Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Kültér - Page 2 KaDiPE5
Kültér - Page 2 KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Folrandír Ceilteach
14 Hozzászólások - 16%
Veleris
11 Hozzászólások - 13%
Ezaras Azildor
11 Hozzászólások - 13%
Rhysand Earhgaze
10 Hozzászólások - 12%
Krónikás
9 Hozzászólások - 10%
Naken Forerion
8 Hozzászólások - 9%
Deedra Gindrian
7 Hozzászólások - 8%
Raghat
7 Hozzászólások - 8%
Kalandmester
6 Hozzászólások - 7%
Harden Rells
3 Hozzászólások - 3%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Termékenység havi
Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális havi kihívás
Dobj D6 kockával egy címet, amihez írj egy minimum 700 szavas reagot a Csöndes kalandokba! Bővebben a Próba topikban!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Today at 12:06 pm
• Asztalok

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Kalandmester, Raghat

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 19 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 17 vendég :: 2 Bots

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
8
Ork
0
1
Törpe
1
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
2
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Kültér

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10  Next
Utolsó Poszt Szer. Okt. 13, 2021 5:31 pm
Penninor ünnepe - Másnap
«  @Ahronit ,  @Ronan GallawayZENE • credit; »

F
elszisszentem, nem értettem minek feszegeti a bárd a kérdést. Miért lenne ez nekünk jó?
A nő pedig elhalad, és szép szavakkal köszöntem. Aztán Ronan válaszolt is a kérdésre, amit Ril tett fel.
Újabb pofavágás, és szisszenő hang távozik belőlem.
- Jobb is. Nincs kedvem az asszonyi nyavajokra. – Vonom meg a vállam. Olyan nő társasága különösebben nem érdekel, akinél már eleve tudom, hogy nincs esélyem. Jó, természetesen házi sárkány otthon van, ám még is, kell egy kis remény. A lányom, valóban. Tudatosul bennem a bárd szavai.
- Nagyon nem akar a vérével lenni, jobb lesz elfogadnom. Bizonyosan tudta, hogy érkezem. – Mondom szomorúan.
- Milyen tinta? Nekem nincs arra pénzem, hogy én tintákat vegyesesek, és nem emlékszem arra sem, hogy igényeltünk volna az ünnepre. – Pillantok a bárdra kérdően.
- Van két lábam, ló is… valahol, ha nem majd kecske. Ne akarjunk hokikuszi pukizni, aztán bele esem a vízbe, osztani bajom löszön. – Mondom hőbörögve. Tinta, persze. Serre kell a pénzem, nem pedig boszorkányságokra, amik megrémisztenek. Bár a sárkányos húzása nagyon lehengerelt, azonban nem szeretem az effajta dolgokat. Hagyomány tisztelő Törpe volnék.
- Én az ingyen sert támogatnám továbbra is. – Mondom.
Megszagolom magam, nem érzem büdösnek azt. Még pár napot igazán várhat, a számban lévő hugyot kellene kimosnom.
- Még szoba is. MINEK nézül te engemet? – Vonom össze a szemöldököm. Nincs nekem erre pénzem, itt ingyen dolgokat ígértek. Rá nézek a cipőm hölt helyére, majd a bárdra.
- Oh ne. – Mondom, még több költség.






○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Harcos vagyok
Daldram

The dwarves, they heard the tramp of doom.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1036
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Keresem :
Kültér - Page 2 Tumblr_n2ud1buxd01siubc3o1_250
Nijana • Leányom
"Csodálatos szépség, bár a modorán van mit csiszolni. Olyan a szíve akárcsak az enyém. Tűzről pattant, koránt sem nőies, előbb üt aztán kérdez típus. Heves természete, de annál nagyobb szíve van."

❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgató)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kültér - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Okt. 13, 2021 1:48 pm
Rezzenéstelen arccal hallgatja a meglepett kérést, közben pedig próbál nem tudomást venni a lyuk az lyuk monológra. Az biztos, hogy reggeli mellé nem fog kecsketejet inni egy darabig. Ma reggel semmiképpen. A fogadó úrnőjének értekezésére meghajol, és elveszi a felé kínált ajándékot, picit még mosolyog is.
-Nagyon köszönöm kedvességét. Borzasztóan gyötört már az ő másnaposságuk.
Fejévvel a páros felé biccent. Aztán gyorsan kiissza a gyógyszert. Mástól talán nem fogadna el ilyesmit, de ez a nő valamilyen szinten részese volt az elmúlt időben minden boldog emlékének, így könnyebb megbízni benne. Egyébként is, kimondottan kedvesnek tűnik ahhoz a fogadóshoz képest, kinél ő robotolt.
-Mira beszélni akart magával, szerintem ott lesz az asztaloknál.
A hölgy távozása után fordul csak vissza a társaihoz. Nem számított megnyugtató válaszra. De összességében elégedett lehet. Mindketten élnek, nem ketrecben ülnek, és senki sem rohan feléjük lángoló vasvillával. Nem mintha erre számított volna...annyira...
Ahronit felvetésére csak legyint. Elég képmutató dolog lenne tőle, ha a szemére vetné, hogy fel akar kutatni valami fehérnépet. Bár egyébként sem tervezett most fennakadni semmin, legalábbis nem hosszan.
-Nem tervezem bemutatni. De nem bánom, pihenjünk pár napot. Legalább bevárunk pár karavánt, és ki tudja, talán még hírt is kapunk. Ami viszont az utazást illeti, nem tudom, megspórolhatjuk-e a hegymászást. Működik egyáltalán ez a tinta, ha nem lakott területre visz minket?
Szétnéz a társain, és sóhajt egy nagyot. Majd hátrébb lép egyet, biztos ami biztos. Így is kiadós fürdőt kell majd vennie.
-Javaslom, elsőre látogassátok meg a fürdőházat. Most, hogy az ünnepségnek vége, talán a Braggart fogadóban is kaptok szobát az estére, reggel pedig kitaláljuk, hogyan tovább.
Ezzel indulna is, hogy visszatérjen a fogadóba de megtorpan.
-Ó igen....Láttam az ünnepségen egy furcsa fekete csuhás alakot, és egy lenge öltözetű lányt, aki túlságosan....ügyesnek tűnt a kezeivel. Javaslom ellenőrizzétek az értékeiteket, meg, hogy megvan e még minden testrészetek. Az egyik virágárus lánynak este ellopta valaki a teljes készletét...szóval igen, legyetek óvatosak.
Vendég
Vendég
Anonymous




Kültér - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Okt. 10, 2021 6:42 pm

Penninor, másnap
Daldram & Ronan & Rilrion
What happens in Ylore, stays in Ylore.
- Kedvesed?! - csattanok fel a szavába vágva, vagy legalábbis igen harsány háttérszólamául az elbeszélésének, ugyanis mindeddig elfelejtette említeni, hogy akad éppenséggel egy szíve hölgye, s a tegnapi éjjelen nem holmi jött-ment nőszemélyt hempergetett meg a fogadó egyik nyikorgó ágyában. Hah! - És mikor tervezted bemutatni nekünk? - vonom meg az egyik szemöldökömet ítélkezéssel teljes pillantások kíséretében, noha túlzottan sokáig nincs módom lelki zsarolni Ronan cimborámat, hiszen felbukkan a… halovány emlékeim szerint a fogadó tulajdonosa.
- Madár csicsergős jó reggelt, hölgyem! Igazán figyelmes kegyedtől, hogy a szenvedőket megsegíted a szükség órájában! Az istenek áldják kegyed nevét – hálálkodok a szokásos színpadiasságommal, bár meg kell vallanom, ezúttal már a saját fejemet is sikerül megfájdítanom. Mindenesetre elemelem az egyik italt a tálcáról, s miután tovább állt a fehérnép, gyanakodó ábrázattal szimatolok bele a pohár beazonosíthatatlan tartalmába. Az illata nem nyűgöz le, sőt, azonban ennek ellenére is belekortyolok a löttybe, megadva a lehetőséget az előítéleteim megdöntésére. Végül elismeréssel és némi megilletődéssel megvonva a szemöldökeimet hümmentek egyet.
- Ó tényleg, a lányod! - kapok a fejemhez, bár elnézve Daldram urat, a fontossági sorrend nála is az ivással, semmint holmi rokonok vagy fontos személyek felkeresésével kezdődött. - Talán még itt maradt s a környéken megtaláljuk – vigasztalom karcsú mód, majd a gyér próbálkozásom zárásaként jelentőségteljesen újfent belekortyolok a Bron-féle ajándékba. Már csak azért is, mert Ronan kérdésén el szükséges töprengenem.
- Úgy rémlik, hogy nem…? - pillantok fel rá a poharamból ártatlan ábrázattal. - Egy esztendővel ezelőtt volt némi nézeteltérésem egy csinos fehérnép okán, ám bizton veszem erre már senki sem emlékszik – legyintek a szabad kezemmel. - Nem bánom mindenesetre, ha kipihenjük magunkat, sőt… A magam részéről támogatnék pár nap pihenőt, és ne értsetek félre, véletlen sem az említett fehérnépet keresném fel. Bolondnak néztek? - csóválom meg a fejemet, noha de, éppen ő utána epekedik a lényem. Príma s páratlan mulatság Ronannal és Daldram úrral együtt kalandozni, azonban egy férfinek vannak szükségletei…
- Daldram úrnak új pár cipőre lenne szüksége, a hideg időre sem készültünk még, és ha megengedtek egy felvetést, utánanézhetnénk annak a tintának, mit a királynő osztogatott. Megspórolnánk pár hét, hónap túrát, s a lehetőséget; télen veselkedjünk neki hegyet mászni - osztom meg velük bölcs gondolataimat.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Tinvaak los grah
There is no distinction between debate and combat to a dragon. For us it is one and the same.
Bárd vagyok
Ahronit

Our deepest fears are like Dragons guarding our deepest Treasures


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1754
❖ Tartózkodási hely :
Ylore
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia); Tanonc (Tolvajlás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kültér - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 09, 2021 4:42 pm
Penninor ünnepe - Másnap
«  @Ahronit ,  @Ronan GallawayZENE • credit; »

C
sak meredek magam elé, és próbálom felidézni a tegnap történteket. Nem igazán megy, de ez már nem meglepő, hiszen nem egy estém sikerült már így.
- Lyuk, az lyuk.. ingyen van. – Vágom oda megrántva a vállam, mint valami természetes dolgot. Vajon tényleg elhiszik, hogy állatok lába között keresem a menedékem? Csecsek jobban izgatnak.
- Hogy MIII!!!?? – Sipákolok fel, és fordulok a bárdra.
- Oh a kénköves sárkány menedék! – Vakarom a fejem. Majd Ronan valami nőről kezd beszélni. Rázom a fejem, nem mondok semmit sem.
Összevonom a szemöldököm, sóhajtok egyet.
- Nem. – Válaszolom. Bár szégyellem, hiszen ennek érdekében se tettem semmit. Lassan úgy vagyok vele, hogy nem fogom keresni a leányom.
Ismét összevonom a szemöldököm, de most az arcom is eltorzul a nagy gondolkodástúl. Rájuk pislogok.
- Öhm… - Kezdek bele.
- Reméljük drága barátom, ha valaki mérgesen gyün felénk, vagy kajabálja a nevemet, akkor futunk!- Jelentem ki határozottan mind kettejüknek. Remélem értették, hogy ez nem babra megy.
- Ám, valóba. Holnap, de nekem kell egy gyógyser. – Ebben a pillanatban jelenik meg egy nő, kinek sugárzó szépsége azonnal felpattanásra kényszerít.
- Szép hölgyem. – Hajolok meg, mint valami nagy úr. El is illant, és tekintettem követtem őt.
- Ennyih? – Kérdezem finom cérnahangon a többieket, halkan.





○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Harcos vagyok
Daldram

The dwarves, they heard the tramp of doom.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1036
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Keresem :
Kültér - Page 2 Tumblr_n2ud1buxd01siubc3o1_250
Nijana • Leányom
"Csodálatos szépség, bár a modorán van mit csiszolni. Olyan a szíve akárcsak az enyém. Tűzről pattant, koránt sem nőies, előbb üt aztán kérdez típus. Heves természete, de annál nagyobb szíve van."

❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgató)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kültér - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Okt. 08, 2021 9:25 pm
The morning after Penninor
« • 415 • ZENE • credit; »

Elviselhetetlenül fájt a fejem. Ahogy felültem az ágyamban, rögtön forogni kezdett velem világ. Nem tudom mi történhetett miután az a lány megnyerte az ivóversenyt, de az biztos, hogy az utolsó emlékem még az asztalnál történt. Mint egy haldokló, úgy kászálódtam ki a puha párnák közül, hogy felállva azonnal megkapaszkodhassam az éjjeliszekrény szélébe mielőtt elvágódok hassal. A tegnapi ruhám volt rajtam, a blúzomon éktelenkedő foltot próbáltam nem észrevenni vagy éppen megvizsgálni mi az és miként kerülhetett oda. Erőtlen léptekkel sétáltam ki a szobából majd le a lépcsőn, Bron pedig gúnyos vigyorral várt már a pultban.
- Szép jó reggelt Ystrid – a férfi átcsapta a vállán a törlőrongyot, és felrakott a pult tetején heverő tálcára egy nagy bögre gőzölgő valamit. – Idd meg, seperc alatt jól leszel.
Hálás pillantásokkal vonszoltam oda magam a számomra világmegváltó italhoz, és leroskadva az egyik bárszékre apró kortyokkal, de megittam. Pár percre rá, mint villámcsapás elmúlt az émelygésem, és elismerően bólintottam Bronnak. Nem tudom, hogy csinálta, vagy, hogy miket tett bele – talán jobb is nem firtatni -, de hagyjuk meg, tényleg segített.
- Páran már magukhoz tértek kint – szólalt meg újra a férfi mialatt bökött egyet a fejével az ajtó felé. – Kiviszed nekik te, vagy még pihensz egy kicsit, és akkor én megoldom?
- Nem, nem – ráztam meg a fejem csukott szemekkel. – Majd én.
Bron felpakolt néhány bögrével a tálcára a csodaitalból, én pedig kissé remegő kezekkel megemeltem azt és szorosan magamhoz tartva, nehogy kiborítsam mindet, megindultam kifelé a fogadó külterére. Hunyorogva léptem a macskakövekre. A nap az általánosnál erősebben sütött, mint szokott, legalábbis a jelenlegi állapotomban úgy éreztem. Abból a pár tucat emberből, akik itt maradtak az estéről, a nagy része még bőven húzta a lóbőrt, hol kitekeredve, hol az asztalok alatt, hol valamelyik fának dőlve, de páran már tényleg fent voltak, és amennyire feltudtam mérni, ők se voltak jobb állapotban, mint én. Sőt, rosszabbul, hiszen még nem is ittak Bron csodaszeréből.
Hirtelen nem tudtam melyikőjükhöz vigyem először az első adagokat, viszont feltűnt egy hármas társaság, amelyikből az egyiket nagyon is ismertem. Wynva barátném párja, már ha fogalmazhatok így. Kihúztam magam, és egy sugárzó mosolyt az arcomra erőltetve léptem hozzájuk.
- Fenséges jobb reggelt az uraknak – köszöntöttem őket, sikeresen fanyarabb hangnemben, mint azt szerettem volna. Az egyik kezemmel próbáltam megakadályozni, hogy a szemembe süssön a nap. Tényleg idegesítően fényes ez a valami. – Bron csodás ajándékát hoztam Önöknek. Egy kis gyógyír a tegnap estére!
Reméltem, hogy mindenki vett belőle, mielőtt széles mosollyal tovább léptem volna tőlük. Még bőven akadt fentlévő, akikkel épp közösen haldokoltunk belülről, s akik tudatlanul várták a megváltást.

Ahronit, Daldram and Nîndaer Kedvelték

Zsivány vagyok
Ystrid Braggart

She is a thief. And a thief is not an honest person.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
578
❖ Tartózkodási hely :
Ylore
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Tanonc (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kültér - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Okt. 07, 2021 10:07 pm
Biccent Rilrion köszönetének tudomásul vételekor, és úgy dönt egyenlőre nem avatja annak prózai okába, miért ennyire kellemetlen az orrának a disznóól szaga. Bár külsőre az anyjára ütött, az alkohollal szembeni tűrőképessége egyértelműen apai ágról érkezett, így nem győzik hüledezni, hármuk közül miért ő tűnik a legjózanabbnak.
A morgását nem meghívásnak szánta, hogy a kérdéseikkel bombázhassák őt, csupán arra célzott, hogy ha cukkolják, az ő kiszámítható, de frappáns replikája mindig az lesz, ő legalább sosem ébredt disznó, vagy kecske mellett. Picit próbál is szigorúan nézni, hogy megértsék mindketten, nem fog mesélni, de aztán sóhajt egyet, és halkan megszólal:
-A kedvesem itt él a közelben. Írtam neki tűzpapírral, mielőtt elindultunk, és itt volt az ünnepségen. Ami azt illeti, most is csak azért hagytam magára, hogy megnézzem, ti ketten éltek-e még.
Nem, nincs több magázódás, meg urazás. Ha a kecskés szám után nem érdemelte ki, hogy közvetlen ismerősként tekintsen rá a törpe, akkor minden mindegy úgy is. Vár egy picit, hogy túltegyék magukat a csalódáson, hogy nem tud velük megosztani semmilyen szaftos pletykát. Egy pillanatra viszont önkéntelenül is a fogadó felé néz, és picit mosolyog is, pedig innen nem láthatja őt, csak tudja, hogy ott van....hát...valahol.
-Annyi baj legyen. Úgyis elég kicsi volt az esélye, hogy tényleg itt lesz. Legalább kirúgtunk kicsit a hámból az út neheze előtt...istenek! Most jut csak eszembe....sikerült valamit megtudnod a lányodról Daldram?
Gyorsan fordul felé, amit meg is bán. Lám, picit azért ő is szédül még.
-Felteszem, senkinek sincs ellenére, ha nem másnaposan vágunk bele ebbe...szóval csak holnap indulunk tovább? Kérlek...mondjátok, hogy egyiktek sem tett olyat, amiért sürgősen kéne elhagyni a várost...
Vendég
Vendég
Anonymous




Kültér - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Okt. 06, 2021 8:43 pm

Penninor, másnap
Daldram & Ronan & Rilrion
What happens in Ylore, stays in Ylore.
Magam sem tudom, pontosan mi riaszt fel, mire azonban képes vagyok az egybefolyó pacákat a szemeim előtt különálló alakzatokként megélni, Ronan ábrázata keveredik az orrom elé. Hunyorogva és az orromat ráncolva pislantok fel rá, miközben az alkaromra támaszkodom, majd ösztönnel nyúlok a felém kínált kupáért. Őszintén remélem, hogy nem alkohol van benne, ám ezen a ponton a szomjúság olyannyira kaparja a torkomat, hogy akár még egy evirani fertelem-sert is képes volnék egy ültömben lehúzni. Azért megnyugszom, hogy a nyelvemre hűs, tiszta víz löttyen.
- Kösz… - hálálkodok reszelős hangon, mielőtt megakadnék egy momentumra. - Még mindig rettentően büdös van itt… - állapítom meg egy újabb fintorral, aztán folytatnám is a pohár tartalmának elpusztítását, csakhogy az ól ütött-kopott, silány mód összeszegelt falán egy jól ismert törpe öblös hangja süvít át, én pedig határozottan kiköpöm az éppen a számba engedett vizet. Egyszerre köhögve és röfögve, akár a mellettem fetrengő malac igyekszem levegőhöz jutni. - Sok sikert… - vigyorgok fel a borostyánszeműre, még mielőtt sebtében távozna.
Amíg ő a mélynövésű cimboránkat nyalábolja fel, kicsit még hentergek a szénakazalban, és a vizet is gondosan az utolsó cseppig kiiszom, ám igen hamar elunom magamat, főként, hogy a hallottak alapján odakint sokkalta érdekfeszítőbb a társaság. Így hát minden lelki erőmet felnyalábolva kikecmergek a disznó lakosztályból, és a karjaimmal átölelve magamat a hirtelen rám zúduló hideg ellen, összevont szemöldökökkel mérem fel a pár órája már megvizsgált terepet. Túl világos, túl hűvös de legalább csöndes a környék.
Már amíg félúton bele nem futok az idő közben megkerült Daldram úrba és Ronanba. Szipogva hallgatom őket, noha Ron barátunk kijelentésére cinikusan felhorkantok.
- Mióta van neked olyanod? - bököm ki kétkedéssel, miközben további szipogások mellett egy kisebb sárpamacsot kezdek böködni a cipőm orrával. Aztán leesik a tantusz. - Óóóó… Na mesélj, ki volt az? - kapom fel a fejemet pletykára éhes vallatóként. Persze azért a mélynövésű társunk krízise sem kerüli el a figyelmemet, ezért felé is vetek egy szánakozó pillantást. - A kecskéket meghagyjuk neked. A cipődet pedig haloványan és keszekuszaságban derengő emlékeim szerint eljátszottad kockán… Eleinte a nadrágodat akarták – röhögök fel a homályosan felderengő emlékfoszlányra, bár Rognus neve hallatán kissé elszégyellem magamat. Még csak a kisujjamat sem tettem keresztbe annak érdekében, hogy ráleljek a forgatagban, de hát a törpök vidítója után… Csoda, hogy élek.
- Nem éppen. Bár örvendenék, ha a tiédhez hasonló indokok végett kerültem volna el az üzleti megbeszélésünket – mosolyodok el ismét sokat sejtetően.



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Tinvaak los grah
There is no distinction between debate and combat to a dragon. For us it is one and the same.

Daldram Kedvelte

Bárd vagyok
Ahronit

Our deepest fears are like Dragons guarding our deepest Treasures


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1754
❖ Tartózkodási hely :
Ylore
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia); Tanonc (Tolvajlás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kültér - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Okt. 05, 2021 10:53 pm
Penninor ünnepe - Másnap
«  @Ahronit ,  @Ronan GallawayZENE • credit; »

Á
m bár a mulatozásra nem akartam elmenni, hiszen nem gondoltam volna azt, hogy valóban ingyen lesz minden, ám a nem létező istennek mellém álltak. Olyat mulattam, hogy reggelre arra keltem, hogy a földön egy kisebb pocsolyában fekszem. Pont akkor, mikor horkantottam ment az orromba egy kevés víz. kinyitom a szemem, s már egészen nappal van, az emberek meg sehol. Előttem egy kecske pedig az arcomba bámul. Megnyalja a fejem, majd mekken egyet.
- Ahszany pecscahhjjáátt…tööhhhh..rüühghheees döööghh. – (Az anyát pecsáját te rühös dög) mondom, még mindig a földön fekve hason.
Ennek olyan fura szaga van! Összevonom a szemöldököm, és kinyújtom a nyelvem, hogy bele lefetyeljek a tócsába.
- Jóhl gohndolhhtam. – (Jól gondoltam) Mondom, szavim pedig a földön fekvéstől torzak, majd felülök, és a megmaradt hajamból tépegetem a sarat.
- Ez hugy. – Jelentem ki röviden, határozottan.
- Rilliiiooon, hugyot nyaltam! – Mondom, ám válasz sehonnan nem érkezik. A kecske közelebb jön, és ismét meg nyal.
- Hallod babám, itt nem lesz közösülés, jobb is ha takarodol! – Mondom neki, ám talán a szakállamra ragadt pite vonzotta nem a kecses testem.
Felállok, és arrébb toszogálom a kecskét, aki erre nyekegni kezd. Megjeleni Ronan, ki elviszi a partnerem.
- Hééé!! – Örvendek meg neki. Fejemhez kapok, és fájlalom, majd a maradék pitét is lesöpröm. Ronan eltűnik, majd röviddel uránna egy innivalóval tér vissza. Beleszagolok, remélem Tusak az. Bele iszom, majd elfintorodom.
- Meg akarsz mérgezni? – Kérdezem, de lehúzom, azért valóban jót tesz, de nekem sert adjanak. Majd segít nekem eljutni aból be is.
- Mééé? Megvúút a kecske? – Nevetek hörögve fel. Nem tudom hogy a rozsdás kemencébe jött ide a szerelem, ám legyen. Bizonyosan megvúút néki valaki. Egészségére. Én remélem huncutkodtam, ám abban az esetben a fenekemre keltek volna.
- Nem. – Jelentem ki határozottan.
- De azt se tudom jelenleg, mi történt szóóval.. – Vonom meg a vállam.
- Na de hun a cipőm? – Kérdem, majd pici lábamra nézek.




○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Nîndaer Kedvelte

Harcos vagyok
Daldram

The dwarves, they heard the tramp of doom.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1036
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Keresem :
Kültér - Page 2 Tumblr_n2ud1buxd01siubc3o1_250
Nijana • Leányom
"Csodálatos szépség, bár a modorán van mit csiszolni. Olyan a szíve akárcsak az enyém. Tűzről pattant, koránt sem nőies, előbb üt aztán kérdez típus. Heves természete, de annál nagyobb szíve van."

❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgató)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kültér - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Okt. 05, 2021 4:06 pm
-Ha ettől nem ébred fel, akkor semmitől... - Gonoszul nevetve hurcolja magával az istállósfiú a teli vödröt, és már lendítené is, mikor megragadja a karját Ronan, és egy kupát tartó másik kezét felemelve áll elé.
-Mit szólnál, ha előbb megpróbálnám én. Kicsit víziszonya van.
Bár jó két fejjel magasabb mint az ifjú, és próbál nagyon megnyerően, és barátságosan mosolyogni rá, feltehetően inkább az győzi meg a suhancot arról, hogy nem akar itt lenni, ahogy a bár mellett fekvő anyakoca újra halkan röfögni kezd álmában.
-Ó faszom... - Morogja, enyhén lehajtott fejjel, mielőtt a bárdhoz lépne, és finoman megrúgná a talpát, aztán leguggolna az ébredező társához. Mikor úgy látja, kissé magához tért, felé nyújtja a kupát. Természetesen a másnaposság egyetlen, és legjobb orvossága van benne: víz.
-Tessék, idd ezt meg. Nem láttad egyébként merre van Dald....
Keserves mekegést, hall az istálló mögül, mire összeszorítja a szemhéjait, és sóhajt egyet, majd csukott szemmel elszámol háromig.
-Nem érdekes...idd ezt meg, mindjárt jövök.
A szarvánál fogva húzza a jószágot az istállófiú elé, ki csodálkozva pislog, honnan került elő a megszökött kecske, kérdéseire választ azonban nem kap, és talán mindketten érzik, hogy ez jobb is így. Utána Dalrdam-nak is hoz egy pohár vizet, és megkönnyebbülésére azt látja, hogy a törpe magán hagyta a ruháit. Úgy dönt, kivételesen messzemenő következtetésekbe bocsátkozik, és azt vonja le ebből, hogy nem történt semmi olyan az este, amiről nem akar tudni. Nem-nem. Semmi. Miután Rilrion mellé támogatta a törpét, halkan szólal meg, nehogy szétrobbanjon valamelyik másnapos feje. Többek közt az övé sem.
-Szeretném leszögezni, hogy ha ezek után valaki az ÉN szerelmi életemen köszörüli a nyelvét, azt meggyilkolom egy dugóhúzóval...továbbá, helyesen feltételezem, hogy nem sikerült beszélni Ragnus mesterrel az este? Regnus...Rognus...?
Furcsamód, nem tűnik dühösnek a fejlemények miatt. Sőt, mintha kifejezetten vidám lenne, főleg önmagához képest.
Vendég
Vendég
Anonymous




Kültér - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Szept. 26, 2021 2:57 am

Szabad a játéktér

❖❖❖

Tulveron főkrónikása
Krónikás

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
2790
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kültér - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Szept. 26, 2021 2:53 am

Penninor ünnepe
Mindenki & Rilrion
Any new beginning is forged from the shards of the past, not from the abandonment of the past.
- Borostyán szeme mindég figyel… ősz haja akár a téli lepel… Ó, te jóságos istenek, mi ez a fertelmes bűz… - halkan nyöszörögve térek a tudatomhoz, noha arra még nem érzek magamban erőt, hogy felnyissam a szemeimet. Ellenben a mellettem nyugvó meleg, kerekded alakhoz bújok a lényemet átható hűvös elől menekülvén, elégedett hümmentéssel szorítva az ölelésemen. Egészen addig a momentumig, amíg a karom alatt pihegő jó ízzel fel nem röffen.
Hihetetlen gyorsasággal pattannak fel a szemhéjaim a nem várt hangeffektus okán, s mihelyt rádöbbenek, hogy egy mocskos, sártól bűzlő malacot ölelgetek, jóformán elsápadok és fordultamban ki is adom a gyomrom tartalmát. Tahrovin szerelmére, mi a fészkes, sárkánypikkelyes, trollbűzös jó istenek nyila történt?!
A számat fintorgó arckifejezéssel megtörölve tekintek körbe a szénával kipárnázott disznó-ólon, amely a dolgok tükrében úgy fest, az éjszakai szállásomként funkcionált… Egek, nem kellett volna elfogadnom azt a ki tudja miféle löttyöt a törpéktől. Átkozott aprónépek és a fertelmes kotyvalékaik, meg ez az undok fejfájás!
- Most mit nézel olyan megvetően, te malacka? Még a végén sültet találok belőled csinálni – öltöm ki rá a nyelvemet duzzogva, majd nagy nehézségek árán felkászálódok a kosztengerből. Bizonytalan lábakon támolygok el az ajtóig, melynek keretébe kapaszkodva, hunyorogva nézek végig a hajnali fényekben fürdő környezetemen.
Akárha egy sárkány tombolt volna egész éjszaka; az asztalok felborítva, az egykor rajtuk nyugvó maradék étkek-italok a földet gyarapítva… Jó néhányan az istálló környékén horkolnak, megint mások kifacsarodottan az asztalok és székek fogságában. Némi megrökönyödéssel ismerek rá Nykonra az egyik kisebb, alig pislákoló tűz mellett, odébb pedig Daldram úrra, amint egy jó adag bizonytalan eredetű tócsa mellett húzza a lóbőrt egy kecske társaságában… Ó, fúj...
Kíváncsi lennék, Ron cimbora merre kódorgott, azonban a bensőmből feltörő hatalmas ásítás arra igyekszik a maga állkapocs-szaggató voltában utalni, hogy még közel sem állok készen ennek a kiderítésére, vagy a nap megkezdésére. Így hát végül vállat vonva fordulok vissza a hajnali csípős hideghez képesti viszonylagos melegbe, majd kuckózok vissza a szénakazlamba.
Micsoda megveszekedett új esztendő!



○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○





Tinvaak los grah
There is no distinction between debate and combat to a dragon. For us it is one and the same.

Wynva, Edeyra Rolar and Ystrid Braggart Kedvelték

Bárd vagyok
Ahronit

Our deepest fears are like Dragons guarding our deepest Treasures


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1754
❖ Tartózkodási hely :
Ylore
❖ Keresem : ❖ Szintem :
Kezdő (Szabadmágia); Tanonc (Tolvajlás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kültér - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Szept. 26, 2021 2:51 am
Penninor ünnepe
« Mindenki • ZENE • credit; »

S
osem gondoltam volna, hogy drága barátosném fog ebben a játékban végleg kivégezni. Amint behajította a kockát, ami szerencsés módon még az asztal szélén megállt, de szerencsétlenül felfordult az egyest mutató fele, ott tudtam, hogy véget ért számomra a játék. Undorodva bámultam a saját, utoljára megmaradt pohárnyi vidítómra. Ha most Bronnak a két kezével is kell majd elrángatnia a székről az ágyamba, akkor is megiszom, ha törik, ha szakad. Minden erőmmel rákoncentráltam a jobb karom izmaira, hogy feltudjam emelni az ölemből. Percekbe telt mire rámarkoltam a pohárra, és egy határozott, kivégző mozdulattal lehúztam azt.
Utána már csak képek maradtak fent. Ahogy a fiatal lány, akit leitattam, a csuhást támogatva kérdezett valamit tőlem, de a tudatomig már nem jutottak el a szavai, ezért serényen bólogattam… Bron eltűnt mellőlem… én nagy nehezen felálltam és rájöttem, hogy a mellettünk lévő gesztenyefát már jó rég nem locsolta meg senki, így saját kézbe vettem az irányítást… mire a fához értem, és beteljesítettem életem célját, miszerint a fa most már új erőre kaphat a beadott tápanyaggal, mintha derengeni kezdett volna a horizont mentén a nap fénye… Bron eközben valamikor visszatért hozzám, fogalmam se volt mióta figyelt… aztán felkarolt… és az utolsó emlékem, mielőtt teljesen elnyelt volna a sötétség, hogy az ágyam pihe-puha párnáiban feküdtem, és azon morfondíroztam, vajon a bárd az ólban még mindig molesztálja azokat a malacokat litániákat énekelve nekik?...

//Hatalmas élmény volt, már most várom a kövit Very Happy  Kültér - Page 2 854324872 //

Ahronit, Wynva, Nîndaer and Edeyra Rolar Kedvelték

Zsivány vagyok
Ystrid Braggart

She is a thief. And a thief is not an honest person.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
578
❖ Tartózkodási hely :
Ylore
❖ Szintem :
Haladó (Tolvajlás); Tanonc (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Kültér - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Kültér - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
2 / 10 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10  Next
 Similar topics
-
» Kültér

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: téktér :: Qerilyan Birodalom :: Ylore :: Kültelepülés :: Braggart Fogadó-
Ugrás: