Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Sziklás partszakasz KaDiPE5
Sziklás partszakasz KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Folrandír Ceilteach
61 Hozzászólások - 24%
Ezaras Azildor
37 Hozzászólások - 14%
Arnav
33 Hozzászólások - 13%
Krónikás
28 Hozzászólások - 11%
Deedra Gindrian
22 Hozzászólások - 8%
Aldrich Cornwell
20 Hozzászólások - 8%
Rhysand Earhgaze
20 Hozzászólások - 8%
Veleris
15 Hozzászólások - 6%
Reinaakviin
13 Hozzászólások - 5%
Calylenia
10 Hozzászólások - 4%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Gailoth havi Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális kétheti kihívás
Töltsd ki a karaktere(i)ddel a Tükröm, tükröm kérdéssort!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Today at 12:49 pm
• Asszociáció

Yesterday at 12:52 pm
• Szólánc

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Folrandír Ceilteach

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 12 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 11 vendég :: 2 Bots

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
0
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
1
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Sziklás partszakasz

Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
Utolsó Poszt Csüt. Szept. 30, 2021 8:42 pm

Szabad a játéktér

❖❖❖

Tulveron főkrónikása
Krónikás

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
2426
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Sziklás partszakasz Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Szept. 30, 2021 3:06 pm
-Utazók tintája... - Szólal meg sokára, amikor a társai befejezték a találgatást. Nem mondható szakértőnek a témában, a legkevésbé sem, csak hallotta milyen újdonságokat lehet venni a piacon, és ez megragadta a fantáziáját. Nem csak ez. Tűzlevél-papírra is szüksége lesz...de ezt nem osztja meg velük.
-Ylore....az ünnepség véletlenül nem a braggart fogadó környékén lesz valahol? Ott biztonságba helyezhetjük az értékeink, amíg tart ez a mulatság, nehogy valaki ellopja őket vagy...
Nem fejezi be a mondatot. Részegen el is veszíthetik, vagy feltűnhet a ló igazi tulajdonosa, esetleg....nos más hirtelen nem jut eszébe, de ennyi lehetőség is épp elég, nem?
-Tényleg jobb, ha indulunk, sok dolgunk van még.
Pár lépést tesz csak, mielőtt visszafordulna, és kérdőn nézne mindkettőre.
-Egyébként...sosem voltam még ilyen mulatságon...ki kell öltözni ehhez, vagy,....ilyesmi?


//Én amondó vagyok, itt zárjunk, és folytassuk a buli másnapján, mit szóltok? Very Happy //

Ahronit Kedvelte

Világi vagyok
Ronan Gallaway

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
309
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverfogatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Sziklás partszakasz Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Szept. 29, 2021 10:57 am
Mindenkinek kell egy törpe
« taggeld;  @Ahronit && @Ronan Gallaway  • Zene; Alcohol free»

Ú
gy éreztem, hogy nem igen volt sikere a kérésemnek, s talán, de csak talán meglephettem, bár a szemöldöke, amely felkúszott igazolta a talánomat.
- Egyetértek a sárkány bűvölővel. - Blogatok serényen. Nagyon félek attól, hogy valami még jönne. Bár egy csecses nő kezében ser, hmmm.. Soha nem történik meg! MIÉRT NEM??? Sipákolnak a gondolatok a fejemben. Pillanatra megdermedek. Lassan pillanatok reá és értelmezem szavait.
Ő most engem.. Komolyan? Hát az előbb védtem be.
- Ejjj…  - Szökik ki ennyi a számon, s rázom a fejem.
- Mókából lennék itten? - Kérdezem, ami azt is jelenti, hogy igen Daldram bácsi akar kincset, meg belőle sok sert.
Kapkodom a fejem ide, oda figyelem őket. Lovak, láda tt hagymás, én inkább csendben várom amíg az okosabb emberek tanakoznak, s örvendek, hogy a coffos sem obégat.
- Ja valamit tudok, olyan pöcsét nem? Olyan… - Mutogatom a kezemen az ujjammal, mintha rajzolnék.
- Na tudjátok! - Csattanok fel, ha megütnek se jut eszembe a neve annak.






○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Harcos vagyok
Daldram

The dwarves, they heard the tramp of doom.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
886
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Keresem :
Sziklás partszakasz Tumblr_n2ud1buxd01siubc3o1_250
Nijana • Leányom
"Csodálatos szépség, bár a modorán van mit csiszolni. Olyan a szíve akárcsak az enyém. Tűzről pattant, koránt sem nőies, előbb üt aztán kérdez típus. Heves természete, de annál nagyobb szíve van."

❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgató)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Sziklás partszakasz Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 27, 2021 9:03 pm

A fényesség nyomában II.
Ronan & Daldram & Rilrion
Treasure hunts make much better stories when there’s treasure at the end.
- Igazán nincs mit, Daldram uram – hajolok meg teátrálisan a köszönete elfogadása gyanánt, mielőtt még a ládára és annak tartalmára terelődne mindannyiunk figyelme. Az államat vakargatva hallgatom mélynövésű cimboránkat, a „csiribú csiribá cunci mókci dologra” azonban határozottan a homlokom közepére araszolnak a szemöldökeim. Egy nagy sóhajt hallatva, s a mutatóujjamat a levegőbe emelve készülnék a kioktatására mindaz felől; nem volnék holmi vásári mutatványos – s egyébként is alig értek bármit a mágiához –, de Ronan elébe vág a szavaimnak. Mondjuk van ráció a meglátásban, amelyre némi közjáték végett, a láda és közte cikáztatva a szemeimet döbbenek rá.
- Khem, mondasz valamit… Úgy ragadjuk magunkhoz a rajzokat meg azt a pár csilingelő ulront, és húzzuk el innét a belünket mihamarabb – javaslom, akárha az én ragyogó elmémből pattant volna elő az ötlet, s nem az ősz hajú üstökéből. Aztán finoman kiemelve Daldram kezei közül a vázlatokat, gondosan egymásra igazítom őket, hogy végül a táskám sötétjét élvezhessék a láda áporodott-szagú volta helyett.
- Egyébként is, akarsz kincset, vagy sem? Még élsz, szóval ne majrézz annyit – legyintek a törpe aggályaira, útnak eredve közben Ronan nyomában, aki újabb meglátásokkal gyarapítja az iménti izgalmaktól kiürült és megpróbált tudatunkat. Hümmögve bólogatok, odafigyelve, merre lépek a közel sem veszélytelen terepen.
- Akkor Yloréban szerzünk lovakat? Végtére addig minek is – felelem meg magamnak félig-meddig a kérdést. - Egyébként továbbra sem tartom jó ómennek, hogy lopott hátassal mutatkozzunk, még ha el is bírna hármunkkal. Továbbá ott a királynő ajánlata arról az utazó valamiről, mi is volt a neve… - vakargatom meg a tarkómat eltöprengve.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Tinvaak los grah
There is no distinction between debate and combat to a dragon. For us it is one and the same.
Bárd vagyok
Ahronit

Our deepest fears are like Dragons guarding our deepest Treasures


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1514
❖ Tartózkodási hely :
Ylore
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Sziklás partszakasz Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Szept. 25, 2021 12:27 am
Mély levegőt vesz, de nem mond semmit egyenlőre, csak figyeli a két társát. És persze az óvatosabban felszólításért még egyszer bátorítón vállon veregeti Ahronit-ot, had érezze a törődést. Mondjuk, a felszálló porfelhőből ítélve igazából ezzel megspórolt neki némi házimunkát. Bele sem mer gondolni az ő hajába mennyi por és pókháló akadt menekülés közbe, és elkezdi azt is kiporolni, amíg a másik kettő tanakodik.
-Véleményem szerint, akár itt is hagyhatjuk a ládát. Csak zárjuk vissza. Hátha akkor csak hazarepül vele a sárkány, minket meg el is felejt. Akárhogy is, nekünk már nincs rá szükségünk.
Elgondolkodva néz a rajzokra, és próbálja megbecsülni, mennyit kaphatnának csak ezekért. Talán eleget, jó pár öszvérre. Talán...Minden esetre, nem tud vitatkozni. Sokan tényleg a fél karjukat adnák érte. Majdnem sikerült nekik is.
-A fogadóba amúgy sem akartunk vissza menni. Az a professzor biztosan ott lesz Ylore-ban a mulatságon, igaz? De, még ha nem is, nekünk az a következő célunk.
Biccent a fejével, hogy induljanak, és ő el is kezd lassan sétálni vissza a település felé, csak néha kémlelve az eget a gyík után, mely remélhetőleg egy darabig még nem ered a nyomukba. Olyan közel van már, hogy túléljék ezt a kalandot.
-Javaslom, Daldram úr is készítse elő a lovát addig. Hosszú út vár ránk...
Világi vagyok
Ronan Gallaway

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
309
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverfogatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Sziklás partszakasz Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Szept. 23, 2021 4:04 pm
Mindenkinek kell egy törpe
« taggeld;  @Ahronit && @Ronan Gallaway  • Zene; Alcohol free»

F
ülemhez kapom a kezem.
- Ember még egyszer obégatol, letaszítom a nagy valagad, hát nyugodjáá már le. – Vonom össze a szemöldököm Ronanra.
- Ne hogy örülné, hogy megmentette a pecsádat teee… - Rázom a fejem mérgesen, bár tudom, rám senki nem figyel.
- Örülj neki, látod mire jó az eskola? Bírol sárkányt idomítani.  – Mondom, majd oda pillantok Rilre ha engedi.
- Én köszönöm, minden esetre. – Mormogom a bajszom alatt. Még is csak neki köszönhetjük az életünket nem?
Csak ezek után nyitottam ki a ládát, amiben a csalódás legmagasabbja várt reánk. Nem folytattam visszacsalódottságom, miért is tettem volna? Nem hiszem abban, hogy tartsunk magunkban dolgokat. Szeretem a gondolataim megosztani, ám van az úgy, hogy a valagam bánja.
Lesokkolva állok, és pillantásom ide oda cikázik az emberek között. Még is ennek örülnek? Valamit motyog a bárd, amit nem értek, de nincs időm visz kérdeni, hiszen azonnal mondatba kezd. Papirra, majd Rilre nézzek, majd újra papír és újra Ril. Elbazsajodom, és mozgolódóm, finoman elteszem azt.
- Akkor jobb helyen van, úgy hiszem a zsebembe. – Mondom.
- Na kezdi. Megint húni visztek. – Gesztikulálok, a mondatára, mielőtt folytatná. Nem tetszik ez az előtte viszont.
- Nincs valami csiribúú, bááá, cunci, mókci dolgod erre is? – Kérdezek rá. Ha már sárkányt tud szelídíteni.





○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Ahronit Kedvelte

Harcos vagyok
Daldram

The dwarves, they heard the tramp of doom.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
886
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Keresem :
Sziklás partszakasz Tumblr_n2ud1buxd01siubc3o1_250
Nijana • Leányom
"Csodálatos szépség, bár a modorán van mit csiszolni. Olyan a szíve akárcsak az enyém. Tűzről pattant, koránt sem nőies, előbb üt aztán kérdez típus. Heves természete, de annál nagyobb szíve van."

❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgató)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Sziklás partszakasz Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Szept. 22, 2021 7:24 pm

A fényesség nyomában II.
Ronan & Daldram & Rilrion
Treasure hunts make much better stories when there’s treasure at the end.
Igyekszem nem mutatni az arcvonásaimon, hogy kisebb pánikrohamot dédelgetek a mellkasomban, habár Daldram úr szavai némiképp enyhítenek a kínjaimon. Legalább ő nem gyanakodik a kilétem felől, s szegény pára még ki is áll mellettem Ronannal szemben. Már-már egy momentumra elfog a lelkiismeretem furdalása, de azért olyannyira nem mardos a bűntudat, hogy ezt az igazságot a kincsééhez hasonlóan korrigáljam. Vannak dolgok, melyekről bölcsebb örökre hallgatni.
Borostyánszemű cimborám már egy külön történet, az ő körültekintése példaértékű, ám végül az isteneknek hála ő sem forszírozza tovább a történteket.
- Nem úgy jött ki a lépés...? És aú, óvatosabban! - rivallok rá mímelt morcossággal, mikor a sérült vállamat lapogatja. Azonban hamar megfeledkezek a tompa fájdalomról, miként a cipője talpáról holmi tollas valami keveredik elő. Elfintorodik a porral borított ábrázatom, igaz, közben a megkönnyebbülés újabb hulláma söpör végig a lényemen. Utáltam volna magamat, ha pici-sárkányokat tiportam volna halálra.
- Mi viszont elhódítottuk a kincsét. Igaz, jobb nem várni rá – értek egyet, noha további bölcseletekre nem marad idő, ugyanis mélynövésű barátunk megunja a szócséplést, s inkább a tettek mezejére lép. Ronanhoz hasonlóan én is a háta mögé állok, és érdeklődő ábrázattal figyelem, mi kerül elő a fránya ládából. A kelméken, vázlatokon kívül csekély ulron csilingel a fadoboz alján, bár a valódi kincs mégsem az, ami annak látszik. Óvatosan emelem el Ron kezéből a papírost.
- Hagen Crara… - motyogom az orrom alatt némi hitetlenkedéssel, majd a törpe kezében szorongatott vázlatra pillantok. - Az egyik híres-neves ősöd munkáját tartod épp a kezedben, Daldram uram. Ez többet ér néhány ulronnál. Mondhatni, egyesek a fél karjukat is odaadnák érte – világosítom fel a talált holmi értékéről. - Egyúttal bizonyosságot nyertünk arról, hogy a hagyatéka valóban létezik. Az pedig, törp uram, soha nem látott gazdagsággal érne fel. Előtte viszont… - óvatosan visszahelyezem a ládába a néhány vázlatot és értéktelen tartozékát – valamit kezdenünk kell a ládánkkal. Vissza csak nem mehetünk vele a fogadóba, túl nagy feltűnést keltene – kérdőn megvonva az egyik szemöldökömet pillantok hol egyikükre, hol másikukra.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Tinvaak los grah
There is no distinction between debate and combat to a dragon. For us it is one and the same.

Daldram and Svea Helmrid Kedvelték

Bárd vagyok
Ahronit

Our deepest fears are like Dragons guarding our deepest Treasures


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1514
❖ Tartózkodási hely :
Ylore
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Sziklás partszakasz Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Szept. 21, 2021 11:58 am
Sebesen száguld kifelé a barlangból, amennyire csak lehet ebben a helyzetben, de ha Ahronit figyel, láthatja, hogy sosem marad le tőle igazán, bármi is történik. Mindössze 5-6 lépéssel előtte járhat, és nem sokkal korábban ér ki a barlangból, mint a dalnok, odakint pedig aggódva néz a beomlott barlang szájára.
Ami a "magyarázatot illeti, gyanakvóan méregeti a bárdot, mielőtt hangosan felelne neki:
-Értesz a mágiához? ÉRTESSZ A MÁGIÁÉHOZ? És mi a faszért nem mondtad, hogy fel tudsz tartani egy sárkányt??? Az istenekre, tudod mennyire aggódtam, hogy lyukat éget a hátadba?
Vigyorogva megrázza a fejét, és megveregeti a vállát. Aztán lehajol, és a csizmája talpához ragadt óriási tollat lefejti onnan, és felmutatja nekik. Borzasztó bűz árad belőle, mintha záptojásban fürdött volna.
-Nem a gyerekein tapostunk. Gondolom egy másik bestiától hódította el az otthonát...már jó rég. De azért ne várjuk meg, amíg kijön.
A láda kinyitása ellen viszont nem tiltakozik. Megáll a törpe válla mögött, és összefont karokkal figyeli a műveletet. Egy arcizma sem rendül, amikor kiderül, mit rejtett a láda, de egy pillanatra mégis csalódottságot tükröznek a szemei. De nem szól semmit, csak mély levegőt vesz, és elgondolkodva hajol le az egyik papírosért.
-Nem vagyok ebben járatos, de szerintem még Eberskin mester is egyetértene abban, hogy ezt érdemesebb jobban megnézni.
Átnyújtja annak, aki műértő a csapatban. Ujját végig húzza a vázlat felett, de nem a mesteri vonalvezetésre mutat, sem pedig az árnyalatok egyedi kidolgozására. A vázlat sarkában lévő aláírásra mutat.
-Létezik a kincs...

Ahronit Kedvelte

Világi vagyok
Ronan Gallaway

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
309
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverfogatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Sziklás partszakasz Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 20, 2021 9:18 pm
Mindenkinek kell egy törpe
« taggeld;  @Ahronit && @Ronan Gallaway  • Zene; Alcohol free»

Ö
sszevont szemöldökkel pillantottam fehér barátomra, majd kérdően megemeltem az egyik kezem előre mutatva.
- Rendben? Egy sárkánnyal szemben? – Kerekedik el a szemem. Itt mindenki hülye? Na, mindegy is Daldram, menj! Gondoltam magamban , és igyekeztem a ládát megemelve cipelni. Meglepően nehezebbre számítottam, vagy én lettem túl izmos daliás, fél isten, vagy ebben biza nem az van, amit ígértek. Tán ez valami próba? Vagy csak megzavarodtam. Vittem, ahogyan bírtam a zűrzavar, csak jobban rá segített arra, hogy fussak, ám ami egy lépés másnak nekem sokkal több. Köszönöm anya és apa, jobban összehoz rakhattatok  volna, bár ilyenkor sajnálom, hogy nem vagyok elf. Vagy bár, áh még se. Hallom, ahogyan még a bárd szidja az isteneket.
Kinn egy picit tán fellélegeztem, ám az ájulás jócskán kerülgetett. Nem vagyok mai csirke, ám azért futásban megnézem, ki ver le. Nem így képzeltem el ezt, a fejem is sajog, és a fegyverem nem ízlelhetett vért sem.
Ril mögött záródik be a bejárat, a por pedig belengi a közöttünk lévő kisebb távolságot. Térdemre támasztva fújtatok, és tüdőm hangosan sípol.
- A lószaros büdös .. éhhl..életbe. – Vetem oda nekik szitkaimat. Ron hirtelen kirohanására rá pillantok.
- Mi történt? – Tekintettem ide-oda cikázik, és mind a kettejükből kettőt látok.
- Most mit bántod? Feltartotta valami hókusszal nem? Mit hazudna? Miről van szó? – Kérdezem már, hiszen semmit se értem, valamit azt se értem miért kell ennyire neki rontani szerencsétlen embernek. Valamit titkolna?
- Javaslom inkább a lányos hiszti helyett, nyissuk ki. – Mondom, majd összecsapom a kezem és izgatottan próbálom kinyitni a ládát. Nehezen, de sikerült.
- Mi??!!! – Hihetetlen harag jön rám, amikor meglátom a tartalmát.
- Megint át vertetek! – Vörösödik a fejem, és kezdem a holmikat a ládamellé tenni. Nem volt más benne, mint moly rágta kelmék, egy-két sérült ékkő meg átázott rajzvázlatok, és kisebb festmények.
- Én szeretem a csöcsöket, de nekem aranyat ígértettek. Előtte más volt, de az mellékes. – Mutatom fel az egyik pucérnős vázlatot.




○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Krónikás and Ystrid Braggart Kedvelték

Harcos vagyok
Daldram

The dwarves, they heard the tramp of doom.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
886
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Keresem :
Sziklás partszakasz Tumblr_n2ud1buxd01siubc3o1_250
Nijana • Leányom
"Csodálatos szépség, bár a modorán van mit csiszolni. Olyan a szíve akárcsak az enyém. Tűzről pattant, koránt sem nőies, előbb üt aztán kérdez típus. Heves természete, de annál nagyobb szíve van."

❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgató)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Sziklás partszakasz Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 20, 2021 12:28 am

A fényesség nyomában II.
Ronan & Daldram & Rilrion
Treasure hunts make much better stories when there’s treasure at the end.
Koncentrált figyelemmel méricskélem a sárkányt, majd szusszanva egyet, a térdeimre támasztott tenyerekkel hajolok le hozzá. Igyekszem a nyelvemen halkan sutyorogva nyugalomra bírni, a bocsánatát kérni, azonban meg kell vallanom, ha nem tettük volna tönkre az életét bámulatos sebességgel, nagyobb lelkesedéssel mesélnék neki holmi sületlen viccet, hátha megérti, minthogy megkíséreljem vigaszra találni a lényét. Sosem voltam jó ebben. Sem máskor, sem most nem érzem hatékonynak magamat, de talán a célnak megfelel a nyűglődésem; Ronan és Daldram ki tudnak sietni, míg én lekötöm a hüllő figyelmét.
Hallom, ahogy mögöttem sündörögnek, ahogy a törpe vélhetően elkezdi kivonszolni a ládát, s már készülnék a metsző csend beköszöntére, mikor is tompa puffanások ütik meg a füleimet, majd a borostyánszemű kiáltása. Tüstént felegyenesedek, ám néhány szívdobbanásnyi momentumot még kivárok, mielőtt visszafordulnék hozzá, ugyanis ennyi időre szükségem van az íriszeim elfedésére.
- Mi az istenek szerelmét művelsz?! - ripakodok rá nagyra nyílt szemekkel, azonban nem toporgok egy helyben, mint holmi elvetemült idióta, hanem felismerve a szűkös lehetőségeimet, engedek a férfi felszólításának, s felkapom a nyúlcipőt. Nem nézek hátra, mert tudom, akkor még nehezebb szívvel lódulnék tovább, márpedig így sem könnyű hátrahagynom a távoli rokont a lassú kínhalálban. Pusztán remélhetem, a vízen kívül akad más menekülő útvonala...
Persze még nekem sem olyan egyszerű kijutni; a lavinaként lezúduló kövek nem ismernek kegyelmet, hangos robajjal csapódnak be a hátam mögött a barlang nedves, mohával benőtt talajába, s egy-néhány bizony még engem is eltalál. A nagyja nem több mint kisebb kavics-törmelék, ám egy súlyosabb darab jó érzékkel eltalálja a vállamat. Fájni fáj, s bizton veszem, ragyogó színekben fog ezek után pompázni a bőröm, de révén, az ízületet mozgatni tudom, komolyabb sérüléstől nem tartok.
Ezen gondolatoktól terhesen és sűrűn szitkozódva az orrom alatt jutok ki végre én is a friss levegőre, nyomomban az omlás keltette kisebb porfelhővel. Oldalt állok meg a barlang bejáratától, keresve egy stabil sziklafelületet, melynek nekidöntve a hátamat, csakugyan kiszuszoghatom magamat. Mielőtt viszont még istenek ne adja felocsúdhatnék a történtek súlyából, a fehérhajú nekem „ront”. Összevont szemöldökökkel, a levegőt egyelőre még sűrűn szippantva a mellkasomba fordulok felé.
- Nem terveztem... Odabent csak összehordtam, ami eszembe jutott, előfordul, ha épp telecsinálja az ember fia a gatyáját... - sóhajtok fel. - Értek a mágiához, mint mondtam már – bököm ki kaparó torokkal. - Az érzések irányításától kezdve bármire képes lehet, aki ért hozzá. Egyéb célzó értékű kérdés? - kérdezek vissza köhögésbe torkollva a mondat végén. Egyelőre arra sincs erőm, hogy feltérképezzem Daldram úr és a láda állapotát, jobban leköt a hátrahagyott sárkány tudata és Ronan jogos gyanakvása.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Tinvaak los grah
There is no distinction between debate and combat to a dragon. For us it is one and the same.

Daldram Kedvelte

Bárd vagyok
Ahronit

Our deepest fears are like Dragons guarding our deepest Treasures


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1514
❖ Tartózkodási hely :
Ylore
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Sziklás partszakasz Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Szept. 19, 2021 10:46 pm

Daldram & Dragon  
Zene: Sok szerencsét Roni♫  • szószám: ide •  @Ahronit
──────────── ────────────

Összeráncolt homlokkal néz a bárd után, és a mellé érő törpét látszólag észre sem veszi, de ennek ellenére felel neki, nagyon rövid töprengés után, és beszéd közben a láda felé biccent.
-Szerintem rendben lesz. Fogd a ládát.
Reméli, hogy Daldram felkapja a kincset. Nehéz, de egy törpnek el kell bírnia. És hát...ő az a csapatból, aki nem tud messzire szaladni vele, így könnyű megbízni benne. Ő maga azonban, bár a kijárat felé oson, nem veszi le a szemét a bárdról, és nem is megy igazán messzire. Korábban befelé jövet kiszúrt pár nagyobb sziklát, melyek kimondottan instabilnak tűntek, és a napló, illetve a helyiek szerint is komoly omlásveszély van ebben a barlangban. Megvárja, hogy Daldram elhaladjon mellettük, mielőtt cselekedne. Nagyot rúg pár kőbe, és aztán kiált csak.
-Bárd! Gyere!
Aztán újabb pár nagyobb rúgás, és ha jól időzít, a leomló kövek mögöttük torlaszolják el a folyosót, elzárva a sárkány útját. Így talán más sem fog többé idejönni, hogy zavarja, ő viszont...csak talál magának egy másik utat feljebb, ha ki akar jönni innen. Majd egyszer.
Akárhogy is, ha Rilrion kiszabadult, most már nem áll meg, és szalad, amíg kijutnak a szabad égre, a törpe mellé, ott pedig a térdeire támaszkodva fújja ki magát.
-Nem hiszem el...hogy másodszorra kell ezt kérdeznem...de ki a bánat vagy te...tényleg? És elő ne merd nekem adni, hogy az egyetemen sárkányológiából is hallgattál egy félévet...
 

Ahronit Kedvelte

Világi vagyok
Ronan Gallaway

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
309
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverfogatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Sziklás partszakasz Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Szept. 18, 2021 12:00 am
Mindenkinek kell egy törpe
« taggeld;  @Ahronit && @Ronan Gallaway  • Zene; Alcohol free»

A
szaros bestia miatt duplán látok, csak a tűzet láttam, azt is homályosabban. Mire felocsúdok Ronanan rám pillant, majd a ládára. Azután csak hopp, már ott is terem és viszi a ládát. Mint amikor én cipelem a sereket komolyan. Látom benne azt, amit akkori énemben látható, bátorságot, és a tenni akarást. Azt hittem a szemem káprázik, hiszen számomra ez elég gyors volt. Ám meg embereltem magam és próbáltam eljutni hozzájuk. Már csak Ron kiabálását hallom, ahogyan a bárd után sipákol. Összevonom a szemöldököm és megállok hirtelen.
- Várjatok meg! – Óbégatok utánuk, és sietve futok kis lábaimon. Melléjük érek és a hüllőt figyelem.
- Üttök, nem ütjük? MI lesz? – Kérdezem erősen markolva két kezemmel a fegyverem. Valamiről magyarázz a kisfickó, és neki indul a sárkánynak. Ron szemeit keresem, és ha megtalálom, arcomon nagy érthetetlenséget talál.
- Mit csinál? Énekel neki? Ezzel csak jobban mérges lösz a bestiá! – Mondom Ronannak idegesen.
- Megyünk maradunk? – Teljes káosz a fejembe, a fejem pedig zsong. Nem értem mi történik, nagyon azt sem fogtam fel, hogy Ril mit mondott, mielött halni ment. Óh, dráága serem ne engedd, hogy meghúújon nekem. Olyan fiatal, és még tán a hangja is elviselhető. Oh szent ivóm!




○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Harcos vagyok
Daldram

The dwarves, they heard the tramp of doom.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
886
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Keresem :
Sziklás partszakasz Tumblr_n2ud1buxd01siubc3o1_250
Nijana • Leányom
"Csodálatos szépség, bár a modorán van mit csiszolni. Olyan a szíve akárcsak az enyém. Tűzről pattant, koránt sem nőies, előbb üt aztán kérdez típus. Heves természete, de annál nagyobb szíve van."

❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgató)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Sziklás partszakasz Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Sziklás partszakasz Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
1 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
 Similar topics
-
» Ranlini sziklás terület
» Ranlini sziklás terület

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: téktér :: Eviran-
Ugrás: