében a penna, másikban a fatáblán pihenő papíros.
- Kerítsék elő Herbertet, hozzák elém, utána pedig azt a semmirekellő Prafkyt is, az iszákos legénységével együtt.
A futárok, jegyzők, írnokok szétszaladtak, s ahogy leértem egyszeriben a morajlás, amely a Kalmár mindennapjaihoz tartozott leült. Feszült csend állt be, pusztán egy halvány csilingelés, egy apró fémtárgy koppanása és hal oktávja, amint a csiszolt kőpadlón a lábam elé csúszik.
Lepillantok rá.
Egy fél pár ezüstfülbevaló.
Némán intettem az írnokomnak, hogy vegye fel nekem. Még a legcsicsásabb régiókból szállító kereskedőim se hordanak effélét, mely inkább illik asszonyhoz, mint sem férfihoz.
- Drága, csillogó ékszer olyan romlott erkölcsű szarkákhoz, mint maguk, kedves urak - emeltem fel az ujjaim között tartva. - Vagy netán asszonylelkűek lennének?
Hangomból megvetés csöpögött, miközben körbepillantottam a jelen lévőkön. Nem mindegyikőjük volt sáros, azok fel is röhögtek, mások lesütött szemekkel álltak.
Csak ekkor akadt fent a szemem két alakon, akik közel sem illettek a megszokott képbe. Hiszen bár sokszínű népek jártak erre, ezüst hajú, nyikhaj tündét bizonyosan ritkán sodor a szél mifelénk. Hosszú ideje már, hogy utoljára láttam, emlékeim halványak arról az estéről, viszont határozottan megbízhatóak.
Ők kérték volna a munkát? Még a társáról elhittem, hogy képes teljesíteni a megbízást, ám a tündéről már kevésbé.
Ahogy tovább időzött rajtuk a tekintetem, a tömeg szétvállt körülöttük.
- Befejezte az írást? - fordultam hátra, mire az írnok csak bólintott. Gyors mozdulattal firkantottam alá a nevem. - Elmehet. Kézbesítse mielőbb.
A fülbevalót fekete szőrmével kivarrt, borvörös szoknyám zsebébe csúsztattam. Ám a csend továbbra se engedett fel, ahogy a két új jövevényhez léptem.
- Ha jól sejtem, Ian Grayhez van szerencsém - pillantottam a kompetensebb férfira.

Ian Gray Kedvelte

Varázslónő vagyok
Edellyn Arienthe

A véres alkony tiszta hajnalt hoz


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1429
❖ Tartózkodási hely :
Nulport
❖ Szintem :
Haladó (Elementáris mágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kalmár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Feb. 11, 2022 9:07 pm
 
let’s get  down to the business
 @Edellyn Arienthe  & @Ian Gray & Folrandír
──────────────── ─────────────────
« Comment;  Kalmár - Page 3 3138061344 • Szószám; 608 • Zene; Heart of courage »
« "you are magic, own that shit"»
Felfrissítettem magamat, a hajam végre tisztán, ezüstösen csillogott, hiába kapott bele a nulporti halbűzös szellő. Igazából jól éreztem magam a bőrömben, annak ellenére is, hogy a csuklóm még mindig gyógyulófélben volt. A városban persze könnyebb volt mindenféle főzetekhez és kenőcsökhöz jutni, amiktől jobban gyógyult és sínbe is tették rendesen. Talán nem kell levágni, még akkor sem, ha nem vagyok hajlandó tojáshéj főzetet szürcsölgetni. Az elmúlt időszakban kicsit jobban ellenálltam Ian unszolásának ilyen téren. Megmakacsoltam magam.
A ruhám bár egyszerűbb volt, mint amit általában hordtam, némileg tisztább volt, mint az úton viselt darab. Ráadásul a fülbevalóim és anyám nyakláncának megtisztításával még véletlenül sem éreztem magam szerencsétlennek. Ezek mind otthonról voltak és boldoggá tettek.
- Te ismered ezt a helyet? - kérdeztem. Sokfelé megfordultam Nulportban, talán egy-két kocsmát is megjártam, de a Kalmár nevű helyet nem ismertem. Egész kellemes külsejű építmény volt, de sosem merészkedtem a város ezen részére. Egy kicsit megálltam, megnéztem magamnak, ahogy a háttérben meghúzódó kúrja épületét is, majd Ian unszolására beléptem a helyre.
Tiszta volt és rendezett, mégis valami furcsa kisugárzása volt a helynek. Az idevezető úton végig az este olvasott - még El’Alorából lopott - könyv tartalmán agyaltam, melyben a törpök egyik kincsét említették… most viszont minden érzékem kiélesedett. Talán ösztönösen tartottam valamit. Végig túrtam ezüst hajamat, ahogy körbenéztem.
- Érdekes… - dünnyögtem és közben követtem Iant a fal mellett kiszúrt helyre, ahol nem volt akkor sürgés forgás, mint az épület többi részén. - Mi ez a hely… igazából? - kérdeztem halkan, kerülve a szemkontaktust az emberekkel. Az ujjammal a zsebembe rejtett fülbevalót fogdostam, amit a reggeli séta közben vásároltam egy öregasszonytól a szállásunk előtt. Túl csillogó, szinte fehér ezüst volt, így nem mertem feltenni, nehogy Ian megbotránkozzon vagy legalább felhívja a figyelmet a “szakma” szabályaira. Én nem voltam zsoldos, bár a munka jól jött, ahogy az ulron is, ha új életet akartam kezdeni.
Persze, ahogy bámészkodtunk és észrevettem, hogy páran megnéznek maguknak minket, zavarba jöttem. Kirántottam a kezemet a zsebemből, a kabát ujjába beleakadt a fülbevaló és előre repült, ki tudja hova. Talán még a koppanást is hallottam.
- Az istenek szerelmére… - sápadtam el, mert erre persze még jobban megbámultak.



Edellyn Arienthe and Ian Gray Kedvelték

Varázsló vagyok
Folrandír Ceilteach

we only obsess over relationships that feel unfinished


❖ Történetem : ❖ Ulron :
2129
❖ Tartózkodási hely :
Qerilyan Birodalom területe
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Éjmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kalmár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Feb. 09, 2022 6:30 pm
Let's Get Down To Business
@Folrandír Ceilteach  @Edellyn Arienthe
Kalmár - Page 3 2392699629

A Kalmár, az ember azt gondolná, hogy ha valaki egy ilyen környéken nyit egy ilyen helyet, oda csak az úri népek járnak, fiatal nemesek. Ideális hely azok számára, akiknek sok-sok felesleges ulron húzza lefelé az erszényét.. S mégis, a pletykák szerint inkább azok járnak ide, akik nem éppen törvényes ügyekkel, üzletekkel foglalkoznak. S ide hívták Iant és Folrikát is. Pontosabban Iant, de jobbnak látta, hogy ha magával hozza az elfet is. Egyrészről, hogy tanuljon is valamit, másrészről pedig… addig is szem előtt lesz és bajt se tud keverni.
- Jobban örültem volna egy késdobálónak. Ott legalább tudod, hogy mire is számíts.- szemből vagy hátulról, de jött az a kés, de itt? Ha komolyabb ellenségei lennének, magasabb körökben, kétszer is meggondolná, hogy akár egy pohár vizet is igyon.
- Nah, menjünk be, nincs értelme kint álldogálni. Az ulronjaidra figyelj, nehogy kizsebeljenek.- legalább az alkalomhoz illően öltözött, pontosabban megborotválkozott, nagyjából, a körszakállát meghagyta, és még a haja is rendezett, senki se mondhassa, hogy Ian nem veszi komolyan ezt a találkozót. Kardjának tokja is tiszta. Lehet jobban is kiöltözhetett volna, de nem enni vagy inni jöttek.
Belülről pont olyan volt, mint amire számított, tisztának mondható, és ahogy nézte, a bentieknek is meg volt az összes ujja, ami azért bizakodásra is okot ad. Sürögtek és forogtak a népek, költekeztek vagy éppen alkudoztak.
- Ott van egy kis nyugalom.- bökött a fejével a fal felé. Tökéletes volt, az ajtóra is rálátott, és még ablak is volt a közelben.
- Még várunk egy keveset, mielőtt költekezni kezdenénk.- mondta Folrikának és közben pedig nézelődött. Talán rá is akad valamire, amit az erszénye is megengedhet.

Folrandír Ceilteach and Edellyn Arienthe Kedvelték

Harcos vagyok
Ian Gray

You need the three W in life; Wine, Women, Wealth


❖ Történetem : ❖ Ulron :
796
❖ Tartózkodási hely :
Ahol az urlon, ott vagyok én is
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kalmár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Ápr. 08, 2021 9:06 pm

Szabad a játéktér

❖❖❖

Tulveron főkrónikása
Krónikás

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
2763
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kalmár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Ápr. 08, 2021 8:44 pm
BETÖRÉS A  KALMÁRBA
Aiken && Deedra
Amikor biztonságban otthon vagy, vágysz egy kis kalandra. Kaland közben viszont gyakran szeretnél inkább otthon lenni, kényelemben és biztonságban.

Aiken megjelenik, és izgatottan szemlélem őt, majd kimondja a szavakat. Hihetetlen boldog lettem, de még nem adhattam ki magamból az örömöm. Követtem őt, ahogyan azt kérte. Haladtunk, és már tudni akartam, hogy mi lesz, hogy mit fog nekem mesélni. Ez a csend nagyon hosszúnak tűnt, pedig alig telt el idő. Majd megáll, és kimondja a szavakat.
Hihetetlen széles mosoly jelenik meg az arcomon, majd megtámaszkodom a térdeimen és levegőért kapkodok, miközben egy nevetés tör rám. Most jött ki minden izgalom. El se hiszem, hogy végig csináltuk. Hihetetlen, hogy képes voltam, és megcsináltam. Valamit örülök, hogy a szabály az volt, hogy nem ölhetünk, hiszen arra már képtelen lennék, ha nem ártanak nekem.
Újra a férfire nézek még mindig mosolyogva, nem tudom ezt letörölni a képemről most. Kékjei csak úgy csillognak. Annyira boldog voltam, kezem és lábam remegett. Soha nem éreztem még ennyire felszabadultnak magam.
- Mondtam neked, vagy nem? Veled vagyok. – Mondom, majd megbököm a vállát finoman. Komolyan gondoltam, és hiába minden veszekedés. Számomra több mint egy útitárs, nekem ő egy barát.  Látszik, hogy nincs jól, majd egyszer csak. Megölelt. Mosolyom lelankadt. Hirtelen jött, nem számítottam rá. Visszaöleltem, kellemes volt. Melegséggel töltött el a közelsége.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○






You step into
the Road, and if you don’t keep your feet, there is no knowing where you might be swept off to
• • •

Aiken Hackney Kedvelte

Világi vagyok
Deedra Gindrian

Every great warrior must learn to endure and overcome the adversities of life.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1944
❖ Tartózkodási hely :
Ω Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kalmár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Ápr. 08, 2021 7:43 pm
Betörés a Kalmárba

 Credit:
 
Óvatosan haladtam lefelé a kissé meredek kőlépcsőkön. Éreztem, ahogy minden lépésnél hasogat az oldalam, ahogy húzódik a sebem... Ahogy a leértem az alagsorba, megtorpantam. Egy három lábú széken, kissé ernyed pozitúrában üldögélt egy őr. Egy pillanatra azt hittem, már lebuktam, ám megkönnyebbülve eresztettem ki a levegőt, mikor tudatosult bennem, hogy az őr az igazak álmát alussza. Feje a vállára hajtva, nagyokat horkolt, keze ügyében a földön egy üres brandys üveg hevert. Az alvó férfi mellett lelakatolt, vaskos ajtó őrízte a Kalmár kincstárát. Lassú, kimért léptekkel közelítettem felé, kezemben a kulccsal. Nagyon odafiygeltem, meg ne csörgessem. A lakatot csöndben levarázsolni lesz majd igazán kihívás.
Óvatosan a zárba illesztettem a fémkulcsot, majd lassan elfordítottam, a lakat pedig kattanva felengedett. Lenyomtam a kilincset, majd nyikorogva kinyílt az ajtó. A fenébe...
Csak remélni mertem, hogy ennyire nem ébred fel a barátunk, elvégre a vérontást megtiltották... Mondjuk le tudnám úgy ütni, hogy ne haljon bele, amilyen részeg, hihetnék is, hogy legurult a lépcsőn, ám attól tartok, a Maszkos ezt a megoldást sem díjazná.
Sötét terem fogadott, egy apró ablakon szűrődött csak be némi holdfény. A picsába, hogy erre nem gondoltam.
Sarkon fordultam, ismét kiléptem a folyosóra, ahol leakasztottam egy lámpást a falról. Kísértem itt a sorsot, úgy érzem... Pislákoló lámpásfény társaságában tértem vissza a kincstárba, ahol rövid keresés után meg is találtam a szelencét, amiben Edellyn a kereskedők pénzét tartja. Valahol ironikusnak éreztem, hogy pont Lynt kell meglopnom, majd utólag kifaggatom erről... Lehet volt valami nézeteltérése a Maszkossal.
Felnyitottam a ládikót, majd kivettem pontosan 1019 ulront, amiket elrejtettem erszényemben. Kabátom alatt az övemre akasztottam, majd a ládát visszatettem a helyére. Magam mögött halkan visszahajtottam a kincstár ajtaját, bezártam a lakatot, a kulcsot pedig óvatosan a földre tettem, mintha csak elejtette volna az emberünk. Ez jól ment, ám nem mertem még fellélegezni. Elindultam felfelé a lépcsőn, ekkor már jól hallottam a fenti zajokat. Úgy fest, a fiúk elfoglalták magukat a kurtizánokkal. Legalább lett egy jó estéjük, ha már az orruk előtt lopták meg a főnöküket... Már majdnem sajnáltam őket azért, amit Lyntől kapnak majd ezért. Minden gond nélkül surrantam ki a főbejáraton, majd jobbra kanyarodva arra vettem az irányt, ahol Deedrát hagytam. A kinti őrök még mindig strázsáltak, de el tudtam surranni mögöttük. Késő volt már, és ők is fáradtak voltak, sőt, bizonyára frusztrálta is őket a tudat, hogy odabenn a társaik épp mennyire élvezik a szajhákkal töltött időt...
- Megszereztem, tűnjünk innen! - suttogtam, mikor odaértem Deedrához, majd intettem neki, hogy kövessen.
Még mindig bennem volt a félelem, hogy mikor kiáltanak utánam az őrök, vagy mikor fújják meg a Kalmárban a riadókürtöket, és egészen addig nem mertem fellélegezni, míg el nem tűntünk a piactér melletti sikátorban. Hatalmas kő esett le a szívemről, megkönnyebbülten vetettem hátamat a falnak.
- Ezt is megcsináltuk! - mosolyogtam a lányra pár hosszú pillanatnyi hallgatás után. Elmondhatatlanul örültem, nem hittem, hogy sikerül megoldanunk a próbát... Minden ellenünk játszhatott volna, rengetegszer rajtakaphattak volna, vagy kifuthattunk volna az időből, ám egyik sem történt meg.
- Nagyon sokat segített, hogy meg tudtad szerezni azt a kulcsot - mondtam halkan... Azt hiszem, most kezdtem érezni a kimerültséget. Igazán elgyengültem, és az oldalam is sajgott.. - Köszönöm, hogy itt voltál - majd hirtelen ötlettől vezérelve magamhoz öleltem.  

Deedra Gindrian and Edellyn Arienthe Kedvelték

Túlvilág lakója
Aiken Hackney

I'm just an honest pirate making his way in a dishonest world


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1049
❖ Tartózkodási hely :
Nulport, vagy amerre a szél visz
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kalmár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Kalmár - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
3 / 6 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next
 Similar topics
-
» Helyszínigénylő

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: téktér :: Qerilyan Birodalom :: Nulport-
Ugrás: