Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
A Ludwig Berkson játszma KaDiPE5
A Ludwig Berkson játszma KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Folrandír Ceilteach
54 Hozzászólások - 23%
Ezaras Azildor
33 Hozzászólások - 14%
Arnav
31 Hozzászólások - 13%
Krónikás
26 Hozzászólások - 11%
Rhysand Earhgaze
20 Hozzászólások - 9%
Aldrich Cornwell
19 Hozzászólások - 8%
Deedra Gindrian
16 Hozzászólások - 7%
Veleris
14 Hozzászólások - 6%
Reinaakviin
11 Hozzászólások - 5%
Calylenia
10 Hozzászólások - 4%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Gailoth havi Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális kétheti kihívás
Töltsd ki a karaktere(i)ddel a Tükröm, tükröm kérdéssort!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Yesterday at 10:57 pm
• Moments

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Ezaras Azildor, Folrandír Ceilteach, Thora Haleye

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 9 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 1 Bot

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
0
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
1
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
A Ludwig Berkson játszma

Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next
Utolsó Poszt Kedd Feb. 15, 2022 12:35 pm

Lezárt múlt

❖❖❖

Tulveron főkrónikása
Krónikás

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
2421
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Jan. 06, 2022 10:42 pm
A Ludwig Berkson játszma

The Nightingale •  Credit:
 
- Rád sem lehet panasz, csöves - vetettem oda, kissé visszavéve a tempóból, mielőtt halálra hajtanám a fogat elé bekötött lovakat. - Szép kis mutatvány volt, nem mondom, én is befostam volna, ha engem vesztek célba vele. Pedig azért láttam már egyet s mást - arcomra még mindig a diadalittas, elégedett vigyor ült ki, hisz egyre közelebb voltunk már a célhoz. Jobban nem is alakulhatott volna.
Újra és újra hátrapillantottam, de nem volt senki a nyomunkban. Ha bárkinek is sikerült volna felzárkózni, azt már hallanánk.
- Azért remélem, a többieknek is sikerült kereket oldaniuk. Jól játszották a szerepüket, azt hiszem, időben is megléptek... Talán egyiküket se kapják el.
Noha Arthus nem tudom, honnan szedte össze az embereit, a sajátjaimban én nem bíztam volna annyira, hogy egy esetleges vallatást szó nélkül átvészeljenek, pláne annak tudatában, hogy közvetetten, de Edellynnek is köze volt a megbízáshoz. Ismertem a módszereit, és mondjuk úgy, nem kellemesek.
A földút élesen elkanyarodott a sziklaszirtet követve, én azonban nem fordítottam el a lovakat. Egyenesen haladtam tovább, letérve az útról, noha elég rázós volt, biztos voltam benne, hogy a szekér masszív szerkezete kibír még egy rövid kocsikázást ilyen körülmények között is.
Bár a lombok között átszűrődő halovány holdfényen kívül teljesen sötét volt az erdő, jól tudtam, merre járhatunk. Nem haladtunk már sokat, néhány perc után lassítani kezdtem.


Túlvilág lakója
Aiken Hackney

I'm just an honest pirate making his way in a dishonest world


❖ Történetem : ❖ Ulron :
915
❖ Tartózkodási hely :
Nulport, vagy amerre a szél visz
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Nov. 02, 2021 8:49 pm
A Ludwig Berksonjátszma

@Aiken Hackney & Arthus Nendrac



Ügetésből vágtára sarkalltam a lovam, ahogy kiértünk az erdő sűrűjéből. A füst és az égett avar szaga egyre halványult, ahogy magam mögött hagytam a karaván maradványait. Mielőtt lekanyarodtam volna az útra még azért visszanéztem, tisztes távolból.
A fák koronáit füstkígyók nyaldosták, lüktető vörös fény derengett a hold előtt, parázs szállt a széllel, ami a sikerünket dalolta. Lovak nyerítése és emberek kiáltása édesítette meg a savanyú sötétet. Az általam felbéreltek remekül végezték a dolgukat, megérdemlik a jussukat. Na de majd mindent a maga idejében.
Fekete paripámat keresztbe fordítva meredtem a lángokba és a szűrzavarba.
Aztán öleset felkacagva vesztem bele én is az éjszakába, Aiken után. Nem sokára megpillantottam magam előtt a sötéten poroszkáló kocsit, felzárkóztam mellé.
- Azok ott azt se tudják, fiúk-e vagy lányok - vigyorodtam el, fejemmel magunk mögé bökve. - Őszintén remélem, ez még egy darbaig így is marad, eddig minden a terv szerint alakul. Nem is rossz, nem is rossz, fuxos.



Boszorkánymester vagyok
Arthus Nendrac

A sors vezeti azokat, akik követik, de magával hurcolja azt, aki ellenáll.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
352
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol, amerre a lába viszi
❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia); Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Okt. 21, 2021 11:56 am
A Ludwig Berkson játszma

The Nightingale •  Credit:
 
Mintha csak maga a káosz ezernyi szolgája csörtetne a nyomomban, úgy hajtottam a kocsi elé befogott lovakat. Görcsösen markoltam a kantárszárat, csattogtattam az ostort, szerencsétlen állatok pedig mintha ágyúból lőtték volna ki őket, úgy vágtattak, maguk után húzva a kincsekkel megrakott hintót.
Miután elindultam, egy ideig még hallottam két nyomomba szegődő lovas hangját, azonban hamarosan hangos kiáltások, nyerítések, és azt követő csörömpölés moraja váltotta fel a patkódobogást. Csak ekkor mertem elhúzni a kendőt az arcom elől, és hátravetni a csuklyámat. Hangosan felnevettem, ahogy hátrapillantottam.
Noha már jóval előttük jártam és nem láttam semmit, biztosra vettem, hogy Arthus trükkje volt, ami megtette a kívánt hatást. A kifeszített drót, amibe egyenest belefutottak az ostobák.
Mikor már biztosra vettem, hogy senki nincs a nyomomban, és leráztam őket, kicsit lassítottam a tempón, mielőtt kidöglenek az állatok... Közeledtem a mellékúthoz, ahol le kell fordulni majd. Remélem, ott lesznek már az embereim, és várnak minket a megbeszélt terv szerint...


Túlvilág lakója
Aiken Hackney

I'm just an honest pirate making his way in a dishonest world


❖ Történetem : ❖ Ulron :
915
❖ Tartózkodási hely :
Nulport, vagy amerre a szél visz
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Szept. 19, 2021 9:12 pm
A Ludwig Berksonjátszma

@Aiken Hackney & Arthus Nendrac



Meglapultam a bokrok és cserjék között, miközben vártam, hogy a cukorbogyó felszenvedje magát a kocsira. A füst az én látásomat is korlátozta, viszont éreztem, hogy jobban nem is alakulhattak volna a dolgok.
Amikor a lovak közé csapott, kitapogattam a drót végét, majd amikor áthaladt rajta egy hirtelen mozdulattal felrántottam.
Az őt üldöző lovasok pedig megbicsaklottak, és csatlakoztak társaikhoz a tébolyba. Innentől már sima volt az út. Mármint én azt hittem.
Felpattantattam a bokrok között, és futni kezdtem a szekér után. A füstös éjszakában így is keveset láttam, ami éppen elég volt ahhoz, hogy az ég tudja miben, te elessek, hassal előre egy bokorba. A tüskékből ítélve egy szeder bokorba sodortak az istenek.
Megpróbáltam visszafojtani a káromkodást, ha még eddig nem voltak a sarkamban a katonák, ezután se legyenek.
Magamban szitkozódva kászálódtam ki a bokorból, de minden egyes újabb mozdulat fájt, gondolom tüskék maradtak a ruhámban is. Viszont jobban motivált az az érték, amivel a kedves barátom elnyargalt, így fürgén felhúztam magamat a nyeregbe, amint elértem a lovamhoz, és utána eredtem.

#kihívás1


Aldrich Cornwell Kedvelte

Boszorkánymester vagyok
Arthus Nendrac

A sors vezeti azokat, akik követik, de magával hurcolja azt, aki ellenáll.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
352
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol, amerre a lába viszi
❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia); Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Szept. 19, 2021 8:42 pm
A Ludwig Berkson játszma

The Nightingale •  Credit:
 
Újabb adag nyílvessző suhant át az éjszakán, és fúródott a földbe, a fákba, és néhány a lovaskocsi oldalába. Ahogy ezt észrevették, a három talpas gyorsan fedezékbe is ugrott egy nagyobb szikla, és néhány bokor takarásába. A füst időközben átterjedt a konvoj elejére is, alig lehetett bármit is látni, csak az emberek pánikszerű kiáltozása, a zavarodott lovak nyerítése töltötte be az éjszakát. Még hallottam Arthus és társai hátborzongató hangját, mielőtt az utolsó nyílvesszők is földet értek. A nyílzápor ezután alább hagyott, gondolom észrevették a lovasokat, így kereket oldottak. Jó, ezek szerint el lettek csalva.
Óvatosan kipillantottam rejtekemből, majd úgy ítéltem, az a három talpas kellőképp szétszóródott ahhoz, hogy most megpróbálhassam.
Arcom elé húztam a kendőmet, fejemre a csuklyát, felemelkedtem, majd, mint akit ágyúból lőttek ki, rohantam a kocsi irányába. Időm se volt körülnézni, meglátott-e bárki is, észrevették-e a felfordulás közepette, hogy megközelítettem a szállítmányukat. Ahogy odaértem, felkapaszkodtam rá, leültem a fogathajtó helyére, és magamhoz emeltem a kantárszárat. A lovak zavartak voltak és ijedtek, először nem igazán akartak engedelmeskedni.
- Gyerünk, gyerünk, indulj már, induljatok már el! - hadartam.
Ekkor észrevettem az ülésem mellett ledobva a korbácsot. Megragadtam, kicsit odacsaptam nekik, aztán hangosan felnyerítve végre valahára megindultak az átkozottak.

#kihívás1



Túlvilág lakója
Aiken Hackney

I'm just an honest pirate making his way in a dishonest world


❖ Történetem : ❖ Ulron :
915
❖ Tartózkodási hely :
Nulport, vagy amerre a szél visz
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 06, 2021 9:12 pm
A Ludwig Berksonjátszma

@Aiken Hackney & Arthus Nendrac



Kihasználtam a mágia előnyét, és amikor hallottam, hogy ledőlt a fa, átvágtattam a megbolondult emberek között. Port kavart a fekete ménem lába, velünk kavargott a füst, és az emberek hangyák módjára rohangáltak.
Hallottam az acél csengését. Ám hallottam azt is, ahogy a sötétben az íjászaink felhúzzák az ideget. Miénk volt az éjszaka, és miénk a zsákmány.
Még utoljára elordítottam magam, és embereimmel visszatértünk a fák takarásába. Úgy, ahogy érkeztünk: lidércekként.
Az égő fatörzs bevilágította az éjszakát, a száraz avarból kavargó füst egyre fojtogatóbb lett, és szűkült a láthatár.
Én futtában ugrottam le a lovamról, s akkor már nyilak süvítettek el a fejem felett.
Előre vágtam a cserjésben, oda, ahol a drót feküdt a homokban. Eddig minden a terv szerint alakult, őszintén reméltem, az istenek továbbra se hagynak el minket.  Vártam az alkalmas pillanatra, amíg Aiken alakját figyeltem. Eddig jó, eddig jó. A feszült percek éveknek tűntek, de miénk volt az éjszaka.


Boszorkánymester vagyok
Arthus Nendrac

A sors vezeti azokat, akik követik, de magával hurcolja azt, aki ellenáll.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
352
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol, amerre a lába viszi
❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia); Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 06, 2021 8:59 pm
A Ludwig Berkson játszma

The Nightingale •  Credit:
 
Teljes erőmmel nekifeszültem a szétfűrészelt fatörzsnek, mire az hangos reccsenéssel tört ki a helyéről, és zuhant egyenesen a két kocsi közé. A lovak ijedten nyerítettek fel. A kocsisok próbálták kordában tartani a megbokrosodott állatokat, de ők sem tudtak mit kezdeni a helyzettel.
Elégedett mosoly ült ki az arcomra, ahogy elterültem a kidőlt fatörzs mellett, de azonban fel is pattantam, hisz ez önmagában kevés lesz, fokozni kell a helyzetet. Tűzszerszámomért kaptam, és nekiláttam, hogy begyújtsam a fatörzsön végiglocsolt alkohol és kénpor keveréket. Néhány gyors csiszolás meg is hozta a kívánt eredmény, a kovakövem szikrát lobbantott, a fatörzsön pedig végigkúszott a vöröslő lángcsóva.
Ez okozott már igen csak nagy kavarodást a soraikban. Szerencsétlen lovak teljesen megzavarodtak a füst, a lángok és az üvöltések hallatán, volt, amelyik le is dobta hátasát. Minderre az is rásegített, hogy épp ekkor reppentek feléjük az első nyílvesszők a folyó túlpartjáról. A menet éléről hangos sípszó hallatszott, valószínűleg a vezetőjük adott ezzel jelzést. A hatalmas kavalkád ellenére is hamar felmérték a terepet, a talpasok nagy része hátrafelé orientálódott, valószínűleg Arthus embereinek irányába, míg a még nyeregben maradt három lovas próbálta lenyugtatni hátasát, aztán az ellenkező irányba indultak, bizonyára az íjászok keresésére.
A bokrok takarásában lehajolva, fürgén kúszni kezdtem az elöl hagyott lovaskocsi irányába. Ahogy látom, három talpas maradt ott mellette, de eléggé inukba szállt a bátorságuk. Kissé kétségbeesetten pillantgattak maguk köré, minthacsak a rájuk váró következő csapást próbálnák előre látni. Mintha azt bárki is előre láthatná.


Arthus Nendrac Kedvelte

Túlvilág lakója
Aiken Hackney

I'm just an honest pirate making his way in a dishonest world


❖ Történetem : ❖ Ulron :
915
❖ Tartózkodási hely :
Nulport, vagy amerre a szél visz
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Szept. 05, 2021 8:01 pm
A Ludwig Berksonjátszma

@Aiken Hackney & Arthus Nendrac



Feszült pillanatok következtek, mire felzúgtak az úton a kocsik zötyögő kerekei. Úgy haladtak el mellettünk, hogy észre se vettek. Hangtalanul gyújtottam meg a füstölő avart, és szálltam nyeregbe.
Igére görbítettem az ujjaim, majd a két emberemmel magam mögött torkom szakadtából ordítva ugrattam ki az útra. Mögöttünk az utat ellepte a füst, a két favágó kezébe fáklya villant, az enyémbe szablya.
A karaván sora először nyikorogva állt meg, majd a hátsó, lovas katonák kiáltása törte meg a felbolydult éjszakát.
Láttam, ahogy megrettenve ránk merednek. Reszkettek, s a vértjük is velük reszketett. Artikulátlanul ordítottam rájuk, a lovam felágaskodott alattam. Alkalmas pillanat volt arra, hogy a rég szunnyadó családi örökségemet is megcsillogtassam. Mikor fújtam utoljára tüzet? Már persze, ami nem a dohány begyújtásához kellett. Fogalmam se volt, viszont abban a szent pillanatban engedtem a kísértésnek, és lángnyelvek csaptak fel a hold felé.
A szerencsétlenek megdermedtek a félelemtől.
- Szörnyek!
- Lidércek!

Hallatlanul élveztem a felfordulást.

#varázslat: rettegett ellenfél


Ahronit Kedvelte

Boszorkánymester vagyok
Arthus Nendrac

A sors vezeti azokat, akik követik, de magával hurcolja azt, aki ellenáll.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
352
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol, amerre a lába viszi
❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia); Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Aug. 16, 2021 3:01 pm
A Ludwig Berkson játszma

The Nightingale •  Credit:
 
Az út mentén hasaltam, a magas növényzet rejtekében. Minden készen állt. A csapdák, a drót, a füstnek- és a a tűznek való. Az íjászokat a helyükre állítottuk, és a társam is gondoskodott a saját embereiről. Mindenki tudta a dolgát, hamar elkészültünk, aztán csak vártunk. Mindig ez a legrosszabb, ilyenkor kezd el pörögni az ember agya az esetleges negatív kimeneteleken. Mi van, ha nem gyullad be a fa? Ha nem tudjuk szétkergetni a kíséretet? Ha az embereinknek inukba száll a bátorságuk? Egy ilyen rizikós szélhámosságnál nagyon sok nem várt tényező közbeszólhat. De hát mindig is ezzel foglalkoztam, a tengeren sincs ez sokkal másképp. Ezért is hívjuk magunkat a szerencse lovagjainak.
Az éjszaka során teljesen elveszítettem az időérzékemet, fogalmam sincs, mégis meddig kellett várnunk, mire északnyugat felől meghallottuk a szekerek kerekének csikorgását, a páncélosok menetelését és a lovak patadobogását.
Átkúsztam az első előkészített csapdához. A favágók megdolgozták annyira azt a fát, hogy egy erős lökéssel ki lehessen már dönteni, és tettünk arról is, hogy könnyen felgyulladjon utána. A két szekér közé kell zuhannia. Hát vártam.
Vártam, míg a konvoj be nem fordult a kanyarban, és közelebb nem ért. Elöl két lovas haladt, és néhány gyalogos, majd az első kocsi. Mögötte olyan harminc méterrel lemaradva jött a második, az üres teret pedig a lazán elszórt gyalogos lándzsások töltötték fel. A többi lovas utóvédként követte őket.
Éjfekete ingemben a fa mögött kuporogtam, arcomat kendő takarta. Hátamat a törzsnek vetettem, és noha nem láttam rá a menetre, pontosan hallottam, mikor haladt el mellettem az első kocsi. És akkor minden erőmet beleadtam a lökésbe.


Túlvilág lakója
Aiken Hackney

I'm just an honest pirate making his way in a dishonest world


❖ Történetem : ❖ Ulron :
915
❖ Tartózkodási hely :
Nulport, vagy amerre a szél visz
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Aug. 01, 2021 11:00 am
A Ludwig Berksonjátszma

@Aiken Hackney & Arthus Nendrac



Forgott a hold, forgott felettünk az égbolt, és úgy értünk egyre beljebb az éjszakába. Dolgoztunk. Hiszen minden valamire való ember megdolgozik a pénzéért. Csak a munkában van némi elhanyagolható különbség.
Kezdett minden a helyére kerülni, a fák, a drót, a csapdák, egyelőre minden a terv szerint haladt.
Ekkor intettem magamhoz a két favágót. Szénből és olajból kevert fekete festéket kentem a pofájukra és prémeket adtam nekik.
- Miután ennek vége megmosdotok a patakban, mintha mi se történt volna, értve? Az állatbőröket megtarthatjátok. A fizetséggel együtt. És nem lesz más dolgotok mint üvölteni. Értve?
Hevesen bólogattak, habár először fintorogva nézték a fekete festéket. Én pedig csak mosolyogtam rajtuk, hiszen még csak most kezdődik az igazi móka.
Kerek pajzsomat a hátamra vettem, és magam is kifestettem az arcom. Az íjászok elhelyezkedtek, és mindenki felvette a pozícióját. Azután vártunk. Vártunk arra, hogy felzúgjanak a gyanútlanul zörgő szekerek hangjai, amik egyenesen az ölünkbe sétálnak.


Aiken Hackney Kedvelte

Boszorkánymester vagyok
Arthus Nendrac

A sors vezeti azokat, akik követik, de magával hurcolja azt, aki ellenáll.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
352
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol, amerre a lába viszi
❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia); Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Júl. 07, 2021 9:14 pm
A Ludwig Berkson játszma

The Nightingale •  Credit:
 
Úgy meghajtottuk a lovainkat, mintha már most üldözők vágtatnának a nyomunkban, így valamivel éjfél után értünk a helyszínre. Félretettük a fáklyáinkat, aztán munkához láttunk. Először is, leellenőríztem a csaknem teljesen kivágott fát az út mentén. Ránézésre kiválónak tűnt, egy erős lökés, és az útra zuhan, egyenesen a két szekér közé. Amekkora termetes fa, remek akadályt fog nyújtani.
- Rendben, én intézem a drótot, és a tűznek valót - mondtam, magamhoz véve a szükséges felszerelést.
Gyűjtöttem száraz gallyakat, összehordtam az avart, jól éghető anyagok kellettek. Elhelyeztem őket valamivel hátrébb, hogy majd a hátul haladó kocsit ejtsük vele csapdába. Az alkohol kilocsolásával még vártam egy kicsit.
Ahogy visszatértem az úttorlasznak szánt fához, beugrott egy ötlet. Hasonló módszerrel akár azt is lángra gyújthatnánk, miután kidőlt.


Arthus Nendrac Kedvelte

Túlvilág lakója
Aiken Hackney

I'm just an honest pirate making his way in a dishonest world


❖ Történetem : ❖ Ulron :
915
❖ Tartózkodási hely :
Nulport, vagy amerre a szél visz
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





A Ludwig Berkson játszma Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
1 / 5 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: Egyéb síkok :: Múlt :: Lezárt múlt-
Ugrás: