Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
A Gindra folyó északi szakasza, 1021. Gailoth hava KaDiPE5
A Gindra folyó északi szakasza, 1021. Gailoth hava KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Folrandír Ceilteach
61 Hozzászólások - 24%
Ezaras Azildor
37 Hozzászólások - 14%
Arnav
33 Hozzászólások - 13%
Krónikás
28 Hozzászólások - 11%
Deedra Gindrian
22 Hozzászólások - 8%
Aldrich Cornwell
20 Hozzászólások - 8%
Rhysand Earhgaze
20 Hozzászólások - 8%
Veleris
15 Hozzászólások - 6%
Reinaakviin
13 Hozzászólások - 5%
Calylenia
10 Hozzászólások - 4%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Gailoth havi Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális kétheti kihívás
Töltsd ki a karaktere(i)ddel a Tükröm, tükröm kérdéssort!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Today at 12:49 pm
• Asszociáció

Yesterday at 12:52 pm
• Szólánc

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Arnav, Folrandír Ceilteach

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 2 Bots

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
0
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
1
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
A Gindra folyó északi szakasza, 1021. Gailoth hava

Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
Utolsó Poszt Vas. Jan. 23, 2022 2:40 pm

Lezárt játék

❖❖❖

Tulveron főkrónikása
Krónikás

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
2426
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Gindra folyó északi szakasza, 1021. Gailoth hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Jan. 19, 2022 5:05 pm
Egy új Remény
• Zene: LINK • SZÓSZÁM: IDE
Még mindig értetlenkedve pillantok rá. Próbálom megérteni szavait. Ork vér, benne? Végig mérem őt, ahogy kezdem megérteni mit is akar nekem mondani. Meglepetten pislogok rá. Valóban nem gondoltam volna, hogy egyik része azoktól származik. Ő nem olyan ocsmány és sokkal kedvesebb, mint akikkel eddig találkoztam.
-Nagyon meglepni engem. Nem mondani meg rólad te lenni tőlük is. Te kedves, ők bántani engem.-Talán van közöttük is kedvesebb, ahogyan najádoknál is, de eddig még olyannal nem találkoztam.
Óvatosan harapok bele a gyümölcsbe, majd ízlelgetés után egy mosoly kúszik az arcomra. Sokat tanulhattam tőle, hálás vagyok neki és az életnek, hogy keretesztezték útjainkat.
Az útbaigazítást elfogadom tőle, de mielőtt tovább állnék megköszönöm neki a sok segítséget, amit adott nekem. Remélem egyszer lesz még lehetőségem találkozni vele. Úgy hiszem még sok mindent tudna nekem mutatni erről a világról.


//Köszönöm szépen A Gindra folyó északi szakasza, 1021. Gailoth hava 1655882444 Remek kis játék volt! //
Vándor vagyok
Calypso

Great stories happen to those who can tell them


❖ Történetem : ❖ Ulron :
965
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Gindra folyó északi szakasza, 1021. Gailoth hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Jan. 12, 2022 1:00 am
- Ha olyan bűnöd lenne, azt tudnád. - bíztató mosolyt küldök Cate felé, aztán bevetjük magunkat a fák közé és  gyűjtögetünk. Azt hiszem, tényleg elég sok hasznos dolgot mutatok neki,  mivel a mocsár élővilága igencsak gazdag. Azt hiszem, hogy jól el fog boldogulni még akkor is, ha csak egy kis részét -mondjuk az ehetetlen növényeket- megtanulja felismerni. De látom, hogy figyel minden szavamra, és biztos vagyok benne, hogy sokkal többet megtanul ennél. Örülök, hogy legalább részben viszonozhatom, hogy megmentette az életemet.

Amikor magamról mesélek néhány dolgot, látom, hogy a finom utalásom nyelvi nehézségekbe ütközik, és Cate értetlenül áll a vallomásom előtt. Veszek egy nagy levegőt és elmosolyodom. - De, elég rondák. És könnyű megkülönböztetni őket az embertől. De a félorkokat... - itt megállok, átnyújtom neki az édes sedendumot, amit a kezemben tartottam eddig, és rámosolygok. - Nos, gondolom, rólam nem mondanád meg, hogy orkvér csörgedez az ereimben. - vonom meg a vállamat, miközben egy újabb gyümölcsért nyúlok, ami egy közeli ágról lóg le. Hagyom egy-két pillanatig, hogy megrágja az információt, aztán újra megszólalok. - Azt hiszem, sikerült mindenből szerezni, amiért ide jöttem. Ha gondolod, megmutatom, merre a legegyszerűbb kijutnod a mocsárból. -
Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
477
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Gindra folyó északi szakasza, 1021. Gailoth hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Jan. 04, 2022 9:06 pm
Egy új Remény
• Zene: LINK • SZÓSZÁM: IDE
-Nem tudni. Talán.-Nem jut semmi olyan az eszembe, amiért a büntetésüket érdemelném meg, de mind ez nem jelent semmit. Lehet egyszerűen a naivságom, ostobaságom miatt bűntetem. Amivel nem is lenne baj, mindaddig, míg nem a húgomról van szó.
Figyelem őt, iszom a szavait, tanulok tőle. Próbálok mindent memorizálni. Tanít engem, pedig nem kellene megtennie. De ő is segít nekem. Eddig ez a szárazföld nem is tűnik nekem olyan borzalmasnak, mint ahogy azt nekünk mesélték. Igen vannak gonoszak, ahogyan a vízben is van mitől tartanunk. Örülök, hogy a sors összehozott minket. Nem csak ő, de én is szerencsés vagyok ebben, hisz most sok új és nagyon fontos dolgot tanulhatok meg tőle.
Összeráncolom a homlokom a szavain. Próbálom összerakni annak jelentését. Ork, aki úgy néz ki mint ők?...
-Hogy? De ork nem lenni csak csúnya? Ork tud lenni ember is?-Nézek rá meglepetten. Orkokkal találkoztam már, de cseppet sem hasonlítottak Ő rá. Teljesen úgy néz ki, mint egy sima ember. Vagy valamit nagyon félre értettem és nem is magára gondolt? Talán azt hiszi én vagyok az?
Vándor vagyok
Calypso

Great stories happen to those who can tell them


❖ Történetem : ❖ Ulron :
965
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Gindra folyó északi szakasza, 1021. Gailoth hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Dec. 27, 2021 3:33 pm
- Úgy érzed, volna rá okuk? - kérdezek vissza elgondolkodva, együttérző tekintetemet az arcán nyugtatva. Valahol örülök neki, hogy társaságomban marad még egy ideig ez a nő. Van benne valami érdekes, ami nem hagyja nyugodni a kíváncsi fantáziámat, és mindenféle elméleteket állítok magamban, amik az idő haladtával, ahogy egyre többet tudok meg tőle, mind sorra megdőlnek.
- Menjünk akkor gyűjtögetni! -
A mocsár felé haladva sokféle novényt látunk. Magamhoz képest rettenetesen sokat beszélek, hiszen próbálom megmutogatni neki, mi az, amihez semmiképp se nyúljon, és mi az, amit én is keresek, hiszen felhasználható gyógyításra, vagy épp csak ehető és finom az íze. Találunk végül sedendumot is, igaz, ehhez egészen a mocsár mélyére kell hatolnunk, ami nem egészen veszélytelen. De már ismerem ezt a lápvidéket annyira, hogy tudjam, hogyan kell itt közlekedni. Catenek is egyre csak magyarázom, mit miért teszünk úgy, ahogy, remélve, hogy ezzel is segítek neki. Ki tudja, merre sodorják majd a szellemek, miközben a húgát keresi.
- Igen. A város zajos és büdös, az emberek pedig nem kedvelik az orkokat. Még akkor sem... vagy főleg akkor? -itt kicsit szünetet tartok - ha úgy néz ki mint ők. - vállat vonok, és most nem nézek rá, csak a szemem sarkából pillantok felé. Majdnem biztos vagyok benne, hogy Cate sem egyszerű ember. Talán ha látja, hogy én bízom benne, könnyebben nyit majd felém.
Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
477
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Gindra folyó északi szakasza, 1021. Gailoth hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Dec. 02, 2021 8:50 pm
Egy új Remény
• Zene: LINK • SZÓSZÁM: IDE
-Nem sajnál. Nem te hiba. Szellemek kicsit talán büntetni engem valamiért.-Nem sokat árultak el neki, de igaz a semminél ez is sokkal több. Legalább most már nem vakon tapogatózom. Tudom merre induljak, hol lehet nagyobb esélyem megtalálni őt. Viszont még nem hagyom magára őt. Egyelőre úgy is egy irányba kellene haladnunk és talán jobb is, ha nem marad egyedül. Tegnap is majdnem az életét vesztette egy ostoba gondolat miatt.
-Köszönöm.-Mosolyodom el felé, majd körbe nézek. Nem tudom merre is kéne tovább indulnunk, így megvárom, hogy ő mutassa az irányt. Az ártatlan nyulat viszont nem hagyjuk veszni. A táskámra erősítem élettelen kicsi testét. Később jól fog jönni ez a kevéske hús is.
-Most menni növényt gyűjteni.-Ezzel jelzem neki, hogy nem tervezem még őt egyedül hagyni. Szívesen segítek neki gyűjtögetni, így legalább én is tanulhatok valami újat erről a világról, ami a későbbiekben biztosan a hasznomra lesz majd.
-Te szeretni itt élni erdőben? Város lenni túl zajos?-Még egy városba se jutottam még el, tartok is tőle kicsit. Ariadné elmondásai szerint tele vannak emberekkel, akik
Vándor vagyok
Calypso

Great stories happen to those who can tell them


❖ Történetem : ❖ Ulron :
965
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Gindra folyó északi szakasza, 1021. Gailoth hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Nov. 22, 2021 12:11 am
Cate egy pillanatig sem nyafog, nem is habozik, s meg sem rezzen, ahogy elveszem a kis állatka életét. Nagyon akarja azt a jóslatot, én pedig tökéletesen meg is értem, miért. A testvérét keresi, hát nyilván nem egy nyúl fogja megállítani ebben.
Őszintén örömömre szolgál, hogy a szellemek nem fukarkodtak, még ha csak egy nyúllal is tudtunk áldozni nekik, s mutattak néhány olyan dolgot, amiből ki lehet indulni. - És arany. De többet nem igazán tudok én sem. - felelem elsőre kissé elhamarkodottan Catenek. - Nem tudom, Cate. Csak a szüntelen rosszakaratot éreztem. Sajnálom. - Őszinte együttérzéssel pillantok rá, ahogy felállok, és elteszem a késem.

Bár én magam vajmi keveset tudok a távoli földek országairól és még kevesebbet a lobogóiról, azért azt tudom, hogy afféle kővárak, és kövezett utak nem Eviranban, és a tájról itélve, valószínűleg nem is Yloreban vannak. - Semmi mást nem mutattak. De talán Nulportban, a világot látott emberek között találsz valakit, aki segít a lobogókkal. Én csak annyit mondhatok, Nem evirani. Azt hiszem, Caldenia felé indulnék, de az a vidék ismeretlen számomra. - Tényleg sajnálom, hogy nem tudok többet segíteni a nőnek, de az is lehet, hogy már ezzel is csak összezavartam.
Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
477
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Gindra folyó északi szakasza, 1021. Gailoth hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Nov. 06, 2021 7:25 pm
Egy új Remény
• Zene: LINK • SZÓSZÁM: IDE
A nyúlnak ma nincs szerencsés napja. Nem érzek iránta bánatot, sajnálatot. Ő is egy alsóbb rendű faj, ahogyan otthon a halak, amiket elfogyasztunk. Szükségünk van rájuk, hogy életben maradjunk. És ez nem jelenti azt, hogy ne tisztelném őket. Örömömet nem lelem a meggyilkolásukban, de hálás vagyok nekik azért, amiért húsuk táplál minket. Igaz most első sorban nem ezért esett a csapdánkba ez a szerencsétlen. Most annál sokkal fontosabb feladata lesz neki.
Érdeklődve figyelem Wynva mozdulatait. Látszik rajta, hogy nem először csinálja ezt. Az ő arcára sem ül ki a bűntudat, amiért most meg kell őlni a hosszú fülűt. Egy gyors mozdulattal vágja el a torkát, aminek köszönhetően nem sokáig szenved az állat. Így tisztességes. Míg várok csendben figyelem. Nem mozdulok meg, csak az arcát kémlelem. A szívem bár hevesen kalapál odabent mégis türelmesen várom, hogy végre megszólaljon és elmondja mit mondtak neki a szellemek, vagy mit engedtek meg látni.
-Kék és bordó?-Nem ismerem az itteniek zászlaját. Fogalmam sincs, hogy mégis melyik város lehet az, de talán ő ebben tud nekem segíteni.
-Te tudni melyik lehet az? És milyen gonosz? El akarni őt kapni?-Abban reménykedtem, hogy a szellemek olyan információt adnak majd át neki, amik megnyugtatnak engem abban, hogy jól van . Tény azt most megtudtam, hogy még él, de veszélyben van, vagy lehet, ha nem érek oda időben. Ez viszont felidegesít. Még mindig nem tudom, hogy mégis merre kéne indulnom.
-Többet nem mutatni?-Veszem át a nyulat miközben továbbra is csak őt figyelem.
Vándor vagyok
Calypso

Great stories happen to those who can tell them


❖ Történetem : ❖ Ulron :
965
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Gindra folyó északi szakasza, 1021. Gailoth hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Okt. 25, 2021 8:00 pm
Szinte semmi holmim nincs,így aztán nekem még annyi időbe sem telik összekapni magam, mint Catenek. A reggeli, hűs, tavaszi szél igencsak fázóssá tesz, de nem zavartatom magam különösebben. Az erdőben kevésbé fogom érezni, úgyhogy addig már csak kibírom szó nélkül. Mint ahogy mindig is. A csapdaállítás szerencsés volt. Henceghetnék is vele, hogy mennyire jól ismerem már minen csínját-bínját ennek a mesterségnek, és úgy egyáltalán az erdőt, és vadjait is, de nem érzem semmi szükségét ennek. Óvatosan kiszabadítom inkább a nyuszit, és a tarkóján lévő bőrt összefogva magam elé tartom. - Megteszi... de ha kicsit később jövünk, megfojtotta volna magát. -
Cate kérdésére megrázom a fejem, aztán szétnézek, egy nagyobb követ keresve. Mikor megtalálom az ideálisnak tűnőt, ráfektetem a tenyerem, és egy percig csak némán állok, mozdulatlanul, mintha észre sem venném, hogy a nyúl még mindig ott ficánkol a kezeim között. A szellemek ugyanúgy itt vannak körülöttünk, ahogy otthon az oltárnál is érezhetem őket. Átveszem a bal kezembe a nyulat, s most a füleinél fogom. Előhúzom a késem a kis zsákomból, és a hüvelykujjammal letolom a pengéről az ezeréves fatokot. - Értettem. - felelem Catenek komoly arccal, aztán mindenféle figyelmeztetés nélkül egy határozott, durva mozdulattal elmetszem a nyúl nyakát. Csak néhány pillanatig ficánkol, miközben a késem lehajítva a másik kezembe fogom a szerencsétlenül járt állatot. A vére végigcsorog a kezemen, le a kőre, és ott érdekes mintákat rajzol ki. De én nem ezzel törődöm. - Ariadné életben van. A várost nem ismerem. Kék és bordó lobogók arannyal futtatva. Gonosz indulatok és ártó szándékok követik, bármerre megy. - mondom neki jó tíztucatnyi szívdobbanás csendesség után. - Azt hiszem, sietned kell, Cate. - Felé nyújtom a kivéreztetett nyulat, aztán az avarban próbálom letörölgetni kezeimről, meg a késemről a vért.
Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
477
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Gindra folyó északi szakasza, 1021. Gailoth hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Szept. 26, 2021 12:41 pm
Egy új Remény
• Zene: LINK • SZÓSZÁM: IDE
Az ételt efogadja, de nem eszik belőle sokat. Nem erőltetem rá a dolgot. Engem nem zavar, ha még esetleg enne belőle. Igaz nekem sincs már sok, de maximum vadászunk egyet. Nemtartok attól, hogy az éhezéstől hagynám itt ezt a világot. Szinte ez volt az első dolog, amit megtanultam a szárazföldön, hogy hogyan jussak élelemhez. A kis megmaradt parázsra még rá szórók egy kis földet, majd összekapom a cuccaimat.
-Nézzük.-Bólintok egyet, majd további várakozás nélkül el is indulok az egyik irányba, ahol magára hagytuk az egyik csapdánkat. Bár még nem látom azt, de hallom a vergődést, így egy mosoly kúszik az arcomra.
Egy nyúlnak sikerült élve elkapnunk. Igazán aranyos jószág, de most nem járt túl nagy szerencsével. Viszont lehet, hogy nagy segítségünkre lesz az élete. Reményeim szerint a szellemek tényleg válaszokat adnak, így halála nem lesz hiába való. No és a húsa is igen ízletes.
-Ezen kívül semmi nem kelleni?-Kérdezem a jósnőtől. Nem veszem ki a csapdából, inkább csak figyelek és tanulok, hogy egyszer majd én is kipróbálhassam ezt, ha a vadászat nem jön össze.
-Legfontosabb tudni szeretni él e húgom. Utána merre keresni őt.-Ha már az első kérdésre megkapom a választ nagyon boldog lennék és megnyugodnék, hogy jól van, csak nem akart haza jönni.

Vándor vagyok
Calypso

Great stories happen to those who can tell them


❖ Történetem : ❖ Ulron :
965
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Gindra folyó északi szakasza, 1021. Gailoth hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 20, 2021 6:09 pm
Nem mondta. Hát persze, hogy nem. Én is épp olyan jól emlékszem rá, mint ő. De nem baj. Ráhagyom. A bizalom nekem sem az erősségem. Bár hajlamos vagyok kicsit többet adni belőle, ha valaki csak úgy megmenti az életemet. Ha ő nem mesél, hát akkor majd én. Na nem is annyira magamról, inkább arról, amihez értek. Jövendőmondás, növények, ilyesmi. Úgy tűnik, érdekli a dolog, és valamiért az az érzésem, hogy nagyon sok újat mondok neki. Talán túl sokat is. Nem tudom, honnan jött, de biztos, hogy nem a környékről. Nem is a szomszédos birodalmakból. Nem mondom, hogy nem furdalja az oldalam a kíváncsiság, de nem is akarom mindenáron kihúzni belőle. Ha titkolózni akar, minden joga megvan hozzá. Nekem az is elég, amit kaptam tőle. Az életemet, ételt, baráti viselkedést. Ez már olyasmi, amivel bárki beérheti. - Nem itt, hanem egy hatalmas erdőben élek a hegyek lábánál. De igen. Semmi pénzért sem mennék máshová. - Nem kérdezek vissza, mert korábban már nyilvánvalóvá tette Cate, hogy nem óhajt a származásáról, otthonáról beszélni. Én akkor nem is feszegetem a dolgot.

A mondókám hallatán vágott értetlenkedő arcán, és a levont  tanulságon elnevetem magam. - Azt hiszem, hogy ez a legjobb döntés, amit hozhatsz. - ezt komolyan is gondolom. Itt a mocsarat övező erdőkben, de máshol is bőven találni olyan növényeket, amikkel jobb nem próbálkozni.
A rögtönzött vacsoránkat mindketten elégedetten fogyasztjuk, és ez nekem is jobb így, hogy adhattam valamit az étkezéshez.

Reggel, mikor másodjára ébredek, már sokkal jobb az idő, és a lábaim sem fáznak annyira. Ismét elfogadom Cate felajánlását, de tényleg csak néhány falatot eszem. Megköszönöm illendően, aztán az erdő felé mutatok. - Nézzük meg, hogy sikerült-e fogni valamit! - Bejárjuk a tegnapi útvonalunkat, és szerencsére az egyik csapdában egy szerencsétlen kis nyulacska vergődik. Ez több szempontból is remek hír. Cate megkaphatja a jóslatát, aztán talán még ehetünk is egy jót, mielőtt elválnak az útjaink.
Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
477
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Gindra folyó északi szakasza, 1021. Gailoth hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Szept. 18, 2021 3:01 pm
Egy új Remény
• Zene: LINK • SZÓSZÁM: IDE
-Nem mondtam.-Erre a kérdésre még nem találtam ki jó választ, így nem is adom meg azt neki. Talán a hangomból érezheti, hogy nem is akarok erre válaszolni. Talán megmentettem az életét és egy ideig vele tartok, de ettől függetlenül a bizalmamat még nem nyerte el teljesen. Egyszer szerencsém volt. Ki tudja, hogy most is az lenne e. Bár a jelek szerint nincs fegyvere, de ismeri a növényeket. Könnyebb megölni így valakit.
-Ez érdekesen hangzik.-Szóval vérre van szükségük, hogy információt adhassanak nekünk. Sose mélyültem bele ebbe a világba. A harchoz jobban értek. Ha meg kell védeni valakit rám számíthatnak… Bár jelenleg a húgomat sem tudom megvédeni…
Érdeklődve hallgatom a kis történetét. Én a tengert ismerem így. A növényeket, az állatvilágát. Tudom melyik a veszélyes, melyiktől kell óvakodnunk és ezt a tudást adjuk tovább a fiataloknak is. Az egész népünk vigyáz egymásra amióta egyesültünk. Nincsenek közöttünk harcok… Maximum talán kis családi ellentétek.
-Szeret itt élni?-Én nem választanék más otthont magamnak. Amint megvan Ariadné haza akarok térni. Már most is legszívesebben visszamennék a sajátjaimhoz. De nem tudnék nyugton maradni, míg meg nem tudom, hogy Ő jól van.
Összeráncolódik a homlokom a kis mondóka hallatán. Hasonlóak nekünk is vannak otthon, amivel a fiatalok fejébe verjük a fontos dolgokat. De ebből sokat nem értek meg.
-Azt hiszem inkább nem enni sose egyedül erdei bogyókat.-Mosolyodom el én is. Ha megmutat egy növényt megjegyzem, bár a vízben is vannak olyanok, mik nagyban hasonlítanak egymásra, de nem mindegyik ehető. Így aki tudatlan könnyen összetéveszti őket.
Ahogy azt tanácsolja elveszek megint egy kisebb adag bogyót és a hússal együtt eszem meg azokat. Valóban finom a kettő együtt.
-Jó íz.-Bár nem lakom jól ezzel a mennyiséggel, de arra pont elegendő volt, hogy csillapítsa éhségemet. Én nem alszom el olyan hamar, mint ő. Az erdőhangjait fülelem még egy ideig, de végül a fáradtság győz.
Reggel a Nap eslő sugaraival ébredem. Ő még alszik, így halkan tápászkodom fel a földről. A kulacsomat kezembe véve elindulok a patakhoz, hogy megmossam az arcom és friss vizet hozzak magunknak. Amint visszatérek a nő felé nyújtom a kulacsom.
-Ugyanaz ennivaló, mint este.-Ha kér belőle adok neki. Én is eszem pár falatot, de inkább az indulást sürgetem, még ha nem is mondom ki hangosan.

Wynva Kedvelte

Vándor vagyok
Calypso

Great stories happen to those who can tell them


❖ Történetem : ❖ Ulron :
965
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

A Gindra folyó északi szakasza, 1021. Gailoth hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





A Gindra folyó északi szakasza, 1021. Gailoth hava Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
1 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
 Similar topics
-
» Gindra folyó és környéke - 1021 Télközép hava - Aldrich & Calypso
» Gindra folyó és környéke
» Ylore; 1021, Árë hava
» 1021 Újrakezdés hava
» 1021. Újrakezdés hava

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: Egyéb síkok :: Múlt :: Lezárt múlt-
Ugrás: