Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Nulporti katakombák - Page 3 KaDiPE5
Nulporti katakombák - Page 3 KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Folrandír Ceilteach
14 Hozzászólások - 16%
Ezaras Azildor
11 Hozzászólások - 13%
Veleris
11 Hozzászólások - 13%
Rhysand Earhgaze
10 Hozzászólások - 12%
Krónikás
9 Hozzászólások - 11%
Naken Forerion
8 Hozzászólások - 9%
Deedra Gindrian
7 Hozzászólások - 8%
Raghat
6 Hozzászólások - 7%
Kalandmester
6 Hozzászólások - 7%
Ystrid Braggart
3 Hozzászólások - 4%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Termékenység havi
Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális havi kihívás
Dobj D6 kockával egy címet, amihez írj egy minimum 700 szavas reagot a Csöndes kalandokba! Bővebben a Próba topikban!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Today at 12:06 pm
• Asztalok

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Deedra Gindrian, Kalandmester, Raghat

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 22 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 19 vendég :: 2 Bots

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
8
Ork
0
1
Törpe
1
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
2
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Nulporti katakombák

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3
Utolsó Poszt Szomb. Ápr. 03, 2021 6:25 pm
Night of the trial
──────────────── ────────────────
Továbbra is rezzenéstelen arccal próbáltam minden bennem kavargó érzelmet elrejteni. Vonásaim nyugodtak voltak, erőt vettem magamon, hogy így tartsam ezt. Reggel a természetben töltött idő a lekemnek elhozta a várva várt békét. Helyre tudtam sok mindent tenni magamban, és rájöttem mit csinálok rosszul.
Némán álltam továbbra is, ahogyan Lucas beszélt. Nem árult el semmit sem, de talán így van ez jól. Örülök, hogy a maszkos nem ismer, így a naiv kis fruskát talán elrejthetem, ha az arcom továbbra is csak rezzenéstelen marad.
Aiken nagyot sóhajt, majd rám mosolyog, ami egy pillanatra meglep, ám viszonzom azt. Ne ess ki a szerepből Deedra! Mondom magamban.
Szerencse, hogy volt szerencsém fejet, kalodába zárt embert látni, így remélem már a meglepettségem többé nem lesz erős. Követtem hát őket. Mellkasomból kitörni készült szívem zavart csak egyedül, ahogyan haladtunk az ismeretlenbe. Annyit mentünk a föld alatt, hogy azt éreztem lassan már tán Nulportban sem vagyunk. Hideg volt, és a látvány is borzogatott. Figyeltem, hogy hova lépek és még mindig figyeltem arcom, így tán csak a leggyakorlottabb, vagy ki ismer, mérheti fel bennem kavargó érzelmeket. Néha, néha rá pillantottam Aikenre, hogy rendben van e, kell e segítség. Féltem, hogy baja lesz, és ez a hideg sem tesz jót neki.
És megérkeztünk, Már az ajtó is félelmet keltő volt, de benn még jobban éreztem az alvilági létet. Sejtelmes fény, lobogók, és persze ő.
Fehérségbe burkolózó Hölgy, a maszkos. Rettegett volt a neve, én még is egyenlőre nem éreztem ennek a névnek a súlyát. Arcom nehezen, de még mindig hihetetlen nyugodt, és komoly volt. Nem akartam úgy bemutatkozni félelemmel teli szívvel.
Nem szóltam, hiszen nem éreztem továbbra se helyén valónak. Úgy gondoltam megvárom, még ő szól. Még is ő az alvilág vezetője, vagy nem? Nem lenne jó megsértenem akár egy rossz levegő vétellel sem. Hátra tettem a kezem összekulcsolva, és megálltam, mint valami katona komoly arccal, és vártam a feladatot, vagy akármit, amit óhajthat tőlem. Persze szemem sarkában láttam Aikent, és ha kellenék neki, itt vagyok.




○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○






You step into
the Road, and if you don’t keep your feet, there is no knowing where you might be swept off to
• • •

Aiken Hackney and Edellyn Arienthe Kedvelték

Világi vagyok
Deedra Gindrian

Every great warrior must learn to endure and overcome the adversities of life.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1983
❖ Tartózkodási hely :
Ω Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nulporti katakombák - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Ápr. 03, 2021 5:42 pm
 
Night of the trial
──────────────── ─────────────────
« "They paint the world full of shadows and then tell their children to stay close to the light. Because in the darkness, there be dragons. But it isn't true. In the dark, there is discovery, there is possibility, there is freedom..." »
Lucas nem válaszolt egyenesen a feltett kérdésemre, bizonyára parancsa van rá, hogy nem beszélhet a próbáról. Ez rá vallott, pontosan olyan embernek ismertem őt mindig is, aki nem kivételezik még a fogadott testvérével sem. Különben is, a konkrét feladatot bizonyára nem kötötte orrára a Maszkos.
Azért próbált megnyugtatni minket, ami Deedrára jobban ráfért. Továbbra sem igazán szóltunk egymáshoz, ám láttam rajta a bizonytalanságot és aggodalmat, mégha igyekezett is leplezni. Lucas szavaira némán biccentettem. Hát persze, biztosan tudni akar róla, kik vagyunk és honnan jöttünk, ám arra is mérget vennék, hogy már rég kiderített rólunk mindent... Csak tőlünk is hallani akarja.
Nagyot sóhajtottam, aztán némi habozás után bíztató mosollyal pillantottam Deedrára, majd Lucast követve elindultam lefelé a lépcsőn. Egy fáklyákkal és lámpásokkal megvilágított folyosóra érkeztünk, jónéhány méterrel a lakóház pincéje alatt. Ennek ellenére viszonylag friss levegő járta át a katakombákat, amik nem holmi büdös szennyvízcsatornára emlékeztettek, mint ahogy azt korábban elképzeltem. Viszonylag nagy belmagasságú folyosó volt kőtéglákkal kirakva, mely olykor kiszélesedett egy-egy elágazásnál. Miközben igyekeztem lépést tartani Lucassal, fejben próbáltam összevetni a kanyargós útvonalat Nulport térképével. Először mintha a város közepe felé haladtunk volna, ám hamar teljesen elvesztettem az irányérzékemet. Olykor  szembejött egy-egy sötét köpenybe burkolózó alak, volt köztük aki megbámult, meg volt, aki csak félrenézett. Egyiküket sem ismertem fel. A bonyolult alagútrendszerben haladva azt éreztem, hogy egyre hidegebb kezd lenni... Nem meglepő, elvégre mélyen a föld alatt vagyunk, erre gondolhattam volna, mikor reggel felöltöztem.
Az én tempómban nem tudtunk valami gyorsan haladni, így közel fél órát sétálhattunk, míg Lucas az egyik elágazásnál meg nem torpant egy nagyobb, faragott, kétszárnyas tölgyfaajtónál. Koponya formájú vas kopogtató, és hasonló mintájú domborművek díszítették. Semmi jelzés, vagy kopogás, Lucas a legnagyobb természetességgel tárta ki a roppant ajtó egyik szárnyát, bebocsátást engedve nekünk.
Az ajtó mögött Nulport Maszkos Ladyjének a székhelye fogadott minket. Tágas terem, két oldalt oszlopokkal. Lámpások sejtelmes, villódzó fénye lengte be az egészet, mint valami föld alatti palotát. A falakat és oszlopokat faragványok és szőttesek díszítették, rajtuk a céh halálfejes címerével, amit már odakint is láttunk. A terem másik végében egy emelvényen pedig alvilági trónján foglalt helyet maga a Lady. Nemes tartását, karcsú alakját teljesen zárt, hófehér ruhája sem rejtett el. Fején a ruhához tartozó vékony, finom anyagú csuklyát viselt, alatta durva acélmaszkkal mely groteszk, hátborzongató kettősséget nyújtott megjelenésének.
Nem tudtam, mi az itteni protokoll, sem Lyn, sem Lucas nem beszélt még nekem erről, így mielőtt bármiféle köszönést kinyöghettem volna, csak tétován fejet hajtottam előtte. Azt hiszem, bölcsebb megvárni, míg ő szól először... Miután magát a Ladyt kellőképp végigmértem, megakadt a szemem a trónon, amin ült. Díszes faragványok tarkították, ahogy jobban megfigyeltem, jól láttam, ezek csontokat és koponyákat ábrázolnak, méghozzá kísértetiesen élethűen...

Deedra Gindrian and Edellyn Arienthe Kedvelték

Túlvilág lakója
Aiken Hackney

I'm just an honest pirate making his way in a dishonest world


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1055
❖ Tartózkodási hely :
Nulport, vagy amerre a szél visz
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nulporti katakombák - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Ápr. 03, 2021 12:36 pm
Bábúk vagyunk mi mind, megvezethető eszközök. Légy a bábmester, emelkedj magasra, és minden a tiéd lehet, amit csak akarsz


Átlagos napnak néztünk elébe, valamivel már dél előtt magára hagytam a társaságot, annak ellenére, hogy Aikenéken tapintható volt a feszültség. Izgultak, feszengtek, hiszen az ismeretlennek néztek elébe. Különösen Deedra. Olykor, amikor kinéztem a dolgozó szobám ablakán, láttam, ahogy a kerti lugasban sétál. Léptei határozatlanok, tartása gondtól terhes, tekintete kapkodó. Ah, Aiken…
Alkonyodott, bágyadt lepel szállt a városra. A polgárság nagy részének ez a nap végét jelentette, ám másoknak a nap kezdetét. Mire visszaértem a Kúriába, a ház üresen állt. Pontosan úgy, ahogy megbeszéltük. Nyugodt szívvel néztem, ahogy a házam népe is lakrészébe tér. Akkor, amikor már minden elcsendesült, lesétáltam a boros pincébe, ahol alig pár órája még Aiken feküdt véresen. A lépcsőkön még most is látszódtak a foltok. Csupán egyetlen fáklyával a kezemben léptem be a sötét terembe, ahol két oldalt hordók és palackokkal teli polcok sorakoztak. A végében boltíves vakablak állt, amelybe családom címerét faragták. Az ív oldalán egy-egy fáklyatartó állt strázsát, s én a baloldaliba téve a magamét, meghúztam a kovácsolt vasat. A címer halkan és nehezen mozdult, felfedve a lejáratot, ahonnan vékony lépcsők kanyarogtak le a vaksötétbe. Ismét kezembe véve a fáklyát könnyű szerrel léptem át az ajtón, s már ügyet se vetettem a tompa zajra, ahogy mögött becsukódott a kőlap.
Emlékszem, milyen hosszú idő volt, amíg kifaragtattam ezt az alagutat. És hogy milyen cudar sora lett a munkásoknak, ám legalább a családjuk jó pénzt kapott.
A lépcső alján vaspántokkal fogatott ajtó, és kétoldalt beugrók fogadtak. Az egyikben ezüstös maszk, és fehér ruha pihent egy asztalon, míg a másikban egy serleg állt, mellette kancsó.
Miután a kesernyés italt is felhörpintettem, a vaspántos ajtón már nem Edellyn Arientheként léptem át, hanem a nulporti alvilág fejeként. Én voltam az, akinek névtelenül ismerték nevét. Akinek félték és tisztelték alakját, és akinek hála ismételten virágzott a fekete piac.
A fehér öltözet messze kirít a katakombák félhomályában, és az a kevés ember, akivel találkoztam, lesütött szemekkel haladt el mellettem.
A maszk egész arcomat takarta, ám semmiben se korlátozott. Ironikus, hogy ez adott nagyobb szabadságot. Fejből tudtam a járást a székhelyhez, amely tulajdonképpen a város központja alatt volt. Az ajtókat kinyitották előttem, a fő teremhez vezető folyosón már mögém szegődtek az embereim, akik a puccs óta hűek és elkötelezettek maradtak irányomba.
A terem látványa még mindig elégedettséggel töltött el. Lámpások világították a mennyezetet tartó árkádokat, a falakon céhünk címere és színei lógtak szőttesként. És a közepén a szék, vagyis inkább trón, a megérdemelt helyem, amiért megküzdöttem.
Ugyanolyan félmosollyal az arcomon ültem le a csontokkal kirakott trónusra, mint legelőször. A helyzet pusztán annyiban volt más, hogy ezúttal lépcsőit nem borította vér.
Meghallgattam pár kémjelentést, a frissen érkezett csempészáruk listáját, találkoztam a bandák fejeivel. Ők maguk is izgatottak voltak, hiszen az új tagok beavatása mindig kényes kérdés, és nagy figyelmet kap. Körmeimmel a koponyákon kopogva, mik a trónus karfáit díszítették, vártam, hogy ismételten kitáruljon a kétszárnyas ajtó.

Deedra Gindrian and Aiken Hackney Kedvelték

Varázslónő vagyok
Edellyn Arienthe

A véres alkony tiszta hajnalt hoz


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1435
❖ Tartózkodási hely :
Nulport
❖ Szintem :
Haladó (Elementáris mágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nulporti katakombák - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Ápr. 02, 2021 10:36 pm
Tisztán látom Aikenék nyugtalanságát, kíváncsi vagyok, mit szólnak majd, ha odaérünk a Maszkoshoz. A ritmusos kopogtatásomra egy félszemű alak nyit ajtót, aki szó nélkül beenged minket. A legtermészetesebben vezetem le társaimat a katakombákba.

- Nézd, Aiken, igazából csak be kell mutatkozni előtte, ennyi az egész, tudod amolyan 'pofavizit', szeretné látni hogy kik az új arcok; nem kell rástresszelni, a legtöbben túlélik.
- Fordulok ekkor már a lány felé. Ő különösen izgatottnak tűnik, nem is csodálom. A mondandóm végét szórakozottan elnevetem.

- Komolyra fordítva, nem lesz semmi baj, ne aggódjatok! Biztos hogy fog majd kérdezni a múltatokról, a céljaitokról, ismerőseitekről, aztán ne ijedjetek meg, ha provokatív kérdéseket kaptok, mindig ez megy.

Deedra Gindrian, Aiken Hackney and Edellyn Arienthe Kedvelték

Fejvadász vagyok
Lucas Whitely

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
630
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás); Kezdő (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nulporti katakombák - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Ápr. 01, 2021 10:10 pm
Night of the trial
──────────────── ────────────────
Nem tudom mennyit aludhattam, de tán nem sokat. Egész napot a kertben töltöttem, és magamban elmélyülve gondolkodtam mindenről, ami körülöttem zajlott. Nem vágytam társaságra, és nem is keresték az enyémet sem.
Tudom, hogy ma fontos dolgom lesz. Be fogok lépni talán, ha sikerül egy olyan szervezetbe, amiben nem vagyok biztos. Teszem ezt egy férfiért, kinek az életét féltem. Nem vagyok hülye tudom, hogy mit akarok. Nem leszek a jó minta példánya, de boldog leszek, és szabad. Kell ennél több? Néha a főben sikerült elaludnom, majd az esti órák fele egy lány ébresztett. Reggel megkértem őt, hogy mindenképpen szóljon, ha készülődnek. Nem hagyhatom, hogy Aiken sérülten neki vágjon, és meghaljon. Mellette leszek, ahogyan ő is mellettem volt eddig.
Hát elkészültem. Kényelmes ruha, ami a sajátom volt, össze fogott haj, oldalfonással. valamit ennem is kellett, és innom is előtte.

Kúria udvarán sikerült elkapnom őket, és most is ahhoz ragaszkodtam, hogy menjek. Az út csendes volt, nem igazán tudtam Aikenre gondolni. Fejemben inkább az volt, hogy minden rendben menjen, és segítségére lehessek. Képes vagyok rá. Egész életemben erre készültem. Fitt vagyok, gyors. Hiába vagyok tanonc, érzem magamban az erőt. Kellemetlen volt a csendes út, de nem bántam.
Olyan helyeken jártunk, amiről érződött az alvilág szaga. Követtem őket, csendesen komoly arccal, koncentrálva.
Félelmetes volt egyre lejjebb, és lejjebb haladni, nem tudván mi is vár ott ránk.
„Lucas” Törte meg Aiken a komoly csendet, mire jó magam is rá figyeltem. Pontosan azt kérdezte, ami egész úton nekem is a gondolataimban volt.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○






You step into
the Road, and if you don’t keep your feet, there is no knowing where you might be swept off to
• • •

Aiken Hackney and Edellyn Arienthe Kedvelték

Világi vagyok
Deedra Gindrian

Every great warrior must learn to endure and overcome the adversities of life.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1983
❖ Tartózkodási hely :
Ω Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nulporti katakombák - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Ápr. 01, 2021 9:29 pm
 
Night of the trial
──────────────── ─────────────────
« "They paint the world full of shadows and then tell their children to stay close to the light. Because in the darkness, there be dragons. But it isn't true. In the dark, there is discovery, there is possibility, there is freedom..." »
Nem történt csoda, nem gyógyultak be egy nap alat a sebeim, ám mindent megtettem, hogy a lehető legkevésbé hátráltassanak a mozgásban. A nap folyamán háromszoros adag máktejet fogyasztottam el, és mit mondjak, meg is tette a hatását. Határozottan tompította a fájdalomérzetemet, azonban tartottam tőle, hogy más érzékeimet is. Edellyn biztosan nem hagyta volna, de szerencsére reggel lelépett intézni az ügyes-bajos dolgait, a szolgálólányát pedig könnyen meg tudtam győzni, hogy nekem márpedig szükségem lesz ekkora adagra. Emellé még ittam egy korsóval abból a keserű feketelevesből, ami akkora népszerűségnek örvendett az ünnep estéjén, ez azért kellett, hogy kissé magamhoz térjek a kialvatlanságomból, és talán segítsen koncentrálnom. Minden erőmre szükségem lesz a próba folyamán, bármit is legyen az.
A kúria udvarán találkoztunk a késő délutáni órákban, mikor már elkezdett lemenni a nap. Lucas került mellénk azzal a feladattal megbízva, hogy kísérjen minket Nulport Maszkos Ladyje elé. Kocsiba szálltunk hát, és elindultunk be a városba. Kissé feszült voltam Deedra társaságában, még mindig az éjszakai veszekedésünk járt a fejemben. Talán megbánthattam... Ám mégis velem jött, úgy látszik komolyan gondolja, hogy segíteni akar nekem.
Nagyon furcsán éreztem magam, ám nem egészen tudtam eldönteni, hogy kába, vagy éber vagyok. Bár magát a fájdalmat alig éreztem, tudtam, hogy óvatosnak kell lennem, elég egy hirtelen rossz mozdulat, és könnyen felszakíthatom a friss sebeket. Ezért is, lassú, megfontolt léptekkel kászálódtam ki a kocsiból, mikor az nagyot zökkenve megállt a lakónegyednél. Gyalog mentünk tovább, egy keskenyebb utcán besétáltunk, majd jobbra fordultunk egy sikátorba. Mint kiderült, az egyik itteni lakóház pincéjéből nyílt lejárat a város alatti katakombákba. Lucas valamiféle kopogással jelzett a külső ajtón, ám nem jegyeztem meg magát az ütemet... Kinyílt a rácsos ablakú, vastag faajtó, mely mögött egy lépcső vezetett lefelé.
- Lucas - szólítottam meg kísérőnket. - Azért, mielőtt odaérünk... Talán te többet tudsz mondani mint Edellyn, mégis mire számíthatunk majd? - kérdeztem. Mégis csak a Maszkos végrehajtója, bizonyára számos ilyen beavatáson figyelte már meg a friss húst. - Azon kívül, hogy semmi jóra.

Deedra Gindrian and Edellyn Arienthe Kedvelték

Túlvilág lakója
Aiken Hackney

I'm just an honest pirate making his way in a dishonest world


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1055
❖ Tartózkodási hely :
Nulport, vagy amerre a szél visz
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nulporti katakombák - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Ápr. 01, 2021 8:34 pm

A város alatt húzódó komplex alagútrendszer, melyet a Homály Kegyeltjei tettek újra használhatóvá és sajátítottak ki az utóbbi években. Itt találhatóak a nulporti tolvajbandák búvóhelyei, csempészlerakatok, titkos útvonalak, valamint a Maszkos Lady is itt fogadja a beosztottait és adja ki a megbízásokat. A katakombarendszer néhány szakasza azonban még a céhtagok számára is feltérképezetlen.

Aiken Hackney and Edellyn Arienthe Kedvelték

Tulveron főkrónikása
Krónikás

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
2790
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Nulporti katakombák - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Nulporti katakombák - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
3 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3
 Similar topics
-
» Nulporti piac
» Nulporti Piac

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: téktér :: Qerilyan Birodalom :: Nulport-
Ugrás: