Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
1021. Újrakezdés hava  - Page 2 KaDiPE5
1021. Újrakezdés hava  - Page 2 KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Folrandír Ceilteach
54 Hozzászólások - 23%
Ezaras Azildor
33 Hozzászólások - 14%
Arnav
31 Hozzászólások - 13%
Krónikás
26 Hozzászólások - 11%
Rhysand Earhgaze
20 Hozzászólások - 9%
Aldrich Cornwell
19 Hozzászólások - 8%
Deedra Gindrian
16 Hozzászólások - 7%
Veleris
14 Hozzászólások - 6%
Reinaakviin
11 Hozzászólások - 5%
Calylenia
10 Hozzászólások - 4%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Gailoth havi Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális kétheti kihívás
Töltsd ki a karaktere(i)ddel a Tükröm, tükröm kérdéssort!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Yesterday at 10:57 pm
• Moments

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Folrandír Ceilteach

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 1 Bot

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
0
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
1
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
1021. Újrakezdés hava

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Utolsó Poszt Vas. Nov. 21, 2021 11:32 pm
- Hogy beérik -e azt nem tudom. Nem is én döntöm el. Te kérdezel, én meg a vérét veszem az állatnak, és hallgatok. Talán kegyesek lesznek hozzád a Szellemek. - felelem neki egy aprócska félmosollyal a szájam sarkában. Merész és okos nőnek tűnik Veleris, és, ha az orrom nem csal, nem is egyszerű halandó. Ezzel azonban nem kell foglalkoznom, így aztán nem is teszem. A kíváncsiskodás bajba sodor, ezt Bryna is mindig mondogatta -bár ő maga volt a kíváncsiság megtestesült szelleme- és én is megtapasztaltam már a saját bőrömön is. Ha majd értékes lesz ez az információ, akkor megpróbálok hozzájutni. De úgy érzem, enélkül is többet fogok megtudni róla, hiszen ha minden igaz, hamarosan bepillantást nyerhetek a jövőjébe.
Amikor az áraimról kérdez, megint csak bebizonyosodik, hogy Veleris nem egy félős lányka. Mostmár kénytelen vagyok elmosolyodni, miközben a fejemet rázva feltartom a mutatóujjamat. - A réz is megteszi, ha van belőle ötven. És csak előre fizetést fogadok el. - az előbb még figyelmeztetőn feltarott kezem most tenyérrel felfelé nyújtom Veleris felé, ha úgy látom, hajlandó kifizetni a szolgáltatás árát. - Mire vagy igazán kíváncsi? - kérdezem végül a nőt, ha leszámolta a fizetségem.

Veleris Kedvelte

Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
472
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1021. Újrakezdés hava  - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szomb. Nov. 06, 2021 9:56 pm


...,Wynva mondd meg nékem!
@Wynva  && Veleris
«  Szószám; ide • Zene; ide »
 
Kesernyés mosollyal nyugtázom válaszát, s némiképp elgondolkodtat. Nem azért kopptattam sarum talpát, hogy a szellemek az áldozatot kevésnek ítélvén, szótlanok maradjanak. Kétségeimnek azonban még nem adok hangot, inkább szemöldököm magasba szökkenésének teret, ahogy meghallom a kiszabott árat. – Azt hittem boszorkány vagy, nem pedig rabló. – húzom meg az orrom, kezem mégis táskámba siklik erszényemért. – Magasak lehetnek a díjak a szellemvilágban, ha egy szamár árát képes vagy elkérni egy vándortól. A … hallgatásért. – mondom, miközben leszámolom tenyerembe a kerek ötven ulront. – Kíváncsi? Leginkább arra, hogy melyik égtájt felé érdemes fordulnom, s tartogat e számomra a jövő új célokat, ró e rám az élet feladatokat. – válaszolok, miközben a markomban már kisebb toronyba rendeztem az érméket, hogy akként nyújtsam s helyezzem a tenyerébe. – Más módja nincs, hogy a szellemeid nyelve biztosan megeredjen? Ha már eljöttem idáig és hagytam, hogy kirabolj, nem akarok válaszok nélkül maradni. – teszem fel a kérdést, mely már egy ideje itt motoszkál a fejemben, s toldom meg néhány szóval, borravalóként.


Ahronit and Wynva Kedvelték

Varázslónő vagyok
Veleris

A mágia se nem rossz, se nem jó. Csak az a fontos, mire használod.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1124
❖ Szintem :
Kezdő (Éjmágia); Tanonc (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1021. Újrakezdés hava  - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Csüt. Okt. 28, 2021 12:13 am
Ráérősen hagyom, hogy megvizsgáljon. Gondolom helyre teszi magában a hallomásból szerzett ismereteit, és most azt próbálja eldönteni, hogy megérte-e egyáltalán a közelembe jönni. Mert hát nem vagyok valami túlságosan boszorkányos, így aztán nem is valószínű, hogy bármi nagy tettet várna tőlem akár Veleris, akár a többi idegen, aki először keveredik a házam tájára. A kérdésére felvonom a szemöldököm, aztán megvonom a vállam is. - Csak attól függ, hogy mit akarsz valójában.
Erre, vagy talán a korábbi megjegyzésemre reflektálva meg is osztja velem a látogatása célját a nő. Ahogy sejtettem. Nagyon ritka, hogy ne lehetne megmondani az emberekről, hogy mit akarnak. Sokszor még az is nyitott könyv, hogy mit gondolnak, mikor meglátnak. Veleris illedelmesen viselkedik, de nem látok rajta valódi félelmet. Ez tetszik. Könnyű lesz vele egyezkedni. - A szellemeknek csak élettel fizethetsz. Ezt az árat nem én szabom. - a kakasra pillantok, aztán vissza Velerisre.
- Én földhöz ragadtabb vagyok. Az ulront kedvelem leginkább. De fizethetsz egy csokor delárral is, ha van nálad.
Meglehetősen valószínűnek tartom, hogy nincs nála ilyen növény, de ki tudja?! Jól jönne most egy csokorral abból a gyönyörűségből.

Veleris Kedvelte

Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
472
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1021. Újrakezdés hava  - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Okt. 27, 2021 10:14 pm


...,Wynva mondd meg nékem!
@Wynva  && Veleris
«  Szószám; ide • Zene; ide »
 
Nem azt kaptam, amit vártam, a félsz ezért is váratott magára. Vártam egy élete derekát taposó nőszemélyt, kinek haja őszbe vegyül már, tekintette azonban élesen villan, a megereszkedett bőr alól, s aki két erszényt hord a mellkasán. Ehelyett… nagyot nyelek, remélve, hogy nem sértettem meg túlságosan az erdő boszorkányát. Egyéb esetekben megvetem a boszorkányokat, sarlatánoknak tartom őket, akik jogtalanul használják az erőt, mely körbe fonja a világot, melyet az istenek ajándékoztak nekünk. Viszont egy boszorka az erdőben… talán más, mint a többi. – Ebben az esetben inkább engedjem szabadon? – teszem le a földre a szárnyast. Wynva nem repdes az örömtől, a szellemekről pedig nem ejtett szót. Lehet, Kukorinak ez lesz a szerencsenapja. – Azért jöttem valóban, hogy jövőmről szólj nekem. Jelöltek e ki nekem valamilyen utat az égiek. – vázolom röviden jövetelem célját. – Mivel fizethetek a szolgálataidért és mivel a szellemeknek, hogy válaszoljanak? – kérdezem, nem húzva az időt, hisz még magam sem vagyok benne biztos, hogy valóban itt kellene lennem, ahogy abban sem, hogy a sorsom előre elrendeltetett.


Wynva Kedvelte

Varázslónő vagyok
Veleris

A mágia se nem rossz, se nem jó. Csak az a fontos, mire használod.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1124
❖ Szintem :
Kezdő (Éjmágia); Tanonc (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1021. Újrakezdés hava  - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Szer. Okt. 27, 2021 5:03 pm
Úgy tűnik, a nő nem dőlt be az ostoba pletykáknak és mendemondáknak, mert félelem nélkül, sőt, talán kicsit meglepetten áll most itt előttem, pillanatra sem rettenve a lehetőségtől, hogy az erdei boszorka valami csúfságot művel vele esetleg. - Veleris. - biccentek egyet, s ízlelgetem magamban a nevet. vajon mi az, amit egy ilyen gyönyörű nő elfátyolozna a világ elől? Érdekes kérdés, s talán még választ is kapok rá a mai napon.  - A boszorkány inkább a szívét szereti... meg a máját. - felelem egy apró félmosolyt engedve meg magamnak, aztán viszont rajtam a sor, hogy meglepődjek kicsit. Nem tart tovább, mint Veleris meglepettsége az előbb, de azt hiszem, valamivel látványosabban mozdulnak az arcizmaim.  - Én vagyok a kunyhó gazdája. S szerencsére engem mással is megfizethetsz, mint egy szárnyas. Már, ha a szolgálataimat óhajtod, persze. - Nem úgy a szellemek. De ezt már nem mondom ki hangosan. Úgyis hamarosan kiderül, miért van most itt.

Veleris Kedvelte

Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
472
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1021. Újrakezdés hava  - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Kedd Okt. 26, 2021 8:40 pm


...,Wynva mondd meg nékem!
@Wynva  && Veleris
«  Szószám; ide • Zene; ide »
 
Kisvártatva nyílik az ajtó és egy fiatal és meglehetősen szép lány toppan ki rajta. Arcomra néhány pillanatra kiül a meglepetés, ám hamar visszarendezem izmaim. Semmit sem tudok a szipirtyóról, de bizonyosra veszem, hogy egy boszorkánytanonc áll velem szembe. Itt az erdőmélyén bizonyosan nem rejtegetné eme kellemet.   – Üdvözöllek! Veleris. – mutatkozom be neki én is. Elbizonytalanodva emelem fel kissé a ketrecet, szemügyre véve a tollast. Ha őszinte akarok lenni, az utóbbiaknak szántam a jószágot, s még csak meg sem fordult a fejembe, hogy a banyának is kellene valamivel szolgálnom. – Ööö…, hát az attól függ, hogy a boszorkány vagy a szellemek szeretik jobban a kakasherét. – pillantok fel Wynvára. – Szerinted? Bizonyosan jobban ismered e kunyhó gazdáját, ahogyan a szellemeket is. – vonom meg végül vállaim s eresztem vissza magam mellé Kukorit.


Wynva and Nîndaer Kedvelték

Varázslónő vagyok
Veleris

A mágia se nem rossz, se nem jó. Csak az a fontos, mire használod.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1124
❖ Szintem :
Kezdő (Éjmágia); Tanonc (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1021. Újrakezdés hava  - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Okt. 25, 2021 11:30 pm
Ez a nap a rossz szellemeké. Annyi mindent akartam ma csinálni! Olyan sok tervem volt, amit mind meg akartam valósítani, mielőtt Yloreba indulok, s most, minél közelebb az indulás napja, annál biztosabb vagyok benne, hogy semmivel sem leszek kész. Talán nem is kellene mennem. Ostobaság az egész, s nem lenne szabad hagynom, hogy ilyen sokáig álljon üresen a kunyhó. Nem, mintha attól tartanék, hogy elvisznek valamit, hiszen a legtöbb személyes tárgyam semmit sem ér másoknak. A könyveimet csak kevesen értékelnék bármire is, a füveimet pedig csak hozzáértők tudják a hasznukra fordítani.
A műhelyben tevékenykedem, mert a délelőttöt teljes egészében rá kellett szánjam a főzésre, s előtte a cserkelésre. Ennek örömére most a kiszárított növényeket igyekszem csoportosítani, illetve a friss alapanyagokat előkészíteni felhasználásra vagy szárításra.

Épp néhány kiszárított nyúlláb kerül a kezem ügyébe, mikor kukorékolást hallok. Nem tartok élő állatot egy ideje, leszámítva Conchitát, de neki nem épp ilyen hangja van. Arról nem is beszélve, hogy egy női hang is hamarosan a fülembe jut. Sóhajtok egyet, és a műhelyből kilépve üdvözlöm az gyönyörű idegent. - üdvözöllek! - A ketrecben idáig cipelt jószág láttán már sejtem, hogy jóslásról lesz itt nemsokára szó, de az is lehet, hogy fizetségnek szánja a nő az állatkát. Akárhogy is, viszonylag barátságosan lépek elé, és lesöpröm a kezeimről a levendula port, mielőtt összefonnám őket a melleim előtt. - Az én nevem Wynva. A szellemeknek ajánlod a kakast, vagy a boszorkánynak? - kérdezem nagy komolyan, és kíváncsian várom a válaszát. Nem akarom halálra ijeszteni, de kíváncsi vagyok rá, miféle teremtés. És különben is, ennyi szórakozás nekem is jár.

Ronan Gallaway and Veleris Kedvelték

Sámán vagyok
Wynva

There ain't no such thing as a free lunch.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
472
❖ Tartózkodási hely :
Holtak Erdeje
❖ Szintem :
Mester (Alkímia)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1021. Újrakezdés hava  - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Okt. 17, 2021 1:23 pm


...,Wynva mondd meg nékem!
@Wynva  && Veleris
«  Szószám; ide • Zene; ide »
 
A több napos utazás kifárasztja a testet és a lelket is, főleg ha olyan társaság kíséri, mint az enyém. Derék, de egyszerű emberek. Nem állítom, hogy nem tanulhat tőlük a magamfajta. A könyvek felett a tudomány rejtelmei között, kevés idő jut a minnapi élet dolgaira, melyek valljuk elengedhetetlenek, ha valaki vándorlásra adja a fejét. Egy csomó megkötése vagy éppen a tűzgyújtás a vadonban életet menthet. Érdeklődve vetettem bele magam a teendőkbe, vidám perceket okozva nekik s magamnak is ügyetlenségem árán. A tábortűz mellett pedig hallgattam történeteiket, melyek olykor átlagosak voltak, ahogy ők maguk is, mégis a szívemet úgy facsarták, miként a mosóasszony a vizes ruhát. Nem panaszkodom amiatt, amit az istenek szabtak ki rám, csak néha fáj, hogy gyerekkorom legszebb éveitől fosztott meg az élet.

- A kopasz kutya rúgja meg! – gondolataimból Tin hangja ránt vissza. S hamarosan a szekér, mely alattam zötykölődött, megáll. Felállva kíváncsiskodom, mégis mi történhetett. A férfi kalapját összegyűrve hajítja a földre, hogy aztán még rá is taposson, ha nem fájt volna neki éppen eléggé. Az előttünk haladó szekér kereke kitört. Még számomra se jelent nagy kihívást rájönni, hogy a mai nap már nem porzik utánunk az út. Mintha csak megérezné, hogy figyelem a válla fölött pillant hátra. Felvéve kalapját a földről indul meg felém. – Sajnálom, de le kell táboroznunk, kitört a kerék. – emeli rám egy szem szürke szemét. Állítása szerint még gyerekkorában egy vadmacska kaparta ki a másikat. És ki lennék én, hogy ezt megcáfoljam? – Ma már nem indulunk el. – teszi még hozzá, miközben a kezét nyújtja, hogy lesegítsen. – Nem tehet róla. – nyugtatom meg, miközben megigazítom magamon köpenyem. Nem örüök neki, hisz ki szeret a semmi közepén rostokolni, miközben a Holtak erdeje sűrű fái húzódnak mellette. – De legalább kiadós vacsoránk lesz, levágunk néhány tyúkot. – mutat az egyik fedett kordélyra, melyben, több tollas utazik kicsiny ketrecekbe zárva. – Akár segíthet is előkészíteni őket. – nyom is két kalitkát a kezembe. A baromfik rémületükben csapkodva rikácsolni kezdenek. Jó ember ez a Tin csak éppen néha elfeledkezik arról, hogy én csak egy utazó vagyok, aki mellesleg fizetett azért, hogy eljuttassa Yloréba. Ezzel magamra is hagy, hogy a kerék dolgával foglalkozzon. Az arcomba repülő pihéket fújkálva indulok meg oda, ahol a tábortüzet kívánják megrakni a többiek. Már a gyomrom is felfordul a gondolattól, hogy nekem tyúkot kell kopasztani, nem beszélve a szagról, amely vele jár. Ez nem tartozik azok közé, melyet úgy érzem, el kellene sajátítanom, a túlélésem érdekében. – Erre van a boszorka háza, akiről meséltetek? – kérdezem Malibortól, aki éppen apró gallyakat tördel a tűz megrakásához. – Igen, igen. Csak nem oda akarsz menni? – Hacsak nincs mézeskalácsból a kunyhója, visszajövök.

A nap ereje még nem, de az erdő már magán viseli az őszbe hajló nyár jegyeit. A fák elengedik koronájuk egy- egy gyermekét, hogy a tavalyi avart friss holtaként takarják be a tél beköszöntjére. A megritkult lombkoronán keresztül a sugarak finoman cirógatják arcom. Oly békés minden, csak én zavarom az erdő nyugalmát. Szeretem az erdőt, fajtám tagjai, kiket nem kényszerített kővárosokba az élet, az erdők fái között várnak egy szebb jövőre. Számomra ez nem adatott meg, de valahogy ilyenkor mégis valami fura megnyugvás telepedik vállamra.  Jöttemre egy fakopáncs reppen fel riadtan, s repül tova néhány métert. Halk neszezéssel pedig egy mókus iramodik fel a fára. Nem csak ez a kis apró teremtmény lett feszült az idegen szagra, hanem a ketrecben lévő Kukori is. Mintha érezné, hogy meg lett pecsételve a sorsa és többé már nem kukorékolhat a szemétdombon. – Fogd már be a szádat, ha szerencséd lesz, gyors lesz és kíméletes. – csitítom, mintha lenne bármi értelme is. Bele kerül egy kis időbe, míg megtalálom az első jelzést, mely a boszorka kunyhójához vezet, onnan pedig már gyerekjáték meglelni a kétszintes épületet. – Hahó! Van itt valaki? – állok meg ott, ahol úgy gondolom, hogy már a banya territóriuma kezdődik. Ki tudja, milyen praktikákkal védi az életét a betolakodók ellen? Semmi kedvem csúf békaként leélni hátralévő életemet. Remélem itthon van, de legalább a közelben és nem feleslegesen sétűltam el idűig. - Hahó!


Varázslónő vagyok
Veleris

A mágia se nem rossz, se nem jó. Csak az a fontos, mire használod.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1124
❖ Szintem :
Kezdő (Éjmágia); Tanonc (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1021. Újrakezdés hava  - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Okt. 17, 2021 1:05 pm
***
Varázslónő vagyok
Veleris

A mágia se nem rossz, se nem jó. Csak az a fontos, mire használod.


❖ Történetem : ❖ Ulron :
1124
❖ Szintem :
Kezdő (Éjmágia); Tanonc (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1021. Újrakezdés hava  - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





1021. Újrakezdés hava  - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
 Similar topics
-
» Eviran, 1016. Esőzés hava
» Ylore; 1021, Árë hava
» 1020. Remény hava - Calden
» A Gindra folyó északi szakasza, 1021. Gailoth hava
» Gindra folyó és környéke - 1021 Télközép hava - Aldrich & Calypso

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: Egyéb síkok :: Múlt :: Lezárt múlt-
Ugrás: