Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Daryn-erdő - Page 3 KaDiPE5
Daryn-erdő - Page 3 KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Folrandír Ceilteach
61 Hozzászólások - 24%
Ezaras Azildor
37 Hozzászólások - 14%
Arnav
33 Hozzászólások - 13%
Krónikás
28 Hozzászólások - 11%
Deedra Gindrian
22 Hozzászólások - 8%
Aldrich Cornwell
20 Hozzászólások - 8%
Rhysand Earhgaze
20 Hozzászólások - 8%
Veleris
15 Hozzászólások - 6%
Reinaakviin
13 Hozzászólások - 5%
Calylenia
10 Hozzászólások - 4%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Gailoth havi Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális kétheti kihívás
Töltsd ki a karaktere(i)ddel a Tükröm, tükröm kérdéssort!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Today at 12:49 pm
• Asszociáció

Yesterday at 12:52 pm
• Szólánc

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Arnav, Deedra Gindrian, Ezaras Azildor, Folrandír Ceilteach

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 16 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 12 vendég :: 2 Bots

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
0
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
1
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Daryn-erdő

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Utolsó Poszt Kedd Okt. 26, 2021 7:44 pm
-Nekem is csak két kezem van. Ehh...pillanat...
Leteszi a gyógyszert a földre, és újra nyomja a sebet, bár picit aggódik, hogy túl erősen fog rá, és fájdalmában kiköpi a lány az egészet. A tenyerénél tovább mondjuk úgysem jut de ott sem segít rajta a főzet.
-Sokan megsérültek. Csak akad olyan, aki itt felejtette a lovát vagy...nem tudom. Ha más nincs ellopunk egy szarvast.
Újra hallja a farkas vonyítást. Szerencsétlen ordas, ha tudná, mi játszódik most Ronan fejében, vele kapcsolatban. Bár, lehet tudja, mert a következő vonyítása már valamivel messzebbről hallható, és a következő is. Távolodik. Talán nem meglepő. Látta a tüzet, a kardokat, és a szörnyeket. Miféle állat akarna oda merészkedni, ahol az emberek mulatnak?
Jobb is így, amíg egyedül maradok vele, annyit csavargatja a fejét össze vissza, hogy félő leesik a nyakáról. Nem maga miatt aggódik. De a sötétben alig látja, mit csinál a párja, és ha rárontana az egyik ilyen szőrös önjelölt szőnyeg, nem sok ideje lenne kiporolni azt, mielőtt bánthatná.
-Wyn...azt hiszem felébredt.
Annyira meglepi a dolog, hogy hirtelen az igazi nevét használja. Pedig általában már ösztönösen a Mira jön a szájára, bármi van.
-Nyugalom, minden rendben lesz. A legjobb kezekben vagy. Hát...meg az enyéimben, de nyugi, ő tudja mit kell csinálni helyettem is.
Világi vagyok
Ronan Gallaway

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
309
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverfogatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Daryn-erdő - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Okt. 26, 2021 5:02 pm
A HALÁL SZELE

──────────────── ────────────────
Álmodtam. Egy fának dőlve sütkéreztem a napon egy domb tetején, és egy arctalan férfi ült mellettem. Hangja oly távolinak és oly halknak tűnt, nem értettem belőle semmit. Én pedig csak mosolyogtam, és nem tudom miért. Aztán egyszer csak a férfi közelebb ült, a keze pedig szép lassan megindult a vádlimon. Kellemes érzés kerített hatalmába, szinte már csiklandós, amikor is hirtelen belém csípett. Értetlenül néztem a vonástalan arcára, ő pedig csak egyre tovább csipkedett. Minden egyes csípése egyre fájdalmasabb volt, míg nem már elviselhetetlenné vált.
Ekkor felébredtem. Amint kipattantak a szemeim, rögtön felültem és lenéztem magamon, ahol egy óriási bogár mászott fel a csupasz lábamon, és akárhányszor megállt, két elülső lábaival belém mart. Felsikítottam az undortól és az egyik kezemmel lesöpörtem magam mellé, én pedig, mint akit ágyúból lőttek volna ki, felugrottam a földről. Körbenéztem, és ugyanott voltam, ahol álmomban. A fa mellett, egy hatalmas domb tetején. Nem messze előttem egy férfi állt háttal, zsebre dugott kezekkel, de nem úgy nézett ki, mint aki az álmomban volt. Fakó ingje, foltozott nadrágját rögtön felismertem. Nagyon-nagyon rég nem láttam őt, és ettől a szívemben egyre jobban csak erősödött az izgatottság.
- Apa! – kiáltottam és hátulról nekicsapódva mindkét karomat a testére fontam. Olyan erősen öleltem ahogy csak bírtam. A férfi feje megfordult, és az ajkai hiába fordultak mosolyra, szemeiben könnyek csillogtak. Kiszabadította a karjait a szorításomból, és teljesen felém kanyarodott, hogy ő is viszonozhassa az ölelésem.
- Szia, kicsimadár! – a fejét az én fejem búbjára helyezte. Még mindig magasabb volt nálam. Percekig így álltunk a fánál, amikor nagy nehezen elhúzódtam tőle, de éppen csak annyira, hogy a szemeibe nézhessek.
- Nem tudom mi történik, de annyira jó, hogy itt vagy! – már az én könnyeim is folyni kezdtek az arcomon. – Annyi mesélnivalóm van, annyi minden történt mióta nem vagy velünk és…
- Tudod jól, hogy miért vagyok itt – vágott közbe hirtelen apa. Hangja aggódó és sietős volt, úgy tűnt, nem tud sokáig maradni. – Fel kell ébredned, kicsimadár, hallod? Te még nem lehetsz itt – megmerevedtem az esdeklésére, és kicsit elhúzódtam tőle. Miről beszél? A tekintetemet az övébe fúrtam, lázasan kerestem az egész miértre a választ. Aztán megostromoltak a képek. Ahogy az a valami belémharapott… ahogy Deedrával harcoltunk, és próbáltam előle eldugni a sebemet… ahogy hátradőltem a füvön, mert túlságosan fáradtnak éreztem magam… és most pedig itt vagyok.
- Apa, mégis mi ez a hely? – akadoztak a szavaim, meg voltam rökönyödve. Ez a túlvilág lenne? Akkor mégis meghaltam? Biztos, hogy meghaltam, csak én vagyok ilyen szerencsétlen. Szegény Deedra, ott hagytam őt, és most megtalál holtan a fűben, az istenekre, vajon mi fog lejátszódni benne, vagy már mi játszódhatott benne, ha megtalált…
- Idd meg ezt, most, azonnal! – kiáltott fel ezzel megszakítva kétségbeesett gondolataimat. Hirtelen megragadta a torkomat, és a másik kezében előbukkant egy korsó. Amennyire meg tudtam pillantani, valami fehér lötty hullámzott benne. Erőszakkal a számhoz tolta, és önteni kezdte belém. Én pedig fuldokolni kezdtem. Iszonyatos íze volt, a szaga pedig annál rosszabb. Döbbenten kerestem apám tekintetét, kinek arcán csak az elszántságot láttam.
Fuldokolva fordultam oldalra, de ezt abban a pillanatban megbántam. Erős nyilallást éreztem a vállamban, én pedig ösztönösen odakaptam, viszont a seb helyett egy másik kéz bőrére tapintottam. Végiszántottam a tekintetemet a kézhez tartozó karon, majd vállon, és végül a felém hajoló fejen álltam meg.
- Ronan?

Wynva Kedvelte

Varázslónő vagyok
Thora Haleye

Skill and confidence are an unconquered army"


❖ Történetem : ❖ Ulron :
821
❖ Tartózkodási hely :
El'Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Daryn-erdő - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Okt. 26, 2021 4:16 pm
Annyira lefoglal, hogy el ne rontsam a keverést -bár nyilván nem kell hozzá az alkimia mesterének lenni- hogy a szagokkal most alig-alig törődöm. Ha ráncolom is az orrom, vagy fintorgok, az legfeljebb tudat alatt történik, nem azért, hogy bárkinek is jelezzek bármit. - Illatos-illatos, hát hogyne! - morgom az orrom alatt.
Amikor elkészülök végre a gyógyító itallal, megkönnyebbülten adom át a kelyhet Ronnak. Óvatosan a térdemre fektetem Thora fejét, és segítek az itatásban, amennyire tudok. A lány még mindig eszméletlen, de a reflexei azért működnek, szerencsére.
- A sebet azért még nyomni kell! - figyelmeztetem Ront, mikor visszafektetem a lányt a földre, aztán amíg ő így tesz, én elkezdek egy újabb adag ernét passzírozni, jobb híján a kehelyben megint. Kulacsomból csak egy -két cseppnyi vizet töltök hozzá, aztán szétnézek; de csak tanácstalanul forgatom a fejem, remélve hogy a sötét erdőben felfedezem azt, amire még szükségem lenne. - Lovat lopni? arra itt annyi esélyed van, mint kölyökkutyának szarvast ejteni. - A farkasüvöltésre én is felkapom a fejem, aztán még szaporábban kezdek kutakodni magunk körül, de semmi nyomát nem látom ezerlevelűfűnek. jobb híján a lány szoknyájából kanyarítok egy hosszú darabot a késemmel, hogy nyomókötést készítsek, de előtte az erne áttört pasztáját a sebre kenem, s csak utána nyomom rá a keményre hajtogatott szoknyaanyagot. A kendővel olyan szorosra kötöm, amennyire csak lehet, s aztán sóhajtva leülök mellé a földre, hogy összeszedjem a holmimat. - Így már szállítható.- mondom Ronnak, és ha felnyalábolja a lányt, akkor én is feltápászkodom. Ennél többet az erdőben, holdfény mellett nem tehetek. Így már talán kibírja, amíg rendes segítséghez jut.
Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
477
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Daryn-erdő - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Okt. 26, 2021 3:03 pm
-Legyek kész mindig mindenre... - Mormogja csak magában, mikor már jó messze van tőlük, és még a vészhelyzet ellenére is mosolyt csal ez valamiért az arcára. Igaz, csak egy pillanatra, és a sötét erdőben úgysem láthatja senki.
Térdei kis árkokat vájnak a földbe, ahogy a kehely elé veti magát, kezében két gyümölccsel, de nem láthat munkához. Kelletlenül morogva adja át a helyét, és lép Thora-hoz, hogy pontosan ott nyomja, ahol utasítsák. Szívesen vállalta volna a feladatot. Persze, jogos, hogy ő csak elrontotta volna, de látja azt is, hogyan fintorog kedvese a kehely felett. Ő idáig érzi az a lehetetlenül orrfacsaró bűzt.
-Gondolj valami illatosra...
Érzi, hogy nem ez a tanács fogja megváltoztatni az életét, de jobb ötlete tényleg nincsen. Tovább nyomja hát a sebet, aztán pedig átveszi a gyógyszert, és a szájához tartja. Meg sem várja, hogy magától próbálja meginni, azonnal két ujjal befogja a sérült orrát, ugyanannak a kezének két ujjával pedig lenyomja az állát picit, és már önti is a szájába, aztán visszanyomja az állát fel, hogy ne köpje ki. Talán van más módja is, hogy valakivel megitassunk valamit, akkor is, ha nem segítőkész ebben, de ő nem ismeri.
-Szóval, ah ez működik, már csak lovat kell lopnunk és mehetünk a városba.
Ahogy ezt kimondja, a távolban egy farkas vonyítását hallani. Újra kelletlenül morog egyet.
-Ez...nem ló volt...
Világi vagyok
Ronan Gallaway

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
309
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverfogatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Daryn-erdő - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Okt. 26, 2021 1:13 pm
- Mondtam, hogy mindig légy készen mindenre! - oda sem pillantva mondom ezt neki, miközben a vérzés elállításával foglalatoskodom.
Az asszonyos megjegyzését simán elengedem a fülem mellett. Ha nem ilyen lenne a helyzet, talán fennakadnék rajta, de most nem nagyon tudok másra gondolni, csak hogy hogyan mentsem meg ennek a bátor leánynak az életét. Fél kézzel még mindig a sebet próbálom elszorítani, a másikkal pedig kirázom a táskám tartalmát.
Ahogy Ronnak is mondtam: mindig készülj fel, amire csak lehet. Szerencsére ott lapul a  táskámba a kis gyógyító kehely, amit nemrég Yloreban vettem, és két adagnyi fehérítő szirup. Valójában azonban még én sem vagyok ennyire előrelátó. Csupán arról van szó, hogy Kevin levele is közrejátszott a Caldenbe utazásunkban. Amellett, hogy sikeres hazaérkezéséről adott hírt, azt is megírta, hogy egy jóbarátjuk szintén súlyos lábsérüléssel gyengélkedik. A kehelyre már nem volt szükség, ami önmagában véve szomorú hír, de így most esélyt kaphat Thora, hogy túlélje az éjszakát.
Amikor Ron visszaér, azonnal utasítom, hogy törjön össze a kehelyben egy kis maréknyi ernét, de aztán rájövök, hogy mindenki jobban járna, ha helyet cserélnénk. - Inkább gyere, és nyomd a sebet! a többi növény úgyis csak akkor ér valamit, ha már nem ömlik patakokban a vére. - Ha átveszi a helyem, akkor azonnal nekiállok összenyomkodni az egyébként orrfacsaróan büdös gyümölcsöt, majd egy kis faágat használva keverőspatulának az egyik adag fehérítőszirupot is hozzákeverem. Tisztában vagyok vele, hogy pontosabb adagolásra lenne szükség, és nem is olyan tiszta a művelet, ahogyan azt én szeretném, de jelen körülmények között nem tudok többet tenni az ügy érdekében. Meg kell próbálnom, és reménykedni, hogy sikerrel járok.

Óvatos adagolás és őrült kevergetés után sem változik el a keverék illata, ami azt jelenti, hogy akkor valószínűleg a színe sem, így gondolkodás nélkül borítom ki a tartalmát, hogy újrakezdjem. Most kicsit tovább méregetem a markomban a gyümölcsöket, finomabbra passzírozom, mint az előbb, és még óvatosabban adagolom a szirupot hozzá. Az ujjammal keverem-kavarom, próbálván a legtökéletesebb elegyet létrehozni, amit csak itt tudok, és végül szerencsére eltűnik az erne kesernyés bűze. Majdnem felkiáltok örömömben. - Kész! Segíts megitatni! - mondom sürgető hangon Ronnak, és a lány feje mögé térdelve próbálom azt az ölembe venni, hogy Ron megpróbálhassa a szájába tölteni a keveréket. Csak reménykedem benne, hogy ezzel legalább a vérzést el tudjuk állítani, s akkor talán bevihetjük Caldenbe, ahol további ellátást kaphat.

#keverés: gyógyító főzet sikertelen
#keverés: gyógyító főzet sikeres
#felhasznált: 2 adag fehérítő szirup és egy gyógyító főzet

Nîndaer Kedvelte

Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
477
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Daryn-erdő - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Okt. 25, 2021 11:34 pm
-Ha bele gondolok, hogy majdnem nem hoztam a kardom...
Ahogy megkapja a feladatát, azonnal kilő, mint egy versenyló, s csak úgy porzik a talaj a lába alatt, amikor szinte rögtön meg is áll, és hátrafordul, mert Wyn utána szólt. Hogy, siessem...
-Komolyan asszony...
Minden esetre, újra szedni kezdi a lábait. Igaza van, tényleg ismeri az erne-t, és azt is tudja, hol keresse. Percek alatt olyan messzire jut, hogy a sűrű sötétség elválasztja őt a lányoktól, de legalább megtalálja a fát, melybe nekifutásból rúg bele. A vastag törzs azonban ellenáll, így kénytelen felugrani, és megmászni azt, hogy aztán egy egész ágat letörjön, melyről csak úgy potyognak le a lila gyümölcsök. Az ingét kihúzza, és abból tárolót formálva vrohan vissza egy jó nagy adaggal, hogy aztán leborítsa azt Wynva mellé.
-A másik kettőt hol találom meg?

Thora Haleye Kedvelte

Világi vagyok
Ronan Gallaway

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
309
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverfogatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Daryn-erdő - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Okt. 25, 2021 11:13 pm


Jól gondolkodtál, csak kifelejtetted a képletből a sérült barátnőket. - jegyzem meg aggodalmas képpel, és közben arra gondolok, hogy Cate karját remélhetőleg akadt, aki bekötözze. Az mondjuk nem tűnt ilyen súlyosnak, de szerettem volna újra találkozni vele, és legalább ennyit megtenni érte, ha már egyszer olyan önzetlenül megmentette az életem tavaly tavasszal. Bármeddig is töprengek ezen, nem fogok előrébb jutni, hiszen most itt van dolgom. Thora a testével védett minket, mikor az a rusnya dög ránk támadt. Nem hagyhatom csak úgy meghalni. Inkább nem válaszolok Ron kérdésére. Ő is pontosan tudja a választ.
Ledobom a táskám és Thora mellé térdelek, amikor Ron leteszi őt. A kendőmet már szinte teljesen átáztatta a lány vére.
- Te ismered a környéket. Erne kell nekem, de nagyon sürgősen! meg... szívkésfű, vagy ezerlevelű,  de erne mindenképpen. Azt már ismered! - közben próbálom megtalálni a pontot, ahol a lány ütőerét a csonthoz nyomva elállíthatom a vérzést. Szerencsére nem ez az első ilyen esetem, így nem tapogatózok vakon.  - Ron! - ha már indulóban van, még azért utána szólok. - Nagyon sietned kell! -  

Thora Haleye Kedvelte

Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
477
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Daryn-erdő - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Okt. 25, 2021 10:51 pm
-Ne aggódj, a közelembe sem ért egyik sem. Gondoltam, most az egyszer lehetne egy olyan esténk, aminek nem sebkötözés a vége...
Óvatosan cipeli a magatehetetlen Thora-t az erdőbe, követve Wynva utasításait. Bár, talán a cipeli az túlzás. Kevin-t is elég sokáig volt kénytelen cipelni, ki az almát csak arra használta, hogy fejbe dobja vele azt, aki szerint abból is ehetne néha a sok kolbász helyett. Hozzá képest a holtsápadt lány annyit nyom, mint egy zsák szőlő...a szőlő nélkül.
-Marha hideg a karja, ez normális?
Persze, hogy nem normális. Morog is kicsit magával, amiért ilyen hülyeséget kérdezett. Próbálja összeszedni magát, és szétnézni, hátha talál neki valami alkalmasabb fekhelyet az ünnepség romjai közt.

Thora Haleye Kedvelte

Világi vagyok
Ronan Gallaway

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
309
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverfogatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Daryn-erdő - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 20, 2021 9:38 pm

Szabad a játéktér

❖❖❖

Tulveron főkrónikása
Krónikás

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
2426
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Daryn-erdő - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Szept. 15, 2021 4:56 pm


Vigyázz, kész troll!
@Nediar Menlac  && Veleris

 
A feszült hangulat, lassan engedni kezd, ahogy a hó a Nap melegének. Felhőtlen nem lesz, de mindenképp barátságosabb. Ekkor még nem tudhatom, hogy ez csak múló pillanat. Nediar is megtalálja időközben a hangját, biztosítva róla a kereskedőt, hogy bizony szándékaink nem rosszak. Nyurga, vékony alak lép el a Szívtörő mellett, arca fiatal, tán még egyszer sem serkent szakáll állán. Kezében hosszú íj, hátán tegez. A másik középkorú ember férfi, ruhája közönséges, nem kifejezetten kalmárhoz illő. Egyszerű, hosszú kardot csúsztat vissza hüvelyébe. – Barátom, ne neheztelj, de sosem tudhatja az ember, mi rejtőzik a következő bokor mögött, egy ilyen helyen. – válaszol Nediarnak, s tárja szét karját, a környezetre utalva.

Van az a pohár, melynek felszínén gyűrűket vet az utolsó csepp, s peremén vízeséskén csordul végig a többi. – Ahogy óhajtod!- a fénygömb sugaraiban narancsszínben villannak fel szemeim, ahogy elfordítom fejem a Szívtörőtől. – Köszönjük az invitálást, de megmaradnánk egymásnak. – erőltettek mosolyt az arcomra, a két idegen felé. – Ahogy gondoljátok, de legyetek óvatosak, sok erre a kóbor vadállat. – azzal sarkon fordulnak, s a tisztás felé veszik az irányt. Még néhány pillanatig meredten bámulok utánuk, csak azután függesztem újra tekintetem a kovácsra. Kósza ábrándnak tűnhet már csak szemem változása, már ha érzékelt bármit is a röpke pillanatból. Inkább tűnhet a fáradtság által okozott képzelgésnek vagy csak a fény játékának, mint valóságnak. – Megakarod ölni? Kutasd fel! Vissza akarsz térni? Vezess! – lendítem előre karom, arra, amerről vélhetően érkeztünk. – Bárhogy döntesz, követlek. – teszem csípőre szabad kezem, enyhén félre billentve a fejem. Majd szótlanul követem.




Varázslónő vagyok
Veleris

A mágia se nem rossz, se nem jó. Csak az a fontos, mire használod.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1134
❖ Szintem :
Kezdő (Éjmágia); Tanonc (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Daryn-erdő - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Szept. 15, 2021 3:46 pm
Troll cic .. cic

@Veleris && Ned
zene • szószám: xXx • Credit:
 
Felelem a kezem, és hagyom azt, hogy Vel ismét hátha a csiribá mutatványba kezd. valóban tudom, hogy mi az a varázslat, és tisztában vagyunk mindennel, ám még nem láttam ezt soha sem. Igyekszem nem összecsinálni a friss nadrágom, aminek már mondjuk, így is mindegy a sár végett.
- Jó ember, nem akarunk bajt. – Mondom, ám legszívesebben visszakézből olyan pockost adnék neki. Bár tudna elf nyelven a nő, így máshogyan is tudnék vele kommunikálni, amit tán nem értenek. Közel állok, a meggondolatlan terhez, hiszen erőm teljében vagyok, ám gyors biztosan nem.
Miközben a nő azt folytatja, amihez legjobban ért, még eddig a beszéd, próbálok gondolkodni hogyan is jutunk ki ebből. Egyáltalán értenek e minket, ám arra jutok bizonyosan, hiszen akkor, ha nem így lenne nem értettük volna az előbbi szavaikat.
Egyelőre nagy csend borult ránk, és csak Veleris beszélt. Szemem néha övét keresi, és ha megtalálja, benne idegességet láthat. Minek is jöttem ide?
Megszólalnak, ám csak felmérnek, kóstolgatnak. Hát, ha az lennék már nem élnél, de a képességeim nem illenek bele ebbe. Nem szólok, hiszen nem akarok rosszat mondani, így Veleri ós beszél.
Veleris kérdést tesz fel az idegeneknek, akik kétségesen válaszolnak.
Végre nem szorul semmi a tarkómnak, így a kezem is letehettem. Mély levegőt vettem, és ha még tudom, megnézem őket.
- Minek? Menjünk, aztán öljük már meg az a szaros lényt, aztán húzzunk a szarba, vagy menjünk most. Elegem van! – Mormogom oda a nőnek neki idegesen, és halkan.




Veleris Kedvelte

Kereskedő vagyok
avatar

Sometimes it's the smallest decisions that can change your life forever


❖ Ulron :
478




Daryn-erdő - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Szept. 11, 2021 9:00 pm


Vigyázz, kész troll!
@Nediar Menlac  && Veleris

 
Egyszerű ember, de nem ostoba, biztos hallott már a mágiáról, hisz egész világunkat átitatja. Zavarodottsága érthető, de nem ez a legmegfelelő idő arra, hogy magyarázkodásba kezdjek vagy megvárjuk, míg neki állnak össze a kirakós darabkái.
Kezét még ott a fánál hagytam magára, jobbnak láttam, ha a saját tempójában követ, ha kellett bevártam. Látásunkat a halványuló termések fénye, a beszökő Holdfénye segítette később pedig a varázslatom.
Indulásunk óta, most először tétovázok. Egy pillanatra elönti agyam a vér, s sárkányom megrázza börtönének rácsait. - Már 60 éve élünk egy testben, s megtanultam felülkerekedni rajta, s az esetek nagy többségében sikerül is ott tartanom, ahol kell. Szemeim kikerekednek, a férfi láttán Nediar mögött, de ami leginkább zavar a tarkójának szegezett acélhegy. Sose tudnám megbocsájtani magamnak, ha itt az erdőmélyén és nem egy bordélyházban érintené meg a halál. Míg az egyik tenyeremben a csillagokfénye ragyog, addig a másikkal Nediar felé nyújtom ki. – Vándorok vagyunk, kik nem messze hajtották álomra a fejüket. – mozdulatom lassú, mely arra szolgál, hogy az íjat tartó fickó, nehogy meggondolatlan lépésre szánja el magát. Bár lehet, a Szívtörő miatt jobban kellene aggódnom. Megeshet, hogy e percben a rémület költözött szívébe, de egy ember, aki fél az kiszámíthatatlan lépésre szánhatja el magát. Más helyzetben, egy jól irányzott ütéssel, földre terítené az ifjút,- már csak testi adottságai miatt is-, de nem láttam még olyat, aki gyorsabb let volna egy nyílnál. – Neszezést hallottunk, azt hittük valami vadállat. – folytatom tovább, miközben folyamatosan az íjat szorongató férfit figyelem. Hallom, ahogy a másik k9zelebb merészkedik. Fogalmam sincs, mit fogok tenni, ha rám támad, egyszerre nem tudok kétfelé figyelni. – Egy mágus és egy harcos. Ő a testőröd? – kérdezi érces hangján, megmaradva a kellő távolságon kívül. – Ereszd le az íjad Gorma. – utasítja a másikat, még mielőtt válaszolhatnék. – Nevezhetjük annak is. – pillantok félre Nediarra, kíváncsiságból is, hogy mit fog tenni. – S ti, mit kerestek itt? – bátorodok fel, a fenyegetés megszűnésével. – Kereskedő volnék. – teszi mellkasára a kezét. – A közeli tisztáson ütöttünk tábort, ha van kedvetek csatlakozni, szívesen látunk. Kaphattok ételt, italt, s talán még pokróc is akad, hogy ne hideg földön kelljen éjszakáznotok. – mutat az ellenkező irányba, melyről érkeztünk. S valóban, ha tovább jövünk, magunk is felfedezhettük volna a tisztást. Nem nagy éppen akkora, ahol két kisebb ponyvával letakart szekér elfér, és jó pár ló. A tisztáson aprócska tábortűz lobbog. Nediarra kérdőn pillantok, de mivel nem vagyok benne biztos, hogy tudja mit is szeretnék, közelebb lépek hozzá. – Gyere, fiam, hagyjuk megvitatni a dolgokat. – inti magához az ifjút a férfi. – Csatlakozzunk hozzájuk vagy inkább töltsük kettesben az éjszaka hátralévő részét?



Varázslónő vagyok
Veleris

A mágia se nem rossz, se nem jó. Csak az a fontos, mire használod.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1134
❖ Szintem :
Kezdő (Éjmágia); Tanonc (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Daryn-erdő - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Daryn-erdő - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
3 / 5 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
 Similar topics
-
» Öböl-erdő
» Silmë - Sötét erdő

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: téktér :: Qerilyan Birodalom-
Ugrás: