Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Agancs szoba - Page 3 KaDiPE5
Agancs szoba - Page 3 KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Folrandír Ceilteach
54 Hozzászólások - 23%
Ezaras Azildor
33 Hozzászólások - 14%
Arnav
31 Hozzászólások - 13%
Krónikás
26 Hozzászólások - 11%
Rhysand Earhgaze
20 Hozzászólások - 9%
Aldrich Cornwell
19 Hozzászólások - 8%
Deedra Gindrian
16 Hozzászólások - 7%
Veleris
14 Hozzászólások - 6%
Reinaakviin
11 Hozzászólások - 5%
Calylenia
10 Hozzászólások - 4%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Gailoth havi Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális kétheti kihívás
Töltsd ki a karaktere(i)ddel a Tükröm, tükröm kérdéssort!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Yesterday at 10:57 pm
• Moments

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Arnav, Ezaras Azildor, Folrandír Ceilteach, Shani Masrani, Thora Haleye

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 12 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
0
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
1
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Agancs szoba

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next
Utolsó Poszt Szer. Szept. 08, 2021 11:03 pm

Praise the Gods II.
Edeyra & Nîndaer
We all hang on to something we know we're better of letting go. It's like we're scared to lose what we don't even really have.

Összevont szemöldökökkel igyekszem értelmezni a tanácsát, s mikor sikeredik magyarázatot találnom a kifejezésre, kelletlenül elhúzom a számat. Nem színpadiasan, éppenhogy csak, de ezúttal meg sem próbálom elkendőzni az elégedetlenséget, amit a célozgatásával szemben érzek.
- Megvannak a magam módszerei. Ízléses módszerei… - tudatom vele visszafojtott hangon, s csupán a szavak lepergését követőn döbbenek rá, tán jobban tettem volna csendben maradni. Pontosan emiatt meg sem próbálom korrigálni a hibámat, melyre bizton veszem, éhező fenevadként fogja rávetni magát Eyra. Ellenben igyekszem szokni a csuklyám óvása nélküli lét bizarr és ingatag érzetét, a füleimet háborítatlanul simító, hűvös levegő érintését és az érzékeny szemeimbe tóduló túlzott világosságot. Természetest ha egyedül vagyok, nem hordom a köpenyemet megrögzött óvakodással, de egészen más a jelenlétében felfednem magamat.
- Cseppet sem könnyíted meg ezt. És aztán? És aztán nem jutunk sikerre, s megszégyenült ostobákként kulloghatunk vissza a sajátjaink közé – tulajdonképpen engem ez kevéssé érdekel, nap nap után megszégyenülten kell fejet hajtanom a röpke életűek elvetemült óhajai előtt, azonban remélem, némelyest elgondolkodtatja a lányt az eshetőség. Bár nem űzök csalfa ábrándokat.
Ahogyan azzal szemben sem, mennyire fogja élvezni a megaláztatásomat. A plafonnak emelt tekintettel fohászkodom a holdanyához kitartásért és türelemért, elvégre már is túlzott lelkesedést mutat a kínzásom irányába.
- Igen, arra. A kékek biztosítottak róla, hogy a komódban minden megtalálható lesz, amire szükségünk van. Még nem nyitottam ki – pillantok rá vissza, ám igen hamar az említett bútordarabra süllyesztem a figyelmemet. Megvallom, mindeddig nem voltam felkészülve a tartalmára, noha most sem érzek magamban nagyobb kényszert a feltúrására. Meghagyom az élményt Eyrának.
- Nincs kegyelem. Ostoba egy jelszó – szusszanok fel, elterelve a gondolataimat a soron következő megpróbáltatásokról.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Four Tears
One for the mother whose heart was broken, one for the father who betrayed us. One for the family who were innocent of my father's guilt, and one for the sister I've never wished for.
˙˙˙

Deedra Gindrian and Veleris Kedvelték

Fejvadász vagyok
Nîndaer

I like muted sounds, the shroud of grey, and silence that comes with fog.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
684
❖ Tartózkodási hely :
Qerilyan Birodalom
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás); Kezdő (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Agancs szoba - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Szept. 08, 2021 8:52 pm
PRAISE THE GODS II.
Nîndaer & Edeyra
Impossible is just a word thrown around by small men who find it easier to live in an ordinary world than to explore the power they have to change it!
Beleharaptam ajkamba, hogy még véletlen se akarjam azt szóra nyitni, mosoly azonban utat tört magának, és nem hagyta azt zárva. Lassú pislogással mértem végig az Elfet. El nem tudom képzelni őt a cimborája, és a köpenye nélkül. Ám a szavak még is utat törtek maguknak.
- Vagy elrejtheted, ahova a nap sem süt be, ám ajánlom, előtte csomagold be valamivel.- Mozdulok ismét egy picit arrébb, és igyekszem a képzeletemet visszanyelni, hiszen az nagy sebességgel alkotott képeket a fejemben erről.
- Persze. – Vágom rá inkább a helyeselést, majd összefonom a karom magam előtt.
- És aztán? – Kérdezem, majd jobbnak látom a széket elfoglalni, ami az előbb olyan kedvesen belém fúrt. Leülök, és keresztbe teszem a lábam, a kezem kecsesen rá teszem.
Titkos szavak. Óh, tudtam valami kiment a fejemből, de egyszerűen élvezet néznem a férfit, ahogyan nem tudja hova tenni személyiségem, vagy rosszul gondolnám?
- Nincs kegyelem. – Suttogom lágyan, csilingelően neki. Biztos vagyok benne, hogy ez utal a gaz teteikre, és így próbálják kompenzálni a gatyájukban lévő tartalmat.
- Mármint? – Szökik fel a szemöldököm, majd a szememben egy felcsillanó apró remény jelenik meg.
- Tán más öltözékre gondolsz? – Kérdezem reménykedve. Hiszen, mint mondottam már régóta foglalkoztat, hogy mi van a ruha alatt.  

 


Nîndaer Kedvelte

Alkimista vagyok
Edeyra Rolar

there was more to you than the insipid whore you present yourself to be


❖ Történetem :
₰ Maybe just an average whore?
❖ Ulron :
624
❖ Tartózkodási hely :
₰ Qerilyan Birodalom
❖ Szintem :
Haladó (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Agancs szoba - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Szept. 07, 2021 8:16 pm

Praise the Gods II.
Edeyra & Nîndaer
We all hang on to something we know we're better of letting go. It's like we're scared to lose what we don't even really have.

Nem fárasztom tovább a számat felesleges szócsépléssel, ugyanis egyértelmű a számomra, hogy Eyra változatlan nem érti a probléma forrását. Kapott egy feladatot, amit nem teljesített, vagy legalábbis rendkívül szabadon értelmezte azt, az apró részleteket figyelembe sem véve. Egy szigorúan zárt körű találkozóra igyekszünk, ahol afféle alakok fordulnak meg, akik a célpontunk elvadult nézeteit minden bizonnyal lelkesen éltetik. Kötve hinném, csak úgy magával rángatva a belebegtetett testőre helyett tárt karokkal fognak bennünket fogadni.
- A kezdetektől nem volt bennem kétség, hogy ezt a küldetést fegyverek nélkül, egyszerű civilként kell véghezvinnem, elvégre el szükséges vegyülnünk. Egy felfegyverzett vendég bárkiben feszengést gerjesztene, főleg egy effajta… mulatságon. Kezded érteni a nehézséget? - rezzenéstelen, közönyös arccal meredek rá, habár érzem az izmaimban megülni a feszengést. - Nem lesz egyszerű dolgunk, ugyanis nem azzal fognak szembesülni, akire számítottak. Ha valóban olyan óvatosak, mint hiszem, az sem kizárt, hogy zárt ajtókkal fogunk szemközt nézni – teszem hozzá csöndesen, leengedve a karjaimat a köpenyem takarásából.
Mindennemű nyugalmamat magamba szívva fordulok vissza a leányhoz, majd kimért mozdulatokkal lesimítom a fejemről a csuklyámat. Hirtelenjében mezítelennek érzem magamat.
- Legalább bármi levelet, titkos jelszót sikerült szerezned az alak szaván kívül? - előre felvértezem a bensőmet a valószerű nemleges válaszra. - Ha van nálad, szedd elő, aztán… segíts… elvegyülni – bököm ki bizton veszem, a hangomon is kihallható nehézséggel, mialatt oldalra vetem a tekintetemet.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Four Tears
One for the mother whose heart was broken, one for the father who betrayed us. One for the family who were innocent of my father's guilt, and one for the sister I've never wished for.
˙˙˙
Fejvadász vagyok
Nîndaer

I like muted sounds, the shroud of grey, and silence that comes with fog.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
684
❖ Tartózkodási hely :
Qerilyan Birodalom
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás); Kezdő (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Agancs szoba - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 06, 2021 10:49 pm
PRAISE THE GODS II.
Nîndaer & Edeyra
Impossible is just a word thrown around by small men who find it easier to live in an ordinary world than to explore the power they have to change it!
Erősen markolom még a széket, hogy egy szálka bele is áll finom kis bőrömben. Valóban, bőröm nem tanúskodik olyan munkáról, amihez kellene a vaskos bőr. Finom elegáns, és puha bőröm, aminek az érintés kellemes, és jól eső.
Újabb hümmögés, nem akar semmit válaszolni, és már csak a közös nyelven folytatjuk a továbbiakat.
- Hmm. - Válaszolok, ironikusan is, de ám magam is ezt gondolom az elmondottakról. Majd meghallgatom miképpen vitte véghez ő maga a tervet, vagy mit mondott volna. Válasz még mindig nem érkezik.
- vagy is magad se tudod, a hogyanját. Értem. - Mondom, majd elengedem a széket.
- Ez esetben elmondjuk majd a bejáratnál, hogy ki is vagy, olyan mámorban úszód, hogy talán csak a plusz egy fő hallhatta meg. - Mondom.
- Légy valami más akkor. - Mondom, majd ő is szóhoz jut. El kezdi elmondani, hogy ő miképpen gondolja, és miképpen kellene csinálni. Érzem, ahogyan belül mardos, hogy másképpen lesz, ahogyan én elterveztem, és máshogyan kell teljesítenem. Nem értem, hogy miért nem jó a tervem, és miért hiszi, hogy azonnal le fogunk bukni. Szó szerint nyelnem kellet egyet, és mély levegőt vennem.
- Legyen. - Mondom, majd ki húzom magam, és elengedek egy kedvesebb mosolyt
- Sok mindent nyeltem már le, pont ezt ne? - Mosolyodom el kajánul.


 


Nykon Gindrian Kedvelte

Alkimista vagyok
Edeyra Rolar

there was more to you than the insipid whore you present yourself to be


❖ Történetem :
₰ Maybe just an average whore?
❖ Ulron :
624
❖ Tartózkodási hely :
₰ Qerilyan Birodalom
❖ Szintem :
Haladó (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Agancs szoba - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Szept. 04, 2021 10:20 pm

Praise the Gods II.
Edeyra & Nîndaer
We all hang on to something we know we're better of letting go. It's like we're scared to lose what we don't even really have.

Büszkének kellene lennem, amiért az öröksége egy része óhatatlan belé ivódott, és az Atyjának meggyőződése ellenére arcátlan folyékonysággal beszéli a nyelvünket, ám egy szemernyi jó érzés sem gyúl a bensőmben. Tisztában vagyok vele, hogyha effajta tudás birtokába került, annak egyetlen célja a sajátjaink tőrbe csalása vagy megvezetése. Ezért hát egy újabb hümmentésnél többel nem adózok a különös információnak, mely a birtokomba került, főként, mert igen hamar terelődik egészen másfelé a gondolataim vihara.
- Nem sértegetlek. Tényeket közlök – vetem oda neki szigorral telt tekintetem kereszttüzében, egymásba font hüvelykujjaim egyikét a másikon doboltatva közben a hátam mögött. Frusztrál, amiért még most sem képes átlátni a feladatunk súlyosságát, s tőlem várja a megoldást a valóság azon síkjában, amelynek ő már megásta a sírját. - Elmondtam. Meghívót kettőnknek. Szereztél magadnak, testőrödként azonban nem lehetek vendég is – jelentem ki csöndesen, és ha volna kedvem túlzó arckifejezésekkel élni, határozottan elhúznám a számat az elképzelésre; fegyverek nélkül masírozzak be holmi elfajzott mulatságra. Pedig nem lesz választásom.
Mélyet szippantok a távoli eső illatát hordozó levegőbe, miként az ablakhoz fordulok, és szinte rögvest egy ismételt szusszanásnak támad kedve a mellkasomba szökni Eyra feleletét hallván.
- Akkor el fogod hitetni, hogy nagy volt a szád, mert olyannyira szerettél volna egy ilyen… érdekfeszítő eseményen részt venni. Ott senkit nem fog érdekelni, hogy mennyi értelem szorult beléd vagy belém. Ártalmatlannak kell tűnnünk – magyarázom halkan, minden szót alaposan megválogatva, közben hunyorra húzott szemhéjaim alól vizslatva az ábrázatát. - Menni fog? Képes vagy a gőgödet lenyelni? - vonom meg az egyik szemöldökömet kétkedőn.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Four Tears
One for the mother whose heart was broken, one for the father who betrayed us. One for the family who were innocent of my father's guilt, and one for the sister I've never wished for.
˙˙˙

Deedra Gindrian Kedvelte

Fejvadász vagyok
Nîndaer

I like muted sounds, the shroud of grey, and silence that comes with fog.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
684
❖ Tartózkodási hely :
Qerilyan Birodalom
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás); Kezdő (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Agancs szoba - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Szept. 03, 2021 8:04 pm
PRAISE THE GODS II.
Nîndaer & Edeyra
Impossible is just a word thrown around by small men who find it easier to live in an ordinary world than to explore the power they have to change it!
Láthatólag megzavarta, hogy saját nyelvén beszéltem hozzá. És pillanatnyilag, mintha a szemem játszott volna velem. Úgy vettem észre talán érdeklődéssel billentette a fejét irányomba. Újra hozzám szólt a nyelvén, én pedig komoly tekintettel figyeltem vissza, és hallgattam a szavakat, amik kérdést formáztak.
- Ma, le henion..- (igen, értelek.) Felelem kimérten és egyszerűen. ám lassan nem érzem magam kellemesen, már meg kellett volna szoknom a folytonos bántást, ám hiába. Valóba, úgy tűnik nem jót cselekedtem, vagy nem úgy ahogyan azt ő gondolta. Egy pillanatra megrémültem, ám arcomon csak a rideg semmi mutatkozott. Hallgatom a felém intézet szavakat, és egyre jobban érzem máshogyan kellett volna tennem. Belekapaszkodom a székbe, jobban szorítom, mint kellene. Tekintettem leveszem róla, és inkább az asztalra irányul, ahogy a por nagyban ült meg, és tán még soha nem takarították el, mióta létezik ez a szoba. „Ostoba szajha.” Mondja, majd lassan vissza pillantok rá, s enyhén tűzzel, a szememmel beszélek, de úgy, hogy azt teljesen megértse.
- Eithad lín ú-bresta nin.  – (A sértegetésed nem hat rám.)Formázom lassan a szavakat, szúrom fogaim között azt. Szavaimmal ellentétben tán arcom mást mutat. Fáradt vagyok, nem aludtam, és lassan elérkezi a vérzésem a hóban is. Majd folytatja, s felfest nekem egy egyszerű képet, amit sikerült el is képzelnem, ahogyan a papnőnket kínozzák.
- Mit akartál hát mondjad? – Kérdezem, de inkább felszólítás ez.
- Hogyan akartál volna oda bejutni? Mit akartál tőlem akkor, had halljam. – Vetem oda neki szavaim, ám tudom azt is, hogy őt semmivel se tudnám megsérteni. Vagy csak jobb színész, mint nekem kellene lennem ebben a percben?
Sóhajt, és elfordul és friss levegőt óhajt. És kérdezz.
- Hitt. – Mondom.
- Éjjel bizonyítottam, hogy olyan volnék. – Felelem, ám ebben semmi játék nincs. Most nem pajzánkodom, nem akarom kellemetlen helyzetbe se hozni.


 


Nîndaer Kedvelte

Alkimista vagyok
Edeyra Rolar

there was more to you than the insipid whore you present yourself to be


❖ Történetem :
₰ Maybe just an average whore?
❖ Ulron :
624
❖ Tartózkodási hely :
₰ Qerilyan Birodalom
❖ Szintem :
Haladó (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Agancs szoba - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Szept. 02, 2021 10:17 pm

Praise the Gods II.
Edeyra & Nîndaer
We all hang on to something we know we're better of letting go. It's like we're scared to lose what we don't even really have.

Átható tekintetem ismét hevességgel rebben Eyrára, kinek ajkairól a népünk finom beszédét lecsordulni hallani különös, ám közel sem jóleső tapasztalás. Annak dacára, nem köztünk nevelkedett, meglehetős pontossággal és lágysággal ejti ki a szavakat, azonban még így sem tűnik többnek az igyekvése erőltetett próbálkozásnál. Nem a lelkéből fakadnak a dallamos hangok, s ez egy magam fajta számára rögvest fülbeötlő. Összehúzom hát a szemhéjaimat, amint az ábrázatát méregetem, de miként sikeredett felkeltenie az érdeklődésemet, nem engedem egykönnyen tovaszállni a momentumot.
- Pedidh i lam edhellen? (Beszéled az elfek nyelvét?) - leheletnyire oldalra billentve a fejemet teszem fel a kérdést, puhatolózva, vajon néhány kifejezésnél többet is ismer? A feladatkörét tekintve nem lepne meg, ha folyékonyan beszélné a nyelvünket, viszont a tudás meglétét ennek tükrében sem előlegezem meg a számára, elvégre a legszigorúbb alegység tagjait gyarapítja, akik a kérész éltűeken kívül nem tűrnek meg mást a soraik között. Feltételezem, a legtöbbüknek a nyelvünkön szólni egyenest törvényszegéssel érne fel…
A feléledő kíváncsiságom azonban könnyedén hal el a felmerülő problémák fényében, s egy pillanatra meggyőződésem, csupán rosszul hallok. Nyilvánvalóan ez képtelenség, de a nehézségekre adott reakciója sem hat többnek csalfa illúziónál. Bosszúságot gerjeszt a bensőmben a léhasága, s magam sem tudnám eldönteni; a feladat veszélyeztetése végett érzem fellobbanni, vagy a gondolat okán, ha máskor is ilyen közönnyel kezeli a dolgait, hamarost a halálát fogja lelni.
- Tegnap úgy kívántad, ne kételkedjek az elköteleződésedben, ne feltételezzek rólad meggondolatlanságot… - kezdek bele csöndesen, kimért mozdulatokkal hagyva hátra a székem viszonylagos kényelmét, hogy tekintetemmel a leány fölé tornyosulhassak. Összekulcsolom a hátam mögött az ujjaimat a köpenyem takarásában, s ekként folytatom a beszédet. - S mégis most úgy beszélsz, mint egy ostoba szajha, kit oly sokat mímelsz – vonom egymásnak a szemöldökeimet szigorúan. - Az a papnő sem aggodalmaskodott, akit nem másutt, mint egy jól őrzött kastély előtt égettek el elevenen. Szerinted velünk mit tennének, ha rájönnek a valódi célunkra? - teszem fel a kérdést, melyet gondolatébresztőnek szánok, semmint választ várnék rá. Rágódjon csak el a megannyi kínon, melyet ha túl is élne, a méltóságos Atyja előszeretettel biztosítaná a folytatást móresre tanítás gyanánt.
Végül sóhajtva egyet elfordulok tőle, s mint legutóbb, ugyancsak az ablak közelségét keresem. Az alkony egyre lejjebb ereszkedik a városra, melynek csillapodó nyüzsgéséből is kiérzik az est közeledte. Nincs sok időnk hasznavehető ötlettel előállni…
- Mit gondolsz, mennyire hitt a szavaidnak? Mármint, hogy fontos fehérnép lennél a legmagasabb körökben – pillantok rá hátra a vállam felett, már is hiányolva az oldalamról a kardom jóleső jelenlétét.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Four Tears
One for the mother whose heart was broken, one for the father who betrayed us. One for the family who were innocent of my father's guilt, and one for the sister I've never wished for.
˙˙˙

Edeyra Rolar Kedvelte

Fejvadász vagyok
Nîndaer

I like muted sounds, the shroud of grey, and silence that comes with fog.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
684
❖ Tartózkodási hely :
Qerilyan Birodalom
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás); Kezdő (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Agancs szoba - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Szept. 02, 2021 5:32 pm
PRAISE THE GODS II.
Nîndaer & Edeyra
Impossible is just a word thrown around by small men who find it easier to live in an ordinary world than to explore the power they have to change it!
Most is igazam lett, hiszen nem méltatja válaszra a mondandómat, és egy finom hanggal válaszol. Inkább tán már bosszantó, mint sem érdekes. Ám még mindig bennem van az, hogy tudni akarom, mit rejt ez a sok álca. Valóban ilyen lenne?
Most én sóhajtok egyet, és rázom a fejem, végén egy finom elegáns mosollyal.
- Ugyan, ugyan.. - Vonom meg a vállam finoman. A szellő kellemesen megsimogatott, mint ha csak az istenek simítottak volna végig, egész testemen. Eső illat csiklandozta az orromat. Mindig imádtam az esőt. Szerettem hallgatni, ahogyan kopog az ablakon, vagy mikor mindenki fut, én meg csak táncolok, s pörgök alatta. Számomra az eső elhozza a megtisztulást, minden bajt el tud mosni. Eszembe jut, amikor először láttam kivégzést. Atyám megbüntette egyik papot, s fejét végette az udvaron. Még tán alig lehettem tíz esztendős, s a leányokkal együtt néztük, ám a pillanatnál mindenki elfordult. Csak én voltam oly bátor, hogy végig nézzem, ahogyan a penge lenyisszantja a fejet, s választja el a nyaktól. Láttam, ahogyan a vér a köves útra fröccsen, majd az ég megdördült, és csepegni, ömleni kezdett az eső. Figyeltem, ahogyan a friss vért az istenek azonnal elmossák, és csurog végig lefele. Talán ez volt nekem az a pillanat, amikor tudtam ők mindig velünk vannak, s megtisztítanak, ha kell.
Viccelődésem úgy jött, ahogyan gondoltam, alig hallhatóan el mormol valamit az orra alatt, talán a saját nyelvén? Talán a közösen, ám hiába azt nem hallom.
- Man pennidh?– (Mit mondtál?) Formázom Elf nyelven a szavakat. Ha igazam volt, és saját nyelvén mondott valamit, jó. Ám, ha még sem úgy sem vesztek semmit. Tudatom vele, hogy bár tán ostobának is tart, én sokat tettem azért, hogy itt legyek. Tulveron összes ismert nyelvét meg kellett tanulnom, – még ha az ellenemre is volt - folyékonyan.
- Jaj, ne aggodalmaskodj már. – Rázom meg a fejemet.

 


Alkimista vagyok
Edeyra Rolar

there was more to you than the insipid whore you present yourself to be


❖ Történetem :
₰ Maybe just an average whore?
❖ Ulron :
624
❖ Tartózkodási hely :
₰ Qerilyan Birodalom
❖ Szintem :
Haladó (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Agancs szoba - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Szept. 01, 2021 2:01 pm

Praise the Gods II.
Edeyra & Nîndaer
We all hang on to something we know we're better of letting go. It's like we're scared to lose what we don't even really have.

Célzó értékkel elhintett megjegyzésére pusztán hümmentek egy halkat, ugyanis nem szándékozom belemenni az ízléstelen szócséplésbe, aminek rendre igyekszik megalapozni a talaját. Nem foglalkozom sokat a testiségekkel, ez irányú balgaságomat fiatal koromban elnőttem, még mielőtt az atyám megmutatta volna, milyen alantas is az egyszerű ösztöneinknek élni… Az anyám életébe került a röpke szórakozása a kérészéltű némberrel, kinek vonásai újra és újra felelevenednek a tudatomban Eyra láttán. Valahol persze megértem az állandó próbálkozását; míg az én fegyverem a penge és az életem a harc, úgy az övé a szavak és a buja gondolatok.
- Gyermeteg vagy – jegyzem meg csöndesen, miközben félreteszem a kardomat az asztalra. Volna még hozzáfűzni valóm a kicsinyes viselkedéséhez, ám a váratlanul feltámadó szél, mely hívatlanul tör be a szobába s bolygatja fel azt, elvonja a figyelmemet. Kíváncsian fordulok az ablak irányába, majd behunyva a szemeimet, magamba szippantom a közeledő est hűvösét. Nem szükséges az orkok kitűnő szimatával rendelkeznem ahhoz, hogy kiérezzem a levegőben fodrozódó, friss esőillatot, csakúgy a vacsorához gyújtott tüzek maró füstszagát.
Minden bizonnyal még hosszasan elidőznék a kimázolt arcomat simítgató szellővel, de a leány kijelentésére szokatlan hevességgel kapom vissza rá a tekintetemet. Nem mintha nem számítottam volna a küldetésünk kényelmetlenségeire, elvégre egy efféle mulatságra nem masírozhatok be fegyverrel és teljes felszerelésben, de hogy kurtizánnak kelljen bélyegeznem magamat?
Vékony vonallá szorítva a számat keresem a szavaimat, míg a helyiséget felmérő voltát fixírozom. A szobában máskülönben semmi különlegeset nem vélhet felfedezni, elvégre nem állandó otthonom. Egy ócska ágyon, az asztalon, egy komódon – melynek végül nekidől – és a két széken kívül nem rejtezik benne több fantázia. Ellenben velem a felháborodásom kinyilatkoztatása apropóján, mielőtt azonban még megszólalhatnék, újabb hideg-zuhannyal ajándékoz meg.
- Dôl gîn lost… - suttogom alig hallhatóan az orrom alatt a szitkot, határozott kiábrándultsággal. - Caldenben nem akad sok király, mint azok a császárok, akiket méltán nem kedvelhet Aubert. Figyelni fognak minket… - tudatom vele a legkényesebb problémámat. Tény és való, nem avattam be a bővebb tervekbe Eyrát, ám nem hittem volna, hogy egy papnő gyilkos és cimborái előtt befolyásos cafkának fogja mímelni magát, aki veszélyt jelenthet rájuk nézve. Jóformán sütni fog rólunk, hogy kémek vagyunk. - El kellett volna nyernünk a férfi bizalmát, feltűnés mentesen – ismét összeszorítom a számat, mialatt magam elé meredve próbálok vajmi megoldással előállni, egyelőre sikertelenül.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Four Tears
One for the mother whose heart was broken, one for the father who betrayed us. One for the family who were innocent of my father's guilt, and one for the sister I've never wished for.
˙˙˙

Edeyra Rolar Kedvelte

Fejvadász vagyok
Nîndaer

I like muted sounds, the shroud of grey, and silence that comes with fog.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
684
❖ Tartózkodási hely :
Qerilyan Birodalom
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás); Kezdő (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Agancs szoba - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Aug. 31, 2021 8:08 pm
PRAISE THE GODS II.
Nîndaer & Edeyra
Impossible is just a word thrown around by small men who find it easier to live in an ordinary world than to explore the power they have to change it!
Végig mérek rajta, komolyan lazítania kellene. Talán akkor velem se e féleképpen beszélne, ám nem, mint ha magamra vennék ezeket a szavakat, semmit ezek még a harmincon felüli létemnek. Jobban örülnék, ha valami kellemesebb nem is tudom, minek nevezzem… lénynek? Igen, hívjuk így, lénynek kellene dolgozni, de az embernek jobban örülnék. Főleg, mert magam is ezt a nagyszerű fajt képviselem.
Embernek lenni jó, és dicsőséges feladat. Mondják, hogy előbb teremtődtek a többi faj, de én magam nem hiszek az e fajta badarságoknak.
- Chh. – Engedek ki kételkedő hangot. Tovább folytatja a kardjának az ápolását. Nem lesz sok? Vagy erre izgul? Volt már olyan vendégem, aki azt élvezte, ha a komódnak dörgölőzöm, ki tudja ebbe tartozik e.
Mint már mondottam, nehezen tudom megfejteni a férfit, vagy hím egyedet, bárminek is nevezzék.
- Hát ahogyan elnézem csak azt mártogatod édesem. – Teszem kezemet csípőre, és bedöntöm finoman az, majd megforgatom szemem.
Annyit nyüstöli azt a kardot a végén kellemes lesz neki, komolyan. Rá kell várjak?
- „vagy eljöttél egészen idáig, hogy a szabadidőm eltöltéséről faggatózz? ” – Ismétlem el gúnyosan, majd összefonom a karomat.
- Ma, te én és egy mulatság. – Biccentem oldalra a fejem.
- Azt mondtam nekik, hogy egy kurtizán fiúval érkezem, szóóóval… - Kezdek sétálni, és mérem fel a helyet.
- Öltözz megfelelően. Valami, ami jól mutatja a feszes kis alfeled. – Megállok, és megtámaszkodom vele szembe, és csintalanul csillan a szemem, harapom ajkam. Remélem, elhiszi mondani valóm, és ismét kihozhatom a sodrából, de ha nem hát lepróbáltam. Ám nem bírom sokáig. Szinte csak úgy felbukkan a nevetés belőlem, kapok a számhoz.
- Azt mondtam kell a testőr, hiszen jó szajha volnék, kikért királyok fizetnek. – Helyesbítem eddigiek.
- Bár abban a ruhában, megnéznélek. Biztos nem akarsz úgy elkísérni? Talán többet is megtudunk. – Nevetek.
 


Nîndaer Kedvelte

Alkimista vagyok
Edeyra Rolar

there was more to you than the insipid whore you present yourself to be


❖ Történetem :
₰ Maybe just an average whore?
❖ Ulron :
624
❖ Tartózkodási hely :
₰ Qerilyan Birodalom
❖ Szintem :
Haladó (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Agancs szoba - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Aug. 30, 2021 11:38 pm

Praise the Gods II.
Edeyra & Nîndaer
We all hang on to something we know we're better of letting go. It's like we're scared to lose what we don't even really have.

A váratlan felbukkanása idézte mélyen elkendőzött megrökönyödésemet követően akad értekezésem feldolgozni a jelenlétének tényét is, mely két dolgot igazolhat; vagy történt vajmiféle váratlan esemény, amely felülírta a számára kiadott munkát, vagy már el is végezte azt. A róla szóló pletykák és a szemei alatt húzódó sötét árkok alapján az utóbbira tenném a kopott ulronjaimat, ám mindennek dacára sem tudom megállni, hogy ismét fel ne emeljem rá a tekintetemet. Kétségtelen, miért tartja magához oly közel a főpap az alantas vágyainak kiélését leszámítva; hatékony és gyors munkaerő, kit kellően megtörtek a felesleges kérdések és problémák elkerülése végett. Egy momentumra elfogja a bensőmet a szánakozással keveredett bosszúság.
- Igen – felelem meg rezzenéstelen ábrázattal a kérdését a csuklyám árnyékából, majd kitartott mozdulatokkal visszatérek a kardom olajozásához. Tiszta, frissen ápolt látványa némi megnyugvást hoz a lelkemnek, legalább a karom meghosszabbítója rendben van ebben a kibogozhatatlan káoszban. - Leginkább akkor, amikor szörnyekben mártóztathatom a kardomat – teszem hozzá csöndesen, persze a valóság messze áll a mímelt vallomástól. Bármilyen lény is kerüljön a pengém túlvégére, az öldöklésben legfeljebb a megszokás nyugalmát, semmint élvezetet, szórakozást találok.
Apró szusszanással karöltve fejezem be a fegyver átkenését, s miután megelégedtem a végeredménnyel, a számszeríj mellé helyezem az asztalra. A bőrök kezelése még hátramaradt, anélkül pedig inkább nem helyezném vissza a kardhüvelyébe.
- Sikerült jutnod valamire a feladatoddal, vagy eljöttél egészen idáig, hogy a szabadidőm eltöltéséről faggatózz? - emelem meg az egyik szemöldökömet, megelégelve a bájcsevejt, melynek sosem voltam lelkes rajongója. Éppen eleget hallok a felesleges szavakon túl is.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Four Tears
One for the mother whose heart was broken, one for the father who betrayed us. One for the family who were innocent of my father's guilt, and one for the sister I've never wished for.
˙˙˙

Deedra Gindrian Kedvelte

Fejvadász vagyok
Nîndaer

I like muted sounds, the shroud of grey, and silence that comes with fog.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
684
❖ Tartózkodási hely :
Qerilyan Birodalom
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás); Kezdő (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Agancs szoba - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Aug. 30, 2021 3:35 pm
PRAISE THE GODS II.
Nîndaer & Edeyra
Impossible is just a word thrown around by small men who find it easier to live in an ordinary world than to explore the power they have to change it!
Egy név nagyon felkeltette a figyelmem, hiszen ő maga is gyakran látogat el ide, és igencsak kedveli a hármas játékokat. Tudtam mit kell tennem. Abban is biztos voltam, hogy ez nem lesz kedvemre, hiszen a folyamatos színészkedés, és boldogság keltés számomra is nagyon megterhelő, bármilyen régen is csinálom ezt.
Mikor az Elf magamra hagyott és figyeltem a tűz lassú elemésztő táncát pér könnycsepp gördült az arcomra. Hiába a hitem, hiába vagyok benne biztos, hogy nekem ez az út a járható, a testem már kezdi az ellenkezőjét mutatni. Nem engedtem soha, hogy meglássák akármelyik könnycseppemet, mindent magamnak tartogattam, és a sötét magánynak.
Barátommá fogadtam már, és ez nyújt nekem vigaszt. Az a pár óra, amíg egyedül lehetek, a ropogó tűz hallva hozzá el szívemnek a békét, tán pár percig.
Egyre jobban sötétedett, és éreztem itt az idő. Direkt őt választottam, hiszen láttam már többet is erre, ám neki a kedvence volt Agnes, ki bizalmasom volt.
Természetesen nem fogadtam kegyeibe, hogy mindent tudhasson rólam, főleg a szentséges küldetése nem ismerte. Ám Mindig hozzám fordult parfümért, vagy tanácsért.
Eljött az idő, hogy tegyem a dolgom, ami lassan haladt, és hárman. Egész éjjel kényeztettük masszírozzuk, külön olajat kevertem erre az alkalomra. Tudom, hogy a férfiak nyelvét mi teszi beszédessé, és mi hozzá el teljes lazulásukat.
Ma nem kell vért ontanom, csak a szelíd, finom szajhát játszanom. Agnes segítségemre volt, de nem tudta tervem mivoltát, csupán azt, hogy kell a pénz, hiszen fogyóban a Ledia növénye, ami igen borsos áru, és nem tudatjuk mikor jön el a végzetünk, ami kisgyermek képében mutatkozik meg.


Lassú, s halk léptekkel lépek a szoba felé, amibe szinte beparancsolt az Elf, hallgatnom kell rá, s szót fogadom, még ha eszem ágában sincs egy tisztátalan faj szavát követni. Lelkem megviselt az éjjel, nem volt a legkívánatosabb, és ápoltabb férfi, akit szinte mostanáig kellett boldogítanunk, becézgetnünk. Érzelmeim, ahogyan mindig elrejtem, elteszem őket egy ládába a gondolataim egyik legmélyebb szekrényébe, és majd az édes órákban, mikor a csend újra ölelésébe fogad veszem csak elő.
Kopogás nélkül rontok szinte be a szobába, és kellemes mosollyal üdvözlöm őt. Legszívesebben vérét venném, mint sem a mosolyt adnám, de nem tehetem. Apám nem engedi, gondolataim ellenére kevesebb hatalma van, és ő is felel valakinek.
- Ugyan kérlek, felesleges mozdulat. - Legyintek, majd még pár lépést teszek előre. Arcomon folyamatos a kellemes mosoly. Visszalépek az ajtó irányába, és lassan finoman csukom azt be, majd ismételte vissza lépek.
Nem igen hatja meg, hogy én alig aludtam az éjjel, és csak a feladatra koncentráltam, ám miért is tudná? Mi nők többet teszünk, mind a szépségért, mind az életben maradáshoz, mint ők általában tesznek, vagy tehetnek.
- Mond drága Elfem, szoktál te mulatni? Vagy az már túl messze áll mi létedtől?- Vettem oda kérdésemet neki, kis gesztokulással karöltve.



 


Nîndaer Kedvelte

Alkimista vagyok
Edeyra Rolar

there was more to you than the insipid whore you present yourself to be


❖ Történetem :
₰ Maybe just an average whore?
❖ Ulron :
624
❖ Tartózkodási hely :
₰ Qerilyan Birodalom
❖ Szintem :
Haladó (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Agancs szoba - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Agancs szoba - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
3 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next
 Similar topics
-
» Vörös szoba
» Teknős szoba
» Éjszakai pillangó szoba
» Első emelet, tízes szoba
» Első emelet, kettes szoba

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: téktér :: Qerilyan Birodalom :: Calden :: Szárnyas Csikó fogadó :: Emeleti szobák-
Ugrás: