Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Gindra folyó és környéke - 1021 Télközép hava - Aldrich  & Calypso - Page 4 KaDiPE5
Gindra folyó és környéke - 1021 Télközép hava - Aldrich  & Calypso - Page 4 KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Folrandír Ceilteach
61 Hozzászólások - 24%
Ezaras Azildor
37 Hozzászólások - 14%
Arnav
33 Hozzászólások - 13%
Krónikás
28 Hozzászólások - 11%
Deedra Gindrian
22 Hozzászólások - 8%
Aldrich Cornwell
20 Hozzászólások - 8%
Rhysand Earhgaze
20 Hozzászólások - 8%
Veleris
15 Hozzászólások - 6%
Reinaakviin
13 Hozzászólások - 5%
Calylenia
10 Hozzászólások - 4%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Gailoth havi Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális kétheti kihívás
Töltsd ki a karaktere(i)ddel a Tükröm, tükröm kérdéssort!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Today at 12:49 pm
• Asszociáció

Yesterday at 12:52 pm
• Szólánc

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Arnav, Folrandír Ceilteach

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 2 Bots

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
0
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
1
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Gindra folyó és környéke - 1021 Télközép hava - Aldrich & Calypso

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4
Utolsó Poszt Szer. Júl. 28, 2021 8:25 pm
Daughter of the Sea

@Calypso & Aldrich  


Épp, hogy a holmijához nyúltam, erőtlenül, de annál határozottabban szólalt fel. Eltartottam magamtól a táskát, igyekezve bizonyítani, hogy nem elvenni akarom.
- Csssh - próbáltam nyugtatni. - Csak segítek összeszedni, amit az orkok szétszórtak. Nem veszek el semmit, ígérem!
Ahogy mondandómra reagált, aztán visszakérdezett, kissé összezavarodtam. Nem tudtam eldönteni, hogy a támadás okozta traumától ilyen bizonytalan, vagy tényleg nem érti, amit mondok. Bizonyára tényleg nem idevalósi.
Még egyszer bizalmatlanul visszakérdezett, ám rövid hallgatás után beleegyezett, hogy velünk tart. Már-már megkönnyebbülve sóhajtottam volna fel, azonban ahogy elengedte a fát, és megindult felém, néhány tétova lépés után elgyengülten esett össze.
Villámgyorsan mozdultam, a táskát a földre ejtettem, közben a lány felé léptem. Sikerült elkapnom, mielőtt megint a földön végezte volna.
- Minden rendben - mondtam neki halkan, noha nem voltam teljesen biztos benne, hogy ha egyáltalán eszméleténél van, ért, amit mondok. Ám tudom, hogy sokszor már csak maga a hangunk is segíteni tud, bizalmat ébreszthet. Ezért beszélünk a lovunkhoz is. - Segítünk, elviszünk a táborba.
Éreztem, hogy rettenetesen legyengült. Így közelebbről már felismertem a nyílvessző ütötte sebeket a testén. Ó, az istenekre, a legaljasabb sérülés... Csoda, hogy eddig nem vérzett el, ezzel mielőbb kezdenünk kell valamit!
- Hozzátok a táskáját! - pillantottam a bajtársaimra, akik továbbra is csak értetlenül álltak az események fölött. Talán csak a parancsomat várták. - És szedjétek össze az orkok fegyvereit, azoknak még hasznát vehetjük.
Majd visszaindultunk a táborhely felé. Nem akartam tovább késlekedni, talán így is túl sok időt vesztegettünk itt. Már csak az a kérdés, mégis ki fogja ellátni... Mióta Gormot és Helgát is elvesztettük, nem volt szakavatott felcserünk. Én magam konyítok valamelyest a sebgyógyításhoz, amennyire az általános harctéri ismeretek megkövetelték, némi segítséggel talán tudok kezdeni vele valamit. Akárhogy is, sietnünk kell.


Mylla Eroltsdottir Kedvelte

Lovag vagyok
Aldrich Cornwell

Hol háború kezdődik, varjak dalolnak és farkasok üvöltenek


❖ Történetem : ❖ Ulron :
893
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Gindra folyó és környéke - 1021 Télközép hava - Aldrich  & Calypso - Page 4 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Júl. 28, 2021 6:57 pm
Lucky meeting ??
@Aldrich Cornwell && Calypso
• Zene: LINK • SZÓSZÁM: IDE
Nehezemre esik állni. A lábaim elgyengültek, már nem tudom magam sokéig tartani. A testem pihenni akar, de az agyam nem hagyja. Itt vannak ezek az idegen fickók, bár most úgy tűnik, hogy tényleg segíteni akarnak mégsem tudok teljes mértékben megnyugodni és megbízni bennük. Mozdulnék, mikor a táskámért nyúl, de egy halk szisszenéssel dőlök vissza a fának.
-Enyém-Sziszegem kicsit sem barátságosan, mikor elkezdi összeszedni a szanaszét dobált tárgyaimat, majd mondani kezd nekem valami. Próbálom megérteni a jelentését, bár nem minden szót ismerek. Sebek, tenger…
-Tábor?-Kérdezem értetlenkedve, majd rájövök ezzel csak lebuktatom magam. De azt is be kell vallanom magamnak, hogy tényleg kell a segítség. Moyra már messze van innen. Ki tudja hogyan jutnék el hozzá.
-Rendben. Megyek veletek.-Mondom ezt úgy mintha nekik kéne hálásnak lenniük, pedig én szorulok segítségre. Óvatosan engedem el a fát és indulok meg felé, de a lépteim bizonytalanok. Nem is tudok messzire jutni, így ha nem kap el időben megint a földön kötök ki. A vesszőt azok a ronda lények már kivették a vállamból, így az már nem okoz gondot, de ettől függetlenül a sebek fájnak, de hangot már nem adok neki. Már így is túl sebezhetőnek mutattam magam. Harcos vagyok, aki küzd a népéért a végsőkig. De itt a szárazföldön csak egy tudatlan, ügyetlen nő vagyok, aki csak egy aprócska tőrrel tud harcolni.

Aldrich Cornwell and Mylla Eroltsdottir Kedvelték

Vándor vagyok
Calypso

Great stories happen to those who can tell them


❖ Történetem : ❖ Ulron :
965
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Gindra folyó és környéke - 1021 Télközép hava - Aldrich  & Calypso - Page 4 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Júl. 28, 2021 3:26 pm
Daughter of the Sea

@Calypso & Aldrich  


Ahogy felém nyújtotta a kezét, fájdalmasan ordított fel a hirtelen mozdulattól. Sikolya hallatán összerezzentem, és bármennyire is segíteni szerettem volna, nem kaptam utána. Pár pillanat múlva óvatosan mozdult újra, sikerült egyedül fölállnia, majd hátát kimerülten egy fa törzsének vetette.
Miközben lassan közelítettem felé, lábammal belerúgtam valamibe. Egy táska. Ahogy körbenéztem a földön, mindenféle holmi hevert körülöttem szanaszét. Bizonyára az övé lehet. Lehajoltam, elkezdtem összeszedni őket, és visszapakolni a hátizsákba.
- Mielőbb el kell látnunk a sebeidet - mondtam, miközben visszacsatoltam a táska szíját. - A táborunk itt van a közelben, nem messze a tengerparttól.
Megálltam tőle pár lépésre, készen arra az esetre, ha segítségre szorulna. Előző megmozdulásai alapján kétlem, hogy egyedül képes lenne eljönni velünk a táborig.
Fogalmam sincs, ki lehet a lány, és honnan jött, de van benne valami különleges. Biztosan nem idevalósi. Talán ezért a bizalmatlanság, amit persze nem csodálok, egy orktámadás után az ember sokkos állapotba kerül. De mégis mit keresett idekint egyedül az éjjel?


Mylla Eroltsdottir and Calypso Kedvelték

Lovag vagyok
Aldrich Cornwell

Hol háború kezdődik, varjak dalolnak és farkasok üvöltenek


❖ Történetem : ❖ Ulron :
893
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Gindra folyó és környéke - 1021 Télközép hava - Aldrich  & Calypso - Page 4 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Júl. 26, 2021 10:48 pm
Lucky meeting ??
@Aldrich Cornwell && Calypso
• Zene: LINK • SZÓSZÁM: IDE
Eddig még csak az idős hölggyel, Moyrával találkoztam, akivel az elején szintén bizonytalan voltam, de végül megbizonyosodtam róla, hogy ő tényleg csak jót akar nekem. Viszont mesélt olyan alakokról, akik rosszat akarnak másnak és óvatosnak kell lennem az idegenekkel. Így hát még fogalmam sincs, hogy kiben lehet megbízni és kiben nem. De úgy hiszem elsőre ezt senki sem tudja megállapítani, főleg ha az illető nagyon jó színész.
Rémülten pillantok az idegenre. Ilyen félelmet is rég éreztem már. Otthon kiismertem magam. Tudtam, hogy mire számíthatok, kik lehetnek az ellenségeim. Itt viszont… Minden idegen.
Homlokom összeráncolóik, úgy figyelem őt. Csak egy kicsit jön közelebb hozzám, így nem hátrálok tovább. A tekintetem végül a társaira siklik. Megölték őket? Keresni kezdem a tetemeket és az egyik nincs is olyan messze tőlem. Egy ideig még azt nézem, majd ismét az előttem állóra téved a tekintetem. Hezitálok egy kicsit, majd végül úgy döntök elfogadom a segítségét, vagy legalább is szeretném. Felé nyújtom a karom, de felordítok a fájdalomtól. Másik kezemmel az oldalamhoz kapok, de a vállam sem néz ki sokkal jobban.
Óvatosabban kell mozognom, egy mély levegőt veszek, majd újra megpróbálkozom a felállással, de most már egyedül. Amint ez sikerül ismét feléjük nézek miközben egy fának döntöm a hátam. Félek ha nem lenne támaszom ismét a földön kötnék ki.
-Köszönöm.-Egyelőre ennyit mondok nekik. A holmijaim szanaszét dobálva. Össze kéne szednem őket, de ilyen állapotban egy örökkévalóságnak tűnik.

Aldrich Cornwell and Mylla Eroltsdottir Kedvelték

Vándor vagyok
Calypso

Great stories happen to those who can tell them


❖ Történetem : ❖ Ulron :
965
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Gindra folyó és környéke - 1021 Télközép hava - Aldrich  & Calypso - Page 4 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Júl. 26, 2021 10:07 pm
Daughter of the Sea

@Calypso & Aldrich  


Miközben a bajtársaim harcba szálltak a még talpon lévő orkokkal, eloldoztam a megkötözött lányt. Csak futó pillantást érkeztem vetni rá, azonban már annyiból is meg tudtam állapítani, hogy megsérült. Elég csúnyán elbántak vele az átkozott szürkebőrűek... A táborba kell vinnünk, ott el tudnánk látni, viszont látszólag nincs eszméleténél. Óvatosan megpróbáltam alányúlni és felsegíteni, ám épp, hogy hozzáértem, teste megremegett, szemei kinyíltak, és néhány pillanat elteltével szinte ösztönösen pattant talpra, és kezeivel megtámaszkodva, védekezően hátrálni kezdett.
Le se vettem róla a tekintetemet, mélyen a szemébe néztem, kezeimet magam elé tartva, jelezve, hogy nincs semmi ártó szándékom. Időközben a társaim végeztek az orkokkal. Ahogy csatlakoztak hozzám, intettem feléjük, hogy tartsák meg a távolságot. Nem szeretném, ha csak mégjobban ráijesztenénk a valószínűleg amúgy is sokkos állapotban lévő lányra. Ki tudja, mégis mit tehettek vele azok az ocsmány férgek.
- Nyugalom - szólítottam meg, óvatosan közelebb lépve. - Az orkoknak vége, mi nem bántunk. A nevem Aldrich, segíteni szeretnék   - mondtam, próbálva tartani a szemkontaktust, miközben lassan felé nyújtottam a kezem.


Mylla Eroltsdottir and Calypso Kedvelték

Lovag vagyok
Aldrich Cornwell

Hol háború kezdődik, varjak dalolnak és farkasok üvöltenek


❖ Történetem : ❖ Ulron :
893
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Gindra folyó és környéke - 1021 Télközép hava - Aldrich  & Calypso - Page 4 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Júl. 26, 2021 7:57 pm
Lucky meeting ??
@Aldrich Cornwell && Calypso
• Zene: LINK • SZÓSZÁM: IDE
Már nem ellenkezem velük. Sétálok arra, amerre ráncigálnak, de közben folyamatosan figyelem őket. Valami számomra ismeretlen nyelven beszélgetnek egymással, néha felém fordulva. Úgy tűnik örömöt szereztem nekik, amiért sikerül elkapniuk. Bosszankodom magamban, hogy figyelmetlen voltam. Már az első neszre el kellett volna rejtőznöm és akkor most nem lennék a rabjuk. Még nem adtam fel a reményt, hogy megpróbáljak elszökni a fogságukból, de ahogy egyre többet megyünk érzem, hogy egyre jobban gyengülök. Le kellene ülnöm már, a járás sem megy olyan biztosan, mint eddig. Idegesen meg is rántja a kötelet az egyikük és morog valamit az orra alatt.
Fázni kezdek, pedig eddig egyszer sem éreztem azt a nagy hideget amiről beszélt nekem Moyra. A köpenyemet is elvették, így még az sem tud meleget adni a számomra, de nem zuhanok össze, még tartom magam. Nem hagyhatom, hogy ők nyerjenek.
Megállunk, egy újabbat rántanak rajtam, majd lenyomnak a földre. Remegni kezdek a hidegtől.
Calypso nem adhatod most fel. Gondolj a húgodra, lehet, hogy bajban van és rád vár, hogy megkeresd…. Csak egy picit hadd pihenjek le…. Nem szabad! Akkor többé nem kelsz fel onnan!... De fáradt vagyok….
Elsötétül minden és a testem a fölre zuhan. A hangokat hallom körülöttem, de még ha a közös nyelven is beszélnének sem érteném. Csak foszlányok jutnak el hozzám.
Érzem, hogy valaki hozzám ér és megmozdít, de mégsem reagálok rá azonnal. Csak óvatosan nyitom ki a szemeimet és mikor megpillantok az idegen fickó arcát utolsó erőtartalékaimat mozgósítva ellököm őt magamtól és ha sikerült elég erőt kifejtenem ehhez és „kiszabadulnom” hátrálni kezdek lábaimon, kezeimen támaszkodva. Fel sem fogom azt, hogy a kezeimet szabadon mozgathatom, hogy ő volt az, aki elvágta a köteléket. Csak nézem őt, majd a társaira emelem a tekintetem.

Aldrich Cornwell Kedvelte

Vándor vagyok
Calypso

Great stories happen to those who can tell them


❖ Történetem : ❖ Ulron :
965
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Gindra folyó és környéke - 1021 Télközép hava - Aldrich  & Calypso - Page 4 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Júl. 25, 2021 11:07 pm
Daughter of the Sea

@Calypso & Aldrich  


Három emberem élén rohanva vetettem bele magam az erdő sűrűjébe, a hangok irányába indulva. A sikításokat észkanyugat felől hozta a szél, és csak remélni mertem, hogy ha leereszkedünk a kis völgybe, hamar rátalálunk a forrására, bárkik is legyenek azok.
Mikor elértük a vadászaink által is jól ismert csapást, kissé elbizonytalanodtam. Feltartott öklömmel jeleztem társaimnak, hogy álljanak meg, maradjanak csöndben. Csak az erdőre összpontosítottam, a neszekre figyeltem. Noha újabb kiáltást nem hallottam, tőlünk nyugatra néhány madár röppent fel egy fa lombkoronájából. Valami megzavarhatta őket. Talán arra lesznek!
Késlekedést nem tűrve megindultam abba az irányba, nyomomban az embereimmel. Átvágtunk egy sűrűbb bozótoson, aztán egy kisebb kerülőt kellett tennünk, ugyanis az olvadozó hó alatt az ösvény járhatatlanná vált. Egy közel tíz perces erőltetett tempójú futás után ismét megálljt parancsoltam. Mozgást hallottam balkéz felől, melyhez valamiféle artikulálatlan torokhang vegyült. Óvatosan lejjebb ereszkedtem, a bokrok takarásában próbáltam közelebb lopózni. Társaim is elfoglalták a helyüket, ketten egy-egy fatörzsnek vetették a hátukat, a harmadik nagyobb ívben próbálta megkerülni a helyet.
Hamarosan meg is pillantottam a zaj forrását, három szürkebőrű játszadozott néhány, látszólag frissen lopott holmival. Egyikük önfeledten túrt át egy hátizsákot, félredobálva a tartalmát egy kupacba. Ahogy aztán odébb állt, észrevettem a foglyukat. A nő sebesülten, megkötözve terült el a földön, talán eszméletlen is volt, már ha még élt egyáltalán. Azt innen nem tudtam megállapítani.
Fogást váltottam az egyik hajítódárdán, közben némán biccentettem a bajtársaimnak. A hozzám legközelebb lévő orkot vettem célba, aki olyan tizenöt méterre állhatott. Minden erőmet beleadtam a dobásba, a lándzsa pedig nyílegyenesen suhant át a bozótos fölött, majd az ork hátába szaladt, hogy hegye aztán a mellkasán át bukkanjon ki. Hörögve, fekete vért köhögve zuhant előre, így mégjobban felnyársalódva.
Társai gyorsan reagáltak, csaknem egyből félredobták a zsákmányt, és fegyvereik után kaptak. Villámgyorsan elhajítottam a másik dárdámat is, azonban célt tévesztettem. Alig egy méterrel a másik ork mellett suhant el, ahol aztán egy fa törzsébe szúródott. Ezalatt az én embereim is előtörtek rejtekükből, lerohanva a két orkot. Én tőrömért nyúltam, és a fogolyhoz siettem, hogy elvágjam a kötelékeit. Magam felé fordítottam a földön fekvő nőt, próbáltam az életjeleit ellenőrízni. Még lélegzik. Hála az isteneknek.

Mylla Eroltsdottir Kedvelte

Lovag vagyok
Aldrich Cornwell

Hol háború kezdődik, varjak dalolnak és farkasok üvöltenek


❖ Történetem : ❖ Ulron :
893
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Gindra folyó és környéke - 1021 Télközép hava - Aldrich  & Calypso - Page 4 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Júl. 25, 2021 4:34 pm
Lucky meeting ??
@Aldrich Cornwell && Calypso
• Zene: LINK • SZÓSZÁM: IDE
Még csak most vágtam bele a „kalandba”, de már most összehozott engem a sors nálam erősebbekkel, akik nem éppen a segítségnyújtásról híresek. Szerencsére azért idejében rájövök arra, hogy jobb ha menekülőre fogom a dolgot, de még ennek ellenére is sikerül utolérniük engem. Az adrenalin mozog bennem, így jelenleg nem érzem a vállamba fúródó nyíl okozta fájdalmat. Minden figyelmem arra összpontosul, hogy ne hagyjam magam elkapni, de igazság szerint tudom, hogy nem túl sok esélyem van ellenük. Többet is vannak és több fegyverrel is rendelkeznek.
Eszembe jut a húgom. Lehet, hogy őt is elkapták ezek?... Nem! Ő nem lett volna ennyire merész, hogy egyedül merészkedjen az erdőbe. Vagyis nagyon is ezt akarom hinni, hogy ebben ő sokkal okosabb nálam. Mindig is féltettem őt mindazt, amit megtanultam átadtam neki. Ő sosem akart harcos lenni, de mégsem hagytam békén. A vízben ő is kiváló harcos, de itt… Meg kell találnom őt!
Egy jól irányzott mozdulat és az egyik mellkasába fúródik a tőr, amitől most ő ordít fel, de már kapom is a választ tőle… Egy újabb sérülés, de ezzel sem foglalkozom, bár kezdek gyengülni a vérvesztés miatt, így végül hiába minden kitartásom elérik a céljukat. A csuklóimat megkötözve kezdenek el ráncigálni engem. Csak ekkor kezdem érezni a fájdalmat a vállamban és az oldalamban. Az arcomon is ott virít egy seb, amit a ráncigálómtól kaptam. Ez az utolsó ütés győzött le engem teljesen.
A holmimat a mellette bandukoló szörny cipeli, miközben az egyik tárgyat nézegeti, amit még az idős néni adott nekem azzal a fontos megjegyzéssel, hogy 10 ulronnál kevesebbért ne adjam el.

Aldrich Cornwell and Mylla Eroltsdottir Kedvelték

Vándor vagyok
Calypso

Great stories happen to those who can tell them


❖ Történetem : ❖ Ulron :
965
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Gindra folyó és környéke - 1021 Télközép hava - Aldrich  & Calypso - Page 4 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Júl. 25, 2021 3:10 pm
Daughter of the Sea

@Calypso & Aldrich  


Lassan már három hete, hogy itt vesztegelünk. A gindramenti táborunk egy biztos, jól védhető pontnak tűnt, ám azok az átokverte szürkebőrűek túljártak az eszünkön. Szövetségeseket gyűjthettek, hisz jóval többen voltak, mint arra a felderítéseink alapján számítottunk, így kénytelenek voltunk visszavonulni, és új, biztonságosabb, rejtettebb tábor után nézni, ahol egy ideig elrejtőzhetünk. Magam sem tudom, mikor húzódtunk annyira vissza, hogy kiérjünk egészen a tengerhez, azonban minél több időt töltöttünk itt, annál jobban aggasztott az, hogy csak három oldalról vesz körül szárazföld. Ráadásul ebből az egyik az ingovány volt. Ezerszer is inkább építenék tutajt és vágnék neki a tengernek, mint, hogy mégegyszer betegyem a lábam abba a káoszverte útvesztőbe, amit a helyiek csak evirani mocsárvidéknek hívnak.
Mindenesetre, a tábor eddig bevált. A tengerparttól olyan hatszáz lábbal beljebb, egy sűrű erdő borította domboldalon telepedtünk le, ahol előnyünkre tudjuk fordítani a magaslati pontot, ha ránk támadnának. A tábor védelmét megerősítettük, kihegyezett karókból összetákolt barikádokkal vettük körbe magunkat, árkokat ástunk, és minden éjjel két szakasznyi őrcsapatot állítottam ki. Többször én magam is velük tartottam. Noha az első hét után már kezdett kimerítő lenni, nem kockáztathattam, hogy észrevétlenül rajtunk üssenek itt.
Az erdő nyugodt volt, és a maga nemében csöndes. Az éjszakai állatok szűntelen mozgolódása, és a tenger hullámló moraja vegyült ebbe a csöndbe, miközben a tábor szélén álló őrtűz pislákoló lángjainál ültem. Három bajtársamból ketten már kissé el is bóbiskoltak, hátukat egy fatörzsnek vetve. Békés éjszakának ígérkezett, nem kívántam fölkelteni őket, amíg én ébren vagyok, elég, ha ők pusztán készenlétben alszanak. Stian is velem őrködött, de most kiment az erdőbe némi tüzifát gyűjteni.
Hátradőltem, ráérősen fogyasztottam el vacsorám maradékát, elmélázva bámultam a tűzbe. Hajnalodott. A fák lombkoronái között haloványan átsütöttek a felkelő nap első, vöröslő sugarai.
Ekkor hallottam meg az első sikolyt. Hosszan és élesen, az erdő irányából. Nem tudtam meghatározni, milyen messze lehet a forrása, hisz a szél messzire viszi itt a hangot. Egy azonban biztos, valaki odakint bajban van. Talán orkok jöhettek el idáig, vagy talán csak egyszerű torokmetszők, útonállók. Bármi is legyen, valakinek odakint a segítségünkre van szüksége, nem késlekedhetünk.
- Stian, te maradj itt. Ébreszd fel a tartalékosokat, legyetek készenlétben. Többiek, utánam! - adtam ki az utasításokat, majd hátamra csatoltam Végzetet, magamhoz vettem két hajítódárdát, és az erdő felé indultam.

Mylla Eroltsdottir Kedvelte

Lovag vagyok
Aldrich Cornwell

Hol háború kezdődik, varjak dalolnak és farkasok üvöltenek


❖ Történetem : ❖ Ulron :
893
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Gindra folyó és környéke - 1021 Télközép hava - Aldrich  & Calypso - Page 4 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Júl. 24, 2021 8:36 pm
Lucky meeting ??
@Aldrich Cornwell && Calypso
• Zene: LINK • SZÓSZÁM: IDE
Három hónapot töltöttem el az idős hölgy kunyhójában. Bár legszívesebben azonnal útnak eredtem volna megkeresni húgomat ő mégis okos érvekkel marasztalásra bírt engem. Megtanította a közös nyelv alapjait, hogy azért ha kell tudjak segítséget kérni, érdeklődni arról, hogy vajon látták e a testvéremet. Pár fontosabb szabályt is elárult nekem, amit jobb ha észben tartok. Sok jó tanácsot kaptam tőle. Nem hagyott üres kézzel távozni. Kaptam egy kis tőrt, egy térképet, pár érmét és elcserélhető tárgyat. Hálás vagyok neki, amiért ilyen sokat segített nekem annak ellenére is, hogy kénytelen voltam elmondani magamról az igazságot.
Egyedül vágok neki az erdőnek. Most már kevésbé idegen számomra ez a szárazföld, bár tudom, hogy még sok érdekes dologgal fogok találkozni és van még mit tanulnom. Viszont a remény hatalmas bennem az iránt, hogy hamarosan rábukkanok húgomra. Nagyon is bízom abban, hogy nem ment túl messzire, nem esett semmi baja. Talán csak elcsábította egy ember fiú… Kitekerem a nyakát!
Már napok óta járom az erdőt. Esténként meghúzom magam valami biztonságos helyen, tüzet rakok és kipihenem a napi fáradalmakat.
Ez most sem történik máshogy, viszont ezen a reggelen a madarak helyett valami furcsa zaj riaszt fel álmomból. Rémülten pattanok fel a földről és nézek körbe, de senki sem látok, csak hallom, hogy valami közelít felém. A tőrt kezemben szorítom. Más fegyverem nincsen. A szívem hevesen kalapál és igazából azt sem tudom, hogy mire is számíthatok, de a hangok alapján semmi jóra.
A bokrok megmozdulnak előttem, majd három förtelmes alak bukkan elő. Egy pillanatra megtorpannak mikor meglátnak engem, majd vigyorogva indulnak el felém kirántott karddal és csak azt hangoztatják, hogy ma milyen finomat fognak enni.
Felkapom a hátizsákom és futni kezdek az ellenkező irányban, ám nem jutok messzire. Egy nyíl fúródik a vállamba. Felordítok a fájdalomtól és le is lassulok, ami nekik pont elég arra, hogy utolérjenek. Igyekeznek lefogni engem, hogy megkötözhessenek, de én nem adom könnyen magam. Azzal a kis tőrrel, amit kaptam próbálok támadni. Az egyiküket talán még sikerül is megvágnom.

Aldrich Cornwell and Mylla Eroltsdottir Kedvelték

Vándor vagyok
Calypso

Great stories happen to those who can tell them


❖ Történetem : ❖ Ulron :
965
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Gindra folyó és környéke - 1021 Télközép hava - Aldrich  & Calypso - Page 4 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Júl. 24, 2021 8:32 pm

A Gindra folyó az Evirani mocsarat szegélyezi, és átkacskaringózik Mynzashba is, mielőtt a Fehér-tengerbe ömlene. Számos nomád település található a környékén, mivel úgy tartják, az édesvizek szelleme benne lakozik, és ha áldozatot mutatnak be neki, akkor bőséges esővel ajándékozza meg a vidéküket.

Mylla Eroltsdottir Kedvelte

Vándor vagyok
Calypso

Great stories happen to those who can tell them


❖ Történetem : ❖ Ulron :
965
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Gindra folyó és környéke - 1021 Télközép hava - Aldrich  & Calypso - Page 4 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Gindra folyó és környéke - 1021 Télközép hava - Aldrich  & Calypso - Page 4 Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
4 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4
 Similar topics
-
» A Gindra folyó északi szakasza, 1021. Gailoth hava
» Gindra folyó és környéke
» Hesson folyó és környéke
» Sahqon folyó és környéke
» 1021. Újrakezdés hava

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: Egyéb síkok :: Múlt :: Lezárt múlt-
Ugrás: