Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
Ylore; 1021, Árë hava KaDiPE5
Ylore; 1021, Árë hava KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Folrandír Ceilteach
50 Hozzászólások - 25%
Arnav
29 Hozzászólások - 14%
Ezaras Azildor
26 Hozzászólások - 13%
Krónikás
21 Hozzászólások - 10%
Aldrich Cornwell
19 Hozzászólások - 9%
Deedra Gindrian
15 Hozzászólások - 7%
Veleris
14 Hozzászólások - 7%
Rhysand Earhgaze
12 Hozzászólások - 6%
Calylenia
8 Hozzászólások - 4%
Svea Helmrid
8 Hozzászólások - 4%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Gailoth havi Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális kétheti kihívás
Készíts zenelistát a karakteredről a Karakternaplók topikban a megadott kód segítségével!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Yesterday at 10:36 am
• Moments

Yesterday at 12:35 am
• Szólánc

Yesterday at 12:34 am
• Asszociáció

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Arnav, Deedra Gindrian, Folrandír Ceilteach

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 12 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 1 Bot

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
0
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
1
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
Ylore; 1021, Árë hava

Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Utolsó Poszt Szomb. Nov. 20, 2021 9:44 pm

Lezárt játék

❖❖❖

Tulveron főkrónikása
Krónikás

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
2408
❖ Tartózkodási hely :
Tulveron




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Ylore; 1021, Árë hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Okt. 23, 2021 7:33 pm
-Drága vagy... - Nem először mondja ezt, bár most egészen más értelemben, mint eddig. És még elismerően bólogat is hozzá, és mosolyog. Azt nem érti, mi baja van a lánynak az orrával, de most inkább nem vitatkozik, csak a kezébe nyomja azt a fél almát, és halkan szól utána:
-Nekem ez a mese jobban tetszik.
Kis szerencsével neki is. Bevásárolni világ életében utált, és nem csak azért, mert ilyenkor ütközött ki csak igazán, milyen keveset is keresett egy fél marok retek árához képest, ezúttal viszont nem bánja a tömeget, a hosszú sorokat, és a rengeteg cipekedést sem. Egyáltalán nincs ellenére, hogy elnyújtsák ezt a napot, amennyire csak kell.
Az pedig már külön öröm, hogy még láthatja mosolyogni őt, mikor átadja neki az ajándékot. Ezúttal sem vitatkozik. Neki csak aza  fontos, hogy ne gyalog akarja mindezt hazacipelni innen. Lehet, hogy a helyi ezerszeműek kolóniája kissé...megcsappant, véletlenül pont akkor, amikor arra jártak, de ki tudja, mi leselkedhet még arra. Ahogy azonban végez a pakolással, már húzzák is egy fal mögé, de persze, nem kell tologatni, hátrál ő magától, és zárja a karjaiba a nőt azonnal. Keze, amibe a virág került Wynva tarkóját öleli, és már hajol is le hozzá azért a csókért, azonban még mindig képtelen rá, hogy beérje annyival, hogy csak röviden érintkezzen vele.
-Mindenképpen találkozunk még.
Keserédes érzések kavarognak benne, ahogy figyeli a nőt eltávolodni, és csak nagy nehezen veszi rá magát arra, hogy útra keljen, még akkor is, ha közben úgy érzi, mintha felhőkön lépkedne. Több ígéretet nem tesz neki hangosan. Nem akar balszerencsét hozni a fejére, azt viszont elhatározza, hogy írni fog neki, amint sikerült a küldetése, és mindig, amikor csak levelet tud feladni. Remélhetőleg nem kell rá sokat várni...

//Én is köszönöm ♥ //

Wynva Kedvelte

Világi vagyok
Ronan Gallaway

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
301
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverfogatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Ylore; 1021, Árë hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Pént. Okt. 22, 2021 12:43 am
250 ulron? - elgondolkodom rajta, hogy vajon ki és milyen indíttatásból tett ki egy ilyen körözést, de igazából nem érdekel. Elmosolyodom, aztán vállat vonva megyjegyzem: - A veteményeshez semmi közöm. - Odapillantok a rajzra és elismerően hümmögök. - Legalább az orromat nem túlozták el. - csak a szemeimet forgatom meg, de nem szólok semmit sem az almás megjegyzésre. Mikor tényleg kapok egy fél almát, megállítom Ron kezét, mielőtt beleharapna a saját almájába. - Bármit is teszel, ez még mindig nem az a mese. - gonoszkás vigyorral sétálok tovább, hogy a még kitartó árusokhoz benézve feltöltsem a készleteimet, amennyire lehet. Vásárolok néhány növényi szárítmányt, őrleményt, amelyeket a Holtak erdejében, és környékén nehezen tudnék beszerezni, de kerül a kosaramba fehérítő szirup, tűzlevél-papír, és némi sózott hús is. Egy nagy, frissen sült cipó, és egy-két zöldség is, amiket majd az úton tervezek elfogyasztani.  Némi oltatlan meszet, faggyút, és lisztet is veszek, amiket már nem bírok egymagam cipelni, de az utam úgyis az istállók felé vezet ezután, s oda Ron még velem tart. Vagy én ővele? Igazán mindegy is. Csak előbb még az útba eső ereklyetárat is meglátogatom egy percre, ahol néhány könyv mellett egy serleggel is gazdagabb leszek végre. A téli készleteim feltöltése persze nem csak ennyiből áll, de most annak is örülök, ha ezeket haza tudom vinni egy csacsi hátán. Addig is reménykedem benne, hogy Ron elbírja a két zsáknyi lisztet, amit az istállóban átpakolhatok majd egy állat hátára. Ott azonban komoly meglepetés vár. Én még javában nézelődöm a kis csacsik között, mikor Ron megjelenik egy meglehetősen mókás kinézetű  öszvérrel. Nem is az állatka pofija az, ami igazán meglep, hanem hogy ő az enyém. Az öszvér megvető pillantására megvető pillantással válaszolok. - Jól ki fogunk jönni.-  mondom neki nagy komolyan, aztán pedig Ron felé fordulok.  - Ingyen nem fogadhatom el. Azt viszont megígérem, hogy nem fogom megenni. Csak, ha az életem múlik rajta.- Hogy ez utóbbit mennyire gondolom komolyan, és mennyire veszi ő komolyan, kérdéseket hagy mindkettőnkben, azt hiszem.
Ha még ezek után is segít felpakolni az összevásárolt holmikat a szerencsétlen állatra, akkor viszont behúzom egy épület takarásába, és két kézzel az ingébe markolva közel vonom magamhoz. - Remélem, találkozunk még, Hófehér! - A zsebemből előkerül néhány szál csillámló, amit egy darab spárgával kötöttem csak össze sebtiben, és most a férfi kezébe nyomom. - Jószerencsét és kevés szörnyet kívánok az utadra! - sóhajtok egyet, majd pipiskedve megpróbálom szájon puszilni, ha hagyja. Ezek után együtt sétálunk még egy darabon, de útjaink hamarosan elválnak egymástól, s rám vár megint a vadon. De előbb még a fogadóban is begyűjtöm a holmim, és Ystriddel is beszélek.

//köszönöm a játékot, imádtam <3
Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
469
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Ylore; 1021, Árë hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Okt. 20, 2021 2:19 pm
Vigyorogva megrázza a fejét. Ő valahogy annyira nem neheztel amiért nem keltették fel őket időben. Ebben nem kis szerepet játszik az a tény sem, hogy senkit sem kért arra, hogy ébressze fel. Amilyen korán ledőlt, arra számított, ő for majd morogni a kakassal, hogy mi lesz már, hétalvó? Hát...annyi baj legyen...
Odakint aprót bólint a nő szavaira, és inkább nem szól bele a dologba, bármennyire is aggasztó elképzelnie, hogy a vissza úton egyes egyedül vág majd át azon a hegyen, és nem lesz mellette senki, aki kardlappal agyoncsaphatja az ártalmatlan kutyakígyókat. A tisztességesebb szörnyekről nem is beszélve. Olyanokról, melyeknek a plakátjai itt lobognak előttük. A boszorkány pergamenjéből viszont alig maradt valami.
-250 ulron-t. Állítólag megátkoztad a veteményest, és rémálmokat keltesz. - Mondja halkan, a zsebéből elővett, összegyűrt pergament olvasgatva. A rajz egy csuklyás, sötét emberalakot ábrázol, kinek arcából csak hosszú kígyóként tekergőző haja, és gonoszul parázsló szemei látszanak. Meg persze csontos, hosszú ujjai, végükön 5 centis fekete körmökkel.
-Hmm....valamiért úgy megkívántam az almát.
A piacra érve az első bódénál vesz egy hatalmas, szép piros példányt, majd azt ketté töri, és a felét a nőnek nyújtja, majd segít neki bevásárolni, és feltölti saját készleteit is, készülve a hosszú útra, ami még előtte áll, s egy árus még nyomra is tudja vezetni a hetekkel kapcsolatban. Összességében elég sikeresnek mondható a bevásárlásuk, annak ellenére, hogy a kofák fele már félig összepakolt, mire ide értek.  Megpakolva a fogadó helyett az istállók felé veszi az irányt, és egy finom érintéssel Wynva-t is arra tereli.
Az istállóktól hármasban mennek már tovább. Szerencsére Kevin is beszállt egy kis pénzzel, így még éppen belefért a keretbe az állatka megvásárlása, mely megvetéssel, és közönnyel szemléli az embereket, kik nem győznek elugrálni az útjából.
-Őt próbáld nem megenni rendben? Legalább a télig ne, addigra úgyis visszatérek...
Világi vagyok
Ronan Gallaway

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
301
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverfogatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Ylore; 1021, Árë hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Okt. 19, 2021 5:42 pm
Nem, ezzel azt mondom, hogy jól elaludtunk. -  megforgatom a szemeimet, aztán már rohanok is vissza a szobámba. Még arra is szakítok időt, hogy behajtogassam a takarómat. Nem húzom az időt, csak épp próbálom kitalálni, hogy mit és hogyan kellene tennem a továbbiakban. Talán az lenne a legjobb, ha mindketten úgy tennénk, mintha ez nem csak egy alkalmi dolog lett volna, és még lenne esélyünk és szándékunk találkozni. Úgy nincs szükség felesleges magyarázkodásra, és kínos pillanatokból is kevesebbre kell számítani. Ahogy leérek, és látom, hogy Ron teljes menetfelszerelésében áll előttem, csak megerősíti bennem az elhatározást. - Na ne mondd! Véletlenül én is. Majd szólok Ystinek, hogy az alkalmazottai nem ismerik a napórát... - Zsebre dugom a kezeimet, és egyikben dagadó erszényemet szorongatva sétálok Hófehér mellett. Csak a kérdését hallva pillantok felé, és vállat vonva bólintok egyet. - Nem jövök olyan gyakran,hogy ne bírnám ki. És a lovak nem is szeretik a keskeny hegyi ösvényeket. Egy Bömbit pedig már megettem.  Nem volt könnyű döntés.- Megtorpanok a plakát előtt, amin az erdei boszorka nevét látom és elcsodálkozva nézegetem egy darabig. - Kíváncsi vagyok, mennyit ér a fejem. -
Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
469
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Ylore; 1021, Árë hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Okt. 18, 2021 11:08 pm
-Ha ezzel azt akarod mondani, maradjunk inkább itt, én nem vitatkozom.
Tudja, hogy nem így érti, de nem tudott ellenállni a kísértésnek. Ezek után viszont csak bólint, és ahogy Wynva kéri, lent várja őt a fogadó kijárata előtt, hátát az egyik oszlopnak döntve. Ahogy megjelenik előtte, ő is mozdul, és csak amikor előtte lépdel nevet kicsit. Legszívesebben újra lerohanná, de már párszor megtapasztalta, mennyire nem örül neki, ha ezt társaságban csinálja, akkor is, ha mindenki másfelé néz, és messze van....szóval csak bandukol mellette, nem túl messze.
-Tudod...elaludtam kicsit....
A piac felé veszi a sétát, és hátán ott a hatalmas utazó batyu, ami eddig szinte mindenhova elkísérte. A tudat, hogy ma már indulnia kell jobban zavarja, mint eddig valaha.
-Tényleg egyedül szoktad megtenni ezt a sétát állandóan? És gyalog?
Kérdi némi aggodalommal, ahogy haladnak a piac felé, az oszlopokra tűzdelt körözési plakátok mellett haladva. Valaki busás jutalmat ajánl egy trollért, a hetek bandájáért, és az erdei boszorkáért. Utóbbit félig már letépte valaki.
Világi vagyok
Ronan Gallaway

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
301
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverfogatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Ylore; 1021, Árë hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Okt. 18, 2021 10:44 pm
Nem tudom, mivel ébresztettem fel, de most, hogy itt állok előtte meztelenül, nem is számít. Kissé elpirulva kapom ki a kezéből a hálóinget, és magamhoz szorítva bólogatok. - csak ez volt rajtam... - lehajtom a fejem, miközben ezt mondom, és csak sok-sok szívverésnyi idővel később emelem rá a tekintetem, szinte várva, hogy elcsenje azt apró csókot.

Aztán viszont magamra kapom a hálóingem, és szétnézek a szobában, mielőtt az ablakon kitekintve megállapítanám, amire Ron is rákérdez. - Nem is tudom, van-e még értelme kimenni a piacra. - sóhajtok egyet, aztán rájövök, hogy mindjárt rám fog várni Ron, és nem fordítva. - Lent várj meg, mindjárt jövök én is. -
ezzel kilépek a hálószobából, hogy a sajátomba visszatérve gyorsan megmossam az arcom, és felkapkodjam a városba szánt ruháimat. Talán 10 percbe sem telik, s már le is sétálok a lépcsőn. Még utoljára ellenőrzöm az erszényemet, és ha Ron tényleg odalent vár, akkor csípőre teszem a kezem. - Meddig várjak még rád? - kérdezem vigyorogva, de aztán már indulok is az ajtó felé. A piacig tartó séta alatt lesz időm felfrissülni kicsit.

Ronan Gallaway Kedvelte

Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
469
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Ylore; 1021, Árë hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Okt. 18, 2021 10:30 pm
Talán nem úgy látszik a sötétben, de szinte az első pillanattól kezdve éber, főleg, mikor felismeri azt, ki fekszik mellette. Éberebb, mint valaha, akkor is, ha úgy érzi magát, mint egy álomban. Egy kimondottan hosszú, és forró álomban, mely után ólomból kiöntött tagjai súlyosan nyomják a pihe puha ágyat, és rohamosain szökik el előle az ébrenlét. Ám még így eszméletlenül is ösztönösen gondja van rá, hogy ha már karjaiba zárta, ne eressze el a hercegnőt aki betolakodott hozzá éjjel.
Reggel halkan mormog a nő mocorgása. Bár szinte azonnal felébred, de nem szól semmit, csak figyeli az ágyból kiosonó Wynva-t, aztán vár egy kicsit, mielőtt a bal kezével kitakarná magát, és ugyanezzel a mozdulattal megemelné a párnák közé gyűrődött női fehérneműt.
-Ezt keresed?
Megfordul a fejében, hogy visszarántja maga mellé, ha a ruháért nyúl, de aztán valamiért uralkodik magán, és csak felkel, hogy finoman a kezébe adja, majd megpróbáljon csókot lopni tőle, mielőtt ő is a ruhái keresésébe fogna. Nem nagyon szól semmit, csak lopva a nőre pillant minden ruhadarab felvétele után, és mosolyog. Csak mikor felöltözött lép mellé, és érinti meg a nő karját, finoman végig simítva rajta.
-Késésben vagyunk, nem igaz?
Az ablakok kinyitása után szinte bántja az éles fény a szemeit. Nemhogy nyitásra nem érnek oda, örülhetnek, ha még lesz ma valami a piacon így lassan közeledve az ebédidő felé. Minden esetre, ő nem akadékoskodik. Felkapja gyorsan a bakancsát, és útra készen várja, hogy Wynva is felkészüljön. Bár, az eddigiek alapján nem úgy ismerte meg, mint akire sokat kell várni.
Világi vagyok
Ronan Gallaway

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
301
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverfogatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Ylore; 1021, Árë hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Okt. 18, 2021 4:09 pm
Elkapja a kezem, mielőtt még megérinthetném, és nem is ereszti. De nem okoz fájdalmat az érintése. Látom, hogy néhány pillanatig még álom és ébrenlét határán mozog, nem is tudva igazán, mit tesz. Vagy mégis? Nehéz eldönteni. Mosolyogva figyelem, mikor nyitja már ki végre a szemét. Talán álmodik valamit, amiből nem akar felébredni? Nem szólítom újra, hagyom, hogy a saját tempójában térjen magához,de mikor a mellkasára húzza a kezem, a másikkal az arcára simogatok. Mondanám, hogy türelmesen várom, amíg megszólal, de nem ez történik. Én nem vagyok türelmes, ő pedig nem mond végül semmit. Nem bánom. A csókja ezer szóval is felér. Pont olyan hevesen veti rám magát, ahogy azt korábban nem is képzeltem volna róla. Én pedig hasonló szenvedéllyel viszonzom a csókjait, az érintéseit. A kelő hold fénye bekandikál az ablakon, én pedig kissé megbabonázva figyelem a fölém tornyosuló férfit. Egész más most, mint eddig bármikor, én pedig úgy érzem magam, mint egy elvarázsolt kisleány, akinek a város fényes páncélú lovagja váltja valóra ábrándjait.
Nem sokat alszom, és nem is érzem túl kipihentnem magam reggel, mikro magamhoz térek. Egy biztos. Nem hat óra van. Nem is hét, hogy a fene essen bele! Mégsem pattanok ki az ágyból. Előbb le kell fejtenem magamról Ron kezét-lábát, ami nem éppen könnyű munka, ha mindezt anélkül szeretném megoldani, hogy felébreszteném. Óvatosan kászálódom hát ki az ágyból, és a ruhámat keresgélve próbálok visszaosonni a szobámba, mielőtt még... nos... nem hiszem, hogy van még bármi megelőzhető dolog, de azért én nagyon igyekszem.

Ronan Gallaway Kedvelte

Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
469
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Ylore; 1021, Árë hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Okt. 05, 2021 9:41 pm
"Hát vedd le!" Milyen frappáns lett volna rávágni ezt, Wynva rongyos megjegyzésére, ha akkor és ott helyben jut eszébe ez a replika, és nem két órával később, mielőtt elnyomja az álom. Hát, most már nincs mit tenni. Az eddigi út fáradalmait ki kell pihenni, és felkészülni arra, hogy ez még csak a kezdet, amennyire csak lehetséges.
Úgy alszik, mint akit megmérgeztek, és fejbe vertek. Halk horkolása abbamarad azonban, mikor megérzi a másik súlyt az ágyon. Teljesen persze még ekkor sincs magánál. Halk, kérdő hümmögéssel reagál arra, ahogy a takaró is megmozdul a testén, keze reflexből mozdul, és el is kapja az idegen csuklóját, hogy eltolja magától, el viszont nem engedi. Csukott szemmel fordul a hang felé, és csak sokára ébred rá arra, hogy talán még tennie kéne valamit azért, hogy lássa, ki az.
Eltart pár másodpercig, mire a felismerés, és az ébrenlét is elkezd dolgozni benne. Gyengéden húzza vissza a puha kezet a mellkasára, és bár többször is szóra nyílik a szája, mindig meggondolja magát. Ezer ötlete lenne, mit kéne most mondania, de egyik sem tűnik elég frappánsnak. Nem is szól aztán semmit, csak előre lendül, és mint egy tűzforró lavina temeti maga alá a nőt, csókjával szegezve őt a matrachoz. Nem tudná megmondani, hogy attól fél, mindjárt felébred, esetleg attól, hogy Wynva meggondolja magát, vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy hetek óta másra sem tud gondolni, s most, hogy látszólag teljesült a kívánsága ha akarná sem tudná visszafogni magát még annyira sem, mint eddig tette.
Világi vagyok
Ronan Gallaway

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
301
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverfogatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Ylore; 1021, Árë hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Okt. 05, 2021 4:07 pm
Egy dolog a kedves túlzás, és más a szemenszedett hazugság. - felelem vigyorogva. - A sok rongytól nem látszik, mennyire úri vagyok. - eltartom a kisujjam, ahogy megfogom a kupám, és iszom egy utolsó kortyot, mielőtt távoznék. Már elléptem tőle, meg sem torpanok, csak megrázom a fejem. - 7 óra! - szólok még vissza utoljára, mielőtt eltűnnék a szemei elől.

Egy hosszú forró fürdőt követően benézek Ysthez, hiszen anyagi természetű ügyleteink mellett szeretnék kicsit beszélgetni is, híreket hallani, tájékozódni. Az ivóban már nem időzöm sokat, kapok egy nagy adag teát, kérek egy hatórás ébresztőt, meg némi bizalmas információt, és el is tűnök a kedvenc szobám ajtaja mögött.
Bármilyen kényelmes is azonban az ágyam, korai még az óra, s én csak össze-vissza forgolódom, hánykódom; egyszerűen képtelen vagyok aludni. Pedig fárasztó út áll mögöttem. Közben a sötétítő függönyök szárnyai között beszűrődő fények is elhalványulnak, én pedig egyre kényelmetlenebbnek érzem az ágyam. Egyre csak rajta jár az eszem, és hogy hogyan lesz holnaptól. Persze, tudnom kellene. Hazamegyek, és élem tovább az életem, ahogy eddig: egyedül.
A legostobább ember lennék a Föld kerekén, ha bármiben is reménykednék.
Egyik pillanatban még a szobám falai között járkálok fel-le, a következőben pedig már a folyosón osonok nesztelenül, mint nyúl. A szoba ajtó nyitva, ahogy azt sejtettem. Túlságosan bizakodó, és naiv ahhoz, hogy bezárja. Még csak meg sem nyikordul a sarokvas, ahogy óvatosan résnyire nyitom és bedugom a fejem. Jó helyen járok. Az ajtó hangtalanul záródik be mögöttem, lépteim még a padló deszkáit sem reccsentik meg, ahogy megállok az ágy előtt. Óvatosan csusszanok be a paplan alá, és hűvös tenyeremet a mellkasára simítom, ahogy fölé hajolok. - Hófehér, ébredj! - ez nem az a mese, egyre csak ez jár a fejemben, ahogy a horkoló férfit figyelem. Képtelen vagyok elnyomni a mosolyomat, bár magam sem tudom, miért olyan lehetetlenül vicces ez az egész.

Ronan Gallaway Kedvelte

Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
469
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Ylore; 1021, Árë hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Okt. 05, 2021 3:27 pm
Kiszalad a száján egy apró nevetés, és mikor ez elhal, még akkor is picit vidámabban emeli a tekintetét a nőre. Kihúzza magát, és próbál erőt venni magán, leginkább azért, hogy megmutassa neki, annyira azért nem szerencsétlen. Lesz ami lesz, túl fog jutni ezen.
Ebben nagy segítségére van a másfél adag pacal, ami után újra hanyatt dőlve, jólesőn sóhajt. Egy pillanatra olyan békés és idilli minden még ebben a kissé zsúfolt étteremhelységben is, hogy boldogan felejti el azt az átkozott küldetést. Ha nem is sokáig, legalább egy kicsit.
-Gyönyörű, és előkelő hmm? Egyre jobban illik rád a neve.
Azt már inkább nem teszi hozzá, hogy ezzel együtt, bármilyen szép is aza név, nem vált ki belőle olyan reakciót, mint amikor a Wynva nevet hallja, vagy olvassa. Apró szépséghiba, hogy amikor olvassa, alatta azt írja a könyv, hogy elrabolja, és felfalója az erdőben elkóborolt gyermekeket, és szüzeket. Bizarr látvány lehet, ahogy Ronan ezt olvasva kuncog, de ő legalább tudja, hogy ez mind mekkora badarság.
-Ó, nem hajnalban? - Vágja rá, aztán bólint, és halkan szól utána. - Itt leszek.
Tekintetével követi a nőt, és csak utána ásít egy hatalmasat, és engedi ki kicsit hasát. elszokott már az ekkora adag, házi koszttól. És azt is érti, miért szereti annyira Wyn ezt a fogadót. Az étel megér minden ulron-t, és feltehetően a fürdő is....kár, hogy nem vesztegethet rá egyet sem. Úgyhogy irány a folyó....


Valamivel később oson vissza a fogadóba, hogy végre ő is kivegyen egy szobát magának. Mivel Kevin-el elküldte a leveleket, amiket haza írt, igazán nincs is más dolga, mint levetkőzni újra, és belehullani az ágyba, mint egy zsák, mely aztán valamiért betakarózik, és elkezd meglehetősen hangosan horkolni. Holnap korán kelnek...
Világi vagyok
Ronan Gallaway

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
301
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverfogatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

Ylore; 1021, Árë hava Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





Ylore; 1021, Árë hava Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
 Similar topics
-
» Ylore, 1007. remény hava
» Ylore, 1020. nyárelő
» 1021. Újrakezdés hava
» 1020. Remény hava - Calden
» A Gindra folyó északi szakasza, 1021. Gailoth hava

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: Egyéb síkok :: Múlt :: Lezárt múlt-
Ugrás: