Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Kalmár - Page 5 KaDiPE5
Kalmár - Page 5 KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Veleris
3 Hozzászólások - 30%
Kalandmester
2 Hozzászólások - 20%
Naken Forerion
2 Hozzászólások - 20%
Ezaras Azildor
2 Hozzászólások - 20%
Krónikás
1 Témanyitás - 10%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Termékenység havi
Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális havi kihívás
Dobj D6 kockával egy címet, amihez írj egy minimum 700 szavas reagot a Csöndes kalandokba! Bővebben a Próba topikban!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Today at 10:41 pm
• Szólánc

Today at 10:40 pm
• Asszociáció

Today at 8:32 am
• Kockadobó

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Ezaras Azildor

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 1 Bot

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
1
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
2
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Kalmár

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next
Utolsó Poszt Hétf. Márc. 15, 2021 12:23 am

Szabad a játéktér

❖❖❖

Tulveron főkrónikása
Krónikás

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
2763
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kalmár - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Márc. 15, 2021 12:17 am
Unexpected visitors

@"Aiken"  &  @"Deedra" & Edellyn



Nem lepődtem meg Aiken kérésén, pusztán enyhén oldalra döntött fejjel fürkésztem. Majd futólag a lánykára néztem, akin egyre jobban látszott a zavara. Nem csodálom… Úgy érzem, lesz majd egy kis velős beszélgetése Aikennel négyszemközt.
Ahogy ő felállt, én is felálltam, letéve a kupát.
- Mindkettővel tudok szolgálni – mondtam. – Mégis, mindennek ára van. Abban a két évben, amíg távol voltál, némileg átalakultak errefelé a dolgok. Ám erről majd később, akár egy kis kocsikázás berkein belül – ajánlottam fel.
Kissé tétován álltam előtte. Sose voltam az a szentimentális fajta, ám ismételten előtörtek bennem az emlékek. Mintha a kicsi Aiken állt volna előttem pár pillanatra. Szó nélkül léptem hozzá közelebb, és öleltem át az immár nálam fél fejjel magasabb férfit.
- El sem tudod képzelni, mennyire örülök, hogy élsz – fúrtam fejemet a vállába, annak ellenére, hogy a bőrkabát szinte ragadt a kosztól, és valljuk be, érződött, hogy mostanában a drága barátom se sok vizet és szappant látott. Azonban akkor nem érdekelt. Ott volt, épségben az az ember, aki visszatért a halálból.




Decisions equal destiny
Sometimes the hardest thing & the right thing are the same

Deedra Gindrian and Aiken Hackney Kedvelték

Varázslónő vagyok
Edellyn Arienthe

A véres alkony tiszta hajnalt hoz


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1429
❖ Tartózkodási hely :
Nulport
❖ Szintem :
Haladó (Elementáris mágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kalmár - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Márc. 15, 2021 12:06 am
into  the unknown
Edellyn  &&  Aiken
Amikor biztonságban otthon vagy, vágysz egy kis kalandra. Kaland közben viszont gyakran szeretnél inkább otthon lenni, kényelemben és biztonságban.

„Az voltam.” Mondja, én meg tekintetét keresem, majd helyesbít. Fogalmam sem volt miről hablatyolt, zavaromban ajkamba haraptam.
Pillanatra megdermedek, s a nőre vetem a pillantásom.
- Parancsol? – Pislogok rá, nem én akartam itt lenni, sértegetést meg nem viselem jól. Nem mondok semmit, nem akarok kellemetlen helyzetbe keveredni, ha már a nőnek a stílusa igen is kezd zavarni. Úgy érzem, mintha folyamatosan lekicsinylően beszélne másokról, míg magát istenekkel egyelővé teszi. Lehet rosszul ismertem meg, és ez valami egészen más, egy álca. Azonban nem bírtam szó nélkül hagyni. Azt se viselem jól, hogy a mellettem ülő embert szidja, ha bár nem ismerem eléggé, de mit eddig láttam belőle akár mennyire is ezt akarja, nem vall rossz emberre.
Norvin Drestről szóló mondatára nem reagálok, leteszem az asztalra a poharat, és visszadőlök.  Ezek szerint, akkor csak engem érdekel, hogy itt van a férfi, aki meg akarta ölni Aikent. Aiken kérdésére azonban felelnem kell.
- Fura figura, emberekkel, aki a tengerről beszélt, kalózos külsővel, nem tudom. Lehet nem ő volt az. – Rázom meg fejem. Lehet, hogy egy teljesen más emberről beszélek, nem vagyok biztos a dolgomban.
A beszélgetés ismét nélkülem folytatódik, ám végre eljutottunk a kérdésre. Miért jöttünk ide? Ez foglalkoztat már engem is. Két szép szemedért, tudtam ezek között van valami. Vagy, ha nem is, de volt. Tessék!! visszhangzik a fejemben, s csak centire voltam attól, hogy ki is mondjam a gondolatom.



 


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○






You step into
the Road, and if you don’t keep your feet, there is no knowing where you might be swept off to
• • •

Edellyn Arienthe Kedvelte

Világi vagyok
Deedra Gindrian

Every great warrior must learn to endure and overcome the adversities of life.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1944
❖ Tartózkodási hely :
Ω Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kalmár - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Márc. 14, 2021 11:51 pm
Back from the Death
Bloodlines
Deedra kérdését követően ráemeltem a tekintetemet. Hangjában meglepettség, és nem is tudom, talán valamiféle undor különös egyvelegét véltem felfedezni. Még az ő klánjában is hallottak az emberek a kegyetlen tengeri haramiákról, tisztes hajósok rémálmairól, a civilizált társadalom számkivetettjeiről... Én azonban nem árultam zsákbamacskát, figyelmeztettem, hogy nem valamiféle hősies kaland lesz, amire velem akar tartani. Én elmondtam neki, hogy világ életemben a törvény másik oldalán álltam... Akkor mégis mit van úgy oda, mégis mit várt?
- Az voltam - nyeltem le a felgyülemlő haragomat. Talán tényleg a bor hatása dolgozott már bennem. - Pontosabban a Fekete Démon nevű kalózfregatt fedélzetmestere voltam éveken át - húzódott a szám kissé erőltetett mosolyra. Edellyn megjegyzését figyelmen kívül hagytam, bár nem is tudom, tőlem, vagy tőle fogadná Deedra rosszabbul, hogy ismét naívnak nevezik. Még ha tényleg az is.
Következő mondandóján azonban felvontam a szemöldököm.
- Hogy tessék? Te találkoztál Norvin Dresttel? Mégis miből gondolod, hogy ő volt az? Mesélj! - majd visszafordultam Lynhez.
Persze, azt hiszi, kordában tudja tartani Drestet, ám téved. Akkor sem tudta volna elsimítani ezt a konfliktust, és most sem menne. Ha újra összetalálkoznék a kapitánnyal, biztos vagyok benne, hogy csupán egyikünk távozna élve. És bármennyire gyomroforgató is elismerni, én Drestre fogadnék. Edellyn kioktató hangnemét próbáltam nem meghallani, felteszem neki is kezdett fejébe szállni az alkohol. És végsősoron tudtam, hogy az aggodalom és a szeretet egy különös formája beszél belőle.
- Igazad van, nem az italért és a két szép szemedért jöttem, bár kétség sem fér hozzá, már csak miattuk megérte - álltam fel karosszékemből. - Szükségem van egy hajóra, és legénységre.

Deedra Gindrian and Edellyn Arienthe Kedvelték

Túlvilág lakója
Aiken Hackney

I'm just an honest pirate making his way in a dishonest world


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1049
❖ Tartózkodási hely :
Nulport, vagy amerre a szél visz
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kalmár - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Márc. 14, 2021 11:23 pm
Unexpected visitors

@"Aiken"  &  @"Deedraű" & Edellyn



Letaglózva hallgattam Aiken történetét, újabbat és újabbat kortyolva a borból. Az utolsó pár mondat után nem bírtam szóhoz jutni, ismételten csend állt be, amit a lányka tört meg. Hah. Akaratlanul is elmosolyodtam a már üres kupám mögött.
- Aranyos, hogy ilyen naiv vagy drága. Sebaj, Aikennel az oldaladon ez is hamar elmúlik majd – jegyeztem meg, ám a bortól kapott jókedvem hamar alábbhagyott. Ezért inkább újratöltöttem a poharat.
- Nos – dőltem hátra a székemben, egyik kezemmel a faragott szarvasfejeken kopogva. – Ki ne ismerné Norvin Drestet? Esélyes, hogy őt láttad Deedra, hiszen a városban legalább annyira ismert figura, mint a gróf, vagy mint szerény jómagam.
Ismételten szüntet tartottam, a borral együtt Aiken történetét ízlelgetve.
- És te pont őt árultad el – csóváltam meg enyhén a fejem. – Mindig is híres voltál arról, hogy az erkölcsi iránytűd miatt kerülsz bajba. Fel sem tudom fogni, hogy már jártál itt, és se én, se Lucas nem tudtunk róla. Hozzánk bármikor jöhetsz, Aiken. Megoldottam volna, ha Dresttel bármi konfliktus adódik. Helyette inkább bolyongtál rettegve. Rettegtél visszatérni az otthonodba, a helyre, ahol felnőttél, és azokhoz, akikkel felnőttél – halkan sóhajtottam fel.
- Tehát a bosszúvágy felülkerekedett a félelmeden – kortyoltam bele a serlegbe. – És gondolom most rátérünk arra, hogy én, hogy tudnék neked ebbe segíteni. Mármint, teszem azt, nem csak a borom miatt jöttél – nevettem fel halkan.




Decisions equal destiny
Sometimes the hardest thing & the right thing are the same

Deedra Gindrian and Aiken Hackney Kedvelték

Varázslónő vagyok
Edellyn Arienthe

A véres alkony tiszta hajnalt hoz


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1429
❖ Tartózkodási hely :
Nulport
❖ Szintem :
Haladó (Elementáris mágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kalmár - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Márc. 14, 2021 11:07 pm
into  the unknown
Edellyn  &&  Aiken
Amikor biztonságban otthon vagy, vágysz egy kis kalandra. Kaland közben viszont gyakran szeretnél inkább otthon lenni, kényelemben és biztonságban.

Borral kínál, amire eszembe jut az átmulatott éjszakánk. Ami nem is volt olyan rég. Nem akarok hálátlan lenni, hiszen úgy tudom, a gazdagok nem azért isznak, hogy a földön végezzék, hanem az íze, a zamata miatt. Mi nekünk nem adatott meg ez a luxus. Aiken is jól tudja, hogy inkább az alkoholért fogyasztjuk, semmiféleképpen nem az ízéért.
Félve elvettem a poharat, és finoman ajkaimhoz emeltem, s kortyoltam. Jól esően hümmögtem egyet. Soha nem éreztem még ilyen ízt. Finom volt, s az illata is orromat babonázta. Furcsa volt ez a csend, ami belengte a szobát. A szoba maga is lenyűgöző volt, mindenhol tekercsek, s könyvek. A bútorok is kifinomultak, és elegánsak voltak, ahogyan a hölgy maga.
Mondatára hirtelen a férfira pillantok. Nem gondoltam volna, hogy majd a nőtől fogok Aikenről többet megtudni.  Ezek után a mondatok után még én is úgy érzem szabadkoznom, kell, úgy formálja a szavakat. Idegesen babrálok a pohárral, pillantásom pedig ide, oda jár közben. Drest kapitány hajóján? Na, jó! Valaki mondja el, hogy még is mi folyik itt. Idegesen fészkelődök, majd újra kortyolok, de most nagyobbat, mint először.
Aiken szóhoz jutván történetmesélésbe kezdett. Ittam a szavakat a férfiról, akiről egyelőre csak a nevét tudhattam meg. És igyekeztem minden apró részletet eltárolni.
- Várj, te…- Szólalok meg gyorsan, miután a tengerbe vetett résznél kisebb szünet következett be, s kortyol a borába.
- Te kalóz vagy? – Kérdezek rá félve. Mindenki hallott már a Vörös Lándzsáról, még Eviranban is. Nem bírtam már csendben lenni, nekem is sok volt ez és, ha választ kapok ha nem, meg kellett szólalnom.
Zavartan hajamba túrtam, és hátra dőltem, majd gondolkodás nélkül kivégeztem a poharat. Itt vált világossá még jobban, hogy én ezt az embert mennyire nem ismerem, ha bár közölte velem, hogy embert is ölt, még is szembesülni, és hallgatni más.  Hogy lehet, hogy nem sétálok ki most ebben a percben? Izgalom töltött el, hiába minden szó, nem féltem. Bíztam ebben az emberben, és akartam azt a tudást, azt a bátorságot, amit ő taníthat.  Ideges letten, vagy talán inkább izgatott? Magam sem tudom. Bizonyosan orvosi eset vagyok, hiszen mindenki a helyemben hátat fordítana.
Majd szóba kerültem én is, pillantása rám került, és ismét megnyugtató kékjében találtam magam. Pillanat alatt elszáll minden gondolatom, ahogyan tekintete simogatott.  Majd eszembe ötlött egy halvány gondolat.
- Én ezt a férfit láttam, beszéltem vele. Vagy is, azt hiszem, nem tudom biztosra.– Vágom oda nekik.
- Az érkezésünk után pár órával ittam egyet, és leült mellé egy, egy féri. – Dadogok. Tekintettem ide, oda cikázik.
- Nem mutatkozott be, én se tettem, elcsevegtünk. Azt mondta utazó, de férfiakkal vette körbe magát. – Pillantok most Aikenre.
- Talán ő, ő az? – Kérdezem.


 


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○






You step into
the Road, and if you don’t keep your feet, there is no knowing where you might be swept off to
• • •

Aiken Hackney Kedvelte

Világi vagyok
Deedra Gindrian

Every great warrior must learn to endure and overcome the adversities of life.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1944
❖ Tartózkodási hely :
Ω Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kalmár - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Márc. 14, 2021 10:48 pm
Back from the Death
Bloodlines
Mégcsak kérnem sem kellett, a vitrinhez lépve elővett három serleget, és egy kancsó vörösbort, majd töltött mindannyiunknak. Magamhoz vettem a kupámat, majd visszaültem a karosszékbe. Először csak aprót kortyoltam bele. Enyhén fanyar, ám annál karakteresebb ízvilága régi ismerősként köszöntött. Elmosolyodtam az emlékektől, hogy hány üveg bor is fogyhatott el azokon a véget nem érő nyári estéken kint Edellyn kúriájában... Bár most is olyan gondtalan iszogatásról lenne szó csupán.
Eleinte csak némán hallgattam szavait. Hát halálhírem hamar elért Nulportba, de nem is vártam mást. Ha valaki eljátssza Norvin Drest bizalmát, akkor híre megy a megtorlásnak. Soha sem hittem, hogy könnyű volt Lynnek, vagy akár Lucasnak feldolgozni ezt a hírt, ám azt is pontosan tudtam, milyen következményekkel járt volna, ha mégiscsak felkeresem őket.
Rövid szünetet tartott, néhány hosszú pillanatig ismét csend ülepedett a szobára. Belekortyoltam a boromba, várva, folytatja-e. És hát persze, nyilvánvalóan tudni akarja, mi történt.
- Hogy mi történt? Elárultam Drestet, ő pedig a tengerbe vetett, ahol a hullámsír örökre magához ragadott engem - sóhajtottam fel gondterhelten, majd egyenesen Edellyn szemébe néztem. - Legalábbis, felteszem ez volt az információ, ami eljutott hozzátok, meg mindenki máshoz. Főként azokhoz, akik megkísérelnék elárulni Norvin Drestet. És az igazat megvallva, ez a narratíva nem is állt annyira messze a valóságtól, ám azt meg kell jegyezni, hogy amit a kapitány árulásnak vélt, végsősoron én a legénységért tettem. Ismered Drestet, jól tudod, hogy egy megszállott, aki beleszeretett a saját legendájába. És ez az istenverte büszkesége egyre több probléma forrása lett a hajón. Noha ők ezt nem érzékelték, talán csak Mr. Reitan, ám ő nem az a fajta, hogy ellent mondjon a kapitánynak. Az ő módszerei másak. Röviden az történt, hogy Drest egyre inkább ki akarta hagyni a nulportiakat - titeket - az ügyleteiből, és inkább a saját szakállára dolgozott volna. És ki más próbálhatta felhívni rá a figyelmét, hogy ha ezen az úton halad tovább, elveszti a legjövedelmezőbb piacát... Ő azonban besokallt, árulásnak tartotta, hogy én a tudta nélkül hozzátok akartam fordulni. A legénységet is ellenem hangolta, megjegyzem néhányuknak azelőtt is a begyében voltam már, így többnyire egyhangúlag hoztak ítéletet róla, hogy nincs maradásom a Vörös Lándzsában. Mielőtt szólhattam volna a saját védelmemben, a kötél már rajtam volt, és hamarosan a tengerben találtam magam.
Itt elhallgattam, nagyot kortyoltam boros kupámba, melynek tartalma ezzel el is fogyott. Így hát az asztalhoz léptem, óvatosan megragadtam az ezüst kancsót, és újratöltöttem. Körbepillantottam, kér-e még valaki rajtam kívül, majd visszaültem a helyemre.
- Hiába kérdezitek, hogyan éltem túl, magam sem tudom - folytattam. - Elhomályosodott minden, fogalmam sincs mennyi idő telt el, azonban egy halászhajón tértem magamhoz, ami egyenesen Nulport felé tartott. Nyilvánvalóan az volt az első gondolatom, hogy felkereslek titeket, beszámolok mindenről, ám koránt sem volt az ilyen egyszerű. Minden egyes lélegzetvételemnél éreztem a fullasztó víztömeget, és hónapokon át üvöltve riadtam fel az éjszaka közepén, szinte megbénulva, mintha kezeimre még mindig azok az átkozott matrózcsomók szorultak volna. Mondanom sem kell, egyik fogadóban sem tűrtek így meg hosszú ideig - mosolyodtam el keserűen. - Nincs mit szépíteni ezen, halálfélelmem volt. Rettegtem attól, hogy Norvin Drest megtudja, hogy életben vagyok, rámtalál, és ezúttal alaposabb munkát végez. Kicsit talán még mindig félek. Persze, idejöhettem volna, kérhettem volna a védelmedet, ám pontosan tudtam, mi forogna kockán, ha választani kényszerülnél köztem és a kapitány között. Drest a legjobb beszerzőid között volt, és kétségtelenül a legismertebb, legmegátalkodottabb haramia a hét tengeren, és talán nincs olyan szeglete ennek az átkozott világnak, ahol ne félnék a nevét. Pótolhatatlan veszteség lett volna, ha ezt csak úgy eldobod az én ostobaságom miatt. Így hát arra jutottam, talán mindenkinek jobb, ha halott maradok - csóváltam meg a fejem, ismét rövid szünetet tartva. Azt hiszem, már kezdtem érezni a bor hatását.  - Vándorolni kezdtem hát, céltalanul bolyongani, csak el, minél messzebb Nulporttól, és az ismertebb kikötőktől. Így jutottam el Eviranba, az ő népéhez - pillantottam Deedrára. - A Romok klánja mindenkit szívesen befogad, és nem kérdezősködik. Ideális búvóhelynek éreztem. Ám nem nyalogathatjuk örökké a sebeinket, nem igaz? - tettem félre ismét kiürült kupámat. - Volt időm átgondolni az előző két év történéseit, valamelyest összeszedtem magam, és úgy döntöttem, felkészülök a visszatérésemre. És a bosszúmra. Hát itt vagyunk, így vezetett az utam ismét Nulportba.  

Ivy Reaves and Edellyn Arienthe Kedvelték

Túlvilág lakója
Aiken Hackney

I'm just an honest pirate making his way in a dishonest world


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1049
❖ Tartózkodási hely :
Nulport, vagy amerre a szél visz
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kalmár - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Márc. 14, 2021 9:54 pm
Unexpected visitors

@"Aiken"  &  @"Deedra" & Edellyn



Miután bezártam az ajtót, a szobában álló egyik, vitrines szekrénykéhez léptem. Belőle három serleget és egy ezüstkancsót emeltem ki.
- Ezres évjárat, az egyik legjobb borvidékről. Alig egy hete hozták a kereskedőim – tettem le eléjük a nagy fa asztalra a serlegeket, majd töltöttem. A bor csobogása valamivel oldotta a különös csendet.
Mielőtt helyet foglaltam volna az íróasztal másik felén lévő székemben, amelynek karfáit egy-egy szarvasfej díszítette, lopva kitekintettem az ablakon. Megszokás.
A szoba csendbe burkolózott. Hallgattak a tekercsek, a könyvek a polcon, hallgatott az ajtó mellé akasztott medve trófeája. Hallgatott az asztalon álló tintatartó s lúdtoll, a papírok, melyek megírásra vártak, és hallgattunk mi is, borral a kezünkben.
Néztem őket. Hol Aikent, hol Deedrát. Belekortyoltam az italba, majd összeszedve magam én törtem meg a csendet.
- Két évvel ezelőtt egy nyári napon kaptuk meg a halálhíred, Aiken. A tenger egész hasonló, panaszos hullámokat vetett akkoris. Lesújtott mindkettőnket, engem is, és Lucast is – pillantottam a férfira. – Ám feldolgoztuk. Hazudnék, ha azt mondanám, könnyen ment. Sok ilyen pohár bor kellett hozzá, legalábbis nekem – vallottam be őszintén.
Hagytam ismételten beállni a csendet, odakintről, az utcáról beszűrődött a zaj.
- És most – folytattam – itt ülsz az asztalomnál, többedmagaddal. Élőn, koszban, de alighanem egészségben. Azt is mondhatnám, átlagosan – mosolyodtam el féloldalasan. – Remélem nem lep meg tehát, hogy tudni akarom, mégis mi a fészkes fene történt Drest kapitány hajóján?




Decisions equal destiny
Sometimes the hardest thing & the right thing are the same

Deedra Gindrian and Aiken Hackney Kedvelték

Varázslónő vagyok
Edellyn Arienthe

A véres alkony tiszta hajnalt hoz


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1429
❖ Tartózkodási hely :
Nulport
❖ Szintem :
Haladó (Elementáris mágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kalmár - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Márc. 14, 2021 9:37 pm
into  the unknown
Edellyn  &&  Aiken
Amikor biztonságban otthon vagy, vágysz egy kis kalandra. Kaland közben viszont gyakran szeretnél inkább otthon lenni, kényelemben és biztonságban.

Egyre kellemetlenebben érzem magam. Olvasott, tájékozott nő, aki nem hiába van ebben a pozícióban. Még én itt állok olyan ruhában, ami csak egy nomád emberre jellemző, tanulatlanul. Míg ő ékesen szól, jómagam még írni se tudok. Csodálkozom Aiken miért visel el engem, ha ilyen emberek társaságát is élvezhetné. Ég és föld vagyunk ezzel a nővel, akiről még mindig nem tudom semmit. Várom, hogy a privát beszélgetésnek mi lesz a témája.
Örömmel nyugtáztam, hogy engem is szívesen látnak a beszélgetésen, így Követtük a nőt. Lépcsőn át, még több mesés holmi sorakozott, amiket sajnálattal nem volt időm megcsodálni. Olyan tárgyak voltak ezek, aminek a pénzéből egy teljes falu napokig jól lakhatott volna, de itt csak a port fogják. Az emelet végén lévő szobába vezetett minket.
Hellyel kínál, megszeppenve pislogok, de időm gondolkodásra nem is volt. Aiken intett, így elfogadtam a helyet, s leülök. Az ajtó záródik, én pedig még mindig csak találgatom magamban, kik lehetnek egymásnak.
 


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○






You step into
the Road, and if you don’t keep your feet, there is no knowing where you might be swept off to
• • •

Aiken Hackney Kedvelte

Világi vagyok
Deedra Gindrian

Every great warrior must learn to endure and overcome the adversities of life.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1944
❖ Tartózkodási hely :
Ω Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kalmár - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Márc. 14, 2021 9:33 pm
Back from the Death
Bloodlines
Szavakba önteni nem tudom, mennyire jó volt újra látni Edellynt. Mintha egy örökkévalóság telt volna el azóta. Mintha egy kicsit tényleg meghaltam volna azóta, ám most, mint a főnix madár, újraéledtem saját hamvaimból.
Felvezetett minket az emeletre, már jól ismertem a járást. Egyenesen a dolgozószobájába vitt, ami egy díszes ébenfa ajtó mögött nyílt. Nagylelkűen betessékelt minket, majd hellyel kínált sötétvörös kárpitú karosszékeiben. Megvártam, míg bezárja maga mögött az ajtót, majd engedelmesen helyet is foglaltam. Azért nem mondom, jól esne, ha valami frissítővel is megkínálna, kíváncsi volnék, még mindig tart-e abból a pompás vörösborból... 
Jól láttam Deedrán, hogy nem igazán tudott mit kezdnei a helyzettel, bizonyára életében először jár ilyen puccos helyen, ilyen puccos emberek között. Bíztatóan intettem neki, hogy foglaljon ő is helyet, reméltem, hogy mostmár kissé el tudja engedni magát így, hogy csak mi vagyunk. Pillantásom Deedráról visszavándorolt Lynre. Továbbra sem tudom, mit mondhatnék, vagy hol is kezdhetném, hisz annyi minden történt, és annyi minden változott meg azóta. Inkább vártam, hogy ő kezdje el, kérdezzen, vagy mondja, amit szeretne.

Deedra Gindrian Kedvelte

Túlvilág lakója
Aiken Hackney

I'm just an honest pirate making his way in a dishonest world


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1049
❖ Tartózkodási hely :
Nulport, vagy amerre a szél visz
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kalmár - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Márc. 14, 2021 9:04 pm
Unexpected visitors

@"Aiken" & @"Deedra" & Edellyn



A mosolyom a lányka és Aiken reakcióit is kísérte. Kérdések millió fogalmazódtak meg bennem, és kavarogtak, mint valami tengeri örvény. Kissé még mindig hihetetlen volt, hogy itt állt előttem, hogy hallottam a hangját, láttam, hogy süllyed és emelkedik a mellkasa. Élt. Határozottan tépázott volt, ám élt. S mi eltemettük…
Akkor nem igazán tudtam, mit érzek pontosan. Megkönnyebbülést, frusztrációt, meghökkentséget, és boldogságot. Különös ital volt ez, részegítő, ilyet egyetlen kocsmában se kapni. Csak a váratlan vendégektől.
- Köszönöm. És valóban, a szerénység különös erény, amely keveseknek adatik meg. Hiszen a nagy szellem pusztán azért nagy, mert képtelen kicsiny lenni – ecseteltem, miközben átvágtam a tárgyalón, és elkanyarodtam egy, felfelé ívelő lépcső felé, amely az emeltre vitt. A korlát faragott bükkfából készült, lecsiszolt, míves darabokból, míg mellette a falon szőttesek és kovácsolt vas fáklya tartók függtek.
Fent, az emeleti folyosóról pusztán pár helység nyílt. A végén, ébenfából készült, rézkilincses ajtó, és mögötte szerény dolgozószobám. Odavezettem a vendégeimet, és előreengedve, ahogy egy jó házigazdához illik, hellyel kínáltam őket a vörös kárpittal húzott karosszékekben, amíg bezártam magunk mögött az ajtót.




Decisions equal destiny
Sometimes the hardest thing & the right thing are the same

Deedra Gindrian Kedvelte

Varázslónő vagyok
Edellyn Arienthe

A véres alkony tiszta hajnalt hoz


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1429
❖ Tartózkodási hely :
Nulport
❖ Szintem :
Haladó (Elementáris mágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kalmár - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Márc. 14, 2021 8:52 pm
into  the unknown
Edellyn  &&  Aiken
Amikor biztonságban otthon vagy, vágysz egy kis kalandra. Kaland közben viszont gyakran szeretnél inkább otthon lenni, kényelemben és biztonságban.

Aiken rám pillantott, és talán felfedezte a megdöbbenést, amit okozott nekem ez a pár pillanat. A Nő engem is észrevett. Mosolya sugárzó, kellemes. Én még a pofon hatása alatt álltam, ami még az előbb zengette be a helységet. Még javában azt taglaltam magamban, hogy még is mit tehetett, és mennyire jól ismerhetik egymást. Megforgattam szemem Aiken kijelentésére, de szóra se méltattam.
Fogalmam se volt az illemekről. Pukedliznem kell, egyáltalán, hogyan is kell pukedlizni?
- Deedra Gindrian, üdvözlöm. – Árulom el végre a nevemet, olyan formában, ahogyan azt ő is tette. Lágy apró mosolyt engedek el.  Mi nálunk a szokás úgy diktálná, hogy elmondom kinek a lánya is vagyok, hogy honnan származom. Hallgatom dicsekvését, mi számomra meglepő, ám bizonyosan van is oka miért büszkének lenni.  
- Gratulálok. – Csúszik ki meggondolatlanul a számon a kijelentés, ami inkább megdöbbenés, és elismerés, mint sem gúnyolódás. Ám talán most értettem meg, hogy bejövetelünk előtt Aiken miért is mondta, hogy maradjak csöndben. Én nem tudok hasonlókat felmutatni. Olyan furcsa érzést kelt bennem ez a nő, amit egyszerűen nem tudok megfogalmazni.  


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○






You step into
the Road, and if you don’t keep your feet, there is no knowing where you might be swept off to
• • •

Edellyn Arienthe Kedvelte

Világi vagyok
Deedra Gindrian

Every great warrior must learn to endure and overcome the adversities of life.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1944
❖ Tartózkodási hely :
Ω Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kalmár - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Kalmár - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
5 / 6 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next
 Similar topics
-
» Helyszínigénylő

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: téktér :: Qerilyan Birodalom :: Nulport-
Ugrás: