Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Szántóföldek - Page 6 KaDiPE5
Szántóföldek - Page 6 KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Folrandír Ceilteach
61 Hozzászólások - 24%
Ezaras Azildor
37 Hozzászólások - 15%
Arnav
33 Hozzászólások - 13%
Krónikás
28 Hozzászólások - 11%
Aldrich Cornwell
20 Hozzászólások - 8%
Rhysand Earhgaze
20 Hozzászólások - 8%
Deedra Gindrian
19 Hozzászólások - 7%
Veleris
15 Hozzászólások - 6%
Reinaakviin
12 Hozzászólások - 5%
Calylenia
10 Hozzászólások - 4%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Gailoth havi Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális kétheti kihívás
Töltsd ki a karaktere(i)ddel a Tükröm, tükröm kérdéssort!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Yesterday at 6:36 pm
• Szólánc

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Arnav

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 2 Bots

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
0
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
1
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Szántóföldek

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 5, 6, 7 ... 10, 11, 12  Next
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 23, 2021 7:38 pm


Holtak éjjele
Mindenki &  @Calypso&  @Arthus Nendrac  
«  Szószám; ide • Zene; ide »
 
A víz felől hűvös szellő fújdogált, bár a nap csak nem rég tért nyugovóra, még mindig órák voltak hátra az alkonyatig. Világunk és a túlvilág közötti tér néhány óra múlva eltűnik, de én máris érzem a nyakamon kiütköző libabőrt, ami mindig valami természetelleneset sejtett. Nem tudom eldönteni, hogy a máglya fellobbanó lángjai elűzni vagy idevonzani hivatottak a szellemeket. Minden nép máshogy éli meg ezeket a megemlékezéseket. Egy futó pillantást vetek ismét Szürke felé, látunk már olyat, mely nem e világra való, talán ez az oka, de úgy látszik, csak engem érintenek érzékenyen a történtek után, ezek a hűvös pillanatok. Mégis a gondolattól is feszülté válok, s követve Calypsot, s a két férfit beleiszok a sörömbe. Calypso hangja rángat vissza, ám mielőtt válaszolhatnék, megteszik helyettem. - Mi szél hozott erre benneteket? A vigasság vagy talán valami más? – fordulok a két férfi felé, amolyan beszélgetést kezdeményezve, ha már megzavartuk köreiket. S ha már a gáláns lovag íly szótlanul lelécelt. Pár pillanatig követtem tekintetemmel a távolodó alakot, míg végül elnyelte a hullámzó tömeg.

- Hogy? – tör fel belőlem a meglepettség hangja. Egy pár csizma himbálózik szinte a szemem előtt. Ránézésre is finom bőrből, gondos kézimunkával készült darab. Összevont szemöldökkel fordulok hátra az ismeretlen ismerős hang irányába. – Ezt igazán nem kellett volna. – nyöszörgöm, s veszem el kezéből a lábbelit. – Kit öltél meg érte? – teszem le magam mellé, s nézek körbe, hátha valamely bódé mögül rémült sikoly száll fel az ég felé.





Nîndaer Kedvelte

Varázslónő vagyok
Veleris

A mágia se nem rossz, se nem jó. Csak az a fontos, mire használod.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1133
❖ Szintem :
Kezdő (Éjmágia); Tanonc (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Szántóföldek - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 23, 2021 7:27 pm
Sokat hallott már erről az ünnepségről, de mindig csak a mulatság részéről. Pedig az utóbbi években lett volna oka utána járni a szertartásoknak is de...valahogy nem vitte rá a lélek. Egyedül ezúttal sem jött volna el, és persze, ha nem épp a városban van dolguk.
Arra nem számított, hogy jóformán azonnal letámadják őt. Régi barátai, kiket megmentett a hetek karmai közül, és persze az ő családtagjaik azonnal lerohanják, és mindenki meg akarja hívni egy serre, ő pedig nem győzi ezt visszautasítani. Még Kevin is felbukkan, azonban ő is csak egy vállveregetést kap, mert rögtön Wynva keresésére indul. Először az árusok közelében kutakodik utána, és ha már ott van, el is költ pár ulront, őt azonban nem lei...míg tekintete véletlenül nem téved az emelvényre.
Gyorsan verekszi át magát a tömegen, előzékenyen taszigálva arrébb mindenkit, többé kevésbé ügyelve arra, hogy senki se essen el, majd megáll szemben a nővel.
-Kapásból almahalászat?
Nem tudja, eljut e hozzá a hangja, de azért vigyorog rá, és megemeli a korábban zsákmányolt, színes cukrokból fűzött láncot.
-Ügyes legyél ám!

Wynva and Veleris Kedvelték

Világi vagyok
Ronan Gallaway

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
308
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverfogatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Szántóföldek - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 23, 2021 7:23 pm
Legnagyobb meglepetésemre a nő, aki mostmár felém fordítja az arcát, olyasvalaki, akit ismerek.- Deedra? - elmosolyodom és meglepetten bólogatok. - Ez nem épp olyasmi, amit én képzeltem, de ha tényleg fizetnek érte, akkor miért ne? - Thora felé fordulok és intek neki. - Üdv Thora! Én Wyn vagyok. - nagyjából ennyit sikerül elmondanom, bár igazán, nem is tudnám hirtelen, mi mást tehetnék még hozzá. Dee magával ránt, és már megyünk is fel az emelvényre. Az erdő felől érkező hangok egy pillanatra fura érzést váltanak ki belőlem. Aztán jön a kérdés, ami eddig is túlságosan foglalkoztatott. - Hé, senki sem köti össze a kezem? - Nem, mintha csalni akarnék, csak furcsának érzem. Igaz, nehéz is lenne bármiféle csalással próbálkozni ennyi.... Édes Szellemek! Szétnézek és a sok ember látványától úgy rándul össze a gyomrom, mint a tökön rúgott törpe, de próbálok nem rájuk figyelni, hisz mostmár késő meglépni. A hangok egyébként is ijesztőbbnek kellene tűnjenek. Nem mondom, hogy rossz előérzetem van, de a káosz essen bele, nagyon rossz előérzetem van.

Deedra Gindrian and Veleris Kedvelték

Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
476
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Szántóföldek - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 23, 2021 7:18 pm
 
Ősök, holtak éjjele
Mindenki
──────────────── ─────────────────
« Comment; ide • Szószám; ide • Zene; ide »
« "A szerencsejátékosok úgy játszanak, ahogy a szeretők szeretkeznek, és az iszákosok isznak - vakon és szükségből, egy ellenállhatatlan erő uralma alatt"»


Nem nevezném lelkiismeretnek, ami akkor megmozdult bennem, hiszen az évek múlásával biztos voltam benne, hogy nem rendelkezem vele. Sokkal inkább az motivált, hogy milyen képet festek magamról. Tiszta csizmát akar? Meg fogja kapni a tiszta csizmát, lássa, kivel van dolga. Természetesen nem venni fogom, mert azért annyi pénzem nincs.
Az asztaltársaimon csak végigpillantottam. Na mármost az, hogy a két férfi mennyire volt szimpatikus, elhanyagolható számba ment. Körbenéztem az asztaloknál, és ahogy már anno megállapítottam, ide mindenféle népség is jött mulatni.
Szó nélkül emelkedtem fel a saját asztalunktól, zsebre dugott kézzel, tarsolyommal az oldalamon indultam el a tömegben. Abban volt minden tehetségem, no meg a cinkelt kockáim és a bűvölt kártyáim.
Könnyű volt olyan ittas embereket találni, akik vevők voltak egy kis játékra. Az elején hagytam őket nyerni, természetesen. Így csak többet raktak, ez volt a lényeg. A kiszemelt asztalnál egy kisebb társaság ült, és történetesen az egyik nő lábán egész szép csizma díszelgett. Tökéletes volt.
Tapasztalataim szerint a fehérnépek általában nem szerencsejátékoznak, ám a férjeik annál inkább. Ez itt se volt másképp: az ittas úriember örömmel rakta meg a téteket, teljesen abban a tudatban, hogy ő majd itt megkopaszt.
És tapasztalataim szerint ilyenkor szokott bekövetkezni az, hogy az úriember mindent is felrak, amit tud.
- Van nálad pár ulron, Mina? – nézett rá a feleségére. – Mindjárt a dupláját nyerem meg az istenért, add ide!
Várakozó csenddel figyeltem a felesége fejrázását.
- És a csizma? – köhintettem közbe. – Erős sarok, a bőr még fényes, hímzett. Szerintem értékes lehet. Megér háromszáz ulront is. Ha most felrakja, darabonként adom a dupláját – magyaráztam merő ártatlansággal.
- A csizmám? Na de…
- Mina, ne sipákolj, vedd le a csizmád. Gondolj bele, az ezerkétszáz ulron! Hozz egy kis áldozatot.
- Nincs is ennyi pénze – nézett rám a nő megvetően.
Erre leoldottam oldalamról a kövér erszényem, és lecsaptam az asztalukra. A nő pislogott párat, majd levette a csizmáit.
Én pedig újra lapot vetettem, és ezúttal természetesen mindent is vittem. Ciszmástól, ulronostól, mindenestől.
A nő szitkozódó hangja nem érdekelt, viszont hallatlanul jót mulattam, amikor láttam, hogy még egy pofon is elcsattan szerencsétlen férje részére. Ilyen az élet. Ne a szerencsére hagyatkozz, tanulj meg keverni.
Elégedetten sétáltam ki a tömeg szélére, hogy a nagy izgalmakra rágyújtsak a pipámra, mielőtt odavinném a csizmát a kedves hölgyeménynek. A sátor egyik cölöpének dőlve pöfékeltem, amikor a tekintetem az erdőre tévedt. Különös érzés fogott el, azt is mondhatnám, egész szorongó. Mi a fene? Mintha megcsapta volna a fülem Guba nyugtalanító nyerítése.
Az éjszakában kúszó köd minden volt, csak nem bizalomgerjesztő. Méregettem az előttem feketén strázsáló fákat, füleltem a neszekre. Enyhén összeráncolt szemöldökkel oltottam el a pipafüvet. Jobbnak éreztem visszaindulni, és próbáltam nem arra gondolni, hogy mi jár-kel ilyenkor a vadonban. Eléggé valószínűtlen volt, hogy a sörbe tettek volna bármit is, így innentől kezdve nyitva tartottam a szemem és a fülem.
Megtalálva a magunk asztalát megálltam a kisasszony háta mögött, és előre nyújtottam neki a pár csizmát.
- Őszintén remélem, a mérete.


 

Wynva and Veleris Kedvelték

Boszorkánymester vagyok
Arthus Nendrac

A sors vezeti azokat, akik követik, de magával hurcolja azt, aki ellenáll.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
356
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol, amerre a lába viszi
❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia); Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Szántóföldek - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 23, 2021 6:59 pm
Ősök éjjele
Everyone


Van aki elcsendesedett, van aki pedig a szaros csizmájával van megáldva, itassa le a férfit, és ha kellően részeg, pinával még arra is rá veheti, hogy a nyelvével fényesítse ki azt a fránya csizmát.
Saját társasága se éppen a mulatság középpontja, ékes szavai nem dobják fel a hangulatot, ahogy ütemre se járhat a lába, még a Halál se ragadná magához, hiszen azt gondolná, hogy már rég nem él.
Emelkednek a tétek, már tíz ulron a jutalom az almákért. Pont annyi, amennyiért még mindig nem nedvesíti be a fejét. Hallott már arról, hogy valaki örömmel harapdálta az almákat, de az alma is férges volt és a vízbe is belepisáltak, köszöni, de ebből nem kérne.
Kezdi úgy érezni, hogy hiába csak egy zsoldos, mégis csak Ian ismeri az illemet, legalábbis az a savanyúszőlő nem gondolta, hogy illene is válaszolni a hölgy kérdésére.
- Egyszerűek a szabályok, a karok hátra és szájjal kell kihalászni az almákat. Az nyer, aki a legtöbbet halássza ki időn belül.- vajon milyen elefántcsonttoronyban élhetett ez a nő, hogy ennyit se tud?
Telik és múlik az idő, és bármilyen meglepő is, a keserűarc emeli a kupát, lehet meg kell kérnie valakit, hogy pofozza fel és nem álmodik. S a tósztra elmosolyodik.
- Legyen belőle elég.- koccintott hát és itta kupájának tartalmát.

Thora Haleye and Nîndaer Kedvelték

Harcos vagyok
Ian Gray

You need the three W in life; Wine, Women, Wealth


❖ Történetem : ❖ Ulron :
551
❖ Tartózkodási hely :
Ahol az urlon, ott vagyok én is
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Szántóföldek - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 23, 2021 6:45 pm
Ősök éjjele
Mindenki || ZENE
──────────────── ────────────────
Már válaszoltam volna Deedrának, hogy szerintem az ivászatot hagynunk kellene a verseny utánra megpihenésképp, illetve eközben valami frappáns visszavágón gondolkodtam az imént kimondott kihívó kérdésére, amikor egy férfi emelkedett ki a tömegből éppen elég közel hozzánk, hogy számunkra tisztán hallhatóvá váljon a mondanivalója. Megvártam míg befejezi, majd izgatottságtól eltelve fordultam a lány felé.
- Ha előbb iszol, mint halászol, akkor nem fogsz tudni nyerni – érveltem Dee-nek. – De ha előbb halászol, akkor mint hallottad, sokkal többet ihatsz, mint szeretnél – nevettem fel, és újra rámarkoltam a csuklójára. – Na gyere már! – Mielőtt azonban hátat fordítottam volna neki, hogy újra húzni kezdjem tovább a hordókhoz egy nő bukkant fel Deedra mellett. Nem ismertem őt, de a lány láthatólag igen. Megvártam mi történik, s miután biccentve a bemutatásra nyugtáztam, hogy ezentúl a nő is velünk tart a vödrök felé, magabiztosan húzni kezdtem Deedrát, aki az idegent karon fogta.
Nem sokkal később már ott álltam az egyik hordó mögött, visszahúzott csuklyával és hátratett karokkal, rajtra készen. Hálát adtam az isteneknek, hogy Nulportban még hátra tűztem a hajamat mielőtt idejöttünk, hiszen enélkül most csupa víz lenne már az első próbálkozás után, viszont így lágyan omlott a hátamon végig egészen a csípőmig. Oldalra pillantottam és láttam, hogy Dee is ugyanígy várta a rajtot, és nem hagyott cserben a versenyben, viszont így ténylegesen meg kell küzdenünk most a legjobb almahalászó címért.
Azonban mielőtt a játékmester elindította volna a versenyt, felfigyeltem a lány furcsa tekintetére. Követtem én is, és egészen a fák közé pillantgatott. Először nem értettem, hogy miért, de ahogy szépen lassan elcsendesült a tömeg a kezdőkiáltásra várva, furcsa hangok kezdtek settenkedni az emberek közé, és ezek egészen biztosan a közeli erdőből érkeztek. Összeszűkült szemekkel bámultam bele a sötétbe, de a zajok forrása csak nem mutatta meg magát, amitől még inkább hátborzongatóvá vált az egész szituáció, és éreztem, ahogy szálanként meredtek égbe tőle a karomon lévő pihék.

Deedra Gindrian and Wynva Kedvelték

Varázslónő vagyok
Thora Haleye

Skill and confidence are an unconquered army"


❖ Történetem : ❖ Ulron :
820
❖ Tartózkodási hely :
El'Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Szántóföldek - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 23, 2021 6:39 pm

Holtak éjjele
Mindenki & Nîndaer
As the sun goes down, far to the west, our ancestors watch over us as we rest.
Kifejezéstelen ábrázattal pillantok a férfire, ki annak dacára, hogy a szándékom nem a sértés irányába fordult, magára vette a szavaimat. Ám az érzés kölcsönös, engem sem különösebben indítanak meg mások véleményei és meglátásai, hacsak nem hordoznak magukban bölcsességet.
Ahhoz sem fűzök különösebb megjegyzést, mely a mészárlás valódi okait hivatott firtatni, mert bár a hűségem és a lényem a legkevésbé sem köt a kékekhez, a céltudatosságom lakatot kíván a számra. Utána pedig arra is nehezen marad időm, hogy feldolgozzam az ismeretlen csapat jelenlétét s a közöttük végbemenő interakciókat.

Csendben figyelem őket, elkortyolgatva a teám maradékát is, s mivel egyre nehezebb szívvel viselem a népek zsibongását, végül csak ráfanyalodok a serre, mit a csípős nyelvű emberférfi volt figyelmes rendelni nekem. Noha kis idő elteltével már az asztaltársaság sem köt le különösképpen, így a lassacskán beesteledő égboltra vetem a tekintetemet, illetve az erdő sötétje felé, melynek jól ismert öleléséből lágyan fodrozó köd kezd felszállni, illetve a szántóföld felé kúszni.
A következő, ami megkapja az érdeklődésemet, a kör közepén elhelyezett máglya meggyújtása. A felcsapó lángokat hatalmas üdvrivalgás követi, s egy árva pillanatra meglehet, még az én szívem is ellágyul az otthont idéző szokás láttán. Jó néhányan a holtakat éltetik mindemellett egy-egy koccintás kíséretében, megint mások a szellemeket átkozzák és űzik szavaikkal, ami egyhamar visszaegyenget a megszokott, üres érzetek talajára.
Végül megint a velem szemben ülőn állapodik meg a pillantásom, s leképezve a sokaság szokását, koccintásra emelem a korsómat.
- A lószarra.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Four Tears
One for the mother whose heart was broken, one for the father who betrayed us. One for the family who were innocent of my father's guilt, and one for the sister I've never wished for.
˙˙˙

Deedra Gindrian, Wynva, Veleris and Ian Gray Kedvelték

Fejvadász vagyok
Nîndaer

I like muted sounds, the shroud of grey, and silence that comes with fog.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
693
❖ Tartózkodási hely :
Qerilyan Birodalom
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás); Kezdő (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Szántóföldek - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 23, 2021 6:17 pm
Ősök/Holtak éjjele

« taggeld; Mindenki •  Zene; ide • credit; Új válasz küldése 1f383   »
 
Felnevettem, ahogyan megemlíti, hogy nem akarja kitépni a karom. Valóban volt benne erő, és egyre jobban láttam a fiatalabb kiadásom a lányban. Nagyon örültem viszont annak, hogy önfeleten mosolyogva tudunk szórakozni.
- Igaz. – Felelem, már majdnem ott vagyunk, majd válaszol.
- Igazad van ismét. – Mondom helyeselve, és nagy levegőt veszek. Kissé izgultam, és most jobban örültem annak is, hogy nincs itt Aiken, nagy leégés lenne bele fulladni a vízbe. Aggodalommal tele fordul felém.
- Nem, nem. – Rázom a fejem, és próbálom a jó oldalát nézni a dolgoknak.
- De szeretnék, de előtte nem ülünk le? – Kérdezem. És elpillantok oldalra. Sok embert látok egy asztalnál, ismerős arcokat még nem, vagy csak nem látok el oda rendesen.
- Félsz, hogy legyőzlek? – Mosolyodom el és kihúzom magam, mint ha csak valami almahalászó isten lennék.
Lassan a nap is nyugovóra tér, majd hátulról egy női hang hozzánk szólt. Megfordultam, és egy ismerős arcot pillantottam meg.
- Wynva? – Kérdezem meg, hiszen már jó rég láttam a nőt. Evirani klánunkban gyakran megfordult.
- Hátra kötözik a kezed, és neked a száddal ki kell halásznod az almákat. – Mondom mosolyogva.
- De gyere velünk! Ő itt Thora. – Mutatok arra, majd bele karolok Wynvába, és hagyom azt, hogy elrángasson újra Thora, és ha akarja, ha nem Wynvát is magammal viszem.
- Jó móka lesz. – Próbálom elismételni a szavakat, amiket nekem is mondott Thora. Mire az almákhoz érünk már besötétedett. Rajthoz készültünk, figyeltem az utasításokat. Az erdő felől pedig furcsa, s meg magyarázhatatlan hangokat hallani. Talán a fülem csal meg? Ám még is borzongással tölt el.






○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○






You step into
the Road, and if you don’t keep your feet, there is no knowing where you might be swept off to
• • •

Nîndaer Kedvelte

Világi vagyok
Deedra Gindrian

Every great warrior must learn to endure and overcome the adversities of life.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1794
❖ Tartózkodási hely :
Ω Nulport
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Szántóföldek - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 23, 2021 6:15 pm
Ősök/Holtak éjjele
Mindenki
• Zene: LINK • SZÓSZÁM: IDE
Ahogy a sör elém kerül megfogom azt és egy huzamban legalább a felét kiiszom a korsónak. Nem vagyok nagy ivós, de most mégis úgy érzem, hogy erre szükségem volt. És be kell lássam, hogy nagyon is jól esett. Bár nagy a tömeg, de még így is eljut hozzánk annak a fickónak a hangja, aki képes volt felállni az egyik hordó tetejére. 10 ulron és öt ingyen ital. Nem is hangzik rosszul. De engem ennek ellenére sem csábít a dolog. Inkább maradnék itt megfigyelőként. Velerisre sodródik a tekintetem, aki közben a lovas fickóval vitázik egy sort.
-Amúgy mi ez a játék?-Érdeklődöm kicsit. Még sosem hallottam erről. Tudom, hogy vannak halászok, de azok inkább a mi halainkat szeretik kifogni a vízből. Tudtommal az alma meg a fán nő. Így nemigen látom ennek az értelmét.

Wynva, Veleris, Nîndaer and Ian Gray Kedvelték

Vándor vagyok
Calypso

Great stories happen to those who can tell them


❖ Történetem : ❖ Ulron :
964
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Szántóföldek - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 23, 2021 6:04 pm


Holtak éjjele
Mindenki &  @Calypso&  @Arthus Nendrac  
«  Szószám; ide • Zene; ide »
 
Elengedem Caly kezét, bár nem szívesen válok meg a társaságától. Ide vezetett minket egy hátrahagyott levél, ami azt jelenti, hogy nem veszélytelen a környék. Őszintén megvallva, nem szeretném, ha baja esne.

- Nem, nem… - próbálom elhúzni a lábam, amint érzem, hogy a bőr finoman indul meg lábamon, de ezzel csak az eredmény következik be hamarabb. – Elég kárt okozott már eddig is. – veszem ki kezéből csizmám. Ez már csak akkor lesz tiszta, ha magam állok neki.

Várakozásom közepette veszem jobban szemügyre asztaltársaságom. Szemem nem káprázott, bár a legkevésbé sem gondoltam, hogy pont egy mulatságon akadok újra össze vele. Igazán azt sem hittem, hogy valaha egy felé fog minket sodorni a szél. Egy bólintással viszonzom köszöntését, róla pedig a másik férfira vándorol tekintetem. Őt is hasonlóképpen üdvözlőm, látszatra könnyed beszélgetésüket szakítottam félbe érkezésemmel. Hogy alkalmi partnerek vagy régebbről ismerik egymást arra  nem derül fény.
- Elég fukarul méri a bocsánatkérést. De a szándék a fontos. Köszönöm.– pillantok fel a férfira, s húzom magam elé a korsót.




Thora Haleye, Nîndaer and Ian Gray Kedvelték

Varázslónő vagyok
Veleris

A mágia se nem rossz, se nem jó. Csak az a fontos, mire használod.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1133
❖ Szintem :
Kezdő (Éjmágia); Tanonc (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Szántóföldek - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 23, 2021 5:47 pm
Nem számítottam ekkora tömegre, mikor engedtem Ron nyomásának, és beleegyeztem ebbe a kis kitérőbe.
Egyszerű utazó ruhát viselek,és sem maszk, sem egyéb ünnepi csicsával nem szerelkeztem fel. Gyorsan elválnak az útjaink Ronnal, hiszen őt azonnal célba veszi néhány régi ismerőse, én pedig először csak menekülésképp, aztán céltudatosan a cukrok irányába oldalazok el mellőle. Nem tudom,mi az az almahalászás, de a hordóról ordibáló fickó szerint pénzt lehet nyerni vele. Egy jó nagy adag cukorka bezsebelése után már arra is veszem az irányt. Igaz, nagyon nem kell tennem semmit, csak hagynom, hogy sodorjon magával a tömeg. - Hogy működik ez a halászjáték? - kérdezek rá egy random idegennél, aki szintén a hordók felé pislog.

Thora Haleye and Veleris Kedvelték

Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
476
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Szántóföldek - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 23, 2021 5:39 pm
 
Ősök, holtakéjjele
Mindenki
──────────────── ─────────────────
« Comment; ide • Szószám; ide • Zene; ide »
« "A szerencsejátékosok úgy játszanak, ahogy a szeretők szeretkeznek, és az iszákosok isznak - vakon és szükségből, egy ellenállhatatlan erő uralma alatt"»
Mielőtt leültünk volna az asztalokhoz, kikötöttem szerencsétlen Gubát. Üres hely aligha akadt többedmagunkkal ültünk együtt, ám ez engem zavart a legkevésbé.
A kisasszony kishíján a térdemre csapta lószaros csizmáját.
- Akármennyire is röstellem a bűnöm, más megoldást javasolnék – a tiszta részénél megfogtam a csizmát, és lehúztam a kecses lábról.
- Na, máris jobb. Levehetem a másikat is, ha gondolja – raktam a lábbelit az asztal alá, majd felálltam. – Máris jövök hölgyeim.
Az a máris, az annyira mégsem volt azonnal, hiszen sok szomjas vendég volt. Mire odafurakodtam, és sikerült szereznem némi ulron ellenében három korsó sört, azt is sikerült átgondolnom, hogy nem is jártam olyan szerencsétlenül.
Egy ideig tehát magukra hagytam a hölgyeket, viszont nem kevésbé jókedvűen tértem vissza.
- És remélem ezzel kiengeszteltem a kisasszonyt – raktam le a nő elé az egyik korsót, a másikat pedig kedves barátnéja elé.


 

Veleris, Nîndaer and Ian Gray Kedvelték

Boszorkánymester vagyok
Arthus Nendrac

A sors vezeti azokat, akik követik, de magával hurcolja azt, aki ellenáll.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
356
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol, amerre a lába viszi
❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia); Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Szántóföldek - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Szántóföldek - Page 6 Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
6 / 12 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 5, 6, 7 ... 10, 11, 12  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: téktér :: Qerilyan Birodalom-
Ugrás: