Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
A Ludwig Berkson játszma - Page 4 KaDiPE5
A Ludwig Berkson játszma - Page 4 KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Folrandír Ceilteach
61 Hozzászólások - 24%
Ezaras Azildor
37 Hozzászólások - 14%
Arnav
33 Hozzászólások - 13%
Krónikás
28 Hozzászólások - 11%
Deedra Gindrian
22 Hozzászólások - 8%
Aldrich Cornwell
20 Hozzászólások - 8%
Rhysand Earhgaze
20 Hozzászólások - 8%
Veleris
15 Hozzászólások - 6%
Reinaakviin
13 Hozzászólások - 5%
Calylenia
10 Hozzászólások - 4%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Gailoth havi Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális kétheti kihívás
Töltsd ki a karaktere(i)ddel a Tükröm, tükröm kérdéssort!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Today at 12:49 pm
• Asszociáció

Yesterday at 12:52 pm
• Szólánc

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Arnav, Deedra Gindrian, Ezaras Azildor, Folrandír Ceilteach

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 15 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 11 vendég :: 1 Bot

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
0
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
1
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
A Ludwig Berkson játszma

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Utolsó Poszt Szer. Jún. 30, 2021 7:23 pm
A Ludwig Berksonjátszma

@Aiken Hackney & Arthus Nendrac



Felhúztam magam az ablakig, és miután kinyitottam, óvatosan bedugtam rajta a fejem. Úgy látszott, valaki már megelőzött: ugyanis a már jól ismert aranygyűrűs ficsúr kutatott valami a szekrényben a szoba félhomályában.
Lepillantottam. Tudtam, hogy a mágiám korlátozott hatótávú, viszont ha szerencsém volt, meglephettem.
Hangtalanul ugrottam be a szobába, és oldalmaról leemelve a bárdom, a rúnákkal vésett pengét a férfi nyakának toltam, oldalról. Eközben kivetettem rá egy igét, hogy még véletlenül se ugorhasson fel meglepettségében, és dőljön dugába az egész kis akcióm.
- Meg ne mozdulj cukorbogyó - jegyeztem meg szarkasztikusan, hiszen akkor se tudott volna megmozdulni, ha akart volna. - És egy hangot se. Ha kiáltasz, kettőnk közül téged fognak itt találni. Csak nem az elvesztett ulronokat keresed?
Természetesen költői kérdés volt.
Ám amíg nem válaszol, és nem szól semmit, addig az acél a torkánál marad. Bár egy ideig úgyse fog tudni megmozdulni, és addig én nyugodtan végezhetem a dolgom, amiért idejöttem. Még azelőtt meg kéne találnom azt a nyavajás pénzt, mielőtt a mágiák végett annyira elgyengülök, hogy lemászni se fogok tudni a falon. Szóval, merre csörög a dió?


// #varázslat: sóbálvány//


Svea Helmrid Kedvelte

Boszorkánymester vagyok
Arthus Nendrac

A sors vezeti azokat, akik követik, de magával hurcolja azt, aki ellenáll.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
357
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol, amerre a lába viszi
❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia); Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma - Page 4 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Jún. 30, 2021 6:44 pm
A Ludwig Berkson játszma

The Nightingale •  Credit:
 
Noha az eredeti tervem az lett volna, hogy a Kék Albatroszba megyek leinni magam valamelyik legénységi taggal, ám végül a lépcsők felé vettem az irányt. A báró és társasága még az asztalnál volt, elégedetten ünnepelték a győzelmet. Ahogy futólag odapillantottam, úgy láttam, már még egy kör ital sorakozott előttük, még csak véletlenül sem figyeltek ide. Felsétáltam a nyikorgós falépcsőn, és a szobám felé vettem az irányt, elvégre én is itt szálltam meg, míg a Fekete Démon Nulportban vesztegelt. Ami azt illeti, sokkal jobban szerettem a Korall Vendégházat, noha a társaságért inkább az Albatroszba jártam.
A szobám az emelet jobb oldalán volt, majdnem a folyosó végén. Ahogy felértem a lépcsőn, körbenéztem, hogy merre mehetett a báró embere. Egyik ajtót sem láttam nyitva, úgyhogy ráérősen a sajátomhoz léptem, és szórakozottan a kulccsal kezdtem babrálni, ám közben végig balra figyeltem.
Lépések zaja arról, hangos nyikorgás, halk dudorászás, majd megláttam a férfit, aki korábban felhozta a báró nyereményét. Bal oldalt, az utolsó ajtó, ez is megvan. Gyorsan elfordítottam a kulcsot, és beléptem a szobámba, mielőtt ő is észrevett volna engem. Odabent a ládámhoz léptem, sietősen felnyitottam, kipakoltam néhány ruhát, majd az alsó deszkát óvatosan felpattintottam az illesztésnél. Itt, egy alsó, rejtett rekeszben tároltam az én kis szerszámaimat, noha rég nem volt rájuk szükség. Kivettem a tolvajkulcsot, aztán visszapakoltam mindent. Elegáns felöltőmet az ágyra dobtam, ékszereimet is félretettem, azt hiszem, már nem lesz rájuk szükség. Így jóval egyszerűbb szerelésben léptem ki a szobám ajtaján, bezárva azt magam mögött. Óvatos léptekkel indultam meg a folyosón, ahogy elhaladtam a lépcső mellett, lepillantottam. Nem tűnt úgy, mintha bárki is felfelé kívánna jönni. Odalent a báró társaságán kívül még néhány múlatozó bagázs szórakozott, és ahogy korábban láttam, mind belemerültek annyira az alkoholba és a szerencsejátékba, hogy ne térjenek nyugovóra még egy jódarabig. Igyekeztem halkan mozogni, az évek során kitapasztaltam már, melyik deszkák recsegnek jobban, melyeket kell kikerülnöm. Nem állt szándékomban bárkit is felébreszteni az emeleten.
Ahogy az ajtóhoz léptem, ingujjamból a kezembe csúsztattam a tolvajkulcsot. Gyorsan még körbepillantottam egyszer, mielőtt leguggoltam volna, hogy nekilássak a műveletnek.
Finoman becsúsztattam a zárba, próbáltam megérezni azt a pontot, ahol megugrik a tolvajkulcs. Ott lesz a rés. Fenébe, picit túlment. Vissza. Megvan. Ami azt illeti, régebben ez jobban ment, az utóbbi években nem igazán kényszerültem már rá, hogy betörésekkel keressem a kenyeremet. Kicsit szerencsétlenkedtem vele, de végül kattant a zár, én pedig megkönnyebbülten egyenesedtem fel, és nyitottam be a szobába.
Becsuktam magam mögött az ajtót, fényt azonban nem mertem gyújtani. Ha valami haszna volt a tengerész életnek az az, hogy a szemem viszonylag hamar alkalmazkodott a sötéthez.
Villámgyorsan felmértem a szobát, és viszonylag hamar nyugtáztam, hogy nem kell bármiféle csapdától tartanom. Azért elég paranoiásnak kell lenni ahhoz, hogy egy fogadóban bérelt szobát is becsapdázzon valaki, bár nem mondom, láttam már példát rá. Sőt, ami azt illeti, én is csináltam már ilyet, bár azok embert próbáló idők voltak.
Vajon hova rejthette az a tökfilkó a zsákot? Annyi esze volt, hogy ne hagyja szem előtt, legalább ennyire megbízható szolga, úgy látszik... Hát jó, nézzük át a potenciális rejtekhelyeket, kezdve a legegyszerűbbel, mielőtt mindent is felforgatnék itt.


Svea Helmrid Kedvelte

Túlvilág lakója
Aiken Hackney

I'm just an honest pirate making his way in a dishonest world


❖ Történetem : ❖ Ulron :
920
❖ Tartózkodási hely :
Nulport, vagy amerre a szél visz
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma - Page 4 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Jún. 30, 2021 5:46 pm
A Ludwig Berksonjátszma

@Aiken Hackney & Arthus Nendrac



Korsómmal magam előtt figyeltem. Felmértem az eshetőségeket, amik úgy tetszett, a kezemre játszanak. A báró hallatlanul jól szórakozott, és nem úgy festett, mint aki egyhamar nyugovóra akar térni. Az emberei is mulattak, már amennyire meg merték engedni maguknak.
- Szép estét kedveském - könyököltem a pultra, amely mögött az egyik kocsmároslány törölgette a korsókat.
- Uram?
- Szeretném, ha a báró emberei, az apródtól kezdve a katonáig nem szenvednének hiányt sörben - ejtettem az asztalra az utolsó ulronjaim. - A vendégeim, úgymond honorálásból.
Az ingyen sört már csak nem utasítja vissza senki.
Amikor a hölgyemény kivitte az első kört, én akkor távoztam, megigazítva a vállamon pihenő prémes köpenyem. Ám ezúttal a hátsó udvar felé távoztam. Ahogy kiléptem az éjszakába, felpillantottam az ablakokra.
A fogadó fadeszkáin futórózsa és borostyán burjánzott, és az ablakpárkányok vastagon voltak fedve kosszal. A telőben lévő hold fénye nyújtott egyedül pilácsot, és nekem ez kivételesen hasznomra vált.
Kerültem már piszkosabb helyzetbe is.
A falhoz lapultam, és közelebbről is megvizsgáltam repedéseit, deszkáit, hátha kapaszkodót lelek. Leltem is, mivel minden csak gyakorlat kérdése.
Megropogtattam a nyakam, majd elmormoltam egy varázsigét.
Ilyenkor különösen elcsendesült a világ, és én magam is. Elégedett félmosollyal az arcomon húztam fel magam a falon, és rövid mászás után megvetettem a lábam az utolsó ablak párkányán.
Pont annyira volt jól bezárva, mint amennyire a fa jó állapotúnak tűnt, így nem tartott sokáig kinyitni az ablaktáblákat, és természetesen mindezt a legnagyobb halálos csendben tettem.


// #varázslat: settenkedés//


Ahronit, Aiken Hackney and Svea Helmrid Kedvelték

Boszorkánymester vagyok
Arthus Nendrac

A sors vezeti azokat, akik követik, de magával hurcolja azt, aki ellenáll.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
357
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol, amerre a lába viszi
❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia); Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma - Page 4 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Jún. 30, 2021 5:20 pm
A Ludwig Berkson játszma

The Nightingale •  Credit:
 
Megkezdődött az utolsó leosztás. Óvatosan rápillantottam a lapjaimra. Drill. Lehetne jobb is, de talán elég lesz...
A báró szokásához híven emelt, azonban az előző kör után senki más nem volt olyan ostoba, hogy játékban maradjon, a varkocsos férfit kivéve... Ő tartotta a tétet, én emeltem. Leleplezném magam, ha pont most visszakoztam volna. Ha vallásosabb lennék, most talán imádkoznék, így viszont pusztán abban reménykedtem, hogy Edellyn "szerencsecsókja" ki tart még egy körig.
A licit után felfordítottuk a lapokat, kifejezéstelen arccal terítettem ki a drillemet. Ludwig báró azonban elégedett arccal rakta ki a lapjait. Színsor. Hogy a picsába jött ez össze neki?
Csalódottan dőltem hátra a székemen, miközben a báró embere egy zsákba söpörte az elnyert ulronhalmazt. Ez volt a nagy húzása? A trükk a tarsolyában? Egy kibaszott színsor... Eddigi szerencsejátékos tapasztalataim alapján nem hiszek az ekkora véletlenekben, pláne két elvesztett kör után. Abban viszont sokkal inkább, hogy lefizethette az osztót, vagy más módon, de tisztességtelenül járt el.
- Nos, uraim, köszönöm a játékot - az arca csak úgy hízott az önteltségtől. - Pazar volt! Esetleg kockázni volna kedvük, vagy szeretnének még egy kört?
- Azt hiszem, egy vérbeli játékos tudja azt is, mikor kell abbahagyni - szúrtam oda. - Talán majd legközelebb, báró uram. Azt hiszem, megyek, és máshol vigasztalódom inkább. Köszönöm a pazar játékot, további szép estét az uraknak - pattantam fel a székből, majd begomboltam a felöltőmet, és az ajtó felé indultam.
Fél szemmel még kiszúrtam, hogy a báró embere időközben a lépcső felé vette az irányt a pénzes zsákkal, ezek szerint hát itt is szállt meg, nem csak játszani jött. Miért, ó miért kísért engem a sors? Reggel mikor elindultam, esküszöm, nem volt tervben az, hogy ma lopni fogok. De hát van, hogy az élet nem kívánságműsor. És különben is megérdemelné ez a csaló, kékvérű piperkőc.


Svea Helmrid Kedvelte

Túlvilág lakója
Aiken Hackney

I'm just an honest pirate making his way in a dishonest world


❖ Történetem : ❖ Ulron :
920
❖ Tartózkodási hely :
Nulport, vagy amerre a szél visz
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma - Page 4 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Jún. 30, 2021 11:26 am
A Ludwig Berksonjátszma

@Aiken Hackney & Arthus Nendrac



A második kört az aranygyűrűs vitte. Hm, talán a nője mégiscsak szerencsét hozott.
Az újabb leosztás alatt körbejártattam a szemem az asztalnál ülők arcán. Volt, akin már eluralkodni látszott a kétségbeesés, valószínűleg annyit vesztett. Ám a báró, és az aranygyűrűs ugyanolyan kifejezéstelen arccal szedték fel a lapjaikat.
Megsimítottam borostás állam, majd tartottam a tétet, amikor rám került a sor. Valaki kiszállt, és a báró, illetve a ficsúr is emelt. Érdekes, nagyon nagy halnak érzi magát a lelkem. Hah, de ha minden igaz, akkor nekem most négyesem van. Majd meglátjuk, ki nevet a végén, pénzeszsák. Ebből az összegből egy hétig ellenék.
Az utolsó körben már csak hárman maradtunk, de amikor felfordították a lapokat a már dédelgetett győzelem úgy csúszott ki a zsebemből, mintha csak utca gyerekek metszették volna ki.
Én felfordítottam a magam négyesét, a ficsur is a maga sorát, viszont a báró...
Ludwig, vagy hogy a tökömbe hívják bárónak színsora volt.
Mégis hogy az egekbe?! Hát ezt én komolyan nem hiszem el. Színsor.
Ó, hogy a jóédes anyukádba csapjon a villám.
Hangosan nyilván nem szidtam, az még tőlem is illetlenség lett volna, viszont látva az önelégült képét, kedvem lett volna áthúzni az asztalon és a képébe tolni a színsorát. Nem, vagyis inkább megetetni vele.
Az egyik apródja szorgosan pakolta a megnyert ulronokat egy zsákba. Ó, hogy csörögnek! Az én zsebembe is így csöröghettek volna.
Rezzenéstelen, méltóságteljes arccal dőltem hátra, mint aki nem most bukta el az összes pénzét.
- Nos, uraim, köszönöm a játékot - jegyezte meg a báró, magához húzva az összes ulront. - Pazar volt! Esetleg kockázni volna kedvük, vagy szeretnének még egy kört?
Az arcomon átszaladt a jól megszokott, szarkasztikus vigyorom. A legtöbben mondanom se kell, nem hajlottak a következő kör ígéretére.
- Attól tartok, én is kihagyom - húztam le az italom maradékát, viszont már a revansot forgattam a fejemben. Nem fogom szó nélkül hagyni, hogy egy ilyen mihaszna pénzeszsák megkopasszon.
- Viszont köszönöm a "pazar" játékot - biccentettem a többiek felé. - További szép estét az uraknak.
Azzal felálltam az asztaltól. Ekkortájt indult meg az apród is a pénzzel teli zsákkal felfelé, a szobák felé.
Abban a szárnyban, odafent összesen nyolc ajtó van. Négy jobbra, és négy balra. Tudom, hiszen magam is itt szálltam meg, és szeretek nyitott szemmel járni. Sose tudhatom, mikor lesz szükségem az apró morzsákra. Ha az apród balra fordul, a padlódeszka enyhén megreccsen. Ha jobbra, akkor a léptek zaja egyenletes marad.
A lehető legtermészetesebben kértem ki egy újabb italt, miközben fülemet hegyezve leültem az egyik, lépcsőhöz közeli asztalhoz.
És alig hallhatóan reccsent a parketta. Tehát a báró szobája balra lesz. Talán a legutolsó, az, amelyik enyhén meg van vetemedve. Igen, mintha az apródka a maga vékony karjával nehezen zárta volna be.
Megvártam, amíg lejön, immár üres kézzel, és visszatér az asztalhoz., valószínűleg a szoba kulcsával a zsebében. Lopjam meg? Talán csak meg kéne várni, amíg kimegy vizelni. Könnyű préda lenne. Viszont az túl feltűnő. Nem, ide más kell...
Ha minden igaz, annak a szobának az ablaka a hátsó udvarra nyílik.



Aiken Hackney and Aldrich Cornwell Kedvelték

Boszorkánymester vagyok
Arthus Nendrac

A sors vezeti azokat, akik követik, de magával hurcolja azt, aki ellenáll.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
357
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol, amerre a lába viszi
❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia); Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma - Page 4 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Jún. 30, 2021 12:00 am
A Ludwig Berkson játszma

The Nightingale •  Credit:
 
- Meglátjuk, tényleg szerencsét hoz-e - sandítottam a varkocsos férfira. - A versenykedvemet mindenesetre már fellobbantotta.
Talán mégis csak frusztrált lett a férfi, és a szerencsés első köre után elkezdett félni, hogy most nagyobb lesz a pofáraesés? Őszintén, nem tudom. Eddig nem fordítottam rá kellő figyelmet, így szinte lehetetlennek bizonyult bármit is leolvasnom az arcáról, ahogy kártyáiért nyúlt.
Bármik is voltak a tervei, vagy szándékai, az igazi nagy vad az asztal túloldalán ült, szemben velem. Ha volt is benne bármiféle frusztráció vagy zavarodottság, azt mostanra már teljesen elrejtette. Amint elkezdődött a következő kör, újra felvette rezzenéstelen, érzelemmentes arcát, és csak a játékra fókuszált.
- Emelek 200-al - tolta be a zsetonokat az asztal közepére, mikor rá került a sor.
Hát nem szállt el a magabiztossága. Hátradőltem a székemen, szórakozottan kortyolgatva a boromat. Semmi jelét nem adtam feszültségemnek, pedig, ha így folytatom, sokat bukhatok ezen az átkozott játékon. Nagyobb tét forog itt kockán, mint ami ott az asztalon hever. Mégis mi a fenére utalt Edellyn?
- Emelek - szóltam egy hirtelen ötlettől fogva, majd hozzáadtam még 50 ulront.
A mellettem ülő férfi tartotta a tétet, egy másik passzolt. Jött végül a varkocsos férfi. Miután ő is licitált, felfordítottuk a lapokat, kiterítettem az ász magas soromat.
Arcomon rejtetlen meglepettséggel néztem végig a játékosok kártyáin. Rég láttam ilyen szerencsétlen kört. Legalábbis számukra szerencsétlen volt, elvégre az én soromnál jobb lapjai senkinek nem voltak. Elégedetten húztam le a borom maradékát, majd félretoltam a poharamat.
- Nos, úgy látszik, mégiscsak bevált a szerencsecsók, nem igaz, Lord... - szólt a báró, megőrízve teljes higgadtságát, noha a nevemet nem jegyezte meg. Miért is tette volna?
- Bonfils - segítettem ki. - Jacques Bonfils.
Ha volt is bármiféle rejtett trükk a tarsolyában, úgy fest, jócskán elszámolta magát. Eddig két körből kettőt vesztett, ha akarna valamivel próbálkozni, ideje lenne elkezdenie. Ide vezet a túlzott magabiztosság...
Ahogy magam előtt rendezgettem a zsetonokat, kiszúrtam, ahogy Berkson ismét engem méreget. Eddig úgy tűnt, nem vesz számításba, most azonban felfigyelt rám. Talán az Edellynnel rendezett kis jelenetünk is közrejátszhatott benne.
Úgy döntöttem, felveszem a szemkontaktust, elvégre nincs miért félnem a férfitól. Épp most fosztottam meg egy hatalmas pénzösszegtől, talán jobb is, ha ezentúl nem vesz félvállról. Ezeknek a kékvérűeknek is meg kell tanulniuk, hogy nem körülöttük forog a világ.
Megengedtem magamnak egy hamiskás félmosolyt, miközben neki a szeme se rebbent. Ám a bal szemhéja alatt húzódó apró sebhelye mintha bevérzett volna. Talán észrevehette zavaromat, ugyanis elkapta a tekintetét, és belső zsebében rejlő kendőjéért nyúlt, azzal felitatva a vércseppeket, mielőtt az összepiszkolta volna elegáns felöltőjét.



Edellyn Arienthe and Svea Helmrid Kedvelték

Túlvilág lakója
Aiken Hackney

I'm just an honest pirate making his way in a dishonest world


❖ Történetem : ❖ Ulron :
920
❖ Tartózkodási hely :
Nulport, vagy amerre a szél visz
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma - Page 4 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Jún. 29, 2021 9:59 pm
A Ludwig Berksonjátszma

@Aiken Hackney & Arthus Nendrac



Ezúttal se akartam felnézni, ám van, hogy az élet nem kívánságműsor. A nő lágyan libbent oda az asztalhoz, és a pénzes zsákkal diskurált. Fél szememmel a lehető legudvariasabb módon mértem végig, ám fél szememet a paklimon, és az éppen kínálkozó lehetőségen tartottam. Úgy tetszett, a hölgyemény feltünése végett minden jelenlévő férfi esze fejéből a gatyájába vándorolt, tehát nem is lehetett volna jobb alkalom arra, hogy ismét rásegítsek a szerencsémre.  
Viszont amikor a fekete inges, aranygyűrűs tag is felállt, fél szemmel muszáj voltam hátrafordulni.
Az ő nője lenne? Hát hogy az égbe? Hogy borozgatnak, nézze már meg az ember... Egek, ezt nem hiszem el. Pont ezzel? Vicc? A kedves hölgynek igazán lehetne jobb ízlése. Ch...
Halvány fejcsóválás után beleittam a kupámba, és visszatértem a lapjaimhoz. Ha az égiek is velem vannak, akár meg is nyerhetem. Ismételten.
Miután gavallér barátunk önelégült fejjel visszaült közénk, folytatódhatott a játék.
- Most, hogy már megkaptad a szerencsehozó csókot az asszonykától - jegyeztem meg hamisan elmosolyodva, amit halvány röhögés jutalmazott az asztal körül.



Aiken Hackney and Svea Helmrid Kedvelték

Boszorkánymester vagyok
Arthus Nendrac

A sors vezeti azokat, akik követik, de magával hurcolja azt, aki ellenáll.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
357
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol, amerre a lába viszi
❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia); Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma - Page 4 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Jún. 29, 2021 9:25 pm
A Ludwig Berkson játszma

The Nightingale •  Credit:
 
- Ugyan, amekkora vagyona lehet egy hozzá hasonló uracskának, kötve hiszem, hogy fizetésképtelenné válna, még, ha el is veszítené a feltett összeget - vontam meg a vállam, belekortyolva a boromba. Egész finom volt, és hideg.
Nagyobb tét forog itt kockán, mint ami ott az asztalon hever. Ajjaj, Edellyn, már megint miféle játszmázás folyik itt a háttérben? Vajon a főnöke tud róla? Nulport híres Maszkos Lordjának a megbízásából van itt, vagy megint az ő tudta nélkül tevékenykedik? Hallottam ezt-azt Lucastól, hogy Edellyn nem avatja be mindenbe a feljebbvalóit, ám ennél többet nem tudtam kihúzni belőle. Így is dörmögött egy sort, hogy már ezzel is túl sokat mondott. Mindenesetre, hátha megint elszólja magát, ha mesélek majd neki a ma estéről.
Ahogy magamra hagyott, elégedett mosollyal az arcomon pillantottam utána, fenntartva a színjátékot. Fél szemmel láttam, hogy a játékasztalnál egyre morcosabbak Nagyon jó, talán kizökkenti őket a játékra való koncentrációból is. Ráérősen kortyoltam mégegyet a boromba, megvártam, míg Edellyn elhagyja a termet, addig le se vettem róla a szemem. Aztán megigazítottam a felöltőmet, és visszasétáltam az asztalhoz.
- Elnézésüket kérem a rövid szünetért, ha mindenki itt van, akár folytathatjuk is - foglaltam helyet, és a lehető legnagyobb természetességgel húztam fel az új lapjaimat, amiket időközben kiosztottak. Futva vetettem rájuk egy pillantást, majd lefordítva visszaraktam őket magam elé. Hmm, ez egy sor. Nem rossz, nem rossz.


Arthus Nendrac Kedvelte

Túlvilág lakója
Aiken Hackney

I'm just an honest pirate making his way in a dishonest world


❖ Történetem : ❖ Ulron :
920
❖ Tartózkodási hely :
Nulport, vagy amerre a szél visz
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma - Page 4 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Jún. 29, 2021 6:53 pm
A Ludwig Berkson játszma
Aki a meséket írja, irányítja a világot. Aki a meséket mondja, irányítja az embereket. Ha mindkettőt míveled, nincs, mi utadba állna.


Amikor kiadták az italt, körmeimmel halkan kocogtam a kupán. Drest nevének hallatán egy grimasz futott át az arcomon.
- Egyszer élném meg, hogy nem tartozol senkinek - mormogtam, majd belekortyoltam az italba.
Halkan sóhajtottam fel, és én is az asztalok felé fordítottam a fejem, és egy pillanatra a báró szemébe néztem. Ma még a csillagok állása is neki kedvez. Már ha a csillagok voltak egyáltalán... Nem érdekelt.
Az viszont annál inkább, hogy Aiken ismételten olyanba keveredett, amibe nem kellett volna. Ám akkor már igazán mindegy volt, magának kereste. És nem csak ő szeret játszani.
- Értékelném, ha nem tennéd fizetésképtelenné, értékes árukat vásárolt. Fontos dolgok zajlanak a háttérben, drágám - forgattam a kupát a kezembe.
Majd letéve a pultra a serleget, Aikenhez fordultam, és a szemébe néztem.
- Ne üsd olyanba az orrodat, amihez semmi közöd - búcsúzásképp az orcájához hajoltam, és a fülébe súgtam. - Nagyobb tét forog itt kockán, mint ami ott az asztalon hever.
Azzal elléptem tőle, és ugyanolyan kecsesen távoztam a fogadóból, mint ahogy betértem. Ugyanolyan némaság és méregető tekintetek közepette, viszont egy határozottan jó üzlettel a zsebemben. Ismertem már Aikent, túlságosan is jól.






Aldrich Cornwell and Svea Helmrid Kedvelték

Varázslónő vagyok
Edellyn Arienthe

A véres alkony tiszta hajnalt hoz


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1260
❖ Tartózkodási hely :
Nulport
❖ Szintem :
Haladó (Elementáris mágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma - Page 4 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Jún. 29, 2021 4:11 pm
A Ludwig Berkson játszma

The Nightingale •  Credit:
 
Edellyn pultnak vetett háttal megállt mellettem, diszkréten fenntartva az általam megkezdett színjátékot, de közben szemmel tartva az asztaltársaságot is.
- Inkább abból, amit még nem nyert el ő tőlem - mondtam halkan, miközben a pult túloldalán megjelent a kocsmáros.
- Mit adhatok?
- Ansgow-i fehérből kérnénk két pohárral. Félédeset. - adtam le a rendelést, bízva benne, hogy Edellyn ízlésének is megfelel.
- Máris hozom.
A pultos elsietett, én visszafordultam Lynhez. Noha kedvesen szólt, pontosan tudtam, mi jár a fejében. Csak remélni mertem, hogy nem buktat le azzal, hogy jelenetet rendez, vagy kioktat.
- Hogy mit keresek itt? - vontam fel a szemöldököm, eleresztve egy félmosolyt. - Hát játszom. Pénzt kell szereznem, hogy kifizessem Drestet, és a szerencsémet ismerve ez a leggyorsabb módja. Az első kör még nem jelent semmit, a végére megfogom a bárót - mondtam magabiztosan. - Remélem, nem rondítok bele valami komoly üzletedbe - vetettem egy futó pillantást a játékosasztal irányába, ahol Sir Ludwig szinte végig minket bámult. Helyes.


Ahronit and Svea Helmrid Kedvelték

Túlvilág lakója
Aiken Hackney

I'm just an honest pirate making his way in a dishonest world


❖ Történetem : ❖ Ulron :
920
❖ Tartózkodási hely :
Nulport, vagy amerre a szél visz
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma - Page 4 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Jún. 29, 2021 1:14 pm
A Ludwig Berkson játszma
Aki a meséket írja, irányítja a világot. Aki a meséket mondja, irányítja az embereket. Ha mindkettőt míveled, nincs, mi utadba állna.


Ahogy elhaladtam az asztalok előtt, lelasítottam. A férfiak pillantásai leperegtek rólam, már annyira megszoktam őket, hogy szinte észre se vettem. Mielőtt távoztam volna, a pulthoz léptem és megálltam Aiken mellett, hátamat nekitámasztva a fának. Nem fordultam teljesen felé, fél szememet a játékosokon tartottam.
- A bárótól elnyert pénzből, drága uram? - kérdeztem, lehalkítva a hangom, és csak kísérően bólintottam.
Természetesen higgadt maradtam, a világért se akartam jelenetet rendezni. Ám Aiken minden bizonnyal ismert annyira, hogy tudja, mikor lennék képes a tekintetemmel megruházni.
- Mégis mit keresel itt? - kérdeztem, ezúttal rápillantva a lehető "legkedvesebben"
Igazából költői kérdés volt, hiszen ismertem már annyira, hogy tudjam, nem a báró szívélyes társaságáért jött. Sokkal inkább az erszénye szívélyes társasága érdekelte.
Nem is Aiken lenne, ha nem keveredett volna zűrbe.




Ahronit, Aldrich Cornwell and Svea Helmrid Kedvelték

Varázslónő vagyok
Edellyn Arienthe

A véres alkony tiszta hajnalt hoz


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1260
❖ Tartózkodási hely :
Nulport
❖ Szintem :
Haladó (Elementáris mágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma - Page 4 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Jún. 28, 2021 10:10 pm
A Ludwig Berkson játszma

The Nightingale •  Credit:
 
A mellettem ülő férfi is tartotta, az őt követő kiszállt. Következett a varkocsos, szőrmeköpenyes alak. Emelt. Láttam, ahogy Berkson báró felvonta a szemöldökét. Nem tudom, ki lehetett ez a férfi, de ő sem tűnt idevalósinak. Bizonyára csak egy szerencsétlen bolond, aki elbízta magát az előző kör után. A bárót alábecsülni azonban nagy hiba volna. Kizártnak tartom, hogy ne kalkulálta volna bele az első kör elvesztését a tervébe.
Hallottam, ahogy kinyílik a fogadó ajtaja, azonban nem néztem oda. Csak a pénzre, a lapjaimra, és a játékosokra koncentráltam. Utóbbiak figyelmét viszont határozottan elvonta valami más. A hátam mögött léptek zaja ütötte meg a fülem, és jellegzetes, jázmin illatú parfüm illata csapta meg az orrom. Ezt az illatot száz közül is felismerném...
Edellyn kecses, magabiztos léptekkel kerülte meg az asztalt, és állt meg Ludwig báró oldalán. A férfi felállt és kezet csókolt neki, majd halkan szóba elegyedtek. Szavaikat nem tudtam kivenni, azonban Lyn egy lepecsételt levelet nyújtott át neki, amit a férfi rögtön el is rejtett felöltője alatt.
Mégis mi a fenét keres itt? Soha életében nem járt a Korall Vendégházban, miért most kell beállítania? Ez a báró valami üzleti partnere lenne, és épp tönkrevágom a kuncsaftját, ha elnyerem az összes pénzét? Nem érdekel...
Mintha elfelejtettem volna elrejteni meglepettségemet, úgy bámultam őket elmélkedésem közben. Bár nem hinném, hogy gyanúba keveredhetnék, a férfiakból általában ilyen hatást vált ki Edellyn jelenléte.
Ahogy végzett a báróval való diskurzussal, néhány lépésre eltávolodott az asztalunktól. Halványan elmosolyodtam, majd kihúztam magam, és hátratoltam a székem.
- Mielőtt folytatnánk, ha megbocsátanak, hozok magamnak egy italt.
- Miért nem kért az előbb, amikor itt volt a kocsmáros lány?
Meg sem hallottam a szavait, ráérősen sétáltam a söntés irányába. Ahogy elhaladtam Edellyn mellett, futólag rápillantottam, elkapva a tekintetét. Remélem, az asztalnál is látják ezt.
Féloldalasan álltam meg a pultnál, jobb karomat megtámasztva rajta. Ha Edellyn vette a jelemet és követett, hozzá fordultam.
- Meghívhatom egy italra?


Edellyn Arienthe Kedvelte

Túlvilág lakója
Aiken Hackney

I'm just an honest pirate making his way in a dishonest world


❖ Történetem : ❖ Ulron :
920
❖ Tartózkodási hely :
Nulport, vagy amerre a szél visz
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma - Page 4 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





A Ludwig Berkson játszma - Page 4 Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
4 / 5 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: Egyéb síkok :: Múlt :: Lezárt múlt-
Ugrás: