Tulveron Krónikái
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.
Men echenim
sí derthiel ne chaered hen nu 'aladhath


 
1020. Remény hava - Calden - Page 2 KaDiPE5
1020. Remény hava - Calden - Page 2 KaDiPE5
  • Bárdjai
Lelkes firkászok
Folrandír Ceilteach
54 Hozzászólások - 23%
Ezaras Azildor
33 Hozzászólások - 14%
Arnav
31 Hozzászólások - 13%
Krónikás
26 Hozzászólások - 11%
Rhysand Earhgaze
20 Hozzászólások - 9%
Aldrich Cornwell
19 Hozzászólások - 8%
Deedra Gindrian
16 Hozzászólások - 7%
Veleris
14 Hozzászólások - 6%
Reinaakviin
11 Hozzászólások - 5%
Calylenia
10 Hozzászólások - 4%
A próba
Bátor kalandorok figyelem!
Gailoth havi Hőseink
Jutalmuk 15 ulron
●●●●●●●●●●●●
Aktuális kétheti kihívás
Töltsd ki a karaktere(i)ddel a Tükröm, tükröm kérdéssort!
Üdvöznk
dicső lovag szép a ruhád, szép a lovad
Neved:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üdvözlünk Tulveron mágiával átszőtt világában!
Oldalunk középkori körülmények között játszódik, és ötvöződnek benne számtalan fantasy mű elemei.
Regisztráció előtt kérünk, mindenképpen olvasd el a Törvénykönyvünket és Világleírásunkat, melyek az oldalon való könnyebb kiigazodást szolgálják, illetőleg az alapok megismerését.
Oldalunk 2021.01.08-án nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt.
Várunk sok szeretettel egy igazán nagy kalandra!
ChatBox
Üzenj nekünk






Friss Krónikák
Ahol még nem száradt meg a tinta
Yesterday at 10:57 pm
• Moments

Bátor kalandorok
Oldalon settenkedő sötét árnyak

Ezaras Azildor, Shani Masrani, Thora Haleye

●●●●●●●●●●●●
Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 1 Bot

A legtöbb felhasználó (70 fő) Pént. Jan. 08, 2021 6:26 pm-kor volt itt.
Isilmë kegyeltjei
Fajok, nemek aránya
Faj
Férfi
Elf
1
3
Ember
9
7
Ork
0
0
Törpe
0
1
Najád
2
1
Vivern
2
5
Keverék
2
1
Kalendárium
oldalunk időszámítása


 

 
1020. Remény hava - Calden

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Utolsó Poszt Hétf. Nov. 01, 2021 8:59 am
/Bár Etrigen még soha nem ment messzebb Caldennél, eszébe sem jutott volna hogy egy nőt, csak azért tartanának távolt a harcoktól, mert nő. Milheim környékén nem voltak ritkák a nő nemű harcosok. Brillben, Etrigen szülőfalujában a helyőrség parancsnoka is nő, és nála ritkán találni ádázabb, elszántabb harcost.
De hát ahány közösség, annyi szokás. Igaz, azt is hozzá kell tenni hogy az ottani nők soha nem vágnának ilyen arcot egy jobb fajta pálinka látványától, és asztal alá is isznak nem is egy férfit ha kell. Halovány félmosollyal vette át a lány előtti pohárkát, és felhajtotta azt is.
Ez volt az a szint ahol érezte hogy az arcát elönti az a kellemes forróság, tudta hogy most kell nagyobb szünetet tartani. Pipáját ízlelgetve, elgondolkodva meredt az előtte ülő nőre. Ha tényleg komolyan gondolja a dolgot, és városőr akar lenni akkor kell hogy legyen benne spiritusz. Lássunk is erre egy könnyedebb példát./
-A Városőrök élete nem egyszerű. Gyakran, ha a kofák össze vesznek egy adott placcért, még vér is folyhat. A Tolvajt meg kell fogni, nem ritka az olyan eset hogy rögtön, helyben kell ítéletet mondani, és Caldenben a vasfegyelem az úr. Ismerem a helyőrség egyik tisztjét, Hector mesélt érdekes dolgokat. Biztosan készen állsz Te erre?
/Megvárta a lány válaszát, közben szokás szerint pöfékelt, és a sörét kortyolgatta./
-Itt van például az Én helyzetem, ez a mostani itt ni. Ez már a második, vagy harmadik söröm, és vagy még egyszer ennyi pálinkát is legurítottam a torkomon, viszont senki nem tudja hogy egy árva érme sincs a zsebemben. Nem fogok tudni fizetni. Mi van akkor, ha a csapos nem hajlik az ötletre hogy ledolgozzam neki az italok árát és a gárdát hívja? Mondjuk tegyük fel hogy éppen Téged. Mit tennél ebben a helyzetben?
/Etrigen nem viccelt. Valóban egy árva garas sem volt a zsebében, de volt annyira szabad elvű hogy különösebben nem érdekelte a dolog. A vakszerencsére bízta ezt a kör. Ha úgy hozza a sors, ledolgozza az árát, ha nem, akkor pedig pár nap a tömlöcben. Ezért még nem küldik bitóra. Érdeklődve, és kissé mosolyogva figyelte a lány gondolkodó tekintetét, közben Ő maga is kereste a lehetőséget a menekülésre./

Thora Haleye and Nîndaer Kedvelték

Vándor vagyok
Etrigen Ravenwood

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
370
❖ Tartózkodási hely :
Calden melletti Kereskedő Út
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1020. Remény hava - Calden - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Hétf. Nov. 01, 2021 12:26 am
A VADÁSZÖSZTÖN I.

──────────────── ────────────────
Belekortyoltam a sörbe, az ízétől kicsit elhúztam a számat. Nem szoktam alkoholt inni, főleg nem a nap ezen részén, jobban szeretem azokat az italokat, ami úgy oltja a szomjat, hogy közben nem ködösíti el az elmét. Óvatosan ráhelyeztem az asztal a korsót, és elhúztam a kezemet tőle. Ekkor a pultos jóvoltából két kispohárban egy eléggé fura színű ital érkezett. Megemeltem és amint beleszagoltam eltorzult az arcom, úgyhogy inkább ezt is visszatettem az asztalra. Kicsit közelebb toltam a férfihoz.
- Ha én ezt megiszom, nem hiszem, hogy jól fogok énekelni ma este, sőt – nevettem fel kínosan. – Úgyhogy köszönöm szépen, de ez inkább neked hagyom meg.
Visszafontam a kezemet keresztbe és úgy hallgattam tovább a férfit.
- Biztosan jól játszol rajta – bólintottam felé mosolyogva. - Majd egyszer szívesen meghallgatnálak.
Jogos felvetésnek tűnt a részéről a mondandója. Elvégre, ha egy civil ember csak úgy minden erejét belevetve gyakorolja a kardvívást, és nem azért, hogy csak megvédje magát, először én is arra gondolnék, hogy világot akar látni és kilépni a város biztonságos falai közül. De az itt lakók mindnyájan tudják, hogy hiába mondják biztonságosnak Caldent, még így is bőven van mit helyre tenni a falakon belül.
- Jaj, dehogy szeretnék – ráztam meg a fejem egyszerűen. - Minden álmom a városi őrségbe bejutni. Védeni azokat, akik rászorulnak, bűnözőket üldözni, tudod, hogy megy ez. Én is azok között a hétköznapi hősök közt szeretnék állni, akik nap mint nap megküzdenek a város rosszakaróival. Egyszerűen csak… - nehezen találtam a szavakat -, …hogy is mondjam. Csak mert nem himbálódzik valami a lábam közt, úgy gondolják, nem vagyok közéjük való. De én megakarom mutatni, hogy igen is de.
Varázslónő vagyok
Thora Haleye

Skill and confidence are an unconquered army"


❖ Történetem : ❖ Ulron :
816
❖ Tartózkodási hely :
El'Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1020. Remény hava - Calden - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Okt. 31, 2021 9:39 pm
/Jól sejtette, a lány valóban ismerős Caldenben, és abban is biztos volt hogy ismertebb egy hétköznapi kofánál. A korsó sör kellő képen el lazította az elméjét, könnyedebb lett, kevésbé érezte feszélyezve magát.
Ledobta válláról zöld úti köpenyét, hagyta hogy a széke hát támlájára essen, de azért ügyelt rá hogy a derekán lévő kés takarásban maradjon.
Ravenwood a csapos felé nézett, aki elkapta a tekintetét és szolidan, amolyan nemzetközi kocsma nyelven felmutatta két ujját, válaszul a csapos Etrigen felé mutatta a kis ujját, és kérdőn nézett rá. Etrigen bólintott. Ez a hétköznapi halandók nyelvén annyit tett. (Kettőt kérnék Mester. Kicsit? Azt.)
Vagyis kettő jó fajta pálinka érkezett az asztalra alig pár perccel később. A kocsmároson látszott hogy emberére akadt Etrigenben, egyből szélesebb lett a mosolya, és a biztonság kedvéért, szintén minden további kérdés nélkül újra töltette a két agyag korsót, mielőtt azok teljesen kiürültek volna. A pipa füstje egyre tovább gomolygott a kocsma félhomályában, és a füst hatására mintha mindenki kicsit nyugodtabbá vált volna. Etrigen egy gyengébb szippantás után egy hajtásra kiitta a kis fapohárka tartalmát, jóízűen cuppantott egyet, ráküldött egy combosabb szippantást, és hagyta hogy a füst vissza ütközzön az arcába, csak utána folytatta./
-No ha csak hobbiból énekelsz az megint más. A művészet szép dolog, az önzetlenség pedig még annál is szebb. Jómagam furulyázni szoktam néha napján, de csak úgy magamnak.
/Várt egy kicsit, nem volt hozzá szokva hogy ilyen sokat beszéljen egyszerre, úgyhogy kis szünet után kortyolt a sörből, és újabb szippantással kísérte le a jó hűvös italt./
-Csak nem el akarsz menni Caldenből? Úgy értem hogy más nem tud eszembe jutni abból kifolyólag hogy nemesebb ügyet szolgál a gyakorlásod. Ne akard itt hagyni a várost. Biztonságos, sok a katona, a falak vastagok, és remekül védhetők. Caldenben biztonságban vagy. A kinti világ nem ilyen.
/Most az egyszer sikerült kiinnia a korsó tartalmát, de a kondulása felhívta a figyelmet Ravenwoodra. A csapos ismét a szemébe nézett, Etrigen csak intett neki hogy maradjon csak nyugodtan, nem kell úgy rohanni az új adag sörrel, helyette ismét a kisujját mutatta fel, ezúttal csak egyszer./
-Itt Caldenben ha bánt valaki, azt elkapják, bitófára kötik, vagy tömlöcbe vetik. Odakint, ha valaki bánt azt bántani fog többször is, hiszen nincs ami korlátozza. A legrosszabbról nem is beszélve. Hidd el nekem, jobb Caldenben.

Thora Haleye Kedvelte

Vándor vagyok
Etrigen Ravenwood

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
370
❖ Tartózkodási hely :
Calden melletti Kereskedő Út
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1020. Remény hava - Calden - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Okt. 31, 2021 8:17 pm
A VADÁSZÖSZTÖN I.

──────────────── ────────────────
A tömeg egyre nagyobb lett a főtéren. Visszanéztem a férfira, aki nagyon úgy tűnt, mintha viszolyogna a sok embertől, így már biztosan elkönyveltem magamban, hogy ő bizony nem városi. Arról nem is beszélve, hogy engem kérdezett meg a helyi kocsmákról, mire én készségesen bólintottam. Ó, de még mennyire ismerem őket. Amióta a törvény engedte, bejártam oda, bár nem úgy mulatozni, mint ahogy az idősebbek szoktak. Sajnos a legközelebbi fogadóhoz az út az egyre gyűlő tömegen át vezetett, így hátrapillantottam a férfira, hogy követ-e még. A téren egyre kevesebb lett a hely, így, hogy ne veszítsük el egymást, ösztönösen a csuklójára fontam az ujjaim és ha ő ezt engedte, húzni kezdtem magammal. Ha nem, abból sem lett baj, akkor inkább többször fordultam vissza rá, hogy még mindig mögöttem van e.

Szárnyas Csikó Fogadó
Nem sokkal később...

A fogadó ajtaja nyikorogva nyílt ki. Ahogy beléptem rajta, mosolyogva intettem a pultosnak, aki vidáman visszaintett.
- Még nincs este, leányka, hova ilyen korán? – kiáltotta túl a pultból.
- Az Úr nem jártas Caldenben, így gondoltam megmutatom neki a legjobb helyet a városban – feleltem vissza. Követni kezdtem a férfit, aki időközben megtalálta a helyét az egyik sarokban lévő asztalnál. A pincérnő rögtön ott termett, akinek kedvesen megköszöntem a szó nélkül kiadott söröskorsókat, és én is nemmel feleltem a felajánlott ételmeghívásra. Már így is megettem a reggelimet, és az ajándékba kapott körtét.
Tekintetemmel végig kísértem ahogy a férfi előveszi az ütött-kopott pipáját, majd, amikor rágyújtott az újonnan megtöltött dohányra, nagyon kellemes aroma lengte körbe az asztalt. Rögtön felismertem a levendula jellegzetes illatát, anya minden reggel frissen helyezett belőle az ebédlőasztalon lévő vázába pár szálat, hogy ott is belengje ez a csodás illat a lakást. A karomat összefűzve helyeztem el az asztalon és érdeklődve pillantottam a férfira, amikor felém kérdezett.
- Nem mondanám hivatalosan annak – kezdtem bele a válaszba egy vállrándítással. – Szeretek énekelni, ezek az emberek meg szeretik, ha énekelek. Így mindenki nyer az ügyön. Sosem kértem érte pénzt. Ez inkább amolyan hobbi. Biztos neked is van – mosolyogtam, majd előrenyújtottam az egyik kezemet, hogy elérjem a saját korsómat az asztalon. – A bábuval való gyakorlás meg nagyobb célért megy, mint hogy megvédjem magam.
Varázslónő vagyok
Thora Haleye

Skill and confidence are an unconquered army"


❖ Történetem : ❖ Ulron :
816
❖ Tartózkodási hely :
El'Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1020. Remény hava - Calden - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Okt. 31, 2021 7:36 pm
/Ravenwood, falusi lévén sosem szerette a tömeget. Ennek pedig több oka is volt. A Tömeg veszélyes, könnyen kizsebelik az embert, vagy rosszabb esetben megszúrják, és ha ez nem lenne elég, a tömeg valami páratlan módon büdös, és zajos is. Azt nem is remélte volna hogy egy helyi hírességbe fut, pedig a lány szavaiból, (ha más nem is) az egyértelműen kivehető volt hogy ismert Caldenben./
-Azt mondod énekelsz? Akkor biztosan jobban ismered a város fogadóit nálam. Elvezetnél az egyikbe?
/Amennyiben a lány hajlott a kérésére úgy a nyomába indult, ügyelve hogy kerülje az egyre jobban duzzadó tömeget. Mind két kezét köpenye alá rejtette, de jobbja az óvatosság kedvéért végig a vadászkés nyeléhez közel maradt. Alaptalan volt az aggodalma. Minél több lett a nép, annál több lett a városőr is. Hector még kiszúrta messzebbről Etrigent, intett felé egyet, míg Etrigen viszonozta a köszöntést.
Alig egy pillanattal később tágas, jóval csendesebbnek mondható épületbe lépett be. Az épület több kisebb egy és nagyobb középső szobából állt, mindegyikben kivétel nélkül szépen faragott, és karban tartott asztalok sorakoztak, ennek a középsőnek a végében színpad állt, a bejárathoz közelebb helyezkedett el a pult. A pultnál három matróz kortyolgatta a sörét, ügyet sem vetettek a jövevényekre, láthatóan elmélyültek valamiben. A pultnál kerek arcú, bajszos férfi törölgette a korsókat olyan buzgalommal, mintha azzal szeretné elkoptatni valamennyit. Etrigen helyet foglalt a pulttól egy távolabb eső asztalnál, a pult mögül, (vélhetően a konyhából) egy piszkos szoknyát viselő, testes, vörös hajú, kerek arcú asszonyság sietett a vendégek felé. Arcán széles mosoly terült szét, kezében hatalmas kancsót cipelt, és kérdés nélkül tele töltötte az asztalon lévő két agyag korsót.
Azután megkérdezte hogy ennének-e egy kis sült tököt, vagy ha várnak még egy fél órányit akkor vadraguval is szolgálhat nekik. Etrigen maga nem kért. Helyette nagyot kortyolt az előtte lévő sörből, majd elő vette apja pipáját, és egy kis vászon zsákocskából megtöltötte dohánnyal és levendulával. Nagyokat szippantott belőle, és lágy, illatos füsttel töltötte meg a termet./
-Szóval dalnok vagy? Szép hivatás, és érthető hogy miért akarod megvédeni magad. Egy sikeres dalnoknak sosem üres az erszénye, az meg vonzza a zsebmetszőket, meg a többi csürhét. Mindig dalnok akartál lenni, vagy csak...... ezt hozta az élet?

Thora Haleye Kedvelte

Vándor vagyok
Etrigen Ravenwood

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
370
❖ Tartózkodási hely :
Calden melletti Kereskedő Út
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1020. Remény hava - Calden - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Okt. 31, 2021 7:03 pm
A VADÁSZÖSZTÖN

──────────────── ────────────────
A férfi láthatólag rögtön beleegyezett, így feltápászkodtam a földről, és leporoltam a fenekemről a homokot. A kezét nyújtotta a kardért, amit én engedelmesen átadtam, majd pár lépéssel hátrébb álltam tőle, hogy végig nézhessem a mutatványt. Összefont karokkal figyeltem végig minden apró mozdulatát és a hozzá tartozó magyarázatot, majd döbbenten pislogtam amikor még ilyen lassú mozdulatokkal is sikeresen kivédte a hátba támadó lécet. Végül a karjaimat is leejtettem magam mellé, amikor ugyanezt a mozdulatsort megtette gyorsan is.
A kard az orrom elé került miután a férfi végzett a bemutatóval. Kissé esetlenül, de visszavettem tőle a pengét, a markolatot szorosan fogva, a bábu elé léptem én is. Újra lejátszottam magamban minden mondatát, majd meglöktem a karddal az egyik lécet, a bábu pedig életre kelt. Amint a kard élével elindítottam a támadást, ahogy a férfi mondta, az alsó léc rögtön visszaugrott felém, én pedig egy egyszerű mozdulattal kivédtem, és a bábu azt követő támadása elől is sikeresen kifordultam mielőtt az újra hátba vágott volna.
Felugrottam örömömben. Legszívesebben megöleltem volna a férfit, amiért ilyen gyorsan megtanított a kivédésre, de voltam annyira tanult, hogy ezt ne tegyem meg, főképp ne egy idegennel. Úgyhogy csak vigyorogni kezdtem, mint az őrült, és annyira belelkesültem, hogy folyamatosan ezt a mozdulatsort hajtottam végre újra és újra. Néha hátrapillantottam a férfira, aki még mindig ott volt mellettem és engem figyelt.
- Vasárnap dél van – fordultam meg végül kipirosodott orcával az idegen felé, és elraktam a kardomat. Egy jó órácskát töltöttem ezzel az egy mozdulattal, már a tüdőm is érezte, hogy itt az ideje pihenni. Majd késő délután visszajövök még. – A tavernák legtöbbször alkonyatkor duzzadnak meg emberekkel – mondtam neki mosolyogva. Az egyre növekvő zajban még rendesen hallottam a részegekhez fűződő megjegyzését. – A részegek is később bukkannak fel. Meg hát, merjenek beszólni – vigyorodtam el. – Különben ma este nem fognak szórakozni a dalaim nélkül. Na gyere – elfordultam a férfitől és megindultam.
Varázslónő vagyok
Thora Haleye

Skill and confidence are an unconquered army"


❖ Történetem : ❖ Ulron :
816
❖ Tartózkodási hely :
El'Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1020. Remény hava - Calden - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Okt. 31, 2021 6:23 pm
/Etrigen, rágás közben bólogatni kezdett, majd a lány felé mutatta mutató ujját, jelezve hogy "Csak egy pillanat, amíg ezt még megeszem." Lerágta az utolsó darabot a körtéről, majd a csutkát egy közeli szekér kerekének dobta. Ezután még mindig teli szájjal a kardjára mutatott, hogy adja neki kölcsön, mivel neki csak az íja, és az a rövidke vadász kése volt, azzal meg ugyebár nehéz megmutatni bármit is. Kezébe vette a kardot, próba ként megsuhintotta, csak hogy megnézze mennyire áll kézre a fegyver. Fordított rajt egyet-kettőt majd a bábú elé lépett, és felvette az alap állást. Kisebb terpesz, jobb láb elöl, súlypont középre téve, szabad kéz a háta mögött a dereka közelében./
-Jó magam sem vagyok az a nagy, legendás kardforgató. Inkább lőni szeretek, és a késsel is elbánok úgy ahogy. A kardról csupán annyit tudok ami épp hogy elég az önvédelemhez. Szóval ahogy támadsz, az első csapás hátra löki a felső lapátot, ettől beindul az alatta lévő, tehát kicsit hátrébb helyezed a súlypontodat hogy tudj hárítani, de ahogy a hárítást végzed, azzal a mozdulattal együtt teszel egy félfordulatot és kissé kifordulsz.
/Etrigen minden egyes szónál végre is hajtotta az aktuális feladatot amit mondott, olyan lassan amennyire csak a bábu engedte. Majd a végén megcsinálta még egyszer lassítás nélkül is a mozdulatsor, külön-külön kiemelve a lábfej helyezkedését és a csukló mozdulatait. Azután vissza adta a lánynak a kardját, és hagyta hogy Ő maga is végig csinálja a mozdulatsort. Elsőre ment. Hiba nélkül./
-Látod? Ennyire egyszerű az egész. Hagyd hogy rögzüljön a mozdulat, addig ne bonyolítsad újakkal.
/Elgondolkodva figyelte az előtte gyakorló lányt. Nincs ebben semmi különös, ha ebben a világban egy nő is meg akarja védeni magát. Bár Calden biztonságos város.... az ördög sosem alszik.
A Nap egyre magasabbra emelkedett az égbolton, a piaci kofák zöme már végzett a kirakodással, ezt az egyre növekvő zsivaj, és az egyre határozottabban terjengő halszag is a tudtára adta. Nem sok kedve volt az utcákon maradni./
-Hallod Te lány. Tudsz Caldenben olyan fogadót ami nincs teljesen tele? Egy jó sör most jól esne, meg aztán téged is meghívhatlak egyre, ha arról van szó. Ezzel ráérsz kicsit később is.
/Mutatott a gyakorló bábúra./
-A tömeggel a részegek is megérkeznek, azok meg mindennél jobban tudják hogyan is kell tisztességesen vívni, és hidd el nem fogják elmulasztani a lehetőséget, hogy az orrod alá dörgöljék.

Thora Haleye Kedvelte

Vándor vagyok
Etrigen Ravenwood

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
370
❖ Tartózkodási hely :
Calden melletti Kereskedő Út
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1020. Remény hava - Calden - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Okt. 31, 2021 5:58 pm
A VADÁSZÖSZTÖN

──────────────── ────────────────
Nem tudom felfogni mit rontottam el folyamatosan. Kicsi korom óta figyeltem az őrség tagjait gyakorolni, de valahogy nekik minduntalan sikerült kivédeniük a visszarugó lécet, én pedig bárhogy próbálkoztam, nem jöttem rá a titok nyitjára.
Éppen az engem én sérelmeket igyekeztem eltüntetni a fejemből, hogy újult erővel tovább gyakorolhassak, amikor egy mély férfihang ütötte meg a fülemet. Felpillantottam. Első ránézésre nem idevalósinak tűnt. Idősebb voltam nálam sokkal, de lehetett rá mondani, hogy öregember.
- Már mindenhogy próbáltam – húztam fel az orromat a feleletemmel, és visszahajtottam a fél arcomat a karomra. Akkor vettem észre a körtét a földön magam mellett, amit minden bizonnyal a férfi tett le mellém, én pedig annyira el voltam keseredve, hogy észre se vettem. Óvatosan kibújtattam az egyik karomat az arcom alól, és felemeltem a gyümölcsöt. – Köszönöm – motyogtam az orrom alatt, majd beleharaptam a körtébe. Meglepően édes volt, pedig a körte érésének időszakán már túljutottunk. Kiegyenesedtem, a hátamat megtámasztottam a bábun, a fejemet pedig hátradöntöttem a hideg fára.
- Ahogy elmondtad az egészet, úgy tűnik értesz hozzá – szólaltam meg újra, miután lenyeltem a körte egy falatját. – Szavakból nem nagyon szoktam megérteni, de ha megmutatod, lehet rájövök, mi a hibám.
Varázslónő vagyok
Thora Haleye

Skill and confidence are an unconquered army"


❖ Történetem : ❖ Ulron :
816
❖ Tartózkodási hely :
El'Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1020. Remény hava - Calden - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Okt. 31, 2021 5:04 pm
@Thora Haleye
- Óvatos legyél az úton fiam, ahogy csak tudsz siess haza. Apád lovát felnyergeltük, a keleti úton indulj el, arra talán nem járnak annyit a farkasok.
-Anya, gyermekkorom óta nem láttak farkast ezen a vidéken.
-Ne feleselj. A gyógyszert amit adtam, add oda Hectornak, előre fizetett érte. A piac környékén szokott járőrözni. Ne maradj soká.
-Igyekszem anyám. Ne félts engem.
/Indulás előtt gyorsan magára kanyarította zöld úti köpenyét, ellenőrizte övének csatjait, és köpenye alá rejtette vadászkését. Csókot adott édesanyja homlokára, majd zsebre tette a gyermekláncfű kivonatot, amit rá bíztak.
Az út biztonságos volt a városig. Egy ijedt nyulat leszámítva egy árva lélek sem volt rajta, farkasnak pedig természetesen se híre, se hamva nem volt.
Messziről lehetett érezni a város közelségét: a szén, égő fa és húgyszag keveréke a frissen sült kenyér, sülő kolbász, virágok és szar szagával, össze téveszthetetlen aromát eredményezett. Ez volt Calden.
Lassú léptekkel belovagolt a város főkapuján, barátságosan intve az egyik őrszem felé. A másik utána akart szólni, de amaz leintette. Jól ismerték már a fiút. A főút egyik leágazásából jól megpakolt halas szekér kanyarodott a piac irányába, Etrigen követte a kocsi után hagyott vékonyka vércsíkot, míg el nem érte a piac teret.
Hector, egy magas, őszülő félben lévő, kemény kiállású férfi messziről intett neki./
-Minden rendben Ravenwood? Biztonságos volt az utad?
-Szinte mint a mesében. Tessék Hector, a gyógyszer a térdedre. Reggel és este tegyél belőle keveset egy kis kamillateába, meglátod pár napon belül semmi baja sem lesz a térdednek.
-Isten áldjon érte. Tessék, tedd el ezt a pár érmét, a fáradozásodért cserébe.
-Szó sem lehet róla Hector. Anyám mondta, hogy előre fizettél. Jó egészséget.
/Azzal elfordította a lovát és a gyakorló tér felé vezette lépteit. Csendes, nyugodt helyet akart magának, ahol nyugodtan lepihenhet kicsit, és elrágcsálhatja a tarisznyájába rakott körtéket. Gondolta eléggé korán van még, biztosan nincs még senki a bábuknál. Tévedett.
Egy lányt látott a téren, ahogy az egyik forgó bábúval viaskodott, kitartóan, elszántan harcolt a bábú ellen de az minduntalan hátba verte őt, míg hogy az elkeseredéstől, vagy a felgyülemlett fájdalomtól nem, de a lány földre rogyott, és mintha sírni kezdett volna. Etrigen lassan közelebb lépett hozzá és a meglévő három körtéjéből egyet a lány mellé tett, majd kritikus tekintettel kezdte méregetni a fabábút, miközben jóízűen harapott saját körtéjéből./
-Szemét egy bestia, azt meg kell hagyni. Ravaszul össze rakott szerkezet. Nem benned van a hiba, ne keseregj. Mind átesünk ezen egyszer.... mármint hogy mindannyian, akik szeretnénk megvédeni magunkat. A baj az, hogy nem mozogsz. Szinte végig egy helyben állsz, azért nem tudod kivédeni a lapátot. Támadás után háríts, és csinálj egy félfordulatot, akkor nem fog hátba vágni a lapát.

Thora Haleye Kedvelte

Vándor vagyok
Etrigen Ravenwood

Great stories happen to those who can tell them


❖ Ulron :
370
❖ Tartózkodási hely :
Calden melletti Kereskedő Út
❖ Szintem :
Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1020. Remény hava - Calden - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Okt. 31, 2021 4:17 pm
A VADÁSZÖSZTÖN

──────────────── ────────────────
Korán keltem ma, mert anya nem hagyott aludni. Vasárnap reggel volt, ilyenkor általában engedni szokta, hogy békében nyugodhassak a párnáim között egészen a déli harangig, de most úgy tűnt valami nagyon felzaklatta őt, és mivel rajtam kívül nincs kivel megbeszélje ezt, ezért felriasztott csodás álmomból, ahol az őrség díszruháját viselve járőrözöm a caldeni utcákat.
Nem tetszésemet kinyílvánítóan, nyögdécselve folytam ki a takaró alól, hogy amint felöltözve kilépjek az ebédlőbe, a kezembe nyomhasson egy kis erszényi ulront.
- Menj el a piacra, légyszíves, és hozz néhány répa és uborka magot – rám se nézett, csak a tenyerembe tolta a pénzt, és kisietett a hátsó ajtón a kertbe. Álmosan pislogtam utána. Ásítottam egyet, majd megvonva a vállamat felcsatoltam a gyakorló kardomat és kiléptem az utcára. Aznap amúgy is akartam gyakorolni a főtéren, bár nem ennyire korán. Végigfutottam az úton, hogy minél gyorsabban teljesíthessem a kérését, és ezzel minél előbb a bábukhoz juthassak.
Miután megkaparintottam a magvakat, hazasiettem, és szó nélkül az ebédlő asztalára dobtam a megmaradt ulronokat a magvakkal egyetemben, majd felkapva egy apró zsömlét a kosárból, visszaindultam a főtérre. Az odaúton szép lassan elmajszoltam a mainak szánt reggelimet, miközben örömmel nyugtáztam, hogy ilyen korán még senki sincs a bábuknál, így békében gyakorolhatok, hogy elérhessem, az akkor még nagyon is hihetőnek tűnő jövőbeli álmaimat.
Támadó pozícióban felálltam az egyik bábuval szemben, és kihúztam a kardomat a tokjából. Folyamatosan támadtam és hárítottam egyaránt, de egyszerűen nem tudtam kivédeni a forgó bábu egyik falécét, ami minden egyes fordulásnál hátba vágott. Egy idő után úgy felidegesítettem magam rajta, hogy dühömben elordítottam magam, és lerogytam a bábu tövébe. Magamhoz húztam a térdeimet, majd hangosan zihálásomat próbálva elnyomni a fejemet a térdeimet körbefont karjaimra hajtottam.
Varázslónő vagyok
Thora Haleye

Skill and confidence are an unconquered army"


❖ Történetem : ❖ Ulron :
816
❖ Tartózkodási hely :
El'Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1020. Remény hava - Calden - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt Vas. Okt. 31, 2021 4:10 pm
***
Varázslónő vagyok
Thora Haleye

Skill and confidence are an unconquered army"


❖ Történetem : ❖ Ulron :
816
❖ Tartózkodási hely :
El'Alora
❖ Szintem :
Haladó (Fénymágia, Független varázslatok); Kezdő (Fegyverforgatás)




Teljes feljegyzés
Karakter bejegyzés:
Felszerelés:
Mesélői jegyzet:

1020. Remény hava - Calden - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
Utolsó Poszt
Ajánlott tartalom





1020. Remény hava - Calden - Page 2 Empty
Vissza az elejére Go down
 
Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
 Similar topics
-
» Ylore, 1007. remény hava
» Romok klánja, 1020 nyara
» 1019. Remény hava - Ethuil ünnepe
» Ylore; 1021, Árë hava
» Ylore, 1020. nyárelő

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Tulveron Krónikái :: Egyéb síkok :: Múlt :: Lezárt múlt-
Ugrás: