Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Sziklás partszakasz - Page 3 KaDiPE5
Sziklás partszakasz - Page 3 KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Folrandír Ceilteach
61 Hozzászólások - 24%
Ezaras Azildor
37 Hozzászólások - 14%
Arnav
33 Hozzászólások - 13%
Krónikás
28 Hozzászólások - 11%
Deedra Gindrian
22 Hozzászólások - 8%
Aldrich Cornwell
20 Hozzászólások - 8%
Rhysand Earhgaze
20 Hozzászólások - 8%
Veleris
15 Hozzászólások - 6%
Reinaakviin
13 Hozzászólások - 5%
Calylenia
10 Hozzászólások - 4%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Gailoth havi Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális kétheti kihívás
Töltsd ki a karaktere(i)ddel a Tükröm, tükröm kérdéssort!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Today at 12:49 pm
• Asszociáció

Yesterday at 12:52 pm
• Szólánc

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Arnav, Deedra Gindrian, Folrandír Ceilteach

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 12 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 2 Bots

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
0
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
1
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Sziklás partszakasz

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3
Utolsó Poszt Csüt. Szept. 02, 2021 8:23 pm

A fényesség nyomában II.
Ronan & Daldram & Rilrion
Treasure hunts make much better stories when there’s treasure at the end.
Ha eddig forgott a gyomrom a környezetem undorától, úgy a mélynövésű vallomása hallatán egyenest szaltót vet a hasüregemben. Nem vallom a hegyesfülűek vak természetimádatát, ám még az én számomra is akad, ami szent, például az állatok megkímélése a fajtalankodástól… Fintorogva, elhúzott szájjal pillantok oldalra, s csupán Ronan hangja képes felrántani a csendes agóniámból. No nem azért, mert olyannyira üdítenének a szavai, hanem mert a tény, az egyik momentumban még előttem haladt, mostanra pedig már mögöttem bandukol, rövidzárlatossá teszi az elmémet. Mégis mikor keveredett hátulra, s én hogy nem vettem észre?!
Meglehet, a késő estébe nyúló tivornya helyett pihenni kellett volna, bár a nyikorgó, majd' széteső ágyamon az önmegtartóztatás sem segített volna. Vagy a szomszédos szobákból kihalló kétes hangokon, netán hangos horkolásokon.
- Ehw… Bárcsak megtartottad volna a szavaidat, Daldram uram – nyikkanok meg kelletlenül, aztán csendben hallgatom a borostyánszemű meglátásait az ünnepséggel kapcsolatban. Némiképp megkönnyebbedik a lelkem, ugyanis rég esett már, hogy a kényes valómnak megfelelő környezetben pihenhettem volna. Izgalmas a vándor élet, ám egy ponton a soknál is több.
- A szamarat leszámítva osztozom a cimborám véleményén. Sokan fognak ott megfordulni, ha más nem, Rognus professzor kétségkívül. Ki nem hagyna egyetlen ünnepséget sem, ahol olcsón mérik a sert – mosolyodok el leheletnyire, megtorpanva a lépteimben, miként realizálom, a többiek sem haladnak már tovább. Olybá fest, a mai egy ilyen nap lesz; ha nem figyelek árgus szemekkel a társaim mozgására, könnyedén hátrahagyhatom a fogamat vagy bolondot csinálhatok magamból.
Aprót sóhajtok, mielőtt Ronan felkiáltana. Ez gyanúsan egyszerűen és gyorsan ment, hogy az igazat megvalljam, viszont a vészmadár szerepébe előlépni nem óhajtok. Ellenben visszasétálok, és érdeklődően pásztázom végig a tekintetemmel a furcsa vésetet, amely a látszólag feneketlen végzetünkbe invitál bennünket. Nem kerüli el a figyelmemet a lábunknál heverő állattól származó csontok jelenléte sem.
- Valamelyiktek készült fáklyával? Ahogy elnézem, szükségünk lesz rá – vonom egymásnak a szemöldökeimet.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Tinvaak los grah
There is no distinction between debate and combat to a dragon. For us it is one and the same.

Edeyra Rolar Kedvelte

Bárd vagyok
Ahronit

Our deepest fears are like Dragons guarding our deepest Treasures


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1514
❖ Tartózkodási hely :
Ylore
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Sziklás partszakasz - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Szept. 02, 2021 11:17 am
-Soha többé nem iszom... - Esküszik, karcos hangon, ahogy felkel, és homlokát az ablak hideg üvegének nyomja. Utána néz csak rosszallóan az ajtót eltorlaszoló romos szekrényre, amit valami hülye este csak úgy a földön hagyott. Jól indul ez a reggel is.

Hihetetlen módon a fejfájós rosszkedvet felváltja a néma közöny, amire végre a friss levegőn vannak, és csendben baktatnak a szirtek közt. Szándékosan leghátul halad, hogy nyugodtan nézegethesse a naplót, és a térképet, ami az itteni céljukhoz vezeti. Többször is figyelmezteti az előbbi, hogy inkább úszva menjenek a barlangba, mert sokkal gyorsabb, de üsse kő. Még az is lehet, csapda. Így legalább túljárnak az eszén. Talán.
A történet a csapos lánnyal elsőre nem sok érdeklődést vált ki belőle. Eddigre már a sziklákat kémleli a jel után keresgélve, amit felrajzolt a katona. A lenyomata kitesz egy egész oldalt, így ha megtalálják, nem lesz kétség, hogy legalább itt járt.
-Ylore? - Erre már felkapja a fejét, és akaratlanul is elözönlik az emlékek a legutóbbi alkalomról, amikor a városban járt. Vészterhes időszak kellett volna, hogy legyen az életében. Reménytelen, rengeteg utazás és keresés után, egy jövőbeli ütközet képével még mindig maga előtt de...valahogy nem így gondolt rá akkor. Most pedig, hogy annak a csatának vége, végképp nem így emlékszik rá.
-Nem bánom. Azok az ásványok ott vannak évezredek óta, nem mennek sehova, ha késünk pár napot.
Annak ellenére, milyen színtelen hangon mondta ezt, kifejezetten hálás az ötletért. Magától sosem javasolta volna, hogy kerüljenek arra, de így egészen kapóra jön a dolog. Közben, hogy ne legyen teljesen hasztalan, egy közeli barlang bejáratához lép, és a futónövényzetet kezdi leszedegetni az útból.
-Ugyan Daldram úr. Egy ilyen ország világra szóló ünnepségen talán a lányod is megleled, vagy valakit, ki hallhatott róla. Ha pedig nem, biztos vagyok benne, hogy jobb az étel, és az ital, mint Eviran-ban bárhol, sőt, pár ulronért akár lelhetsz egy csinos szamarat is.
Összehúzza a szemeit, és ránt egy nagyot a növényen, felfedve a jelet. egy hosszúkás, kúp alakú véset, töve két oldalán egy-egy gombóccal. Egy sebtében idevésett jel, és a lapot odatartva pontosan illeszkedik a rajzhoz.
-Uraim, megtaláltuk a barlangot!

Deedra Gindrian Kedvelte

Világi vagyok
Ronan Gallaway

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
309
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverfogatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Sziklás partszakasz - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Szept. 01, 2021 10:21 pm
Mindenkinek kell egy törpe
« taggeld;  @Ahronit && @Ronan Gallaway  • Zene; Alcohol free»

E
z a lóhugy álmossá tett, igy arra jutottam, jobb lesz nekem az alvás. Amőgy is gondoljunk csak bele, nem igazán csecsek közé térünk meg nem sokára. Ez nem hagyott nyugodni, mi lesz Törpségemmel, ha megtér oda ahonnan kijöttem. Ó Jaj, csak ne anyám lába köze legyen az a hely! Bár a jó asszony már rég alulról szagolja a kertes növényeket. Főleg, mert otthon lett elásva, a veteményes alatt. Most miért? Trágyának jó volt. Bár a legenda inkább úgy tartja, hogy a törpék a földből ugranak elő, vagy is e féle badarságokat hallottam.
Látvány nem volt nekem való, majd össze fostam magam, ám igyekeztem nem mutatni. A közöttünk lévő csendet a bárd töri meg elsőnek.
Már csalafinta vigyorral kapom oda a fejem, és emelném szóra a szám, ám azt hiszi csendre int.
- Lyuk az lyuk cimbora. Én nekem egy szamár fara is tetszetős néha. Sőt, olcsó is. - Fejezem be. Ám nem jó, ha a szamár megrúg, főleg ha az a nemesi kincseket érinti. Hallgatom, ahogyan tovább beszél. Felcsillan a szemem, ám jobbnak látom, ha nem viszem én oda a fenekem, még végén kiiszom a vagyonukból az az ünnepséget.
- Mi fene. Mágia, pff… én csak egyben hiszek…- Kezdek bele.
- Eviranban többé nem iszom.. - Kezdek számolni kis dundi ujjaimon.
- És, ha asszonynál serpenyő van futol! - Mutatom. Ha bár tudom van mágia, még szemem nem tapasztalta, de persze nem vettem meg a képzeletet, vagy akárminek is nevezhetem. Olyan lenne, mintha azt mondanám, nincs fogas kurtizán. Bizonyosan létezik ez is, ám magam még nem láttam. Hallgatom tovább, miképpen a mulatságot meséli.
- Ha mennél hát menj, majd én dolgozom amíg az urak mulatoznak. - Nevetek fel, hiszen elég mókás volt ilyet hallani a számból, ám valamiért ez a mulatság egyenlőre nem vonz, vagy csak még nem érzem a vonzását? Minden esetre érdekel majd a szépfiú hogyan vélekedik a mulatságról.






○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Ahronit and Nykon Gindrian Kedvelték

Harcos vagyok
Daldram

The dwarves, they heard the tramp of doom.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
886
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Keresem :
Sziklás partszakasz - Page 3 Tumblr_n2ud1buxd01siubc3o1_250
Nijana • Leányom
"Csodálatos szépség, bár a modorán van mit csiszolni. Olyan a szíve akárcsak az enyém. Tűzről pattant, koránt sem nőies, előbb üt aztán kérdez típus. Heves természete, de annál nagyobb szíve van."

❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgató)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Sziklás partszakasz - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Szept. 01, 2021 3:30 pm

A fényesség nyomában II.
Ronan & Daldram & Rilrion
Treasure hunts make much better stories when there’s treasure at the end.
Feszengve méregetem a mellettünk húzódó partszakasz méretes sziklákkal tűzdelt valóját, amelyeken afféle hevességgel törnek meg a fodros hullámok, hogy olykor úgy érzem, egészen az arcomig is elér a párájuk, dacára annak, tisztességes távolságban haladunk a víztől. Szívem szerint percenként emlékeztetném az útitársaimat a tenger iránt érzett, mélyen szántó gyűlöletemről, azonban nem kívánok kényelmetlen kérdéseket a nyakamba, szóval a táskám pántját szorongatva lépdelek az egyelőre még biztonságosnak ható talajon.
- Amíg ti a szobátokban horkoltatok, hozzáteszem kifejezett tehetséggel, volt szerencsém megismerni a fogadós leányát. S közbe ne szólj, Daldram uram, nem a te ízlésednek való volt – töröm meg a jó ideje fennálló csendet, melyet vélhetően mindenki a nemrég elfogyasztott reggelijének emésztésével töltött ki. A magam részéről jobban örültem volna, ha egy teánál többet nem kell lepasszíroznom a torkomon, hiszen minden egyes bizonytalanabb lépés alkalmával s a víz állandó fenyegetése mellett érdekes táncot lejt a gyomrom. - Volt szíves felhívni a figyelmemet a faliújság legújabb szenzációjára. Állítólag soha nem látott ünnepséget rendeznek Yloréban az új év tiszteletére, s a királynő még a mágia használatát is megtámogatta a távolról érkezők örömére – mesélem a mai híreket leginkább, hogy eltereljem a bosszús, fanyar gondolataimat. Ha a tenger egy hús-vér entitás volna, olyan mélyre ásnám a földbe, hogy soha többé senki még csak a nevét sem említené.
- Nem tudom, mennyire fog elhúzódni az utazásunk, ám előtte egy kitérő talán nem lenne olyan borzalmas. Főként, ha valóban találunk itt valamit és jó szerencsével megtömve érkezünk – vigyorodok el, hol az előttem haladó Ronant, hol pedig a mellettem battyogó törpét illetve érdeklődő pillantásaimmal. - Épp helyben lennénk az ásványaink felkínálására – teszem hozzá kissé nehézkesen, ugyanis a józanságomat erőteljesen noszogatni kezdi az érzet; talán be kellene lassan avatnunk Daldramot a küldetésünk valódi céljába.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Tinvaak los grah
There is no distinction between debate and combat to a dragon. For us it is one and the same.

Daldram Kedvelte

Bárd vagyok
Ahronit

Our deepest fears are like Dragons guarding our deepest Treasures


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1514
❖ Tartózkodási hely :
Ylore
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Sziklás partszakasz - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Aug. 29, 2021 10:28 pm

Az Evirani kikötő és a mocsár között húzódó partszakasz. Moderált, növényekben bővelkedő fennsík szegélyezi, melynek lábánál kisebb-nagyobb sziklák fodrozzák a felcsapó tengert. Rejtett barlangjai számos különleges növénynek illetve állatfajnak adnak otthont, azonban az sem ritka, hogy a csempészárukat, kalóz-zsákmányokat rejtsék el bennük a törvény túloldalán állók.
Tulveron főkrónikása
Krónikás

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
2426
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Sziklás partszakasz - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Sziklás partszakasz - Page 3 Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
3 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3
 Similar topics
-
» Ranlini sziklás terület
» Ranlini sziklás terület

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: téktér :: Eviran-
Ugrás: