Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Eviran, tengerpart - 1021. Remény hava KaDiPE5
Eviran, tengerpart - 1021. Remény hava KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Folrandír Ceilteach
61 Hozzászólások - 24%
Ezaras Azildor
37 Hozzászólások - 14%
Arnav
33 Hozzászólások - 13%
Krónikás
28 Hozzászólások - 11%
Deedra Gindrian
22 Hozzászólások - 8%
Aldrich Cornwell
20 Hozzászólások - 8%
Rhysand Earhgaze
20 Hozzászólások - 8%
Veleris
15 Hozzászólások - 6%
Reinaakviin
13 Hozzászólások - 5%
Calylenia
10 Hozzászólások - 4%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Gailoth havi Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális kétheti kihívás
Töltsd ki a karaktere(i)ddel a Tükröm, tükröm kérdéssort!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Today at 12:49 pm
• Asszociáció

Yesterday at 12:52 pm
• Szólánc

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Deedra Gindrian

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 14 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 13 vendég

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
0
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
1
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Eviran, tengerpart - 1021. Remény hava

Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
Utolsó Poszt Kedd Május 03, 2022 9:47 am
Let us celebrate


Áfonya szörp, na persze. Csak elmosolyodtam Mylla tagadásán. Biztosra vettem, hogy ivott a sörből, amit soha nem is akartam tiltani neki, csak azt kell megtanulnia, hogy ne vigye túlzásba. Ha más nem, Flant elrettentő példája tökéletes intő jel lehet számára.
- Ugyan, ha nem ízlik a sör, igyál nyugodtan mást, ami csak jól esik - mondtam Cate-nek. - A bor például sokkal kifinomultabb ital, igazi hölgyhöz illik.
Aztán ahogy rákérdezett a táncra, csak felvontam a szemöldökömet. Soha nem voltam valami nagy táncos, persze, ha elég ser fogyott, gyakran beálltam én is közéjük. Mégha ez teljesen más is, mint azok a elegáns léptű, udvari táncok, amiket Caldenben tanítanak az ifjú nemeseknek. Eviran táncai könnyedebbek, felszabadultabbak, örömtelibbek voltak. Mégis, az én lábaim túl görcsösek voltak az efféle mulatsághoz. Jobban szerettem inkább csak nézni, mintsem részt venni benne.
Szúrós szemeket villantottam Myllára, ahogy fecsegésével porig alázott.
- Talán később csatlakozom - zártam le ennyivel, megőrízve szórakozottságomat, figyelmen kívül hagyva a kicsi lány szemtelenségét.
Aztán megjelent Flant, egyenesen Cate-nek címezve felkérését. Bátorítóan mosolyogva biccentettem feléjük. Valamivel odébb, az egyik tűznél egy körtánc is elkezdődött, Mylla el is sietett az irányukba.
Elégedetten néztem végig a tengernarton ünneplő klántagokon, nagyot kortyoltam a sörömből. Igazán jó ünnepséget szerveztünk.
 

Lovag vagyok
Aldrich Cornwell

Hol háború kezdődik, varjak dalolnak és farkasok üvöltenek


❖ Történetem : ❖ Ulron :
893
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Eviran, tengerpart - 1021. Remény hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Ápr. 30, 2022 7:57 pm
Flowers of the sea
« taggeld; @Calypso&@Aldrich Cornwell •  Zene; Frigg • credit; »

Á
rtatlan szemekkel pislogtam Aldrichra.
- Micsoda? Sört? Dehogyis - hárítottam egyből - de az áfonya szörp finom volt - mosolyodtam el, és körbetekintettem a sok pörgő, forgó, színes tarka szoknyán.
Cate kérdésén, amit bár Aldrichnak intézett, akaratlanul is felnevettem.
- Ald pocsékul táncol - jegyeztem meg csipkelődve - ezért kéreti magát ennyire. Mint valami rossz nő, ahogy Flant mondaná.
És ekkor, mintha emlegetett szamár lett volna, megjelent Flant, aki önmagához képest még mindig egészen jólfésült volt.
- Táncolunk Flant? - kérdeztem lelkesen.
- Sajnálom Mylli, ezesetben kosarat kell, adjak - állt meg megköszörülve a torkát Aldrich mellett. - Ellenben örülnék, ha a hölgy megtisztelne egy tánccal - nézett újdonsült barátnémra, és mosolyt varázsolt az arcára.
Megforgattam a szemem, mindig ezt csinálja.
Ezek a felnőttek.
Rémesek.
Úgy láttam, körtánc kezdődött a parton, Rosett vezetésével, akinek a hajába lógó szalagok csak úgy lobogtak a szélben.
- Várjatok, én is akarok! - kiáltottam túl a tömeget, és elviharozva Ald és Flant között, el is indultam feléjük.
Világi vagyok
Mylla Eroltsdottir

A szeretet a léleknek, mint virágnak az eső: nélkülözhetetlen.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
991
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Szintem :
Tanonc (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Eviran, tengerpart - 1021. Remény hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Ápr. 11, 2022 8:27 pm
Valami új, valami régi, valami kék
• Zene: LINK • SZÓSZÁM: IDE
Ha tudnám, hogy az ilyen italokat a gyerekeknek nem szabad fogyasztaniuk nem is engedném Myllának, hogy az enyémet is megigya. Viszont hiszek neki, így egy pillanatra sem jut eszembe, hogy valami rosszat csinál.
A többiekhez képest azt hiszem én nagyon is visszafogtam magam az evéssel kapcsolatban. Az ízeket még meg kell szoknom, ahogyan a gyomromnak is ezeket az újfajta ételeket. Otthon nincs alkalmunk megsütni, fűszerezni őket.
Látom Mylla arcán a változást, de nem tudom mire vélni azt. Biztosan csak iszonyatosan boldog ettől az esküvőtől. Én nem tudok ugyanígy osztozkodni ebben a nagy örömben, hisz én szinte alig ismerem őket, de ettől még a társaság jókedélye engem is felvidít.
-Tánc?-Nézek rá értetlenkedve, majd egy kicsit elmerülök a gondolataimba, Ariadné történeteiben és eszembe jut, hogy mintha mesélt volna nekem valami ilyesmiről. Mikor zenére az emberek a lábukon körbe-körbe mozognak és ugrálnak, míg ki nem merülnek. Azt mondta, hogy jó mulatság.
Talán először én csak figyelni fogom őket, hisz fogalmam sincs, hogy hogyan is kéne táncolni.
-Én nem tudni táncolni. Sose próbálni ki.-Vallom be neki őszintén, bár nem tudom mennyire fogja őt ez meglepni. Figyelem a parton összegyűlt népet. Vannak, akik tényleg elkezdtek úgy mozogni, ahogy azt Ariadné mesélte nekem. Szóval ez a tánc…
-Bocsánat, de nekem nem ízleni nagyon. Olyan fura…Nem tudni elmondani mit érezni.-Vagy legalább is szavakban nem tudnám elmondani nekik. Ha a jelelésemet megértenék könnyebb dolgom lenne.
-Te miért nem táncolni? Nem szeret?-Pillantok rá érdeklődve. A barátai mind ott ugrálnak a tűz körül, de ő mégis itt van távol tőlük.

Aldrich Cornwell and Mylla Eroltsdottir Kedvelték

Vándor vagyok
Calypso

Great stories happen to those who can tell them


❖ Történetem : ❖ Ulron :
965
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Eviran, tengerpart - 1021. Remény hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Ápr. 02, 2022 11:55 am
Let us celebrate


Sereghajtóként baktattam a násznép után, ügyelve rá, hogy minden rendben legyen, így értünk le a tengerpartra, ahol már égtek a máglyák, amiket aztán a legvidámabbak, és persze a legittasabbak már el is kezdtek körbetáncolni. Kellemes zeneszó hallatszott egy kisebb dombtetőről, ahol néhány lelkes bárdunk zendített rá furulyával, dobbal és kobozzal. Rég nem volt részünk ekkora mulatságban, mindenki őszintén kitett magáért.
Flantot szúrtam ki a tömegben, ahogy épp azzal a hölggyel vitatkozott valamiről, akit az imént az asztalnál is próbált már befűzni. A hangzavarban nem hallottam miről volt szó, ám a vége csak annyi lett, hogy egy csúnya taslit kapott a tarkójára, aztán a nő elviharzott.
- Pedig azt hihetnénk, egy lakodalmon könnyebben megy, nem igaz? - léptem cimborám mellé.
- Ezt benéztem - csóválta a fejét. - Pedig én csak udvariasan felhívtam rá a figyelmét, hogy a táborhely most kiürült, és ha úgy tartja kedve, félrevonulhatnánk az egyik sátorba.
- Flant - nevettem fel. - Elsietted a dolgot. Az esküvőn a nők előbb táncolni akarnak, jól érezni magukat, nem egyből a közepébe csapni.
- Mondtam utána, hogy táncolhatunk is, ha akar. De faképnél hagyott.
- Ne csüggedj, igyál még egy sört, aztán állj be közéjük. Biztosan találsz majd olyat, aki táncolna veled - veregettem vállba. - Aztán csak okosan.
Majd továbbsétáltam. Ekkor vettem észre Myllát és Catet, hozzájuk léptem.
- Hogy telik a mulatság? - kérdeztem. - Remélem, nem ittatok túl sok sört - címeztem elsősorban Myllának, de azért Catenek is, feltételezve, hogy nem igazán bírhatja az itteni italokat. Ahol ő jött, aligha van hasonló.
 

Lovag vagyok
Aldrich Cornwell

Hol háború kezdődik, varjak dalolnak és farkasok üvöltenek


❖ Történetem : ❖ Ulron :
893
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Eviran, tengerpart - 1021. Remény hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Ápr. 01, 2022 7:45 pm
Flowers of the sea
« taggeld; @Calypso&@Aldrich Cornwell •  Zene; Frigg • credit; »

K
icsit furcsán pislogtam Catre két falat sült között, hogy nem ízlik neki az ale.
- Ó, hát izé - feleltem zavartan - majd megiszom a tiédet.
Azzal meghúztam a sajátomat, és el is vettem előle a kupát.
- Mert persze, hogy szabad - válaszoltam egyszerűen, és húztam belőle egy nagyot. Azta mindenit, ebből hamar tánc lesz.
- Csak azért Aldnak ne mond, hogy kettőt ittam - tettem hozzá suttogva, és letöröltem a habot a számról.
Bediktáltam az utolsó falatokat is a tányéromról, megittam mindkét kupa tartalméát, húzóra, ahogy Flanttól tanultam, mielőtt felálltam volna, ahogy mindenki.
A ruhámba töröltem a zsír maradékát a kezemről, és mosolyogva, izgatottan, sörtől csillogó szemekkel. Csuklottam egyet, de aztán megszólaltam.
- Hát táncolunk! - mondtam, mint aki nem érti, a másik mit nem ért. Megpördültem saját magam körül, a kék szoknyám csak úgy pörgött a két zsíros tenyérnyommal.
- Lent a parton, gyere gyere! - kézen fogtam és magam után húztam. - Azért vigyázz, néha rálépnek a lábadra, de csak azért, mert a férfiak ügyetlenek. Kivéve Flant, ő egész ügyes. Meglepő módon.
Világi vagyok
Mylla Eroltsdottir

A szeretet a léleknek, mint virágnak az eső: nélkülözhetetlen.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
991
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Szintem :
Tanonc (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Eviran, tengerpart - 1021. Remény hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Márc. 15, 2022 7:54 pm
Valami új, valami régi, valami kék
• Zene: LINK • SZÓSZÁM: IDE
Azt hiszem félre értett engem, mert nem arra kapok választ, amire rákérdeztem, de nem próbálom meg újra feltenni a kérdésemet. Még nem megy olyan jól a beszéd, bár sokat fejlődtem, ezt magamon is érzem. Helyette viszont inkább ünnepelni szeretnék velük együtt, így őket követve szinte mindent megkóstolok. Van, ami elnyeri a tetszésemet, de van, amire kicsit elfintorodom.
Figyelem Myllát, miközben valami finom húst veszek a számba, ahogyan oda sétál az egyik barátjához. Valamit nagyon akar tőle. Összeráncolom homlokom. Nem hallom őket, de lehet nem is érteném a beszélgetésüket, viszont nem is kell. Hamar visszatér két korsóval a kezében.
-Köszönöm.-Nézek bele a korsóba, amiben furán habzó lé van. Szóval ez lenne az az ital, amit mindenki oly lelkesen fogyaszt?
-Neked is szabad inni ilyet?-Kérdezem meglepetten, de nem szólok bele abba, hogy mit is iszik, vagy eszik. Nincs jogom hozzá, hisz nem vagyok az anyukája, vagy rokona. Viszont én is belekortyolok az italba. Csak egy kis kortyot merek a számba venni, de ahogy lenyelem azt elfintorodom. Ebben mégis mi olyan finom?
-Ez nem lenni túl finom.-Megkóstolom újra, de nem lesz finomabb, sőt… Azt hiszem ez nem lesz a kedvencem. Inkább a húst eszem meg, mint azt a fura italt. Félre is tolom a korsómat, majd újabb falatot nyelek le. A vacsorát ismét Aldrich hangja töri meg. Érdeklődve pillantok fel rá, majd értetlenkedve Myllára. Hogy most mi lesz? Milyen mulatságról beszél?
-Most mit kell csinálnunk?-Suttogom Myllának a kérdésemet. Lenyelve az utolsó falatot én is felállok és Mylla mellett haladva követem a tömeget le a partra.

Aldrich Cornwell Kedvelte

Vándor vagyok
Calypso

Great stories happen to those who can tell them


❖ Történetem : ❖ Ulron :
965
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Eviran, tengerpart - 1021. Remény hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Márc. 07, 2022 7:16 pm
Let us celebrate


A lakoma remekül zajlott, mindenkinek igazán jól esett kissé felengedni az utóbbi hetek nélkülözését követően. Ahogy fogyott a sör, a hangulat is egyre vidámabb lett. Az ital még így, felvizezve is kihozta belőlük azt az önfeledt örömöt, amit egy efféle lakodalom megkövetelt. Stian már a harmadik korsó után táncra perdült volna, úgy kellett visszafogni. Flant már el is kezdett fűzni egy fiatal lányt, azonban úgy láttam, ez már egy másik volt, mint akiről két napja állította, hogy menthetetlenül beleszeretett. De hát ez volt Flant, egy nő után sem siránkozott sokáig.
Miután elfogyasztottam a vacsorát, mégegyszer újratöltöttem a korsómat, majd felálltam az asztaltól. A nap már kezdett lemenni, én pedig tettem egy kört, hogy felmérjem, minden rendben megy-e.
- Hé, fiúk - intettem négy emberemnek, akik az asztal legszélénél ültek, épp ők is befejezték a lakomázást. - Menjetek, váltsátok le az őrséget. Mondjátok meg nekik, hogy jöjjenek ők is vacsorázni, amíg még marad belőle - veregettem vállba egyiküket.
Lehúzták a maradék sörüket, magukhoz vették kardjukat, fejszéjüket, és el is indultak. Elégedetten pillantottam utánuk, majd visszatértem az asztalhoz. Stianék már nagyon nem fértek a bőrükbe.
- Úgy látom, a legtöbben már végeztek a vacsorájukkal. Meg a sörrel - hajoltam mellé. - Hamarosan meggyulladnak a máglyák is odalent, szóval azt hiszem, kezdődhetne a mulatság.
- Kiváló ötlet! - rikkantott, majd felpattant a helyéről. - Hölgyeim, uraim, kedves egybegyültek! - szólt hangosan, miközben átkarolta a feleségét. - Fogyasszák el és öblítsék le az utolsó falatokat, mert hamarosan levonulunk a tengerpartra, ahol kezdetét veszi a vigasság! Senki nem ússza meg tánc nélkül, úgy bizony! A sört meg ne féltsétek, gurítunk le egy hordóval oda is!
Nagyot csuklott, majd lehúzta ő is a korsójában lévő maradék italát, aztán feleségébe karolva megindult a tengerpart irányába. Az asztaltársaság lelkesen pattant fel, és szegdőtek a nyomába, így vonultunk le a vízhez, ahol már megrakott máglyák égtek, és hamarosan a kissé szegényes, de annál lelkesebb zeneszó is felharsant.
 

Mylla Eroltsdottir Kedvelte

Lovag vagyok
Aldrich Cornwell

Hol háború kezdődik, varjak dalolnak és farkasok üvöltenek


❖ Történetem : ❖ Ulron :
893
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Eviran, tengerpart - 1021. Remény hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Márc. 05, 2022 7:14 pm
Flowers of the sea
« taggeld; @Calypso&@Aldrich Cornwell •  Zene; Frigg • credit; »

J
óízűen tömtem magamba a pogácsát, természetesen, csak Ald köszöntője után.
Tisztességesen megvártam, amíg befejezi, és kicsit szomorúan konstatáltam, mindenki iszik a sörből rajtam kívül.
Calyhoz fordulva halkan válaszoltam.
- Igen, a férfiak szeretik a sört. Ald néha túlságosan is, de el ne mond, hogy én mondtam - kuncogtam fel. - Egyél nyugodtan, ami tetszik, csak óvatosan, mert gyomorrontás lehet belőle. De én most biztos, addig fogok enni, ameddig ki nem pukkadok mint valami erdei pöfeteggomba - nyaltam le az ujjaimat, majd elkapva az egyik tányért, még szedtem magamnak a sülthúsból is.
Flant, amikor újratöltötte magának a korsóját, megböktem a vállát.
- Hé, pszt.
- Mylla, mit akarsz? Éppen egy beszélgetés közepén vagyok - ránéztem a mellette lévő nénire, de nem különösebben érdekelt.
- Lenyalhatom a sörödről a habot? - kérdeztem - Na, csak egy kicsit, úgyis félig van a korsó - néztem rá kerek szemekkel.
- Micsoda? Kislány, neked nem szabad...
- Olyan ügyes voltam ma nem?
- De.
- Na akkor megérdemlem.
- Én meg Aldrichtól a pofont, ha hagyom. Ülj vissza szépen a helyedre.
- Ha nem adod ide, elmondom a néninek - pillantottam ismét a lányra - , hogy mit csináltál két nappal ezelőtt.
- Az istenekre, vigyed - nyomta a kezembe a félig üres korsót, habbal a tetején.
- És azt a másikat is létszi, az új barátomnak.
Szinte már rám se nézett, úgy nyúlt át az asztalon, és adta oda.
- Köszönöm Flant, tudod, hogy te vagy a kedvencem - nyomtam puszit az arcára.
Elégedetten battyogtam vissza a helyemre, és ittam bele a keserű italba. Nem, valóban nem volt finom, de nem akartam kimaradni a nagyok mulatságából.  
A másikat Calynak adtam.
- Kóstold meg, ha gondolod.

Aldrich Cornwell Kedvelte

Világi vagyok
Mylla Eroltsdottir

A szeretet a léleknek, mint virágnak az eső: nélkülözhetetlen.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
991
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Szintem :
Tanonc (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Eviran, tengerpart - 1021. Remény hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Feb. 28, 2022 9:30 pm
Valami új, valami régi, valami kék
• Zene: LINK • SZÓSZÁM: IDE
-Érdekes.-Ilyenről még nem igen hallottam. Örömükben sírnak? Ez furcsa. Én azt hittem a könnyek a fájdalom, a szomorúság jelei.
Eszembe jut a saját családom, ahogyan körbe nézek az ünneplőkön. Szeretnék hazatérni. Nem régóta indultam el a testvérem keresésére, de már most visszafordulnék, ha tudnám, hogy minden rendben van vele. Érdekes egy világ ez tény. Sokat tanultam már most is és őszintén szólva az ittenieket meg is kedveltem, de a családom mindig is fontosabb volt a számomra.
Ahogy a szertartás véget ér Aldrich szavai után mindenki az asztalok felé veszi az irányt. Én csak akkor indulok meg feléjük mikor megpillantom Mylla integető kezeit. Érzem magamon pár nő rosszalló pillantását, de nem igazán foglalkozom vele. Számomra nincs jelentősége, hogy hova is ülök. Így eszembe se jut, hogy esetleg másoknak viszont nagyon is fontos.
-Hmm minden nézni ki jól. Ennyi ennivalót sose látni egyszerre.-Mosolyodom el és én is szedek azokból, amit Mylla pakolt a tányérjára. De mielőtt neki foghatnék Aldrichra pillantok, aki megemeli a korsóját. Összeráncolom a homlokom a szavaira, majd Myllára pillantok ismét.
-Ő is szeretni ilyet, mint barátja? -Azt még nem értem, hogy nekik ez miért is ennyire fontos. Én úgy láttam, hogy hozzánk hasonlóan ők egy nagy család. Teljesen más világ az itteni. Gondolom ők meg sok mindent nem értenének meg abból, ami a mi szokásaink. Ha lehetne szívesen megmutatnám nekik az otthonom, de leginkább Myllának. De nem élné túl az utat. És köztünk is vannak olyanok, akik inkább megölik a hozzá hasonlókat.

Aldrich Cornwell Kedvelte

Vándor vagyok
Calypso

Great stories happen to those who can tell them


❖ Történetem : ❖ Ulron :
965
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Eviran, tengerpart - 1021. Remény hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Feb. 03, 2022 6:46 pm
Let us celebrate


Igyekeztem úgy fogalmazni, hogy Cate is megértse, amit mondok. Persze, azt nem tudhattam, az ő szokásaik milyenek, és, hogy mennyire vagyok képes átadni neki a mieinket, de talán valamelyest segíthetek számára letisztázni, mi az ami történik.
- Nem, dehogy is. Ezek örömkönnyek - mosolyodtam el, ahogy válaszoltam a kérdésére. - Az emberek nem csak fájdalmukban sírnak. Vannak, akikből a boldogság is ezt hozza elő.
Valóban sokan meghatódtak, az asszonyok nedves szemeiket törölgették, miközben a párnak éljeneztek.
- Pontosan, egy család - helyeseltem szavaira.
Noha eddig is olyanok voltak, mint egy család, sőt, valahol mindannyian azok vagyunk, Stian és Rosette az istenek színe előtti fogadalommal is megpecsételték már összetartozásukat.
Ahogy megindultunk az asztalok felé, Mylla rohant hozzám.
- Persze, nagyon ügyes voltál! - simogattam meg a fejét. - Csodálatos koszorúslány voltál, büszke vagyok rád! Flant, - nevettem el magam - csak a csípős tengeri szél bántotta a szemét.
Lassan elfoglaltuk helyünket a magunkhoz képest gazdagon megterített lakomaasztaloknál. Stianék közelébe ültünk le, Cate és Mylla társaságában. Ám mielőtt még helyet foglaltam volna, színig törtött söröskorsókat csaptam az asztalra Flant és Stian elé.
- Akkor hát, ezt rád, drága barátom - néztem az asztalfőn ülő vőlegényre, koccintásra emelve saját korsómat - Többet már aligha sörözhetsz velünk szabadon - itt Rosette-re kacsintottam, aki szúrós pillantással jutalmazta szemtelenségemet, de aztán ő is elnevette magát. - Flant, te pedig nagyszerűen végezted a dolgod - veregettem hátba. - És gondolj bele, ha Stian meg tudott nősülni, talán számunkra is van még remény.
Az asztalra löttyent a sör, ahogy a korsókat a magasba emelve koccintottunk, majd felhajtottuk azokat. Csak ezt követően foglaltam helyet, és álltam neki teleszedni az előttem lévő fatányért mindenféle finomságokkal. Sülthús, zöldségek, némi krumpli és sajt. Klánunknak rég nem volt része ilyen pompás lakomában, most azonban igazán megérdemelték azt.
 

Mylla Eroltsdottir Kedvelte

Lovag vagyok
Aldrich Cornwell

Hol háború kezdődik, varjak dalolnak és farkasok üvöltenek


❖ Történetem : ❖ Ulron :
893
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Szintem :
Haladó (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Eviran, tengerpart - 1021. Remény hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Jan. 30, 2022 8:18 pm
Flowers of the sea
« taggeld; @Calypso&@Aldrich Cornwell •  Zene; Frigg • credit; »

Ő
szintén, a szertartás szép volt, meg minden, ám amikor meghallottam Aldrich lakomára hívó hangját, újult lelkesedéssel mentem a tömeg után. Szedres pite!
- Ügyes voltam Ald?Képzeld, Flant sírt - szökkeltem a férfi mellé még mindig széles mosollyal az arcomon. Reméltem, büszke rám.
Miután odaérkezünk, egyből ledobom magam a fehér abrosz elé, befurakodva Flant mellé, és egyből le is teszem a kezem a lócára, helyet foglalva ezzel Catenek.
Ha nem venne észre a forgatagban, másik kezemmel még integetek is. Hiszen ez a legjobb hely, innen vannak közel a szörpök, a piték, a sajotpogácsák. És előkelő is. Aldrich, Flant, én, végül Rosett és Stian az asztalfőn.
- Gyere Cate, kóstold meg a csirkét és a pogácsát is! - mondom lelkesen, és már szét is nézek az asztalon finom falatok után.
A szakácsné, a duci, akinek arca hasonlatos egy kalácshoz azt hiszem, azt mondta, boldogok a sajtkészítők. Hiszen rengeteg minden fog fogyni ezalatt az egy nap alatt, akadt munkájuk bőven. Flantot elnézve a sörkészítők is boldogok. Sőt, a borkészítők is.
Ha nagy leszek, biztos megtanulom, hogy kell égetett cukrot csinálni, és akkor én is boldog cukorka készítő leszek. Hiszen annál nincs is finomabb, kár, hogy az asztalon most nem találni, csak azokon a szottyadt szilvákon, amikről úgy kell leszopogatni.

#kihívás2

Világi vagyok
Mylla Eroltsdottir

A szeretet a léleknek, mint virágnak az eső: nélkülözhetetlen.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
991
❖ Tartózkodási hely :
Eviran
❖ Szintem :
Tanonc (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Eviran, tengerpart - 1021. Remény hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Jan. 30, 2022 7:42 pm
Valami új, valami régi, valami kék
• Zene: LINK • SZÓSZÁM: IDE
Érdeklődve nézek Mylla után, aki már el is siet előre, hogy a szirmokat szórhassa a menyasszony előtt. Mivel sosem voltam ilyen eseményen nem tudom, hogy mire is számítsak. Viszont Aldrich elkezdi elmagyarázni nekem a dolgokat, így félig rá pillantva figyelem őt.
-Mylla lenni nagyon boldog feladattól. -Mosolyodom el, ahogy visszapillantok a lányra, majd csendben állva Aldrich mellett hallgatom a nőt, ki a páros előtt áll. Arra rájövök, hogy ő vezeti a szertartást, de őszintén szólva túl sokat nem értek belőle.
Sokan elsírják magukat, amiért csak meglepetten pislogok. Azt hittem, hogy ez egy vidám esemény, de ők mégis szomorúak.
-Valami rossz történni? Sokan sírni, lenni szomorúak?-Pislogok Aldrich felé értetlenkedve. Nem akarom őt nagyon zavarni, és próbálok csendesen beszélni hozzá. Bár nem tudom, hogy ilyenkor mik a szabályok, de mivel mindenki csendben figyel, így úgy gondolom nem nagyon illő beszélgetni közben.
-Összetartozni? Mint család?-Mi is összetartozunk a családommal, a fajommal. Bár most ott kellett őket hagynom a húgom miatt, de reményeim szerint hamar haza térhetek hozzájuk, hogy továbbra is oltalmazzam őket harcosként.
Egy kicsit összerezzenek, mikor kiabálni kezdenek és közelebb is lépek Aldhoz, miközben kapkodom a tekintetem körbe, hogy mi is történhet. Viszont mikor észreveszem, hogy mind ez csak az öröm, a boldogság jele megnyugszom és az én arcomra is kiül a mosoly, majd utánzom őket.
Követem őket az asztalok felé, de helyet nem foglalok. Nem tudom, hogy hova is szabad leülnöm, így próbálom megkeresni Aldrich, vagy éppen Mylla tekintetét, hogy segítsenek nekem.

Mylla Eroltsdottir Kedvelte

Vándor vagyok
Calypso

Great stories happen to those who can tell them


❖ Történetem : ❖ Ulron :
965
❖ Tartózkodási hely :
Bárhol
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Eviran, tengerpart - 1021. Remény hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Eviran, tengerpart - 1021. Remény hava Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
1 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
 Similar topics
-
» Ylore; 1021, Árë hava
» 1021 Újrakezdés hava
» 1019. Remény hava - Ethuil ünnepe
» 1020. Remény hava - Calden
» 1022. Remény hava, Nulport

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: Egyéb síkok :: Múlt-
Ugrás: