Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
A Ludwig Berkson játszma - Page 5 KaDiPE5
A Ludwig Berkson játszma - Page 5 KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Folrandír Ceilteach
61 Hozzászólások - 24%
Ezaras Azildor
37 Hozzászólások - 15%
Arnav
33 Hozzászólások - 13%
Krónikás
28 Hozzászólások - 11%
Aldrich Cornwell
20 Hozzászólások - 8%
Rhysand Earhgaze
20 Hozzászólások - 8%
Deedra Gindrian
19 Hozzászólások - 7%
Veleris
15 Hozzászólások - 6%
Reinaakviin
12 Hozzászólások - 5%
Calylenia
10 Hozzászólások - 4%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Gailoth havi Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális kétheti kihívás
Töltsd ki a karaktere(i)ddel a Tükröm, tükröm kérdéssort!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Yesterday at 6:36 pm
• Szólánc

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Nincs

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég :: 1 Bot

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
0
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
1
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
A Ludwig Berkson játszma

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5
Utolsó Poszt Hétf. Jún. 28, 2021 7:56 pm
A Ludwig Berkson játszma
Aki a meséket írja, irányítja a világot. Aki a meséket mondja, irányítja az embereket. Ha mindkettőt míveled, nincs, mi utadba állna.


Ludwig báró mindig is híres volt arról, hogy szeret élni. Úgymond szórakozni, és a köznép között mulatni az időt. Szeretett nagy hal lenni a kis tóban. Mondjuk, ki ne szeretett volna?
Mindenesetre látogatása éppen kapóra jött, habár úgy sejtettem, nem a délről érkező áruk voltak a fő indok, ami rávette, hogy egészen Nulportig utazzon. Addig a városig, ahol köztudottan nem látják szívesen.
Elfordítottam az arcom a hintó ablakán beszűrődő fénytől, és a közeledő fogadó épületét néztem.
Micsoda szerencsés véletlen, hogy az én kezem alatt futnak a délről bejövő áruk is. Micsoda szerencsés véletlen, hogy ráértem este. És micsoda szerencsétlen véletlen, hogy a bárónak éppen ebben a kocsmában támadt kedve szórakozni.
Kiszálltam a kocsiból, és megvártam, amíg kinyitják előttem az ajtót. A küszöb mögül dőlt ki a füst, bor és sör szagának szédítő egyvelege. Viszont néha be kell piszkolni a kezünket, hogy később tisztára moshassuk.
Mit meg nem teszek a hatalomért.
Halkan felsóhajtva léptem be, és úgy tetszett, mintha a hely egy pillanatra elnémult volna. Helyes.
Egyenes háttal lépdeltem végig az asztalok között, amíg el nem értem ahhoz, amelynél a báró ült. Illetve még valaki.
Aiken?
Nem adtam hangot a meglepettségemnek, viszont egy kellően jelnetőségteljes pillantást vetettem a férfira. Tudtam, hogy Drest legénysége nincs a tengeren, viszont az, hogy kedves barátom éppen a lehetséges kuncsaftommal kártyázik éppen, meglepő egybeesés volt. Ám még ez is hasznomra válhatott.
A báró, ahogy észrevett, egyből felállt, és kezet csókolt.
- Edellyn Arienthe kisasszony személyesen! Örvendek! Csak később terveztem meglátogatni.
- Részemről az öröm, Sir - mosolyogtam rá szívélyesen, és megigazítottam aranyos szegélyű ruhám fodrait. - Kérem. Mulasson csak nyugodtan, nem maradok sokáig. Pusztán egy levelet hoztam - emeltem fel a pecsétes, összehajtott papírt. - Másra nem bízhattam, ugyanis igen fontos kézirat, remélem megérti.
- Kisasszony, igazán nem kellett volna fáradnia...
- Kérem - tartottam a félmosolyom, miközben fél szememet végig jártattam az asztalon. Nem úgy nézett ki, mintha a báró állna nyerésre. A pénz nagy része egy szőrmeköpenyes alaknál volt, akit még ez idáig sose láttam a városban.
- Vigyázzon a varkocsos ujjaira. Sose lehet tudni hány lap lapul a szőrme alatt - suttogtam a báró fülébe, miközben átnyújtottam neki a papírt.
- További szép estét az uraknak - néztem körbe immár nyíltan az asztalon, majd ugyanolyan könnyeden léptem el onnan, ahogy megérkeztem.



Svea Helmrid Kedvelte

Varázslónő vagyok
Edellyn Arienthe

A véres alkony tiszta hajnalt hoz


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1259
❖ Tartózkodási hely :
Nulport
❖ Szintem :
Haladó (Elementáris mágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Jún. 28, 2021 7:28 pm
A Ludwig Berksonjátszma

@Aiken Hackney & Arthus Nendrac



Az felhúzott. Az lerakott kettőt, amaz pedig cserélt. Hány lap is akkor? Kettő, három... Ezekből egy a bárónál, a másik pedig annál a fekete inges, aranygyűrűs mitugrásznál az asztal túlvégén. A pakliban tehát maradt...
Némán ültem az asztalnál, és az arcom még akkor is rezzenéstelen maradt, amikor az egyik hölgyike kihozta a rendelt italom. Pedig nem volt rossz nő...
Viszont nem néztem utána. A lapjaimra, és arra a pénzzel töltött galambra összepontosítottam velem szemben.
Nem véletlenül jöttem ebbe a városba: nyerni akartam. És mindeközben gondolatban gondosan számoltam a lapokat. Ha már nem a saját paklimmal játszottam, a képességeimben továbbra is bízhattam. Illetve a szívélyes keverésben.
Amikor rám került a sor egy egyszerű mozdulattal újabb érméket toltam az asztal közepére.
- Emelek - mondtam kurtán, és vissza is helyezkedtem székembe, nem tévesztve szem elől játékostársaim mimikáit. Mintha a tőlem jobbra ülőnek megrezzent volna az arca.
Ám a báróé, az áldott Ludwig Berkson vagy az égiek tudja hogy hívják pojácáé mozdulatlan maradt, mint a frissen faragott sírkő. Jól játszott a kurafi, annyi szent. Viszont én se ma kezdtem a tehetős emberek törvényes megkopasztását.
Ugyan nem a saját paklimból kevertek: viszont egy pár ügyes mozdulattal olyan lapot rakhattam oda, amilyet csak akartam.
Így amikor felfordították a lapokat, és mi terítettünk, az első kör busás jutalma az én markomat ütötte.
- Köszönöm uraim - köszörültem meg a torkom, és megigazítottam a vállamon pihenő, prémes köpenyt.
Zseniális estének néztünk elébe.
- Emelek - toltam be ismételten több érmét, amikor rám került a sor. Ám még a kör felénél se jártunk, amikor a fogadó ajtaja ismételten kinyílt, és ezúttal nem a fogadós lány jött oda az asztalhoz a csípőjét ringatva, hanem olyasvalaki, aki egyáltalán nem illett a kocsma pipafüst és alkoholszagú légkörébe.



Ahronit, Aiken Hackney and Svea Helmrid Kedvelték

Boszorkánymester vagyok
Arthus Nendrac

A sors vezeti azokat, akik követik, de magával hurcolja azt, aki ellenáll.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
356
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol, amerre a lába viszi
❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia); Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Jún. 28, 2021 5:46 pm
A Ludwig Berkson játszma

The Nightingale •  Credit:
 
Az asztal túloldalán Sir Ludwig Berkson magabiztos pillantást vetett a kezében lévő kártyákra. Próbáltam leolvasni az arcáról bármiféle jelet, amivel elárulná magát, vonásai azonban meg se rezzentek. Lehetetlen volt kiszámítani a következő lépését.
Az előző kört valami varkocsos félnótás vitte, de nem tűnt úgy, hogy Sir Berkson játékos kedvét akár kicsit is lelombozta volna. Én sem tulajdonítottam jelentőséget annak a férfinak, ahogy a többi játékosnak sem. Berkson tette fel a legnagyobb összeget, csak ő számított. Eleget szerencsejátékoztam már eddigi életem során, hogy tudjam, van még valami trükk a tarsolyában.
Egyedül Berkson emelte a tétet a körben, mindenki más tartotta. 1225 ulron volt jelenleg az asztal közepén, és hatan maradtunk még játékban. Talán ostobaság volt, azonban aki megnyeri ezt a kört, gazdagon távozik. Vagy méggazdagabban. Elvégre ezek itt mindannyian pénzeszsák kékvérűek, rajtam kívül persze.
Hogy hogy keveredtem ide? Nagyon egyszerű, pénzre volt szükségem. Sok pénzre, de minél könnyebben, hisz még a következő kihajózás előtt ki kellene fizetnem a tartozásomat Drest kapitánynak. Sosem szerettem tartozni, ezért úgy alakult, itt kötöttem ki, a Korall vendégházban, hogy összehazárdírozzak magamnak némi extra pénzt. Azt azonban álmomban sem gondoltam volna,  hogy egy nemesi kártyapartyba botlok itt... Úgy éreztem, végre rám mosolyogtak az istenek. Szereztem hát némi elegáns ruhát, fekete inget és hozzá illő sötét felöltőt. Néhány díszes aranygyűrűt is az ujjaimra húztam. A hajamat kifésültem, beolajoztam, majd hátrakötöttem, így nem igazán lógtam már ki közülük. Többször eljátszottam már ezt a szerepet, most sem fog gondot okozni.
- Bonfils úr - zökkentett ki az osztó hangját.
Áh igen, biztosra mentem, és úgy döntöttem, álnevet használok.
- Tartom a tétet - mondtam, bedobva a már kiszámolt ulronokat az asztal közepére.
Az asztal sarkánál óvatosan a kártyáimra pillantottam. Megengedtem magamnak egy aprócska félmosolyt, nem voltam híve a fapofás játéknak. Úgyse tudják, mit olvassanak ki egy ilyesfajta rezdülésből. Jó lapok voltak, talán még nyerhetek is.
Ludwig Berkson egyenesen a szemembe nézett megmozdulásom után, leplezni se próbálta kíváncsiságát. Elvégre az asztaltársaság jelentős részéről tudták, ki ő és honnan érkezett, rólam azonban fogalmuk sem volt.
Sir Ludwig középkorú férfi volt, elegáns, fekete inget és felöltőt viselt, hozzá illő nyakbavalóval. Rövid haját oldalra fésülve hordta, arca frissen borotváltnak tűnt. Szigorú tekintetével úgy vizslatta az embereket, mintha csak a lelkük legmélyébe látna. Bal szeme alatt apró sebhely húzódott, fogalmam sincs mennyire lehetett friss, de olykor mintha bevérzett volna.


Ahronit, Svea Helmrid and Arthus Nendrac Kedvelték

Túlvilág lakója
Aiken Hackney

I'm just an honest pirate making his way in a dishonest world


❖ Történetem : ❖ Ulron :
919
❖ Tartózkodási hely :
Nulport, vagy amerre a szél visz
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Jún. 28, 2021 5:46 pm
* * *
Túlvilág lakója
Aiken Hackney

I'm just an honest pirate making his way in a dishonest world


❖ Történetem : ❖ Ulron :
919
❖ Tartózkodási hely :
Nulport, vagy amerre a szél visz
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Ludwig Berkson játszma - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





A Ludwig Berkson játszma - Page 5 Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
5 / 5 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: Egyéb síkok :: Múlt :: Lezárt múlt-
Ugrás: