Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Gyilkos ösvények KaDiPE5
Gyilkos ösvények KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Folrandír Ceilteach
61 Hozzászólások - 24%
Ezaras Azildor
37 Hozzászólások - 14%
Arnav
33 Hozzászólások - 13%
Krónikás
28 Hozzászólások - 11%
Deedra Gindrian
22 Hozzászólások - 8%
Aldrich Cornwell
20 Hozzászólások - 8%
Rhysand Earhgaze
20 Hozzászólások - 8%
Veleris
15 Hozzászólások - 6%
Reinaakviin
13 Hozzászólások - 5%
Calylenia
10 Hozzászólások - 4%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Gailoth havi Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális kétheti kihívás
Töltsd ki a karaktere(i)ddel a Tükröm, tükröm kérdéssort!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Today at 12:49 pm
• Asszociáció

Yesterday at 12:52 pm
• Szólánc

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Arnav, Deedra Gindrian, Ezaras Azildor, Folrandír Ceilteach

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 14 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 2 Bots

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
0
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
1
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Gyilkos ösvények

Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next
Utolsó Poszt Kedd Szept. 28, 2021 9:44 pm

Szabad a játéktér

❖❖❖

Tulveron főkrónikása
Krónikás

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
2426
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Gyilkos ösvények Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Szept. 28, 2021 3:58 pm
Vállvonogatva matatok a kötéssel, és inkább nem felelek semmit Ron szavaira. Tudom, ő most azt gondolja, hogy hősiesen követtem őt még a halál torkába is. Persze, nem akartam egyedül hagyni egy olyan helyzetben, amibe én kevertem bele, de igazából az életösztönöm súgta, hogy így kell tennem. Minden más opció veszélyesebbnek tűnt abban a helyzetben.  Megkötözöm, mint egy sonkát, aztán elmosolyodom. - Ha nem muszáj, akkor ne. Persze, ha azon kapnám magam, hogy keresztben akar lenyelni valami, nyugodtan megmenthetsz. - Nem látok ugyan túl nagy esélyt ilyesmire, mert határozottan jó orrom van hozzá, hogy elkerüljem a veszélyes helyzeteket. Kivéve persze, ha az foglal le, hogy ne szédüljek le egy éles sziklaoromról egy még élesebb sziklakertbe.

Ron mozdulatainak ellenállok ugyan, mikor közelebb akar vonni, de aztán meggondolom magam, és önként lépek közelebb. Mi a fenét tud ez az ember, aminek képtelen vagyok ellenállni?!

A másnap reggeli meglepetésemet látva engedékenyen aludni hagyom Ronont még egy-két órácskát, és addig Kevinnel próbálok meg értelmes beszélgetést lefolytatni. Elmeséli, mit tett Ron, és azt is, hogy közben ő őrizte a biztonságomat, hogy nyugodt legyen az álmom. Hálásan mosolygok rá, és nem árulom el neki, hogy olyan fáradt voltam, hogy felőlem a szellemek is háborúzhattak volna a fejem felett, arra sem ébredtem volna fel.
Innen már csak néhány napi járóföld a kis falucska, ahol a városba lépés előtt a portékáim egy részét el szoktam adni. most viszont a vihar okozta károk miatt nem készültem ilyesmivel. És lám: már a falu szélén megtalál egy asszony, akinek szüksége lenne a segítségemre. És pont most nem hoztam magammal semmi hasznosat! Most mehetünk a mocsárba Pókembert ölni. Végülis.. Ron sebei már behegedtek, nyilván úgy érzi, itt az ideje újakat szerezni.


//köszönöm a játékot! Gyilkos ösvények 854324872

Ronan Gallaway Kedvelte

Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
477
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Gyilkos ösvények Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Szept. 21, 2021 12:23 pm
Abszolút Wynva kezeire bízza magát, és csak akkor horkan fel egy pillanatra, amikor engedélyt kap az ordításra. Hetek óta hallgatja a nő sziporkáit, de eddig még mindig sikerült meglepnie, és ez most sem történt máshogy. Minden esetre nem él a lehetőséggel, és csendben tűri a kezelést.
-Miattad? Ne bolondozz, te sarkon akartál fordulni. Ha rád hallgatunk, talán megússzuk ezt az egészet épp bőrrel. És...ennek ellenére sem hagytál ott.
Bólint, és emeli a karját. Kicsit kezdi úgy érezni magát, mint egy csecsemő, akit bepólyáznak télire, de nem kimondottan kellemetlen élmény. Közben végig a tekintetét keresi, már amikor van erre bármi lehetősége persze, ami fájdalmasan ritka.
-Tehát, most egy darabig ne próbáljak hősködni, és szörnyekkel birkózni. Rendben.
Beszéd közben már mozdulnak is a kezei, hogy finoman megfogják Wyn vállait, és maradásra bírják őt. Lassan kiveszi a kezéből a megmaradt kötést, és a nő táskájára teszi, anélkül, hogy oda nézne. Tekintete sosem hagyja el az övét.
-Maradhatunk még egy percet? - Suttogja neki egyre közelebbről, és közelebbről.

Tényleg csak pár perc telik el, mire visszatérnek a táborba, ahol Kevin boldogan vállalja az első őrséget. Wyn nyugodtan alhat, akár egész éjjel, ha képes rá. Reggel egy félig nyitott szemű Kevint talál a tábortűz hamvai mellett, ki már csak ásítva képes lélegezni, de ébren van.
-Ronan még alszik, csak pár órája ért vissza. Azt mondta, ez neked kell majd...
Majd lefordul a kőről, így gyakorlatilag, nemhogy nem nyújtja át a zsákot, ami ott hever mellette, de még csak egy biccentéssel sem jelzi, hogy arról beszél. Csupán abból tudhatja Wynva, hogy este még nem volt ott, és persze onnan, hogy ő érezheti a belőre áradó Plura illatot.

Wynva and Ystrid Braggart Kedvelték

Világi vagyok
Ronan Gallaway

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
309
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverfogatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Gyilkos ösvények Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 20, 2021 10:22 pm
Végigvezetem a tekintetem Hófehér -mostmár csak- félmeztelen testén. Úgy teszek, mintha csak a sérüléseit próbálnám felmérni, ám nem csak erről van szó. Hiába is tagadnám, jól esik rá nézni, de azt hiszem, ezt bármelyik nő elmondhatná, akinek van szeme. Sóhajtok egyet, és végre Ron szemébe nézve csóválom meg a fejem. - Ordíthatsz is, ha úgy érzed, hogy szükséges, de úgy látom, nem kell varrni. Ezt megúsztad. - Valamivel közelebb lépek, és némi tisztogatás után ujjammal finoman a sebbe lapogatom a sebkenőcsöt. Tudom, hogy égető érzés, de úgy tűnik, Ron jól bírja a fájdalmat. A többi, kisebb karmolásra is kenek egy keveset, aztán lehajolok, hogy megnézzem az oldalán lévőket. A mozdulat közben megállok, aztán felegyenesedem és felvont szemöldökkel nézek rá. - Jó orrod van. - elmosolyodom, aztán még hozzáteszem, már komolyabb arccal: - és a kardot is ügyesen forgatod. Sajnálom, hogy miattam bajba kerültél. - megrázom a fejem és megpaskolom a karját. - Emeld, ameddig nem túl kellemetlen. - leguggolok, hogy az oldalán lévő sebet is kitisztíthassam. Ide is kenek egy jó adagot a gyógyírből, igyekezve, hogy csak ott érintsem, ahol szükséges. Aztán felállok, és egy hosszúra szabott gyolcskötést kezdek a dereka köré, illetve a vállára tekerni. - Szerencséd, hogy ez most ingyen van, különben nem tudnád megfizetni. - jegyzem meg vigyorogva, ahogy megcsomózom a kötés végeit. - Néhány nap pihentetés, és kutya bajod sem lesz.- mondom ki a végszót, mielőtt ellépnék tőle, hogy összepakoljam a holmimat.

Ronan Gallaway Kedvelte

Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
477
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Gyilkos ösvények Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 20, 2021 8:21 pm
-Drága vagy... - Sóhajtja, mielőtt elkezdene megmosdani. Nem zavarja különösebben, ha nézi közben. Az zavarná, ha fintorogva elfordulna, de ha nézi...nos a történtek után talán nincs ebben semmi furcsa. Próbálja ennek ellenére rajtakapni Wyn-t, szólni azonban nem szól, ha sikerül, csak mosolyog rá.
A fürdés végén derékig felöltözik, hisz minden sebe feljebb található, aztán oda sétál, és leül a nő elé, úgy fordulva, hogy a sérült válla legyen hozzá közelebb.
-Erre a kezelésre is rámegy ingem, s gatyám? - Kérdi, röviddel utána viszont újra megszólal: - Bocsánat...nem voltam még ilyen helyzetben. Fogalmam sincs mit kéne csinálni...csendben lenni, igaz?
Sóhajt egy nagyot, és az ösvény felé fordul, amerről jöttek. Furcsa, de valahogy mintha feléledt volna a táj. Mintha több madár csicseregne most, hogy a szörnyetegek elpusztultak, vagy lehet csak képzeli? Vagy az is lehet, hogy ezek mind varjak.
A kezelést összeszorított fogakkal várja. Nem szokta kimutatni ha fáj, és a pokolba is, biztosan nem most fogja elkezdeni Ő előtte.
-Egyébként, mondták már, hogy olyan az illatod, mint a citromfűnek? Úgy értem, nagyon kellemes csak...szokatlan... - Böki ki, a jelek szerint nehezére esik csendben maradni....most.
Világi vagyok
Ronan Gallaway

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
309
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverfogatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Gyilkos ösvények Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 20, 2021 7:28 pm
- Nem aggódom. De mindketten jobban járunk, ha csak kitisztítani kell a sebed és bekötni. - Azt inkább nem ecsetelem, mi a másik opció, hiszen pontosan látta, milyen kínokat állt ki a barátja, amikor az elfertőződött sebet kellett kivájnom és kiégetnem.
Azzal már végképp nem foglalkozom, hogy mi mindentől szabadítja meg Ron a halottat, nekem most csak egy dologra szabad koncentrálnom. Le akarok érni erről a nyavalyás hegyről, méghozzá anélkül, hogy a nyakamat törném. Így aztán bármennyire is szeretnék most egyedül lenni kicsit a gondolataimmal, nem sietek túlzottan. Így is sikerül még sötétedés előtt elérnünk a Kevin által felállított tábort.
Nekem viszont még van egy kis dolgom, mielőtt eltehetném magam holnapig befőttnek. Még fél füllel hallom, mit felel Ron a barátja kérdésére, és kicsit elmosolyodva rázom meg a fejem. - csak az erdei boszorkától, mi? - motyogom magamban, még mindig vigyorogva.

Már messziről érzem az étel illatát, és magamban mosolyogva fonom össze a karjaimat a mellkasom előtt. - Köszönöm! Cserébe úgy csinálom a sebtisztítást, hogy csak kicsit fájjon. - mondom neki vigyorogva, és rögtön kanalazok is egyet a levesből, ahogy megkapom. Egészen ehető, bár válogatós az aztán nem vagyok. Hátrafordulok, mikor Ron elhalad mellettem, és majdnem félrenyelem a levest, mikor meglátom, hogy szó nélkül vetkőzni kezd. Teszek egy fél fordulatot ültömben, és mivel Ron nem figyel, legeltetem kicsit a szemem. Ha Ron esetleg észreveszi, hogy figyelem, úgy teszek, minta csak most fordultam volna oda. - Mondani akartam, hogy a sebekkel csak óvatosan! Az egyik elég mélynek tűnt. - kiáltom neki vigyorogva, aztán nem elsietve a dolgot, visszafordulok, és megeszem a levest. Mire Ron végez, én már bedörgöltem a kezem egy kis balzsamfűvel, s kikészítettem a sebkezelés kellékeit is. Ahogy felém közelít, felállok, és a kőre mutatok. - Ülj csak le ide! - A vállával kezdem, mert úgy tűnik, ott van egy mélyebb marás, amit minél hamarabb kezelni kell. Már így is elég sokat késlekedtünk.
Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
477
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Gyilkos ösvények Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 20, 2021 6:42 pm

Történetem Címe
Zene: Zene  • szószám: ide •  @Wynva
──────────── ────────────
Újra csak nevet, és megrázza a fejét a nő morgolódását hallva. Általában is végtelenül szórakoztatja, ma pedig úgy tűnik semmi sem ronthatja már el a kedvét...nos, legalábbis a 3 dolog, aminek esélye lett volna rá, rég halott.
-Kedves, hogy így aggódsz értem, de tényleg, jól vagyok. A táborig kibírom.  
A csizmát ott hagyja. Nem biztos benne, hogy komolyan gondolta-e Wyn, vagy ez csak egy gonosz szurkálódás volt, annak apropóján, hogy néhai gazdáját igen apró lábakkal áldotta meg a sors - Kevin lába tényleg nem sokkal nagyobb mondjuk -  de minden esetre semmi kedve tuti nem szívesen venné fel, még ha rá is passzolna.
Látja a nőn, hogy zavarban van, így jobbnak látja, ha most hagyja őt egy kicsit. Csendben sétál vele vissza a táborig, és nem is szól semmit, amikor elmegy fürdeni. Csak magáéban értetlenkedik, honnan tudja mindig, merre van a legközelebbi patak...olyankor is, amikor tényleg semmis em árulja el.
-Miféle hőstettek?
-Ó...4 kalandor túl nagy fába vágta a fejszéjét, mi pedig majdnem megmentettük az életük...viszont, legalább nem kell attól félnem, hogy elcsábít éjjel egy ezerszemű slages. Az is valami.
Fáradtan sóhajt, és megkóstolja a levest, majd demonstrálja még gyorsan a só helyes mértékű használatát, hogy kicsit több íze legyen, de egyébként elégedett az eredménnyel. Ez után indul csak Wynva után, szép lassan, hogy biztos legyen ideje végezni.
-Ha kihűl, úgy nem az igazi...
Leteszi a kőre a tálkát, melyet eddig cipelt ide, benne egy kanállal. Aztán hátat fordít Wyn-nek, és a vacsorájának, ledobálja a ruháit, és a vízben elkezdi kimosni a sebeit.

Wynva Kedvelte

Világi vagyok
Ronan Gallaway

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
309
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverfogatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Gyilkos ösvények Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 20, 2021 5:26 pm
Ha nem számítjuk a kellemes kis bizsergést, ami egészen átjárta a testem, a csók legalábbis arra jó volt, hogy elfelejtsem kicsit a barlangban történteket. Más kérdés, hogy annyira zavarba hoz, hogy egy jó ideig rá sem tudok nézni Ronra. - Plurát nem szereztünk, ellenben pár sebesülést, meg egy életre szóló traumát egész biztosan. - kicsit túlzok persze a traumát illetően, de ennyi még belefér. Nem akarok nyavalyogni, de akarom, hogy Hófehér tudja, nem vagyok jótékonysági egylet, hogy minden szerencsétlen megmentésére siessek az életemet kockáztatva.
A lejtőn persze jól jön a segítség, de a tekintetét még így is igyekszem kerülni. A sebére azért vetek egy pillantást, és morranok egyet. - Ezért mondtam, hogy siessünk! Nem kellene hagyni, hogy elfertőződjön. - A segítő kezet most nem fogadom el. Végig az utat nézve botorkálok Ron után, szótlanul, amennyire csak lehet. A halott férfit látva is csak megrázom a fejem, és csak akkor szólalok meg, mikor Ron tényleg átnézi a hulla zsebeit. - A csizmáját is! Kevin mérete lehet... - mutatok az igényesen szabott, bár itt-ott vérfoltos lábbelire.
Én azonban ellépek mellettük, és előre megyek kicsit. Nem mondhatnám, hogy nagyon élvezem a lefelé utat, de legalább mostmár közelítünk a táborhoz. Alig várom, hogy lemossam magamról a bűzt, és pihenhessek kicsit. De addig még sokat gyalogolunk. Én nem szólok, ha Ron sem, és válaszolni is csak kurta tőmondatokban vagyok hajlandó.

Szerencsére Kevin sikeresen odaért a találkozási pontra, és már felállított sátrakkal, és illatozó sült hússal vár minket. Én azonban Nem ülök le, hanem összeszedek néhány holmit, és a patak felé mutatok. - Megvárlak a parton. Meséld el Kevinnek a hőstetteinket, amíg lemosom magamról a vérmocskot. - Ezzel ott is hagyom őket.
Nem vesztegetem az időt. Villámgyorsan megmosdom a hideg vizű patakban, és tiszta ruhát húzok. Mire Hófehér megérkezik, már egy nagy, lapos kövön ülve várom, felfrissülve és valamivel barátságosabb hangulatban.
Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
477
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Gyilkos ösvények Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 20, 2021 3:47 pm
Behunyt szemekkel karolja át, és húzza magához szorosan, mikor beteljesül az, amire napok óta gondol már. Wynva heve magával ragadja őt is, így jóval hosszabbra nyúlik első csókuk, mint eredetileg gondolta volna.
-Szerintem nem volt bukta. - Mondja vigyorogva, és persze szorosan mellette halad, aztán be is előzi kicsit a lejtőn lefelé, de meg kell torpannia egy pillanatra. Lassan az oldalához ér, és grimaszol, majd felhúzza picit az ingét, és sóhajtja veszi tudomásul, hogy az ellentétes oldalát is elkapta a bestia egyik karma. hosszú véres csík húzódik merőlegesen a bordáival.
-A csata hevében fel sem tűnt...Na mindegy. Jössz?
A kezét nyújtja Wyn-nek, hogy segítsen neki lefelé menet. Nem mintha ne lenne rá képes egyedül is, de ha ő vezeti talán nem kell lefelé néznie. Nem mintha a föld sokkal szebb látvány lenne. A meredek szakasz alján, jó 500 lépésre tőlük ott hever a kalandor teste, ki hanyatt homlok menekült a barlangból, nem törődve társaival, sem megmenőivel. Láthatóan túlságosan elsiette, és megbotlott, aztán az utat lefelé gurulva tette meg, míg pár nagyobb kiálló szikla rá nem kényszerítette, hogy legalább a varjakat várja meg idefent.
-Szerencsétlen...Ennyit a hőstettemről. Ha már nem mentettük meg, legalább nézzük meg, van e nála valami értékes.
Normál tempóban halad lefelé, nem sietteti a nőt. És amikor a tetemhez érnek, valóban leguggol, hogy elvegye a halott erszényét, a benne csörgő ulronokkal. Nyilván előre kérte el a vérdíjat a szörnyetegekért. Ha így volt, határozattan őket illeti ez a pénz.
Világi vagyok
Ronan Gallaway

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
309
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverfogatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Gyilkos ösvények Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 20, 2021 1:25 am
Öntudatlanul is megérintem a sebet, amelyből mostmár épp csak szivárog a vér, és el is húzom az ujjam rögtön. jobb, ha nem fertőzöm el a mocskos kezemmel, amíg leérünk, hogy bekenhessem. - Köszönöm. - felelem egyszerűen, és bár látom, hogy neki is vannak sérülései, egyelőre nem kérdezek semmit. Úgysem tehetek most érte egyebet, mint hogy kifejezzem az aggodalmam, s reményeimet, hogy nem túl fájdalmas az ezerszemű marása. Kívül akarok már lenni ezen a rémes helyen, és tiszta levegőt szeretnék végre lélegezni, hogy ne akarjak minden pillanatban kígyóhúst hányni. Szerencsére Ron érti a ki sem mondott problémámat, és miután felszedem a késem, s ellenőrzöm a halott férfi életjeleit, végre eltűnhetünk innét.

Veszek néhány mély lélegzetet, amikor már a szabad ég alatt állunk és bólintok egyet. Sokkal - sokkal jobb! - arra, hogy mit éreztem odabent, nincsenek szavak, így inkább nem is próbálok hozzátenni semmit, csak helyeslőn fintorgok egyet. - Jó nagy bukta volt ez a besz.... -elhallgatok, ahogy Hófehér elém áll, és bár tudom, mire készül, és tudom, hogy tennem kellene valamit, de fogalmam sincs, mi lenne az. Addigra sem találom ki, míg az ajka az enyémhez ér, utána pedig már esélyem sincs. Némi habozás után a testem automatikus üzemmódba kapcsol. megragadom az inget a mellkasán, és közelebb húzom -vagy magamat őhozzá, ha nem mozdulna- és lelkesen viszonzom a férfi csókját. Aztán viszont eltolom magamtól, és lépek is hátra egyet. - A sebeidet el kell látni, minél hamarabb! induljunk! - Most nem nézek rá, hanem egyenesen a szirt felé indulok. Igaz, nem tudom, le merek-e ereszkedni a segítsége nélkül.

Thora Haleye, Nykon Gindrian and Ystrid Braggart Kedvelték

Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
477
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Gyilkos ösvények Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 20, 2021 12:54 am
Szomorúan veszi tudomásul, hogy a kalandorok mind távoztak az élők sorából. A sors néha igazságtalan, miért hallották még őket, az utolsó pillanataikban, ha aztán mégsem tehettek már semmit? De...hazudna, ah azt mondaná, nem foglalkoztatja az jobban, hogy láthatóan a társának nem esett baja. Mélyen a szemeibe néz, két ujjal pedig az utolsó tiszta kendőjével megtörli a nő homlokát, és aztán bólint.
-Menjünk.
Ő maga ugyan nem biztos benne, hogy tényleg nincs itt Plura, de...egyedül sosem kereste még. És volt már rá példa, hogy fél napig kutattak át egy ehhez hasonló barlangot, mind hiába. Ha nem ellenkezik, megérinti a hátát, és úgy tereli ki magukat onnan.
Tempósan hagyják hátra a barlangot, alig lassít le, hogy kirántsa a földből a kardját, s csak akkor áll meg, amikor már a szabad ég alatt vannak, messze még a szirt szélétől.
-Itt jobb? - Kérdi, majd még hozzáteszi: - Nekem is borzasztó volt odabent...képzelem a te orroddal milyen lehet...
Újra körbe néz, de nem lát senkit. Senkit, Wynva-t leszámítva. Elé lép, kitakarva előle a mélységet, és most az arcát érinti finoman, majd lassan lehajol hozzá, és egy hosszú csókot lehel az ajkaira.

Thora Haleye, Nykon Gindrian and Ystrid Braggart Kedvelték

Világi vagyok
Ronan Gallaway

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
309
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverfogatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Gyilkos ösvények Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 20, 2021 12:39 am

Nem vagyok nagy harcosnő, ez ma is kiderült. Lándzsavető sem lesz belőlem, ez is elég nyilvánvaló mostmár. De legalább arra jó volt, amit tettem, hogy esélyt adtam Hófehérnek, hogy kinyúvassza a dögöt. Én a barlang falához simulva követem csak az események utolsó mozzanatait. A szívem olyan hevesen kalapál, hogy úgy érzem, mindjárt kirobban a helyéről, és a levegőt kapkodva igyekszem kipislogni a szemebe csorgó vért, hogy ténylegesen lássak is valamit. Látnom kell, hogyan teszi múlt időbe a dögöt az eddig csak kovácslegénynek gondolt férfi. Nos... a véleményem a mai nap után egyszer, s mindenkorra megváltozik róla, ennyi bizonyos. Amikor hozzám lép, még mindig az események hatása alatt állok, így csak felnézek rá és megrázom a fejem. - Semmi bajom. - teszem hozzá gyorsan, hogy ne tűnjek teljesen idiótának, bár azt hiszem, így is sikerült megoldani a dolgot. - Ilyen helyen nem nő plura...menjünk! - mozdulnék, hogy megnézzem, életben van-e még a falhoz szögezett férfi, de mivel régóta nem adott ki egyetlen hangot sem, ezt már csak formaságnak érzem. Nem szeretnék itt több időt eltölteni, mint szükséges, hisz az orromat még mindig facsarja az itt tobzódó tucatnyi különböző intenzitású és aromájú bűz.
Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
477
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Gyilkos ösvények Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Gyilkos ösvények Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
1 / 5 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: téktér :: Eviran-
Ugrás: