Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Szántóföldek - Page 11 KaDiPE5
Szántóföldek - Page 11 KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Naken Forerion
2 Hozzászólások - 29%
Ezaras Azildor
2 Hozzászólások - 29%
Kalandmester
2 Hozzászólások - 29%
Krónikás
1 Témanyitás - 14%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Termékenység havi
Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális havi kihívás
Dobj D6 kockával egy címet, amihez írj egy minimum 700 szavas reagot a Csöndes kalandokba! Bővebben a Próba topikban!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Today at 8:32 am
• Kockadobó

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Ezaras Azildor

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 1 Bot

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
1
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
2
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Szántóföldek

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... , 10, 11, 12  Next
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 06, 2021 11:01 pm


escape from trouble
«  Zene; What Is Love »
 
A
finom szellő bele mart ében fekete hajába, és lágyan engedte azt a vállamra omlani. Pici kis részét eltörtem a fülem mögé, és úgy figyeltem a lányt, ahogyan a Rendben re formázza ajkait. Mi lesz velünk? Olyan fiatal, még nálam is sokkal, vagy csak a képzeltem játszik csalfa szüleménye velem?
Kényelmesen elhelyezkedik, és remélem, hamar elhozzák nekik az álmokat az álom manók. Apám mondta ezt mindig,. Hozzanak álmot az álom manók. Sokáig tán azt is hittem valóban azok hozzák nekem. El azt. Halkan, mint ha dallamot hallanék, s tán nem csal a fülem.
Talán a leány dúdol? Aiken kevésbé hinném, hogy effélét cselekedni.
Már pislogás nélkül figyelem azt az egy fűszálat, s tán lassan elékezetnek, látom az időt, hogy Aikent is felkeltem. Ám mielőtt megtehettem volna, kell fel magától, s pillanatra meg is rémisztett.
- Igen, minden nyugodt. - Félelem.
- Rendben. - Félelem, majd én is leheveredek, és igen hamar el is nyom az álom.








○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○






You step into
the Road, and if you don’t keep your feet, there is no knowing where you might be swept off to
• • •
Világi vagyok
Deedra Gindrian

Every great warrior must learn to endure and overcome the adversities of life.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1944
❖ Tartózkodási hely :
Ω Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Szántóföldek - Page 11 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 06, 2021 8:53 pm
ESCAPE  FROM TROUBLE
──────────────── ────────────────
Megnyugtatott Deedra válasza. Legalább nem fogok éhen halni, gondoltam, és már azon morfondíroztam, merre találok magamnak lakást, vagy bármilyen kis szobát, ahol túlélhetem a közeledő telet. De ki tudja, lehet csak megszedem magam, hogy saját lábra állhassak, és tovább állok. Olyan nagy Tulveron, és lassan az életem egy negyedét leéltem úgy, hogy még semmit sem láttam belőle.
- Rendben – halvány mosolyt erőltettem az arcomra, és hátradőltem a búzán. Egész kényelmes. Még egy ideig vizslattam a csillagokat, és hallgattam a minket körülvevő tücskök zenekarát. Csodás esténk volt, meg kellett hagyni.
Édesanyám mindig altatódalt énekelt, hogy elaludjak. Sose voltam valami jó alvó babakoromban sem, manapság pedig még inkább megerősödött bennem ez a negatív tulajdonság, s bár nem tudom milyen varázslat lehetett, de az altatódal végül mindig segített. Halkan dúdolni kezdtem a dallamait, de oly halkan, hogy inkább már csak a fejemben hangzott, mintsem kiadtam volna bármilyen hangot. Nem emlékszem melyik versszakot játszottam le magamnak utoljára, mert a szemhéjaim egyre inkább nehezebbé váltak, ahogy haladtam előre az altatóban, és végül teljesen elnyomott az álom.

Deedra Gindrian Kedvelte

Varázslónő vagyok
Thora Haleye

Skill and confidence are an unconquered army"


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1040
❖ Tartózkodási hely :
El'Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Szántóföldek - Page 11 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Szept. 06, 2021 7:34 pm
Escaping from trouble

Traveler's song •  Credit:
 
A tengerészként töltött évek alatt hozzászoktam az őrségváltásokhoz. Ha szükséges volt, bármilyen körülmények között képes voltam elaludni, hisz tudtam, a következő pár órában ez a rövid pihenő lesz az, ami átlendíthet a mélyponton, és nem csak engem, de akár az egész legénységet megmentheti. Hisz aki őrködik, annak ébernek kell maradnia bármi áron.
Talán a hullámokon imbolygó hajópadló hiányát éreztem, vagy a rumgőzös legénység förtelmes szagáét, vagy pusztán csak elszoktam ettől az életmódtól az utóbbi években, azonban nehezen jött álom a szememre. Sokáig forgolódtam a köpenyem alatt, próbáltam jobban a fejem alá igazítani a táskámat, de nem segített. Az átkozott tücskök ciripelése. Igen, ilyet egyáltalán nem hallani a nyílt tengeren. A fülemre húztam a csuklyámat, majd mégegyszer átfordultam fekvő helyemben. Fél füllel hallottam még Thora és Deedra szóváltását, de nem igazán figyeltem rá. Remélem, Thora is hamar nyugovóra tér, kialvatlanul csak mégjobban hátráltatna minket. Ahogy gondolataimba révedtem, lassan csak elnyomott az álom, sikerült pihennem egy keveset, míg az én őrségem nem következett.
Mintha csak magától nyílt volna ki a szemem pár perccel azelőtt, hogy Deedrának keltenie kellett volna engem.
- Minden tiszta? - kérdeztem, miközben hátradobtam a köpenyemet, majd feltápászkodtam. - Úgy egy óránk lehet még éjfélig, menj, pihenj addig. Aztán indulunk tovább.


Deedra Gindrian Kedvelte

Túlvilág lakója
Aiken Hackney

I'm just an honest pirate making his way in a dishonest world


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1049
❖ Tartózkodási hely :
Nulport, vagy amerre a szél visz
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Szántóföldek - Page 11 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Aug. 24, 2021 11:49 pm


escape from trouble
«  Zene; What Is Love »
 
L
assan enni kezdek, nem akarom az egészet betömni magamba olyan hirtelen. Figyelem, ahogyan a lány is elégedetten harap a finom falatba. Felajánlásomat Aiken elfogadta, láthatólag neki kellett az energia, ám a lánynak nem teljesen. Pillantásait finom a csillagokra vetette, majd vissza rám.
- Rendben. – Felelem Aikennek, hogy keltsem fel, és majd ő vált engem. Ám nem érzem szükségét az alvásnak, de még is kellemes lesz a földön fekve, csukott szemmel pihenni egy keveset. Az agyam túl van pörögve, annyi gondolat cikázik bennem, hogy képtelen leállni.
Bólintottam, hiszen igaza volt. Nem lenne szerencsém, ám gyanítottam ezt, bár fiatal korom, világról való ismereteim néha bajba hoznak, így jobb kérdeznem.
A lány térdeit a mellkasához húzza, és átkarolja. Egy pillanatra olyan kellemes volt rá érzni, olyan ártatlannak tűnt, és persze csendesnek. Kérdésére hirtelen nem tudtam mit feleljek. Nem mondhatom, hogy csak most kerültem a városba, hogy a kalandom első pár oldalába még meg sem száradt a tinta.
- Persze. – Vágom rá, mint ha csak tudnám miről is beszélek. Aiken magára húzta a köpenyét, és talán már aludt is. Sokszor aludtam már vele, de soha nem tudtam megállapítani mikor is alszik, elég csendes társ. Nem tudom, mit mondhatok, s mit nem. Nem akarok társalogni se nagyon.
- Pihenj egy keveset, majd keltelek. – Igyekszem ezzel lezárni őt, bár hirtelen felcsillanó tekintetéből nem azt szűrtem le, hogy sikeres lesz.







○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○






You step into
the Road, and if you don’t keep your feet, there is no knowing where you might be swept off to
• • •

Nykon Gindrian and Nîndaer Kedvelték

Világi vagyok
Deedra Gindrian

Every great warrior must learn to endure and overcome the adversities of life.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1944
❖ Tartózkodási hely :
Ω Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Szántóföldek - Page 11 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Aug. 24, 2021 11:31 pm
ESCAPE  FROM TROUBLE
──────────────── ────────────────
Ahogy mindkét kezem kiürült, végre a saját kis kenyértöredékemmel foglalkozhattam. Letörtem egy apró darabot belőle, a homokszem méretű morzsák pedig hallhatóan szóródtak szét az ölemben. Halk sóhajjal, de annál nagyobb étvággyal tömtem be a számba a kis katonát. A gyomrom hálásan felmordult az első falat beérkezésére.
Valami oknál fogva nem éreztem magam fáradtnak, pedig ennyi idő után annak kellett volna, hogy legyek. Valószínűleg átlendültem azon a bizonyos holtponton. Falatozás közben felnéztem az égboltra. Felhőmentes, tiszta időnk volt, és szerencsére még annyira meleg, hogy az éjszaka ne fagyjon meg az ember, főleg nem kint, a semmi közepén. A csillagok közt kutakodtam. Kiskoromban édesanyám nyaranta minden este egyetlen csillagképet mutogatott. Azt mondta, ez az a konstelláció, amely végül utat fog mutatni nekem. Ám hiába kerestem a tekintetemmel, nem láttam most sehol.
Az utolsó falatot kaptam be a kenyérből. Óvatosan, nesztelenül próbálva, feltérdepeltem, hogy leporoljam magamról az addigra már méretesre gyűlt morzsakupacot a lábaimról, végül visszahelyezkedtem ülő pozícióba, a térdeimet magamhoz húztam, és átkaroltam.
- Vannak jó fogadók Nulportban? – kérdeztem a mellettem nem messze lévő lánytól, amennyire halkan csak tudtam. Aiken úgy tűnt mintha már rég aludna, és nem szerettem volna felkelteni. Legalább ő eltudott aludni. Reménykedtem a „vannak” válaszra, mert ha odaérünk, akkor az egyetlen, mondhatni, tehetségemre fogok tudni támaszkodni pénzszerzés céljából, az pedig az éneklés.

Deedra Gindrian Kedvelte

Varázslónő vagyok
Thora Haleye

Skill and confidence are an unconquered army"


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1040
❖ Tartózkodási hely :
El'Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Szántóföldek - Page 11 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Aug. 20, 2021 11:23 am
Escaping from trouble

Traveler's song •  Credit:
 
- Köszönöm - biccentettem Thorának, én is elfogadtam a felkínált ételt. Őszintén szólva, én nem gondoltam erre indulás előtt, de igazából nem is érkeztem volna még élelmet is szerezni, amilyen sietősen távozásra kényszerültünk. Talán út közben még tudunk majd valahol szerezni, akár a faluban azt is. Nem mondanám magam túl jó vadásznak, így ahhoz csak legvégső esetben folyamodnék. Mondjuk Deedra lehet konyít valamelyest hozzá, a Romok klánjában eltöltött időm alatt azt tapasztaltam, ott szükségszerűen szinte mindenki elsajátítja a vadászat alapjait.
Jól esett leheveredni a magas búzakalászok takarásában, hisz én is elszoktam azért ettől az erőltetett menettől. Tűzgyújtást nem kockáztatnék, de már azzal is sok energiát visszanyerünk, ha pihenünk itt pár órát.
- Rendben, egy óra múlva ébressz fel, és váltalak - mondtam Deedrának. - Éjfél után tovább indulunk, nem szeretném, hogy valaki már ébren legyen a faluban, mire odaérünk.
Majd elheveredtem, fejemet a táskámon megtámasztva, köpenyemmel betakarózva.


Deedra Gindrian and Nykon Gindrian Kedvelték

Túlvilág lakója
Aiken Hackney

I'm just an honest pirate making his way in a dishonest world


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1049
❖ Tartózkodási hely :
Nulport, vagy amerre a szél visz
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Szántóföldek - Page 11 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Aug. 19, 2021 10:23 pm


escape from trouble
«  Zene; What Is Love »
 
M
ellém lép, hogy rá pillantson a térképre ő is. Biztatni kezdett, felettébb jól esett a lelkemnek. Talán elfogadja végre, hogy önként választottam ezt, és nem akarok haza menni oda, ahol kalitkába voltam zárva?
- Igaz. – Felem egyszerűen, szerényen, majd visszamosolyogtam. Csípős volt az éjjel, de örültem is neki végre, termékenység havában járunk, így már lassan elmúlik a nyár, ám néha még képes rá, hogy jól leizzadjon az ember. Amikor hátra néz, ösztönösen követem és én is a lányra pillantok. Csendben van, ami furcsa, de jobb. Ha csak kinyitja a száját, abból jó nem születik. Nem értem miért jött velük akkor, ha még sem ért velünk egyet. Aiken megáll, megállok.
- Rendben. – Felelem a lovakra. Jó lenne már egy ló, nem a fáradtság miatt, hanem a haladás miatt. Bár emberből vagyok, így nem tagadom számomra is megterhelő már lassan ez a folyamatos séta, de haladnunk kellett. Már mindennél jobban Nulportban akarok lenni. Egy pillanatra majdnem gondolataim az mondatták, hogy otthon. Ám nem tudom biztosan hol most az otthonom. Inkább élvezem Tulveront, és hiszem az egészséget annak.
Aiken felajánlja a pihenést, én pedig helyeselve bólogatok. A lány szinte lepuffan.
Ahogyan leültem, és már azon voltam, hogy a csillagokat figyeljem, szemem sarkából a lányt látom, ahogyan felénk nyújt valamit.
- Oh, köszönöm. – Felelem, majd lágy mosolyt engedek. Beletúrok hajamba, és ekkor megcsíp egy picit a szellő. Összeborzongok. Nem tudom, jó ötlet lenne itt tüzet rakni, így inkább nem is foglalkozom ezzel, fel sem vetem az ötletet, hiszen nem áll szándékomban lebukni.
- Aludjatok elsőnek, majd őrködöm.  – Ajánlom fel, hiszen pár óra alvást igazán megérdemelnek. De persze lehet nem ezt jelentette a megállunk.
- Persze még mielőtt megvirrad, útra kell kelnünk. Jól mondom?- Pillantok a férfira.






○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○






You step into
the Road, and if you don’t keep your feet, there is no knowing where you might be swept off to
• • •

Thora Haleye and Nykon Gindrian Kedvelték

Világi vagyok
Deedra Gindrian

Every great warrior must learn to endure and overcome the adversities of life.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1944
❖ Tartózkodási hely :
Ω Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Szántóföldek - Page 11 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Aug. 19, 2021 9:25 pm
ESCAPE  FROM TROUBLE
──────────────── ────────────────
Amerre a szem ellátott, csak búza és kukorica mezők terültek el egészen a horizontig. Calden városa már egy ideje eltűnt a látótérből, egy szemernyi ötletem sem volt, merre vagyunk éppen. A nap már rég lenyugodott, a csillagok vakítóan égtek felettünk az égbolton, és a tücskök dobhártyaszaggató ciripelésén kívül mást nem lehetett hallani. Kivéve persze a gyomrom vészjósló korgását.
A hasamhoz kaptam a kezem. Amióta elindultunk egy falatot se ettünk, pedig ez már lassan huszonnégy órája volt. Már túrtam volna a kis szütyőmbe étel után kutatva amikor felfigyeltem arra, hogy megállt a menet. Érdeklődve pillantottam fel a táskám mélyéről, és kicsit gyorsabb tempóba kapcsoltam, hogy utolérjem őket, és megtudjam, mi a megtorpanás oka. Egy kiterített térképet tartott a férfi a kezében, én pedig kíváncsian átlestem a karja mögül, hogy jobban szemügyre vehessem én is. Megrökönyödve konstatáltam, hogy hiába a lassan egy napja tartó túrázás, Nulport városa még mindig szédületesen messze van. Így gyalog tényleg soha nem jutunk oda, vontam le szomorúan a következtetést.
Aiken felajánlására látható megkönnyebbültséggel, hálásan bólintva puffantam le a földre, ott helyben, ahol voltam. Egy kisebb részét már kitapostuk a búzának, egyáltalán nem érdekelt, ha az a pár darab még meghajlik a fenekem alatt. Törökülésbe húztam a lábaimat, amik egy köszönetteljes zsibbadást adtak válaszul. Az ölembe húztam a batyut, és lázasan túrni kezdtem benne. A legmélyén megéreztem a már hideg, szikkadt kenyeret, amit az indulás pillanatában döfködtem bele. Kiemeltem, és három nagy részre tördeltem. Ha már lovat lopunk, remélem, veszünk magunkhoz ételt is, mert ennyi étellel nem fogunk messzire jutni. A saját részemet a batyu tetejére tettem, míg a másik kettőt a két kezemben fogva emeltem a két társam felé. Lehet, hogy dühös vagyok rájuk, de nem kívánom egyikőjük éhhalálát sem, és ha már csak ennyivel megtudom segíteni az utunkat, hát legyen.

Deedra Gindrian Kedvelte

Varázslónő vagyok
Thora Haleye

Skill and confidence are an unconquered army"


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1040
❖ Tartózkodási hely :
El'Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Szántóföldek - Page 11 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Aug. 19, 2021 9:46 am
Escaping from trouble

Traveler's song •  Credit:
 
Deedra helyeselt, miközben előszedte a térképet a táskájából. Mellé léptem, hogy vessek rá azért egy pillantást. Ami azt illeti, kissé ködösek voltak az emlékeim már a környékről.
Igen, valóban néhány órányi járásra voltunk egy falutól, amit aztán más kisebb, elszórt települések és farmok követtek. Biztos vagyok benne, hogy az éj leple alatt ott könnyedén szerezhetünk majd lovat magunknak.
- Persze, hogy lesz - mondtam Deedrának, miközben elrakta az 50 lopott ulront tartalmazó erszényét. - Hisz ne feledd, a nagy zsákmány még hátra van - mosolyodtam el.
Őszintén szólva, fogalmam sincs, hogy fogjuk csinálni, ha egyszer odajutunk. Évek teltek el, mióta bármiféle komolyabb szélhámosságban részt vettem, és ha rossz is beismerni, valóban kijöttem a gyakorlatból. Edellyn mégis engem bízott meg. Csak remélni merem, hogy elegendő információt szerez a báróról és a helyről, mire visszaérünk Nulportba. Egy ilyen kaliberű munka komoly felkészülést igényel, nem lehet csak úgy fejjel a falnak menni.
Haladás közben hátrapillantottam, a lemaradozó Thorára. Azt hiszem, talán egy rövidebb pihenő belefér, mielőtt továbbhaladnánk. Az emberek éjfél elmúltával alszanak a legmélyebben, kora hajnalban. Én akkor próbálkoznék a lovakkal.
Megálltam, bevártam őt is, még mindig magamnál tartva a térképet. Szétnyitottam, hogy ő is lássa.
- Ez a falu néhány óra járásra van innen, valószínűleg itt tudunk majd lovat szerezni - pillantottam Thorára, majd Deedrára. - Azt mondom, pihenjünk meg itt egy kicsit, mielőtt tovább indulnánk. Mit szóltok?



Deedra Gindrian and Thora Haleye Kedvelték

Túlvilág lakója
Aiken Hackney

I'm just an honest pirate making his way in a dishonest world


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1049
❖ Tartózkodási hely :
Nulport, vagy amerre a szél visz
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Szántóföldek - Page 11 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Aug. 17, 2021 4:08 pm


escape from trouble
«  Zene; What Is Love »
 
I
gyekszem figyelem kívül hagyni a leányt. Talán még nem járt ilyen messze az otthon kényelmétől, ám jó magam tudja, hogy milyen az, ha sokat kell gyalogolni. Nagyon sok vadászatban vette részt, és fogadott testvéremmel rengeteget túráztunk, és az idegeire mentünk apámnak. Így számomra a gyaloglás nem volt nehéz, ahogyan ismeretlen sem. Mindig szerettem korán felkelni, magasabb helyekre menni, és onnan nézni a napfelkeltét.
Aiken szavaira elgondolkodtam. Valóban nem lenne rossz, ha nem egy paraszt ember egyetlen lovát kellene ellopnunk, ám valahogyan kétlem, hogy egy aranyozott hintót fogunk lelni, híres lovakkal.
Elhatároztam, hogy ha lesz, pénzem mindenképpen vennem kell egy Evirani lovat, úgy hallottam itt is lehet venni, ám fogalmam sincs mennyi lehet, és hol. Talán az istállóknál lehet Nulportban. Haladunk tovább, és mikor felemlegeti, a térképet előveszem, és oda nyújtom neki. Ha elveszi, a kezem magam mellé engedem.
- Valóban. - Helyeselek, és már mindennél jobban vágyom rá, hogy eljussunk végre Nulportban. Nem tudom a lánnyal mi lesz, de én nem szívesen vagyok vele, nagyon megbántam a tetteim, de mit tehettem volna? Mondjuk őt is kikötözve otthagyhattuk volna.
Át veszi a pénzes erszényt, megszámolja, és ahogyan számoltam igazam lett. Mosolya kellemes volt, végre azt éreztem elismer.
- Lesz ez jobb is, remélem. - Teszem hozzá halkan. Visszaadja, én pedig ismét elteszem. Talán nem is kell lopnunk, talán egy paraszt ól is vehetünk, ezért a pénzért.







○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○






You step into
the Road, and if you don’t keep your feet, there is no knowing where you might be swept off to
• • •

Aiken Hackney and Thora Haleye Kedvelték

Világi vagyok
Deedra Gindrian

Every great warrior must learn to endure and overcome the adversities of life.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1944
❖ Tartózkodási hely :
Ω Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Szántóföldek - Page 11 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Aug. 16, 2021 12:28 pm
Escaping from trouble

Traveler's song •  Credit:
 
Erős szavaim talán meggyőzték Thorát, vagy csak nem akart további vitába bonyolódni, elvégre mégis csak ránk van most utalva. Mindenesetre, a kevésbé tehetősebb réteg számára általában nem volt nehéz jobb színben feltűntetni mindazt, amit csinálunk. Ők is látják azt az igazságtalanságot, ami a nemesektől, a gazdagoktól éri őket, ezért valahol szimpatizálni tudnak az olyanokkal, akik szembe mernek szállni velük.
- Az attól függ, kit sodor utunkba a sors - szóltam hátra Thorának.
Persze magam is szívesebben lopnám el egy tehetős kereskedő lovát, mintsem egy nincstelen paraszt igásállatát, de nem mindig engedhetjük meg magunknak, hogy válogassunk.
- Ha jól rémlik, a térkép szerint van pár kisebb település a környéken, ha még az éjjel elérjük, ott szerencsét próbálhatunk.
Nem álltam meg, haladtam tovább, igyekezve tartani a tempót. Deedrának csak egy elengedett félmosollyal biccentettem, majd átvettem tőle az erszényt. 50 ulron volt benne, nem rossz.
- Egész szép - ismertem el. - Nekem feleennyit sem sikerült elcsennem az első zsebtolvajlásomkor. Ígéretes - majd összehúztam az erszény zsinórját, aztán visszaadtam Deedrának. Jól fog ez még jönni a szűkösebb napokon.




Deedra Gindrian and Thora Haleye Kedvelték

Túlvilág lakója
Aiken Hackney

I'm just an honest pirate making his way in a dishonest world


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1049
❖ Tartózkodási hely :
Nulport, vagy amerre a szél visz
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Szántóföldek - Page 11 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Aug. 11, 2021 10:51 pm


escape from trouble
«  Zene; What Is Love »
 
A
iken szinte felcsattant, ami talán jogos is, tekintve kikről beszélünk. Igazat adtam, hiszen ez volt szép Eviranban. Soha nem volt, aki felettünk állt, nem sajnáltuk senkitől semmit, és megtermeltük, amit meg kellett. Finom hümmögés szökik csak ki, de nincs értelme annak, hogy én okoskodni kezdjek. Alig ismerem a világot, még olyan keveset láttam. Örültem továbbá annak is, hogy a lány lett lehordva, és nem jó magam. Visszanyeltem egy elégedett mosolyt, hiszen jól esett, hogy így lehordta őt, ám az egyre kevésbé volt jó, hogy velünk van a lány.
Majd kisebb csend után szólal csak meg. Finom grimaszt engedtem, de ezt már ő nem láthatta. Nem értem mi szándéka volt ezzel a mondattal. Caldenben mi sem a szegényt loptuk meg, valamire utalhatott? Majd egy kérdés is elhangzott, belőlem egy  halk sóhaj hallatszott, miközben sétáltam és látom, hogy Aiken lassít.
Eljött az este, ami igen veszélyes, bármilyen állat, vagy talán lény megtámadhat. Örülök az új kardomnak, azonban a súlya még mindig szokatlan.
Mellé érek, s ekkor megszólal. Felkapom a fejem, és íriszébe pislogok, a csillagok tükröződnek vissza belőle.
- Köszönöm. – Bukik ki végül egy lányos zavar után. Nem gondoltam, hogy Aiken valaha megdicsér engem, és azt sem, hogy most.
- Sok volt a bujkálás. – Mondom halkan, már szorosabban mellette, így a lány nem hallhatja. Azonban, ha igazak, amiket mondott hamar visszarázódik majd.
- Oh. – Mondom, és ekkor jut eszembe, hogy meg sem számoltam. Zsebembe túrok a szütyőért, és oda adom. Talán, ha 50 van benne, kétlem azt, hogy sokkal megszánt volna.






○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○






You step into
the Road, and if you don’t keep your feet, there is no knowing where you might be swept off to
• • •

Aiken Hackney and Thora Haleye Kedvelték

Világi vagyok
Deedra Gindrian

Every great warrior must learn to endure and overcome the adversities of life.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1944
❖ Tartózkodási hely :
Ω Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Szántóföldek - Page 11 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Szántóföldek - Page 11 Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
11 / 12 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... , 10, 11, 12  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: téktér :: Qerilyan Birodalom-
Ugrás: